Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 30., 3. oldal KÓNYA IMRE KECSKEMÉTEN Az igazságtételről A történelmi igazságtétel kérdéseiről tartott előadást csütörtökön este 18 órától a kecskeméti városháza dísztermében dr. Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának a vezetője. Beszédében elmondta, hogy az utóbbi két év során példátlan gyorsaságú változások történtek a belpolitkában, de számtalan probléma nehezíti a korszakváltás végigvitelét. Iszonyatos gaz­dasági csődtömeget kell felszámolni az országban, melynek következménye ma a szegénység, a munkanélküliség. De emellett az emberek többsége, a régi rendszer kárvallottjai, igazságtételt is szeretnének, azaz tudni akarják, kik is a felelősek az elmúlt évtizedekben elkövetett bűnökért. Az MDF pedig nem mehet el szótlanul a tömegek akarata mellett, hanem mindent megtesz a jogállamiság keretei között az igazságtétel, igazságszolgáltatás érdekében. Az alkotmány- és jogellenes kiváltságok eltörlése, a bűnösök felkutatása, s a múlt tisztázása nélkül nem lehet emelt fővel a jövőbe tekinteni, s megoldani a nemzet előtt álló történelmi feladatokat. EGYRE TÖBB A CSERBENHAGYÓ Szigorúbb rendőrségi intézkedések E célok megvalósítása érdekében a Demokrata Fórum, a kormány — támaszkodva a parlamenti több­ségre — határozottabb politizálás­ba kezd, szemben a korábbi komp­romisszumkereső, konfliktuselke­rülő irányvonal helyett. S ennek a váltásnak képezi részét a történelmi igazságtétel következetes végigvite- le, mely nélkül a rendszerváltozás elképzelhetetlen. A képviselő sze­rint az ellenzéki pártoknak előbb- utóbb szakítaniuk kell a kormány megbuktatását célzó vonalvezeté­sükkel, mert mára kiderült, hogy nem vezet eredményre. Helyesebb volna — vélte —-, ha a parlamenti kisebbség az átalakítást elősegítő ellenzéki politikát folytatna. Az is­mertető után a képviselő a jelenlé­vők kérdéseire válaszolt. Az érdek­lődők közül nem kevesen úgy lát­ták, hogy a rendszerváltozás csak az országirányítás legfölső szintjén történt meg. A munkahelyeken a régi kiskirályok uralkodnak to­vábbra is, akiknek köszönhető a gazdaság jelenlegi siralmas helyze­te. Az egyik felszólaló keserűen em­lítette, hogy ismerősét — aki az MDF tagja — pártállása miatt tet­ték ki a munkahelyéről. Kónya Im­re válaszában aláhúzta, hogy ebben az ügyben a munkaügyi bíróságnak kell eljárnia. Az MDF vezetői azért nem tehetnek semmit, mert akkor kikerülnék a jogállamiság kereteit, s nem különböznének azoktól a ré­gi pártfunkcionáriusoktól, akik törvényenkívüliséget élveztek a régi rezsimben. Egy nyugdíjas felvetette, hogy számára a rendszerváltás azt jelen­tené, ha tisztességesen megélhetne a járandóságából. A képviselő vála­szában kifejtette, hogy az MDF kettős szorításban van. Ha kezde­• Kónya Imre (PN-archív) ményezi az adók felemelését —, melyből finanszírozni lehetne a nyugdíjemelést—akkor az ellenzék támadja a koalíciót a vállalkozók kifacsarásáért. Ha nem tesz sem­mit, akkor a több mint 2 millió nyugdíjas kerül a teljes ellehetetle­nülés állapotába. Ez utóbbit pedig nem engedheti meg a kormány. Elhangzott olyan vélemény is, hogy véget kellene vetni a magyar történelemben oly gyakran előfor­duló politikai elszámoltatásnak. Kónya Imre szerint bárki, mint ma­gánember, megbocsáthat az ellene korábban vétkezőnek. De az elmúlt évtizedek ma már nem élő áldoza­tai, vagy akiknek élete tönkrement, oly sokan vannak, hogy nem lehet kikerülni a társadalmi igazságtételt. Barta Zsolt (Folytatás az 1. oldalról) — A kecskeméti rendőrkapitányság területén ebben az évben több mint het­ven alkalommal fordult elő, hogy a baleset okozója a rendőri intézkedés bevárása nélkül távozott el a helyszín­ről — mondja Szász Tibor százados, a közlekedési alosztály vezetője. — Az utóbbi időben sajnos rendkívüli mér­tékben megnőtt a durva és agresszív vezetők száma, akik közül sokan még a KRESZ legelemibb szabályait sem tartják be. A baleset helyszínéről segít­ségnyújtás nélkül elhajtok száma pedig közel harminc százalékkal emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva. Az okok közt első helyen az alkoholfogyasztás szerepel. A baleset okozója fél a követ­kezményektől, ezért inkább elhagyja a helyszínt. További motiváció lehet a jogosítvány hiánya, a gépkocsi műsza­ki állapota és újabban a meg nem kö­tött kötelező felelősségbiztosítás. — Milyen esélye van egy vétkes au­tósnak arra, hogy megússza a felelős­ségre vonást? — Nagyon kevés, ezeket az ügyeket szinte kivétel nélkül megoldjuk, pusz­tán idő kérdése. A helyszíneken általá­ban nagyon sok értékelhető nyomot találunk, a vizsgálat során pedig előbb- utóbb szemtanúkra bukkanunk, sőt többször előfordult, hogy a keresett gépkocsi vezetője önmaga jelentkezett a rendőrségen. Azt tapasztaljuk, hogy a közlekedés résztvevői ezekben az ese­tekben egyértelműen a mi pártunkon állnak, talán azért, mert senki nem tud­hatja, hogy őt mikor fogja valaki vérbe fagyva hagyni az út szélén. Természete­sen néha adódnak nehezebb ügyek is. A lajosmizsei baleset kapcsán például keresünk egy fehér S 100-as gépkocsit. A központi nyilvántartás alapján ilyen­ből 696 darab van a megyében. Első lépésként tehát ezek ellenőrzését kellett megkezdenünk, de az is előfordulhat, hogy a tulajdonos az ország egy másik területén lakik. Ekkor még nem is emlí­tettem azt, hogy ez a fajta gépkocsi messziről nagyon könnyen összeté­veszthető az S 110-es típussal. Szóval lehet kezdeni mindent elölről. Mindez pedig rendkívül időigényes feladat, így esetenként más területeken dolgozó kollégáinkat kell segítségül hívni. Sze­retnénk ezt a folyamatot a lehető leg­gyorsabban megállítani, ezért elhatá­roztuk, hogy a közlekedési fegyelem javítása érdekében az eddigieknél jóval szigorúbb rendőri intézkedéseket fo­gunk alkalmazni a helyszínelhagyásos súlyos balesetek alkalmával. Kérjük, hogy a közlekedés résztvevői mindnyá­junk közös érdekében munkánk során még nagyobb támogatást nyújtsanak munkatársainknak ... — galambos — MEGJELENT A NEMZETKÖZI BŰNÖZÉS FÉLEGYHÁZÁN IS Név szerinti szavazás a helyi adókról (Folytatás az 1. oldalról) Az eddigi tanácsi adók jövő év­től való megszűnésével 15 millió forinttal kevesebb bevételre szá­míthat Kiskunfélegyháza városa. A csütörtöki képviselő-testületi ülésen Kormányos Imre, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnöke is­mertette elöljáróban a helyi adók bevezetésének szükségességét. Úgy vélte, ha a két adónemet kivetik és 60-70 százalékos lesz az adófizetési morál, akkor 25 millió forint körü­li bevételhez juthat a város. El­mondta, hogy ezen adók bevezeté­se sajnos nem érzelmi kérdés, az önkormányzat pénzügyi egyensú­lyának megtartásához szükség van erre a bevételre. A vitában a 27 tagú testületből tizennégy képviselő szólalt fel és korábban tíz képviselő írásban név szerinti szavazást kért. A felszóla­lók többsége nem javasolta egyik adónem kivetését sem. Sokan hiá­nyolták a konkrét célt is, amire a befolyó pénzt fordítanák. Ugyan­akkor felmerült, amelyik település nem él a helyi adóztatás lehetősé­gével, félő, hogy a különböző kor­mányzati céltámogatások elnyeré­sénél hátrányba kerül. Mindent összevetve a testület úgy döntött; 1992. január l-jétől nem vetik ki a helyi iparűzési és magánszemélyek kommunális adóját, melyek bevezetésére így leghamarabb 1992. második fél évétől kerülhet sor. A reggel 8 órától este 8-ig tartó testületi ülésen megtárgyalták Kis­kunfélegyháza közrendjének és közbiztonságának helyzetét is. Dr. Kristóf András alezredes, városi rendőrkapitány segítséget kért a képviselőktől a szűkös kapitánysá­gi épület okozta elhelyezési nehéz­ségek megoldására. Elismeréssel szólt a környező településeken te­vékenykedő önvédelmi csoportok­ról, és elmondta: a nemzetközi bű­nözés elérte a várost. A héten vet­tek őrizetbe egy félegyházi autótol- vaj-bandát, akik a gépkocsitulaj­donosok hozzájárulásával lopták el a járműveket és külföldi megrende­lőknek szállították. Kérdésre vála­szolva elmondta a kapitány, hogy újabban a külföldiek magyaror- szágon engedély nélkül végzett fe­kete munkájával is foglalkozni fog a rendőrség. Rendelet született a temetőkről is, amely hatálya az Alsó-, Felső-, a Szegedi úti izraelita, valamint a Csányi úti szovjet temetőkre terjed ki. Ismét szó esett a Felsőtemetőn való gépjárművek áthajtásáról, mely probléma a remények szerint jövő év március 31-éig megoldó­dik. A többi napirendre következő lapszámunkban visszatérünk. M. Gy. KELL A VERSENY, DE CSAK A TISZTESSEGES A fő cél: jól érezze magát a vendég! Az idegenforgalom ma is az ország egyik legsikeresebb ágazata. Nem csoda, hogy vonzza a vállalkozókat, s a régi, nagy cégek mellett egyre több kis utazási iroda kínálja szolgáltatásait. Az sem csoda, hogy a piaci verseny velejárójaként — a nagy kaszálás reményében — megjelentek itt is a színvonal alatti szolgáltatást nyújtó ügyeskedők. S ha velük kerül kapcso­latba egy-egy hazai, rosszabb esetben külföldi partner, akkor nem csupán arról van szó, hogy kijelentik: ennyi belefér a selejtszázalékba. Hiszen a pórul járt ügyfelek az országról alkotnak rossz véleményt a saját tapaszta­lataikon keresztül. Ennek is szeretne gátat vetni a nemrég megalakult Kecskeméti Idegenforgalmi Kamara. A szállo­daipar, az utazási irodák, és a ven­déglátás alulról építkező területi szakmai szervezetét a megyeszék­hely és környékének érdekelt cégei alapították. Egyelőre 18 vállalko­zás és magánszemély, de Varjú Zoltán elnök elmondta: bárki csat­lakozhat, aki elfogadja az alapsza­bályt, s nem csak az adott körzet­ből! Jónak tartják azt is, ha tőlük függetlenül másutt is létrejön ha­sonló szerveződés. Várják egyéb­ként azon cégek érdeklődését is, amelyek tevékenységükkel kap­csolódnak az idegenforgalomhoz, ilyen például a Nemzeti Park vagy a Volán Vállalat. Felajánlják együttműködésü­ket az önkormányzatoknak az idegenforgalmi koncepciók ki­munkálásában, a lehetőségek fel­tárásában. Ugyanekkor a tagság érdekvédelme, képviselete is cél — megakadályozni, hogy a szín­vonal alatti programokkal lénye­gében becsapják, megkárosítják a gyanútlan utasokat. Nem a pi­ac, a verseny ellen vannak, de ki akarják szűrni a neppereket, az engedély nélküli utazásszervező­ket. Ehhez egy etikai kódex ösz- szeállítására is vállalkoznak, s védjegy kibocsátását is tervezik, egyfajta garanciát vállalva a szolgáltatásért. Szörényi Mária titkár optimista: bízik abban, hogy a konkurens cé­gek is képesek lesznek összefogni — az utasok és saját maguk érde­kében. Jövőre szakmai konferenci­át szervez a kamara, ötletpályáza­tot írnak ki a tagoknak, tovább­képzést tartanak gazdasági, jogi kérdésekben. Kapcsolatot keres­nek a hazai partnerszervezetekkel — köztük az országos szövetséggel is, amelyik ugyan felülről épült ki, de hasonló célokat fogalmazott meg, és keresik a kontaktust a kül­földi szerveződésekkel is. Druk­kolnak az Expónak, s szeretnék, ha a turizmusnál ismét a klasszikus formák lennének meghatározóak, ellentétben a mai divattal, kény­szerrel — amikor a bevásárlási cé­lú, vagy a szállás, ellátás nélküli többnapos utak elszívják a jelent­kezőket. V. T. • Tavasztól őszig turistacsoportokkal manapság is közlekedik Bugacra a nosztalgiavonat. (PN-archív) KUNSZENTMIKLÓS NEM AKAR FELHŐKARCOLÓKAT! 1992-ben tízszer számolnak meg minden forintot a városházán — Azt szeretnénk, ha Kunszent- miklós megőrizhetné igazi karak­terét. Az lenne ami: mezőváros! Ezzel az ajánlással vezette be a te­lepülésfejlesztési terv módosítását tárgyaló vitát Kladács Györgyi épí­tészmérnök, a képviselő-testület csütörtöki ülésén. — Az 1986-ban jóváhagyott elképzelést úgy korrigáltuk — folytatta —, hogy a fejlesztések­nél tiszteletben lehessen tartani a magántulajdont és a környezet- védelmi előírásokat. Természete­sen arra is ügyeltünk, hogy a térkialakítások ne terheljék meg túlságosan az önkormányzat kasszáját. Figyelembe vettük, hogy a mai fészekrakók nagy­portás családi házakat szeretné­nek. Az állattartó, kertészkedő kisfarmerek majorságainak jelöl­tünk ki helyet. A vitában megtudhattuk: a kép­viselők közül többen is szerencsés­nek tartják a várost, mert a hatva­nas-hetvenes évek romboló-átala­kító nagyberuházásaiból nem ju­tott sok a Felső-Kiskunságba, lé­nyegesen nem változott a város ar­culata. Van még mit védeni! Hamar kiderült, hogy nincs ele­gendő pénz, a várostervben szerep­lő legfontosabb beruházás megva­lósításához: sokáig nem készül el még a központot tehermentesítő —a kiskunlacházit a kecskeméti és a tassi úttal összekötő — körgyű­rű. Ezért nem teljesíthető az egyik városatya kérése: zárják le a forga­lom elől a városháza, a gimnázi­um, illetve a Virágh-kúria előtti teret. Tűnjenek el a transzformáto­rok, a közlekedési táblák. Legyen park a város szive! A téma lezárása után a város egészségügyi helyzetéről nyitottak vitát. A beszámolót dr. Molnár Ár­pád, körzeti főorvos készítette, aki évtizedek óta a Felső-Kiskunság fővárosában dolgozik és maga is tagja a grémiumnak. A előterjesztésből megtudhat­tuk: 1985, az új rendelőintézet áta­dása korszakhatár a betegellátás­ban. A hat éve fölavatott intézet­ben belgyógyászat, fogászat, nő­gyógyászat kapott otthont. A fizi­koterápiás kezelésekért sem kell már Dunavecsére vagy Kecske­métre utazniuk a betegeknek. A legfontosabb vizsgálatokat is el tudják végezni helyben. — Sajnos az épületet úgy tervez­ték — mondta dr. Molnár Árpád —, hogy a mozgássérültek és az idősek nem tudják igénybe venni az intézet szolgáltatásait: nincs lift, az emeletre nehéz följutni... A sürgősségi ellátást nehezíti — hallottuk a vitában —, hogy a • Legyen park a város szíve. városban nincs mentőállomás és sajnos nem is lesz a közeljövőben. Hiányzik a pénz a szolgálat letele­pítéséhez. Az ülés legélesebb vitája az esti órákban kezdődött. A képviselők — Peterdi István, a pénzügyi ellen­őrző bizottság elnökének beveze­tője után —- a jöyő évi költségvetés alapelveiről tárgyaltak. Ma még a vázlata sem készült el az 1992-es pénzügyi tervnek. De a hallottak alapján körvonalazódik a fő célki­tűzés: racionalizálni kell a szociális és az oktatási intézmények gazdál­kodását. Minden forintot tízszer át fognak számolni. A fillérekre is szükség lesz. (A városháza tanácstermének ablakából jól megfigyelhető: ala­pozzák a sportcsarnokot. Az ál­lamtól kért 17 milliós támogatást 26 millió forinttal kell megtoldani- uk a kunszentmiklósiaknak 1992- ben.) A költségvetési vitát a jövő hé­ten a bizottságok folytatják. Ha­marosan összehívnak a képviselők egy zártkörű, baráti eszmecserét, ahol — úgymond: „nyugodtan” — elemezni tudják a problémákat. Annyi már most biztosnak látszik: a város pedagógusai 1992-ben nem kapnak az alapbérük tíz százaléká­nál nagyobb fizetésemelést. A kunszentmiklósi képviselők kétmillió forintot hagytak jóvá a rászoruló nyugdíjasok karácsonyi segélyére. A jogosultak ezer-ezer forintot vehetnek föl hamarosan a polgármesteri hivatal pénztárá­ban. A forró hangulatú találkozás­nak megható eseménye volt, ami­kor dr. Bórák Ákos polgármester átadta az 1956-os emlékérmet Márkus Józsefnek és Kuti Imre — a nemrég elhunyt forradalmár — özvegyének. Farkas P. József Emlékérem-átadás • Ficsór József polgármester (bal­ról) Fekete Pál országgyűlési képvi­selőnek gratulál a kitüntetéshez. A csütörtöki kiskunfélegyházi képvi­selő-testületi ülés előtt a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott ’56-os emlékérmeket adott át Ficsór József polgármester azoknak, akik ed­dig azt nem vették még át. Emlékérmet kapott Miklós Károly, Térjék Sándor, Fábián László, Dobák László és Feke­te Pál. Pallagi Sándor és Deák Imre nem vett részt az ülésen, ők később kapják meg a kitüntetést. Nyugdíj nélküli időskorúak figyelmébe! A Nyugdíjnélküli Időskorúak Or­szágos Szervezete felhívással fordul azokhoz az időskorúakhoz, akik önhi­bájukon kívül bármilyen okból nyugdíjellátásban nem részesülnek, hogy saját érdekükben részletes levél­ben jelentkezzenek. A személyi okmá­nyok nem szükségesek. Aki pedig tag szeretne lenni, tízforintos levélbélyeget ez tagdíjnak is számít — küldjön a szervezet címére: Nyugdíjnélküli Idős­korúak Országos Szervezete 6800 Hód­mezővásárhely, Bercsényi u. 21. Tele­fon: 62/42-387. A szervezet az OTP 2X9-9X015 670-000751-5 számú szám­lán gyűjti a pénzfelajánlásokat, ame­lyekből támogatja a nyugdíj nélküli időseket. Kecskeméti gyerekek a Napraforgóban December első vasárnapján — hol­nap — a Moldova Ágnes szerkesztette reggeli magazinban, a Napraforgó adásában, négy kecskeméti kislány is látható. Ők a Szórakaténusz műhely- vezetőjének, Nagy Mária iparművész kézműves körének legügyesebb tagjai. Az ifjú játékkészítő hölgyek bemutat­ják a nézőknek az otthoni, maguk gyártotta, legkedveltebb díszeiket, a té­li naprafordulót köszöntő, gyékényből font napbabát pedig az adás ideje alatt készítik el. Intézeti napok A Kocsis Pál Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkásképző Inté­zet december 2-ától rendezi meg a XVII. intézeti napokat. Hétfőn megko­szorúzzák a névadó emléktábláját, és sírját, délután pedig irodalmi emlék­műsort tartanak. December 4-én Káro­lyi Júlia filmkritikus, másnap Papp Vil­mos református lelkész tart előadást. Ez utóbbi címe: A reformáció és a XX. század embere. A 13-áig tartó prog­ramban szó lesz még a szerelemről, a párválasztásról, a környezetkímélő nö­vényvédelmi eljárásokról, a japán nö­vényvédő szerekről. Raj Tamás főrab­bi, országgyűlési képviselő december 11-én, 16 órakor tart előadást a zsidó ünnepekről, s hagyományokról. A ren­dezvénysorozatot Lehetsz Te is ÁSZ játékos vetélkedő zárja. Hadifogoly-szervezet alakul A volt nyugati hadifoglyok országos szövetsége szeretné megalakítani Bács- Kiskun megyei szervezetét. Ezért kérik a Nyugaton volt hadifoglyokat, hogy szíveskedjenek megjelenni a december 5-én, 10 órakor kezdődő alakuló ülésen Kecskeméten, a Jókai utca 15. szám alatt (nyugdíjasklub). A szervezők ne­vében: Kiss Tibor volt hadifogoly, Kecskemét, István király krt. 5/B. Mikuláskor megszólal a telefon Befejezéséhez közeledik Felsőszent- ivánon az önerős telefonhálózat szere­lése. Bár egy hét csúszás van az átadás­ban, a kivitelező december 6-ára vona­lat ígér a 211 lakásba. Az eredetileg 40 ezer forintos bekötés az önkormány­zatnak és a helyi termelőszövetkezet­nek köszönhetően 25 ezerre csökkent. A testület 10, a tsz 5 ezer forintot sza­vazott meg családonként. Egy kis üröm is keveredett az örömbe. A tervezett kilenc utcai fülkéből egy sem épül meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom