Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-16 / 269. szám
4. oldal, 1991. november 16. MEGYEI KÖRKÉP Zeneszerzőverseny A Kecskeméti Katona József Társaság és a Magyar Kodály Tár- saság Katona József születésének 200. és Kodály Zoltán születésének HO. évfordulója alkalmából zeneszerzői versenyt hirdet a következő kategóriákban: Dal vagy rövid dalciklus (bármilyen hangra, zongorakísérettel, esetleg legfeljebb három, nem különleges hangszer kíséretével, 5-10 perc időtartammal; kórusmű, esetleg rövid ciklus (kíséret nélkül, bármilyen karra, 4-8 perc). Mindkét kategóriában magyar nyelven írott verses vagy prózai szövegek használhatók fel bármely kor müköltészetéből vagy a nép- költészetből. A zeneszerzői verseny nyitott, korhatár nélkül bárki benevezhet, kategóriánként egy-egy, máshol még nem díjazott és be nem mutatott művel. A pályázat jeligés. A kéziratokat két példányban, a több hangszerrel kísért dalok esetében egy-egy partitúra és zongorakivonat formájában kell beküldeni a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet címére: Kecskemét, Kéttcmplom köz 1. Pf. 188. „Zeneszerzőverseny.” A határidő: 1992. május 31. Az eredményhirdetés 1992. szeptember közepén lesz, a díjkiosztás és a díjnyertes művek bemutatására a Kodály-évforduló alkalmából, 1992. december közepén Kecskeméten kerül sor. December elsejétől újra van mozija Kiskőrösnek Mozija eddig is volt, csak éppen filmet nem vetítettek benne az eltelt két hónapban. A városi képviselő-testület egyik ülésén úgy határozott, hogy szüksége van a városnak a filmszínházra. Ezért felhatalmazta Sinkovicz Lászlót, a művelődési központ igazgatóját, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy folytatódjon a filmvetítés a városban. Nos, a tárgyalások eredményesek voltak, és ezért december elsejétől újra láthatnak az érdeklődők mozifilmet a városban. Decemberben még kedd, szerda és csütörtöki napokon lesz szünet. Majd januártól visszaáll az eredeti vetítési menetrend. December elsején, vasárnap, tehát újra indul a nagyüzem a Juli- ánusz barát című filmmel. B. L. Kecskeméten diákoskodott a külügyi bizottság titkára Szent-Iványi István a naivitás veszélyeiről Olyan régen láttam szülei, kecskeméti, művésztelepi lakásában még kisdiákként Szent-Iványi Istvánt, hogy aligha ismertem volna meg az országgyűlési képviselők Duna-parti irodaházában, ha időnként nem szólaltatná meg a televízió. Kiskunsági kötődések A Zrínyi Ilona, majd a Katona József Gimnázium hajdani tanulója Szekér Endre tanár úrral megbeszélt témával jutott be az Országos Középiskolás Tanulmányi Verseny döntőjébe, de a jó helyezést egy dunántúli gimnázium növendékeként érte el. Családi okból költözött a Balaton mellé. Egyetemistaként egyik professzora, a Kiskunság tudósa, Tálasi István révén kötődött gyermekkora tájaihoz. Néprajz—szociológia szakon diplomázott. Látókörét egy fiatalon kiérdemelt bécsi ösztöndíj révén bővíthette, huszon- egynéhány évesen megismerkedhetett friss, európai szellemi áramlatokkal. — Vámos Károly osztályfőnököm által megalapozott német tudásomnak is köszönhetem a továbbképzésnek ezt a kitűnő alkalmát. Az osztrák fővárosban Gál Károly professzor segített a tájékozódásban, a kapcsolatok kialakításában. — A társadalmi viszonyokkal tudományosan foglalkozó kutatót mikor gyűrűzte el a napi politika ? — Még a pesti egyetemen. Fiatal értelmiségiként részt vettem a hallgatói képviseleti rendszer elnevezésű független diák önkormányzati mozgalomban. 1981 -ben felszabadító élmény volt lengyelországi utazásom. Sikerült találkoznom néhány történelmi névvel. Ezután kerültem szoros kapcsolatba hazai ellenzéki körökkel, közreműködhettem ügyek, akciók szervezésében. Veszélyeztette a közérdeket? — Emlékezetem szerint a független menedékbizottságnak is tagja volt. — Elsősorban erdélyi menekültek támogatására hoztuk létre 1987-ben. Segélyező buzgalmunkat gyanakodva figyelték. Sokáig nem tudtam elhelyezkedni. Hofer Tamás múzeumi főigazgató kiállásának köszönhetem, hogy végül is részt vehettem egy, az amerikai szociológia modern módszereit alkalmazó kutatási programban. Külföldre azonban nem utazhattam, mivel a belügy szerint ott jelentős közérdekeket veszélyeztethetnék. — Továbbra is vállalta az ellenzékiség akkor még kiszámíthatatlan kockázatát. —Alapító tagja lettem a szabad kezdeményezések hálózatának. Az ebből, 1988. november 18-án, alakult Szabad Demokraták Szövetsége országos ügyvivővé választott. Napjainkban is tagja vagyok az elnökségnek. Indulatok nélkül — Még elnökjelöltként is felvetődött a neve. Országgyűlési képviselőként fontos tisztséghez jutott a parlament külügyi bizottságában. Nem tart attól, hogy bizonyos rétegekben lappangó indulatok, tévhitek, veszélyes kalandokba sodorhatják külpolitikánkat? — Megalapozottabb, reálisabb a magyar polgárok helyzettudata, mint bármely más volt blokkországban. A nyitottabb rendszernek köszönhetően azért mi mégis többet tudunk a világról... Nincsenek a parlamentben az érzelmek, esetleg a nacionalista indulatok felkavarásával saját pecsenyéjüket sütögető pártok. • Szent-Iványi István Jobban kellene számolnunk azonban a túlzott derűlátás, majd az ezt követő borúlátás veszélyeivel, — Mire gondol? — A jelek szerint ugyanolyan naivitással lépünk be az európai közösségbe, mint ahogyan átléptük a demokrácia küszöbét. Évek kellenek a kedvező hatások kibontakoztatásához, még akkor is, ha okosan élnénk, élünk a lehetőségekkel. Tőkebefektetők és a válságövezet — Nem aggasztja az Európai Tanácsban hazánkat képviselő küldöttség helyettes vezetőjét, hogy a földrész nyugati, nagyobb, gazdagabb fele az egységesülés felé halad, a keletit a széttagolódás, a széthullás fenyegeti? — Pesszimistább vagyok, mint néhány hónapja. Abban reménykedtem, hogy az európai közösség szerepvállalása elősegíti a hazánkat mindenképpen hátrányosabban érintő válságok békés rendezését. A jugoszláviai harcok az egész térség fejlődését visszavethetik. — Különösen a mienket. — Létérdekünk minél több külföldi tőke idecsalo- gatása. Válságövezet határára nem szívesen hoznak pénzt. A szerb politika esetleges kudarca károsan befolyásolhatja a vajdasági magyarok helyzetét. Bűnbakként marasztalhatják el őket. Egy magyarellenes fordulat pedig idehaza kelthetne föl nem kívánt indulatokat. — Mit tehet egy ellenzéki párt képviselőjeként, fontos tisztségekben egy magyar külpolitikus? — Idehaza és külföldön legjobb szándékai szerint képviseli különböző fórumokon hazája érdekeit, liberális meggyőződését. Heltai Nándor CSEMEGE—JULIUS MEINL: A cégér Baján kötelez! Negyvenvalahány éve anyám a 264 forintos nyugdíjából megtehette, hogy a Me- inl-féle csemegeüzletben vásárolhatott Kecskeméten (a Nagykőrösi és az akkori Ko- háry, ma Móricz Zsigmond utca sarkán). Az ínycsiklandó sajtok, szalámik, csokoládék, az illatos teák, kávék és a déligyümölcsök, a polcokon szemet gyönyörködtetően elhelyezett többi áruval, nekem akkor a kereskedelem világ- színvonalát jelentették. Tizennyolc-húsz forintos vásárlást azóta sem köszöntek meg olyan udvariasan — mondhatni: alázattal —, mint akkor és ott. A vevőt az ajtóig kísérte a vasalt köpenyes, nyájas kereskedők egyike, mint a legkedvesebb rokonát szokta az ember. * Julius Meinlről sokáig nem hallottam. Csak annyit tudtam, hogy a süveges, kávéivó néger kisgyerek és a teaszállító munkás plakátképével megkülönböztetett Meinl-üzleteknek évtizedekig a Csemege Kereskedelmi Vállalat lett a gazdája. A héten a bajai Tóth Kálmán téren lévőben néztünk körül, amely a megyében a Csemege —Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság cégérével működik. * Megőrizte-e a havi 10 millió forint forgalmú bolt a legjobb Meinl-hagyományt: a példás kereskedelmi munkát? Erre kerestünk választ a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel az év végi vásárlások közeledtével. A szemlátomást gazdag áru- választék és az udvarias fogadtatás ma sem hiányzik. A próbaként vásárolt szalámik súlya és ára egyezik, ami az elektromos mérlegek használata mellett a pontosan számoló pénztárosokat dicséri. Viszont nem kell hosszabb búvárkodás ahhoz, hogy a fogyasztói érdekeket sértő mulasztásokat és lazaságokat is felszínre hozzák az ellenőrök. A kenyér, a kifli és a zsemle árát nem közük felirattal a vevőkkel. A nagytakarításkor lemosták az árcédulákat a falról. A felügyelők kérik a boltvezetőt, hogy ezeket pótolja. Azonban ki fizetne kárpótlást azoknak a vásárlóknak, akik változatlan áron 653 és 432 forintért hazavitték volna a Mocca Grande és az Eduschó Gala Tropicana kilós kávét? A fogyasztóvédők észrevették, hogy lejárt e kávék minőségmegőrzési ideje még a múlt hónapban. Nem érnek annyit, mint a csomagoláson feltüntetett ár. Ilyen esetben olcsóbban kellene adni — ha adnák. De nem adják. Más megoldás híján: ki a forgalomból! így járnak azok — az 1,25 és 1,30 kilogrammos csomagolásban lévő — előhűtött csirkehúsok is, amelyeket szállítás után csupán három napig lehetne értékesíteni. A három nap eltelt — a bontott csirke maradt, mert időközben áttették a mélyhűtőbe, ami előhűtött terméknél tilos. A túróval sem járt volna szerencsésebben, aki megveszi. Ennek a terméknek is ott a helye, a kőkeménnyé dermesztett csirkerészek mellett. Mindebből a tanulság: a minőségmegőrzési határidőt nem vehetik ilyen könnyen (félvállról) a csemegeboltban sem — erre helyszíni bírság figyelmezteti a jövőre nézve az üzletvezetőt. Az üzletvezetői iroda falán a jól ismert Meinl-reklámplaká- tok a süveges, néger kisfiúval. Időnként nem árt rájuk tekinteni. A név és az általa fémjelzett kereskedelmi munka itt is kötelez! Kohl Antal Kárpótlási helyzetkép A kárpótlási igények benyújtási határideje lejártához közeledik. A megyei kárrendezési hivatalokban hamarosan megkezdődik a kérelmek érdemi elbírálása. A munka egységesebbé és zökkenőmentesebbé tétele érdekében a megyei hivatalvezetők és helyetteseik részvételével kétnapos szakmai továbbképző tanfolyamot rendezett Hajdúszoboszlón az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, a hivatal elnöke pénteken, a továbbképzés megkezdése előtt elmondta: országosan eddig több mint 300 ezren adták be igényüket, s eléri a 900 ezret azon vagyontárgyaknak a száma, amelyek után kárpótlást kérnek. Ezek közül természetesen legtöbb—mintegy 750 ezer — a termőföld iránti kárpótlási kérelmek száma. A legtöbben Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Hajdú-Bihar megyéből kértek kárpótlást, többségében földért. Bogdán Tibor szerint az Alkotmánybíróság emlékezetes döntését követően csak a licitálás maradt az egyetlen megoldási lehetőség annak érdekében, hogy a termőföld ára ne egységes legyen, hanem piaci alapon alakuljon ki. Ezzel a módszerrel nem kerülnek hátrányos helyzetbe azok a volt tulajdonosok, akik az elmúlt évtizedekben lakóhelyük elhagyására kényszerültek, s ma is falusi környezetben élve, mezőgazdasággal akarnak foglalkozni, nem lesznek ugyanis arra kényszerítve, hogy visszamenjenek egykori földjükre, mert ott is licitálhatnak, ahol jelenleg laknak. HETI SOROZATUNK Egy kecskeméti repülőtiszt naplója 1956-ból 5. Ávósok támadása fenyeget ? 1956. október 31. Délután a légierő-parancsnokság képviseletében Koplányi alezredes érkezett az alakulathoz. Az összevont szűkebb parancsnoki állomány előtt ismertette a budapesti helyzetet. Feladatként szabta meg a nyugalom és a fegyelem fenntartását. Este szovjet harckocsik vonultak át a városon. A szovjetek megszállták az összes repteret Kecskemét kivételével. Ez a hír nyugtalanságot keltett az állomány körében, amelyet bizonyos értelemben még az is fokozott, hogy központi parancsra négy repülőgépünket szállították föl különböző irányban történő felderítő feladatok végrehajtására. Az események alakulása pánikhangulatot keltett a személyi és parancsnoki állomány körében. Elhangzott olyan javaslat is, hogy az egész állomány szökjön át Jugoszláviába, technikástól, családostól együtt. Győrött a józa- nabbul gondolkodók tábora, s a maradás mellett döntöttünk. 1956. november 1. November l-jével mozgalmas napok következtek. A katonatanácshoz egymás után érkeztek a küldöttségek segítséget és támogatást, illetve védelmet kérve. A Kinizsi Konzervgyár karabélyokat kapott 600 darab lőszerrel, és Tóth hadnagy lett kiküldve, hogy ellenőrizze a fegyveres őrök tevékenységét. Vele állandó telefonkapcsolatot tartottunk. Támogatást kért Lajosmizse, Lakitelek és Kelebia tanácsa is. k/ Budapestről Török alezredes parancsot kapott, hogy ha az alakulat elhárítótisztjei népellenes tevékenységet fejtettek ki, akkor tartóztassa le őket. Ha nem, a fegyvereiket akkor is vegye el tőlük. Török behívatta magához Herceg és Katona századost, Csala, Katona és Tóth főhadnagyokat, ismertette előttük a budapesti parancsot, majd kérte, hogy igazolványukat, fegyverüket adják le, és tartózkodjanak otthon. Közben a katonatanács tagjai közül Rácz és Mádi a hadtest illetékesével — Zalavári ezredessel — tartották a kapcsolatot, Kovács főhadnagy a városi tanács össze- kötőjeként tevékenykedett, Vázsonyi százados a közvetlen parancsnokság ügyeit intézte. Délután egy szovjet százados kereste meg a katonatanácsot, érdeklődött a reptér üzemi adatai felől. Mint mondta, vöröskeresztes gépek jönnének a sebesültek és a családtagok elszállítására. Tudjuk-e fogadni és kiszolgálni a gépeket? A százados megkapta a kért rádiófrekvenciát és a szükséges tájékoztatást: a gépeket fogadjuk és kiszolgáljuk. A katonatanácshoz olyan hírek érkeztek, mely szerint komoly aggodalmat okoz az általunk kiadott röpcédula, melyet néhány napja már repülőgépekről szórtak. Kiderítettük, hogy ez nem a kecskeméti repülőtér kiadványa, hanem az Országos Légvédelmi és Légierők Parancsnokságának Katonatanácsa adta ki. Ennek 3. pontja ha megvalósul, a többszörös fölényben lévő szovjet légierő pár nap alatt megsemmisítette volna a kis létszámú magyar légierőt. Hozzáteszem, nagy véráldozatok árán, hisz a mi pilótáink se zöldfülűek voltak! Este a Katona József rádió adásában Rácz százados személyesen olvasta be a cáfolatot a röpcédulák eredetére vonatkozóan. Ugyancsak este kaptunk Budapestről egy figyelmeztetést, mely szerint vigyázzunk, ugyanis Szegedről 300 ávós katona tisztjeikkel együtt teherautókon elindult Budapest felé. A hadtest mindössze egy kisebb különítményt küldött eléjük, hogy azokat feltartóztassák. A sok ellentmondó hír között egyszer csak elhangzott, hogy az ávósok nem is Budapestre indultak, hanem a mi repülőterünket akarják megtámadni. A katonatanács rövid megbeszélést tartott ezzel kapcsolatban. Mivel elhárítótisztjeink jól ismerték a repülőteret, azt is tudták, hogy a lődomb és a lőszerraktár között jóformán semmilyen védelem nincs. Feltételeztük, hogy ha kapcsolatba lépnek az ávósokkal, akkor azokat bevezetik a reptérre. Ezért Rácz százados többedmagá- val „begyűjtötte” az elhárítótisztjeinket, akik az éjszakát a reptéri fogdában töltötték. Éjjel azonban a várt támadás elmaradt, az ávósok állítólag Kecskemét alatt szétszóródtak. Mivel semmi esemény nem történt, reggel az elhárítóink haza mehettek. (A jövő héten folytatjuk) Követelés a kormányhoz! Felhívás a Magyar Néphez! Ml as Országos Légvédelmi Parancsnokság beosztottai, Budapesten és vidéken a további, eddiginél súlyosabb vérontás elkerülése végett a magyar dolgozó néppel teljes egyetértésben követeljük: 1. A Magyarországon állomásozó mindennemű szovjet alakulat azonnal kezdje meg hazánkból a kivonulást. 2. A Budapesten állomásozó és a tűzszünetet állandóan megszegő szovjet alakulatokat 12 órán belül Budapestről vonják ki. A hátrahagyott szovjet sebesülteket teljes felépülésükig vagy sértetlen átadásukig ugyanúgy kezeljük, mint a magyar sebesülteket. 3. A Magyar Kormány rádióban tett nyilatkozatát követően azonnal olvassák be a szovjet nagykövet és katonai attasé nyilatkozatát a szovjet csapatok azonnali kivonulásáról. Amennyiben ez nem történik meg, a Néphadsereg Légvédelme és Légiereje fegyveresen áll ki az egész Magyar Dolgozó Nép követelése mellé. 4. A Nagy Imre elvtárs által vezetett kormány előtti összes kormányok által megkötött katonai és gazdasági szerződéseket fel kell mondani, mert az eddigi kormányok a néptől idegenül, külső nyomásra cselekedtek. „A NÉPPEL TŰZÖN VIZEN ÁT“ AZ ORSZÁGOS LÉGVÉDELMI PARANCSNOKSÁG ÖSSZES BEOSZTOTTAI % Az országos légvédelmi és légierők katonatanácsának röplapja. I