Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

Közmeghallgatás Fülöpházán Ma este 18 órától Fülöpházán a képviselők mellett a község érdek­lődő lakossága is összegyűlik a művelődési házban. Előbb képvi­selő-testületi ülést tartanak — me­lyen a jövő évi költségvetésről és a közüzemi vízművagyonról dönte­nek —, majd a településen első al­kalommal: közmeghallgatást ren­deznek. Meghibásodott a gázvezeték A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Kunszentmiklós és Tass közötti gázátadó állomásá­ról leágazó Dégáz-vezeték tegnap, az esti órákban meghibásodott. Ezért a vezetéket lezárták. A mű­szaki hiba elhárítását a Dégáz szakemberei megkezdték, s lapzár­takor még nem végeztek. Kun- szentmiklóson és Tasson este nem volt gázszolgáltatás. Jelentés a határról A kiskunhalasi határőrkerület szakaszán csendes volt az elmúlt nap és éjszaka. Két befelé irányuló határsértőt fogtak, mindkettő ju­goszláv állampolgárságú menekült volt, akit továbbirányítottak a bé­késcsabai menekülttáborba. Ugyanide szállították azt az al­bán férfit is, akit mintegy két hete találtak a keiebiaiak a templom előtt teljesen legyengült állapot­ban. Ez idáig kórházi kezelés alatt állt, mostanra javult annyit az álla­pota, hogy kihallgathatóvá vált. A személyforgalom akadály nél­kül, várakozásmentesen zajlik, a teherforgalomban befelé ISO per­cet, kifelé 180 percet kell Tompán állnia a kamionoknak. A röszkei 16 órás várakozáshoz képest ez el­enyészőnek tűnik. Megtámadták az áruházi rendészt Hivatalos személy elleni erőszak miatt keres a kecskeméti rendőrség három fiatalembert, akik az Alföld Áruház rendészet verték meg a na­pokban. A gyanúsan viselkedő vá­sárlókra felfigyelt az élelmiszerosz­tályon szolgálatot teljesítő rendész és felkérte őket, hogy kövessék az irodájába. A 20-23 éves vevők vo­nakodva, de teljesítették a kérést. Az áruház folyosóján azonban többször arcul ütötték, s akkor ol­dottak kereket, amikor a rendész társa a rendőrségre telefonált. A munkáját végző áruházi rendész a törvények szerint hivatalos sze­mélynek számit; így az affér több egy egyszerű verekedésnél, nyomo­zást kezdett a rendőrség. Elmaradt a bizottsági ülés Elmaradt az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottságának csütör­tökre meghirdetett ülése, mert csak kilenc képviselő jelent meg azon, ám a határozathozatalhoz mini­mum 13 honatya szükséges. Egye­bek között annak eldöntése várt a képviselőkre, hogy alkalmasnak tartják-e az általános vitára a köz­alkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslatot. Ahogy erről nem, úgy az államháztartásról szó­ló jogszabálytervezethez benyúj­tott módosító indítványokról sem szavazhatott a bizottság, igy kér­déses, hogy a jövő héten az Or­szággyűlés napirendjére tűzheti-e az említett törvényjavaslatokat. Alelnökök egymás közt Kecskeméten tartották tegnap a megyei közgyűlések alelnökei első szakmai konferenciájukat. Az or­szág csaknem minden megyéjéből eljött az önkormányzat második választott tisztségviselője, s együt­tesen vették számba, hogy hol ho­gyan alakították ki a feladatkörö­ket, amelyek az önkormányzati törvényben nem voltak igazán kö­rülírva. A tapasztalat szerint az el­telt egy esztendőben a helyi sajá­tosságok domináltak, de nem ke­vés azon feladatok száma, amelyet mindenütt a közgyűlés második embere lát el. Az alelnökök megbe­szélést folytatlak a megyék előtt álló, legtöbb helyen egyaránt fe­szültséget okozó kérdésekről is. BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV1. évf., 268. szám Ára: 9,60 Ft 1991. november 15., péntek- . ___________________________________________— J OGAIVAL SZERETNE ÉLNI A TESTÜLET Kiskunmajsa törvényt sért? Egyebek között korábbi ren­deletéit tárgyalta szerdán újra a kiskunmajsai önkormányzat, a köztársasági megbízott törvé­nyességi észrevételére figyelem­mel. így például törvénysértő­nek minősült az a rendelet, amelyben lakbéremelést határo­zott el saját bérlakásaiban az ön- kormányzat. Figyelmen kívül hagyták azonban, hogy a lakbé­rek emelése egy korábbi jogsza­bály alapján a kormány hatás­körében maradt. Most arról sza­vaztak a képviselők, visszavon­ják-e ezt a rendeletüket. Mivel a megfelelő számú igen szavazat hiányzott, a rendelet érvényben maradt, s úgy döntöttek a képvi­selők, felterjesztéssel élnek a kormányfőhöz, tisztázzák ezt a jogi ellentmondást mielőbb, hogy az önkormányzatok való­ban élni tudjanak jogaikkal. (Folytatás a 3. oldalon) Menekültáradat Szegeden A röszkei határátkelő parancs­nokhelyettese cáfolta azt az elter­jedt hírt, miszerint a jugoszláv ha­tóságok pénteken lezárják a határ­átkelőt. Az utóbbi napokban a korábbi időszakhoz képest több menekült kereste fel a Vöröskereszt városi szervezetét. Elsősorban a férjük után szökött asszonyok és gyere­kek jöttek; ők indokolták menekü­lésüket azzal, hogy péntektől már senki nem jöhet át Jugoszláviából. Erre semmi jel nem mutat, sőt az elmúlt hetekben a jugoszláv ható­ságok többször kérték a tiszaszige- ti ideiglenes határátkelő'megnyitá­sát. A városnak egyre nagyobb gon­dot okoz a menekültügy. A Vörös- kereszt jelentős segítséget nyújt a katonai szolgálat elől átszököttek- nek az olcsó, olykor ingyenes al­bérletek közvetítésében, sok helyi lakos ajánl fel albérleti szobát. Csakhogy ahol már hat-nyolc férfi lakik, ott nincs hely a feleségnek, gyerekeknek. A munkát kereső, dolgozni akaró menekültek már alig tudnak elhelyezkedni, rászo­rulnak a segélycsomagokra. A JÖVŐ HÉTTŐL ÁT LEHET MENNI AZ UTCÁN Tompa megszabadul a kamionoktól Úgy tűnik, megoldás született végre az áldatlan tompái határ- helyzet ügyében. A jövő hét elejé­től már nem közvetlen a határnál, hanem Tompa és a baja—szegedi út között várakoztatják a kamio­nokat. Mindehhez közel harminc rendőr állandó jelenlétére lesz szükség, akiket a rendőri ezred, az autópálya-rendőrség és a Bács- Kiskun megyei rendőrség állomá­nyából vezényelnek ide. Elhelyezé­sükhöz a határőrség nyújt majd segítséget. A rendőrség által kidolgozott megoldás részleteiről tegnap dr. Pálvölgyi István alezredes, a me­gyei főkapitány közbiztonsági he­lyettese adott tájékoztatást a Petőfi Népének. Eszerint a jövő héttől kezdődő­en a Tompa felé igyekvő gépkocsi­sort a baja—szegedi út után forga­lomirányító lámpa állítja meg, majd — ha a határállomás telitett — az út szélén várakoztatják a ka­mionokat. Eközben a határtól, il­letve a határhoz felváltva engedik a személyautókat. Közlekedésüket a kamionsor mellett, a jobb oldali sávban oldják meg, ami rossz eset­ben mindössze néhány perces vá­rakozási időt vesz csak igénybe. Amikor a határállomás kiürül, illetve amikortól újabb kamion­konvojt tudnak ismét fogadni ott, rádión keresztül közlik a forgalomszervezőkkel és zöld utat kapnak a várakozó nyerge­sek. Tompán tiltják a megállásu­kat, ezt állandóan cirkáló rendőr járőrök fogják ellenőrizni. A je­lentős rendőri erőt igénylő for­galomszervezés — mint megtud­tuk — addig működik, ameddig a jugoszláviai események indo­kolják. Elképzelhető, hogy nem lesz mindennap ilyen nagy ké­szültségre szükség, ezt majd a gyakorlati tapasztalatok befolyá­solják. Tompa tehát megszabadulhat a községen keresztül húzódó gépko­csisortól, s az is bizonyos, hogy a közbiztonság ugrásszerűen növek­szik a közeljövőben. Újabb segítsé­get jelent majd az a 4 millió forint, amelyet a megyei önkormányzat szavazott meg a napokban és amelyből talán még az idén 150 méter hosszú kamionsávot készíte­nek a határállomás előtt. A végle­ges megoldás azonban még várat magára: egy olyan út, amely nagy ívben kikerüli a falut. N. N. M. Helyzet szerdán a határállomáson. Munkatársunk 51 kamiont számolt meg a sorompó előtt. Tízezer forint büntetés a gázpisztolyért A fegyvertartásról nemrég meg­jelent kormányrendelet értelmében mindazok, akik 1991. október 1-je előtt szereztek gáz- vagy riasztó- fegyvert, november 30-áig kötele­sek annak tartására engedélyt kér­ni vagy pedig a rendőrségen leadni — mondta az MTI-nek csütörtö­kön Suha György rendőrségi szó­vivő. Oktober 1-je után ugyanis már csak engedéllyel lehet ilyen eszközöket tartani. A gáz- és riasztófegyverek enge­dély nélküli tartásáért 10 ezer fo­rintig terjedő pénzbírság szabható ki. Akik azonban a megadott idő­pontig jelentkeznek az állandó lak­helyük szerinti illetékes rendőrka­pitányságon, mentesülnek a sza­bálysértési felelősségrevonás alól. Vegyes bizottság vizsgálja a barcsi bombázást? — A Külügyminisztérium hiva­talosan közölte a jugoszláv illeté­kesekkel, hogy készen áll egy olyan vegyes bizottság létrehozására, amely részletesen kivizsgálja a Bar­csot ért incidens körülményeit — mondta az MTI érdeklődésére csü­törtök délután a külügyi szóvivő. Herman János közölte; várják a jugoszláv fél javaslatait, hol, mikor és milyen összetételben üljön össze a bizottság. A részleteket diplomá­ciai csatornákon is egyeztetik. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a bizottságban külügyminisz- tériumi tisztségviselők is részt vesz­nek — tette hozzá a szóvivő. Csak Dubrovnikban van tűzszünet A horvátországi válságterüle­teken csütörtök reggel folytatód­tak a jugoszláv hadsereg táma­dásai, kivéve Dubrovnikot, ahol a tűzszünet reggel még érvény­ben volt. A tűzszünetet kihasz­nálva, fedélzetén 1200 emberrel, köztük az EK-megfigyelőkkel, elhagyta a dalmát kikötőt a Sla- vija hajó. Heves utcai harcok zajlottak Vukováron, amelynek egyik elő­városában a jugoszláv hadsereg megújította támadásait. Vinkov- cit tüzérségi támadás érte, a vá­ros fölött a hadsereg harci gépei jelentek meg. Zágrábtól mintegy 20 kilométerre reggel harcok voltak, Sisakot pedig — a hor- vát rádió szerint — többször bombázták. Cyrus Vance, az ENSZ főtit­kárának jugoszláviai különmeg- bízottja szerdán, közép-európai idő szerint az éjjeli órákban zárt, nem hivatalos ülésen tájékoztat­ta az ENSZ Biztonsági Tanácsát a térségben legutóbb tett útjáról, tapasztalatairól és ajánlásairól. Lord Carrington, a hágai konfe­rencia elnöke Szarajevóba indu­lása előtt kijelentette, hogy mind Szerbia, mind Horvátország, mind a jugoszláv hadsereg egyet­ért az ENSZ-békeerők Jugoszlá­viába küldésével. MA Jövő heti RADIO­ES TV­r • újság-8. oldal A térképvázlaton X-jclekkel a várakozó kamionsort ábrázoltuk. (Straszer András felvételei) A BRUTÁLIS GYILKOSSÁG NYOMÁBAN Ki ölte meg a gazdag dömsödi vállalkozót? Emberemlékezet óta nem tör­tént hasonló, kegyetlen gyilkosság a Felső-Kiskunságban és a Duna mellékén. Kunszentmiklóson, Tas­son, Solton, Dunavecsén napok óta mást sem hallani; ki ölte, ki ölette meg a 45 éves ifjú Kovács Gyulát, a gazdag dömsödi vállal­kozót? Az álarcos gyilkos — akiről sze­mélyleírást az agonizáló áldozat adott — a lakásajtóban szó nélkül tüzelt sörétes vadászpuskával. Az ügyben eljáró Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói eddig nem szivárogtattak ki részle­teket a titokzatos bűnesetről. Először a Petőfi Népének adott interjút a történtekről Tóth András rendőr százados, a mesterdetektív, aki 1985 óta minden gyilkossági ügyet eredményesen derített föl. (Riportunk első része a 2. oldalon olvasható.) Kiket kell átvilágítani? lII/III-as törvényja vaslat Az Országgyűlés emberi jogi, ki­sebbségi és vallásügyi bizottsága egy parlamenti vizsgálóbizottság hatáskörébe kívánja rendelni az egykori BM-ügynökök, hálózati személyek „átvilágítását”. A testü­let tagjai csütörtöki ülésükön ép­pen ezért elvetették az úgynevezett III/II I-as törvénytervezet azon pontját, amely a négy közjogi mél­tóság az államfő, a miniszterel­nök, a házelnök és az Alkotmány­bíróság vezetője —jogkörévé ten­né a vizsgálatok megindítását. Közel sem volt ilyen egyöntetű az álláspont annak megítélésében: milyen személyi körre lerjedjen ki kötelező jelleggel a vizsgálódás. Abban jórészt közös nevezőre ju­tottak a képviselők, hogy az állami intézmények vezetőinél minden­képpen meg kell vizsgálni szerepel­nek-e az ügynöklistán, illetve fel- lelhető-e rájuk nézve terhelő doku­mentum az iratanyagban. Na­gyobb vita támadt viszont akörül, hogy miként kezeljék a sajtó terü­letét, illetve az egyházakat. A libe­rális ellenzék képviselői — az álla­mi és a magánszféra szétválasztá­(Folytatás a 2. oldalon) KI DOLGOZIK TÖBBET? KI TANÍT JOBBAN? Pedagógusbér- vita Kunszentmiklóson Mint amikor olajat öntenek a tűzre, megélénkült a vita Kun­szentmiklóson, egy október 29-én megjelent rövid híradásunk nyo­mán. A Bérfeszültség című írás a városházán hallottakról tudósí­tott. „Szinte nincs olyan képviselő- testületi ülés Kunszentmiklóson, amelyen szóba ne kerülne a város­ban dolgozó pedagógusok feltűnő­en differenciált bérezése. Miért kü­lönb például a szakmunkásképző tanári kara a gimnáziuménál? Az egyikben ugyanis 32 ezer, a másik­ban — a Baksay-gimnáziumban — 20 ezer forint a tanerők havi átlagjövedelme. ... A legutóbbi összejövetelen aztán kiderült: a bántó arányvesztés a régi rendszer öröksége; a változtatás nem várhat sokáig. A szakmunkásképző egy­kori igazgatója a volt tanácselnök felesége.” A cikk megjelenése után Mójzes Ernő, a város egykori tanácselnöke —jelenleg a cikkben említett szak­munkásképző tanára — kifogásol­ta az írás megállapításait. Pontosítani szerettük volna a helyi parlament ülésén elhangzot­takat, ezért külön is fölkerestük a vita résztvevőit, illetve az érintette­ket. (Folytatás a 4. oldalon) A diákokat a tudás érdekli elsősorban, s nem tanáraik fizetése. Képünk egy kunszentmiklósi magyarórán készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom