Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Újsolt, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunpeszér, Kunadacs Szoborpark Tasson • Horváth Attila fafaragómüvész ilyennek álmodta Tass főterét. örtfr.AU/tr A tassi faluszépítő egyesület fafaragó-szakosztálya szoborpar­kot épít a falu főterén. A gazda­gon díszített pihenőhelyet Hor­váth Attila szobrászművész, tassi alapolgármester tervezte. A tölgyfából készülő alkotások alapanyagát már megvásárolta az önkormányzat. A fafaragók szeretnék, ha 1992-ben fölavat­hatnák az igényes pihenőker­tet.. . Mit gondol a rókatenyésztő? • Szűcs Lajos: Vettem két méhészkönyvet... — Rendszerváltás a nagypoliti­kában és a gazdasági udvarban! — mondja Szűcs Lajos, a solti rádióál­lomás munkatársa, aki 1988 óta szabadidejében ezüstrókát te­nyészt. — Amikor három évvel ez­előtt megvettem az anyaállatokat, úgy gondoltam: jó kis mellékkere­setem lesz a prémből. Szerződést kötöttem az Interprém Kft.-vel, amely akkor darabonként 10 ezer forintot ígért a szaporulatért. A csirkefejet még nyolc forintért ki- lózták, a benzin a felébe került a mostaninak. Milyen nagy idő har­minchat hónap! Amikorra magam is rájöttem a rókatenyésztés titkai­ra, többszörösen és keményen meg­fizettem az iskolapénzt: megbukott az üzlet. Ötvenkét rókám van itt anyám dunaegyházi udvarában, de nem tudom visszakapom-e a ráfor­dítást. Nem tartozom a sírós kister­melők közé, de talán fontos ez a szomorú történet: a keserű tapasz­talatok megtanítottak, hogy a róka nem neveli föl az utódjait csirkefe­jen. Egész dögcsirkéket gyűjtöget­tem az állattartó telepeken. Azokat nyúztam meg, majd ledaráltam és különféle tápokat kevertem a masszába, úgy adtam az állataim­nak. Kegyetlen munka! Ráadásul, az érthetően szigorú állat-egészség­ügyi előírások miatt, Pécsről kellett hoznom az alapanyagot, amelynek ára folyton emelkedett, a prémárak estek. Ma pedig már ott tartunk, hogy nem tudom, lesz-e vevő a fél­száz gereznára? Akármilyen olcsón is. A hazai piac gyenge. Nincs az embereknek pénzük. Nyugaton pe­dig már nem sikk bundában járni. A zöld mozgalmak propagandájá­nak köszönhetően bezártak a drága üzletek. A hölgyek félnek kimenni az utcára állati bőrből készült ka­bátban. Itt vagyunk most megfü- rödve: én és a rókák. Örülnék, ha darabonként két-háromezret meg­adna valamelyik cég az állataimért. Biztos, hogy ez lesz az utolsó pré­mes próbálkozásom. Föladom . . . No nem a harcot és a kísérletezést. A mellékes nemcsak hogy jól jön, de szükségünk is van rá. Váltani kell, ilyen ez a világ! Most vettem két tar­talmas méhész-szakkönyvet. A méznek állítólag biztos piaca van. Csak az a fullánk ne lenne a bo­gárkákon. Azok viszont legalább nem büdösek, mint a rókák ... Lejegyezte: Farkas P. József • Egy rókáról egy bőrt sem? APAJ MÁR PEST MEGYE Kivonul a Pusztatourist a Felső-Kiskunságból? • Érdekes látnivalók sokaságát kínálja ma már Kuns/entmiklós is. A felújított Virágh-kúria a régió büszkesége. Az öreg falak értékes természet- és néprajzi gyűjteményt rejtenek. Vajon ilyen értékek mellett szabad-e gyengíteni a megye idegenforgalmi pozícióit? A Felső-Kiskunság vállalkozói­nak régi terve, hogy elcsábítják a turistákat Bugáéról. Az apaji, a bá- bonyi és a nagyállási programok, a falvak látnivalói és a nemzeti park pusztái az utóbbi időben felkeltet­ték a külföldi tőkések érdeklődését is. Különösen fontos, hogy Buda­pest nincs messze. A világkiállítás remélt látogatói fél óra autózás után elérhetik a vidéket. Eredmé­nyes