Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 8., 3. oldal AHOL KATONA JÓZSEFET, KODÁLY ZOLTÁNT KERESZTELTÉK ... Kétszáz éves a kecskeméti katolikus templom Néhány évtizeddel a törökök ki­verése, néhány évvel a kuruc—la­banc háborúk után mindössze 778 adóköteles gazdát írtak össze Kecskeméten. Az oly régóta várt, viszonylag békés évtizedekben a szörnyű járványok ellenére 1741 /42-ben minden harmadik kecskemétit elvitt a pestis — 1771 - ben már csaknem tizenhatezren él­tek a sövénypalánkkal védett tele­pülésen és pusztáin. Főként a né­met és dunántúli betelepülők révén növekedett a katolikusok aránya. Kicsinek bizonyult a piarista és a ferences templom. Emiatt a hívők vitába is keveredtek a sokáig a vá­rosi plébániát is vezető barátok­kal. Mária Teréziához fordultak segítségért. Halaszthatatlanná vált új temp­lom építése. Hosszas tanakodás után az ötvenes években jelölték ki a helyét. (Sokan szívesebben látták volna a mostani színház fundu- sán.) 1767. május 5-én 372 öl ja- kabszállási terméskő vágatását rendelte el az új egyházi épület szá­mára a tekintetes tanács. (Az ala­pozást 1774-ben kezdték meg.) Pénzhiány miatt lassan haladtak. 1791 szeptemberében félkész épü­letet szentelt föl a törökök kiűzése utáni világi negyedik plébános közreműködésével a váci püspök. A reformátusok is büszkék voltak az akkor egyik legnagyobb alföldi templomra, mint ahogyan a kálvi­nista templom előző évi bővitését, felújítását is az egész város gyara­podásának tekintették. Az Oswald Gáspár fráter által tervezett egyházi épület szószékét a református hitről áttért Kiss Márton helybéli lakos adományoz­ta, a templom berendezésében, el­ső feldíszítésében Ferenczy Ida nagyapja, Ferenczy Gergely jeles­kedett. Ő járta ki, hogy a rokkant katonák budapesti templomából Kecskemétre szállíthassák a ke­resztelőkutat. Ebből hintették meg néhány hónap múltán az ifjú Kato­na József takácsmester és Borbók Ilona József nevű gyermekét szen­telt vízzel, itt kapta meg a kereszt- séget kilenc évtized múltán Kodály Zoltán. Az 1806 óta tornyos épületet tűz és földrengés pusztította. Az el­múlt két évszázadban jótevők ado­• Kecskemét főterének egyik legszebb épülete a katolikus templom. Szeptemberben volt a kétszázadik évfordulója felszentelésének. (Fotó: Gaál Béla) Hiányaiból, a hívek áldozatkészsé­géből új berendezési tárgyakkal, új díszítésekkel gyarapodott, szépült. Ka da Elek polgármestersége ide­jén, a városfejlesztő személyes köz­reműködésével dolgozták ki e szá­zad elején a templom kifestésének, műmárványozásának és villamosí­tásának a terveit. Az óriási, szá­mos szakmát foglalkoztató mun­kát Lohr Ferenc festőművész irá­nyította. Az új faliképeket Rosko- vics Ignácz festette. A főoltár fölöt­ti freskón nagy reggeli fényesség­ben felhőkön tündöklő Úristent a város köztiszteletben álló, csak­nem 100 éves református polgárá­ról, Szappanos Istvánról mintáz­ták. A festmények helyi vonatko­zásai közül különösen figyelemre méltó a templomhajó boltozatán látható jelenet. A város védőszent­je, Szent Miklós megáldja a pász­torokat és a földművelőket. A szent mellett egy angyal a város kecskés címerét tartja. Heltai Nándor Vegyes kereskedelem Valaki gondol egyet, és kereskedő lesz. Ma már ilyen egyszerű. Vállalkozni szabad. Nem számít, hogy az általános iskolát idő előtt otthagyta. Azt sem róják fel hibájául, hogy nincs szakképzettsége. Aki azelőtt két ujjal fogta a szalámiszeleteket a vevő szeme láttára a pultnál, annak is szabad a pálya, ha erkölcsi bizo­nyítványt vált, 300 forintos illetékbélyeget vesz, és saját érdekében bizonyítja: jó irányban is változhat a higiéniai szemlélete. Szóval, ma sok mindenbe lehet fogni, ami korábban nehezebben ment, akár üzlethe­lyiség nélkül is lehet valakiből boltos. S még ki min­denkiből! Az önkormányzatok azt tapasztalják mostanában: az új vállalkozók között van egy szűk réteg, amely szeret a zavarosban halászni. Területfoglalási enge­dély és díj nélkül árusítanak közterületeken olyan árukat is, amelyek nem illenek bele az általuk forgal­mazható termékek körébe. Egyes palackosital- eladóknál élelmiszer- vagy háztartási boltokban kap­ható, sőt, külföldről való fogyasztási cikkek (rágógu­mi, csokoládé) is megtalálhatók. Más: a kecskeméti széchenyivárosi kispiacot — né­hány, hasonlóan kijelölt értékesítőhelyhez — azért hozták létre, hogy ott a kistermelők kínálhassanak zöldség- és gyümölcsféléket a környék lakóinak. Má­ra az élelmiszer-ellátás javítására nyitott kispiacot „elnyomták” a használtruha-, a szeszesital-, a video- és magnóárusok, akiket a jövőben az önkormányzat szeretne — ha szép szóval nem megy, bírságolással — a Zsinór utcai zsibpiacra és a Zöldfa utcai vásártérre irányítani. Mindent a maga helyén: erre tö­rekszik a város helyhatósága a lép- ten-nyomon felbukkanó — zavaró — vegyeskereskedelem helyett. így szorították ki annak idején a len­gyel, román és az orosz viszont­eladókat is a kapualjakból, meg a Budai utcai piaccsarnok mellől a Zöldfa utcába. — kohl — DOBOZOS TEJ Új csomagolási technikát vezettek be a Fejér Komárom-Esztcrgom Me­gyei Tejipari Vállalat tatabányai gyárá­ban: félliteres kartondobozokba töltik a tejet. Igaz, ez kissé megdrágítja a ter­méket, de a dobozos tej tovább tárol­ható, az egynapos szavatossági idő há­rom napra emelkedik. A csomagoló­anyag, környezetkímélő módon sem­misíthető meg, illetve a szemétbe kerül­ve egyszerűen elkorhad. Minden létező és vélt igény kielégítése a cél: gipszből készített hordófenekek a kecskeméti KGST-piacon. Kling István Garáról többek ne­vében érdeklődött: „Azokra a föl­dekre, amelyekre az úgynevezett megváltási összeget kifizették, jár-e kártérítés, illetve milyen kár­térítés jár? Ugyanis az összeg, amit annak idején fizettek a semmivel volt egyenlő, tehát kártérítésnek nem minősíthető. Kérvényt ad­tunk be a földhivatal felé, a hivata­los papírokért. De még most sem vagyunk igazán tisztában vele, hogy jár-e nekünk kártérítés vagy sem.” Akinek a földjét megváltották, minden további nélkül igényelheti a kárpótlást. A megváltási össze­get a kárpótlás mértékének megál­lapításakor levonják. A földhiva­talhoz beérkezett kárpótlással kapcsolatos kérvények teljesítése, valószínűleg a hivatal leterheltsége miatt, hosszabb időt vesz igénybe. Ezért azt javasoljuk, hogy a kár­pótláshoz szükséges borítékot és a kitöltött adatlapokat minél előbb, de legkésőbb 1991. november 8-áig juttassák el a Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatalhoz. B. A. Kevés lesz a helyi adó Petőfiszálláson? A község nagyobb utcáin már le­burkolták az utakat, a kisebbeket is szeretnék hamarosan. Mindennek költségeit az önkormányzat és a la­kosság közösen állja, illetve állta. S bár nagyon sokba kerül, mégis azt tervezik, hogy a földgázt is bevezet­tetik a településre 1992-ben. A lakos­ságnak ezeket a terheit csakúgy. mint azt a tényt, hogy egyre több a szociális támogatásra szoruló Petőfi­szálláson, az önkormányzat figye­lembe veszi a jövő évi helyi adó megállapításánál. Igaz, így előfordul­hat, hogy központi támogatás nélkül filléres gondjaik lesznek, a lehetséges határig mégis vállalják a kockázatot. Az ATI nem vész el, csak átalakul Megszűnik az ATI Baján és Kecskeméten, írtuk lapunkban, ami­kor a megyei közgyűlés döntéséről beszámoltunk. Az önkormányzat­nak ugyanis nem feladata a gépjárművezető-képzés, a tulajdonába került vagyont pedig ő akarja hatékonyabban hasznosítani. E lépés azonban nem jelenti a korábbi szervezet felszámolását. Ugyanis a kecskeméti egység vagy november 1-jétől vagy január 1- jétől önállósul, államigazgatási felügyeletű intézményből átalakul ATI Munkaközösséggé. A teljes, 22 tagú dolgozói kollektíva együtt marad, s immár a piaci szférában folytatják a gépjárművezető­képzést, valamint az ehhez kapcsolódó szaktanfolyamok szervezését. Az ATI név további használatához megkapták az engedélyt, s ter­veik szerint Kecskeméten - a régi helyen, a megszokott környezetük­ben szeretnék fogadni az érdeklődőket. Megkezdték a tárgyalást a bérletről, de erről végleges döntés majd csak az önkormányzatok megállapodása után születik. V. T. Az általános A rr j • r j zzi ' 1 JT iskolások (szü- A csengődi védőháló lei) már meg- ° kapták az ön­kormányzat anyagi segítségét a tanévkezdéshez. Most arról döntött a testü­let, hogy a középiskolások 2500, a felsőfokú oktatási intézményekbe járók pedig 5000 forint támogatást kapjanak abból a közel egymillió forintból, amihez a közelmúltban pályázat révén jutott az önkormányzat. Döntött a testület abban is, hogy átvállalják a lakásépítési kölcsönök megnövekedett kamatterhét a rászorulóktól (maximum havi 1500 forinttal). Segítik a köz­ségben letelepedni szándékozókat is. Az idén januártól 150 ezer forint egysze­ri támogatást adnak az építkezőknek, függetlenül az igénylő anyagi helyzeté­től. Évente 5-6 családi ház készül el Csengődön. CSODÁK PEDIG VANNAK! A vizuális nevelés művésztanodája Baján • Az országos környezetvédelmi gyermekrajz-pályázaton Nagy Éva 6. osztályos tanuló II. díjat nyert. Különleges kiállítást láthat az,érdeklő­dő közönség a bajai Ortutay Általános Művelődési Központban. A legkülönbö­zőbb technikákkal alkotott művek kidol­gozottsága, gondolati mélysége láttán ké­telkedve fogadták a látogatók, hogy a „művészek” 8—14 éves gyerekek. A vizuális iskola vezetője, Kántor József textilművész egyike azoknak az elhivatott pedagógusoknak, akik szívügyüknek ér­zik a tehetséggondozást, a gyermekek tel­jes emberré való fejlődését. 1978-ban jött Magyarországra, Csíkszeredáról. Bajára '88-ban költözött családjával együtt, s itt csöppent bele a vizuális oktatásba. Magá­ról igen keveset, de munkájáról annál szí­vesebben beszél. Hiányt pótol ez a kérdés: a hagyomá­nyos iskolában nincs mód és idő a gyer­mek alkotásvágyának kiélésére. A beisko­lázás után az addigi domináns képi IStás- mód helyét egy elvontabb, megtapasztal- hatatlan „betű-szám” világ foglalja el. Ez nagy törés a kicsik életében, s ha a vizuális mint kommunikációs út elvész, nehezebb lesz a kapcsolatot megtalálni a környezet­tel. Fennáll a veszélye annak, hogy a to­vábbiakban a gyermek és a tárgyi világ kapcsolat jellemzője a közöny és az igény­telenség lesz. Az 1985-ben induló vizuális iskola e problémák kiküszöbölését tervezte. Kez­detben a József Attila Művelődési Köz­pontban, majd 1988-tól az Ortutayba át­helyezett 6 osztályos képzésen való részvé­telt kemény válogatás előzi meg. Ebben az évben — a tavalyi évfolyam kivételével — teljes az iskola: jelenleg 120 feletti az oda járó gyerekek száma. Új évfolyam indult, pedig a vizuális ta­nítás komoly gondokkal küzd. Mindenekelőtt nincsenek főállású tanárai. Kántor tanár úr elsősorban a III. Béla Gimnázium rajztanára, mellékállásban délutánonként a vizuális iskola vezetője. S a művészet? Legfeljebb csak hobbiként jut rá ideje, hiszen a „tanárkodás” lelkiis­meretesség nélkül nem végezhető. Helyhi­ánnyal is küszködnek. Jelenlegi otthonuk az Ybl sétány 6. szám alatti, 4 kis szobából álló, volt óvoda. A finanszírozást ebben az évben alapítványi formában próbálják megoldani, hiszen a szülők által befizetett • Az egyik legszebb munka. (Gál Zol­tán felvételei) havi 300 forintos tandíj szinte jelképes. A gyerekek után nem kapnak támogatást, szakkörként működnek, mint oktatási kí­sérletet nem engedélyezik. Mindenek ellenére mindent megadnak a gyerekeknek. Ez nem egyszerű alapok­tatás: a festés, grafika mellett foglalkoz­nak linómetszéssel, szitanyomással, tűzzo­mánccal, rézkarckészítéssel, szőnyegkészí­téssel, gipsszel és agyaggal is dolgoznak. Czár János miskei népi iparművész se­gítségével régi gyermekjátékokat is készí­tenek. Az idén a szokásos kárászi táboro­zás helyett Röjtökmuzsajra kirándultak. Közel lévén Sopron és Kőszeg, a fő téma az építészet volt. A kiállításon látható al­kotások bizonyítják, mennyire megértet­ték a gyerekek a régi korok hangulatát, és milyen virtuóz technikával adtak vissza azt. Nagy érték menne veszendőbe, ha ezek a kis művészek elkallódnának ... Huszár Adrien Jelentkezés hatosztályos gimnáziumba A Kecskeméti Református Kol­légium Gimnáziuma felvételt hir­det az 1992/93-as tanévben induló hatosztályos gimnáziumi képzés két első osztályába. A jelentkezé­seket 1991. november 15-éig fo­gadják el. Tájékoztató és jelentke­zési lap a gimnáziumban, a Refor­mátus Könyvesboltban, a Refor­mátus Lelkészi Hivatalban, vala­mint a hittanórákon kapható. Vécsey Károlyra emlékeztek Solton (Tudósítónktól) A solti általá­nos iskola tavaly vette föl az aradi mártír, Vécsey Károly nevét. A bátor tábornok családja sokáig községünkben élt. Egykori házuk­ban ma múzeum és könyvtár van. A tanári kar és a diákság október 6-án ünnepséggel emlékezett meg a névadónkról és a magyar Golgo­tán vele együtt kiszenvedett társai­ról. Idézték a hősöket a versek, melyeket Váradi Gáborné tanított be. A haza áldozatait dicsérte Ma­dár Istvánná kórusának éneke. A Vécsey-emlékfalnál meggyújtott tizenhárom gyertya a mi szíveinket is felmelegítette. Átérezhettük, hogy az önfeláldozás másfél évszá­zad távlatában is elevenen hat. Életre kelt képzeletünkben a ma­gyar történelem tragikus esemé­nye. Az ünnep délutánján vetélkedők és sportversenyek voltak. Törté­nelmi barkochba, hadi játék, ta­nár—diák kézilabdameccs. Jó, hogy október 6. ismét visszatért az életünkbe. Miskolci Orsolya, 7/a Hagyd el a (káros) szenvedélyedet! Miért nehéz a szenvedélyektől megszabadulni? címmel a dohány­zásról szóló előadással folytatják a Kezdj el élni! bibliai programot a kecskeméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központban. Ma, 18 órától dr. Homoki Henriette orvos és Mayor Zoltán lelkész előadását hallhatják az érdeklődők a belépő­díj nélküli rendezvényen. Tanácskozás a szakmai irányváltásról... A Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola Vízgazdálkodási Intézeté­ben — Baján — az oktatók, a dol­gozók és a hallgatók érdeklődése mellett tartott tájékoztató előadást Pungor Ernő akadémikus, minisz­ter, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke az ország mű­szaki állapotának helyzetéről, problémáiról, fejlődési-fejlesztési törekvéseiről. Hangoztatta, hogy több nehéz körülmény ellenére a magyar tudomány nemzetközileg elismert rangja előkelő. A tudo­mány eredményei azonban későn vagy egyáltalán nem jelenhettek meg a termelésben. Az elmúlt évti­zedekben a műszaki fejlesztést kü­lönböző béklyók kötötték. Szólt arról, hogy a fejlett ipari országok tapasztalata szerint egy ember életében többször követke­zik be szakmai irányváltás. Ezért a képzésnek, a műszaki felsőokta­tásnak változni kell. A monoliti­kus szakemberképzés helyett a szakemberpiachoz, a változó igé­nyekhez kell igazodni. Stabil alap- képzettséggel, általános művelt­séggel és szakmát váltani tudó is­meretekkel és életfelfogással ren­delkező műszaki értelmiségit igé­nyel a jelen és a jövő. A tehetség, a személyes kvalitás az oktatásban és a munkában határozottabban jelenjen meg. Ez megfelelő nyelvis­merettel együtt lehetővé teszi, hogy a magyar szakember a világon kontabilis legyen. Tájékoztatást adott arról is, hogy az OMFB nyílt pályázatai az egyes témák-problé- mák jó és olcsó megoldásaihoz kí­nálnak komoly anyagi támogatást. Kérdések és válaszok a kárpótlásról A kárpótlási törvénnyel, a kárigényléssel kapcsolatos kérdéseikre szíve­sen közlünk válaszokat lapunkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai nyújtanak ebben szakszerű segítséget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom