Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám

6. oldal. 1991. november 30. HÉT VÉGI MAGAZIN Egy vírus erkölcsi mellékhatásai Most már körülöttünk is élnek AIDS-vírussal fertőzött emberek. Köztük olyanok, akik munkakö­rüknél fogva nap mint nap érint­keznek embertársaikkal. Ne kér­dezzék, hogy kik ezek, hiszen név szerint mi sem tudjuk. Am ha is­mernénk is őket személyesen, ak­kor sem fednénk fel kilétüket. Mert magunk sem tudjuk igazán, hogy ilyen esetekben a nyíltan ki­mondott szó vagy a hallgatás az erkölcsösebb? Tudjuk micsoda fájdalmat, el­keseredettséget érezhet az az em­ber, akinek a pusztító kór a testé­be jutott. Napok, hetek telnek el, míg lelkileg megemészti a megmá­síthatatlan tényt, s mindezt magá­nyosan, mélyen eltitkolva, nehogy a környezete valamire rájöjjön. Nem is kell szerepet játszania, ha nem beteg. Majdnem ugyanúgy élhet tovább, mint annak előtte, csak éppen be kell tartania bizo­nyos szabályokat. Mert tudnia kell: bárkit megfertőzhet, ha nem vigyáz. De vajon tisztában van-e ezzel mindenki? Ismerik-e pontosan a vírus terjedésének módját? S ha kellőképpen felvilágosult ember­ről van is szó, elég etikus-e ahhoz, hogy önmaga ellenőreként önnön- magával betartassa a mások életét védő, szigorú parancsokat? Jár-e egyáltalán orvoshozr? Hallgat-e annak tanácsaira? Es ha nem? Lehet, nem kellene kételked­nünk embertársaink erkölcsének, jellemének tisztaságában. Talán abban is bízhatnánk, hogy elég okosak, tájékozottak, tisztában vannak azzal, hogy bizonyos hely­zetekben veszélyt jelentenek a környezetükben élőkre. Ennek el­lenére az AIDS terjed. Felmerül bennünk a kérdés: nem kellene-e mégis tudni a beteg környezetének az igazságot? Legalább azoknak az embereknek, akik nap mint nap találkoznak, kapcsolatot tartanak az érintett személlyel. Talán ez lenne a természetes. De hogyan viselkednének az egészségesek? Félő, barát ide vagy oda, nagy ívben elkerülné, a durvább lelkitek még megjegyzést is tennének, esetleg undorral fordulnának el az AIDS-estöl. S végül a szerencsét­lent nem a betegség, hanem a megvetés, a kitaszítottság érzete döntené ágyba. Ha erre gondo­lunk, azt kell mondanunk: mint bárki másnak, neki is joga van az emberhez méltó élethez. Jobb hallgatni, szemünket behunyni, őrizze csak titkát az, akire a sors ilyen csapást mért. De nincs-e jogunk félteni a gyermekeink, s a magunk életét? Nincs-e jogunk tudni azt, ha vala­ki fertőző beteg? Újra csak az jut eszünkbe, ho­gyan viselkedünk általában a be­tegséggel szemben. Még kimon­dani is félünk, ha valaki súlyos beteg, nemhogy ugyanolyan ter­mészetességgel közelítenénk a szenvedőhöz, mint bárki máshoz. Mit lehet akkor tenni? A politikában történt szenzációk s a megélhetésért folytatott küzdel­mek elvonták a figyelmünket erről a nagyon is valós gondról. Márpe­dig az AIDS nem tűnt el. Sajnos, egyre többen lesznek körülöttünk, akik ha nem is betegek, de vérük­ben hordozzák a veszélyes vírust. Nincs más, minthogy megtanul­junk ezzel együtt élni. Vajon képesek vagyunk-e rá? MELYIK A VESZÉLYTELENEBB? Vért adni vagy kapni Mennyire vannak biztonságban a véradók? Mi a garanciája annak, hogy nem tartalmaznak HIV-vírust a vérkészítmények? — kérdeztük dr. Hajnal Lajostól, a véradóállo­más helyettes vezetőjétől. — 1986 óta a véradóknál kötele­zőén ellenőrizzük a vért. Magyaror­szágon ebben a körben 15 fertőzöt­tet találtak, mi, a megyében egyet sem. Sajnos, az utóbbi időben csök­kent a véradók száma, bizonyára ez az AIDS-től való félelemmel is ma­gyarázható. A vért adó pedig teljes biztonságban van, hiszen egyszer- használatos, steril tűvel vesszük le a vért. Inkább a vért kapó van elvileg kitéve a fertőzésnek. — S gyakorlatilag? — A véradókat szűrjük, tehát minden levett vért ellenőrzünk. — A vírust minden esetben ki tudják mutatni? — A lappangási időszakban van egy olyan szak, amikor nem lehet „megfogni” a pozitivitást. Ha va­laki megfertőzódik, csak 8-12 hét múlva lesz HIV-pozitív. — S ha éppen ekkor ad vért? — Ez a bizonytalansági tényező kiküszöbölhető az önkizaró nyilat­kozattal, amelyet a véradók tölte­nek ki. Ebben olyan kérdésekre adnak választ, amelyből kiderül, hogy elvileg fertőződhetett. — A külföldi vérkészítményeket is ellenőrzik? — Természetesen. Ezeket azon­ban korlátozott mennyiségben használjuk. A másik garancia, hogy nem tartalmaznak a hazai vérkészítmények HIV-vírust, hogy nálunk térítésmentes a véradás. Azok tehát, akik kimondottan pénzszerzés céljából adnának vért, nem jönnek. MEGKÉRDEZTÜK AIDS-VILÁGNAP Akik kételkednek abban, hogy milyen veszélyt jelent az emberi­ségre az AIDS terjedése, azok számára íme néhány adat. Több mint egy évtized alatt világszerte legalább 8-10 millió ember vált HIV-fertőzötté, közülük több mint másfél milliónál — köztük ötszázezer öt év alatti gyermek — fejlődött ki az AIDS. Jelenleg naponta mintegy ötezerre! nő a fertőzések száma. A WHO előrejelzése szerint 2000-re 30-40 millió HIV-fertőzött lesz, beleért­ve a férfiakat, nőket és gyermekeket, akik közül összesen 10-15 millióan válnak AIDS-esekké. Az adatok nemcsak azt bizonyítják, hogy az AIDS problemati­káját nem lehet egy távoli ország homoszexuálisait, intravénás kábítószer-élvezőit sújtó betegségként kezelni, hanem azt is, hogy az egészségügy egyedül nem tud megbirkózni ezzel a hatalmas feladattal. Talán ennek is köszönhető, hogy az idei AIDS-világnap jelszava: A kihívás megosztása. Legalább ezen az egy napon érdemes elgondolkodnunk: mit tu­dunk az AIDS-ről és mit teszünk ellene. Egyre több a fertőzött nő és gyermek Megdöbbentőek a WHO AIDS- szel kapcsolatos adatai. Mi a hely­zet Magyarországon és a me­gyénkben? Hány fertőzött, illetve beteget tartanak számon? — ér­deklődtünk dr. Török Lászlótól, a kecskeméti bőr- és nemigondozó igazgató főorvosától. — Sajnos, a járványtani helyzet romlik az egész világon, így Ma­gyarországon is. Az AIDS-helyzet nálunk sokáig nem változott, az elmúlt egy évben viszont megug­rott a fertőzöttek és betegek sza­ma. A 76 AIDS-es közül eddig 41- en haltak meg, s 288 a fertőzöttek száma. — Mi a helyzet Bács-Kiskun me­gyében? — Évekig két HIV-fertőzöttet tartottunk számon, most hatról tu­dunk, közülük öt férfi és egy nő. — Ők hogyan kapták meg a fer­tőzést? — Ketten például vérkészít­mény útján, s van, aki heteroszexu­ális kapcsolat révén. Az új bete­geknél csökken a homoszexuálisok száma, ugyanis ők megtalálták a védekezés módját. Emelkedik vi­szont a nők aránya, európai adat szerint 9 százalékról 14-re nőtt. A fertőzés tehát kitört a homosze­xuális körből, s a heteroszexuális kapcsolatok útján más rétegekhez is eljut. Egyébként is a nők köny- nyebben fertőzhetők, s ha egy AIDS-vírussal fertőzött nő szül, a gyermeke is HIV-pozitív lesz. — Úgy tudom, a megyében élő fertőzöttek között gyermek is van. — Igen, az ő szervezetébe vérké­szítménnyel jutott a vírus. Szomo­rú tény, hogy Romániában a HIV- pozitívak 94 százaléka gyermek. Meg kell említeni, hogy új területe a járványnak a prostitúció és a ká­bítószer-élvezők köre. — A szűrés önkéntes, elképzelhe­tő-e valamiféle szigorítás? — Központilag tervezik, hogy kötelezővé teszik azoknak, akik külföldről jönnek hazánkba és hosszabb ideig itt-tartózkodnak, valamint a külföldi diákok részére. — Az AIDS-vírussal fertőzött betegnek tudnak-e valami biztatót mondani? — Egyelőre olyan gyógyszere­ket tudnak adni, amelyekkel meg­hosszabbítják a tünetmentes álla­potot. Az igazi ellenszer még nincs meg, de komoly erőfeszítések tör­ténnek a megtalálására. rr rr A SZŰRŐVIZSGÁLAT ÓKRÓL Hogyan történik az AIDS-szűrés? Kik jelentkezhetnek a vizsgálatra? — kérdeztük dr. Takács Anikót, a megyei tisztiorvosi szolgálat jár­ványügyi osztályának vezető főor­vosát. — Három csoportot szűrünk: azokat, akik külföldön munkát vál­lalnak, a külföldre menő diákokat, valamint az önként jelentkezőket.­— Vannak? — Igen. Például nők, akiknek a véletlen úgy hozta, hogy alkalmi kapcsolatot teremtettek, s utána ijednek meg. Azután vannak olya­nok, akik hallanak valamint a kez­deti tünetekről, s amikor ezeket ma­gukon vélik felfedezni, kétségbe­esetten iderohannak. Férfiak is jön­nek, akik külső kapcsolatot létesíte­nek, de közben házasságban élnek. Egyre több egészségügyi dolgozó kéri a szűrést, hiszen munkájuk so­rán előfordulhat, hogy — anélkül, hogy tudnának róla — HlV-fertő- zött beteget látnak el. Persze, na­gyon nehezen szánják rá magukat, félnek, hogy kibeszélik őket, főként mert a köztudatban úgy él, hogy ez a betegség csak nemi úton szerezhető meg. Éppen ezért nem szívesen men­nek a bőr- és nemigondozóba, leg­alábbis vidéken, inkább idejönnek. — Mennyi idő szükséges az ered­ményhez? — Hétfőn történik a szűrés, s két hét múlva tudunk eredményt mon­dani, ugyanis Csongrád megyébe szállítjuk a levett vért vizsgálatra. —T aláltak már fertőzött személyt a jelentkezők között? —Bács-Kiskun megye jó helyzet­ben van, mert itt nincs beteg. Mi egy HIV-pozitív személyt szűrtünk ki, ő is jó állapotban van. — Hogyan fogadják az érintettek a pozitív eredményt? — Az is kérdés, hogy én hogyan fogadtam. Iszonyatos. Én magam is lelki beteg voltam, úgy mellbe vá­gott a dolog. Mindenki azt hiszi, hogy ez csak mással fordulhat elő, s akkor egyszer csak itt van, benne va­gyunk mi is. Én magam is végigél­tem ezt a megdöbbenést, s mivel ne­kem kellett közölnöm a beteggel, egy-két éjszaka nem tudtam aludni. — Nem félt? — De, féltem. Féltem, hogy nem tudom úgy közölni, hogy ne mind­járt arra gondoljon, hogy most a ha­• Az összeomlás. Hogyan lehet továbbélni? lálos ítéletét mondták meg. Lelkileg is kell foglalkozni ezekkel az embe­rekkel, s mindenkivel másként. At­tól függően, hogy milyen módon kapta meg a vírust. Egyébként úgy reagálnak a pozitív eredményre, hogy nem hiszik el. Elmennek más­hová megvizsgáltatni a vérüket. Ez­után következik, hogy gondozásba veszik őket, s megpróbálnak abban segíteni, hogy képesek legyenek ez­zel a tudattal továbbélni. Sajnos, a legtöbb ember nem tudja ezt a gond­ját mással megosztani, hiszen olyan tabu a nemi élet. Hogy mást ne em­lítsek: a felsőoktatási intézmények­ben óvszerautomatát akartunk el­helyezni, s itt, Kecskeméten volt olyan intézmény, ahol a diákok ma­guk tiltakoztak ez ellen. Én ezt tra­gédiának tartom. Nyugaton ez ter­mészetes dolog, itt pedig vihart ka­varó ügy. — Egy utolsó kérdés: hol, és mikor lehet jelentkezni szűrővizsgálatra? — Kecskeméten, a megyei tiszti- orvosi szolgálatnál, a volt Köjál épületében, az Ady Endre utcában. Hétfőn 10—12 óráig — ez inkább a külföldiek számára jó időpont —, s ugyanezen a napon 16—18 óráig. Pénteken szintén a délelőtti órákban van vérvétel. Mindenki azt hiszi, hogy ez csak mással fordulhat elő Fél-e ön az AIDS-től? B. Szilvia 19 éves felszolgáló: Igen, félek, mivel rohamosan ter­jed. Hallottam, hogy rengeteg hí­res ember is áldozatául esett. Sze­rintem csak komoly kapcsolaton belül van esély a védelemre. Az ismeretségi körömben látom, hogy nagyon sokan nem veszik ezt ko­molyan. L. Antal, 43 éves anyagbeszerző: Minden csoda három napig tart. Amikor elindult a nagy felhajtás körülötte, különösebben nem ér­dekelt, mivel úgy volt, csak a ho­mokosokra veszélyes. Utána jött, hogy mások is megkaphatják, ak­kor én is megijedtem. Legyek őszinte? Egy éve már eszembe se jutott ez a probléma ... K. Béla, 37 éves sportorvos: Ter­mészetesen félek, ismertem olyan AIDS-es beteget, aki már meghalt. Két, AIDS-pozitív teszttel rendel­kező személyt jelenleg is ismerek, tehát bármilyen hihetetlen, ezek az emberek köztünk vannak. Lassú, sok szenvedéssel járó betegség ez, ami a fertőzött családját is rendkí­vül próbára teszi. Ettől a kiszolgál­tatottságtól félek a legjobban. N. Mariann, 14 éves, középisko­lás: Én nem félek. Szerintem öreg pasikkal nem szabad kezdem és akkor nem lehet baj... M. Éva, 21 éves kereskedő: Ko­moly vőlegényem van. Két éve tart a kapcsolatunk, így nincs mitől fél­nünk. Legalábbis remélem... Van • Hiába figyelmeztet a plakát, nagyon sokan nem veszik komolyan. viszont egy volt osztálytársnőm, aki konzumált is nyugaton és rész­ben az AIDS miatt jött haza. Ő mondta, hogy itthon teljesen le­döbbent, milyen linken veszik ezt a dolgot. Édesanyám is a tévében fütyörésző kondom-reklámon akadt ki a legjobban, bár már azt se látni egy ideje... P. Zsolt, 15 éves középiskolás: Nekem nincs mitől félnem. Bár lenne... A nyilatkozók többségének kérésére a neveket megváltoztattuk. A GYILKOS KÓR EGYIK ÁLDOZATA A Queen királya A Zanzibár szigetén született Frederick Bulsarát valószínűleg ezen a néven kevesen ismerik. Ám ha azt mondom, Freddie Mercury, és azt mondom, Queen, akkor so­kaknak „beugranak” az angol együttes sikerdalai. Hát persze, a „királynő” éppen húsz éve az élvo­nalban tanyázik, egy percre sem álltak meg, népszerűségük mind­végig töretlen volt. Meggyőződ­hettek erről Magyarországon is a rajongói, amikor évekkel ezelőtt fergetes koncertet adott a négy ze­nész Budapesten. Nem is rég jelent meg a Queen új albuma. Az egyik dal videoklip- jén Freddie villanásszerűen jelenik meg, de így is kivehető, nem a régi formáját mutatja. Persze, hiszen öt éve beteg. Megtámadta az AIDS. Mégis titkolta a végsőkig, holott már nemcsak a háta mögött sut­togtak arról, hogy menthetetlen beteg, hanem már a bulvárlapok is cikkeztek róla. És az utolsó tizenöt hónapban ki sem mozdult ken- singtoni otthonából. Nem mutat­kozott a nyilvánosság előtt. Egyik régi-régi barátnője (!) meglátogat­ta Freddie-t és sírva rohant ki a házból. Ezt látták a környéken ólálkodó riporterek és egyből sej­tették, Mercury nem lép többé színpadra, a halál el fogja ragadni. Mercury mindvégig nem beszélt • Freddie Mercuryt, a Queen front­emberét az AIDS gyilkolta meg. a gyilkos kórról, csak két nappal a halála előtt erősítette meg a híre­ket, miszerint valóban AIDS-es. Halálának közvetlen oka vírusos tüdőgyulladás. És hétfőre eltávo­zott közülünk a rockműfaj egyik legnagyobbja, a Queen királya. Negyvenöt éves volt. Akik kedvel­ték különleges hangját, színpadi show-ját, talán egy regi-régi leme­zét most újra meghallgatják. Az Angliában húsz éve listavezető Egy este az Operában című pro­dukcióra gondolok. Az estének most vége. (borz) Amit az AIDS-ről tudni kell Az AIDS-ről 1981-ben hallottak először, amikor Amerikában fiatal, homoszexuális férfiak betegedtek meg, és furcsa volt a betegség is, a Kaposi-szarkóma, ami addig csaknem kivétel nélkül hatvan éven felülieknél jelentkezett. Azt is fölfedezték, hogy gyakori egy bizonyos egysejtű parazi­ta által létrehozott tüdőgyulladás, ami eddig csak olyanoknál alakult ki, akiknek az immunrendszerével valami baj volt. A két betegséghalmozódás­ról az amerikai betegség-ellenőrző központ 1981 közepén adott ki közle­ményt. AIDS-nak akkor nevezték el, amikor világossá vált, hogy immunhi­ányos állapotról van szó. Felnőtteknél az AIDS átlagosan 10 év alatt fejlődik ki. A HIV-vel fertőzött személy évekig egészsé­gesnek látszik és egészségesnek érzi magát, ennek ellenére bárki más­nak átadhatja a vírust. Köztudo­mású, hogy a HÍV csak három úton terjed: fertőzött partnerrel folytatott, védekezés nélküli közö­süléssel, fertőzött vér és vérkészít­mények útján, fertőzött anyától a születés előtt és röviddel utána. A HÍV szexuális úton átadható férfitól nőnek, nőtől férfinak és fér­fitól férfinak. A HÍV ilyen úton való terjedésének leghatékonyabb megelőzési módja az, ha tartóz­kodnak a nemi közösüléstől, illet­ve, ha a két fertőzött partner hűsé­ges marad egymáshoz. Egyéb mó­don a HÍV közösülés útján való átadásának kockázatát jelentősen csökkenthetjük az óvszer helyes al­kalmazásával. Vizsgálható, hogy a transzfúziós vér HIV-fertőzött-e, és ha igen, ak­kor megsemmisítik. A tűket, fecs­kendőket és egyéb, bőrön keresztül alkalmazott eszközöket sterilizálni kell, illetve használat után eldobni, és soha sem szabad megosztva használni. A HÍV olyan vírus, amely a szer­vezeten kívül nem könnyen marad életben. Nem terjed mindennapi munkakapcsolat útján, kézfogás­sal, öleléssel. Nem terjed étellel vagy vízzel, közös használatú csé­szék, poharak útján, köhögéssel, tüsszentéssel, uszodákban, illetve illemhelyeken. Nem terjesztik a szúnyogok vagy más rovarok. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi tár­sas kapcsolat útján való fertőződés veszélye nem áll fenn. Az oldalt szerkesztette: Benke Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom