Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 15., 3. oldal Közbiztonsági csoport Lakiteleken Egy éve alakult meg Lakitele­ken a közbiztonsági csoport. Vezetőjétől, Szabó Mihálytól megtudtuk, hogy önvédelmi szervezetüknek hatvannégy laki­teleki polgár a tagja, akik ön­ként vállalták, hogy együttmű­ködve a rendőrséggel a község rendjét vigyázzák. Ez azt jelen­ti, hogy éjszakánként felváltva járőröznek — saját autójukkal -L- az üdülőterületen, valamint a faluban. Hét végén a szórako­zóhelyek környékén őrködnek, hogy a diszkóból hazafelé tartó ittas tizenéveseket megakadá­lyozzák a randalírozásban. Szo­morú tapasztalatuk, hogy az emberek közömbösek, sem a maguk, sem mások értékeire nem vigyáznak kellőképpen. így fordulhat elő, hogy világos nap­pal — szinte a szomszéd szeme láttára — törnek be lakásokba. Tény azonban, hogy amióta dolgozik az önvédelmi csoport, Lakitelek a megye települései közt a legjobb helyen áll köz- biztonság terén. Az utazó nagykövet Kecskeméten Khalid Amir Khan, Pakisztán közelmúltban kinevezett magyar- országi nagykövete csupán a na­pokban adta át megbízólevelét, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az­óta már fél Magyarországot bejár­ta. Az ország városainak vezetői­vel, gazdasági szakembereivel is­merkedik. Útja során a napokban a Magyar Gazdasági Kamara me­gyei elnökségének tagjaival talál­kozott Kecskeméten. Bessenyi Ist­ván elnök rövid tájékoztatást adott a kamara tevékenységének főbb területeiről, majd ezt köve­tően a résztvevők a gazdasági együttműködés szóbajöhető terü­leteiről folytattak megbeszélést. Khalid Amir Khan megismerke­dett Kecskemét történetével, ki­emelt érdeklődést tanúsított az önkormányzat gazdálkodási le­hetőségei iránt.-g­• — Fontos feladatunknak tekintjük többek közt a kisvállalkozók támo­gatását — tájékoztatta a nagykövetet a polgármester. Pánik a Kodály-iskola portáján Kinek jó, ha tönkremegy? — Nem. Csak a Kálvin tér felőli szárnyát szeretnénk birtokunkba venni, a jövő év szeptemberéig. Ott jelenleg az M. Bodon Pál Állami Zeneiskola — vagyis egy teljesen különálló intézmény — működik. Itt tervezzük kialakítani a kollégi­um internátusát. — És mi lesz az ÉZL-vel? Költöz­zön az utcára? Vagy egyszerűen szüntessék meg? — Szó sincs róla. Ha addig visz- szakapjuk a tanítóképző főiskola egyik épületét, ott hosszabb távon is helyet adnánk a zeneiskolának. Mint ismeretes, a Kecskeméti Uni­versitas megvalósulásával, a taní­tóképző a Homokbányánál lévő, volt szovjet laktanyákban kap új otthont. — A református egyház az egész Újkollégium tulajdonosi jogára igényt tart. Mi lesz tehát a Kodály- iskola sorsa? — Nézze, egyvalamit jó tisztáz­ni. Más dolog a tulajdonosi jog, s megint más a birtokbavétel. — Vagyis? — Kinek jó az, ha lehetetlen helyzetbe kerül, tönkremegy egy olyan nemzetközi hírű intézmény, mint amilyen a Kodály-iskola? Senkinek. A mi egyházunknak kü­lönösen nem, hiszen sok tehetséges református gyermeket is oktatnak e falak között. Viszont egy iskola rangját nem csak az épület adja. — Csakhogy ez fordítva is igaz. Egy ilyen színvonalú iskola megér­demel küllemében, felszereltségé­ben, adottságaiban — gondolok itt a koncertteremre, az akusztikailag tökéletesített helyiségekre, lévén ze­nei iskoláról szó — olyan elhelye­zést, ami adekvát azzal, amit produ­kálni képes. Egyetértünk. S amennyiben a református kollégium — illetve az ehhez tartozó gimnázium, in- ternátus, konviktus — működése másként is megoldható, a tulaj­donba vétel ellenére, az Újkollégi­um falai között működhet a Ko­dály-iskola. Mert a lakosság, a város érdeke az, hogy ez az intéz­mény fennmaradjon. Márpedig a mi egyházunk érdeke sem lehet más, mint a város polgáraié. Sőt! Én azt is járható, jó útnak tarta­nám — gondolva a reformátusok tradicionális igényű zeneszereteté- re, törekvéseire —, ha a mi közre­működésünkkel, segítségünkkel működne majdan ez a kitűnő is­kola .. . Koloh Elek Az Ókollégium után a kecske­méti reformátusok nemcsak a taní­tóképző épületére tartanak igényt, de az Újkollégiumra is, derült ki nemrég a Kecskeméti Lapok egyik cikkéből. S ez a hír némi pánikot idézett elő a Kodály-iskola nevelő- testületén, szülői munkaközössé­gén belül, amit a szerkesztősé­günknek és az önkormányzatnak küldött levelek bizonyítanak. Lé­nyegük, hogy a Kodály Zoltán ne­vét viselő, ma már valóban nem­zetközi hírnévnek örvendő oktatá­si intézmény — mely az Újkollégi­um gyönyörű épületében működik —, bár jogosnak tartja, hogy visz- szaadják az egyházaknak azokat az ingatlanokat, amelyeket elvet­tek tőlük, veszélyeztetve érzi jövő­jét. Tegyük hozzá: jogosan. Mert arra, hogy a hírnevének, színvona­lának, illetve jellegének megfelelő új helyet kaphasson Kecskemét belvárosában ez az iskola — az ön­kormányzat jelenlegi anyagi helyze­tét ismerve —, nem sok esélye van. Legyünk pontosabbak: semmi! — Hogyan látja ezt a problémát — a sajátjai mellett — a református egyház? — Nos, elsődlegesen ezzel a kérdéssel kerestük fel Szabó Gá­bor esperest. — Az Ókollégiumban szeptem­berben indult gimnáziumunk jövő­re újabb öt osztállyal bővül. Amennyiben a Jókai Mór Általá­nos Iskola itt lévő diákjait — akik­nek hat tantermünket adtuk át — máshol el tudják helyezni, akkor a tanteremgondjaink egy időre meg­oldódnak. A kollégium részeként működő internátus és konviktus je­lenlegi helyzete azonban, csak szük­ségmegoldás, a moziüzemi vállalat székházában — mely ugyancsak egyházközségünk tulajdona volt. — Tehát szállásnak és menzának kívánják használni a Kodály-iskola épületét? • Mindenkinek érdeke, hogy e nagy hírű iskola fennmaradjon. JOGAIVAL SZERETNE ÉLNI A TESTÜLET Kiskunmajsa törvényt sért? (Folytatás az I. oldalról) Az ülés legterjedelmesebb napirendi pontja a testület szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata volt. A módosítások közül a lakosságot is érinti például, hogy ezután nyilvános üléseiket kéthetente tartják a város­atyák 14—20 óráig. A város jelképeinek szabályozásáról szólva elhangzott, hogy a felkért lektorátus a kutatások alapján hamarosan elkészíti a város zászlajának és címerének tervét, amelynek elfogadá­sáról várhatóan már következő ülésü­kön döntenek a szenátorok. Az esetleges helyi népszavazások, népi kezdeményezések lehetőségeit szabályozva ezer lakossági aláírás­ban határozták meg a szenátorok azt a számot, amelynek megléte esetén egy-egy, a város életét meghatározó témában helyi népszavazás kiírását mérlegeli, 1200 aláírás esetén pedig köteles elrendelni az önkormányzat. Ötszáz kezdeményező kérésére pedig köteles napirendjére tűzni egy-egy kérdés megtárgyalását a szenátus. H. T. Utcakeresztelő Kerekegyházán nem vetnek ki helyi adót Öt órán át ülésezett szerdán Ke­rekegyháza képviselő-testülete. Olyan fontos kérdésekről tárgyal­tak, mint a helyi adók, az önkor­mányzati vagyon és az utcanevek sorsa. A 13 tagú testületből 11 -en vettek részt az ülésen, mert két képviselő éppen külföldön tartóz­kodott. A jelenlevők úgy határoztak, hogy nem vetnek ki helyi adót. A lakosság egyébként sem könnyű helyzetét — alacsony jövedelmek, elhelyezkedési gondok — nem kí­vánják még tovább nehezíteni. Ha­sonlóképpen vélekednek az ipar­űzési adóról is. Semmiképpen sem szeretnék a vállalkozók kedvét szegni ilyesmivel. Égető szükség van ugyanis a jelenlétükre, mert egyebek mellett új munkaalkalmat nyújtanak a helybelieknek. Az ön- kormányzati vagyonnal kapcsola­tos kérdéskörben szerepelt a vízmű további sorsa. A képviselők egy zártkörű részvénytársaság létreho­zása mellett döntöttek, hasonlóan a megye több településéhez. A legnagyobb vitát az utcanevek megváltoztatása váltotta ki a szer­dai képviselő-testületi ülésen. El­sőként megszavazták: hat utca és egy tér nevének megváltoztatását. Aztán arról döntöttek, hogy most már nem kérik ki a lakosság véle­ményét — nemrégiben erre részfa­lugyűlést hívtak össze —, hanem maguk határoznak. Végül a követ­kező eredmény született: az Engels utcát Andrássy Gyuláról, a Há- mán Katót Bedő Albertról (a falu régi orvosáról), a Rózsa Ferencet Deák Ferencről, a Sallait Klapka Györgyről, a Vorosilovot Bocskai­ról nevezik el, míg a Ságvári utca ismét Fő utca lesz, a Lenin tér pe­dig Szent István nevét őrzi majd. A változtatás január l-jével törté­nik meg. Ám addig is az érintette­ket részletesen tájékoztatják; egye­bek mellett arról is, hogy számuk­ra nem kerül pénzbe az ehhez kap­csolódó adminisztráció. Csak a forgalmi engedélyben és a személyi igazolványban kell feltüntetni az „új” lakcímet, de ez sem jelent más ráfordítást, mint időt. Egyébként mindezek mellett olyan döntést is hozott a testület, hogy az önkormányzat egy trak­tort és két billenős pótkocsit vásá­rol a jövőben, amivel a lakosság számára szolgáltatást (például szennyvíz-, szemétszállítást) végez majd. (bencze) A KULTÚRA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS JÖVŐJE BAJÁN Az önkormányzat nem fordíthat hátat Baja város kulturális és közmű­velődési koncepciótervezetéről no­vember 21-én tárgyal a város kép­viselő-testülete. A terv többféle elképzelést tar­talmaz. Az egyik variáció az intéz­mények szinten tartását tűzi ki cé­lul, a másik az eddigi hálózat to­vábbfejlesztését célozza. A program hangsúlyozza, hogy a helyi közművelődési intézmény- hálózatra igenis szükség van, mint a közösségi élet színtereire. Nemes Gábor képviselő, a köz- művelődési albizottság elnöke sze­rint új alapokra kell helyezni ezen intézmények életét, lehetőséget kell adni az önszerveződő és az intéz­ményesített közművelődés egy­másra találásának. Ez szükségsze­rű, hiszen a legtöbb egyesület nem rendelkezik komolyabb gazdasági bázissal, infrastruktúrával, nincs lehetőség önálló létesítményt fenn­tartani, másrészről, döntő hánya­duk szakegyesületként működik, így nem lennének képesek egy-egy intézmény összetett feladatainak ellátására. A képviselő úr véleménye az, hogy az önkormányzat nem vonul­hat ki a kultúra és közművelődés területéről, de a direkt irányítással szemben mindössze a finanszíro­zásban és a közpénzek törvényes felhasználásának ellenőrzésében kíván szerepet vállalni. A koncep­ció szerint nincs értelme meghatá­rozni, hogy az intézmény vagy a szervezett program részesül-e tá­mogatásban: összetett, valós igé­nyekhez igazodó, a lehetőségeket jobban kihasználó, finanszírozási forma az ideális. így az önkor­mányzat átvállalja a közművelődé­si intézmények működtetési, fenn­tartási költségeit, a programszer­vezéshez pedig a szakirányú sze­mélyi segítségen kívül különböző pályázati alapok létesülnek, ahol a pályázatok elbírálásában a kultu­rális közösségek is aktív szerepet vállalnak. A terv szerint az önkor­mányzat mindenkori költségveté­sének másfél-két százaléka ad ga­ranciát a kulturális tevékenység folytatására. Huszár Adrien Cserélje ki 3 évesnél nem idősebb RENAULT-j át! Jöjjön a régivel — menjen az újjal! — Gyári alkatrészellátás konszignációs raktárunkból. — Új kocsikra nagyvonalú, teljes körű gyári garancia. — Nálunk vásárolt, használt autókra félesztendös garancia. Renault-Clio Pannonia-akció — a legolcsóbban Kiállításmegnyitó Kiskunmajsán Előadás Katonáról Katona József emlékezete cím­mel tart előadást dr. Orosz László irodalomtörténész a kiskunfélegy­házi honismereti klubban (Dr. Holló L. u. 9.). A november 21-én, csütörtökön este hat órakor kez­dődő rendezvénnyel tisztelegnek a félegyháziak a drámaíró emléke előtt. „A Magyar Művészet Évezre­dei” címmel nyílik meg novem­ber 16-án, délelőtt 10 órakor, Lükő Gábor etnográfus kiállítá­sa a kiskunmajsai Helytörténeti Gyűjteményben. A komáromi születésű etnográfus 1950—1970 között a gyulai, a bajai és a kis­kunfélegyházi múzeumok igazga­tója, illetve munkatársa volt. Szűkebb kutatási területéhez tar­tozik a népzene, a népművészet, a népköltészet formai elemzése, és a kelet-európai népek közös kulturális vonásainak a feltérké­pezése. Akció karácsonyra — a főnyeremény Renault 19 Chamade. Nyerje meg — vásároljon a Renault-nál! RENAULT-szervizpartnereink: Korsós József, Nagykörös, Filó u. 15., tel : 20/50-103; Pataki László, Baja, Szabadság u. 103/B, tel.: 79/22-914. RENAULT Kecskemét :::::: VéVőtóólgálat: áZ Alföld Áruháznál, t 76/46-939 Renault-szerviz: Kecskemét Bakony u. 2/B, tel:: 76/24-469 Naponta 1 millió márka kutatásra A közelmúltban rendezett szakmai napot Kecskeméten a Hoechst és a Pharmavet vállalat állatgyógyászati termékeinek bemutatására. A két cég közt ugyanis született egy megállapo­dás, mely szerint a német termékek ma­gyarországi forgalmazásában a hazai vállalat segítséget nyújt. A Hoechst a növényegészségüggyel foglalkozók kö­rében ismerősebben cseng, főleg Bács- Kiskunban, ahol több mint két évtize­de forgalmaznak növényvédő szereket. Most az állathigiéniával, állatgyógyá­szattal kapcsolatos termékekkel szeret­nének betörni a piacra — mint elismer­ték —, kicsit megkésve a többi ilyen profilú cég után. Piaci stratégiájuk ezért kissé más, mint a többieké, nem egy-egy terméküket ajánlják, hanem ál­latfajonként komplett technológiába épített termékcsomagot. A tanácsko­záson elhangzott az is, hogy a 150 milli­árd márka éves forgalmú cég kutatásra évente 2,7 milliárd márkát költ. A szakmai napon részt vevő állatorvo­sok konkrét ajánlásokat hallhattak ser­téstartásban használható szerekről, va­lamint meglepő érdeklődéssel figyelték a lovak gyógyítására összeállított „cso­magot”. Átalakuló félegyházi vállalatok A privatizálandó állami vállalatok­nál a belterületi föld értéke alapján tu­lajdonrész vagy vételár illeti meg az illetékes önkormányzatokat. Kiskun­félegyháza képviselő-testülete - mint arról beszámoltunk Ficsór József polgármestert hatalmazta fel, hogy az átalakuló vállalatoknál teljes jogkörrel képviselje az önkormányzat érdekeit. A részvénytársasággá alakult Szig- ma Vállalat esetében 3 millió 900 ezer forint, névre szóló teljes jogú részvény- tulajdonossá vált már a félegyházi ön- kormányzat. Hasonló várható a Dél­magyarországi Áramszolgáltató Válla­lat és a Dohányfermentáló Vállalat átalakulása során is. A Centrum Áru­házak igazgatója tájékoztatta a polgár- mesteri hivatalt, hogy a vagyonügy­nökség által kezdeményezett előpriva­tizációs programban a félegyházi Cent­rum Áruház is szerepel. A polgármes­ter dönti majd el, hogy a külföldi be­fektető által biztosítandó többségi üz­letrész elérése érdekében az önkor­mányzat felajánlja-e megvételre a ré­szét, vagy ezzel a jövőben mint a kft. alapítótagja bent kíván maradni. Több más állami vállalat is jelezte még, hogy megkezdték az átalakulást. Ilyenek az Április 4. Gépipari Művek, a Dél-alföl­di Gázszolgáltató Vállalat és a Malom­ipari Vállalat. Kecsketartók tanácskozása A Gödöllői Agrártudományi Egye­temen ma 10 órakor kecsketenyésztési ankétot rendeznek. Ezen szó esik majd a gida és a kecsketej értékesítési lehető­ségeiről, valamint az utóbbi egészség- védelemben betöltött szerepéről. Az ankéton a Kecske- és Juhtenyésztők Egyesületének elnöke, a kiskőrösi Kecskés István tart előadást egyebek mellett a tenyésztelep létesítéséről, az értékesítésről. Dr. Petrás József bioló­gia—kémia szakos tanár arról szól majd, hogy Kiskőrös térségében gyógynövényes területen milyen több- letgyógyhatást lehet elérni a kecsketej­jel. A tanácskozás résztvevői hallhat­nak még a kecsketartás gépesítéséről, a kecsketej üzemi feldolgozásáról, az ál­lat tartásának és takarmányozásának kérdéseiről is. Izsáki Cinzano Francesco Marone Cinzano, az olasz Cinzano cég elnöke és az olasz nagykö­vet úr titkárával, valamint a svájci Marqint cég kelet-európai marketing­jével foglalkozó képviselői lesznek ven­dégei az Izsáki Állami Gazdaságnak. A november 16-án sorra kerülő talál­kozó apropója, hogy a gazdaság ez év novemberétől a Cinzano cég eredeti összeállítású termékeit a honi üzemben palackozza és forgalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom