Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05 / 234. szám
MEGYEI KORKÉP 1991. október 5., 3. oldal NEM TETSZETT AZ ELLENŐRZÉS! Késsel, pisztollyal és nyakvágással fenyegették meg a fogyasztóvédelmi felügyelőket Bács-Kiskun megyében példátlan, eddig egyedülálló agresszivitással támadtak meg a napokban, két helyen fogyasztóvédelmi felügyelőket. Neveket és közelebbi adatokat, a rendőri nyomozás érdekében, később közlünk. Szeptember 30-án Kecskeméten, az egyik palackosital-árushoz és vegyeskereskedőhöz ellenőrizni mentek a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség dolgozói. Bár szeszes italokat üvegben kiszolgáló forgalmazónál tilos a hely- beni fogyasztásra történő eladás, erre a tulajdonos fütyült. Amikor erre és egyéb szabálysértéseire figyelmeztették, a boltban lévő három férfi (egyikük pohárral a kezében) közbeszólásaival támogatva a kiszolgáló férjét, arra ingerelte, hogy az közönséges szavakkal szidalmazni kezdte a felügyelőket. Szemét ingyenélőknek nevezve, megfenyegette őket, hogy ő már ült börtönben, neki semmi sem számít, és hogy az ellenőrök bőrét mindjárt kilyukasztja. Mindenkit ki akart zavarni az üzletből. Az ordítozás ekkor már az utcáig hallatszott, ahonnét a felügyelőség gépkocsivezetője sietett be a hurokba szorult — védtelen — fogyasztóvédők segítségére. Válaszul a támadóan fellépő férfi egy 30-40 centiméteres késsel rohant elő, azt kiáltozva, hogy „megöllek, te szemét!" A gépkocsivezető kiszaladt a boltból, az egyik felügyelő pedig kilátásba helyezte, hogy önvédelmi fegyverét használja, ha a tulajdonos nem viselkedik emberi módon. A fogyasztóvédők drámai helyzete ezzel még nem ért véget. A boltból nyíló egyik helyiségből a bősz vállalkozó ezután egy forgótáras pisztollyal jött elő. A fegyver láttán az ellenőrök jobbnak látták a munkájukat befejezni, illetve el sem kezdeni. Két nappal később, október 2-án, Kiskunmajsán érte támadás a felügyelőség két munkatársát. Kérték a hatósági!' engedélyt a palackozott italok egyik „szaküzletében” a vezetőként be- friik'aikoitőti' hölgytől, mire ára férjét hívta. A férfi kijelentette: itt semmiféle ellenőrzést nem fognak végezni. A ház, amelyben a boltot nyitották, az övé, ő építette, szimatoljanak a felügyelők ott, ahol házi pálinkát mérnek. Az, hogy mosatlan poharakat, felbontott boros- és egyéb szeszes italos üvegeket, és egy 10 literes műanyag kannában ismeretlen eredetű pálinkát találtak, egy cseppet sem érdekelte az üzlet gazdáját. Nyomdafestéket nem tűrő hangnemben szidta a kötelességét teljesítő Ha ez így megy tovább, a vállalkozók „felkészüléséhez” ilyesfajta arzenál is szükséges lesz? két embert, egyiküknek a kabátját rángatta, lökdöste, sértegette, majd veréssel, nyakvágással és lelövéssel fenyegette meg őket, amennyiben újra megpróbálnák átlépni házának küszöbét. Az elzavart felügyelők a kiskunmaj- sai polgármesternél kerestek menedéket és találtak meghallgatást. Remélték, hogy a helyi hatalom erősebb náluk. A polgármester a városi rendőrkapitányság segítségét kérte, hogy állíttassa elő a felügyelőkkel szembeszegülő, fenyegetőző embert, ám az a rendőröket sem engedte be a házba. Csupán zárt kapun keresztül volt hajlandó tárgyalni velük. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelősége mindkét esetben rendőrségi feljelentést tett az agresszív vállalkozók ellen. Egy kislány az édesapját keresi Ember legyen a talpán, aki mostanság el tudja dönteni, lesz vagy nem lesz világkiállítás 1996-ban. Pedig ez a tény jelentősen meghatározza, befolyásolja azt, hogy Kecskeméten indul-e az Iparművészeti Főiskola több kihelyezett tanszéke. Miről is van szó? Már korábban felvetődött, hogy a budapesti Iparművészeti Múzeumból el kell költöznie a főiskola öt tanszékének. A patinás épület nem kerülheti el a felújítást. Amennyiben lesz Expo, akkor ezzel a felújítással gyors ütemben kell végezni és 99 százalék az esélye annak, hogy az onnan távozó tanszékek Kecskemétre kerülnek. Ha pedig mégsem rendezik meg a világkiállítást, akkor a múzeumépület felújítása sem olyannyira sürgős, ennek következtében pedig a hírős városba költöző tanszékek sem mozdulnak ki. A dolog tehát kétesélyes. Mindenképpen meg kell várni a döntést Expo- ügyben. Ami konkrétum elmondható, azt Hideg Antal kecskeméti alpolgármester megtette. íme: kedden újraválasztották az egyetemi tanácsot az Iparművészeti Főiskolán. Onnan érkezett meghívás a következő tanácsülésre. Hideg úr ott lesz. Nyilván annak érdekében szól majd, hogy Kecskemétre kerüljön a kerámia, a porcelán, az ékszer, az üveg, az ötvös tanszék. Ez már csak azért is szerencsés lenne, mert nem kell külön hangsúlyozni, hogy melyik művészeti ág otthonos mifelénk. És az sem utolsó szempont, hogy a költözés nagyban befolyásolná az 1,2 milliárdos világbanki támogatás ütemezését, amit a kecskeméti Universitas szervezésére kaptak. Csak azzal a fránya Expóval jutnának már dűlőre . ..! (borz) Kérdések és válaszok a kárpótlásról A kárpótlási törvénnyel, kárigényléssel kapcsolatos kérdéseikre szívesen közlünk válaszokat lapunkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai nyújtanak ebben szakszerű segítséget. Lapunk egyik régi előfizetője Kiskunfélegyházáról kért tanácsot tőlünk: „Amikor a téesztagosítás megkezdődött, szüléink már igen benne voltak az idősödő korban, s mi, hárman testvérek, sem laktunk velük. A megfizethetetlen beszolgáltatást nem tudták teljesíteni, ezért édesapánkat börtönbe csukták. Édesanyánkat elküldték a tanyájukból, és életükben soha semmit sem kaptak érte. Huszonkét ka- tasztrális hold és 486 négyszögöl földről tanyával közjegyzői örökösödési jegyzőkönyv van. 1970-ben, amikor még az édesanyám életben volt, több fórumhoz fordultunk kérelmekkel. Tizenhat katasztrális hold földet, a tanyával, jogosnak ismertek el. Viszont mégis minden téren elutasítást kaptunk. Ezeket azzal indokolták meg, hogy a föld a nagycsaládosok számára kell. Azóta is a mai Keleti Fény Termelőszövetkezet használatában van a terület. A 22 katasztrális hold és a 486 négyszögöl föld a tanyával Gátér község határában található. Kérhetünk-e kárpótlást? Kitér-e a rendelet hasonló esetekre? Amennyiben az önök édesapja már nem él, ön és a két testvére leszármazói jogon benyújthatja kárpótlási igényét, feltéve, hogy a kérdéses föld ma sincs a tulajdonukban. Az igényük érdemi elbírálásához a posta által árusított borítékot, illetve adatlapokat, valamint az okirati bizonyítékokat szükséges megküldeni (a föld elvételéről szóló okiratot, melyet a té- esztől, a földhivataltól vagy a levéltártól lehet beszerezni, illetve a hagyatékátadó végzést, ennek hiányában a születési és a halotti anyakönyvi kivonatokat), g ^ PÁLYÁZATLFELHÍVÁS! Harkakötöny község képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: ► jogtudományi egyetem vagy államigazgatási főiskola, ► legalább 3 éves államigazgatási szakmai gyakorlat, ►erkölcsi bizonyítvány, ►részletes szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajz, ►diplomamásolat. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. október 20. A pályázatot Harkakötöny község polgármesteréhez kérjük benyújtani: Harkakötöny, Kossuth u. 1., telefon: 22. 5228 VELEMENYEK KOZUGYEKBEN Alkotmányellenes a tantestületi szavazás Mint ismeretes és Karsai Péter országgyűlési képviselő szeptember 17-én elhangzott parlamenti interpellációja miatt széles nyilvánosságot kapott a kunbajai iskolaigazgatói és óvodavezetői kinevezések ügye. Karsai Úr nagy elánnal tette meg interpellációját a T. Ház előtt egy 1986-os művelődési miniszteri rendeletre hivatkozva. Történt ugyanis, hogy e rendeletnek megfelelően meghirdetett pályázatok elbírálása során a tantestületek, mint az iskolában, úgy az óvodában is egyetlen jelöltet hagytak állva a képviselő-testületi kinevezés előtt. így nem maradt más hátra a választott képviselőknek „eszi nem eszi nem kap mást” rábólinthattak a tantestület jelöltjeire. A képviselők többsége azonban a pályázók között egyéb értékelhető jelöltet is talált volna, így a tantestületi jóváhagyást bíró árválkodó egy-egy jelöltet nem nevezte ki az intézmények élére. Ezek után vádolta meg Karsai képviselő úr a képviselő-testületet törvénytelenséggel és vitte az ügyet egészen Bo- ross Péter miniszter úrig. Az egésznek a szépséghibája csak az, hogy az Alkotmánybíróságnak a napokban kihirdetett 47/1991. (IX. 24) AB határozatával teljes egészében megsemmisítette a 27/1986. MM. rendeletet. így a tan- testületi egyetértés gyakorlása és az önkormányzatok jogainak csorbítása az Alkotmánybírósági határozat szerint a továbbiakban alkotmányellenes. A kunbajai önkormányzat működése tehát törvényes, bár egy később alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített miniszteri rendeletet megsértett, de ami alkotmányellenes szeptemberben az júliusban is az, csak- hát ezt alkotmánybírónak kell kimondania. A belügyminiszter azt ígérte az interpellációra adott válaszában, hogy szigorúan megvizsgálják a kunbajai kinevezések ügyét. Csakhogy a mai napig a köztársasági megbízott egy szót sem kifogásolt az önkormányzat döntéseiből, (talán ő tudja miért!). Mélyen Tisztelt Képviselő Úr! Javasoljuk önnek és kunbajai elvbarátainak, hogy mielőtt felbolygatják egy falu életét, mert ott nem az történik, amit a kormánypárt akar, mielőtt egy testületet törvénytelenséggel vádol, nézzen utána az ön által is tavaly nyáron megszavazott alkotmánymódosításnak és az önkormányzati törvénynek és gondolja át, hogy ezek a törvények talán mégiscsak magasabb szintűek, mint egy miniszteri rendelet. Az alkotmányellenes miniszteri rendeletre alapozott interpelláció helyett talán a képviselő úr szót emelhetne a Bácsszőlősi Á. G. 500 dolgozójának kérésével kapcsolatban, akik hozzá fordultak, hogy legyen segítségükre a megélhetőségü- ket és jövőjüket illetően, hiszen a vállalat fölszámolása miatt mindenkit elbocsátottak. Ez a kérés mindmáig kérés maradt, nem úgy, mint néhány ember kérése a kinevezések ügyében. Krizsán István, Kunbaja polgármestere ÚJABB 65 EZER CSALÁDOT KERESNEK FEL Folytatódik a mezőgazdasági összeírás A Központi Statisztikai Hivatal a FAO mtógazdasági világösszeirása keretében 1991. áprilisában összeírta a mezőgazdasági üzemek, kistermelők fontosabb adatait. A felvétel teljes körű volt. A számlálóbiztosok több mint 2 millió családot kerestek fel, amelyek többsége kisebb- nagyobb mértékben foglalkozott mezőgazdasági termeléssel. Közülük közel 1,4 millió háztartásnak volt akkora földterülete vagy állatállománya. melynek alapján kistermelő gazdaságnak lehetett tekinteni őket. Kiderült, hogy az elmúlt öt évben a kistermelő gazdaságok száma alig 1,5 százalékkal csökkent, földterületük ugyanakkor csaknem 20 százalékkal nőtt. A gazdaságok állagterülete így több mint 20 százalékkal volt nagyobb, mint 1986-ban. A privatizáció kezdetét jelzi, hogy a 2 hektárnál nagyobb gazdaságok száma öt év alatt 20 ezerről 43 ezerre gyarapodott, 1688 gazdaságnak pedig 10 hektárnál nagyobb földterülete volt, átlagosan 22 hektár. Állatállományuk a legtöbb állatfajnál csökkenő ien- denciájú volt. Az adatok számítógépes feldolgozása most folyik, részletesebb eredmények az ősz végén várhatók. A tavaszi összeírás csak a gazdaságok legfontosabb adatait ölelte fel (a gazdaságban dolgozókat, a földterületet, a mezőgazdasági gépeket és az állatokat). Az 1991. évi termelés részletesebb adatait (a növénytermelés szerkezetét és hozamait, az állattartás alakulását, az épületek adatait, a termelési költségeket) a Központi Statisztikai Hivatal ez év októberében reprezentatív (mintavételes) összeírás keretében kérdezi meg. Az összeírok csak a gazdaságok mintegy 5 százalékát keresik fel. A 65 ezer adatszolgáltató kiválasztásában a véletlen játszott szerepet. A tavaszi összeírás alkalmával néhányan kifogásolták az adatszolgáltatási kötelezettséget, mások azt gyanították, hogy az adatok alapján esetleg hátrány éri őket. Most 6 hónap távlatából visszatekintve remélhetően meggyőződhettek gyanújuk alaptalanságáról. A kitöltött kérdőíveket bizalmasan kezelik. A számlálóbiztosokkal közölt adatok — a törvénynek megfelelően illetéktelen kezekbe nem kerülhetnek, azokat csak összesítve, valamennyi gazdaságra- átszám í tva hozzák a statisztikusok nyilvánosságra. Egyúttal az adatok nyilvánosságra hozatalával a termelők tájékozottságát is igyekeznek javítani. « GYÓGYÍTSD MEG ÖNMAGÁD! <8 IRENE ARNOLD reki-mestertanár ^ REKI-szemináriumot tart Baján ä 1991. október 7-70-éig, » este 17-22 óráig, í 1991. október 12-13-Án, 9-18 óráig. # a Érdeklődni Gál Istvánná, Baja, * Vasvári u. 11, telefon: 79/24-754. Gyógykezelésre Is várom önöket v «58 Baján, dr. Csanády 2. szám alatt, <J> . II. em, Géber-lakás, , ** 1991. október 7-13-áig, ^ A naponta 10-16 óráig. a V 168793 V <8<8"><8'<8'58<8<8'0''0'<8<8 XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X Kecskemét város központjában X épülő megyei iparosház X tetőtér-beépítéses, 15 szobás szállodája, valamint I. és II. emeleti irodahelyiségek & hosszú távra bérbeadók | félkész vagy kulcsátadás szerint. X Érdeklődni )i(X Ipartestületek Területi Szövetsége, X; S 6000 Kecskemét, Csokonai u. 9. X' Tel./fax: 76/22-478 X Telex: 26-794 75704 ffi xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Kábeltévé helyett parabolaantenna Dávodon Lakossági kezdeményezésre a polgármesteri hivatal kivitelezőket keresett a dávodi falutévé megépítéséhez. A 25 ezer forintos beszerelési költség azonban meghaladta a lakosság anyagi erejét, hiszen a telefonbekötések is most történnek. A hivatal nem adta fel, és egyezségre jutott egy fővárosi kft- vel. így még e hónap folyamán a helyi művelődési házban bemutatóval egybekötött parabolaantenna-árusításra kerül sor. A családok 35-40 százalékos árkedvezménnyel juthatnak hozzá a műholdas programokhoz. Állást keresők remény nélkül Kecskeméten és környékén több mint ezer dolgozónak adták ki a munkakönyvét a gazdálkodószervezetek a múlt hónapban. A helyi munkaügyi központban regisztrált álláskeresők száma szeptember végén meghaladta az öt és fél ezret. Lantos József ügyfél- szolgálati vezető szerint az év hátralévő részében a cégek újabb 1500 alkalmazottat bocsáthatnak el, akiknek az elhelyezkedésre szinte semmi esélyük sincs. A megyeszékhely és vonzáskörzetében minden huszonötödik emberre jut egy állásajánlat. A munkáltatók szakképzett dolgozókat keresnek: eladókat, gépkocsivezetőket, ácsokat, asztalosokat, könyvelőket, több nyelven beszélő üzletkötőket. Munkanélküli-járadékban 4063-an részesülnek. A szakmunkások hét és fél ezer, míg a volt szellemi foglalkozásúak átlagosan kilencezer forintot kapnak havonta. A 399 pályaszélre sodródott pályakezdő azonban a hivatalosan megállapított minimálbér 75 százalékával kell hogy beérje, melyet csak hat hónapig folyósítanak a számukra. Invitáló hangversenyre A Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete helyi csoportjának vezetősége értesíti a tagokat, hogy október 8-án, kedden a szokásos helyen és időben tartandó összejövetel helyett a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet hangversenytermébe, Izraelben élő muzsikusok hangversenyére várja az érdeklődőket. A Jeruzsálemi duó (fuvola és zongora) hangversenye 17.30 órakor kezdődik. A belépés díjtalan. T ermészetgyógy ászelőadás Baján Olyan nagy volt az érdeklődés a bajai Sugovica Szállóban tartott természetgyógyászati előadás iránt — melyről előzetesen lapunkban hírt adtunk —, hogy a tudósítónak már csak egy lépcsőfokon jutott ülőhely. Dr. Walter Binder, 44 éves németországi profesz- szor a reki-technika alapelemeivel ismertette meg a szép számú hallgatóságot. Szerét ejtettem, hogy az előadás után szót váltsak a mesterrel - ez a név illeti meg a reki magas szintű művelőit — és tanítványával, Irene Arnold garai származású mesternővel. — A reki Japánból származik. Felfedezője és elterjesztője dr. Mikao Usuki katolikus pap volt, aki a századfordulón az egész földrésszel megismertette módszerét, mely azóta Európában is ismertté vált, bár Magyarországon a legkevésbé. A reki az univerzális életenergia tudományos alkalmazását jelenti — mondja a mester. Az energiát kézrátétellel adjuk át azt az energiát, melyet a kozmoszból kapunk —, s mellyel gyógyítani tudunk. Ha idegesek vagyunk — testileg vagy lelkileg betegek —, a rekivel kezelő mester átadja az isteni energiát, és a gyógyulás megkezdődik. Kialakul a harmónia, azaz egyensúlyba kerül a test, a lélek és a szellem. A reki kicsapja a mérgeket a szervezetből. Irene Arnold elmondta, hogy egy időben sokféle, nagyon súlyos betegségekben szenvedett. Ma teljesen egészséges, olyannyira, hogy hazájában tart tanfolyamot, és tanítja a szeretetet és a harmóniát. Különös levelet kapott szerkesztőségünk: egy kecskeméti kislány írta. Bájos naivitással, gyermeki gyanútlansággal arra kéri szerkesztőségünket, segítsünk neki megkeresni az édesapját. Mint leveléből kiderül, „eredetileg” V. Csilla volt a neve, a nevelőapja után most P. Csillának hívják. Édesapja V. József, ágasegyházi lakos volt, sokáig a Volánnál dolgozott. „Édesanyámon sokat segített — írja —pénzt adott, ruhát vett, hozzájárult nevelésemhez. Anyám elmondása szerint soha AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLA TANSZÉKEI KECSKEMÉTEN? Minden a világ- kiállítástól függ meg nem tagadott, elismert engem. Most már nagy vagyok, szeretném, ha a nevére venne. Ézért kérem, írják meg az újságban, biztosan jelentkezni fog. Két hónapja nem tudok róla, és én szeretném, ha a jó kapcsolatunk fennmaradna.” (A levélben Csilla édesapjának teljes nevét leírta. Úgy hisszük, aki ennek a levélnek igazi címzettje, az magára ismer, s jelentkezni fog. Szívesen vennénk, ha minket is megkeresnének az egymásratalálás után. A szerk.)