évet zárt a Nyakvágó Idegen- forgalmi Kft. és sikert remél az a vállalkozó is, aki Kunszentmikló- son harmincszobás hotelt épít. Azt hallottuk viszont, hogy a megyei idegenforgalmi hivatal, a Puszta- tourist fölszámolja szentmiklósi irodáját, kivonul a térségből... — Tíz befektetőből nyolc az ide­genforgalmat szeretné fejleszteni a fővároshoz közel eső pusztákon. Önök nem látnak fantáziát a beru­házásokban? — kérdeztem Pethőné Derdák Angélától, a Pusztatourist igazgatójától. — Ne csodálkozzon azon, hogy én nem látom olyan vonzónak a térséget, mint azok, akik nézelőd- ~nek, tervezgetnek és ígérgetnek. Hi­vatalunk már 1988-ban megtette az első lépést és irodát nyitott Kun- szentmiklóson. Bel- és külföldi uta­zásokat is ajánlottunk, de a legfon­tosabb feladat az apaji programok értékesítése volt. Sajnos, vállalko­zásunk eddig nem igazolta a remé­nyeinket. Ma még nem terem sok babér a kísérletezőknek. Ami nem jelenti azt,,hogy sosem lehet itt fel­lendülés. Értékesítettünk üdülőket és tanyákat, programjaink sikere­sek voltak, de a kirendeltség ráfize­téses maradt. Ezen az állapoton pe­dig változtatnunk kell mielőbb. A vendégek, amikor utazásról dön­tenek, nem csak azt vizsgálják, hogy vannak-e ritka növény-és állatfajok a térségben vagy lehet-e lovagolni. Alapvetően fontos lenne, hogy a ré­giót jó utakon lehessen megközelíte­ni, hogy minden tanyáról lehessen telefonálni, hogy legyen minél előbb egy színvonalas szálloda valamelyik községben. Sajnos, ez a vidék nem sokat tudhat magáénak az infrast­ruktúra áldásaiból... — Úgy tudom, hogy az apaji programok olcsók és könnyen érte- kesíthetőek... — Apaj fejlesztéséhez sok pénz kellene. Hivatalunk korábban meg is kezdte a tárgyalásokat a terület tulajdonosaival, de nem sikerült eredményt elérni. Igazgatói pályá­zatomban is szerepelt ez a régi terv, de le kellett mondanunk a komo­lyabb fejlesztésekről. A megyei köz­gyűlés nem támogatja az elképzelé­sek megvalósítását. A térség ismer­tebb részei ugyanis Pest megyéhez tartoznak, más régióba pedig — érthetően — nem szívesen invesz­tálnak a képviselők. E döntés alap­ján hoztuk a határozatunkat: át kell szerveznünk a kirendeltségünket. Nem lehet veszteséges az irodánk, ha lesz Expo Budapesten, ha nem.. . F. P. J. MI^LESZ, HA TÖBB HID IS EPUL A DUNÁN? Űj utak a solti községtervben Január első napjaiban tűzi napi­rendre a solti képviselő-testület a község távlati fejlesztési tervét. Minden bizonnyal ez lesz a közel­jövő legérdekesebb vitája a Duna- parti településen. Szederkényi László településtervező munkáján ugyanis új, a község forgalmát — kereskedelmi pozícióit — átrende­ző utak is szerepelnek. Közismert, hogy a dunaföldvári híd közelsége kiemelt szerepet adott a nagyközségnek a keleti, il­letve a nyugati országrész közötti áru- és személyforgalomban. Ha a község vezetői keményebben lép­tek volna föl a regionális fejleszté­sekről folytatott tárgyalásokon, Dunaföldvárral együtt talán Solt is elnyerhette volna a városi címet. Történt ahogy történt. Tény, hogy ma szintben találkozik itt az 51 -es (Baja—Budapest) és az 52-es (Kecskemét—Dunaföldvár), vala­mint — néhány kilométerre kele­tebbre — az 53-as (Tompa—Solt) és az 52-es főút. Ráadásul a nagy forgalmú pályák a lakóterületeken vezetnek at. Sok a baleset! Régi gondja a községnek a falu­központ, az Aranykulcs tér rende­zése is. Ezt a területet Bács-Kiskun előszobájának is mondják. Na­ponta 160 autóbuszjárat áll meg itt, majd indul tovább a szélrózsa minden irányába. Vajon álom marad-e az az elkép­zelés, hogy a főutakat új pályák megépítésével elkerülő ívekre, kör­gyűrűkre terelik? Hogy Dunaújvá­ros és Apostag között valaha új híd épül? Mennyiben változtatja meg Solt kiemelt jelentőségét, ha meg­épül a déli autópálya? Vagyis Kalo­csa környékén is hidat emelnek? Fontos kérdések ezek azok szá­mára, akik Solton szeretnének be­ruházni vagy a Duna-parti telepü­lésen fektették be a tőkéjüket. Ezért érthető a felfokozott várakozás. Németh József solti polgármes­ter érdeklődésünkre elmondta: — Nem szabad összekeverni a vágya­kat a valósággal. Egyelőre nincs pénz nagyobb építkezéshez. Konk­rétan csak azt tudjuk, hogy 1992- ben folytatódik a kiskőrösi és a kecskeméti út találkozásának kor­szerűsítése. Egy új, rövid bekötőiv megépítésével valódi kereszteződés lesz Kissolt határában. Erre már megvan a pénz. Remélhető, hogy jövőre megkezdik az 52-es kissolti szakaszának a szélesítését is. A ter­vek már elkészültek. Sajnos, az ön- kormányzatnak nincs pénze, hogy a Budapest—Baja főút solti szaka­szát korszerűsítse. Úgy gondolom, a következő tíz évben nem sokat változik .majd az Aranykulcs tér képe és forgalma. Remélem, hogy a vállalkozók a bizonytalan álla­potok ellenére sem hagynak cser­ben bennünket... — F. P. J. — Hagyományteremtő Télapó-futás POSTALÁDÁNKBÓL Levél Dunaegyházáról A „Kunszentmiklós és Vidéke” legutóbbi összeállításában érdeklő­déssel olvastam dr. Kocsis Attila me­gyei rendőrfőkapitány nyilatkoza­tát a kunszentmiklósi őrs' átszerve­zéséről. A Petőfi Népe jóvoltából tudhattam meg: községünket a rendőri-hatósági körzet kialakítása­kor Solttól, illetve Kalocsától a Fel­ső-Kiskunság egyetlen városához fogják csatolni rövidesen. Az indo­kokat megértem. Tudom, hogy jó ideje Kunszentmiklóson intézik a község peres ügyeit is. Azt azonban igen sajnálom, hogy ilyen — a tele­pülés életét lényegesen befolyásoló kérdésben — nem kíváncsi senki sem az érintettek véleményére. A solti őrs itt van tőlünk négy ki­lométerre. Önálló körzeti megbí­zott nem szolgál Dunaegyházán. Ha valami nagyobb baj történik, 30 kilométerről kell rendőrt hívnunk? Ha ügyes-bajos dologban el kell jutnunk a kapitánysára. csak má- gánkocsival vagy taxival utazha­tunk. Nincs közvetlen autóbuszjá­rat Kunszentmiklósra. Milyen demokrácia az ilyen? Krausz Henrik jegyző Első ízben volt Kunszentmikló­son Télapó-futás, mellyel a szerve­zők hagyományt szeretnénk terem­teni. A szervezés egyik fő részesével, Dómján Ferenc gimnáziumi tanárral beszélgettem céljaikról, terveikről s a Télapó-futás eredményéről. — Kiknek köszönhető, hogy létre­jött ez a futóverseny? — Úgy gondoltuk, egy valamire való városnak szüksége^van egy ilyen díjazott versenyre. így aztán nekifogtunk a szervezésnek, amely­ben jelentős részt vállalt az ÁMK közművelődési kollektívája. A test­nevelő kollégák pedig sok hasznos tanáccsal segítették munkánkat. Külön öröm számunkra, hogy so­kan meghallgatták kérésünket, s hozzájárultak a verseny költségei­hez. — Mi volt a Mikulás-napi rendez­vénycélja? — Ezzel a versennyel egész Kun- szentmiklóst szeretnénk megmoz­gatni. Elsősorban természetesen a kisdiákok részvételére számítot­tunk. Ez egy olyan verseny, ahol mindenki kap ajándékot, s a győzte­sek különdíjban részesülnek. így a gyerkek megajándékozását össze­kötöttük egy kis testmozgással. Csa­patversenyt is meghirdettünk, így nemcsak magukért, hanem iskoláju­kért is futnak a részt vevő diákok. — Elégedett? — Előzetes várakozásainkat messzemenően igazolta, sőt talán fe­lül is múlta a rendezvény. Mintegy 300-350 versenyző állt rajthoz Mi­kulás-nap délutánján. A szervezők lelkes elszántságát látva biztosak lehetünk benne: ha­gyományteremtés volt december 6- án Kunszentmiklóson. Sitkéi Tamás A kunpeszéri önkormányzat a telefonért... A kunpeszéri önkormányzat csatlako­zott az úgynevezett dabasi telefontársa­sághoz. A Pest megyei önkormányzatok a Műszertechnika Vállalattal és az F.ricson kommunikációs csoporttal elhatározták: közösen fognak a fejlesztéshez. A szerző­dés szerint 1993 tavaszán az eddigi hat mellett 45 újabb állomást kötnek be a te­lepülésen. A társaság csúcstechnológiát te­lepít a Felső-Kiskunságba. A telefonkábel a regionális televízió és a vagyonvédelem céljait is szolgálja majd. Szerkeszti: Farkas P. József r Polgármester- választás Apostagon Döntött az apostagi választási bizottság: február 2-án rendezik meg a polgármester-választást. Amint arról hírt adtunk: Bolvári József, az 1990-ben megválasztott községvezető nemrég lemondott tisztségéről. A jelöltekről egyelőre még nincs hír. A cédulákat decem­ber 20-ától gyűjtik majd Aposta­gon. Szalkszent- mártoni diákok sikere Eredményesen szerepeltek a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói a megyei meseíró-pályázaton. Az 1—2. osz­tályos kategóriában Babucsik Gá­bor, a 7. osztályosban Németh Dó­ra szerezte meg az első díjat. Negyvenéves szövetkezet Négy évtizeddel ezelőtt, 1951 végén alakult meg Kunszentmik­lóson a mai Renova Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet első jogelődje, a Kunszentmiklósi Mezőgazdasági Kisipari Termelő Szövetkezet. A cég azóta több­ször átalakult, nevet változtatott, árbevétele 5 és 70 millió forint között, létszáma 30 és 100 kö­zött ingadozott. Fő profilja vál­tozatlanul az építőipar, de szol­gáltatásai skáláját fokozatosan bővíti. Árbevételének jelentős ré­sze ma már ingatlan- és eszköz­bérbeadásból, ügyviteli és gazda­sági szolgáltatásból származik. Bakér sétány? Sétálóutcára keresztelte át a kunszentmiklósi önkormányzat a Bakér utcát, s most sokan tartanak attól, hogy ezzel a várost egykor keresztülszelő, ám nemrégiben le­fedett „Bak-ér” emléke végképp az enyészeté lesz. Javasolják, nevezze­nek el egy másik útszakaszt Bakér sétánynak. Idősek napja Kunadacson Kétszáz idős vendéget köszön­töttek a múlt héten Kunadacson, a művelődési házban rendezett öre­gek napi ünnepségen. A házigazda a helyi termelőszövetkezet és az önkormányzat volt. Halcsik Antal polgármester beszéde után ismert nótaénekesek adtak műsort. Az íz­letes vacsora elfogyasztását köve­tően hajnalig állt a bál... Téli Kupa Dunavecsén Az idén harminc csapat nevezett a dunavecsei sportlétesítmények igazgatósága, valamint a helyi sportegyesület fedett pályás labda­rúgó-bajnokságára. A - Felső- Kiskunság és a Duna melléke leg­nagyobb téli tömegsportrendezvé­nyén — a helyi csapatok mellett — solti, apostagi, dömsödi, kis- kunlacházi és kunszentmiklósi lab­darúgók mérik össze tudásukat; szereznek izgalmas perceket a né­zőközönségnek. Ünnepi ajándék: sportcsarnok A tervek szerint közvetlenül az ünnepek előtt, december 20-án avatják föl az új, 450 négyzetméter alapterületű dunaegyházi sport­csarnokot. A napokban fejeződ­nek be ugyanis az építés első üte­mének a munkálatai. Az öltöző, a mosdó és az orvosi szoba csak jö­vőre készül el. A beruházó, a Du- naegyházáért Alapítvány a IS mil­liós építkezés átadása után új isko­la építéséhez fog majd. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom