Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 1., 3. oldal MI MARAD A KOCSIBAN? Bűnözők paradicsoma: az utca • Legtöbben páncélszekrénynek né/ik autójukat. Mint ennek a kocsinak a gazdája is, aki Kecskeméten parkolt le egy csendes utcácskában járgá­nyával. A hátsó ülésen telefonkészüléket, fénymásolót, táskát, szatyrokat hagyott. A felvétel önmagáért beszél. (Fotó: Gaál Béla) KISKŐRÖSI KÖZGYŰLÉS Vita az önkormányzati vagyon hasznosításáról Két hirdetés a tegnapi Petőfi Né­péből: „Kocsifeltörésnél ellopták a kö­vetkező bélyegzőt. . . Használata 1991. október 29-étől érvénytelen. Hétfőn délután a Centrum Áruház mögötti parkolóban állt a ... rend­számúsárga Volkswagen Golf, mely­ből ismeretlen személy eltulajdonított egy fekete autóstáskát.. . megtaláló vagy nyomravezető magas jutalom ellenében jelentkezzen...” Kifejezetten csábítja az elkö­vetőket a személygépkocsikban hagyott nagy értékű holmi — ma­gyarázza a hirdetések hátterét Ko­vács Ferenc rendőr őrnagy a kecs­keméti kapitányságon. — Nappal is feltörik a parko­lókban hagyott kocsikat, s az ese­tek nagy részénél még különféle iratokhoz is jutnak így. De van még ennél sokkal elképesztőbb is. A közelmúltban Kecskemét belvá­rosában ellenőriztük a parkírozó autókat. Naponta 30-40 olyanra bukkantunk, amelyiknek nyitva felejtették az ajtaját. Ilyenkor dik­tálják baj esetén a rendőrségi jelen­tésekbe: hamis kulcs használatával nyitotta ki egy ismeretlen a kocsit. Elvisznek mindent, válogatás nél­kül a tolvajok. Bőrkabátot, táskát, pénzt, kazettákat, műszaki cikke­ket. Nyomozunk olyan feltörése­ket is, amikor 2-3 százezer forintot hagyott a tulajdonos az autójában. Mit lehet erre mondani...!? A rendőrség tapasztalata az, hogy nagyon kevesen védik autóju­kat riasztóberendezésekkel. Még a nagy értékű kocsiknál is ritka az ilyen, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy szinte nem múlik el nap gépkocsilopás nélkül. Abban, hogy valaha is megkerül, egyre kevésbé bízhatunk. A járművek egy részét külföldre viszik, szétszerelik vagy — ez sem megy ritkaságszámba a benne hagyott forgalmi enge­dély felhasználásával értékesítik. Bács-Kiskunban közel kétszáz autót keresnek most a rendőrök. A lista hetente újabb tucatnyival bővül...! Noszlopy — Fájdalmas bejelentésem van — így kezdte meg Kiskőrösön a város önkormányzatának képvise­lő-testületi ülését dr. Szehnoh- radszki Béla polgármester. Az SZDSZ—Fidesz közös listáján a képviselő-testületbe került Lelkes László ugyanis visszaadta megbí­zólevelét. Ugyancsak személyi vál­tozást jelzett az egészségügyi és szociális bizottság, hiszen Bara­nyai Csaba, külső tag, kilépett a bizottságból. Vita nélkül alkotott rendeletet a képviselő-testület Kiskőrös város címeréről és zászlajáról, majd a la­kásügyi koncepció írásos anyagá­hoz fűztek módosításokat, kiegé­szítéseket. E koncepcióban a meg­lévő önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások elosztásáról, keze­léséről és elidegenítéséről esik szó. Vita alakult ki azzal kapcsolato­san, hogy a bérlőkijelölés kinek le­gyen joga, illetve ne hozzanak-e létre egy lakáscélú támogatásra el- különitett, méltányosságra szolgá­ló keretet. A közterületek használatáért fi­zetendő díjakról szintén rendeletet alkotott a képviselő-testület, hi­szen a köztársasági megbízott ja­vaslata szerint csak ilyen jogi kere­tek között oldható ez meg. Felve­tődött, hogy a város egészségügyi intézménye előtti parkoló haszná­latáért nem kellene díjat szedni. A végső megoldás — vita után — az, hogy néhány helyet fenntar­tanak és ezek figyelemmel kísérése a parkolóőrök feladata lesz. Az önkormányzati vagyon számbavétele és hasznosítása kö­rüli tárgyalások — a helyi áfész és az önkormányzat között - egyik sarkalatos pontja, a Szarvas Szálló és étterem ügye. Hogy ezt valami­képpen rendezni lehessen, az a ja­vaslat hangzott el, hogy a testület forduljon az országgyűlési képvi­selőhöz, kérve, interpelláljon a kárpótlási törvény idevonatkozó rendelkezéseinek módosításáért. A másik nagy téma a vízmű átala­kulását megelőző döntés, a vállalat közművagyonáról, illetve annak majdani hasznosításáról. Ebben a fürdő ügye is szerepel, melyet, úgy tűnik, a gyógyíthatatlanokért lét­rehozott alapítvány segítségével le­het rendezni. Az oktatás helyzetéről tárgyal­va, a jövő tanévben a szakmunkás- képzőben indítandó szakközépis­kolai, illetve speciális osztályról született döntés, majd a testület meghallgatta az új városi tiszti fő­orvos asszony beszámolóját a vá­ros lakóinak egészségügyi helyze­téről, ellátásáról. G. E. VAJÚDTAK A HEGYEK . . . Hétfőn nyit az éjjeli menedékhely Erdélyi írók Kecskeméten Idestova egy esztendeje, hogy a kecskeméti közgyűlés úgy döntött, szálláshelyet teremt a városbéli haj­léktalanoknak. Tavaszra megte­remtődtek ennek anyagi feltételei is, részben a helyi költségvetésből, részben pályázat útján elnyert pénz­ből. Ki is szemelték a célnak megfe­lelő épületet, a Bethlen körúti volt szociális foglalkoztató helyén. Egy nyugati cég nagyszabású beruházá­si javaslata azonban kútba ejtette ezt az elképzelést: a majdani építke­zés területén szintén működik egy szociális intézmény, amelyet — 'a nyáron még úgy tűnt — sürgősen ki kell üríteni, s egyéb lehetőség híján a Bethlen körúti házba átmenekíte­ni. Rövidesen megszületett az új döntés: kapjon helyet a hajléktalan­szállás a Táncsics utca 1. számú ház földszintjén. (Az emeleten működik az egyik családsegítő központ.) Két családot költöztetett ki az önkor­mányzat, október elejére (!) az IKTV el is készítette a legszüksége­sebb átalakítások terveit, 150 ezer forintért. (Néhány ajtó áthelyezésé­ről, WC, zuhanyzó kialakításáról volt csak szó.) Az is késleltette az előbbrejutást, hogy a beruházással megbízottak nem tudták, milyen előírásokat is kell betartani, hogy ’ *"' hajléktalanszállássá minősíthessék a szóban forgó két lakást. Időköz- beú két ember megfagyott Bács- Kiskun megyében. Sürgősségi indítványra azonban — „márpedig a hajléktalanoknak azonnal helyet kell találni!” - a közelmúltban mégis eredeti elkép­zeléséhez tért vissza az önkormány­zat. Miután „kiderült”, hogy a nagyszabású nyugati beruházás csak évek múlva kezdődik, a terüle­tén működő szociális foglalkozta­tót sem kell azonnal a Bethlen kör­útra költöztetni. Az ottani épületet nem egészen két hét alatt olyan álla­potba hozták, hogy hétfőn már meg is nyithatja kapuját az első szállóvendégek előtt. Az ügy görge- tői azért itt is számos akadályba ütköztek. A tisztiorvosi szolgálat például feleannyi ágy elhelyezését engedélyezte, mint amennyit a szo­ciális bizottság elhelyezhetőnek tar­tott. Utóbbiak legfőbb érve, hogy a hajléktalanház valóban csakis éjjeli menedékhelyül szolgál a rászoru­lóknak, nem pedig átmeneti ott­honnak, amire a szakállas előíráso­kat alkalmazták. így aztán hétfőn este csak tizen­hármán hajthatják nyugovóra fejü­ket a nehéz vajúdás után megszüle­tett „egérkében”, a város mintegy félszáz hajléktalanja közül. A szál­lás igénybevételére az egyes számú családsegítő központban (Táncsics utca 1.) lehet jelentkezni. A bebo- csáttatás feltételei: érvényes szemé­lyi okmány — beszerzésében segíte­nek a szociális munkások — és or­vosi igazolás arról, hogy az illető nem szenved fertőző betegségben. Ennek beszerezhetőségéről is a csa­ládsegítők adnak tájékoztatást. A szükséges engedélyek birtokában egy hónapra szereznek jogot az éj­szakai szállásra az első fecskék. Ez szükség esetén, természetesen, meg­hosszabbítható. De a családsegitők célja az, hogy az ideszoruló emberek egyéb prob­lémáinak megoldásában is segítse­nek. Munkát, albérletet találjanak nekik, ha lehetséges, családjuk kö­rébe való visszatérésük útját egyen­gessék, újra egyenesbe hozzák ki­siklott életüket. Szabó Klára • A/, elvesztett otthon melegére emlékeztet a hulladékokból összehordott családi tűzhely. Mikor lesz fedél a fejük felett... ? (Walter Péter felvétele) Megemlékezés a takarékossági világnapon (Folytatás az 1. oldalról) Persze, a pénzügyi ember az első mondatokhoz rögtön hozzáteszi, hogy a takarékossági elképzelések akkor valósulhatnak meg, ha a pénzvilágban, szakszóval mondva, pozitív a reálkamat, vagyis a beté­tek hozadékát nem emészti föl az infláció. A szakemberek most ki­csit optimistábbnak tűnnek: a Pénzügyminisztérium és a kereske­delmi bankokat tömörítő Bank- szövetség megállapodása ugyanis azt eredményezheti, hogy elindul­hat a kamatmérséklődés folyama­ta — ami nyilván először a hitele­zésben lesz kedvező hatású. Jóllehet, a hazai pénzügyi világ számára 1991 is mozgalmas volt, hasonlónak ígérkezik a következő év is. Fontos jogszabályok—jegy- banktörvény, pénzintézeti törvény, számviteli törvény — megalkotása várható, s ez meghatározó a ban­kok számára. Amelyeknek — sok egyéb tevékenységük mellett — fo­lyamatosan garantálniuk kell, hogy betéteseik biztonságban tud­ják megtakarított, náluk elhelye­zett pénzüket. Amikor Magyarországon a ta­karékossági világnapról megemlé­keznek — 1924 októberében, Mi­lánóban, a világ 28 takarékpénztá­rának képviselői határoztak e nap megünnepléséről — akkor mindig szóba kerül Fáy András is, aki 1840-ben megalapította a Pesti El­ső Hazai Takarékpénztárt. Aki nemcsak kitűnően felkészült ban­kár volt, hanem tudományszerve­ző, a kultúra pártolója, a reform­kor nagy alakja, hazafi, aki sokat tett az ország felemelkedéséért. A takarékossági világnap kecske­méti ünnepségén a pénzintézetek, bankok képviselői megkoszorúz­ták Fáy Andrásnak az OTP me­gyei igazgatósága épületén elhelye­zett emléktábláját. V. T. • A világnapon megkoszorúzták Fáy Andrásnak, az első hazai taka­rékpénztár alapítójának kecskemé­ti domhormüvét. A Kodály-iskola sötét lépcsőhá­zában, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat kecskeméti estjére ballagva, meggondolatlan­nak vélem a helyi rendezőket, előre sajnálom a vendégeket. Még akkor is ritka ünnepnek számított a telt­házas irodalmi műsor, amikor pla­kátok hirdették városszerte sok­könyves, sokdíjas írók vendégsze­replését. Kik töltik meg a tágas díszteremben legalább az első so­rokat? A Romániai írószövetség havi szépirodalmi folyóiratából el- szomorítóan kevés jut el hazánk­ba, fiatalabb szerkesztőit csak né- hányan ismerik a megyeszékhe­lyen. A zászlós autókkal 1989 de­cemberében Erdélybe robogók többsége még jó ha átfutja az újsá­gok erdélyi híreit. Az irodalom pe­dig kiszorul az életünkből, a hírla­pokból, a kulturális intézmények­ből. Ezúttal kellemesen csalódtam. A rendezvényt segítő énekes iskola diákjaiból, az Erdélyből áttelepül­tekből, A Forrás baráti köréből elegendő érdeklődő teremtette meg egy sikeres író-olvasó találko­zó alapfeltételét. Dávid István élményes orgona­játéka után Fűzi László, a Forrás főszerkesztője méltatta a két folyó­irat kapcsolatát, köszöntötte a vendégeket, Markó Béla költő, a Látó főszerkesztője a hallgatósá­got megtisztelő őszinteséggel szólt a romániai magyarság létküzdel­meiről, az írók hivatástudatáról. Sajnálattal állapította meg, hogy a kulturális kiadványokra is érvé­nyesített dollárelszámolás követ­keztében a Romániában kiadott magyar lapok a legtöbb itteni iro­dalombarát számára elérhetetle­nek. Szeretnék magukat is megmu­tatni, mint ez Gálfalvi György fő­szerkesztő-helyettes vallomásos szavaiból is nyilvánvalóvá vált. A sokoldalú Maros megyei írót, publicistát szoros szálak kötik Bács-Kiskunhoz, a Forráshoz, La­kitelekhez. Kovács Ferenc András és Markó Béla néhány versét. Káli István elbeszélését olvasta fel. A vendégek és a házigazdák egy­aránt kifejezték reményüket: a jö­vőben megerősödhet(ne) Maros- vásárhely és Kecskemét, a Forrás és a Látó kapcsolata. H. N. III/III-AS ÜGYEK Az egyházak kimaradnának ? Alapvetően nincs kifogásuk a kormány által benyújtott, a hír­hedt III/III-as ügyekkel kapcso­latos törvényjavaslattal szem­ben, de néhány módosító indít­vánnyal szeretnék még jobbá tenni — így foglalta össze a KDNP véleményét dr. Giczy György. Az országgyűlési kép­viselő ugyanakkor ellenezte azt a Roszik Gábor által benyújtott módosító indítványt, amely a kötelező átvilágítást a magyar- országi egyházak vezető tiszt­ségviselőire is kiterjesztené. Ez — fejtette ki — ellenkezne a sza­bad országban szabad egyház elvével. Azt nem zárta ki, hogy lesznek történelmi egyházak, amelyek maguk kérik a múltel­lenőrzést saját köreikben, ez azonban szuverén ügyük. A KDNP — mondotta a képvi­selő — nem tartja elegendőnek a kormányjavaslatban szereplő szankciót, hogy a sáros múltú személyeknek nyilvánosságra hozhatnák a nevét. Ezt kötelező legyen megtenni, ha önként nem válnak meg állásuktól azt köve­tően, hogy üzelmeikre fény de­rült — fogja javasolni a KDNP. A III/III-as címszóval jelzett ügyek parlamenti tárgyalása még folyamatban van. A KDNP javaslata, hogy hagyják érintet­lenül az egyházakat, igen való­színű, hogy komoly vitákat okoz. Maga a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke például szemé­lyesen éppen az egyházi szemé­lyek besúgói tevékenységét tartja erkölcsileg a legelítélendőbbnek, hiszen azok éltek vissza a biza­lommal, akiknek a legjobban kellett volna megőrizni azt fej­tette ki a Petőfi Népe ezzel kap­csolatos kérdésére. B. J. ! A Régiért újat. Fényképezőgép-vásár a Kiss Fotónál. Olcsó ár — nagy választék. Kmét, Lugossy 12. Tel.: 24-490 _________,446^ ' A BAJA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ " folyamatosn vásárolja a tisztított vöröshagymát. Átvétel a bajai Hútóháznál a mindenkori napi áron s_____________történik._______i68eio ^ Ú j munkahelyek állami támogatással Háromszázhárom új munkahely kia­lakításához nyújt segítséget a megyei munkaügyi tanács. A szervezet a hét elején tanulmányozta azt a 63 pályáza­tot, melyet október közepéig küldtek be a munkaadók, hogy munkahelyteremtő támogatást igényeljenek a megye ren­delkezésére álló foglalkoztatási alapból. A munkáltatók eredetileg 967 álláskere­sőnek szándékoztak elhelyezkedést biz­tosítani, ehhez azonban elképzelésük szerint legalább negyedmilliárdra lett volna szükségük. A tanács azonban csak 47 millió forintot tudott szétosztani annak a 24 egyéni és társas vállalkozó­nak, akinek a tervezetét kedvező elbírá­lásban részesítette. Az állam egy mun­kahely kialakításához átlagosan 157 ezer forinttal járult hozzá, amely ma egy évi átlag magyar keresetnek felel meg. A pályázat a keddi döntéssel még nem zárult le. A különböző maradványösz- szegek összegyűjtése után a szervezet november 15-én újból összeül, hogy tá­mogatásban részesítse azokat a cégeket, akik október végén az anyagiak szűkös­sége miatt nem részesültek a foglalkoz­tatási alapból. Virág és déligyümölcs Ezekben a napkban a kecskeméti és a többi város — piacát a virág uralja, ezek közül is a krizantém. Természete­sen legtöbb a fehér, de bőven akad bronzvörös, narancsszínű és sötétvörös, szálas, töves, valamint koszorúba kötött változat. A virágerdőkel szinte egy szá­lig felvásárolják a temetőkbe igyekvő vevők. A virágon kívül a napokban megjelent gyümölcsök is jelzik a tél kö­zeledtét: a magánkereskedők és külön­féle kft.-k, betéti társaságok árusai bő választékban kínálják a déligyümölcsöt: narancsot, mandarint, citromot, fügét, ananászt és görög szőlőt. Az őstermelők asztalán megjelent a naspolya, a héjas dió, mogyoró, mandula, szárazbab, cék­la, torma és a vöröshagymák minden változata. Ma: gyertyagyújtás A kecskeméti Családi Intézet és a Vá­rosgazdasági Vállalat a megyeszékhelyi köztemetőben ma fél ötkor rendezi meg a halottak napi megemlékezést. A közös gyertyagyújtást követően a felekezetek megemlékezésére kerül sor. majd koszo­rúzás következik az 1956-os kopjafánál és a háború áldozatainak emlékművé­nél. Megint lesz tél... Szinte minden télen meglepődünk azon, hogy esik a hó, és a közlekedés megbénul. Hogy az efféle szokatlan ese­ményre felkészüljenek, november 6-án Kecskeméten a Közúti Igazgatóság Bács-Kiskun és Baranya megye útháló­zatának téli üzemeltetéséről tart megbe­szélést. Az értekezletet a Bocskai u. 5. szám alatt, a Közúti Építő Vállalat föld­szinti termében tartják. Ha november — filharmónia A Nemzeti Filharmónia bérletsoroza­tának hangversenyei novemberben kez­dődnek Kecskeméten. Az első koncertet I l-én tartják, az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban, ahol a Budapesti Ze­neművészeti Szítkközépiskola énekkara lép közönség elé. Egy hónappal később ugyanitt rendezik meg Fellegi Ádám zongoraestjét. A Budapesti MÁV Szim­fonikusok hangversenyének a kecske­méti színház ad otthon, ahogy a Cantus Corvinus bemutatkozásának is, a kö­vetkező esztendő első két hónapjában. A bérletsorozat a Kecskeméti Kamara­együttes és a Kecskeméti Pedagógus Énekkar közös koncertjével zárul már­ciusban, a Nagytemplomban. Külön bérletet hirdettek 5. és 6. osztá­lyos diákoknak is a megyeszékhelyen. Ok először e hónap 13-án a Kecskeméti Kamaraegyüttesnek tapsolhatnak, majd az Ars Nova énekegyüttes és a Jánosi Együttes követi a sort a tanulók­nak kínált hangversenyek között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom