Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 8., 3. oldal A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁÉRT Lengyelországban már sikeres Az üzleti kapcsolatok kialakítá­sának a lehetőségéről tárgyalt teg­nap Kecskeméten a francia test­vérmegye — Vienne — gazdasági kamarájának nemzetközi ügyekért felelős igazgatója — Michel Tho­mas — Bács-Kiskun megye gazda­sági érdekképviseleteinek a vezető­ivel. Michel Thomas elmondta, hogy a testvérmegyei szerződés az ismerke­dés elindításához elegendő volt, de a további közeledés szempontjából a kereskedelmi szálakat is fejleszteni kell. Azért is jött a „hírős városba”, hogy tájékozódjon az együttműkö­dés formáiról. Terveik szerint a helyi gazdálkodók számára próbálnak mindenekelőtt Vienne-ben olyan cé­geket találni, akik közös vállalatok létrehozásában, s egyéb üzleti terüle­ten fantáziát látnak. Példaként hoz­ta fel a lengyelországi testvérmegyé­jüket, ahol a múlt hónapban 12 Wroclaw és környékbeli üzem és szövetkezet számára sikerült francia partnert találniuk. Magyarországi elképzeléseik megvalósítására egy külön pénzügyi alapot hozott létre önkormányzatunk, melyből szak­emberek cseréjére, konkrét progra­mok finanszírozására nyílik majd le­hetőség. Arra a kérdésre, hogy van-e fo­gadókészség a magyar áruk iránt, a vendég nem válaszolt egyértelmű­• Michel Thomas a/. eg> űttmüködcs lehe­tőségeit keresi. (Walter Péter felvétele) en. Azt azonban megjegyezte, hogy hazájában felismertek Kelet-Euró- pa, így országunk jelentőségét. A franciáknak nem lehet figyelmen kívül hagyni a térséget, mert az ola­szok és a németek megelőzték be­fektetőiket. Ennek ellensúlyozása érdekében Poitiersben március 26 —27-én olyan kiállítást rendeznek, ahová európai testvérmegyék és -városok közép- és kisvállalkozóit hívják meg termékeik bemutatásá­ra s üzleti kapcsolataik kiépítésére. Megyénkből is 20-25 fős delegáció­ra számítanak, amely költségeik na­gyobb részét a Vienne-i önkor­mányzat vállalja magára. A tárgyalás után a francia üzlet­ember Kiskőrösre utazott, hasonló megbeszélésre. NYUGDÍJASAIKNAK FELEANNYIÉRT VIGYÁZAT, VESZÉLYES! Ki figyel a tartályokra ? A középkorban a törökök nem sok kárt okoztak Kalocsának, ám a legújabb kori hódítók — a testvéri szovjet csapatok —, a XX. század veszedelmét, óriási mértékű környe­zetszennyezését hozta a városra. Amint arról a közelmúltban részlete­sen írtunk, a szovjet repülőtér üzem­anyagtartályaiból nagy mennyiségű kerozin szivárgott a talajba. Félő, hogy ez a veszedelem most más vá­rosrészt is fegyeget! A kiszolgált tartályokat ugyanis megvásárolta egy vállalkozó, aki privát benzinkutat épít, a városból Bátya felé kivezető út mentén. A tartályok — amelyek minőségé­ben joggal kételkedhetünk — hóna­pokig sorakoztak az út mellett. Má­ra a négy 50 köbméteres, a szintén négy 30 köbméteres és az egy darab 25 köbméteres tartály lekerült a föld alá. Lehetséges, hogy az edé­nyek megfelelnek az ide vonatkozó, MSZ 9909-es szabvány előírásai­nak, amely részletesen meghatároz­za, milyen anyagúnak, alakúnak, falvastagságúnak, szilárdságúnak stb. kellene lenniük. Csakhogy eze­ket a tulajdonságokat utólag nehéz lesz megállapítani, s az esetleges hi­• Elmentek haza. S ha csak a kopott gimnasztyorkák és a hűlt helyük maradt volna ... (Straszer András felvétele) bákat a magyar előírásoknak megfe­lelően helyrehozni. A honosítási kö­vetelmények teljesülésére vagy nem teljesülésére akkor derül majd fény, amikor a benzinkút üzemeltetője az építésügyi hatóságtól megkéri a használatbavételi engedélyt. Ennek lehet a feltétele az a tűzrendészeti szakhatósági vélemény, amelynek válaszolnia kell a nyitott kérdésekre. A tűzoltóság a tartályokat ezidáig nem vizsgálta. Lehetséges, hogy el­fogadják majd a vállalkozó által be­mutatandó — akár szovjet eredetű — műbizonylatot...?! Mezeiné Vörös Rózsa Szomorú statisztikák a pszichiátriai osztályon Pályázat Az 1991. évi közművelődési pályázat keretében örvendetesen megnőtt a le hetősége a népfőiskolái kezdeményezé­sek anyagi támogatásának. A pályázati lehetőség ugyanakkor sok települése: elkerülte azok figyelmet, akik csak most akarnak ilyen tevékenységbe kéz deni, s számos bentlakásos népfőisko­la-elképzelés és táji központ sem része­sülhetett kellő támogatásban A fentiek alapján a Magyar Népfőis­kolái Társaság úgy döntött, hogy a Pro Cultura Népfőiskolái Alapítvány még ebben az évben további pályázatot hir­det. Akik nem tagjai a társaság :k a részletes pályázati felhívást a kővetke­ző címen szerezhetik be levél útján, il­letve telefonkérésre: Magyar Népfőiskolái Társaság.. 1011 Budapest, Corvin tér 8. Telefon: 201-4928 vagy 201-3766/82. Pályázati határidő: 1991. december 31. Nyilvános eredményhirdetés: 1992. február. A népfőiskolái kezdeményezések működési költségeinek támogatását el­nyerő pályázók tehát 1992 telén és ta­• Hosszú az út hazáig! Erdő mellett jó lakni! Mint minden télen, a megyében az idén is sokan az erdőkből „melegsze­nek”. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság 70 ezer hektárnyi területének egy részét ilyenkor gally­gyűjtők járják. Térítéséért — amely erdészetenként változik — az elmúlt napokig 2300 köbméter akác-, 600 köbméter nyár- és fenyőfaágat sze­dett össze, s vihetett haza a lakosság. Sódar Pál, a KEFAG igazgatója mintegy ezer köbméterre teszi annak a faágnak a mennyiségét, amelyet még a havazás előtt betakaríthatnak az erdészetekben jelentkezők. Kele- bián 4, Kiskunhalason 8, Császár- töltésen és Bugacon 15-15, Nyárja- son 6 és Kerekegyházán 8 hektárral várják az ág- és gally szedőket. A nyárjasi erdőkben ezekben a napokban százötvenen keresik a fa­fűtésű kályhákba és a szenes kazá­nokba (ezekbe inkább csak gyújtós- nak) való tüzelőt. Idősebbek és fiata­labbak, meg természetesen középko­rúak is, nem sajnálják a fáradságot e hasznos munkától. Azonban a fa­vágás veszélyes volta miatt (fejsze, fűrész) csak sötétedésig dolgozhat­nak. Azután haza kell menni az er­dőből. Az összegyűjtött és kifizetett hulladékfát egy héten egyszer, csü­törtökön lehet elszállítani. • Abból a kevés nyugdíjból jó, ha fára tciik. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság — amelyet a privati­záció eddig elkerült saját nyugdí­jasainak téli tüzelőellátását sem * hagyja figyelmen kívül. Akik évtize­deken át dolgoztak a fákkal, ötszáz­ötvenen kedvezményesen kaptak összesen 7700 mázsa ágfát. Feleany- nyit, egymillió 400 ezer forintot fizet­tek ezért, azaz: személyenként 4-ből csak 2 köbméterért valamivel több, mint ezer forintot. (kohl) • Nem lehet mindenkinek gázkonvektora vagy központi fűtése. (Méhesi Éva és Walter Péter archív felvételei) A Bács-Kiskun Megyei Hollós József Kórház-Rendelőintézet pszichiátriai osztálya hat esztende­je működik dr. Szűcs Attila osz­tályvezető főorvos, c. egyetemi ta­nár irányításával. Akivel abból az alkalomból beszélgettem, hogy no­vember 7-étől, három napon át, Kecskeméten tartják a Magyar Pszichiátriai Társaság második vándorgyűlését. — Ez az az osztály — legalábbis a köztudatban így terjedt el —, ahová szégyen befeküdni. Mit te­het a család, a hozzátartozó, a tár­sadalom, hogy itt minél kisebb le­gyen a betegforgalom? — Én azt a tantételt hirdetem, hogy a mi dolgunk nem csak a falakon belüli tevékenység. Akkor látjuk el igazán jól a feladatunkat, ha ki tudunk menni a problémák elé. Ezt a célt szolgálják a velünk szorosan együttműködő családse­gítők, amelyek az országban ki­emelkedően jól Bács megyében működnek, mint például Kiskun­SEGÍTENI, DE KINEK? A máltaiak Baján A Máltai Szeretetszolgálat közel egy éve működik városunkban, nem csu­pán anyagi, de erkölcsi támogatást is nyújtva a rászorulóknak — felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Elsősorban munkanélküliek, tartó­san beteg családtagot gondozók, nagy- családosok, hátrányos helyzetűek, kis­nyugdíjasok számíthatnak a szervezet segítségére. A segélyek szétosztása csak az egyik módja a problémák ideiglenes orvoslásának: a tagok — több mint százan vesznek részt a munkában — közvetlen betegellátást, -ápolást, ügy­intézést is vállalnak. Kővágó József, a bajai szervezet ve­zetőségi tagja szerint a legnagyobb gond az információhiány. Ez okozott fennakadásokat testvérvárosunk, Wa­iblingen Máltai Szeretetszolgálata ado­mányainak szétosztásakor is. Habár az önkormányzat, az iskolák, óvodák, az orvosi rendelők, a Zöldkereszt és a kór­ház segítséget nyújt a rászorulók felku­tatásában, de így is sokan maradnak akik szükséget szenvednek. A szolgá­lat, kéri a város lakosainak segítségét is: Ha környezetünkben olyan embe­rekről, családokról tudnak, akik támo­gatásra, segítségre szorulnak, értesítsék a szervezetet. (Az iroda a volt ciszteri rend házban található.) Újabb probléma a határ túlsó olda­láról menekülők ellátása, segélyezése. Szintén az információk hiánya vagy töredékessége gátolja a munkát. Sokan rokonoknál, ismerősöknél húzódnak meg: az önkormányzat is csak becsülni tudja a polgárháború sújtotta vidékek­ről menekültek számát. Huszár Adrien félegyházán. De említhetem a csengődieket, a lajosmizseieket is. Az ott dolgozóknak érteni kell az emberek nyelvén, ismerni a csalá­don belüli problémákat, amelyeket a kezdeti stádiumban még orvos nélkül is könnyebb orvosolni. Hi­szen a hozzánk vezető út előtt még ott van a vita, az ellenségeskedés, majd a testi-lelki panasz. Persze ezeket a problémákat csak úgy tudják felvállalni a családsegítők is, hogy mi itt vagyunk mögöttük, mellettük, mint háttér-biztonság. A lelkisegély-szolgálat is „gyógy­szer”. — A 265 ágy szinte örökké fog­lalt. Kik a heutaltak? — Nagyon sok — évente több száz — az öngyilkos ember. Mi nem elítélően nyilatkozunk róluk. Ez egyfajta tünet, mint például a tüdőgyulladásnak a magas láz. Az okot, a háttért kell megkeresni. Jócskán kapunk egyedül maradt öregeket is. Érezzük az osztályon a munkahelyi elbocsátások gyako­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nem túlzás: szinte az egész falu drukkolt Bondor Béláéknak, ami­kor fölröppent a biztató hír, misze­rint a falu központjában épül a környék legkorszerűbb pékműhe­lye. Végre ismét ehetünk friss házi kenyeret, meleg kiflit, ízletes brióst — mondták egyre többen. Kenyér persze eddig is volt; hol friss, hol többnapos, attól függő­en, hogy a Bajai Sütőipari Vállalat mikor és mennyi kenyeret hozott a faluba. Éppen tizenöt éve, hogy megépült a nagy teljesítményű ba­jai kenyérgyár, s mint kizárólagos ellátó és szállító — diktálta a tem­pót is. Senkit nem zavart különö­sebben, hogy a boltok előtt sorban állnak a kenyérre várók, hogy a legutóbbi napokig csak akkor volt biztos a napi betevő, ha a boltos­nál előjegyeztették másnapi igé­nyeiket. A hét végi napokon, a többnapos ünnepek előtti — gyak­ran hiábavaló várakozás — órái­ban sokan idézték a hajdanvolt időket, amikor előjegyzés nélkül is mehettek friss kenyérért a helybéli pékműhelybe. Le a kalappal a Bondor család előtt, akik mindent feltettek egy lapra. A fiuk még csak most végez a pékszakmában, s máris merték vállalni a kockázatot: kétszintes kemencét, eladóteret építve felké­szültek a falu napi kenyerének biz­tosítására — hallom a nyitás nap­ján sorban állók egyikétől. riságát, s egyre több az alkoholbe­teg is. A nálunk lévő neurotikusok adatai alapján a férfiak átlagosan a létminimumon élnek, a nők még azt a szintet sem érik el — leg­alábbis bevallásuk szerint. A mi betegeink többsége önmaga és csa­ládja fenntartásához szükséges anyagiakkal sem rendelkezik. — Gondolom, kevesen vállalják az ittlévö ápolást. — Az első években az itt dolgo­zók hatvan százaléka kicserélő­dött. Érthető is, hiszen nem tud­ták, mire vállalkoznak. Az a jó ápoló, aki a munkája tizenkét órá­jában képes felvállalni azt a szere­pet, hogy a betegnek mintául szol­gáljon. A professzor búcsúzóul jó né­hány grafikont tett elém. A statisz­tikák szomorú képet mutattak: Bács-Kiskun „vezető szerepe” ki­emelkedő mindabban, ami a pszi­chiátriai osztályra vezet, illetve ott ér szomorú véget. Tudom, nem világmegváltó tett ma magánvállalkozásba fektetni a család vagyonát és hitelképességét, de tiszteletre méltó az áldozatvál­lalás, a verseny vállalása, az élet alapvető feltételeinek, a minden­napi kenyérnek garantálása. Az új péküzemet és az első megsütött ke­nyeret megszentelő katolikus plé­bános Isten áldását kérte minden­napi kenyerünk munkásaira, mél­tatta a napi friss kenyér megszegé­sének ünnepi hagyományait. A falu polgármestere a vállalko­zás bátorságát dicsérte, a település lakóinak ellátását, a Bajától való függés fokozatos enyhítésének fontosságát hangsúlyozta a sze­rény avatóünnepségen, ismételten hangsúlyozva: az önkormányzat minden tőle telhető segítséget meg­ad azoknak, akik a mind szélesebb körű szolgáltatásban, a vállalkozói versenyszférában kockáztatnak. A közeli napokban az új pékség vendégei lesznek a kenyeret, pék­süteményt forgalmazó helyi üzle­tek vezetői, az áfész képviselői is, hogy személyes élményeik, tapasz­talataik birtokában eszközöljék majd a napi megrendeléseiket. Az első napon mindössze három má­zsa friss kenyér került ki az új ke­mencéből, de - az igényektől füg­gően — ennél lényegesen több ter­mék előállítására és forgalmazásá­ra is adottak a tárgyi és személyi feltételek. Szakács Gyula vaszán, valamint 1992-ben lebonyolí­tandó programjaik anyagi segítésére számíthatnak. Magyar Népfőiskolái Társaság Felhívás Kecskemét polgáraihoz! Kecskemét Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatala és a Katona József Társaság ezúton is meghívja és várja a megyeszékhely nemzeti értekeinket, vá­rosunk jeleseit becsülő polgárait a Ka ­tona József-emlékünnepség rendezvé­nyeire, mindenekelőtt a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság pénteken dél­után 3 órakor, a Városháza dísztermé­ben kezdődő, szombaton, 9 órakor ott folytatódó, délután az Ifjúsági Otthon tükörtermében befejeződő vándorgyű­lésére, a Magyar írók estjére (szomba­ton estére az Erdei Ferenc Művelődés; Központba, a drámaíró szobrának megkoszorúzására. Erre hétfőn, ponto­san 12 órakor kerül sor. A Katona József tiszteletére meghirdetett pályá­zatra beküldött képekből rendezett ki­állítás vasárnap délelőtt 11 órai meg nyitása is díjmentes. A polgármesteri hivatal és a drámairó 'evét viselő tár­saság külön is felhívja a figyelmet a városi televízió hétfő délutáni vetélke­dőjére és a szakszervezetek Táncsics Mihály Művelődési Központjának szombaton délelőtt tartandó megyei vers- és prózamondóversenyre. Aranylakodaloiu Ötven esztendővel ezelőtt kötött há­zasságot Berecz Géza és Szalai F’iroska, akik jó egészségben, boldogan élnek a Kecskemét, Kuruc körút 1. számú ház­ban ma — emlékezve az éppen fél év­százada tett fogadalomra — saládi ünnepség lesz, ahol az idős párt egyet­len leányuk, vejük és három unokájuk köszönti. író találkozó A Forrás szépirodalmi, szociográ­fiai, művészeti folyóirat — a Katona József-cmlék ünnepségek keretében november 9-én, 19 órai kezdettel íróta­lálkozót rendez a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban. A meg­hívott vendégek: Faludy György költő, Gál Sándor kassai költő. Kántor La­jos, a Korunk főszerkesztője (Kolozs­vár), Tolnai Ottó újvidéki költő, Vári Fábián László költő (Kárpátalja Szovjetunió) és a folyóirat három költő szerkesztője, Buda Ferenc, Dobozi Eszter és Pintér Lajos. Iskolatárlat Ugray Zsuzsa és Kovács Béla alko­tásaiból rendeztek kiállítást a kecske­méti II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola galériájában, ahol Túrái G. Kamii november 11-én, hétfőn, 15 órakor nyitja meg a grafikák, illetve a fotók tárlatát. Ä kiállítás — szombat és va­sárnap kivételével naponta 8 -17 óráig, két héten át látható. P. S. MI A TYANK A PEKMUHEL YBE1\ Magánsütöde nyílt Vaskúton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom