Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

1991. november 5., 6. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE Pártmunkás (is) volt most menedzser Gazdasági mellékletünkben egy hete számoltunk be arról, hogy Magyar- országon járt a szovjet Intertréning menedzseriroda-hálózat Észak-Kauká­zusi Területi Kirendeltségének igazgatója, Alekszandr Grigorjevics Ma- karcev, a Don melletti Rosztov több vállalati vezetőjének társaságában. Az utóbbiak célja néhány pótalkatrész gyors beszerzése, s az üzleti kapcsola­tok kialakítására való készség kinyilvánítása volt. Makarcev úr pedig a Vállalkozók Pártjával kibontakozó együttműködés ügyében jött el, s talál­kozott a kecskeméti, megyei vállalkozókkal is. A találkozó után beszélget­tünk vele. Megkértem, mutatkozzon be a PN-Kalauz olvasóinak. Alekszandr Grigorjevics Makarcev vagyok, a negyvenedik évemet taposom. Az Asztrahanyi Műszaki Egyetemen vé­geztem. a mérnöki diplomával egy hal- feldolgozó üzemben helyezkedtem el, ott dolgoztam négy évig vezetőként. Ezután a Koms/ornol. majd az SZKP hivatásos munkása lettem, végül pedig főiskolán tariitottam, mielőtt az Intertréninghez kerültem volna. A vezetéstudománnyal elniély ültén foglalkozom, most van ké­szülőben a doktori disszertációm, köze­lebbi szakterületem a káderek átképzése, továbbképzése. Ez egyébként ma nálunk igen aktuális téma. Nős vagyok, a lá­nyom tizennégy eves. — Bocsásson meg a kifejezésért, de ön korábban a kollektivizmus papja volt, most pedig egy olyan cég vezető munka­társa. amely nagyon is az egyéni, indivi­duális boldogulásban akar partnere len­ni az embereknek. Mondhatni, személy szerint is vállalkozó. Hogyan, miért ke­rült ön a ha/ájabcli üzletemberek első vonalába? Nos... azt hiszem, a tudomá­nyos érdeklődésemnek köszönhető, hogy az. Intertréningben alkalmasnak találtak a feladatra. Egyébként valahol azt olvastam, minden hetedik ember­nek tehetsége van a vállalkozáshoz. Hátha én is egy ilyen hetedik va­gyok . .. Említettem a disszertációm témáját; az. Intertréningnek az. üzlet­közvetítés mellett feladata az is, amiről én értekezem: az. emberek átképzése, továbbképzése, tehát ez volt a találko­zási pontunk. — A predprinyimáty el szó, amellyel a vállalkozót jelölik, létezett korábban is az orosz nyelvben? Azért kérdem ezt, mert maga a fogalom, pontosabban an­nak az életbéli megtestesítői vagy hetven évre eltűntek önöknél. Hát... a peresztrojka idején vet­tük használatba ezt a szót, úgy tűnik. Eleinte a vállalkozó szellemű állami vállalati vezetőkre, igazgatókra mond­ták: predprinyimátyel. Azóta új tartal­mat kapott a szó, egyéni vállalkozót jelöl. Ha tudom, hogy ilyeneket kérdez, akkor otthon fölkészültem volna egy kicsit nyelvészetből, ha. ha ... — Kikből lesznek önöknél vállalko­zók, üzletemberek? A legkülönfélébb társadalmi réte­gekből, osztályokból jönnek. Egyszerű emberektől vállalatigazgatókig terjed a skála. S van, aki napraforgómagot árul az utcán, s van. aki nagyban és komoly értékekkel dolgozik. — Mennyire kerítette hatalmába az orosz embereket a tulajdonszerzési vágy? A kommunizmus építése idején a tulajdon valami olyasféle volt, mint az első emberpárnak a tiltott gyümölcs . . . — Nagyon sokan törekednek saját tulajdon szerzésére. Nagyon sokan sze­retnének kis műhelyt, üzletet, vagy föl­det. Alig várják, hogy a most még csak bérelhető kertet, földet saját maguknak végérvényesen megszerezhessék. — Ha valaki szeretne, mondjuk, egy kis pékséget nyitni, kihez, hová fordul­hat esetleges segítségért? — A legtöbb vállalkozás nálunk je­lenleg családi. Vagyis összeadják egy család tagjai a pénzüket, s azzal kezde­nek. Ha nincs nekik, bankhoz fordul­hatnak. Az itteni kft.-nek megfelelő vállalat megalapításához tízezer rubel szükséges, vagyis ennyi törzstőke. Ha nincs elég pénz, vehetnek föl hitelt a banktól. Tizennégy-huszonöt százalé­kos kamatra adják a hitelt, a beruhá­zástól és a törlesztés időtartamától füg­gően. — Bizonyára vannak már önöknél is, akik meggazdagodtak. A közvélemény milyen szemmel tekint rájuk? — Azt gondolom, vannak, akik örülnek annak, hogy már vannak ná­lunk gazdag emberek. Mások közöm­bösek ez iránt, megint mások pedig irigyek. Azt hiszem, a fiatalok azok, akik örülnek a gazdagodás lehetőségé­nek, s az idősebbek vannak ellene. Egyébként a vállalkozók is a fiatalok közül kerülnek ki, általában huszonhá­rom és negyven év közöttiek. — Régebben a gazdag ember nem jó embert jelentett... Jelenleg már ott tartunk, hogy azt valljuk: jó dolog gazdagnak és egészsé­gesnek lenni. S aki munkával szerzi a vagyont, attól általában nem irigylik. Viszont aki úgy harácsolta össze, azt megvetjük. — Rosztovban ismer gazdagokat? Hát... igen, és Moszkvában is. — Ki számít gazdagnak önöknél? Az biztos, hogy nem ugyanaz, mint aki nyugaton. Akinek lakása, nyaralója és autója van. az már módos, • Makarcev űr: — Nagyon sokan töre­kednek saját tulajdon szerzésére. (Fotó: Gaál Béla) főleg, ha ezekhez még egy vastagabb bankbetét is társul. — A gazdasági rendszerváltás melyik társadalmi réteget, foglalkozási csopor­tot érte legkedvezőbb pozícióban? — Ezt hogyan érti? — Arra gondolok, kik tudtak a szoci­alizmus évei alatt tőkét gyűjteni, ők ugyanis most késlekedés nélkül nekilát­hatnak a pénzük forgatásának, a tőké­jük gyarapításának. — Ezt nehéz megítélni. Szociológiá­ból is készülnöm kellett volna az inter­júra. Ugyanis még most sem nagyon verik dobra, hogy kinek mennyi a pén­ze, korábban pedig még kevésbé. Min­denesetre azért már létezik a milliomo­sok klubja, ahová csakis a gazdagok léphetnek be. — Váltsunk témát: beszéljen egy ki­csit a rosztovi területről és magáról a városról! — A Don melletti Rosztovnak egy­milliónál több lakosa van. a területen pedig mintegy hatmilüóan élünk. A he­lyi ipart a kombájn-, a traktor-, a heli­kopter- és a repülőgépgyártás repre­zentálja; igen gazdagok a szénlelőhe­lyek, s nálunk található Oroszország egyik legnagyobb, legértékesebb mező- gazdasági területe. Tehát érdemes ve­lünk kereskedni, üzleteket kötni. Re­méljük. ehhez mihamarabb meglesznek a szükséges törvényeink is. Az Intertré- ningnél jó szakemberek dolgoznak, s garantáljuk, hogy a magyar vállalko­zókat korrekt partnerekkel hozzuk össze a hazánkban mondta befejezé­sül Alekszandr Grigorjevics Makarcev, az Intertréning Észak-Kaukázusi Terü­leti Kirendeltségének igazgatója. A. Tóth Sándor JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A jótállás mint piaci tényező A vállalkozókat és a fogyasztó­kat egyaránt jelentősen érinti az egyes' tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségét szabályozó 117/1991. (IX. 10.) Korm. sz. rendelet, amely 1991. szeptember 15-én lépett hatályba. A meglehetősen régi és idejemúlt jogi szabályozást felváltó rendel­kezés a megváltozott piaci viszo­nyoknak megfelelően több új köte­lezettséget ir elő a termelő, a for­galmazó számára, mely kötelezett­ség több jogot biztosít a vásárló részére. Az új rendelet melléklete tartalmazza azon termékek körét, amelyekre a jótállási kötelezettség kiterjed, s egyben megállapítja a jótállás legrövidebb kötelező idő­tartamát, amely általában 12 hó­nap. illetve egyes termékek köré­ben 24 hónap. Fontos új rendelkezés az, hogy a gyártó által vállalt, s a rendelet­ben foglaltaknál kedvezőbb felté­teleket a kereskedő köteles átru­házni a vásárlókra. A jótállás körében a termék javí­tása eseten a javítási határidő 15 nap, s ez a határidő csak abban az esetben hosszabbodik meg 30 nap­ra, ha a jótállásra kötelezett köl­csönkészüléket. illetve kölcsönjár­művet ajánl fel a vásárló részére. A jótállás határideje a termék ve­vő részére történő átadásával kez­dődik, ha azonban az üzembehelye­zést a jótállásra kötelezett végzi, a jótállás időtartama az üzembehe­lyezés napjával kezdődik. Az új jogi szabályozás ponto­sabban és egyértelműbben szabá­lyozza a három napon belül előfor­duló meghibásodás esetére előírt cserekötelezettséget. Az új jogsza­bály a viták elkerülése érdekében egyértelműen leszögezi, hogy a há­romnapos határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a kereskedő üzlete bármely okból nem tartott nyitva. Amennyiben a vásárló és a jótál­lásra kötelezett között vita merül fel a hiba jellege, javíthatóság, javí­tás módja, értékcsökkenés stb. megítélése körében, ebben az eset­ben a jótállásra kötelezett a minő­ségvizsgáló szerv szakvéleményét köteles beszerezni. Szükséges meg­jegyezni, hogv az általában ingye­nes szakvélemény beszerzése érde­kében a jótállásra kötelezett eluta­sító magatartása esetén maga a fo­gyasztó közvetlenül fordulhat a minőségvizsgáló szervekhez. A vállalkozók gyártók és for­galmazók — számára lényeges és új kötelezettséget ír elő a jogsza­bály. Eszerint tartós használatra rendelt terméket a kereskedő csak abban az esetben hozhat forga­lomba, ha a termelő (importáló) a kereskedővel mepállapodott a jót­állási kötelezettség körébe tartozó javítások elvégzéséről, az alkat­részellátásról. Ilyen megállapodás hiányában a termék forgalomba nem hozható. E rövid, s legfeljebb a figyelemfel­keltés igényét kielégítő cikk talán ráirányította az érdeklődést az új jogi szabályozásra, azonban a vál­lalkozóknak, ennél részletesebben kell megismerkedni az új és számot­tevő kötelezettséget tartalmazó elő­írásokkal annak érdekében, hogy a jótállási kötelezettség elsődlegesen a piac tényezőjévé váljon. Dr. Jobbágy Lajos ügyvéd PÉNZ. VÁLLALKOZÁS. PIAC Az amerikai üzletember a vevőkör bővülésére számít Comment ’91 névvel számítás- technikai kiállítást és vásárt ren­deztek a közelmúltban Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Há­zában. Az elsősorban Bács-Kiskun megyei számítástechnikával foglal­kozó cégek között ott találhattuk a Duna Elektronika Rt. kecskemé­ti üzletének képviselőit is. Az ün­nepélyes megnyitóra eljött az ame­rikai-magyar vegyes vállalat el­nöke és kereskedelmi igazgatója, William Szentágotay, valamint a cég egyik hazai marketing-tanács­adója, Antal László. Először Antal Lászlót kértük, mutassa be rövi­den a közelmúltban alakult vegyes vállalatot. — A Duna Elektronika Rész­vénytársaságot három cég alapí­totta: az amerikai Donasphere Ltd. 51 százalékos részesedéssel (ennek tulajdonosa Péter Freed és Szentágotay Vilmos), valamint két magyar partnere, a SZÜV és az SZK.I. Az rt. rendelkezik a Micro Age French Eyes-joggal Magyar- országon. A Micro Age-nak csak­nem ezer üzlete van a világon. Az üzlethálózat nem a vállalat tulaj­dona, csak a támogatásával üze­mel. Az üzletekben világszerte egy­séges a szolgáltatás. Talán a Mac Donaldshoz tudnám leginkább ha­sonlítani. Mindegy, hogy a vevő az USA-ban, vagy Magyarországon megy be a Mac Donalds-üzletbe, ugyanolyan ízű hamburgert kap. A Micro Age hasonló alapon mű­ködik, de természetesen a kompu­tertechnika területén. — Ezek szerint mindegy, hogy az USA-ban, Mexikóban vagy Skan­dináviában vásárolok, ugyanazt a számítógépet kínálják? — Pontosan. Alkatrésznyi kü­lönbség nélkül, azonos szervizszol­gáltatásokkal, mert ez nemcsak a gépekre vonatkozik, hanem a prog­ramokra és a karbantartásra is. • Szentágotay Vilmos bízik abban, hogy a privatizáció során egyre több új cég alakul, amelyek közül sok vásárol majd a képen látható IBM-gépekből. — Hol tart ennek az üzletháló­zatnak a kiépítése hazánkban? — Jelenleg már 22 boltunk van országszerte, amelyeket a gödöllői vámszabad raktárból látunk el áru­val. A közelmúltban megnyitott üz­letek mellett lehet, hogy a későbbi­ekben nyitunk majd néhányat. — Közép és Kelet-Európábán Magyarország az első, ahol létre­hozták ezt a hálózatot. Miért éppen Magyarország? — kérdeztük. Szentágotay úrtól. — A partnerek, s jómagam Freed Péter barátommal együtt magyarok vagyunk. Igaz, ő négyéves, én pedig hat hónapos voltam, amikor a csalá­dunk kivándorolt, de a szívünk így is magyar maradt. Ez az érzelmi ol­dal. A másik: nem tagadjuk, pénzt akarunk csinálni, hiszen ez minden üzleti vállalkozás célja. Mi úgy lát­juk, Magyarország gazdasági fejlő­dése kedvező irányba indult, itt job­ban mennek a dolgok, mint a többi kelet-európai országban. S elég a tér­képre pillantani, máris látszik: ez a kis ország középen foglal helyet. Távlatilag, nem tagadjuk, ha Orosz­országban kedvező változások lesz­nek. arrafelé is nyitni szeretnénk. Magyarország akkor egyfajta cent­rum lehetne. — Gondolom, az itteni vállalko­zást piacfelmérés előzte meg. — Természetesen. És meggyőző­désünk, hogy bővülni fog a piac. Az állam privatizálja a nagy ipari válla­latokat. Ez nekünk jó. mert így egy sor új kisebb cég jön létre, amelyik igényli a termékeinket. Sokan kül­földről jönnek vegyes vállalatokat alapítani. Várhatóan őket is mi szolgáljuk ki nagyrészt. A konku­rencia persze hatalmas, de az ügy­nökeinket, eladóinkat, alaposan felkészítettük, így méltán bízhatunk a sikerben. Gaal Béla MAJSÁN LEHETŐSÉGET KÍNÁL A TERMÁLKINCS Az ügynök feltámadása? Kiskunmajsán az év eddigi szaka­szában 206 vállalkozói igazolványt adott ki az önkormányzat — tudtuk meg Burányi Mihály csoportvezető­től. Fellendülőben a kereskedelem. Egy érdekesség: jelentős számban vállalkoztak ügynöki tevékenységre, van például, aki az osztrák AMWAY cég vegyi termékeit igyekszik népsze­rűsíteni a kereskedők körében. Szíve­sen fék tetnek be ruházati boltba és pa­lackozott italokat árusitó üzletbe. Az év elején látványosan gyarapodott a magánfuvarozók száma, ugyanis a tsz-ek eladták szállítóeszközeiket, amelyeket általában gépkocsiveze­tők vásároltak meg, s most iparos­ként próbálnak boldogulni. Munkanélküliből ritkán lesz mindjárt vállalkozó, legalábbis Maj- sán ez nem jellemző. Pedig aki vállal­kozásba kezd, még hat hónapig jogo­sult marad a munkanélküli-segélyre. Baranyi Mihály azt is elmondta, hogy harmincketten adták vissza idén eddig a vállalkozói igazolvá­nyukat. Az okok változatosak. Van, aki társas vállalkozásba lé­pett, más pedig—például ruházati- cikk-kereskedők — a kereslet elég­telen volta miatt. Egyébként jelen­leg Kiskunmajsán megközelíti az ötszázat az egyéni vállalkozók szá­ma, köztük a kereskedők mintegy kétszázan vannak. A csoportvezető szerint vállalko­zásbarát a helyi önkormányzat. El­sősorban azok kapnak erkölcsi — és lehetőségek híján semmi más tá­mogatást —, akik az idegenforga­lomban próbálnak profitot szerez­ni. A gyógyfürdő nyújtotta lehető­ségekkel egyre többen akarnak él­ni, jelenleg már hatvankét személy­nek van engedélye fizetővendéglá- tásra az üdülőterületen. Ők a Ter­mál Motelen keresztül értékesítik szálláshelyeiket. Egyelőre csak nyáron' ats BÁCSKAI TAMÁS GYAKORLATI TANÁCSAI Tanuljunk könnyen, gyorsan vállalkozni Az üzlet — alkotás, a jó üzlethez pedig alkotókészség kell, ami nem feltétlenül műveltség, tanultság kérdése. Maugham híres novella­hőse, az Írástudatlan sekrestyés úgy lett vállalkozó, hogy az új lel­kész elbocsátotta. Az utcára került egyházfi fialtatni akarta megtaka­rított pénzét, s fölfedezte, hogy Londonban sok helyütt nincs tra­fik. Nyitott hát itt is, ott is dohány­árudát, s jómódú emberré vált. Maugham hősének sasszeme volt a piaci hézagok felfedezésére, érzéke új igények felkeltéséhez. Az efféle tehetséget fejleszteni lehet, de meg­szerezni nem. Lehet és érdemes viszont megta­nulni a széles értelemben vett üzleti adminisztrációt. Tanfolyamokon vagy akár távoktatás formájában viszonylag rövid idő alatt elsajátít­hatók a mindennapi üzleti élet megkövetelte jogi, kereskedelmi, levelezési, szervezési, számviteli, pénzügyi és tárgyalási-alkudozási ismeretek. Bármilyen is a tarifa, olcsóbb, mintha valakinek saját kárán kell megtanulnia a különb­séget a szándéklevél és a megren­delés vagy az várható és a realizált nyereség között — mert míg kita­pasztalja, könnyen fizetésképtelen­né válik és csődbe megy . . . Ami a számítógépeket illeti: se­gítségükkel viszonylag nagy üzleti forgalmat lehet nyilvántartani, ad­minisztrálni, elemezni — aránylag kevés költséggel és idővel. Az ada­tok könnyűszerrel csoportosítha­tók a legkülönbözőbb szempontok szerint, s így mindig naprakészen ismerhetjük cégünk állapotát. Az említett és kínált tantárgyak­ból annyit érdemes megtanulni, amennyi eligazít a fő elvekben, az alapvető módszerekben. A szám­vitelben például a mérleg-összeállí­tásban, a pénzügyekben, a pénz- forgalom megtervezésében, általá­ban pedig abban, hogy mit, ho­gyan kérdezzünk a szakemberek­től, miként ellenőrizzük válaszuk szakszerűségét — a tiszteletdíj nagyságát. S még egy gyakorlati tanács: a főbb pénzügyi ismeretekhez hoz­zátartozik, hogy megismerjük a tő­ke- és hitelkínálat teljes palettáját, tudjuk, hogy mihez férhetünk hoz­zá, mihez nem. S az adott esetben jól tudjunk dönteni a magasabb vagy alacsonyabb kamat, a rövi- debb vagy hosszabb törlesztési idő dilemmájával szembesülve. — FEB — A termálstrandnak fedett része is tan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom