Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-12 / 291. szám
Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Újsolt, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunpeszér, Kunadacs Szoborpark Tasson • Horváth Attila fafaragómüvész ilyennek álmodta Tass főterét. örtfr.AU/tr A tassi faluszépítő egyesület fafaragó-szakosztálya szoborparkot épít a falu főterén. A gazdagon díszített pihenőhelyet Horváth Attila szobrászművész, tassi alapolgármester tervezte. A tölgyfából készülő alkotások alapanyagát már megvásárolta az önkormányzat. A fafaragók szeretnék, ha 1992-ben fölavathatnák az igényes pihenőkertet.. . Mit gondol a rókatenyésztő? • Szűcs Lajos: Vettem két méhészkönyvet... — Rendszerváltás a nagypolitikában és a gazdasági udvarban! — mondja Szűcs Lajos, a solti rádióállomás munkatársa, aki 1988 óta szabadidejében ezüstrókát tenyészt. — Amikor három évvel ezelőtt megvettem az anyaállatokat, úgy gondoltam: jó kis mellékkeresetem lesz a prémből. Szerződést kötöttem az Interprém Kft.-vel, amely akkor darabonként 10 ezer forintot ígért a szaporulatért. A csirkefejet még nyolc forintért ki- lózták, a benzin a felébe került a mostaninak. Milyen nagy idő harminchat hónap! Amikorra magam is rájöttem a rókatenyésztés titkaira, többszörösen és keményen megfizettem az iskolapénzt: megbukott az üzlet. Ötvenkét rókám van itt anyám dunaegyházi udvarában, de nem tudom visszakapom-e a ráfordítást. Nem tartozom a sírós kistermelők közé, de talán fontos ez a szomorú történet: a keserű tapasztalatok megtanítottak, hogy a róka nem neveli föl az utódjait csirkefejen. Egész dögcsirkéket gyűjtögettem az állattartó telepeken. Azokat nyúztam meg, majd ledaráltam és különféle tápokat kevertem a masszába, úgy adtam az állataimnak. Kegyetlen munka! Ráadásul, az érthetően szigorú állat-egészségügyi előírások miatt, Pécsről kellett hoznom az alapanyagot, amelynek ára folyton emelkedett, a prémárak estek. Ma pedig már ott tartunk, hogy nem tudom, lesz-e vevő a félszáz gereznára? Akármilyen olcsón is. A hazai piac gyenge. Nincs az embereknek pénzük. Nyugaton pedig már nem sikk bundában járni. A zöld mozgalmak propagandájának köszönhetően bezártak a drága üzletek. A hölgyek félnek kimenni az utcára állati bőrből készült kabátban. Itt vagyunk most megfü- rödve: én és a rókák. Örülnék, ha darabonként két-háromezret megadna valamelyik cég az állataimért. Biztos, hogy ez lesz az utolsó prémes próbálkozásom. Föladom . . . No nem a harcot és a kísérletezést. A mellékes nemcsak hogy jól jön, de szükségünk is van rá. Váltani kell, ilyen ez a világ! Most vettem két tartalmas méhész-szakkönyvet. A méznek állítólag biztos piaca van. Csak az a fullánk ne lenne a bogárkákon. Azok viszont legalább nem büdösek, mint a rókák ... Lejegyezte: Farkas P. József • Egy rókáról egy bőrt sem? APAJ MÁR PEST MEGYE Kivonul a Pusztatourist a Felső-Kiskunságból? • Érdekes látnivalók sokaságát kínálja ma már Kuns/entmiklós is. A felújított Virágh-kúria a régió büszkesége. Az öreg falak értékes természet- és néprajzi gyűjteményt rejtenek. Vajon ilyen értékek mellett szabad-e gyengíteni a megye idegenforgalmi pozícióit? A Felső-Kiskunság vállalkozóinak régi terve, hogy elcsábítják a turistákat Bugáéról. Az apaji, a bá- bonyi és a nagyállási programok, a falvak látnivalói és a nemzeti park pusztái az utóbbi időben felkeltették a külföldi tőkések érdeklődését is. Különösen fontos, hogy Budapest nincs messze. A világkiállítás remélt látogatói fél óra autózás után elérhetik a vidéket. Eredményes évet zárt a Nyakvágó Idegen- forgalmi Kft. és sikert remél az a vállalkozó is, aki Kunszentmikló- son harmincszobás hotelt épít. Azt hallottuk viszont, hogy a megyei idegenforgalmi hivatal, a Puszta- tourist fölszámolja szentmiklósi irodáját, kivonul a térségből... — Tíz befektetőből nyolc az idegenforgalmat szeretné fejleszteni a fővároshoz közel eső pusztákon. Önök nem látnak fantáziát a beruházásokban? — kérdeztem Pethőné Derdák Angélától, a Pusztatourist igazgatójától. — Ne csodálkozzon azon, hogy én nem látom olyan vonzónak a térséget, mint azok, akik nézelőd- ~nek, tervezgetnek és ígérgetnek. Hivatalunk már 1988-ban megtette az első lépést és irodát nyitott Kun- szentmiklóson. Bel- és külföldi utazásokat is ajánlottunk, de a legfontosabb feladat az apaji programok értékesítése volt. Sajnos, vállalkozásunk eddig nem igazolta a reményeinket. Ma még nem terem sok babér a kísérletezőknek. Ami nem jelenti azt,,hogy sosem lehet itt fellendülés. Értékesítettünk üdülőket és tanyákat, programjaink sikeresek voltak, de a kirendeltség ráfizetéses maradt. Ezen az állapoton pedig változtatnunk kell mielőbb. A vendégek, amikor utazásról döntenek, nem csak azt vizsgálják, hogy vannak-e ritka növény-és állatfajok a térségben vagy lehet-e lovagolni. Alapvetően fontos lenne, hogy a régiót jó utakon lehessen megközelíteni, hogy minden tanyáról lehessen telefonálni, hogy legyen minél előbb egy színvonalas szálloda valamelyik községben. Sajnos, ez a vidék nem sokat tudhat magáénak az infrastruktúra áldásaiból... — Úgy tudom, hogy az apaji programok olcsók és könnyen érte- kesíthetőek... — Apaj fejlesztéséhez sok pénz kellene. Hivatalunk korábban meg is kezdte a tárgyalásokat a terület tulajdonosaival, de nem sikerült eredményt elérni. Igazgatói pályázatomban is szerepelt ez a régi terv, de le kellett mondanunk a komolyabb fejlesztésekről. A megyei közgyűlés nem támogatja az elképzelések megvalósítását. A térség ismertebb részei ugyanis Pest megyéhez tartoznak, más régióba pedig — érthetően — nem szívesen invesztálnak a képviselők. E döntés alapján hoztuk a határozatunkat: át kell szerveznünk a kirendeltségünket. Nem lehet veszteséges az irodánk, ha lesz Expo Budapesten, ha nem.. . F. P. J. MI^LESZ, HA TÖBB HID IS EPUL A DUNÁN? Űj utak a solti községtervben Január első napjaiban tűzi napirendre a solti képviselő-testület a község távlati fejlesztési tervét. Minden bizonnyal ez lesz a közeljövő legérdekesebb vitája a Duna- parti településen. Szederkényi László településtervező munkáján ugyanis új, a község forgalmát — kereskedelmi pozícióit — átrendező utak is szerepelnek. Közismert, hogy a dunaföldvári híd közelsége kiemelt szerepet adott a nagyközségnek a keleti, illetve a nyugati országrész közötti áru- és személyforgalomban. Ha a község vezetői keményebben léptek volna föl a regionális fejlesztésekről folytatott tárgyalásokon, Dunaföldvárral együtt talán Solt is elnyerhette volna a városi címet. Történt ahogy történt. Tény, hogy ma szintben találkozik itt az 51 -es (Baja—Budapest) és az 52-es (Kecskemét—Dunaföldvár), valamint — néhány kilométerre keletebbre — az 53-as (Tompa—Solt) és az 52-es főút. Ráadásul a nagy forgalmú pályák a lakóterületeken vezetnek at. Sok a baleset! Régi gondja a községnek a faluközpont, az Aranykulcs tér rendezése is. Ezt a területet Bács-Kiskun előszobájának is mondják. Naponta 160 autóbuszjárat áll meg itt, majd indul tovább a szélrózsa minden irányába. Vajon álom marad-e az az elképzelés, hogy a főutakat új pályák megépítésével elkerülő ívekre, körgyűrűkre terelik? Hogy Dunaújváros és Apostag között valaha új híd épül? Mennyiben változtatja meg Solt kiemelt jelentőségét, ha megépül a déli autópálya? Vagyis Kalocsa környékén is hidat emelnek? Fontos kérdések ezek azok számára, akik Solton szeretnének beruházni vagy a Duna-parti településen fektették be a tőkéjüket. Ezért érthető a felfokozott várakozás. Németh József solti polgármester érdeklődésünkre elmondta: — Nem szabad összekeverni a vágyakat a valósággal. Egyelőre nincs pénz nagyobb építkezéshez. Konkrétan csak azt tudjuk, hogy 1992- ben folytatódik a kiskőrösi és a kecskeméti út találkozásának korszerűsítése. Egy új, rövid bekötőiv megépítésével valódi kereszteződés lesz Kissolt határában. Erre már megvan a pénz. Remélhető, hogy jövőre megkezdik az 52-es kissolti szakaszának a szélesítését is. A tervek már elkészültek. Sajnos, az ön- kormányzatnak nincs pénze, hogy a Budapest—Baja főút solti szakaszát korszerűsítse. Úgy gondolom, a következő tíz évben nem sokat változik .majd az Aranykulcs tér képe és forgalma. Remélem, hogy a vállalkozók a bizonytalan állapotok ellenére sem hagynak cserben bennünket... — F. P. J. — Hagyományteremtő Télapó-futás POSTALÁDÁNKBÓL Levél Dunaegyházáról A „Kunszentmiklós és Vidéke” legutóbbi összeállításában érdeklődéssel olvastam dr. Kocsis Attila megyei rendőrfőkapitány nyilatkozatát a kunszentmiklósi őrs' átszervezéséről. A Petőfi Népe jóvoltából tudhattam meg: községünket a rendőri-hatósági körzet kialakításakor Solttól, illetve Kalocsától a Felső-Kiskunság egyetlen városához fogják csatolni rövidesen. Az indokokat megértem. Tudom, hogy jó ideje Kunszentmiklóson intézik a község peres ügyeit is. Azt azonban igen sajnálom, hogy ilyen — a település életét lényegesen befolyásoló kérdésben — nem kíváncsi senki sem az érintettek véleményére. A solti őrs itt van tőlünk négy kilométerre. Önálló körzeti megbízott nem szolgál Dunaegyházán. Ha valami nagyobb baj történik, 30 kilométerről kell rendőrt hívnunk? Ha ügyes-bajos dologban el kell jutnunk a kapitánysára. csak má- gánkocsival vagy taxival utazhatunk. Nincs közvetlen autóbuszjárat Kunszentmiklósra. Milyen demokrácia az ilyen? Krausz Henrik jegyző Első ízben volt Kunszentmiklóson Télapó-futás, mellyel a szervezők hagyományt szeretnénk teremteni. A szervezés egyik fő részesével, Dómján Ferenc gimnáziumi tanárral beszélgettem céljaikról, terveikről s a Télapó-futás eredményéről. — Kiknek köszönhető, hogy létrejött ez a futóverseny? — Úgy gondoltuk, egy valamire való városnak szüksége^van egy ilyen díjazott versenyre. így aztán nekifogtunk a szervezésnek, amelyben jelentős részt vállalt az ÁMK közművelődési kollektívája. A testnevelő kollégák pedig sok hasznos tanáccsal segítették munkánkat. Külön öröm számunkra, hogy sokan meghallgatták kérésünket, s hozzájárultak a verseny költségeihez. — Mi volt a Mikulás-napi rendezvénycélja? — Ezzel a versennyel egész Kun- szentmiklóst szeretnénk megmozgatni. Elsősorban természetesen a kisdiákok részvételére számítottunk. Ez egy olyan verseny, ahol mindenki kap ajándékot, s a győztesek különdíjban részesülnek. így a gyerkek megajándékozását összekötöttük egy kis testmozgással. Csapatversenyt is meghirdettünk, így nemcsak magukért, hanem iskolájukért is futnak a részt vevő diákok. — Elégedett? — Előzetes várakozásainkat messzemenően igazolta, sőt talán felül is múlta a rendezvény. Mintegy 300-350 versenyző állt rajthoz Mikulás-nap délutánján. A szervezők lelkes elszántságát látva biztosak lehetünk benne: hagyományteremtés volt december 6- án Kunszentmiklóson. Sitkéi Tamás A kunpeszéri önkormányzat a telefonért... A kunpeszéri önkormányzat csatlakozott az úgynevezett dabasi telefontársasághoz. A Pest megyei önkormányzatok a Műszertechnika Vállalattal és az F.ricson kommunikációs csoporttal elhatározták: közösen fognak a fejlesztéshez. A szerződés szerint 1993 tavaszán az eddigi hat mellett 45 újabb állomást kötnek be a településen. A társaság csúcstechnológiát telepít a Felső-Kiskunságba. A telefonkábel a regionális televízió és a vagyonvédelem céljait is szolgálja majd. Szerkeszti: Farkas P. József r Polgármester- választás Apostagon Döntött az apostagi választási bizottság: február 2-án rendezik meg a polgármester-választást. Amint arról hírt adtunk: Bolvári József, az 1990-ben megválasztott községvezető nemrég lemondott tisztségéről. A jelöltekről egyelőre még nincs hír. A cédulákat december 20-ától gyűjtik majd Apostagon. Szalkszent- mártoni diákok sikere Eredményesen szerepeltek a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói a megyei meseíró-pályázaton. Az 1—2. osztályos kategóriában Babucsik Gábor, a 7. osztályosban Németh Dóra szerezte meg az első díjat. Negyvenéves szövetkezet Négy évtizeddel ezelőtt, 1951 végén alakult meg Kunszentmiklóson a mai Renova Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet első jogelődje, a Kunszentmiklósi Mezőgazdasági Kisipari Termelő Szövetkezet. A cég azóta többször átalakult, nevet változtatott, árbevétele 5 és 70 millió forint között, létszáma 30 és 100 között ingadozott. Fő profilja változatlanul az építőipar, de szolgáltatásai skáláját fokozatosan bővíti. Árbevételének jelentős része ma már ingatlan- és eszközbérbeadásból, ügyviteli és gazdasági szolgáltatásból származik. Bakér sétány? Sétálóutcára keresztelte át a kunszentmiklósi önkormányzat a Bakér utcát, s most sokan tartanak attól, hogy ezzel a várost egykor keresztülszelő, ám nemrégiben lefedett „Bak-ér” emléke végképp az enyészeté lesz. Javasolják, nevezzenek el egy másik útszakaszt Bakér sétánynak. Idősek napja Kunadacson Kétszáz idős vendéget köszöntöttek a múlt héten Kunadacson, a művelődési házban rendezett öregek napi ünnepségen. A házigazda a helyi termelőszövetkezet és az önkormányzat volt. Halcsik Antal polgármester beszéde után ismert nótaénekesek adtak műsort. Az ízletes vacsora elfogyasztását követően hajnalig állt a bál... Téli Kupa Dunavecsén Az idén harminc csapat nevezett a dunavecsei sportlétesítmények igazgatósága, valamint a helyi sportegyesület fedett pályás labdarúgó-bajnokságára. A - Felső- Kiskunság és a Duna melléke legnagyobb téli tömegsportrendezvényén — a helyi csapatok mellett — solti, apostagi, dömsödi, kis- kunlacházi és kunszentmiklósi labdarúgók mérik össze tudásukat; szereznek izgalmas perceket a nézőközönségnek. Ünnepi ajándék: sportcsarnok A tervek szerint közvetlenül az ünnepek előtt, december 20-án avatják föl az új, 450 négyzetméter alapterületű dunaegyházi sportcsarnokot. A napokban fejeződnek be ugyanis az építés első ütemének a munkálatai. Az öltöző, a mosdó és az orvosi szoba csak jövőre készül el. A beruházó, a Du- naegyházáért Alapítvány a IS milliós építkezés átadása után új iskola építéséhez fog majd. V
