Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

A nyugdíjtörvény az Alkotmánybíróság előtt Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésének napirendjén a kö­vetkező ügyek, illetve kérdések szerepelnek: Alkotmányos-e, hogy az adótörvény szerint a nem fizető fél helyett társasház adótar­tozásánál a tulajdonostársaktól behajtható a nem rendezett köve­telés? Hátrányos helyzetet teremt- e a társadalombiztosítási törvény, amikor a nyugdíj újbóli megálla­pításakor kizárja annak a szolgá­lati időnek a beszámítását, amely alatt a nyugdíjas munkavállaló korlátozás nélkül megkapta a nyugdíjat? Kedden folytatják az abortuszjogszabályok alkotmá­nyosságáról már több hónapja megkezdett vizsgálódásukat. Azért van légvédelem A magyar légvédelem valóban korszerűsítésre szorul, de ez nem azt jelenti, hogy most nem képes a légtér biztosítására a vele össze­mérhető erőkkel szemben — mondta az MTI-nek Keleti György honvédelmi szóvivő azzal a cikkel kapcsolatban, amely a londoni Financial Timesban je­lent meg. A lapban egy katonai szakértő úgy nyilatkozott: Ma­gyarországnak légtere ellenőrzé­sére sincsenek eszközei, nemhogy megvédésére, mert a radarberen­dezéseket a kivonuló szovjet csa­patok magukkal vitték. A londoni újság szakértője feltehetően a nyugati normákhoz hasonlította a magyar légvédelmet. Térségünk országaiban azonban nincsenek olyan korszerű repülőgépek, ame­lyek időbeni felderítésére, ne lenne képes a honi légvédelem. Romlik a közbiztonság A Kiskőrös környéki pol­gármesterek akasztói találko­zóján tájékoztatást hallottak a térség közbiztonságáról. Döb­benetes adat: az ismertté vált bűncselekmények száma az el­ső háromnegyed évben 42 szá­zalékkal magasabb, mint ta­valy, azaz 1425. Ezen a terüle­ten az országoshoz, illetve a megyeihez viszonyítva jobb a felderítések eredményessége. Szó esett arról, hogy több rendőr kellene és néhány köz­ségben még körzeti megbízott sincs. A kiskőrösi kapitányság jövőre tizzel emelheti a létszá­mot, ami — nagyon úgy tűnik — kevés. Halálos gázolás Dunatetétlen határában, az 53-as főúton halálos baleset történt szombaton este. Keve Antal Miklós dunaújvárosi la­kos, nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette személygépkocsiját és elütötte az úttesten átszaladó Koltai Lajos 40 éves dunaújvárosi la­kost. Koltai a helyszínen bele­halt sérüléseibe. Az emlékező • Bártfai Szabó László Lapunk e heti sorozatában a kecskeméti Bártfai Szabó Lász­ló emlékezik vissza az ötven év­vel ezelőtt történt kegyetlen na­pokra, amikor is a piiiscsabai 101. honvéd gépkocsizó zászló- alj tisztjeként részt vett a szerb erődrendszer felszámolásában. Ma is aktív közéleti szerepet vállal, ő a Honvéd Hagyomá­nyőrző Egyesület Bács-Kiskun megyei titkára. (Történelmi so­rozatának előzetesét a 3. olda­lon olvashatják.) Bács-Kiskun megyében — Gara és Bácsborsód község kö­zött — mezőgazdasági területen a magyar—jugoszláv államha­tártól 4,5 kilométerre pénteken délután, egy helyi lakos bejelen­tése alapján a bajai rendőrkapi­tányság járőre egy ez idáig nem azonosított, fel nem robbant ra­kétát talált a földbe becsapódva. A honvédség tűzszerész szak­emberei a rakétát a földből ki­emelték. A rakéta típusának azonosítása folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a magyar —jugoszláv határszakasz köze­lében történt az eset, ezért a ( vizsgálatban magyar kérésre részt vesz a határeseményeket kivizsgáló magyar—jugoszláv helyi vegyes bizottság jugoszláv tagozatának képviselője is. — Két fiam ott maradt a háború­ban, és most újra folytatódik ez a szörnyűség. Jó, hogy nem a temp­lomtoronyra esett az a bomba, vagy ide a falu közepébe — sopánkodik egy néni a garai faluszélen. — Nem bomba volt az, hanem egy föld-levegő rakéta — hallom a szakszerű magyarázatot egy ke­rékpárjáról leszálló férfitől. A rá­dió is bemondta, hogy 3 méter Újabb szovjet puccs készül? A Szovjetunióban valószínűleg még decemberben újabb puccskí­sérlet zajlik le — a prognózissal a Berlinben megjelenő Kurier am Sonntag állt elő, csatlakozva a né­met, de a szovjet sajtóban is soro­zatosan felbukkanó jóslatokhoz. A vasárnapi berlini lap Viktor Ivanyenko volt KGB-tábornokra hivatkozik, akit az orosz belbiz­tonsági ügynökség vezetőjeként mutat be. Ivanyenko szerint „de­cemberben felkelés tör ki (a Szov­jetunióban); a nagyüzemekben már szervezik a sztrájk- és mun­kásbizottságokat — a tél beálltáig olyan szervezettségi fokot érhet­nek el, hogy akár a teljes hatalmat is maguknak követelhetik.” A lap a belső fizetési nehézségekre, a ter­vezett árfelszabadításra és a hadse­regben terjedő nyugtalanságra utal a KGB-tábomok véleményének közreadásakor. Az első képmúzeum Otthont kapott a magyar fotográfia Kecskeméten Az ország első Magyar Fotográ­fiai Múzeumát szombaton délelőtt ünnepélyes szakmai megnyitón avatták fel Kecskeméten, a kis or­todox zsinagógában. Az intéz­mény arról is nevezetes, hogy a legelső hazai alapítványi fenntar­tású múzeum. Fenntartója a Ma­gyar Fotográfia Alapítvány. A múzeum — Kincses Károly igazgató vezetésével — olyan szak­mai bázis lesz, amelyben szaksze­rűen őrzik, védik és dolgozzák fel, állandó és időszaki kiállítások ke­retében, kiadványokban tárják a nyilvánosság elé a múlt század kö­zepe óta állandó otthont kereső magyar fotótörténet értékes, érde­kes anyagait. Jelenleg százezer mű­tárggyal rendelkezik a gyűjtemény, ám ennek kétszeresét is el tudják itt helyezni. Minden magyar fotográ­fus alkotásainak kinyitják a raktá­rak ajtaját, az arra érdemeseknek a kiállitóteremét is. Bár az épületet átadták, a költözés, a végleges el­helyezkedés még a következő hó­napokban is tart. A nagyközönség a gyűjtemény anyagával a legelső nyilvános tárlaton, márciusban ta­lálkozhat először. A múzeumava- tóról részletes tudósításunk a 3. oldalon olvasható. • Szombaton csak a szakmabeliek láthatták a Magyar Fotográfiai Múzeum kiállított értékeit, a közönség márciustól léphet be a kapun. (Straszer András fotója) legfeljebb egy gödör. De előtte nagy volt az izgalom. A katonák meg a rendőrök átvizsgáltak min­den talpalatnyi helyet, nincs-e va­lahol másutt is valami veszélyes szerkezet. De mást nem találtak, sem itt, sem Borsód környékén. A lakosság hangulatáról érdek­lődöm. Megoszlanak a vélemé­nyek. Egy diákforma legény azt mondja: — Én nem félek. Kicsi a valószínűsége, hogy éppen a köze­lemben essen le egy bomba. Az idősebbek azonban másként vélekednek: — Amikor kiosztották a gázálar­cokat, csak nyugtalanok lettünk. De most, hogy ez a rakéta ide pottyant, azt mondhatom, hogy félünk. Fele­lőtlenség így bánni a harci techniká­val. Nem törődve vele, hogy felfegy­verzett katonákat vagy védtelen öre­geket és gyerekeket pusztítanak el. Úgy látszik, az sem számít, hogy más ország állampolgárait veszé­lyeztetik. Véget kellene már vetni en­nek a szörnyű vérengzésnek. Ben­nünket, garaiakat kétszeresen is érint a dolog. Nemzetiségi község lévén saját rokonaink, ismerőseink az áldozatok. És ha így folytatják az esztelen öldöklést, mi is sorra kerü­lünk. Ez a rakéta a figyelmeztő jel. Gál Zoltán FIÚK, LÁNYOK A TATAMIN A kimonó szakítópróbája Soltszentimrén • „Rangos” esemény színhelye volt az elmúlt hét végén Soltszentimrc. Ott rendezték a körzet cselgáncs-rangsorversenyét, amelyen nyolc egyesület csaknem százötven fiatalja mérkőzött az érmes helyezése­kért. A pontversenyben végül is Fülöpszállás csapata végzett az élen, megelőzve a hartai és a soltszentimrei ifjú judokákat, akik közül (Far­kas Tibor felvételén) éppen két ifjú hölgy tart a kimonóján (cselgáncs­öltözékén) szakítópróbát. Bővebb információinkat lapunk 10—11. oldalán, a sportrovatban talál­hatják meg olvasóink. • Bácsborsód és Gara között félúton találták meg a mintegy három méter hosszú robbanószerkezetet. hosszú, tehát komoly méretű rob­banószerkezetről van szó. Ezeket kilövőállásról indítják viszonylag pontosan lehet velük célozni. Ért­hetetlen, hogy miként került ide. — Hova esett? — kérdezem. —Idea gazdasághoz, az egyik ta­nya közelébe. Ott találták meg a kombájnosok, munka közben, a földön. Szerencsére nem nyúltak hozzá, azonnal jelentették a dolgot. Garáról két irányban lehet Baja felől érkezve tovább menni. Bács- szentgyörgyre és Bácsborsódra. Nos, ha Borsód felé megy, a két falu­tól körülbelül egyenlő távolságra ta­lálja a tanyát, a kövesútról letérve. — Aligha lát ott már valamit — csatlakozik az útbaigazitáshoz egy fiatal fiú. Szombaton délelőtt felrobbantották a tűzszerészek a rakétát, nem maradt utána semmi, PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 282. szám Ára: 9,60 Ft 1991. december 2., hétfő Még egy helyi adó Kecskeméten? A kecskeméti képviselők no­vember 4-én már rendeletet al­kottak a jövő évtől bevezetésre kerülő építmény- és helyi ipar­űzési adókról. A vállalkozók kommunális adójának vitájában a módosító javaslatokat egyen­ként igen, magát a rendeletet azonban nem fogadták el. A vá­rosháza dísztermében ma, hét­főn, 13 órakor kezdődő nyilvá­nos közgyűlésen, a polgármester előterjesztésében, ismét megkí­sérlik a rendeletalkotást az im­már harmadik helyi adó kiveté­séről. A javaslat szerint a befo­lyó, előreláthatóan 36 millió fo­rintot a Mindszenti úti szenny­víztisztító telep fejlesztésére for­dítanák. Az adó a város közigazgatási határain belül üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyeket, valamint szerve­zeteket érintené. Mértéke az átla­gos statisztikai létszám után kerül­ne megállapításra, ami évi ezer fo­rint lenne minden foglalkoztatott után. Az újonnan — nem jogutód­lással -— létrejött vállalkozásokat három évig ötvenszázalékos adó- kedvezmény illetné meg. A meghívó szerint 42(1) napi­rend között negyedikként tárgyal­ják a vállalkozók kommunális adóját. FELÉLESZTENI A BELFÖLDI HAJÓZÁST! Tanácskozás a Duna szerepéről Az 1800-as években a város dohány-, kender-, gyapjú-, bőr­és gabonaneműekben főpiacként szerepelt. A győri és a komáro­mi kereskedők 1840 óta Bajára jöttek gabonát vásárolni, és itt ügyleteiket. lebonyolítani. Mivel az egész megye gabonáját ide hordták, és itt értékesítették (az egykori Bács-Bodrog vármegyé­ről van szó, melynek nagyobb része Jugoszláviához tartozik G. Z.), a bajai piacnak országos, sőt világhíre volt — így értékeli Rapcsányi Jakab 1934-ben ki­adott monográfiája a város múlt századi kereskedelmének kiemel­kedő szerepét. Mely azután a századfordulóra visszafejlődött, mert a vasútépítés időszakában a fővonalak, így a fiumei vasút rendre elkerülték Baját. Most, remélhetőleg, ismét a kereskedel­mi fellendülés következik — mondta Vértesy László, a pol­gármesteri hivatal városgazdasá­gi osztályvezetője, amikor a na­pokban megtartott tanácskozás­ról érdeklődtünk nála. A szakemberek úgy értékelték, hogy a Duna—Majna—Rajna csatorna jövő év szeptemberére tervezett megnyitásával ismét megnő a Duna nemzetközi vízi út jellege. (Folytatás a 2. oldalon) EZ FIGYELMEZTETŐ JEL — MONDJAK A HELYBELIEK Rakéta zuhant a déli határra MA 04 05 07 MAGAZIN Antall József a magyar pénzügyi politikáról A magyar pénzügyi politikáról, az MNB-nél szükségessé vált személyi változásokról, a minisztériumok ösz- szevonásáról sajtóban elterjedt hí­resztelésekről, valamint a Külügymi­nisztériumban tervezett személycse­rékről szombaton adott nyilatkoza­tában a miniszterelnök hangsúlyoz­ta: a december 1-jén életbe lépő jegy- banktörvény teszi szükségessé azt, hogy felmentsék, majd újra kinevez­zék a Magyar Nemzeti Bank legfelső vezetőit. így minden körülmények között fel kellett menteni az MNB el­nökét és elnökhelyetteseit. A minisz­terelnök jogkörébe tartozik, hogy az új vezetők személyére az előterjesz­tést megtegye. Antall József elmond­ta, hogy élve ezzel ajogkörével, a négy elnökhelyettest javasolja az MNB alelnökeinek, s a jegybank elnökének pedig Bőd Péter Ákos jelenlegi ipari és kereskedelmi minisztert. (Folytatás a 2. oldalon) Vádaskodik a szerb külügy­miniszter Vladislav Jovanovic szerb kül­ügyminiszter ismét a jugoszláv bel- ügyekbe való beavatkozással vádol­ta meg Magyarországot, és azt áhí­totta, hogy Magyarországon kikép­zőtáborokat hoztak létre zsoldosok számára. A szerb külügyminiszter egy szabadkai vitafórumon szombat este Németország csatlósának mon­dotta Magyarországot. Ausztriát, Bulgáriát és Olaszországot. A magyar—szerb kapcsolatokról így szól: — Válságon megyünk ke­resztül Magyarországnak a Kalas- nyikov-ügybe való belekeveredése miatt, s azért is, mert beavatkozik belügyeinkbe, nyíltan támogatja a szakadár köztársaságokat. A hor­vátországi háború befejeződése után, amikor már nem lesznek mene­külttáborok és zsoldosokat kiképző táborok Magyarországon—mond­ta a miniszter —, reálisan lehet majd számítani arra, hogy a két ország kapcsolatai javulnak. é V I

Next

/
Oldalképek
Tartalom