Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

8. oldal, 1991. október 3. wnnmniM „TÖBBSZÖR TÜNTETTÜNK AMERIKAI NAGYVÁROSOKBAN” KÉPERNYŐ Gömörből Los Angelesbe hgy s/cm üve­ges, koránál fia­talosabb urat üd­vözölt Jeszenszky Géza külügymi­niszter a Szöré- nyi-est szüneté­ben a Nemzeti Színház folyosó­ján. Legutóbb a Csendes-óceán közelében egy ha­sonlóan lelkes hangulatú ren­dezvényen talál­kozott a politi­kussal Stubner Gyula, aki máso­dik hazájában, egy Los Angeles melletti kertváros református mű­velődési intézmé­nyében ismerke­dett meg az akkor vendégprofesz- szorként ott taní­tó mostani kül­ügyminiszterrel. A több mint három évtizede külföldön élő honfitársunk ro­koni látogatásra érkezett Kiskő­rösre, onnan ruc­cant föl a híres színésznő diada­los visszatérésére, • Stubner Gyula (Gaál Béla felvétele) ott beszéltem meg, hogy kecskeméti látogatásakor interjút ad lapunknak. Nem tetszett a pártbizottságnak a menyasszony — Szülei is a Duna—Tisza közén éltek ? Gömör megyében születtem. A bécsi döntéssel került vissza szülőföl­dem az anyaországhoz. A háború után egész családunkat kitelepítették. Én a szovjet hadifogságból visszatérve a Dunántúlon dolgoztam. Testvérem te­lepedett le Kiskőrösön. Miért és mikor távozott kül­földre? — Hiába hoztam helyre szakképzet- len káderigazgatók által tönkretett malmokat az ötvenes években, egyre gyanúsabbá váltam. Minden áron meg akarták akadályozni tervezett házassá­gomat, mert jómódú gazdálkodók vol­tak hajdani jövendőbelim szülei. Hiába Falutörténet egy önkormányzati különlegességről A hazánkban másutt ismeretlen ön- kormányzati szervezet, a gróf Wenck- heim József Antal földbirtokos utasítá­sára Újkígyóson 1845-ben megalakult s 1848-ig működő „Nép-vének Gyűlé­se” tevékenységét mutatja be az „Újkí­gyós mindennapjai a XIX. század első felében” című könyv, amelyet a Gyulai Megyei Levéltára napokban jelentetett meg forráskiadvány-sorozatának 14. köteteként. A bevezető tanulmány az 1815-ben telepített dohánykertészfalu történetének első időszakát és a helyi önkormányzat működését elemzi. A kötet nagyobbik részét a levéltári dokumentumok töltik ki, az 1842-es és az 1845-ös községi rendszabályok mel­lett közreadja a Nép-vének Gyűlésének jegyzőkönyveit. A Gyulán megjelent kötet megismerteti az olvasót a zsellé­rek mindennapjaival s a zsellérnép éle­tét szabályozó rendeletekkel. győzködtek, fenyegettek a pártbizott­ságon. Emiatt évekig csak fizikai segéd­munkával kereshettem kenyeremet. Örömmel vállaltam természetesen 1956-ban az oroszlányi forradalmi bi­zottsági tagságot. Élelmiszert és fegy­vert szállítottunk a Kilián laktanyába. A szovjet tankok megjelenése után csa­ládommal nekivágtam a bizonytalan­nak, mert nem akartam újból Szibériá­ba kerülni. Az Amerikai Magyar Szövetség akciói — Miként alakult sorsa a tenge­rentúlon? ' Szlovák nyelvtudásomnak kö­szönhetően kaptam először állást egy cseh származású gyárosnál. Később negyedszázadig vezető tervezőként dolgoztam egy másik, kaliforniai válla­latnál. Hol találkozott Jeszenszky Gézá­val? — Kerestem az alkalmat, hogy segít­hessek hazámnak. Ki akartuk monda­ni. amit itthon nem lehetett. Előbb tag­ja, majd vezetője leltem az Amerikai Magyar Szövetségnek. Évente megem­lékezünk október 23-áról. Többször petícióztunk az amerikai kormánynál magyar ügyekben, tüntettünk amerikai nagyvárosokban. Szabadság-szobrot építettünk Los Angelesben. Meghív­tunk hazai magyar írókat, tudósokat, művészeket. A későbbi külügyminisz­tert egy közeli egyetemről hívtuk meg. Több előadást tartott a református körben. Biztatott bennünket: tiltakoz­zunk a hazai kormány túlkapásai ellen. Nagyon értékeltük kiállását. A megyei könyvtárban találha­tó Róma a sorsa című verses köteté bő! sejthetően Ön is fellépett müso ros rendezvényeken. — Többször. Kétszer vehettem át a kör Árpád-díját. Lelki kényszerből kezdtem írni 1956 után. Tűz Tamás is egyetértett költeményeim kiadásával. Békés, szeretetre vágyó ember bontakozik ki a kötet változó színvo­nalú verseiből. Stubner Gyula írt „drá­ga anyák szép emlékéről”, „elnyomot­tak szabadulásáról”, a „sírhantos ma­gyar történelemről". Mintha a verseket író Stubner Gyula feleselne a közéleti szerepet vállaló Stubner Gyulával. „Kint” az otthonért A szó elsődleges értelmében soha­sem politizáltam. Az igazságot és a ha­zámat szolgáltam. Mindig pártonkívüli voltam, a kinti magyar egyesületekben is mindent elkövettem a súrlódások el­simításáért. Igyekeztem összehozni a veszekedő magyarokat. — Idehaza is vállulliatna hasonló szerepet. Sajnos nem ismerem eléggé a ha­zai viszonyokat. Érzem az elégedetlen­séget az életszínvonal romlása miatt. Sokan felejtik, hogy az elmúlt negyven évben nemcsak alig elviselhető adóssá­gokba taszították az országot, hanem zsákutcába terelték. Évek céltudatos munkájával számolhatók föl az elhibá­zott intézkedések következményei. Ér­zem a félbemaradt rendszerváltás miat­ti elégedetlenséget is. Idehaza azonban nem sokat tehetek. — Es második hazájában ? — A második világháború, még in­kább 1956 után sok magyar vándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Fő­ként az értelmiségiek befolyása erős. Kapcsolataimmal magam is igyekszem a magyar ügyeket szolgálni, elvégre a hazám a sorsom. Holtai Nándor U. K. Today Nas ckran. Deutschlandspiegel. Nasa obrazovka. Unser Bild­schirm. Ecranul nostru. U. K. To­day. Follow me!. Drchschrcibc Eu­ropa. BBC-híradó, Antenne 2-hira- dó. ZDF-hiradó: egyetlen hét ide­gen nyelvű tévéműsorai! Rövidebb- hosszabb ideig rendszeresen szerb- horvát. néniét, szlovák, román, francia, angol nyelven beszelnek honi képernyőinkről. Végre! Pironkodhatnánk, ha nemzetisé­geinket megfosztanánk az anya­nyelvi televíziózás lehetőségeitől. Arról nem is szólva, hogy a műso­rok talán a vegyes családokban élőknek is kedvet csinálnak nyelvi ismereteik felújításához. A román, a szlovák, a szerbhorvát adások se­gíthetik az e nyelven egyelőre kis számban tanuló honfitársainkat e nyelviek) elsajátításában. A nálunk egyszerre nemzetiségi és világnyelv német műsorokat több százezren hallgatják és értik. Kisebbíteném a nem magyar nyelvű műsorok jelentőségét, ha „csupán" a nyelvi műveltség ter­jesztéséért méltányolnám ezeket. A híradók és a magazinműsorok másfajta szemléletet, televíziós gya­korlatot is megismertetnek. Az új­donság erejével hatott a BBC-híra- dók szigorú tényszerűsége, a franci­ák esti hírösszefoglalójában is meg­mutatkozó kulturáltsága, a német híradó logikus felépítése. Gazdasági érdekeink is paran- csolóan írják elő az idegen nyelvek tanulását! Okkal kérdezhetik olvasóink? És mi lesz anyai nyelvünkkel? Kiszorul saját honából? Az üzletutcák felira­tain csak hümmögnek a kevésbé iskolázottak. Elangolosodik. elné- metcsedik a televízió is? Csak az hiányozna! Ezért sajnálom, hogy mind keve­sebb lesz a magyar nyelv elemi sza­bályainak. szellemiségének megfe­lelő műsor a televízióban. Ne a né­metektől. a franciáktól, az. olaszok­tól. szlovákoktól féltsük Berzsenyi. Petőfi. Kodály nyelvét, hanem attól a képviselőtől, aki egy műsorban kétszer is megkérdezi, hogy „nem- e". meg attól a főosztályvezetőtől, aki képtelen megkülönböztetni az akit az amitől, attól a volt szövetsé­gi kapitánytól akinek csak elvétve sikerüli egyeztetni az alanyt az állít­mánnyal ... Legyenek végre igazi magyar nyelvű műsorok is a képernyőn! Heltai Nándor Rögtön a gázkamra mellett Börtönmúzeum a San Quentinben Munkára fogott elítéltek az utolsó simításokat végzik a híres-hírhedt amerikai börtönben, a San Quenlin- ben (Kalifornia állam) létesülő múze­umban, amely bemutatja majd annak a büntetés-végrehajtó intézetnek a történetét, ahol Amerika leghíresebb bűnözői közül számosán raboskod­tak. A néhány hónapon belül meg­nyíló múzeum „egy köpésnyire” van a siralomháztól, ahol jelenleg mint­egy háromszáz halálraítélt várja ki­végzését gázkamrában. Látható lesz majd a múzeumban egy gázkamra modell, továbbá szá­mos börtöncella mása — az 1800-as évek közepének „patkánylyukaitól” egészen napjaink televízióival felsze­relt, de azért rács mögötti hálóhelyi­ségig. Történelmi fényképfelvételek ezreit tekinthetik meg a múzeum lá­togatói, elsárgult bírósági jegyzőköny­veket, kéz- és lábbilincseket, s minden egyéb eszközt, amelyet valaha a kali­forniai bűnözők megfékezésére hasz­náltak. Nemkülönben megtekinthetik azokat a gyilkos fegyvereket is, amelye­ket elítéltek készítettek toliakból, író­gép-alkatrészekből és jegyzettömbök fémmel erősített borítóiból. A San Franciscótól 24 kilométerre északra levő San Quentin, Kalifornia állam legrégibb börtöne, 1852-ben épült. Addig hajókon helyezték cl az elítélteket. A múzeum valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó termeiben a börtönt megjárt hírhedt bűnözők emlé­kével találkozhatnak a látogatók. Az első elítéltek közt volt a „Fekete Sza­káll” néven ismert Charles Boulton, a hírhedt vonatrabló, aki 1858-ban ke­rült a San Quentinbe és Henry Plum­mer, a gyilkosság vádjával elítélt seriff. Őt egy idő múlva szabadon engedték, de kicsivel később más bűncselekmény vádjával Montana államban halálra ítélték és fel is akasztották. Az utóbbi idők hírhedt bűnözői kö­zül a San Quentinben tölti büntetését Sirhan Sirhan, Robert Kennedy gyil­kosa (1968) és Charles Manson, aki szektájának több tagjával együtt 1969- ben meggyilkolta Sharon Tate színész­nőt. nyolc másik emberrel együtt. Ma a San Quentinben mintegy 5600 elítéltet tartanak fogva és Kali­fornia állam azt tervezi, hogy a közel­jövőben további kétezerrel növeli a férőhelyet. További érdekesség lesz a múze­umnak, hogy bemutat újságokat, amelyeket az elítéltek szerkesztettek, akik közül nem egy befutott író lett természetesen szabadulása után. Egyikük, Ernest Booth például, akit fegyveres rablásért ítéltek el, bünteté­sének letöltése után forgatókönyvíró lett Hollywoodban. 1942-ig akasztottak a San Quentin­ben. Akkor tértek át a gázkamrára. SZÖVEGELÉS LELTÁR „Örülj neki, ha kimegy valaki a teremből, amikor éppen beszélsz. Egy ostobával kevesebb van körü­lötted.” D. Skinnor, brit honatya REMÉNYTELEN SZERELEM „Én még mindig kommunista vagyok. De azt is tudom, hogy so­hasem valósul meg.” Marguerite Duras, francia író ISMERI ŐKET „A hírszerzés legnagyobb hibá­ja, hogy nem fedi fel a politikusok előtt a korlátáikat.” R. Gates, CIA-igazgató LÉGYFOGÓ „Az emberek úgy jönnek ide, mint egy múzeumba vagy egy régé­szeti lelőhelyre. Ezért meg kellene gondolni, hogy ne hagyjunk-e égve néhány olajkutat, turistacsaloga- tónak.” A kuvaiti Sheraton Hotel séfje ÉLETKÖZELBEN „A diplomatákat az jellemzi, hogy az Indiai-óceán valamelyik egzotikus szigetén az Északi­tenger problémáiról vitatkoznak. És ezt természetesnek is tart­ják.” S. Pope, amerikai diplomata KARRIER „Az állandó alkoholfogyasztás valószínűleg megakadályoz ab­ban, hogy elérjem az amerikai társadalom alsó szintjét, vagyis hogy kongresszusi tag vagy sze­nátor legyek.” Az ifjabb Edward Kennedy HÁZ A BESZÉL „Ha megbízol valakit valamivel, mindig ugyanaz a fogadtatás; sze­reztél magadnak kilenc ellenséget és egy hálátlant.” C. Untermeycr, a Fehér Ház személyzeti főnöke SZAMARITÁNUS „Amikor az új garázsomba be­álltam, fölrémlett bennem, hogy sok embernek nincs garázsa, laká­sa, sőt talán ágya sincs. Annyira kétségbeestem, hogy vettem még egy garázst.” D. Petersell, kanadai milliomos „Szalmonellás” repülővásár Ételmérgezés rontotta el a szombathelyi repülőtéren szom­baton és vasárnap tartott repülő­vásár és légibemutató több részt­vevőjének programját. Miután a kétnapos légi show-n pörköltet is fogyasztottak házilag készült no- kedlivel, a pilóták, cjröernyősök és a vendégek a legtöbben már aznap fáradtságról, émelygésről panaszkodtak. Dr. Czápos Eszter Vas megyei tisztiorvos elmondta, hogy — ugyan még vizsgálják az ételmin­tákat —- három betegnél egyértel­műen kimutatták a szalmonella­fertőzést; őket kórházban kezelik. Lajos bácsi és a háztartási napló Megye ''""TJ .níf vitos, község • • Míg a tévében a híradó megy, La­jos bácsi leül az asztalához és je- gyezget valamit. Háztartási naplót vezetek, öcsém — mutatja kedvesen, barát­ságosan —, ne­kem ilyen boga­ram is van. Há­rom éve, minden este ezt csinálom. — Napon­ta? — Hát persze, mindennap eszik az ember és vesz a háztartásába hi­ányzó dolgokat. Gyere csak, néz­zed! Felhajtja az 1989. szeptembe­ri háztartási nap­ló fedelét. Tavaly ilyenkor még nem kellett annyira belenyúlnyi a pénztárcámba. Egy pohár tejföl 8,9(1 volt. egy kilo­gramm cukor 13,10, 1 kiló kenyér 16, I liter tej 13, négy túrosbukta 20 és három sertésköröm — több, mint egy kilogramm — akkor 21 forintba került. Két halkonzervért 41,50-et fizettem 1989. szeptember 25-én. Két év múlva? Lajos bácsi egy másik naplót vesz elő.- A kenyér (a mértékegységeket nem mondom, úgyis tudod) 33, a kris­tálycukor 47, a tej 21, a tejföl ugyan­ennyi, 60 dkg sertéshús 136, a lakbé­rem 1112, a víz- és a csatornadíj pedig, visszamenőleg számítva, 465 forint. Egy nagy zsemle 5 forint. Nem nagyon ugrálhatok a nyugdíjamból ilyen árak mellett, pedig nekem — aránylag még van miből megélni. Kilenezer fo­rintot hoz havonta a postás. Talán irigyelnek is érte egye­sek. — Azt nem mondanám. Negyvenhá­rom, munkával eltöltött év van mögöt­tem, és aki ma a piacon vagy a boltban vásárol, látja mire elég. Másoknak még ennyire sem telik, mint neked, Lajos bácsi. — Ez igaz. A piaci üzletek előtt már nem áll olyan hosszú sor, mint azelőtt. Lakás, sor Háztartás HÁZTARTÁSI NAPLÓ A napokban, az egyik hentesnél egy idős asszony guberálgatta fillérjeit a pénztárcájából, hogy a kiszolgálónak fizethessen két húsos csontért. Végül nem talált annyit, amennyiért elvihette volna a kettőt. Csak az egyikre futotta neki, a másik csontot „lemondta”. — Hűvösebbek az éjszakák. Itt az ősz, és majd jön a tél.. . Csak átvészeljük valahogyan, kedves öcsém, már az nagy dolog lesz! Tavaly is sok fázós ember hú­zódott be melegedni az orvosi rende­lők váróhelyiségeibe meg a pályaud­varokra. Én még boldog ember va­gyok, hogy ezt az egy szobámat fűt- hetem. Hanem hallgasd csak, hogy milyen furmányos a gázkonvekto­rom. Rögtön észreveszi, ha nem olyan minőségű gázt kap a szolgálta­tóktól, mint amilyet megszokott. Ha gyengébbet, alacsony kalóriaértékűt, csak lobog, mint a gyertya. Amikor viszont jó a gáz, olyan szép, sűrű ké­kes lánggal ég, hogy nem győzök benne gyönyörködni! Ha majd hide­gebbre válik az idő, a naplómból, es­ténként odafigyelek a konvektorra is, hogy tudjam, miért fizetek. Kohl Antal EBBEN MI VOLTUNK AZ ELSŐK Vasdorongos légikalózok Divatja van ma a repülőgép-elté­rítéseknek, sőt ennek a továbbfej­lesztett változatának is: a felrobban­tásának. Jó negyedszázaddal ezelőtt még szenzációszámba ment egy-egy ilyen jellegű terrorcselekmény. Har­mincöt évvel ezelőtt pedig még any- nyira újnak számított, hogy inkább egyedi esetnek tartották, mint egy folyamat elindítójának. S mi sem természetesebb, hogy a magyarok ebben is elsők voltak . .. A világ legelső légikalóza Pólyák György volt! Nem hiszem, hogy büszke erre a címre, hiszen nem megrögzött bűnözőként szánta el magát erre a lépésre, hanem végső elkeseredésében. Állítólag sok ül­dözés érte a családját és őt magát is az 50-es években, ezért akart kime­nekülni innen. (Később, mikor si­került a terve és távollétében halál­ra ítélték, valóban üldözték, bebör­tönözték legközelebbi rokonait.) A Magyar Légierők hadnagyaként szolgált, értett a repülőgép-vezetés­hez, tehát kézenfekvő volt a számá­ra, hogy ne a szárazföldön kísérle­tezzen határátlépéssel. A repülés- történeti dátum: 1956. július 13-a. Mesélje el a történetet, ha nem is a szemtanú hitelességével, Benedek Pál Izraelben élő újságíró, (édesap­ját jött mcglátogtni Kecskemétre) az Új Kelet főszerkesztője, aki ak­koriban a Magyar Rádió riportere­ként várta Hegyeshalomnál több újságírótársával együtt az önkénte­lenül disszidált utasokat: A Budapest -Szombathely bel­földi járatot választotta ki tervének megválósitásához a három-négy ta­gú banda. Mi akkoriban, nem is­merve a hátteret és az indítékot, vasdorongos banditáknak titulál­tuk a tetteseket - emlékezik a ne­ves újságíró. Természetesen minden gépen volt egy ávós, csak azt nem lehetett tudni, ki az. Győrhöz érve az egyikük elkiáltotta magát: Győr felett repülünk! Ez volt a jelszó, ezt maguk a szemtanúk mesélték ne­kem. Erre a pilótafülke közelében ülő és jegyzetelő író-újságíró Dénes Tibornak rontottak — azt hitték, ő az ávós és agyba-főbe verték. Szegény találkozásunkkor alig élve is azt kérdezte tőlem, miután haza­érkezett az NSZK-ból: Palikám, elutazásom előtt leadtam egy cik­ket, megjelent? De visszatérve a gépeltérítésre: a fickók behatoltak a pilótafülkébe és ott dulakodtak a valódi ávóssal, akit lefegyvereztek. A pilóták meg­adták magukat és a gép az NSZK- beli Ingolstadtban szállt le, állítólag Pólyák vette kezébe a kormányru- dat. Mi lett ezután ? A géprablók kint maradtak, míg az utasokat a helyi kórházban ápolták néhány napig, majd a kinti egészségügyi dolgozók mentőkkel hazahozták őket. Mi. újságírók He­gyeshalomnál vártuk mindnyáju­kat - a Malév-központból autó­busz vitt bennünket oda , de egy nappal később érkeztek, mint ahogy tervezték, mert Bécsben a magyar nagykövetségen az időköz­ben kivitt repülőgép-személyzet fe­leségeivel együtt nemzetközi sajtó- tájékoztatót tartottak. Ezt a mar­gitszigeti Nagyszállóban megismé­telték. Óriási visszhangja volt az eseménynek a világsajtóban, de ér­dekes módon nem úgy. mint egy új divat kezdetének, hanem más poli­tikai összefüggésben. Hiába végez­tem jogi tanulmányokat, csak két évvel később ismertem fel ennek nemzetközi jogi oldalát fejezi be emlékezését Benedek Pál, akitől még megkérdem: Elég izgalmas részén lakik a földnek, átélt-e már gépeltérítést? Szerencsére egyszer sem, de lekopogom, mert hamarosan visz- szautazom Izraelbe, természetesen repülőn ... Temesi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom