Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

SPORT 1991. december 16., 11. oldal Őszi mérleg A december a labdarúgásban a félévi mérlegkészítés ideje. Utólag elmondható, hogy az idei futballősz ismét nem a sikerek jegyében telt el. Válogatottunk teljesítményével, klubcsapataink európai kupaszerep­lésével, az NB I-es mérkőzések színvonalával kapcsolatban kevés emlí­tésre méltó esemény történt. Sokkal hevesebb reakciót váltottak ki olyan apróságok, mint: Nyilasi a játékvezető intésére vagy saját elgon­dolása alapján szaladt be a pályára, lest látott-e Hartman, elküldik-e Vládot Diósgyőrből, hány kiló Bácsi, Nagy miért azt a kártyát ját­szotta ki Gáspárnak, bemutatta-e Glázer az egyezményes jelet a győri szurkolóknak vagy sem? A játék, amelynek a kedvéért a szurkoló nem kevés pénzért jegyet vált a stadionba, valahogy a háttérbe szorult, a produkciók minősége alig változott. Nincs szövetségi kapitány, a közép-amerikai turné sze­rint válogatott csapat sincs, pedig nyakunkon a világbajnoki selejtező. Ezek után kis hazánk kicsi futballjában már apróságoknak is meg­tanul örülni az ember. Ilyen apró dolog pedig inkább az alsóbb osztá­lyokban történnek. A Nemzeti Bajnokság harmadik vonalában három megyebeli csapat rúgja a labdát. Közülük a Kiskőrös az első, a KTE a második helyen zárta az őszt, míg az NB IlI-ban újonc fajsziak a 14. helyen fordultak. A három együttes szakvezetőjének segítségével an­nak igyekeztünk utána járni, hogyan értékelik ők a maguk mögött ha­gyott fél esztendőt, sikerült-e az elképzeléseiket megvalósítani, és ha nem, mi volt annak az oka. — sz — 1. KISKŐRÖS 15 11 2 2 34—11 24 A Kiskőrös az őszi idényfolya- mán hétszer állt a táblázat élén, hatszor második és kétszer har­madik volt. A 7. héten a KTE át­vette tőlük a vezetést és tartotta egészen a 14. hétig, amikor a két együttes rangadója után helyet cseréltek és ez maradt az őszi vég­eredmény is. Fajszon aratták a legnagyobb (6—0) különbségű győzelmüket, viszont Orosházán 2—1 -re, otthon a Dabastól 1—0- ra kikaptak. A 11 győzelemből hatot idegenben értek el, ami re­mek teljesítmény, de a kieső he­lyen álló Cegléd elleni hazai dön­tetlen már jelezte, hogy fárad a gárda. Előnyük az üldöző KTEr vei szemben mindössze 1 pont, és a jobb gólkülönbség. Az őszi csapat Az együttesben 19 játékos kapott helyet, de közülük ket­ten csak a cserepadról álltak be néhány alkalommal. A leg­gyakrabban szerepelt együttes: Hímer (9) — Márics (15), Szlo­vák (12), Beregszászi (12), Nagy L. (11), dr. Kovács (15), Pecznyik (15), Bárány (15), Ócsai (14), Bischof (14), Szűcs (15). Gólok és gólszerzők A 34 gólon kilenc játékos osztozott. Szűcs 14, Bárány 6, Bischof 5, dr. Kovács,_Márics és Selmeczi 2, Agócs, Ócsai és Pecznyik 1—1 gólos. A nyolc hazai mérkőzést 6300 néző látogatta. Legtöbben (1100) a KTE elleni rangadóra voltak kíváncsiak. Átlagos né­zőszámuk 790. Az őszi bajnoki cím a jó csapatmunka jutalma Ha most, az őszi szezon zárása után egy kiskőrösi illetőségű, lab­darúgást szerető szurkoló ránéz az NB III. Alföld-csoportjának a táb­lázatára, akkor bizonyára jóleső érzés tölti el, hogy a csapata áll az első helyen. ■ i ,r77, Megtudj ökre ezt ismételni ta­vasszal. if ? — tettem fel a kérdést Hímer Istvánnak, a kiskőrösiek edzőjének, aki több éves NB I-es játékosmúlttal rendelkezik és olyan jónevű klubokat vezetett már, mint a ZTE, Szeged, Szolnok vagy a Hódmezővásárhely. — Merem remélni, hogy igen, bár a KTE-vel, az Orosházával, de talán még a Makóval is éles harcot kell vívnunk a bajnoki aranyérem­ért. — Kiskőrösön adottak a feltéte­lek az NB 11-höz? — Második éve dolgozom itt. Ősszel, miután a labdarúgást sze­rető üzletemberekből megalakult Sponzor Kft. átvette a támoga­tást, ugrásszerűen megnőttek a csapat lehetőségei. Ezt azért állí­tom ilyen határozottan, mert az eddigi működési helyeimre vissza­gondolva, bőven van összehason­lítási alapom! A kft., a helyi ön- kormányzat és a szurkolók hatha­tós támogatásával sikerült létre­hozni egy olyan anyagi és erkölcsi hátteret, ami egy jó csapat kialakí­tása után megfelelő biztosíték le­het az NB II-höz. — Milyen lépéseket tettek a csa­pat kialakításáért? — A nyáron alaposan „feltérké­peztük” a játékosállományunkat, és ahol kellett erősítettünk. így ke- nilt hozzánk dr. Kovács, Nagy L., Ócsai, Hímer, valamint a két köl- csönjátékos Bárány és Márics. Amint a nevekből is kitűnik, vala­mennyien stabil tagjai lettek a kez­dő együttesnek. — Mit tart a csapat fő erényé­nek? — A jó közösségi szellemet! Ez legfőképpen abból adódik, hogy az idekerült játékosok szinte egyik napról a másikra „kiskőrösivé” váltak, és így egy pillanatig sem volt konfliktus a régi mag és az újonnan jöttek között. — Hogyan értékelné a Kiskőrös őszi teljesítményét? — Áz álomrajt, vagyis az öt mérkőzésből öt győzelem talán túl­zottan is imponáló volt, mert saj­nos néhány játékos a tíz pont meg­szerzése után jóval többet képzelt magáról, mint amit tud. Ekkor be­indult egy sérüléshullám, több sta­bil játékos kiesett. így az újabb öt mérkőzésen már csupán öt pontra futotta az erőnkből. Szerencsére sikerült gyorsan rendet rakni a fe­jekben, ismét összerázódott a gár­da és huszáros hajrával az utolsó öt bajnokin kilenc pontot gyűjtöt­• Hímer István, az őszi bajnok Kiskőrös mestere. tünk. A jó csapatmunka hozta meg a sikert, amelyhez mindenki a játé­kosok, a gyúró, a szertáros, a veze­tők, hozzáadták a saját maguk tu­dását. Ha ezt tavasszal meg tudjuk ismételni, akkor valóra válhatnak a kiskőrösi álmok. Addig viszont ugyanolyan megszállottan kell dolgozni, mint most. Nem szabad, hogy a vetélytársaink kiénekeljék a sajtot a szánkból. * * * Rohoska Györgyhöz az egykori kitűnő játékoshoz, Kiskőrös jelen­legi főépítészéhez és a sportkör el­nökhelyetteséhez csupán egy kér­désem volt: — Van-e igény a vá­rosban NB Il-es labdarógúcsapat- ra? — A jelenlegi négy szakosztál­lyal (labdarúgó-, birkózó-, csel­gáncs-, kosárlabda-) működő egyesületünknek nagy segítséget jelentett, hogy a polgármesteri hi­vatal a sportigazgatóságnak adta át a sportlétesítményeket gondo­zásra és kezelésre. Ezzel sok terhet levett az egyesületi vezetés válláról és így a szakosztályokon belül már csak a szakmai dolgokkal kell tö­rődni. A labdarúgásnál maradva, a szakosztály kitűzött célja a baj­noki cím elnyerése. Az elnökség álláspontja viszont már nem eny- nyire egységes, hiszen köztudott, hogy a magasabb osztály jóval na­gyobb költségvetést igényel. Mi­után az előzetes felmérések alapján a város és a vonzáskörzete szeretné az NB Il-t —amit a Baráti Kör is aktívan támogat —, így közös ösz- szefogással igyekezünk ezt az igényt kielégíteni. Kiskőrösön hosszú idő után is­mét koncentrálódtak az erők a lab­darúgócsapat körül. Hímer István tanítványai a Pole positionból vág­hatnak neki a tavaszi rajtnak. Csak rajtuk múlik, lesz-e pezsgős bajnokavatás az idény végén. Farkas Tibor 2. KECSKEMÉTI TE 15 10 3 2 30—12 23 Az NB II-ből kiesett gárdát az új szakvezető sikerrel fogta össze, és már az első héten — a Kiskőrössel azonos ponttal és gólkülönbséggel az élen voltak. A megtorpanás a negyedik hé­ten, Fajszon következett be, amikor a vereség után a 4. hely­re csúszott vissza a csapat. A li­la-fehérek azonban a 7. fordu­lóban ismét az első helyen vol­tak, és ott is maradtak egészen a 14. héten, Kiskőrösön lezaj­lott csoportrangadóig. Végül egy pont hátránnyal a 2. helyen zártak, négy ponttal megelőzve az utánuk következő Makót. Az őszi csapat A KTE-nek volt a legszű­kebb játékoskerete. Mindössze 18 labdarúgó szerepelt, s ebből négyen csak cserejátékosként. Itt találjuk viszont a legtöbb olyan labdarúgót, szám szerint nyolcat, aki valamennyi mérkő­zésen pályára lépett. A leg­gyakrabban szerepelt együttes: Molnár (15) — Kurucz (15), Endre (15), Bálint (13), Pataki (13), Újfalusi (15), Forgó (15), Horváth (15), Baluta (15), Fü- tyü (15), Kátai (14). Gólok ós gólszerzők A 30 gól csaknem felét, szám szerint 13-at Fütyü Illés szerez­te. 4 gólos Horváth és Berki, 3 gólos Kátai, 2 gólos Boronkay és Újfalusi, 1 gólos Baluta és Forgó. A KTE kapusa, Molnár két 11-est védett. Az elsőt a Szegedi Dózsa ellen, 2—0-s KTE-veze- tésnél, a másodikat az Oroshá­za ellen, idegenben, a találkozó 5. percében, amikor még 0—0 volt az állás. • A hét hazai mérkőzésén 4000 néző szurkolt, ami átlagosan 570, tehát szokatlanul alacsony nézőszám. Csapattá formálódtak a lila-fehér játékosok A Kecskeméti TE labdarúgói a második vonalból való kiesés után a vártnál sokkal jobb teljesítményt nyújtva az NB III. Alföld-csoport­jának második helyéről várják a folytatást. Néhány hónappal ez­előtt pedig semmi nem utalt arra. hogy az ősszel ilyen jól vizsgázik a csapat. — Kilenc labdarúgó elment, igaz, közülük Berki a szezon köz­ben visszajött — mondja Ádám István edző, aki a nyáron vette át a lila-fehérek irányítását. Tizen­négy játékossal kezdtük el a mun­kát. Volt olyan edzőmérkőzésünk, amikor az ellenféltől kellett köl­csönkérni egy embert, hogy ki tud­junk állni. Az elején a fiúk maguk sem bíztak a sikerben. Egészséges önbizalom nélkül pedig nem lehet pályára lépni. így az edzések mel­lett lelki tréninget is tartottam. Mindenkitől fegyelmet, sportszerű életmódot, rendszeres munkát kér­tem, és a játékosok ebben maximá­lisan partnerek voltak. Jól rajtoltunk, azután a negye­dik fordulóban jött a fajszi kisik­lás, ahol néhány kulcsember for­mán kívül szerepelt. Nem szoká­som a bírókkal foglalkozni, de Kérdő játékvezető sem lehet büsz­ke a fajszi ténykedésére. A követ­kező hét fordulóban 13 pontot sze­reztünk úgy, hogy közben csak egy gólt kaptunk. Azt még nem is emlí­tettem, hogy az egész őszi szezont egy kapussal „blöfföltük” végig. Ha Molnár megsérül, nem tudom, kit állítottam volna a helyére. A végén a két döntetlen és a Kiskő­rös elleni vereség annak tudható be, hogy akkorra már idegileg elfá­radt a társaság, és nem voltak olyan helyettesek, akiket ebben a kritikus időszakban bevethettem volna. Bár a legnagyobb rivális otthonában elszenvedett 1 gólos vereség nem szégyen. Játékosaimat értékelve megelé­gedéssel mondhatom, hogy több a pozitívum, mint a bírálat. A véde­lem teljesítményét a kevés kapott gól minősíti. Ebben csak az a bosz- szantó, hogy a tizenkettőből háro- mat egy mérkőzésen kaptunk. Ka­pusunk, Molnár Levente hangu- íatjátékos, aki sorozatban képes bravúrokra, de például a Sziget- szentmiklós ellen két látványos po­tyagólt is beengedett. A hátsó sor legjobbja Endre volt, végig egyenletes teljesítményt nyújtott. Elégedett vagyok a két emberfogó, Forgó és Pataki játé­kával is, de a két szélső hátvédtől többet vártam. Baluta lelkes küz- denitudásával nagy hasznára volt a csapatnak, de góljai, gólpasszai # Feszültség és figyelem a KTE kispadján. Balról Adám István, a felnőtt, Bohács Ferenc, az ifjúsági csapat edzője, valamint a „bevetés­re” váró Boronkay. hiányoznak. Újfalusi az egyik leg­képzettebb játékosom, akinek jó vagy rossz szereplése az egész csa­pat teljesítményét meghatározza. Kátai hasznosan játszott, Berki vi­szont sokkal többet tud annál, mint amit az ősszel bemutatott. Elöl Horváth remekül kezdett, aztán a szezon közepén megsérült, és ez a formáján is meglátszott. Az idősebb labdarúgók közé tartozik, de nélküle nehezen tudnám elkép­zelni a csapatot. Fütyü ellentmon­dásos hangulatember, aki élvezi a sikert. Tizenhárom találata önma­gáért beszél. Néhányan csereként még szóhoz jutottak, ám a mérkő­zéseket az előbb felsorolt játéko­sok hozták. Nyáron, a körülmények ismere­tében a vezetőség az 1—6. hely va­lamelyikére várta a csapatot. Az őszi teljesítmény alapján a célt do­bogós helyezésre módosították. Ehhez azonban igazolni kellene, mert 14 emberrel nem vághatunk neki még egy szezonnak. Ha valaki megsérül, nincs helyette kit a pá­lyára küldeni. Az ifjúságiaknál — akikkel Bohács Ferenc foglalkozik — akad több ügyes gyerek. Közü­lük Tanító, Lantos és Benke már a felnőttekkel kezdi a januári ala­pozást. Végül szeretném megemlíteni: ahhoz, hogy nekem csak a szakmai dolgokkal kellett foglalkoznom Szabó István technikai vezető munkája nagyban hozzájárult. — sz — 14. FÁJSZ 15 4 1 10 11—28 9 Az újonccsapat legnagyobb sikerének a KTE elleni 3—2-es eredményt, valamint a Kiskun- dorozsma elleni 4—1-es győzel­met tartják. Legszomorúbb a Kiskőröstől otthon kapott hat gól, valamint a dabasi 4—1-es vereség. Az őszi csapat Fajszon az őszi idényben 19 játékos mutatkozott be. Vala­mennyi mérkőzésen csak Budi- mácz, Csaplovics, Tamási, Hangya és Aranyos szerepelt. Török és Szűcs cserejátékos­ként lépett pályára. A legtöbb­ször szerepelt együttes: Nagy E. (14) — Budimácz (15), Kernya (12), NagyG. (13),Jagicza(12), Csaplovics (15), Tamási (15), Nagy A. (13), Hangya (15), Aranyos (15), Veres (14). Gólok és gólszerzők A 11 gól közül Veres és Ara­nyos 3, Tamási 2, Nagy A., Tímár és Nagy G. 1-1 talála­tot szerzett. A hét hazai mérkőzésen összesen 2200 néző volt jelen, legtöbben (600) a Kiskőrös elleni mérkőzésen. Az átlag 310 néző. Az NB IlI-ban bi­zony nem kirakatba való erédmény. A diadalmenet elmaradt • Rónai Sándor, a fajsziak szaktanácsadója gondban van. Hiába reménykedtek a Fajszi Tsz SK vezetői, játékosai és szur­kolói. A labdarúgócsapat őszi sze­replése nem volt diadalmenet. Pe­dig újoncként nem kezdtek rosz- szul. Igaz, az első mérkőzést Ma­kón elvesztették, de a folytatásban — akkor legalábbis úgy tűnt — nem volt hiba. A kilencedik fordu­lóig négyszer játszottak otthon, és mindig nyertek is, pedig az ellenfe­lek közt volt a KTE, a később 5. helyezett Gyomaendrőd és a jó kö­zépcsapatnak számító Kiskundo- rozsma. A táblázaton a 9—12. hely közt „ingázott” a Fájsz. Fel­jebb kerülni csak azért nem tud­tak, mert a négy idegenben játszott mérkőzésükön, amellett, hogy vesztettek, a 360 perc alatt bevenni sem tudták az ellenfelek kapuját. A kilencedik hét után még 8 pont­tal és 10—13-as gólkülönbséggel a 10. helyen álltak, és semmi sem jelezte, hogy 15 forduló után a kie­sőhelyek egyikére kerülnek. A fordulat valójában a 10. hé­ten, Szegeden, a Dózsa elleni mér­kőzés 84. percében következett be. Addig ugyanis többet támadott, s jobban játszott a fajszi gárda, ám egy védelmi hiba miatt kapott gól­lal elúszott a remélt pont, s kezde­tét vette egy példátlan vereségsoro­zat. A további öt találkozón ugyanis — amelyből hármat hazai környezetben vívtak — mindössze 1 sovány pontocskát sikerült sze­rezni a Ceglédi Honvédtől. — Mi lehetett az oka a vártnál gyengébb teljesítménynek? — kér­deztük Rónai Sándortól, aki szak- tanácsadóként tevékenykedik az együttesnél. — Az őszi 15 mérkőzésből hetet otthon játszottunk, és csak 8 pon­tot gyűjtöttünk. Ez 57 százalékos teljesítmény. Idegenben nyolcszor léptünk pályára, a mérlegünk: 1 szerzett pont, 1—14-es gólkülönb­ség, vagyis mindössze 6 százalékos eredmény. Ilyen gyenge idegenbeli szerepléssel pedig képtelenség bentmaradni. Hogy mi lehetett a kritikán aluli teljesítmény oka? Nos, a megyei bajnokcsapatunkból öten elmen­tek. Közülük Csupor L., Csupor E., Óbéri meghatározó emberek voltak. Margit szinte végig sérülés­sel bajlódott. Az eltávozottak he­lyére érkezett Kernya, Hangya, Veres, Sánta, Tímár és Székely kö­zül csak az első három tudott ál­landó helyet biztosítani magának a csapatban. Ennek a gárdának a teljesítménye, sajnos, elmaradt a megyében bajnokságot nyert együttes színvonalától. A 19 fős keretből Hegedűs és Szűcs sérült volt, Pörzse és Tímár pedig iskolai elfoglaltság miatt nem állhatott a csapat rendelkezésére. — Egyéni teljesítmények alapján hogyan osztályozná a játékosait? — Budimácz, Aranyos és Nagy Albert jó teljesítményt nyújtott. Közepest adok Nagy E., Csizovsz- ki, Csaplovics, Tamási és Nagy G. játékára. A többiek, sajnos, csaló­dást okoztak. — Az ellenfelekről mi a vélemé­nye? — A Kiskőrös, a Makó és a HMSE sokkal jobb nálunk. Ide sorolom még a KTE-t, bár ellenük bravúros győzelmet arattunk. A Nagyszénás, Dabas, Gyula, Sze­gedi Dózsa ellen helyzetkihagyá­sok és figyelmetlenség, az Oroshá­za és a Szigetszentmiklós ellen pe­dig a rutintalanság miatt vesztet­tünk. Együttesünk játékereje sze­rintem nem gyengébb az Alföld­csoport középcsapatainak többsé­génél. — Ezek után mire számítanak tavasszal? — Célunk a bentmaradás kihar­colása. Most már a játékosaink is belátják, hogy az NB IlI-ban egé­szen mások a követelmények, mint a megyében. Ennek pedig meg kell mutatkozni a mérkőzéseken, az edzéseken és a magánéletben egy­aránt. Szabó Zoltán Hárman együtt A három megyei NB III-as csapatból az őszi teljesítmé­nyek alapján összeállítottuk a sportrovat megyei válogatott­ját. A csapat: Molnár (KTE) — Márics (Kiskőrös), Endre (KTE), Beregszászi (Kiskőrös), Jagicza (Fájsz), dr. Kovács (Kiskőrös), Újfalusi (KTE), Nagy A. (Fájsz), Pecznyik (Kiskőrös), Fütyü (KTE), Szűcs (Kiskőrös). B csapat: Himer (Kiskőrös) — Budimácz (Fájsz), Szlovák (Kiskőrös), Pataki (KTE), Bá­lint (KTE), Forgó (KTE), Ócsai (Kiskőrös), Bárány (Kis­kőrös), Aranyos (Fájsz), Hor­váth (KTE), Bischof (Kiskő­rös). Az összesített góllövőlista: 14 gólos: Szűcs (Kiskőrös); 13 gólos: Fütyü (KTE); 6 gólos: Bárány (Kiskőrös); 5 gólos: Bischof (Kiskőrös); 4 gólos: Horváth (KTE), Berki (KTE); 3 gólos: Kátai (KTE), Veres, Aranyos (Fájsz); 2 gólos: dr. Kovács, Márics, Selmeczi (Kis­kőrös), Boronkay, Újfalusi (KTE), Tamási (Fájsz); 1 gólos: Agócs, Ócsai, Pacznyik (Kis­kőrös), Baluta, Forgó (KTE), Nagy A., Tímár, Nagy G. (Fájsz).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom