Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

---------á­1 991. november 115. oldal MAX STREIBL BAJOR MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA Támogatjuk Magyarország útját az Európai Közösségbe • Jellegzetes bajor táj. LENIN UNOKAHÚGA NEM „ŐSBOLSEVIK” Elítéli a puccsot — de mauzóleumpárti • A tócsában: Lenin. T ermészetesen támogatjuk Magyarország útját az Eu­rópai Közösségbe. De bízunk ab­ban is, hogy Magyarországban szövetségesre találunk az Európá­ban a föderalizmust, egymás segí­tését és az önrendelkezést célzó el­veink számára. Szövetségest ah­hoz, hogy a holnap Európája „a régiók Európája”, ne pedig vala­miféle centralizált, egységes Euró- pa-kása legyen” —jelentette ki Pá­los Tamásnak, a Ferenczy Euro- press Sajtóügynökség főszerkesz­tőjének adott nyilatkozatában Max Streibl bajor miniszterelnök. 6.i A'mcntet pehtikus magyarorszá­gi látogatását megelőzően emlé- T'c2fetéttr;'Tá; v Bbgy „Bajörofs^ág feltétlenül éllovas szerepet ját­szott” a német—magyar kapcsola­tok alakításában. Hangsúlyozta, hogy mostani útja a viszony „to­vábbi elmélyítését szolgálja”, ami „természetesen hasznára válik a Németország és Magyarország kö­zötti kapcsolatok további pozitiv fejlődésének” is. Kérdés: Bajorország hagyomá­nyosan fontos szerepet játszik Né­metország és Magyarország kap­csolatainak fejlesztésében. Az Ón véleménye szerint jelenleg milyen területeken van lehetőség arra, hogy a bajor—magyar viszony hozzájáruljon a két ország együtt­működésének gazdagításához? Válasz: Bajorország feltétlenül éllovas szerepet játszott a Német­ország és Magyarország közötti kapcsolatokban. A bajor—ma­gyar viszony jó és baráti. Különös súllyal járulnak hozzá ehhez az im­már több mint 20 éve fennálló hi­vatalos gazdasági kapcsolataink. Bajorország 1970 óta mindig kép­viselteti magát a budapesti Tavaszi Nemzetközi Vásáron. Ez volt a ki­indulópontja számos üzleti kap­csolatnak bajor és magyar vállala­tok között. Látogatásom Magyarországon a bajor—magyar viszony további elmélyítését szolgálja. Tavaly júni­usban Münchenben megállapod­A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban — a különböző szakmai-, érdekképviseleti fóru­mokon elhangzott vélemények fi­gyelembevételével — elkészült a közoktatási törvény koncepciója, amelyet a miniszteri értekezlet is megvitatott és alapvonalban elfo­gadott. A kulturális tárca a közel 50 oldalas tervezet összefoglalóját eljuttatta az MTl-hez. Az elképzelések szerint a tör­vény minden magyar állampolgár számára alanyi joggá nyilvánítja áz ingyenes oktatást az első szak- képzettség megszerzéséig. Dekla­rálja a szabad iskolaválasztást, az anyanyelvű, illetve a magyar nyel­vű írásbeliség elsajátításának jo­gát, a speciális neveléshez, az tam Antall miniszterelnökkel egy bajor—magyar bizottság létreho­zásában. Ez a bizottság nagyon hatékonyan működik és ma már számos területen, mintegy 90 kö­zös terven dolgoznak. Két ágaza­tot említenék példaként. Először is a gazdaságot. E téren a két ország vállalatai között erőteljesebb együttműködés, menedzserek, köztisztviselők, kisiparosok képzé­se, a magyarországi privatizálási intézkedések megvalósítását szol­gáló bajor támogatás, valamint a gazdasági kamarák közötti együtt­működés fokozása áll a közép­pontban.' A ■ másik* vfw«s«n»»k; ris nagy jelentőséget tulajdonítok a kulturális kapcsolatok' Területe. Magyarország és Bajorország' tör­ténelme sok azonosságot mutat. Élénk kulturális csere bontakozott ki közöttünk, s ebben a német ki­sebbség - nem utolsó sorban Ma­gyarország nagy tiszteletet érdem­lő kisebbségi politikájának kö­szönhetően fontos hídszerepet tölt be. A vajdasági magyar ki­sebbség sorsát látva még inkább figyelemre méltó számunkra a ma­gyar magatartás a német kisebbsé­gekkel szemben. A bajor—magyar viszony elmé­lyülése összességében természete­sen hasznára válik a Németország és Magyarország közötti kapcsola­tok további pozitív fejlődésének. Ez már abból a puszta tényből is következik, hogy a Németország­ba irányuló magyar export 30 szá­zaléka Bajorországba jut. A közös vállalkozásokban is élen járnak a bajor cégek. A német magyar közös vállalkozások harmadánál bajor a partnervállalat, s német— magyar közös vállalkozások teszik ki végül is a közös vállalkozások összességének 25 százalékát. Ma­gas rangú bajor gazdasági szemé­lyiségeket hívtam meg küldöttsé­gembe, s bizom benne, hogy ily módon gazdasági kapcsolataink kiépítése újabb ösztönzéseket kap. Kérdés: — Milyek kérdések megtárgyalását tartja a legfonto­egészséges életmódhoz, egyes kü­lönleges adottságok kiműveléséhez és a diákszociális juttatásokhoz való jogot. A tankötelezettség 5 éves kortól a 16. életév betöltéséig tart, e periódusban a szülő köteles gyermekét nyilvános közoktatási intézménybe járatni. A helyi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, illetve az alapfokú iskolai és a diákotthoni ellá­tásról. Nemzetiségi és etnikai kisebb­ségek által lakott településen a helyi önkormányzat köteles nemzetiségi óvoda, illetve iskolai csoportot mű­ködtetni, és legalább öt igénylő, vala­mint megfelelő pályázó esetén anya­nyelvű pedagógust alkalmazni — fo­galmaz a törvénykoncepcióról készí­tett minisztériumi összefoglaló. sabbnak magyarországi látogatása során? Válasz: A kétoldalú bajor—ma­gyar kapcsolatok teljes tematiká­ján túl -— a gazdasági és kulturális együttműködés mellett például környezetvédelem, mezőgazdaság, rendőri munka és közigazgatás multilaterális szinten is együtt dolgozunk Magyarországgal. Ma­gyar megyék is képviseltetik magu­kat a Duna-menti országok és az Alpok-Adria munkaközösségben. Ez a regionális szintű, a határokon átívelő együttműködés mind na­gyobb szerepet kap a szabad, egy­másra találó Európában, s. teljes mértékben megfelel yíziómijiuk „a régiók-Európájáról". A megnöve­kedett Európa, az Európai Ház, illetve az Európai Közösség bizo­nyosan egyik témája megbeszélése­imnek. Természetesen támogatjuk Magyarország útját az Európai Közösségbe. De bízunk abban is, hogy Magyarországban szövetsé­gesre találunk az Európában a fö­deralizmust, egymás segítését és az önrendelkezést célzó elveink szá­mára. Szövetségest ahhoz, hogy a holnap Európája „a régiók Euró­pája”, ne pedig valamiféle centrali­zált egységes Európa-kása legyen. Bizonyára további témája lesz megbeszéléseinknek a jugoszláv há­ború. Bajorország ez ügyben már hosszú ideje az EK-tól eltérő állás­pontot képvisel. Horvátországnak és Szlovéniának figyelembe véve a kisebbségek védelmét—joga van az önrendelkezésre. Határozottan fel­lépünk ennek érvényre juttatásáért. Magyarországot és különösképpen a magyar kisebbséget sújtja ez a há­ború. Álláspontunk szerint az Euró­pai Közösségnek ez ügyben végül például gazdasági szankciók beveze­tésével — valóban cselekednie kell. • Látják, mind a két-, mind pedig a sokoldalú kapcsolatok szintjén szép számú téma között válogathatunk, amelyeket — ebben biztos vagyok a baráti összetartozás jegyében vi­tatunk majd meg. FEB Az iskolarendszer képzési szint­jeit úgy határozzák meg, hogy a korábbi formák megtartása mel­lett új iskolatípusok beindítását is lehetővé teszik. A művelődési tárca elgondolása szerint a közoktatási törvény ki­mondja, hogy nevelési-oktatási in­tézményben főállású pedagógus­ként csak pedagógiai képesítésű személy alkalmazható. Éz alól csak néhány művészeti tárgy szer­ződéses oktatása jelenthet kivételt. Igazgató csak az lehet, aki megfe­lelő képesítésen túl legalább 8 éves tanítási gyakorlattal rendelkezik — köti ki a tervezet. Figyelemre méltó rendelkezése a koncepciónak — emeli ki az össze­foglaló anyag —, hogy a pedagó­gus nem kötelezhető olyan munká­Megszólalt Lenin 69 éves uno­kahúga is. Egy német újságíróval. Jochen Kummerrel folytatott többórás beszélgetésből egyértel­műen kiderült: Olga Dimitrejeva Uljanova, a kémiai tudományok nyugalomba vonult doktora - aki ma is az SZKP tagjának tekinti magát, de sohasem vett részt a po­litikai közéletben — nem „ősbolse­vik”. Támogatja a peresztrojkát, sőt a többpártrendszert is, elítéli az augusztusi moszkvai puccskísérle­tet. Cáfolja viszont Anatolij Szob- csak szentpétervári polgármester állítását, aki szerint Lenin végaka­ratában azt közölte, hogy édesany­ja mellett kíván nyugodni. Annak idején Maria Uljanovát Lenin- grádban temették el, így hát a pol­gármester szerint a moszkvai mau­zóleum felszámolható. — Ez egyszerűen nem igaz, ilyen végrendelet egyszerűen nem létezik állítja Olga asszony. Azok, akik ilyesmit emlegetnek, meghamisítják a történelmet. Lenin gyermektelenül halt meg, 7 testvére közül csak egynek, Di- mitrijnek születtek gyermekei: az azóta elhunyt Viktor, aki mérnök volt, és az 1922-ben született Olga Uljanova. Filigrán asszony, élénk barna szemekkel, kevés ékszerrel a csuklóján és az ujjain. A jegygyűrű mindmáig első házasságának szim­bóluma, amelyből Nagyezsda nevű filológus lánya származik, aki vi­szont egy immár 13 éves lányuno­kával, Jelcnával ajándékozta meg. Lenin unokahúga a Szovjetunió mai életét éles szemmel látja és vizsgálja. Vitathatatlannak tekinti, hogy Gorbacsovnak 1985-ben be kellett vezetnie a peresztrojkát és a glasznosztyot. Nem kis vihart kavart az elmúlt időszakban az a miniszteri rende­let, amely a nevelőtestület hatás­körébe utalta az iskolák vezetői­nek kiválasztását. , Az alkotmánybíróKmost közbe­szóltak. Szerintük, az 1990-ben el­fogadott önkormányzati törvény a települések önkormányzatainak hatáskörébe utalta a közszolgálta­tások — és így az oktatási, nevelési intézmények vezetőinek kinevezési hatáskörét is. Alacsonyabb rendű jogszabály , mint amilyen az 1986-os miniszteri rendelet is volt — annak ellenében nem intézked­het. Helyesnek látják azonban megtartani a tantestület javaslatté­teli, véleményezési jogát, amely ha nem is helyettesítheti, de meg­könnyítheti a kinevezésről végső soron döntő önkormányzati testü­let dolgát. Ehhez azonban új jogi szabályozásra lesz szükség, amely­nek tervezetét már elkészítette a művelődési kormányzat. Kik jelentkezhetnek e fontos posztra, és milyen alapon bírálják majd el a jelentkezőket? Erről Szűcs Miklóst, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosz­tályvezetőjét kérdeztük meg. — Az igazgatói posztra pályá­zóknak, természetesen, rendelkez­niük kell a megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal. Be kell nyúj­taniuk egy vezetési programot, amelynek tartalmaznia kell a hely­zetelemzést és az iskola fejlesztésé­re vonatkozó elképzelését. ra, amely az iskola alaptevékeny­ségével nem függ össze, ami nem pedagógiai jellegű, illetve amely az iskola bevételét gyarapítja. A pe­dagógusok bérezése központi bér­tarifarendszer alapján történik, a közalkalmazottakra vonatkozó majdani rendelkezések szerint. A bértarifarendszer bevezetése fo­kozatosan történhet, előnye, hogy függetleníti a bérek mértékét, az egzisztenciális előrelépés módját és idejét különféle alkuktól s az intéz­mények mindenkori pénzügyi helyzetétől. A nevelési-oktatási intézmény igazgatójának kinevezéséről meg­tudhatjuk: a koncepció szerint az igazgatót az iskolaszék javaslatára a fenntartó nevezi ki — a nevelő- testület és az iskolaszék vélemé­nyének figyelembevételével. Teljesen új intézmény az iskola­szék — emeli ki a minisztérium tájékoztatója —, amelyet a kon­cepció szerint minden oktatási in­— A peresztrojkának igen is meg kell valósulnia. Sajnos, kialakult a bürokraták nagy csoportja, amelyet meg kel! szüntetni. Most — s ez nem kevésbé sajnálatos — a régiek helyett új bürokraták bukkannak fel, akik demokráciáról beszélnek. Ennek az új bürokráciának tu­lajdonította, hogy érdemi dolgok megoldása helyett fő témává kiált­ják ki Lenin mauzóleumának ügyét; szobrokat és emlékműveket döntenek, városneveket cserélget­nek. — Nem helyeslem, hogy Lenin- grádból újra Szentpétervár lett. Tisztelni kell történelmünket. Szentpétervár, aztán Pétervár, majd Pelrogád, így oroszosán, vé­gül Leningrád, ez így együtt a törté­nelem. Azt tapasztalom, hogy na­gyon nehéz az élet. Az embereken kell segíteni, nem pedig a kirakatot átrendezni és emlékműveket eltün­tetni. Olga Uljanova szükségesnek Milyen szerepe marad ezek után a nevelőtestületnek? — A pályázatokat háromtagú bizottság, ismerteti a nevelőtestü­let, illetve a szülők képviselőivel. A pályázatokról a nevelőtestület titkos szavazással, minősített többséggel dönt. A szülők vélemé­nyét szintén titkos szavazással ala­kítják ki, és írásban juttatják el a bizottsághoz. Ha a jelölt belső „személy”, viszonylag könnyebb a helyzet, ha külső pályázó dolgá­ban kell dönteni, akkor meg kell teremteni a kölcsönös megismer­kedés lehetőségét is. Ezek után a tantestület szakmai véleményt mondhat a jelöltekről, a jelöltek­ről, s az önkormányzati képviselő- testület ennek ismeretében dönthet a kinevezésről. — Ebben a folyamatban meny­nyit nyom a latban a nevelők véle­ménye? — Az önkormányzatoknak meg kell ismerniük a többségi és a ki­sebbségi véleményeket, de ha úgy látják jónak, akár a többségi véle­mény ellenére is dönthetnek. Előfordulhat olyan szélsősé­ges helyzet, amikor a nevelőtestü­let semmiképpen sem tudja elfo­gadni az önkormányzat döntését. Ilyenkor van-e módja a „fellebbe­zésnek”? Hát... Csak akkor, ha a döntés eljárási jogszabályt sért. Ilyen esetekben a köztársasági megbízott felülbírálhatja az ön- kormányzati döntést. tézmény mellett létre kell hozni. Az iskolaszék nem felettese és nem fenntartója az intézménynek. Fel­adata, hogy támogassa az intéz­mény működését. Tagjai az önkor­mányzat, a nevelőtestület és a szü­lők képviselői lesznek egyharmad- egyharmad arányban. Az ágazati szakmai követelmé­nyek érvényesülésének ellenőrzésé­re, az eredményesség mérésére a mi­niszter — az 1991. évi XX. törvény felhatalmazása alapján — úgyneve­zett területi oktatási központokat kí­ván létrehozni, amelyeknek feladata a szakmaiság, a szakszerűség védel­me a közoktatásban. A tervezet sze­rint a területi központok hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, s így nem sértik az önkormányzatok jog­körét, az iskolák autonómiáját s a pedagógusok szakmai önállóságát sem. így nem jelenthetik a tankerüle­ti főigazgatóságok rendszerének visszaállítását— szögezi le a minisz­tériumi összefoglaló. tartja a mai viszonyok között a többpártrendszert a Szovjetunió­ban. — Két vagy három párt kellene, nem túl sok. De ha demokráciában élünk, senkinek sincs joga betiltani semmilyen pártot sem. S ez érvé­nyes az SZKP-ra éppúgy, mint má­sokra. Amikor a jövőről beszél, Lenin módjára gondolkozik. „Az eszme nem hal meg, mert nem is tud meg­halni. A szocializmus újjászületik, de az a szocializmus, amelyről Le­nin beszélt. Sztálin kaszárnya­szocializmust rendezett be a szá­munkra. S ezt akarják ismét érvényre jut­tatni augusztus 19-én, a puccsis­ták. „Amikor feltűntek a páncélo­sok a békés Moszkvában, elöntött az aggodalom. A puccsnak nem lett volna szabad megtörténnie. Egysze­rűen nem tudtam felfogni. Mitől re­mélik, hogy akciójuk sikeres lehet — ez Olga Uljanova véleménye. LEHET, HOGY NEM LEHET . .. Az Expóról nem dönthet népszavazás ? Semmi kétség, előbb vagy utóbb — sokak szerint inkább előbb — összegyűlik a kérdőíveken (leg­alább) 100 000 érvényes aláírás, amely népszavazás kiírását java­solja a ’96-os Expo megrendezése ügyében. A Ferenczy Europress munkatársa arról érdeklődött jogi szakemberektől, hogy mit jelent, milyen következményekkel jár az, ha az esetleges referendum igent mond a világkiállítás megrendezé­sére. — A törvényi előírások egyértel­műek. Ha a megszabott részvételi aránnyal lezajló népszavazáson az Expo megrendezése mellett voksol a többség, akkor ezzel végérvénye­sen pont kerül a világkiállítás kö­rüli viták’végére. Más szóval sem a kormánynak, sem a parlament­nek nincs joga és lehetősége a to­vábbi mérlegelésre — az Expót meg kell rendezni! S ezen az sem változtat, hogy esetleg megalapo­zott gazdaságossági számítások és egyéb körülmények a megrendezés ellen szólnak. — Ebben a vonatkozásban te­hát világosak az előírások. Nehe­zebb azonban az egyértelmű válasz arra, hogy egyáltalán kiírható-e re­ferendum a világkiállításról? A népszavazásról és népi kezdemé­nyezésről szóló, 1989. XVII. tör­vény ugyanis kimondja, hogy nem bocsátható népszavazásra a költ­ségvetésről, a központi adónemek­ről és illetékekről, a helyi adók központi feltételeiről szóló törvé­nyek. Márpedig egyik oldalról a világkiállítás tekinthető egy önál­ló, önmagában kerek egészet alko­tó országos mér . ü vállalkozás­nak, kezdeménye 7 snek, amelynek közvetlen foi .iai Kötődése nincs a költségvetéshez. De felfogható úgy is, hogy ha az Expóról döntünk, akkor egyszersmind az államkasz- száról, a költségvetésről is határo­zunk. — Ha tehát „szorosan” értel­mezzük a törvény szövegét, való­színűleg nem írható ki népszavazás a világkiállítás megrendezéséről. Vagyis a kulcsszó az értelmezés. A világos válaszhoz nélkülözhetet­len, hogy az erre illetékes fórum állást foglaljon abban, miként le­het és kell helyesen értelmezni az idézett ’89-es törvényt. (domi) Ferenczy Europress S. P.—L. B. Ferenczy Europress ALANYI JOGON INGYENES Elkészült a közoktatási törvény koncepciója AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KÖZBESZÓLT: Nincs többé igazgatóválasztás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom