Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

2. oldal, 1991. december 16. PETŐFI NÉPE Sürgetik a kárpótlást - elmaradt a tisztújítás Elmaradt a tisztújítás a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt országos nagyválasztmányának vasárnap­ra, a Jurta Színházba összehívott ülésén, mert kevesen jelentek meg, így a választmány nem volt hatá­rozatképes. A résztvevők úgy dön­töttek: január 18-ára újra összehív­ják a választmányt, s akkor a részt­vevők számától függetlenül meg­választják a párt új elnökségét. A régi vezetőség mandátuma — miként dr. Thammer Emil az előkészítő bizottság tagja az ülésen elmondta —június 30-án lejárt, de nem hívta össze az országos vá­lasztmányt, ezért és más mulasztá­saiért is felelősség terheli őket. Je­lenleg a legfontosabb tennivaló — hangsúlyozta —, hogy megvá­lasszák a párt új elnökségét, módo­sítsák a szervezet alkotmányát, megakadályozzák a párt megszű­nését. A résztvevők -— bizonyítandó, hogy nem alvó párt tagjai, és szervezeteik vezetők nélkül is életképesek — nem oszlottak szét dolgavégezetlenül. Ha már eljöttek az ország távoli megyéi­ből is, elmondták véleményüket a kormány politikájáról csakúgy, mint a Független Kisgazda Párt terveiről. A felszólalók többsége szenvedélyes hangon sürgette a kárpótlást. Két kisgazdavezetés Békésben Hogyan tovább A jövő elképzeléseiről nyilatkozik a Magyarok Világszövetségének új elnöke —Olyan gondolatokat is meg kell fogalmazni az emigrációról, ame­lyekről eddig nem beszéltünk — mondotta Csoóri Sándor, a Magya­rok Világszövetségének új elnöke. A jövőben másként kell értelmez­ni az emigráció szerepét. Személy szerint már a ’70-es években hangot adott annak a véleményének, hogy az emigrációra sajnos szükség volt. Emlékeztetett arra, hogy az országot elhagyó embereket egy kicsit min­denki hibáztatta, holott közülük egyesek az életüket mentették, a tá­vozók voltaképpen egy kicsit a sza­badság formáit is „kilopták” ma­gukkal, mintegy jelezvén: a magyar­ság nem adja meg, nem hagyja le­győzni magát. Ha elfogadjuk, hogy az emigrációra szükség volt, akkor ezt a kérdést a jövőben másként kell kezelni—mondogatta. Szólt arról is, hogy új feladatainak megfogalmazásához szükséges meg­ismerkednie a Magyarok Világszö­vetségébe újonnan belépett társasá­gokkal, szervezetekkel. Csoóri Sán­dor azt vallja, hogy az emberi kap­csolatoknak különleges jelentősé­gük van, „ily módon az is elképzelhe­tő, hogy ami tegnap még nem volt le­hetséges, az holnap megvalósulhat”. (MTI) Vasárnap Békésen az FKgP or­szágos vezetésével egyetértő Békés megyei kisgazda szervezetek kép­viselői visszahívták tisztségéből a megyei pártvezetést, s állást foglal­tak az országos vezetés azon dön­tése mellett, amely az eddigi elnö­köt, Zsíros Gézát kizárta a párt­ból. A megyei kisgazda pártszerve­zetek egyharmadának javaslatára az országos vezetés által összehí­vott megyei választmány új elnök­nek Bakos Istvánt választotta meg, aki korábban az FKgP országos ügyvezető alelnöke volt. A békésivel egy időben a Zsíros Géza által összehívott békéscsabai gyűlésen mintegy száz megyei vá­lasztmányi tag közül 73 vett részt (Békésen 66-an szavaztak, miután néhányan Békéscsabáról átmentek Békésre). A békéscsabai kisgazda fórumon elsőként dr. Tütős Sán­dor, az Országos Kárpótlási Hiva­tal elnökhelyettese a licitálás lehe­tőségeiről tartott tájékoztatót, majd a kárpótlási fórum politikai fórummá átalakulva a részt vevők határozatukban arra kérték föl Zsíros Géza megyei pártelnököt, hogy a megyei kisgazda szervezetet önálló jogi személyként jegyeztesse be a cégbíróságon. A békési rendezvény a „kosárfo­nó” művelődési házban naggyűlés- sel folytatódott, amelyen felszólalt Torgyán József pártelnök, aki részt vett a választmányi ülésen is. (MTI) Ma írják alá a társulási szerződést (Folytatás az 1. oldalról) A társulási szerződések mindhá­rom országgal intézményesítik a politikai párbeszédet, fokozatosan és a két fél számára eltérő ütemben szabadkereskedelmi övezetet hoz­nak létre, lehetővé teszik az Euró­pai Közösségek által megvalósított gyakorlathoz való közeledést a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad mozgása, illetve az üz­leti tevékenységet folytató vállala­toknak és magánszemélyeknek a másik fél területén történő letele­pedését illetően, továbbá elősegítik a jogszabályok közelítését és har­monizálását, lehetővé teszik a gaz­dasági, pénzügyi, kulturális stb. együttműködést és mindezek elő­mozdítására megfelelő intézmé­nyeket hoznak létre. A társulás nem jelent csatlakozást, de a szer­ződés bevezetője tartalmazza, hogy a társuló ország célja a kö­zösség tagjává válni, és a szerződő felek véleménye szerint a társulás elősegíti e cél elérését. A három társulási szerződés ha­sonló felépítésű és azonos számú fejezetet tartalmaz, konkrét gazda­sági tartalma, az egyes országok sajátosságainak megfelelően, azonban eltérő. A közösségek pia­cai sok területen azonnal megnyíl­nak a magyar, csehszlovák és len­gyel áruk előtt, míg a három or­szág általában később nyitja meg saját piacait. KELL-E MÉG AZ AMERIKAI SZUPERBUNKER? A hivatalos válasz: igen, sőt... Állásfoglalás a határozottabb politikai stílus mellett (Folytatás az 1. oldalról) meddig terjed az Országgyűlés és meddig például az érdekvédelmi szervek hatásköre. — Egy diktatú­ra után, amikor valósággal újra létre kell hozni a politikai élet sze­replőit, életerős szervezetekre van szükség — mutatott rá, valódi szakszervezeti választásokat szor­galmazva. Elfogadhatatlannak ítélte, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben, az ország gazdasági állapotát fi­gyelmen kívül hagyva, felelőtlenül sztrájkot hirdessen bárki, hiszen — mint fogalmazott — ezt a fegy­vert most nem érdekvédelmi, ha­nem politikai ezközként akarják felhasználni. Megvannak a törvé­nyes módszerei az érdekérvényesí­tésnek, a kormány igenis megtar­totta minden ígéretét, s ha csupán a szakszervezetek mögött álló erőt kívánják felmérni az akcióval, ak­kor ez az ország számára nagyon drága játék! — mondotta Antall József, majd szólt a bankelnök fel­mentését kísérő megnyilvánulá­sokról. — Nem tőlünk kell félteni a demokráciát, a jogállamiságot. A polgári erények kiépülése a társadalom széles rétegeiben nem a kormány etatista, centralizáló törekvése miatt késik. Nálunk jobban senki sem fog törekedni arra, hogy érvényesüljenek az emberi jogok. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy gyilkosokat vé­delmeznénk. Végezetül az elkövetkező eszten­dőre nem ígért „könnyű álmot” a miniszterelnök, mert — mint mondta — az ország még mindig lázas állapotú. A jó orvosok mel­lett arra is szükség van, hogy lelki­ereje legyen, vagyis a beteg maga is akarjon meggyógyulni — fejezte be nagy tetszést aratott beszédét a pártelnök miniszterelnök. Mindenféle szélsőségtől mentes, kiegyensúlyozott hangvételű, az MDF centrumpárti jellegét meg­erősítő eseménynek minősítette a kormányzó-párt országos gyűlését Für Lajos, az MDF új ügyvezető elnöke, a rendezvényt záró sajtótá­jékoztatón. Hasonló véleményen voltak az elnökség más tagjai is, nemcsak a párt, hanem az ország élete szempontjából is fontos állo­másnak nevezve a kétnapos ta­nácskozást. Az alapszabály-módosítás révén létrehivott új pártvezetői poszt be- töltőjeként Für Lajos határozot­tabb politikai stílus képviseletére tett ígéretet, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben — mint szervezetet is — sikerül hatékonyabban mű­ködtetni az MDF-et. Fontosnak tartotta emellett a mozgalmi jelleg további erősítését is, mégpedig — mind mondotta — annak érdeké­ben, hogy nagyobb legyen a párt társadalmi kisugárzása és támo­gatottsága. Az MTI kérdésére egyértelműen cáfolta, hogy párt­béli új tisztsége miatt megválna a honvédelmi tárca irányításától. (MTI) Az Öböl-háború idején sok szó esett Szaddám Húszéin bagdadi bunkeréről. Azt azonban az Egye­sült Államokban is igen kevesen tudták, hogy 33 éve az amerikai kormánynak is létezik ilyen atom­óvóhelye. A Kremlben viszont ter­mészetesen ismerték, méghozzá nemcsak a tényt, de az egészen pontos színhelyet is. A színhely a Virginia állambeli Mount Weather, 88 kilométerre, tehát néhány perces helikopter- útra Washingtontól. Elhagyott bá­nya húzódott a különleges ke­ménységű sziklák alatt. A legköze­lebbi falu, Berryville 13 kilométer­re van innen. A 176 hektár beépíté­sét az első szovjet atombomba fel- robbantásának idején kezdték meg. Tökéletesítését és kibővítését pedig az első szovjet szputnyik fel­lövése indokolta. Az egész objektumot három mé­ter magas különleges kerítés veszi körül, hatszoros 'szögesdrótsorral a tetején, őrtornyokkal, rejtett ka­merákkal, elektronikus védelem­mel, két egymillió literes víztar­tállyal, helikopter-leszálló állo­mással, elektromos áramszolgálta­tásra alkalmas óriási dízelmoto­rokkal, kávéházzal, kórházzal — és mindennel, ami mintegy kétszáz ember tartós, elszigetelt életéhez kell. Kilencven méterrel a föld alatt. A létesítmény építésére paran­csot adó Eisenhower elnök úgy in­tézkedett, hogy Mount Weather- ből „vészes szükségállapot” idején is irányitani lehessen az országot. Föld alatti rádió- és tv-stúdiók te­szik lehetővé, hogy az elnök szól­hasson a néphez, amig — mint egy tisztviselő fekete humorral megje­gyezte — „egyáltalán még van va­laki odafent”. Mint a Time magazin írja, mos­tanában sokan teszik fel a kérdést: a szovjet birodalom széthullása után is szükség van-e ennek a na­gyon költséges létesítménynek a fenntartására. A hivatalos körök válasza érdekes módon egyértelmű igen. Sőt. A bunkert üzemeltető szükségállapot-bizottság szóvivő­je, Marvin Davis szerint „még nem tudhatjuk, mit hozhat a jövő. És ma már nemcsak a nagyhatalom, de egy Irak-szerű kisebb ország, sőt, egy komolyabb terrorcsoport is jelenthet nukleáris veszélyt, nem is beszélve a vegyi, vagy baktéri­umtámadásról”. Lehet. De a szakemberek ma már nem tartják annyira biztonsá­gosnak ezt a mélységet. Telitalálat ellen nem lenne garancia, és egy tengeralattjáróról kilőtt rakéta előbb ér ide (tíz perc), mint a kor­mány a Fehér Házból (húsz perc). És még valami: az a 200 ember csak család nélkül mehetne. Úgy, hogy szeretteit fent hagyja a tűzvi- harban. Hányán tennék ezt meg? Ferenczy Europress Nő az ügyészség költségvetése Négyéves a vesebetegek érdekvédelmi szerve — Az ügyészi szervezet az idén — a gazdaság lehetőségeihez mér­ten — minden korábbi évet meg­haladóan fejlődött. A megnöveke­dett munkaterhek költségei és a szervezeti változások 1 milliárd 772 millió forintot emésztettek fel. Az ügyészi szervezet további haté­kony és eredményes munkájához 1992-ben — a költségvetési javas­lat szerint — 2 milliárd 298 millió forint az előirányzott összeg — tá­jékoztatta az MTI munkatársát dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. A legfőbb ügyész elmondta: a közelmúltban lezajlott társadalmi változások eredményeként, a jog­állami gondolkodás előtérbe kerü­lésével jelentősen megnőtt az ér­deklődés az ügyészség munkája iránt. A bűnözés erőteljes növeke­dése, az emberi jogok érvényesíté­sére való törekvés, az állampolgári érdek védelmének fokozottabb igénye és a nemzetközi együttmű­ködés erősítése számottevően emelte az ügyészi szervek mun- katerheit. A regionális feladatot ellátó, 5 ügyészségi nyomozóhi­vatal felállítása, valamint a 12 új helyi ügyészség létrehozása csak az első lépés volt az ügyészség hatáskörét kiterjesztő — egyút­tal a munka mennyiségét tovább növelő — jogszabályi változások gyakorlati alkalmazásában. A 19 megyei, a Fővárosi Főügyészség, a 100 városi és 13 kerületi ügyészség folyamatos és zökke­nőmentes működésének fenntar­tásához — különös tekintettel a rezsiköltségekre — jelentős pénz­ügyi fedezetre van szükség. Hoz­zátette: további költségkihatással járó jogalkotási és jogalkamazói feladat az előzetes letartóztatás szabályainak a nemzetközi egyezményekhez igazodó módo­sítása, illetve a módosított sza­bályok szerinti eljárás. Fontos eseményt ünnepeltek a vesebetegségben szenvedők: négy évvel ezelőtt jött létre or­szágos érdekvédelmi szerveze­tük, a Vesebetegek Országos Egyesülete. Ez alkalomból saj­tótájékoztatót tartott Budapes­ten az országos egyesület, mely ez év elejétől Vesebetegek Or­szágos Szövetsége (VORSZ) né­ven működik. Az alakuláskor a vesebeteg­ségben szenvedő emberek össze­fogását és érdekeik közös védel­mét felvállaló szövetség alapvető feladatának tartja, hogy minden rászoruló a számára legmegfele­lőbb ellátásban részesüljön. En­nek különös jelentőséget ad az a tény — hangoztatta Adám Edit elnök —, hogy az elégtelen vese­működés megfelelő kezelés nél­kül a beteg halálát okozhatja. Életüket csak a művesekezelés (dialízis) vagy a veseátültetés mentheti meg. Mivel a dialízist rendszeresen, általában heti há­rom alkalommal kell elvégezni, nagy segítséget jelent a VORSZ számára a Ren-Depo Bt. tevé­kenysége. A társaság ugyanis önként vállalta a betegek keze­lésre szállítását. A másik megol­dás, a transzplantáció — sikeres műtét esetén — hosszú évekre jó közérzetet biztosít. Mivel azon­ban a művesekezelés egy beteg­nél egy év alatt másfél millió fo­rintba kerül, a transzplantációra pedig éveket kell várni, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szűré­sekkel történő korai felismerésre. Ez azért is fontos — mutatott rá az elnök —, mert ugyan a diali- záltak száma négy év alatt 600- ról 1000-re nőtt, és transzplantá­ciót is egyre több betegen végez­hetnek el, az 50-60 ezerre becsült beteglétszámot tekintve még ko­rántsem teljes a siker. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Baker Moszkvában Többnapos tájékozódó kőrútjának első állomására, Moszkvába érkezett vasárnap James Baker amerikai külügyminiszter. A breszti hármas szövetség életrehívása óta ő a legmagasabb rangú nyugati politikus a volt Szovjetunió fővárosában. Bakert az oroszországi vezetésen kívül fogadja Mihail Gorba­csov szövetségi elnök, hivatalos tárgyalópartnere Eduard Sevard- nadze, a szövetségi külkapcsolatok minisztere és Jevgenyij Sapos- nyikov védelmi miniszter is. Emlékezetes, hogy az amerikai kül­ügyminiszter a hét közepén politikai nekrológgal felérő beszédben méltatta Gorbacsov történelmi szerepét. Egy korábbi, szintén ezen a héten adott nyilatkozatában pedig először mondta ki: a Szovjet­unió nem létezik többé. Útja során a tervek szerint ellátogat Ukrajnába, Belorussziába, Kazahsztánba és Kirgíziába is, hogy első kézből szerezhessen in­formációkat a Szovjetunió helyén formálódó új államközösség alapelveiről, az alapító tagok elképzeléséről. Honeckert távozásra szólították Erich Honecker, aki péntek délig kapott határidőt Oroszország elhagyására, maradhat Chile moszkvai nagykövetének rezidenciá­ján, amíg ügyében megfelelő megoldást nem találnak — közölte a chilei kormány döntését Enrique Krauss belügyminiszter. Az AP által jelentett hír szerint ez nem jelenti azt, hogy Honec- ker végleg maradhat: Krauss csupán annyit mondott, hogy Chile nem szabott határidőt Honeckernek a nagykövet rezidenciájának elhagyására. Wiegand Pabseh, Németország moszkvai nagykövete pénteken arra kérte Edmundo Vargas chilei külügyminiszter­helyettest, hogy szólítsák fel távozásra a volt keletnémet vezetőt. Egyelőre nem ismeretes, mit válaszolt a külügyminiszter-helyettes. Jelcin Saposnyikovval tárgyalt Egyórás konzultációt tartott szombaton este Borisz Jelcin oroszországi elnök és Jevgenyij Saposnyikov szövetségi védelmi miniszter. Ä találkozóról vasárnap délben számolt be a TASZSZ hírügynökség. A jelentés szerint elsősorban a független államok közösségének védelmi doktrínáját tekintették át. Pavel Voscsanov, Jelcin sajtófőnöke ezzel kapcsolatban közölte: szó volt az egységes stratégiai térség megteremtésével, az atom­fegyverrel felszerelt alakulatok egyesített parancsnokságával, vala­mint a légierő, a rakétacsapatok és a hadiflotta kezelésében lévő hadászati fegyverzettel összefüggő kérdésekről. Voscsanov szerint a két vezető az új államközösség egyesített fegy­veres erői főparancsnoki tisztére kiszemelt jelöltekről is tárgyalt. Érvénytelen az EFTA—EK megállapodás Érvénytelennek nyilvánította és újratárgyaltatjaaz Európai Közös­ségek bírósága az EK—EFTA megállapodást az úgynevezett európai gazdasági tér létrehozásáról — jelentette szombaton a dán rádió. Az EK-bíróság szerint — írja a Reuter — az egyezmény által létrehozott jogi ellenőrzési rendszer összeegyeztethetetlen a közösség alapító okmányának, a Római Szerződésnek vonatkozó tételeivel. Á dán rádió szerint az EK bizottsága — a közösség végrehajtó szerve — vasárnap rendkívüli ülésen vitatja meg a kialakult,helyze,-. tét és tesz javaslatot a tizenkettek külügyminisztereinek hétfőn kezdődő tanácskozására. Az egyezmény — amely az EK és az EFTA összesen 19 tagálla­mának területén tenné minden korlátozásoktól mentessé az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő mozgását, s amelyet a felek­nek hosszú tárgyalássorozat után, a közelmúltban sikerült tető alá hozniuk — 1993. január elsejétől kellene, hogy életbe lépjen. Nagytakarítás a Himalájában — Nepál kampányt indított annak érdekében, hogy megtisztít­sák a Himaláját attól a mintegy 50 tonnányi hulladéktól, amelyet a felfedezők és az alpinisták hátrahagytak — jelentette az AFP francia hírügynökség nepáli tudósítója. A hulladékanyagok közt van egy helikopter is. A Pokharel nepáli alpinistatársaság felhívást intézett az ENSZ- hez, a Világbankhoz és az Ázsiai Fejlesztési Bankhoz, hogy járulja­nak hozzá anyagilag a kampányhoz, amelynek időtartamát két­évesre, költségeit pedig 540 000 dollárra becsülik. Kilencven alpinistából, egy hegyi vezetőből és egy serpából álló csapatot bíznak meg a tisztogatással, amelyre feltétlenül szükség van, hogy „megállítsák azt a veszélyes környezetszennyeződést, amely a Himaláján keresztül terjed Nepálig és egészen a Bengáli- öbölig” — hangsúlyozza a Pokharel közleménye. Eddig mintegy 127 expedíció vágott neki a „világ tetejének”, a Mount Everestnek azóta, hogy Sir Edmund Hillary 1953-ban elsőként jutott fel a 8848 méter magas csúcsra. BT-határozat Jugoszláviáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap véglegesen és egyhangú­lag elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében kis létszámú szakértői csoportot küldenek ki Jugoszláviába, a békefenntartó erők telepítésének előkészítésére, egyúttal megerősítik a fegyver­szállítási tilalom ellenőrzését. A határozat felhívja a tagállamokat: kerüljenek minden lépést, amely növelheti a feszültséget és nehezíti a jugoszláviai válság békés rendezését. A szövegből végül is kima­radt az utalás az ilyen kihatású politikai lépésekre — azaz arra, hogy Horvátország és Szlovénia tervezett német elismerése is nehe­zítő tényező lehet. Efeletti aggodalmuknak viszont külön állásfog­lalásban kifejezést adtak a semleges és el nem kötelezett országok, amelyek általában nem támogatják az intervenciós ENSZ-lépése- ket belpolitikai viszályokban, precedenstől tartva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom