Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

PETŐFI NÉPE 1991. november 11., 7. oldal 07—07—07 AHOL A LAKOSSÁG VÉDI ÖNMAGÁT Hatvanhárom önvédelmi csoport Bács megyében Október végén 63 önvédelmi cso­portról tudtak a Bács-Kiskun me­gyei rendőrségen. Számuk valószí­nűleg már ma is több — tették hoz­zá —, hiszen nem múlik el hét, hogy valamelyik községben ne alakulna egy. Mintegy háromezer állampol­gár vállalt a csoportokban felada­tot. Éjszakánként, sőt nappal is portyáznak a településeken, elri­asztva, tetten érve a „munkájukba merült” bűnözőket. Ott, ahol ilyen önvédelmi csoport vigyáz a közbiz­tonságra, érezhetően csökkent egyes bűncselekményfajták száma, kerülik a falvakat az utazó bűnel­követők. A helyi polgármesteri hivatalok legtöbb helyen valamilyen formá­ban támogatják ezt az állampolgári kezdeményezést, még a jelenlegi szűkös lehetőségek között is. Van, ahol autót adnak a járőröknek, mig másutt a saját kocsijaikat használó „vigyázok” részesülnek üzem­anyag-térítésben. Ellátják őket rá­dióval — így eredményesebb a ri­asztás — és helyiséget adnak a pihe­nőknek. Közös érdek a vagyonvé­delem, tartják, de ugyanezt mond­ják azok a nagyobb gazdálkodók, szövetkezetek is, amelyek szintén segítik a csoportok munkáját. Gya­kori, hogy alapítványt hoznak létre a támogatások elhelyezésére, s ugyanígy nem ritka az sem, amikor a csoportot egyesületként, a cégbí­róságnál bejegyeztetik. A 63 csoportból a legtöbb a köz­ségekben jött létre. A városok kö­zül Kalocsán, Kiskunmajsán, Kis­kőrösön, valamint Kecskemét- Hetényegyházán alakítottak „vé­delmi egyesületeket”. SOK A BŰNÖZŐ, KEVÉS A RENDŐR A gyilkosságokat minden esetben felderítették • Júniusban kc/i súly/ú\al öltik meg egy kecskeméti férfit a/, cicitársa lakásán. A gyilkossággal gyanúsított fiatalembert — felvételünkön középen — 24 órán belül elfogták. Országos összehasonlításban igen jó eredményt mondhatnak ma­gukénak a megyénkbeli rendőrök. Az ismeretlen tettesek ellen indított vizsgálatokban 45 százalékos a fel­derítési mutatójuk, azaz a januártól szeptember végéig elrendelt 12 214 nyomozás során 5497 esetben kide­rítették a tettest. Ezzel a megyék közötti rangsorban a második hely­re kerültek. Bács-Kiskunban egyébként eb­ben az időszakban 15 ezer bűncse­lekmény vált ismertté. Jelentősen, mintegy 48 százalékkal haladja meg az 1990 első kilenc hónapjában ki­mutatott esetek számát, míg rend­őrből gyakorlatilag ugyanannyi maradt. Közösségi tulajdon sérel­mére 3 ezer vagyon elleni bűncse­lekményt követtek el 1991 vizsgált időszakában, amivel 130,2 milliós kárt okoztak a betörők, a tolvajok. Magánszemélyek javai ellen 8685 bűncselekményt követtek el, s a kár 216,6 millió volt. A rendőrségi fel­derítések végére a közösségi tulaj­don esetében 17,2, a lakosságnál viszont csak 20,3 millió forint térült meg. Rablás 1990 hasonló idősza­kában 52, míg ebben az évben már 118 volt. Az emberölések száma hétről 11-re emelkedett, s ha lehet ilyet mondani, megnyugtató, hogy ezeknél minden esetben kiderítették a tettest. A bűncselekmények elkövetése még mindig „férfimunka”; tudniil­lik 4683 elkövetőből csak 397 volt nő. Ismertté vált fiatalkorú bűnöző 585, a gyerekkorúakat a statisztikai adatok nem jegyzik. ÉSZFEK... Ha október, akkor... • Bács megyei rendőrök Kecskemét határában. Az ellenőrzés során a gázüzemű autókat is keresték. Ha október, akkor fokozott köz­úti ellenőrzés. Úgy is mondhatnám, a gépjárművezetők már megszok­hatták, hogy az őszi—téli időjárási és útviszonyok, a gyakran válto­zó közlekedési körülmények be­harangozásaként októberben a szokottnál sűrűbben találkoznak rendőri ellenőrzéssel. Az október első hetében tartott ellenőrzés 160 ezer közlekedőt, több mint 110 ezer jármüvet érintett. Probléma akadt bőven: közel 6 ezer a sza­bálysértési feljelentés, az ittas veze­tés, a szabálytalan előzés, de a mű­szakilag hibás jármű is. Hatszázötven gépjárműről a helyszínen leszerelték a rendszám­04 • 05 • 07 MAGAZIN táblát, csaknem leiénél a lejárt mű­szaki vizsga miatt, és mintegy öt­száz gépjárművezetői engedélytől is elköszöntek egy időre a tulajdono­sok. A jó előre beharangozott ellenőr­zéssel párhuzamosan az Autóklub szervezetei, a közlekedésbiztonsági tanácsok és az autójavító üzemek közlekedésbiztonsági napokat tar­tottak, amelyek során ingyenes fényszóró-beállításra, műszaki és CO-vizsgálatra (szén-monoxid-el- lenörzésre) került sor. Azt hinné az ember, hogy ennyi fi­gyelmeztető esemény kellő hatást gyakorol a közlekedőkre. Sajnos, úgy tűnik, hogy mindez falra hányt borsóként pereg le, hiszen a fokozott ellenőrzést követő héten 506 sze- mélysérüléses baleset történt útjain­kon, ebből 57 volt halálos kimenete­lű. A helyszínen, vagy röviddel a bal­eset után elhunytak száma 66 volt. A kot legtragikusabb eseménynél négyen, illetve öten veszítették életü­ket egy személygépkocsiban. A tragikus balesetek zöme az esti és a reggeli szürkületben történt. Az okok között magasan vezet az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség. Az áldozatok között sza­porodnak az úttesten részegen fek­vő gyalogosok, a kivilágítatlan ke­rékpárral közlekedők. A nyugati márkák jobb műszaki mutatói önmagukban nem garan­tálják a biztonságot. Az esőtől, ködszitálástól nedves, helyenként sáros utakon az Opel, a Mazda vagy a Mercedes is átcsúszik a má­sik forgalmi sávba vagy az árokba, egy bizonyos sebesség felett. Ezt követi a szembejövővel a frontális ütközés, a találkozás a fával, a vil­lanyoszloppal. Kalanovics László r. ezredes az OKBT* titkára LASKA A RÁCS MÖGÖTT Exportgomba a börtönpincéből A pénzhiány késztette arra a kecskeméti börtön vezetőit, hogy olyan tevékenységbe kezdjenek, amivel javíthatnak az intézet anyagi helyzetén. Kézenfekvő megoldást kínált a nagy épület 600 négyzetmé­teres pincéje, ami a magas talajvíz­szint miatt immár évek óta kihasz­nálatlanul, üresen állott. Itt kezdtek hozzá épp egy esztendővel ezelőtt a laskagomba termesztéséhez. Szer­ződést kötöttek a Zöldségkutató Intézettel (ZKI). A megállapodás alapján a ZKl-tól kapott zsákos. oltott alapanyagot a börtön elítélt­jei gondozzák, majd érés után szü­retelik. A leszedett gombát tetszetős papírládákba rakják és így viszik vissza, ahonnan nyugat-európai ex­portra szállítják. A kecskeméti börtön a gombater­mesztéssel egy csapással két legyet ütött: egyrészt enyhítettek az elitél­tek foglalkoztatási gondjain, más­részt a nyereséges tevékenységből származó bevételeket a rabok elhe­lyezésének javítására fordíthatják. G. B. • 1/ a szüret is bő termést hozott. 04—04—04 Mentőalapítvány Számlaszám: Takarékbank 259- 98937-90001969 A Bács-Kiskun megyei mentő­alapítvány létrehozásáról szeptem­ber 30-án már írtunk, s akkor a röviden megfogalmazott céljukat is közöltük. Mindössze egy szó: kor­szerűsítés. Melynek során korszerű, minden igényt kielégítő, „nyugati típusú” mentőszervezet jöhetne lét­re ebben a térségben is. Az alapítvány kuratóriuma októ­ber végén tartotta meg Kiskunfé­legyházán az első ülését, ahol szám- havették kezdeti eredményeiket. In­duló 110 ezer forintos vagyonukat mintegy 12 ezerrel gyarapította a tiszakécskei Remix, több magán- személy és intézmény pedig csatla­kozási szándékát jelezte. Így egy tiszakécskei vállalkozó a propagan­da anyagaikat készíti el díjmente­sen, Kiskunfélegyházán egy német —magyar vegyes vállalat devizában szeretne adományt fizetni az alapít­ványnak, a szabadszállási termelő- szövetkezet ugyancsak fontolóra vette csatlakozását, a kiskunfélegy­házi polgári védelem adó-vevő ké­MENTŐALAPÍTVÁNY BÁCS-KISKUN MEGYE szüléket ajánlott fel, mig a helyi önkormányzat rövidesen arról tár­gyal, mennyivel segítse a városban a mentőállomás működését, illető­leg az alapítvány fejlesztési elképze­léseit. A szeptemberben alakult Bács- Kiskun megyei alapítványról egyéb­ként rövidesen határainkon túl is hallani fognak. Felvették ugyanis a kapcsolatot a Magyar Alapítványi Központtal, amely német és angol nyelven „kiajánlja” őket a világ számtalan országába. Az alapítvány címe: 6000 Kecs­kemét, Akadémia krt. 66. (Telefon: 76/29-466, telex: 76/26-757) várják a további csatlakozásokat az egyéni és intézményi adományozókat. SÉRÜLT AZ ÚTTESTEN Mit tegyünk a mentő érkeztéig? meg, hányán sérültek meg, a kocsiba szorultak vagy kiestek, mi lehet a bajuk és hogy szólt-e már valaki a mentők­nek? Ha nekünk kell őket riasztani, akkor mindezekről a kérdésekről igye­kezzünk pontos, rövid válaszokat adni. Amennyiben a mentők érkeztéig sze­retnénk segíteni a sérültnek, akkor a következőket tartsuk szem előtt. Lehe­tőleg ne mozgassuk, viszont győződ­jünk meg arról, hogy a légutakat nem zárja-c el valami. Az idegen testet (föl­det, protézist, hányadékot) óvatos mozdulattal kiszedjük. Oldalára for­dítjuk; ha törött a kéz, akkor az ellen­kező, ha a láb, akkor megegyező irány­ba. Erős vérzés esetén a gépkocsi men­tődobozában lévő kötszerrel azt is csil­lapíthatjuk, az ezt akadályozó ruhát megelőzően felnyitjuk vagy a varrás mentén felszakítjuk. Az egyik legfontosabb szabály: ételt, italt (vizet sem) a sérültnek adni nem szabad! Megérkezett a segítség. 05—05—05 LAJOSMIZSEI ÖNKÉNTESEK Tüzekhez, balesetekhez riasztják a csoportot A legfontosabb és alapvető szabály, hogy sose essünk pánikba, ha az or­szágúton egy balesethez érünk. Gyor­san tájékozódjunk: mi történt, ki sérült Fennállása óta soha nem akadt annyi dolga a lajosmizsei Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, mint az utóbbi egy-két esztendőben. A nagy hagyományokkal rendelke­ző, 1889-ben alakult egyesület mű­ködési területén a korábbihoz vi­szonyítva megháromszorozódott a tűzesetek száma. A feladat nem cse­kély, hiszen észak—déli irányban 25, kelet—nyugati irányban pedig 36 kilométerre vonulnak baj esetén. Miként a nevükben is benne fog­laltatik, a csapat önkéntes, tehát tagjai társadalmi munkában vállal­ják a szolgálatot. A szakmai magot hat hivatásos tűzoltó alkotja. A kö­réjük szerveződő 56 fős csapatból azonban csupán harmincketten „hadra foghatóak”, csak ennyien vonulhatnak tűzesetekhez. A töb­biek már elmúltak hatvanévesek. Ők tiszteletbeli tagok. A lajosmizsei önkéntesek mosta­nában gyakran szerepelnek lapunk tudósításaiban. Több a tüzeset is, de a „népszerűségünknek” nem ez a fő oka. Mióta átadták az E-75-ös új szakaszát, alaposan meggyarapo­dott a környéken aközúti balesetek száma. Az új útra gyakorta kell mű­szaki mentéshez vonulniuk. E munka megkönnyítésére kaptak a közelmúltban az Országos Tűzol- tó Szövetségtől egy hidraulikus vá­gó-bontót, ami az egyetlen korsze­rűnek mondható berendezés a fel­szereléseik között. Mert a nagyköz­ség központjában lévő szertárban nem éppen a legmodernebb járgá­nyok állnak bevetésre készen. Sze­rencsés Pál alhadnagy, az egyesület elnöke ennek ellenére nem panasz­kodik, mert bár elmondja, hogy a Skoda vízszállító hétéves is elmúlt, s terepen könnyen elakad, de azt is állítja: a közutakon megfelelően használható. Annál inkább dicsér a 12 éves „százlábút”, az öreg ZIL-t, amelyik nemrégiben kapott új mo­• A/ új hidraulikus bontó-vágó szerke­zet 630 atmoszféra nyomással feszíti ki a sérült autók ajtaját. tort. Igaz, hogy benzines és na­gyon falánk, de háromtengelyes, és azzal be lehet jutni a laza homokon a legeldugottabb tanyához. Errefe­lé pedig ilyenre van szükség. A há­rom tengely, az erős motor átsegíti őket az esős időben ragadós sárten­gerré váló fekete földön is. A tűzoltóknál a gyorsaság na­gyon fontos kérdés. Néhány perc késedelem súlyos százezrekbe, rosszabb esetben emberéletekbe kerülhet. Nem mindegy tehát, hogy mikor fut be hozzájuk az értesítés. Mivel a telefonvonalak terheltek, gyakorta nagyon nehezen lehet csak elérni a szertárat. A 05-ös hí­vás Kecskemétre fut be, onnan ri­asztják őket — telefonon. Bizony egy URH-rádió is elkelne már, mert egy kisebb, 5-6 kilométeres hatótá­volságú készülékük van csak. Ezt pedig a tüzesetek helyszínén célsze­rű használniuk. G. B. • Vkcióhan a lajosmizsei önkéntesek. 1/ a fcbítcl l.adanybene határában, tanya- tüznél kcs/ült idén augusztus 22-én. Ekkor a lajnsmizsciek a kecskeméti tűzoltókkal együttműködve fékezték meg a lángokat, amelyek kis híján átterjedtek a közeli erdőre. A SEGÉLYHÍVÁS telefonszamai MENTŐK 04 TŰZOLTÓK 05 RENDŐRSÉG 07 Az oldalt összeállított: ISoszlopy Nagy Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom