Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

Az adócsökkentés legjobb útja — a költségvetési kiadások csökkentése PÉNZ. VÁLLALKOZÁS, PIAC Még nyilvánosságra sem került az adótörvény tervezete, máris élénk vita zajlik róla, illetve a felté­telezett elgondolásokról. Ki a csa­ládi pótlék esetleges megadóztatá­sa miatt háborog, ki a találmányi díjak adómentességét, ki pedig a vállalkozási kedvet félti. A nagyjá­ból azonosan érintettek szakmai, családi helyzetből eredő, fogyasz­tói és más közösségekbe tömörülve „lobbiznak” terheik csökkentésé­ért, s ez természetes. Amint termé­szetes az is, hogy érveik — egy kedvező kimenetelű későbbi alku érdekében — jobbára túlhangsú- lyozottak és kiélezettek. A magyar tőkést kell felhozni Tagadhatatlan, hogy népesedési helyzetünk a nagyobb családok fo­kozott támogatását igényli. Két­ségtelen, hogy a találmányi díj megadóztatása nem a legjobb ösz­tönzője az innovációnak. Vagy hogy a tőkejövedelem — ezen be­lül különösen a vállalkozói tevé­kenységgel párosult befektetési jövedelem — adójának emelése visszafogja a befektetési kedvet. Azt sem nehéz belátni, hogy a munkavállalók jövedelemadójá­nak emelése, pénzbeli társadalmi juttatásainak növekedése előbb- utóbb maga után vonja a bérek és a bérközterhek növekedését. Erre pedig a versenyben levő vállalkozó e költségek, azaz a foglalkoztatott­ság csökkentésével, a munkameg­takarító beruházások erőltetett be­vezetésével, a munkaigényesebb termékek kínálatból való törlésé­vel válaszol. A magyar gazdaságban a foglal­koztatást gyors szerkezetváltozta­tás és műszaki, csomagolási stb. újítások közepette kell bővíteni. Ilyen feltételek között a vállalko­zást terhelő legfontosabb közvet­len (úgynevezett egyenes) adó mér­séklése, új kapacitások üzembe he­lyezése esetén még a befizetések egy részének a visszatérítése is in­dokolt. S ha a hazai össztőkén be­lül a jelenlegi 3-4 százalékról 20-ra akarjuk emelni a külföldi működő tőke arányát, akkor nem a külföl­diek kedvezményeinek mérséklésé­vel egyenlíthetjük ki a belföldi tőke hátrányát, hanem fordítva: a ma­gyar tőkést kell felhozni a külföldi­ek kedvezményeinek szintjére. A viszály almája A feltaláló életeleme a beruházá­si fellendülés. Ekkor valósulnak meg tömegesen — s ezzel feltalálói díjat hozóan — a találmányok. Ha az újítások iránt jelentősen nő a kereslet, ugrásszerűen megnőnek az ebből származó jövedelmek, s akkor az adó utáni nagyobb nettó jövedelem nem teszi viszály almá­jává a jövedelmet. Amíg azonban alacsony a kereslet szintje és a ta­lálmányok száma, nem volna sza­bad az újítók kedvét szegni. Ismeretes, hogy a fogyasztási adók nem igazodnak a jövedel­mekhez, nem veszik figyelembe a családok között a teherviselő ké­pességben, az eltartottak számá­ban, tehát költségeiben meglevő különbségeket. A szociális szem­pontok es a jövedelmi arányok szabályozása szükségesssé teszi az egyenes, tehát a személyi vagy vál­lalati jövedelmet közvetlenül meg­ragadó adókat. Sokáig az egyenes adók, elsősorban a személyi vagy összevont (családi) jövedelemadok progresszivitása volt általánosan elfogadott követelmény. Kiderült azonban a progresszivitás teljesít- ményvisszatarto hatása, ami miatt jövedelmek sem jönnek létre, vagy­is a társadalmi adóztatható összjö­vedelem kisebb. a magánkezdeményezésnek Mindez azt jelenti, hogy a pénz­ügyminiszternek címzett javasla­tok, követelések voltaképp egy­másnak vannak cimezve, többsé­gük közvetve vagy közvetlenül fe­lesel egymással. Változtatni, illetve fenntartani az adóterhek valamifé­le megoszlását nagycsaládosok és egyedülállók, találékonyak és kivi­telező típusú emberek, tulajdonosok és munkavállalók, a fogyasztói és a munkavállalói létforma között — miközben világos, hogy a nagyobb adó utáni munkajövedelem és a vál­lalkozó terhének növekedése a mun­kahely létét kérdőjelezi meg ... — együtt vagy egyidejűleg mindez megoldhatatlan. Látnunk kell, hogy adott költségvetési kiadások mellett csupán az adóterhek egymásrahárí- tásáról lehet szó. Hatékonyan, kon­szenzussal adót mérsékelni csak a költségvetési kiadások csökkentésé­vel lehet. Tegyük hozzá: az állam szerepének ezzel együttjáró csökke­nése egyszersmind azzal az egészsé­ges következménnyel jár, hogy több és tágasabb tér nyílik a magánkezde­ményezés előtt. Bácskai Tamás (FEP) Támadás az MNB-elnök ellen Ötvenkét pontos módosítást ter­jesztett elő a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényja­vaslathoz Szabó Iván MDF-es képviselő. Ha a képviselőház elfo­gadná, az MNB elnökét nem hat, hanem csak négy évre nevezné ki a köztársasági elnök, természetesen a miniszterelnök javaslatára; a munkáltatói jogokat nem az MNB elnöke gyakorolná alelnökei felett, hanem a közgyűlés; az elnök nem tehetne javaslatot alelnökei szemé­lyére; az MNB működésének irá­nyításáért a jegybank elnöke úgy lenne felelős, hogy közben „az MNB általános irányító szervezete az igazgatóság lenne”, mely az el­nökből, az alelnökökből és a köz­gyűlés által választott igazgatósági tagokból állna, s ez utóbbiakra az elnök szintén nem tehetne javasla­tot. Az MNB nem állami, hanem csak legalább 51 százalékban álla­A cári kötvények az utolsó for­dulóba érkeztek a londoni pénz­piacon: már csak régiségkereske­dők árverésein értékesítik őket, de hamarosan ott is kimúlás vár rá­juk. Az 1917 előtti oroszországi be­ruházásokról szóló értékpapírok — részvények, kötvények, a cári kormány fizetési ígérvényei — év­tizedekig hevertek elfeledve a nyu­gati tulajdonosok és örököseik fi­ókjaiban. Legfeljebb a dolgozó- szoba falát díszítették, üveg alatt, ezek a cirkalmas rajzolatú törté­nelmi érdekességek. Történt aztán, hogy a szovjet kormány, ötéves tárgyalássorozat után, a nyolcvanas évek végére megegyezett a brit kormánnyal, hogy a jó viszony érdekében, a brit birtokban levő szovjet vagyon be­számításával, végleg rendezzék a hetvenéves követeléseket. (Koráb­ban 1967-ben is volt már egy ha­sonló megállapodás, akkor a szov­jet kormány a balti államok 1940- ben Londonba menekített aranyá­ról mondott le a brit követelések elengedése fejében. Most a balti államok visszakövetelik London­tól az aranyat, illetve ellenértékét.) A brit kormány a Price Water- house könyvvizsgáló cég, mint va­gyonkezelő közvetítésével, tavaly 62 millió fontot fizetett ki brit tu­lajdonosoknak olyan romantikus nevű cári papirok fejében, mint „szentpétervári vontatás”, „ko- kund-namagan vasút”, „fekete­tenger—kubanyi vasút”, „orosz dohánytársaság” és hasonlók. De „volt, aki az orosz polgárháború­ban eltűnt négy doboz szardíniá­ját, hetven doboz corned beefjét, mi tulajdonú részvénytársaság len­ne, ahol az államot nem a pénz­ügyminiszter, hanem a kormány által kijelölt miniszter képviselné. Bár múlt heti ülésén az Országgyű­lés gazdasági bizottsága még nem ért az összes módosító javaslat megvitatásának végére, a Pénzügy­minisztérium képviseletében ott le­vő hajdani MNB-s Bakó Ede az MDF-es indítványokat szakmai­lag indokoltnak minősítette. Nem kizárt, hogy az MDF eléri: a jegy­bank ne az Országgyűlésnek alá­rendelt, kormánytol független in­tézmény legyen. A múlt héten Csurka István is támadásba len­dült a Magyar Fórum hasábjain az MNB elnöke ellen. Az ő tanácsa­dója állítólag az MNB-től, majd a Magyar Hitel Banktól megválni kényszerült nemzetközi bankszak­ember, Boross Imre. (Közli a HVG szept. 28-ai száma) 30 doboz kondenztejét tartalmazó szekreterjét kérte vissza. „Volt, hogy fizettünk, volt, hogy nem” — mondta a Price Waterhouse egy munkatársa. Az értékpapír-tulaj­donosok mindenesetre megkapták a névérték 54 százalékát, ami ma­napság sem csekély összeg, mond­juk, 30 ezer fontnyi „Kijev városi kölcsönért”. Ám az akció lezárult és a megkésett jelentkezők azóta a gyűjtők és régiségek piacát, a Christie’s és a Phillips árveréseit próbálják becserkészni megint értéktelen papírjaikkal. Ezek an­nál is értéktelenebbek, mert mind több van belőlük, még mindig százezerszámra kerülnek elő padlásról, pincéből. Szeren­csével járt a Bank of England, a brit központi bank, amikor ta­vasszal piacra dobta a pétervári, majd az emigráns cári kormány 1917 és 1920 között kiadott, brit kölcsönöket szavatoló 10 538 da­rab Fizetési ígérvényét. A sokmil­liós névértékű papírokért 70 ezer fontot fizetett egy európai gyűj­tő. A londoni Phillips cég mos­tani árverésein a kötegjével áru­sított régi orosz papírok közül azonban a szebbek is már csak a névérték egynegyedéért kelnek el, a többség ára pedig a meg­alázó egy font darabjáért, átla­gosan a névérték 0,5 százaléka. Miközben a brit vállalkozók azt fontolgatják, érdemes-e Szovjetunió utáni orosz részvé­nyekbe fektetni, rövid feltáma­dás után a piac Londonban im­már végleg halálra ítélte a Szov­jetunió előtti orosz részvényeket: olcsóbbak, mint a tapéta. Tovább nőnek a devizabetétek Inflációs időkben az emberek általában igyekeznek megsza­badulni pénzüktől, legalábbis annak nemzeti valutában levő hányadától. Vajon mennyire tükröződik ez a tendencia a la­kossági megtakarítások idei el­ső félévi adataiban? — kérdezte Baárné Nyitrai Ilonát, a Ma­gyar Nemzeti Bank árfolyam­politikai osztályának vezetőjét a Tőzsde Kurír munkatársa. — Előzetes adatok alapján a lakosság takarékbetét-állomá­nya — az időarányosan esedé­kes kamatokat is beszámítva — 1991. június 30-án 375 milli­árd forint volt, ami 42,2 milli­árd forinttal (12,7 százalékkal) több a január elsejei betétállo­mánynál. Ezen belül a forintbe­tétek 12,4 milliárd forinttal (4,7 százalék), a devizabetétek pedig 29,8 milliárddal (41,7 százalék) nőttek. (A forintbetétek állo­mánya — az időarányos kama­tok nélkül — 15,1 milliárd fo­rinttal, azaz 5,8 százalékkal csökkent.) A devizabetétek jú­nius 30-án 101,3 milliárd forin­tot tettek ki, ami napi árfolya­mon számolva 1,3 milliárd dol­lárnak felel meg. A lakosság tu­lajdonában levő értékpapírok állománya — a takaréklevelek­kel együtt —- 28 milliárd forint­tal (31 százalék), 118,4 milliárd forintra gyarapodott. A polgá­rok bankrendszerrel szembeni nettó megtakarítói pozíciója az elmúlt hat hónapban 199,9 mil­liárd forinttal (75,2 százalék) javult. A takarékbetét-állomány alakulását tekintve szembeszö­kő, ám teljességgel érthető a fo­rintbetétek. arányának csökke­nése. Egyrészt a kedvezményes lakáshitelek visszafizetése meg­csapolta a forintmegtakarításo- kat, másrészt a forintbetétek egy részét értékpapírok vásárlá­sára fordította a lakosság. Nem lehet tehát egyértelműen kije­lenteni, hogy a forintmegtaka­rítások meredeken szállnak alá, mert az emberek más, jobban kamatozó és likvid forintmeg- takarítási formákat keresnek. A devizabetétek állománya ugyanakkor, amint az a szá­mokból is kitetszik, erőteljes növekedést mutat. Ez az irány­zat még 1989-ben indult meg, amikor lehetőség nyílt arra, hogy a lakosság eredetigazolás nélkül helyezhessen el devizát a hazai kereskedelmi bankokban. D. K. A cári kötvények végnapjai 1991. október 1., 7. oldal PIACOK ES ARAK (Közli a Számadás szept. 26-ai száma) A 37. hét kispiaci árai Lehel tér Miskolc Kecskemét Győr .Szombathely Burgonya 16 18 •20 8 18 20 13 15 16 12 16 18 12 15 18 Fejes káposzta 10 14 16 8 10 15 5 6 8 10 10 12 12 14 15 Kelkáposzta 10 14 20 16 18 20 12 14 18 14 14 16 10 18 20 Karalábé 10 10 12 8 25 30 8 10 10 18 18 20 20 25 25 Karfiol 10 10 12 35 45 50 20 40 50 50 50 60 50 60 70 Sárgarépa kg/cs. 22 40 40 14 25 30 8 12 12 14 16 18 20 25 30 Petrezselyem 38 40 50 26 30 40 25 30 30 14 18 18 35 40 50 Vöröshagyma 24 25 28 14 16 20 15 15 20 18 20 20 20 25 30 Fokhagyma db/kg 5 8 10 80 110 120 90 90 120 4 6 10 90 150 160 Uborka 20 28 50 16 30 40 15 25 35 20 25 34 10 15 30 Főzőtök 12 14 16 6 8 10 8 8 10 8 8 10 8 10 10 Zöldbab 28 36 40 20 30 35 20 25 25 30* 35 40 30 30 40 Paradicsom 11 14 18 5 15 20 6 10 12 9 10 12 15 20 30 Paprika 16 26 32 12 40 50 15 20 25 20 26 28 10 30 40 Gomba 140 150 160 120 200 300 60 160 160 110 120 130­­­Sárgadinnye 40 40 40 26 30 30 18 20 25 20 25 25 60 60 60 Görögdinnye 8 8 10 5 6 7 4 6 8 6 6 8 10 10 12 Nyári alma 22 32 38 20 40 60 20 25 40 20 25 35 20 30 50 Körte 26 34 40 20 30 50 ■ 40 45 55 35 35 40 25 30 40 Szilva 28 28 40 25 40 50 25 30 35 25 30 35 25 30 50 Őszibarack 44 48 62 30 60 100 40 50 60 35 40 45 40 55 78 Csemegeszőlő 25 36 50 30 50 65 35 40 55 35 40 50 40 50 70 Tojás 3.30 3.40 4.50 3.20 4 4.50 4.5C 4.50 5 4 4.50 5 3.8C 4 4.50 A mod. rövidítés a legjellemzőbb órát jelöli. FM-NGKM Piaci Információs Szolgálata agrimpex Árak az európai tőzsdéken 1990. évi max. min. ______1991. évi 3 6.heti 1 37.heti ______átlag______ D ollár/tonna Kalkulált magyar halárár Ft/t Búza (FOB európai kikötő) 150 70 79 80 6020 Kukorica (CTF Rotterdam) 141 112 n.j. 127 7560 Napraforgóolaj (Ex tank Rotterdam) 540 457 482 490 31610 Szójabab (CIF Rotterdam) 270 232 243 244 24420 Szójadara 48 % (CIF Rotterdam) 235 195 211 212 21950 Halliszt (C&F Hamburg/Bremcn) 535 370 481 490 40640 Cukor, fehér (FOB európai kikötő) 463 297 291 291 18910 • Bár itt az ősz, a dinnye még nem tűnt el a piacokról. Acélkvóták Közép-Európának? A Le Monde című francia napi­lap nemrégiben arról számolt be, hogy az Eurofer nevű szervezet, amely a nyugat-európai kohászatot egyesíti, beadványban kérte az Eu­rópai Közösségek brüsszeli bizott­ságától „átmeneti kvóták” beveze­tését a magyar, a csehszlovák és a lengyel acélimportra vonatkozóan. „Érthető, hogy a közép-európai országok nagyszabású devizaigé­nyük kielégítésére készek közepes minőségű termékeiket bármi árön eladni, viszont ez nyomást gyako­rol a piacra — írja a lap. —- Az is érthető viszont, hogy a nyugat­európai kohászat, amely másfél évtizede nagy erőfeszítéseket tesz a szerkezetátalakításra, nem akarja a politika érdekében feláldozni azokat, ráadásul akkor, amikor az EK acélfogyasz(ása komoly gyen­gülésjeleit mutatja. Talán a megol­dás kezdetét jelentheti viszont Francis Mer, az Usinor-Sacilor ve­zetőjének, az Eurofer elnökének az a javaslata, amely szerint a n\ ugat- európai kohászat vállaljon véd­nökségét a lengyel, a cseh és a ma­gyar kohászok felett A Nagykőrösi úti nagybani piac árai szeptember 8-tól 14-ig ÉllillSlIIIIÉlM Leg­Leg­alacsonyabb magasabb Tojás 2,20 3,60 Ft/db Burgonya 10 22 Ft/kg Sárgarépa 10 12 Ft/cs Sárgarépa 10 15 Ft/kg Petr. (gyökér) 10 15 Fl/cs Pelr. (gyökér) 10 20 FlAg Pelr. zöldje 3 4 Ft/cs Zeller 4 8 Ft/db Zeller 10 25 Ft/kg Hón. relek 3 10 Ft/cs Cékla 8 12 Ft/kg Torma 10Ö 110 Ft/kg Ft/cs Zöldhagyma 10 20 Lilahagyma 15 18 FlAg Vöröshagyma 12 15 Ft/kg Fokhagyma 70 100 Ft/kg Fejes kap. 4 6 Ft/kg Vörös káp. 12 16 Ft/kg Kelkáposzta 6 10 Ft/kg Saláta 10 18 Ft/db Sóska 20 30 Ft/kg Karalábé 5 10 Ft/db Karalábé 12 13 Ft/kg Karfiol 25 32 Ft/kg Paradicsom 6 32 Ft/kg Paprika tv. 8 40 Ft/db Paprika (hegyes, erős) 1 2 Ft/db Uborka 20 45 Ft/kg Gomba 1IO 140 Ft/kg Alma 15 45 Ft/kg Körte 15 70 Ft/kg Dióból 320 350 Ft/kg Szárazbab 84 122 FtAg Száraztészta 60 110 FlAg Sav. káposzta 22 40 FlAg Fgyéb sav. 35 80 FlAg Mák 90 115 FlAg Méz 120 160 FtAg Banán 43 72 FtAg Mandarin 100 125 FtAg Narancs 65 90 FtAg Grapefruit 90 95 FtAg Mandulabél 300 360 FtAg Citrom 48 85 FtAg Szőlő 16 50 FtAg Kiwi 22 24 Ft/db Eper 110 120 FtAg Sárgadinnye 20 38 FtAg Kapor 4 6 FtAg Par. paprika 25 38 FtAg Padlizsán 30 50 FtAg Főzőtök 5 10 FtAg Zöldbab 15 30 FtAg Zöldborsó 45 70 FtAg Kukorica 3 7 Ft/db Zölddinnye 23 30 FtAg Zöld par. 8 18 FtAg Oszibarck 20 90 FlAg Szilva 18 45 FtAg Földimogy. 160 170 FlAg Sárgaborsó 26 28 FtAg Lencse 38 82 FlAg

Next

/
Oldalképek
Tartalom