Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

PETŐFI NÉPE 1991. november 27., 9. oldal HETI SOROZATUNK Emberölés Trabanttal II. Megtagadom a vallomást 0 A sérültet már elszállították. A DUNA-B1ZOTTSAGROL Áttekintik a kialakult A felértékelődő vízi út, a Duna. — Azért volt indokolt a szemle­bizottság kihívása, mert a helyszí­nelő László Zsolt úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg szándékosság történt — mondta a bíróság előtt tanúként meghallgatott Péter Zol­tán rendőr főhadnagy, a szemlebi­zottság tagja. — Mit tapasztalt a helyszínen? — hangzik a bírói kérdés a tanú­hoz. ' — Fries Ádám azt mondta, hogy Szakállas, vagyis a motoros, áttért az ő sávjába és neki akart menni. A helyszín egyértelművé tette, hogy a buszöböl aluljárótól távolabbi sarkánál volt az elütési pont. A nyomok ugyanis itt vol­tak. Ez a motoros haladási iránya szerinti jobb oldalon volt. Az is egyértelmű, hogy Fries tért át a másik oldalra. A féknyom megjele­nése és az ütközés azonos helyen volt. Fricset újból megkérdeztük, hogy mi történt. Ő először úgy nyi­latkozott, hogy nem tért át a másik oldalra, majd úgy, hogy azért tért át, mert így akarta elkerülni az üt­közést. — Hányán lehettek a helyszínen, volt e verekedés vagy erre utaló megnyilvánulás? — Sokan voltak a környéken, de hogy hányán lehettek nem tu­dom, elsősorban nem ezzel foglal­koztunk. Sajnos, a baleset szemta­nújaként senki nem jelentkezett. Verekedést, hogy úgy mondjam, helyszíni igazságtételt nem tapasz­taltam, a jelenlétemben ilyen nem történt. Fricset őrizetbe vettük, mert úgy ítéltük meg, hogy közúti veszélyeztetés történt és a sértett életveszélyes állapotban volt. A közhangulat is olyan volt, hogy majdnem meglincselték Fries Ádá- mot. A szándékos veszélyeztetés BAJA Születtek (november 13—15. között anyakönyvezettek): Bodnár Attila Ba­lázs (anyja neve: Erdődi Éva) Baja, Csányi József Dávid (Kovácsevics Má­ria) Homorúd, Tóth Gábor (Elek Ildi­kó) Csávoly, Tóth István (Elek Ildikó) Csávoly, Fekete József (Máté Anikó Magdolna) Baja, Tamás Klaudia (Sa- lacz Andrea) Baja, Dujmovics Ivett (Magyarosi Erzsébet) Csátalja, Kiss Anita (Pechtinger Sarolta) Ersekcsa- nád, Varga Zsófia (Csörgő Eszter) Ba­ja, Gilián Zoltán (Welchner Erika) Nagybaracska, Simonyi Tamás (Faba- sovics Mária) Dávod, Sárdi Ákos (Tal­lér Erika) Tataháza, Schneider Ronald (Szvorény Klára) Madaras, Mikula- necz Mónika (Hegyi Erzsébet) Bácsal­más, Hausier Jenő (Bibok Rozália Gyöngyi) Hercegszántó. Házassági kötöttek (november 16- án): Jójárt Árpád és Hegedűs Hajnal­ka, Rudics Ferenc és Barlovits Ilona, Nagy László és Somogyi Erika. Meghaltak (november 7—12. között anyakönyvezettek): Huber József (Vas­kút), Illen Józsefné Pál Erzsébet (Kerekegyháza), Varga Sándorné Ku- rucz Mária (Baja), Kiss Károly (Mély­kút), Kiing Péter (Bácsbokod), Somos Endréné Wunderlich Erzsébet (Baja), Vízhányó Imre (Baja), Bakos Cecília (Tataháza), Csík Imréné Szántó Vero­na (Baja), Mészáros József (Baja), Mé­száros József Imréné Pankovics Julian­na (Baja), Hajós Istvánná Szekeres Ilo­na Margit (Csátalja), Bundity Antal József (Baja), Markó Imréné Farkas Teréz (Baja), Lakner Istvánná Schvei- bert Rozália (Császártöltés), Sas Ri- chárd Károly (Baja). KISKŐRÖS Házasságot kötöttek (november 23- án): Mlinkó István és Fenyvesi Márta, Bódogh László és Schautek Tímea. volt, ami először valószínűnek tűnt. — Az elhangzottakkal kapcso­latban van e megjegyzése?—kérde­zi a bíró a vádlottat. — Nem kívánok semmit mon­dani! — jelenti ki Fries. A vádlottnak ez a passzív maga­tartása végigvonult a tárgyalás egész menetén. Természetesen joga van ehhez, a tanácsvezető bíró fel is hívta a figyelmét erre a lehető­ségre, mégis nehezen érthető, hogy nincs egyetlen szava sem mindah­hoz, amit a tanúk, a szakértők az esettel kapcsolatban, az ő szereplé­sével összefüggésben a tárgyaláson elmondanak. A vádlott hallgatása egyébként már az első, 1991. júni­us 18-án megtartott tárgyaláson „előre vetette az árnyékát”. Mert először természetesen őt hallgatták ki. A jogaira történt figyelmeztetés után a tanácsvezető bíró megkér­dezte tőle: — Kíván e vallomást tenni? — Vallomást kívánok tenni, de csak röviden! —jelentette ki Fries Ádám. — Személyi körülményeire vála- szol-e? — Megtagadom a vallomásté­telt! Magáról a balesetről sem mon­dott azonban sokkal többet: nem emlékszik az ütközés pillanatára és általában minden kérdésre azzal válaszol, hogy nincs semmi mon­danivalója. Ilyen körülmények kö­zött a tanács elnöke a vádlott ki­hallgatását befejezettnek tekinti, de figyelmezteti a kérdezési és ész­revételezési jogára. Fries Ádám azonban ezzel is mindössze kétszer él. Gál Sándor Meghaltak (november 19. és 25. kö­zött anyakönyvezettek): Csővári And­rás (Kiskörös), Vlacskó Györgyné Ba Ilona (Kiskőrös). KISKUNHALAS Születtek (november 15. és novem­ber 22. között): Szakács Gábor (Simon Erzsébet), Horváth Tünde (Nagy- Tyukos Katalin), Fábián Helga (Kecs­kés Magdolna), Tóth Szilvia (Barcsik Beáta), Király Ottó (Kovács Mária), Majoros Péter Patrik (Agócs Ilona), Kiss Károly (Bálint Ágnes), Tegzes Tí­mea (Garas Katalin), Paulik Ivón (Kálló Anikó), Harnóczi Kinga (Schiszler Márta), Müller Kitti (Sebes­tyén Éva Teréz), Nagy Zoltán (Har­nóczi Éva), Maruzsa Nikolett (Tasko- vics Rózsa), Tóth János (Sztakó Ilona), Antal Attila (Jónás Erika). Házasságot kötöttek (november 23- án): Gábor Sándor és Lajter Erzsébet. Meghaltak (november 20. és novem­ber 25. között anyakönyvezettek): Mé­hész Józsefné Doszkocs Margit (Kisz- szállás), Barabás János (Kecel), Csatári Sándorné Opóczki Eszter (Kiskunha­las), Mátyási Mihályné Katzenbach Ilona (Soltvadkert), Sebők Andrásné Dudás Mária (Balotaszállás), Nagy Mária (Jánoshalma), Gvapak Zsolt (Akasztó), Németh Mihály (Kiskunha­las), Gvianovics Mihályné Stefkó Ka­talin (Tompa), Liliom Mátyás (Tom­pa), Dávid János (Kiskunmajsa), Sze­rencsés Antal (Kisszállás), Ács Sándor (Tázlár), Kovács Jánosné Zsigmond Anna Zsófia (Kiskunhalas), Tenczer László (Kiskunhalas), Lucza István (Kiskőrös), Oláh Jánosné Báli Erzsébet (Balotaszállás), Keresztúri Jánosné Csapó Zsófia (Kiskunhalas), Márkus Istvánná Metzner Rózsa (Kiskunha­las), Mulati Mátyásné Gyenizse Ele­onóra (Kiskunhalas), Fekete Mária Terézia (Kiskunhalas), Bankovics Ist­ván (Kisszállás). A jugoszláviai válság miatt rendkívüli ülést tart Budapesten a Duna-bizottság. A Duna- bizottság létrehozását az 1948. augusztus 18-án Belgrádban alá­írt dunai konvenció határozta el. A dunai hajózás rendjére vonat­kozó egyezményt hét állam — Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Románia, a Szovjetunió, Ukrajna és Magyarország képvi­selői írták alá, és 1949. május 11-én lépett életbe. Az egyez­mény az egyenlőség elve alapján rögzítette a hajózás szabadságát az összes parti és nem parti ál­lam számára és a nemzetközi ha­józási jog történetében először meg is valósította ezt az elvet. Az egyezmény célja emellett a Duna menti országok együttmű­ködésének fejlesztése a hajózás, a vízgazdálkodás, a környezet­A csaknem kétéves Alkotmány- bíróságról kevesen tudják, hogy már születésekor olyan széles ha­táskört kapott, amilyennel a világ egyetlen hasonló intézménye sem rendelkezik. Hatáskör a parlament által még el nem fogadott törvény kontrolljára; hatáskör az elfoga­dott, de még ki nem hirdetett jog­szabály államfői megkeresés alap­ján történő kontrolljára, hatáskör az utólagos normakontrollra .. . Mindezen túl: ha bárki úgy’ véli, hogy egy-egy döntés szerinte al­kotmánysértő, alkotmányjogi pa­nasszal élhet. Ha hatásköri össze­ütközésről, alkotmánysértő mu­lasztásról van szó (azaz valamely jogalkotásra felhatalmazott szerv nem hoz meg egy jogszabályt, s emiatt alkotmánysértő helyzet ala­kul ki), az Alkotmánybíróságnál kereshetik az érintettek az orvos­lást. Nem kis feladat az alkot­mányértelmezés sem. — Az intézmény „eresztékei” re­csegnek, ropognak, a testület már- már elviselhetetlen terhek súlyát hordozza — jellemzi a bíróság helyzetét tömören Holló András főtitkár. — Ezért előfordult már, hogy a testület, alkotmányos el­vekre hivatkozva, a róla szóló tör­250 évvel ezelőtt, 1741-ben a Szent Péter és Szent Pál orosz ha­jók Vitus Behring és Alekszej Csi- rikov vezetésével elérték Alaszka partjait, megnyitva ezzel az Orosz- Amerika korszakát. A neves évforduló alkalmából szervezett rendezvények közül ki­• Térkép a jubileumra. és vízvédelem területén, valamint a folyót érintő több más kérdés­ben. Ami az előzményeket illeti, a du­nai szabad hajózás elvét először az 1856. évi párizsi kongresszus biz­tosította. Az egyezmény a Duna igazgatására két nemzetközi szer­vezetet hozott létre: az Európai Duna-bizottságot és a Parti Álla­mok Bizottságát. Az első bizottság gyakorlatilag a második világhá­ború kezdetéig tevékenykedett, míg a második soha nem fejtett ki tényleges tevékenységet. A Duna-bizottság államközi szervezet, székhelye 1953-ig a ro­mániai Galac volt, azóta Budapest. A bizottságban csak a parti álla­mok foglalnak helyet 1-1 képviselő­vel. A tagállamok: Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Auszt­ria — amely 1960-ban csatlakozott vény ellenére — hogy úgy mond­jam — visszafogta magát. A lakás­célú kamatok esetében például úgy foglalt állást, hogy az alkotmány- bíróság alkotmányértelmezéssel nem vállalhatja egy kormányzati stratégia felelősségét. Amikor az SZDSZ kárpótlási ügyekben kért előzetes normakontrollt, a bíróság úgy döntött, hogy ha „belenyúl” a formálódó törvényjavaslatba, ak­kor gyakorlatilag már a törvény­hozó hatalom munkáját végezné, ami nem volna szerencsés. Ennek ellenére sokan szemükre vetik, hogy az Alkotmánybíróság mindenbe — úgymond — „bele­szól”. — Igen, leginkább a gazdasági kihatású döntések váltottak, válta­nak ki efféle bíráló megjegyzéseket. A legmarkánsabb kritikát a szemé­lyi szám eltörlésére vonatkozó dön­tés kapta. Úgy vélem, az Alkot­mánybíróságnak nem az a feladata, hogy gazdasági érdekeket fontol­gasson. Elfogadhatatlan az olyan megközelítés, hogy mondjuk 500 000 forintos kihatásig kimond­ható valamilyen ügyben az alkot­mánysértés, afölött már nem. Az Alkotmánybíróság nem dönthet költségvetési szempontok szerint. emelkedik az Orosz-Amerika-250 nemzetközi expedíció. Résztvevői vitorláshajókon jutnak el Oroszor­szág partjaitól Amerikáig, felkere­sik Behring sírját a nevét viselő szigeten, jubileumi ünnepségeken vesznek részt orosz és amerikai vá­rosokban. • A fatojások egyike. helyzetet a szervezethez —, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukraj­na. A bizottság munkájában 1957 óta részt vesznek az NSZK közle­kedési minisztériumának szakértői is. A bizottság tagjai háromévente választanak elnököt, alelnököt és titkárt. A Duna-bizottság elnöke jelenleg Simon Pop, Románia bu­dapesti nagykövete. A bizottság ha­tásköre a Duna egész hajózható szakaszára kiteljed, Ulmtól a Feke­te-tengerig. Jogi helyzetét, kiváltsá­gait és diplomáciai mentességét a tagállamok által 1963-ban kötött budapesti egyezmény, valamint a Duna-bizottság és Magyarország között 1964-ben létrejött székhely­egyezmény szabályozza. A bizott­ság rendszeresen ülésszakok kereté­ben tekinti át a feladatokat, a teen­dőket munkatervben határozza meg. A legutóbbi, 1991 áprilisában Ha viszont, mint említette, szin­te elviselhetetlen mértékű a túlter­heltség, nem gondolkodnak-e va­lamilyen hatáskörszűkítésen? — Olyannyira, hogy ki is alakul­tak a határozott elképzelések erre a hatásköri önkorlátozásra. Keres­sük az alkotmánybírósági és törvé­nyességi rendszerben föllelhető pontokat, ahol munkamegosztás­ra van lehetőség, operatív együtt­működést tudunk kialakítani más szervekkel. — Elgondolásunk szerint a köz- igazgatás normarendszerét például a közigazgatási bíráskodás kereté­ben lehetne felülvizsgálni. Vagy — ha elkészül az erre vonatkozó tör­vény — az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa, az úgynevezett jogvédő dolga lesz, hogy foglalkoz­zék a közigazgatási anomáliákkal, azokat figyelemmel kísérje, s az ille­tékes szervekhez továbbítsa. — Határozott véleményünk, hogy nem kívánjuk ellátni a tör­vényjavaslatok alkotmányossági felügyeletét sem. Szeretnénk korlá­tozni: az állampolgárok hozzánk fordulásának lehetőségét — de nem az alanyi jog oldaláról. Változatla­nul minden olyan ügyben várnánk őket, amelyben érintettek, de a be­A Pallada vitorláshajó kifutása jelezte az expedíció kezdetét. Ezt megelőzően a szervezőbizottság szokatlan ajándékokat rendelt meg népművészetektől: 40 centi­méter magas fatojásokat, amelye­ken Orosz-Amerika 250 évének különböző eseményei elevenednek meg, látható rajtuk az orosz— amerikai társaság címere, Behring tartott, 49. ülésszakon a bizottság a dunai hajózás jövőjével foglalko­zott, figyelembe véve az új európai politikai és gazdasági helyzetet, va­lamint azt, hogy hamarosan meg­nyílik a Rajna—Majna—Duna- csatorna. A Duna az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának osztályba so­rolása szerint olyan vízi út, amelyen 1300—1500 tonnás hajók zavarta­lan közlekedését kell biztosítani. Ennek megfelelően — a Duna je­lentőségének növekedésével össz­hangban — a nemzetközi szervezet munkája évről évre összetettebb. Most magyar kezdeményezésre tart rendkívüli ülést a szervezet, hogy áttekintse a jugoszláviai Du- na-szakaszon a polgárháború mi­att kialakult súlyos helyzetet. Ezzel kapcsolatban a szervezet tagálla­mai 1991. október végén már tar­tottak egy konzultatív tanácsko­zást, amely felhívással fordult a jugoszláv félhez a hajózás biztosí­tása érdekében. adványt csak ügyvédi ellenjegyzés­sel fogadnánk el. Az indítványok továbbra is ingyenesek lennének; a költségeket — a kirendelt ügyvéd mintájára — a költségvetés fedezné, így az ügymenetbe olyan szűrő épülne be, amely rengeteg hiábava­ló munkától, adminisztrációtól mentesítene bennünket. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy mind­ez egyelőre csak elképzelés, amely­nek megvalósulása — óvatos becs­lések szerint is —néhány évbe telik. Nem enyhítene gondjaikon egy olyan ügyrend, amelyet az állam­polgárok is ismernek? így csak olyasvalamivel keresnék meg Önö­ket, amiben valóban illetékesek. — Erre feltétlenül szükség van. Egy mindenki számára hozzáférhe­tő ügyrend koncepcióját már kiala­kítottuk. Magát az ügyrendet azon­ban a parlamentnek kell elfogad­nia. Törvényjavaslatunkat nemso­kára az alkotmányjogi bizottság rendelkezésére bocsátjuk. Ebben egyszersmind azt is fölvetjük: a bí­rósági autonómia szempontjából nem szerencsés, hogy ügyrendünket is a parlamentnek kell szentesítenie. Azt ugyanis, hogy mi munkánk bel­ső technikája, milyen az eljárás módja, ránk kellene bízni. S ha le­het — budapesti székhellyel. és Csirikov portréja, régi hajóstér­képek és révkalauzi térképek egyes része. A fatojásokat neves moszk­vai és kalugai népművészek festet­ték. A művészek két darab 6-6 tojás­ból álló egyforma sorozatot készí­tettek. A hat amerikai város meg­látogatásakor egy-egy tojást a vá­ros polgármesterének ajándékoz­nak, míg mását árverésen érvénye­sítik. A befolyt pénzekből támo­gatják egy onkológiai kórház és egy gyermek-alkotóház építését. (AN) • Vitorláshajó, áldással útra készítve. ( Folytatjuk) ANYAKÖNYVI HÍREK A testület hatáskörének szűkítéséről\ az állampolgári beadványok szűréséről Beszélgetőpartnerünk: az Alkotmánybíróság főtitkára Lachowskv Bea OROSZ-AMERIKA Negyed évezredes évforduló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom