Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1991. november 9., 5. oldal NOVEMBERI házunk tája] LIBAINFLUENZA Állataink egészsége A Derzsy-féle betegség régebbi nevén a libainfluenza a libák vírus okozta bántalma, néhány hetes korban tömeges elhullást okozhat és ebben a kórokozó mellett a szövődményt oko­zó baktériumok is szerepet játszanak. A betegséget egyébként a Baromfite­nyésztők Világszövetségének javaslata alapján magyar kutatóról nevezték el. Elteijedtségéhez nagyban hozzájárult a nagy létszámú libaállományok együtt- tartása és a libatojások gépi keltetése. A Derzsy-féle betegség az 1-4 hetes libákat betegítheti meg az egy hónapos kor elérése után szórványossá válik, majd megszűnik. Az utóbbi 2-3 évben azonban előfordult, hogy az időtartam kitolódott, 5-6 hetes állományokban is fellelték már. A kórokozó meglehető­sen ellenálló, terjesztésében a legna­gyobb szerepük a vírusgazda, valamint a vírushordozó libának és az ezek tojá­saiból kelt kislibáknak van. A vírus­gazdák a betegségen fiatal korban át­esett, a vírushordozók a felnőttkorban a betegséget tünetmentesen kiállt állo­mányokban fordulnak elő. Ezek a bél­sarukkal a fertőződést követő hetek­ben tömegesen, de azután is ürítik a vírust, s így fertőzik környezetüket. Ví­rust tartalmaz a fertőzött libák tojásai­nak egy része is, a betegség terjedésé­ben a tojáson keresztüli eredeti fertőző­dés lehetőségével is számolni kell. Klinikai tünetekkel elsősorban a ke­lés közben és néhány napos korban történő fertőződés esetén kell számol­ni. Az utóbbi ritkábban vezet tömeges megbetegedéshez, mert a külvilágon történő fertőződés sohasem olyan masszív, mint a keltetőgépben. A be­tegség lappangási ideje általában 8-10 nap, kivételesen ennél rövidebb idő is lehet. A megbetegedő csoportok étvá­gya jelentősen csökken, fejlődésük megail, az állatok mozgása nehézkes. Egyes libák náthásak, másoknak has­menésük van, mozgászavarral küsz­ködnek és görcsök jelentkeznek. Már az élő állatokon is megfigyelhetők a hasvízkórra utaló tünetek, a has „lö- työgővé” válik. A betegség kezdetét követően felismerhető a fejlődésben való visszamaradás és a tollasodási za­var, 3-4 hetes korra a falka kiegyenlí­tetlenné válik. A betegséget átvészelt egyedek csak több hónap elteltével érik utol nem fertőzött társaikat. Átlagosan a libák 20-30 százaléka pusztul el, azonban előfordult már ennél lényege­sen nagyobb veszteség is. A szövőd­mény (paratífusz, tüdőpenész) kialaku­lására vezető higiéniai viszonyok nem­csak növelik a veszteséget, hanem a járvány elhúzódását is előidézhetik. A Derzsy-féle betegség sajnos nem gyógyítható, csak megelőzhető. A fel­tételezetten fertőzött libaállomány megvédésére hatékony a betegség elleni szérum, amit a kelés napján vagy 2-3 napos korban kell alkalmazni. A be­tegség felléptekor adott szérum még az akkor egészségesnek látszó egyedekre is hatástalan. Ajánlatos vitaminkészít­ményeket adni és jó időben a szabadba kiengedni a kislibákat. Másik védeke­zési lehetőség a törzsállományok védő­oltásán alapszik, annak a tapasztalat­nak a figyelembevételével, hogy az ol­tott tojók a tojáson keresztül védettség­gel látják el a kikelő utódokat. A Derzsy-féle betegség szavatossági megítélése nem könnyű feladat, de ál­talában visszavezethető a keltetőüze­mig és a fertőzött törzsállományig. Ez esetben is a jó gazda gondoskodásával kell ellátni az állományt és mindent meg kell tenni a veszteségek csökkenté­se érdekében. Dr. Hedrich Károly baromfiegészségügyi szakállatorvos DISZKERTI ORAK Haszonkert vagy díszkert? A két kerttípus, illetve a haszon- és dísznövények között nincs kibékíthe­tetlen ellentét, az egyik alkalmazása nem zárja ki a másikat. Kertes házak­nál az a jó, ha egyformán megvan a becsülete azoknak a növényeknek, me­lyeket el lehet fogyasztani — esetleg a felesleget értékesíteni és azoknak, amelyek „csak" szépek. Nálunk gye­rekkoromban a családi béke sem ren- ' düh •amiért •'édesapám-'a''gyü­mölcsfákat, édesanyám a rózsáit ked­nn wa Huh. Az a leghelyesebb, ha a kertet létre­hozó, művelő ember vagy család min­denkori igényei, szokásai, ízlése, körül­ményei alakítják ki a megfelelő arányo­kat. Ne kelljen senkinek megfosztania magát a saját termésű, maga által sze­dett zöldség, gyümölcs, szőlő élvezeté­től a pihenőkertben sem. Elfogadható érvelés viszont az is, mely szerint cél­szerűbb a házat övező, többnyire nem is túl nagy területen pihenőkertet létesí­teni, a táplálékul szolgáló növényein­ket pedig egy hobbikertben megtermel­ni vagy esetleg a piacon megvásárolni, így igyekezett a római kor polgára is megoldani a kérdést; létrehozta a „villa urbana”-t a városi kertet, mely a mi pihenő díszkertünkkel rokon és a „villa rustica”-t a városon kívüli haszongaz­daságot. Mit tegyen az a kert, vagy telektulaj­donos és itt ne feledkezzünk meg a nagyszámú hétvégi házról sem , aki mindent egy helyen szeretne megter­melni? Maga a természet szolgál segítő útmutatással, hiszen egyformán édes gyermekeiként neveli a sokszor mere­ven haszonelvű ember által beskatulyá­zott haszon-, dísz- vagy gyomnövénye­ket. Az esztétikummal kapcsolatban pedig azt olvastam valahol, hogy „élő növények egymás mellé ültetésével még szándékosan is nehéz ízléstelenséget el­követni”. És valóban, a legszebb dísz­növényekkel vetekedhet és vegyülhet például egy egészséges, szép formájú gyümölcsfa, mely virágával, termésé­vel, lombszíneződésével gazdagíthatja kertünket."”:! «> s>> idui'.au'? i Tanácsot kérő ismerőseimnek a fia­ikon és díszkerlét1 éfvátes^'ó^s'Svbá', ál­talam „átmeneti” vagy „összekötő" növényeknek nevezett fajokat szoktam ajánlani. A nagy virágú, szép lombú birs és naspolya, a kora tavasszal bar- kázó, később jól takaró mogyoró, de a kisebb termetű ribizkék, köszméték is szóba jöhetnek. Lelkes szószólója va­gyok a kopasz vagy nektarin ősziba­racknak. Tavaszi rózsaszín virágpom­pájuk valóban díszkertbe illő, a szép fényes zöld lombozatból előcsillanó pi­ros barackokról pedig nehéz eldönteni, hogy látványnak vagy ízélménynek nagyszerűbbek-e. A kopaszbarackfák termete kiskerti méretekhez viszonyít­va sem túl nagy, sőt 1-2 éven belül törpe fajták is forgalomba kerülnek, melynek neveléséhez egy erkély is ele­gendő! Nagyon szép látvány és kellemes tar­tózkodási hely lehet egy jól kialakított szőlőlugas, különböző érési idejű cse- megcfajtákból összeállítva. Saját ker­temben is találtam helyet számára csakúgy, mint a védett, napos fekvés­ben nálunk is termést érlelő fügének. De a lágy szárú haszonnövények kö­zött is vannak nagy díszítő értékű fa­• Ez a törpe, vagy kopasz balkon­barack. jók, például a karós- vagy futóbab, amely alkalmas támasztékra felfuttat­va, egész nyáron hozza a különböző színű virágait. Ha a mákot nem dugjuk el a hátsó sarokba, hanem látni enge­dünk belőle egy csoportot, szép színfol­tot kapunk a közelünkben. Örvendetes dolog napjainkban a fű­szer- és gyógynövények újrafelfedezé­se, alkalmazása. Kertünkben is helye lehet a félcserje levendulának, az évelő citromfűnek, az egynyári körömvirág­nak. A következő alkalommal a terve­zés fontosságáról és főbb szempontjai­ról szeretne a kertbarátokhoz szólni: Krajcsovszki József kertészmérnök HAJTATOTT PARADICSOMOK Fűtsük vagy ne Évek óta dúl a vita a hideghajtatást művelők cs a fűtött fólia alatt kcrtcszke- dők között. Az egyik a költségek alacso­nyabb voltával, a másik a gyorsabb, több terméssel érvel legtöbbször. A kö­zelmúltban Nagykőrösön, Kosa István kertészetében győződhettek meg a hi- deghajtatás előnyeiről az érdeklődők. A kísérletező kedvű kertész most folytonnövő és féldeterminált paradi­csomfajtát mutatott be. A termésered­mények egyértelművé tették, hogy a hajtatásban a folytonnövőek mennyi­ségben és minőségben sokkal többet képesek produkálni. A több mint fél­száz nem kevesen igen messziről érkezett paradicsomhajtatással fog­lalkozó kertész sok kérdést lett fel a házigazdának. Kérdeztek egyebek mel­lett a tápanyag-visszapótlásról, a cse­pegtető öntözésről, az öntözővíz és a tápanyag egyidejű kijuttatásáról, és természetesen a bemutatott fajták közli különbségről. Szó esett arról a beteg­ségről is, amely hazánkban nem na­gyon fordult még elő szerencsére, de amelyet sajnos a kiskunfélegyházi pa- radicsomhajtatók közül néhányan már ismernek. A paradicsom fuzáriumos gyökérnyak rothadásának terjedésére, kártételére úgy tűnik tehát belátható időn belül még többen számíthatnak. A De Ruiter, holland vetőmagtermelő cég magyarországi képviselője azon­ban már újabb kutatási eredményekről is számot adhatott, ellenálló fajtákat mutathatott be. Hajtatott paradicsom. A DE RUITER SEEDS holland vetőmagtársaság magyarországi leányvállalata, a DE RUITER Vetőmagtermelő Kft. fajtaajánlata zöldséghajtatóknak: Paradicsom: »r CREDITO F,: egyszlnböl érő, kerekded, igen korai, fonálféreg-ellenálló hiorid «w COUNTER F,: a Creditóhoz hasonló, kisebb bogyójú hibrid RONDELLO F,: nem zöldtalpas, középkorai hibrid. Kígyóuborka: ■»- SALVADOR F,: a tavaszi hajtatás slágerfajtája. >»- PROFITO F,: lisztharmat- és peronoszpóra-ellenálló. A vetőmag beszerezhető: DE RUITER Vetőmagtermelő Kft. 1113 Budapest, Tas vezér u. 18. IV. em. 2/A Tel.: 76/20-655/54 m.; Fax: 76/29-852 3855 Növényvédelem Gyümölcsfák télen A fagyos, hideg idő be­álltával számíthatunk a vadak kártételére, a facse­meték hajtásainak, rü­gyeinek leharapására, az idősebb fák kérgének megrágására, lehántásá- ra. Ezért gondoskodnunk kell az eltelepített gyü­mölcsfaoltványok, termő­fák vadkár elleni védelmé­ről. Több módszer közül (biológiai, mechanikai és kémiai) most elsősorban a mechanikai vadkárelhárí­tást javasoljuk. Ahol a körbekerítést még az idén akarják kivitelezni, érde­mes megtudakolni, mi­lyen vadjárásra lehet szá­mítani a tél folyamán. Nyulak ellen dróthálót al­kalmazzunk, melynek magassága 1 m, szem­nagyságai 3,5 cm, az át­mászás megakadályozá­sára 10 cm szélességben ' issza kell hajtani a tetejét. Ahol üregi nyulak ellen kell védekc i, ott a kerí­tést 15-20 cm mélyen sül­lyesszük a földbe. Nagyobb vadak, szar­vas, őz, vaddisznó ellen 1,9; 1,5 illetve 0,9 m magas kerítést szükséges állítani. Az acélhuzalokat olyan sűrűn húzzuk ki, hogy az állatok feje ne férjen el kö­zöttük (szarvasnál ez 16 em, őznél 12 cm). A körbekerítés mellett az egyedi törzsvédelmet is javasoljuk. Házikertek- ben jó szolgálatot tehet a 4-5 rétegben feltekert új­ságpapír, mely egyben a fi­atal fák (ügyvédeimét biz­tosítja. Papíron kívül mű­anyagháló, fóliacsík, nád, rőzse körültekerése szin­tén megfelelő védelmet nyújthat a vadak ellen. Itt hívnánk fel a ügyeimet a mezei pocok esetleges be­telepedésére, amelyek a védőháló alatti rágásuk­kal károsíthatják a gyü­mölcsfákat. Az előzőekben leírt me­chanikai módszeren kívül, kémiai készítmények al­kalmazásával is távol tart­hatjuk kertjeinktől a va­dakat. Jelenleg kapható készítmény a Cervacol vadriasztó szer, melyet fagymentes, száraz időben használhatunk fel gyü­mölcsösökben, erdészeti kultúrákban. A készít­ményt alapos felrázás után kell felkenni a fák törzsére, alulról felfelé úgy, hogy összefüggő réte­get alkosson. A tél beköszönte előtt a vadriasztáson kívül - még néhány tennivalót elvégezhetünk a gyü­mölcsfáinkon. Ha a kaj­szi-, őszibaracknál mézgá- sodást észleltlünk, tisztít­suk meg a beteg felületet és sebkezelővel, vagy fém­mentes olajfestékkel ken­jük be. Ez a munka csak fagymentes napokon vé­gezhető. A fagyra érzéke­nyebb fafajok koronaalját növényi hulladékkal, vagy szalmás trágyával takar­juk be. Az aranyfarú lepke nagy és galagonyapille kis téli hernyófészkeit szedjük össze és pusztítsuk el. Már kezdhetjük a gyapjas, il­letve gyűrűslepke tojás­csomóinak lekaparását, összegyűjtését, elégetését a lehullott beteg levelekkel együtt. E munkák elvégzé­sével csökkentjük a jövő évi károsítok egyedszá- mát, fertőzésük veszélyét. Gáspár Istvánná előrejelző GAZDAKONYVTAR BÁLLÁ ANDRAS: Ősztől őszig a kertbarátoknál - a haszonnövényekről A könyvet hosszú éveken át eredményesen munkálkodó kertész állította össze, aki immár nyugdíjasán, sa­ját örömére és népes családja hasznára ma is megtermeli kert­jében a gyümöl­csöt, zöldséget, s ünnepi alkal­makra bor is ké­szül. Sokéves ker­tészeti tapaszta­latait a kertbarát körökben tar­tott előadásai­ban adta át hall­gatóinak. Most valamennyi kis­kerttulajdonos­hoz fordul. A kertbarátköri előadásokon el­hangzott kérdé­sek alapján azokról a témákról ír, amelyek altalá­nos érdeklődésre tartanak számot. Az előadások a haszonnövényekről szólnak, időrendben ősztől őszig, az időszerű munkák sorrendjében. Az őszi előadások után következnek azok. amelyek általános ismereteket és az egész évi munkát felölelő teen­dőket tartalmazzák, hiszen őszutón van a legkevesebb munka a kertben. Ezt követik az igen sok tavaszi és az ugyan kevésbé szerteágazó, de sok időt igénylő nyári munkákról szóló előadások. Azt javasoljuk, tanulmányozzák át az egész könyvet ismereteik bővítésé­re, majd az aktuális munkák eljövete­lekor, a tárgymutató segítségével ke­ressék ki, hogy az adott időszakban felmerülő gondjukra milyen megol­dást ajánl a szerző. KERTI TENNIVALÓK Vetés, tavaszra készülés Bár az elmúlt hetekben már lehetett számítani a lehű­lésre, az éjszakai fagyok keménysége mégis váratlanul jött. Már az első ilyen reggelre elfagytak a melegigényes növényeink, de az ismétlődő mínusz 6-7 °C a káposzta- félékben is kárt okozott. Szerencsére, a napos és száraz nappalok miatt a talaj még nem fagyott át, így a „kint lévőségeinket”, a sárgarépát, petrezselymet, zellert re­mélhetőleg sikerült betakarítani. Az erős lehűlés a fólia alatti növényeket sem kímélte, legfeljebb azokban a nagy légterű fóliaházakban maradt meg fűtés nélkül a paprika és a paradicsom, ahol a belső fólia hibátlan. Emlékeztetőül hadd említsük meg, hogy a bimbóskel a —10 °C-ig bírja, de célszerű lesz a növényeket gyöke­restül, lelevelezve legalább fóliasátorba vinni, hogy a károsodástól megmentsük. A fagyok után mind a szabadföldön, mind a fólia alatt gondosan takarítsuk össze a növényi maradvá­nyokat, amelyeket komposztálhatunk vagy elégethe­tünk. Az előző kétségtelenül környezetkímélőbb és minden olyan esetben javasolható, amikor a növé­nyek egészségesek voltak. A vírusos paprika- vagy paradicsomtövek maradványait azonban célszerű el­égetni. Ezzel a művelettel sok kártevőtől és kórokozó­tól szabadítjuk meg a kertünket. A gondos rendcsiná­lás után vagy azzal egy időben már gondoljunk a jövő évre, a télalávetéssel, az elhasználódott fólia kicserélé­sével, a trágyázással. A télalávetés a hidegtűrő zöldségnövényeknél egy olyan lehetőség, amellyel — kirívóan komoly és hóta- lan téltől eltekintve — a petrezselyem, a sárgarépa, a fokhagyma, sőt, a zöldborsó koraiságát 1-2 héttel fokozni tudjuk. A talajt az előző kultúra maradvá­nyaitól tisztítsuk meg, és ássuk fel. Ásás vagy talajma­rás előtt szórjunk ki négyzetméterenként 1,5-2,0 dkg szuperfoszfátot, 2,0-3,0 dkg kálisót és 0,5 dkg ammó- niumnitrátot. Összetett műtrágyákból (pl.: 8-16-24, 5-15-15) négyzetméterenként 5-6 dkg-ot szórjunk ki. Télalávetés előtt szerves trágyát ne alkalmazzunk. Ásás után tömörítsük és gondosan simítsuk el a talajt, hogy az aprómagvetésre is alkalmas legyen. Korai fajtákat válasszunk, sárgarépából az amsz­terdamit, petrezselyemből a berlini félhosszút, borsó­ból a rajnai törpét ajánljuk. Fokhagymát ültetés előtt úgy szedjük gerezdekre, hogy a hártya ne jöjjön le róla. A vetést vagy ültetést 30-40 cm-es sortávolságra 'gezzük el. Ha bőségesen termett a vöröshagymánk s előreláthatóan nem lesz rá szükségünk, érdemes 'gy-két sort ültetni 10-15 cm mélyen. Tavasszal ezek­ből a nagy hagymákból előbb szedhetünk zöldhagy- i iát, mint a kora tavasszal ültetett dughagymából. A télalávetésnek természetesen van kockázata, hiszen a téli fagyok károsíthatják az állományt. Ez a kocká- _______________ zat azonban nem jár nagy költség­gel, és siker esetén 10-14 nappal előbb szedhetjük a termést mint tavaszi vetés esetén. A fóliasátrakon a szükséges fóliacserét még az ősz folyamán hajtsuk végre. Erre akkor van szükség, ha a fólia annyira elhasz­nálódott, hogy az a következő sze­zont már nem bírná ki. Megjegyez­zük, hogy a normál polietilénfólia egy, az úgynevezett „fénystabil” vagy tartós fólia két, ritkán három éven át használható. A fóliát érde­mes már ősszel felhúzni, mert így az időjárástól függetlenül kora ta­vasszal biztonságosan indulha­tunk a hidegtürő zöldségnövények (retek, saláta) vetésével vagy ülte­tésével. A télen a fólia anyaga nem öregszik, hiszen a gyenge téli nap nem károsítja. Az őszi felhúzás ter­mészetesen csak a kellően stabil vázszerkezetű sátor esetében java­solható, a gyenge, műanyag-, fa­vagy alumíniumvázas sátrak a na­gyobb hónyomást nem bírják ki. Ebben az esetben célszerű a fólia­palást felhúzását tavasszal elv egez­ni, de ilyenkor is célszerű a váz- szerkezet külső oldalán az árkokat már kiásni. Novemberben végezzük el a fóliasátrakban a trágyázást, négy­zetméterenként 10-15 kg érett istállótrágyával egyszerre dolgoz zunk be 3-5 dkg szuperfoszfátot, 4-6 dkg kálisót és 2- 3 dkg ammóni- umnitrátot. Azok a lermelők, akik nagyobb mennyiségben termelnek piacra, trágyázás előtt meg is vizs­gáltathatják a talajt. Dr. Hamar Norbert Védelmet a tőkének! Kel-három évvel ezelőtt repült vi­lággá a hír nem egyezer: elkesere­désükben a gazdák a kedvezőtlen piac miatt — tömegesen kezdik ki­vágni az almafákat. Azután jött a szőlő- és bormizéria, ami nem egy­szer tiltakozáshoz, tüntetéshez ve­zetett. Akkor meg a szőlősgazdák kezdtek fejszét — ekét — ragadni elkeseredésükben, mondván, hogy a trágya, a permetezöszer, a vízdíj stb. nem térül meg az olcsó eladá­sok alapján. Jómagam is, mint afféle „koca" kistermelő, elkezdtem tépelődni: hát érdemes nekem paradicsomot, cukkinit, retket, hagymát termesz­teni? Hiszen ha mindent összeszá­molok, nem marad más haszon, mint az az öröm, hogy ha nem fagy el, ha nem veri el a jég, >a nem öli ki az egészet a szárazság — el­mondhatom: a család a „saját ter­mést" fogyasztja. Nos, ezzel kapcsolatban hadd je­gyezzem meg: mostanában egyre több a megkeseredett kiskerttulaj­donos. Az olyan, aki azt mondja: „inkább megveszem a piacon”. Es az olyan, aki eladásra kínálja a ker­tet. Én meg azt mondom: Védelmet a fának, földnek, a tö­kének ! Varga Mihály Az. oldalt összeállította: Gál Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom