Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-04 / 233. szám

4. oldal, 1991, október 4. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A mai rádió- és tévéműsort heti műsormellékletünkben találják. A MÉLYKÚTI DIÁK NEM ESIK KÉTSÉGBE Bolt az iskola udvarán Az idén hélszáz gyerek kezdte meg az új tanévet a mélykúti általá­nos iskolában. Ám egyikőjük sem esik kétségbe, ha otthon felejti a ceruzát, a radírt vagy a füzetet. Az édesanyáknak sem kell aggódniuk, ha reggel nem volt idő a gyerekek­nek tízórait csomagolni, hiszen tud­ja diák, tanár, szülő, Zsuzsa nénire lehet számítani. Az iskola udvará­nak egyik szegletében ugyanis ott az áfész-bolt, ahol Rajcsány Imréné mindennap várja a „kuncsaftokat”. Szembetűnő, hogy olyan tan­szereket látok a polcokon, amelyek a megyeszékhelyen hiánycikkek vol­tak. Itt van rajztábla, hurkapálca, papírvágó kés, füzet garmadával és sorolhatnám. Minden évben jó előre meg­rendelem az árut, hiszen kívülről tudom már a kívánságlistát. Ti­zenöt esztendeje, hogy júliusban kezdem a tanévet, hogy összeállít­sam az osztályokra szóló csomago­kat, amiben nincs felesleges holmi. Igaz. így is előfordul, hogy valami nem válik be. Persze, erről már nem én tehetek. Itt ez a télapós bóvli olló. Mutat, nem drága, de nem tart semeddig. Hát visszacserélem. Hoz­zák is a gyerekek. Az első osztályo­soknak is minden felszerelést innen kért az iskola. Ok ingyen kapták a táskába valókat, a tankönyveket pedig minden gyerek. Az önkor­mányzat most éppen azt méri fel, kinek milyen szükséges eszközt nem tudtak megvenni a szülők. — Látom, van néhány poharas tej is. Hajnalban, negyed hatkor már itt vagyok, hogy fogadjam az árut. Ez most még maradék, de el­fogy. Reggelente 120 pohár kakaó, jó néhány félliteres zacskós és po­haras tej, 150 szendvics, több száz kifli, másfél száz péksütemény, cso­mó perec a pulton. Most csak a tejből van valamennyi. Tudják a szülők, hogy itt biztosan megveszik a gyerekek a reggelit vagy a tízórait, ha otthon nincs idő csomagolni. Persze, mindent beszerzési áron adok. — Nem csábulnak el a gyerekek a túrórudi vagy a rágógumi felé? Ha rájuk lenne bízva, akkor biztosan úgy lenne. Csakhogy tíz­órai előtt nincs semmiféle „cseme­geosztás”. A pénzszórást sem enge­dem, sőt néha nevelőnek is kell len­nem. Olyan is előfordul, hogy vala­melyik nebulónak nincs pénze, s lá­tom éhes. Adok neki valamit, és legközelebb meghozza az árát. Még tíz fillérrel sem maradtak adósok. Úgy ismerem őket, mint a tenye­rem ... — pulai — SZÍNHÁZ, MOZI, KTV Október 4-én, pénteken Kecskeméti Katona József Szín­ház Este 6 órakor: A TESTŐR. Bes­senyei György-bérlct MOZI. KECSKEMÉT. Városi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 óra­kor: RAKÉTAEMBER. Sz„ ameri­kai film. Árpád mozi: háromnegyed 6 és 8 órakor: KUTYAPARADI- CSOM. Sz., olasz- francia spa­nyol film. Otthon mozi: fél 6 és fél 8 órakor: A FAL. (PINK FLOYD) sz., amerikai zenés film. 14 éven fe­lülieknek. Stúdiómozi: 7 órakor: HÍVD A RÁDIÓT. Sz., mb., ameri­kai film. Mesemozi: háromnegyed 6 órakor: LUDAS MATYI. Sz., ma­gyar rajzfilm. BAJA. Uránia mozi: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: SPIONFI- ÓKA. Sz.. mb., amerikai film. 14 éven felülieknek. KALOCSA. Ott­hon mozi: 6 és 8 órakor: TÖR­VÉNYRE TÖRVE. Sz.. mb., ame­rikai film. 16 éven felülieknek. KIS­KUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: A GYÖNYÖR RAB­JAI. Sz.. amerikai film. 14 éven felü­lieknek. Stúdiómozi: 6 órakor: CSENDES TERROR. Sz., ameri­kai film. 16 éven felülieknek. KIS­KUNHALAS. Filmszínház: fél 6 és fél 8 órakor: HUDSON HAWK. Sz., amerikai film. Kecskeméti Televízió 9.00 10.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 14.00 15.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 21.00: Időszerű munkák a kisker­tekben. A kertészeti főiskola tanára­inak közreműködésével. Kérdéseket várnak a 24-315 és 28-33-as telefon- számon. MEGYEI KÖRKÉP A „LEGKISEBB”, AKI A MADARAKNAK PRÉDIKÁLT A természetvédők ünnepén ■*é • Szent Ferenc beszédet mond a madaraknak. Giotto freskója Assisiben, a ferences anya kolostorban látható. Talán kevesen tudják — az elmúlt évtizedekben nem volt honosítva ná­lunk —, hogy ma Assisi Szent Ferenc ünnepén, a természetvédők világnapja is van. A középkor szentjei közül talán nincs másik, amelynek tanítása és életpéldája oly elevenen hatna máig kereszté­nyekre és más vallásúakra, hívőkre és hitetlenekre —, mint az 1182-ben szüle­tett umbriai géniuszé. A szó és a tett egysége, a hiteles pálya századokon át tömegeket tudott vonzzani „Isten sze­génykéjének” követőihez. Dantétől, Szent Erzsébeten keresztül Bernárd Show-ig, Babitsig hosszan sorolhatnánk a világ jeleseinek a laudációit, Bernar- done kereskedő „Istenbe bolondult” fiá­ról, a minorita rend megalapítójáról. Számtalan tanulmány, regény, film és cikk szól a Szent Ferenc-i életműről, a sajátos teológiáról. Mindegyikből ki­tűnik: a Napének (Cantico del Sole) szerzője előre érezte mindazt, ami ko­runk életérzésében a leglibcrálisabbnak és a legrokonszenvesebbnek számit: a természet szeretetét, a társadalmi együttérzést; a veszélyt amelyet a gaz­dagság, sőt maga a tulajdon eredmé­nyez. A természetvédő világmozgalom milliárdos tagsága reményt adó. jó pél­dát köszönhet neki. Ferenc testvérként szerette az élő és az élettelen természet minden elemét. A virágokban mondha- tatlan gyönyörűsége tellett. A fráterek kötelességévé tette hogy kolostoraik árnyékában virágos kerteket ápolja­nak. Rajongott az erdőért, a berkek sűrű bokraiért, az Assisitől másfél órá­nyira fekvő Carceri-völgy zöld lombos magányáért. A szárnyasok közül kivált a - hazánkban is honos mezei pa­csirtát kedvelte, mert a baráthoz ha­sonlóan ennek is van kapuciuma, rög- színű szürke csuhája. Sűrűn emlegette, hogy ha a császárral találkozna, külön törvényt hozatna vele a pacsirták vé­delmére. Megszelidítette a gubbiói vé­rengző farkast, beszélt a mada­rakhoz. Isten bárányáért. Krisztusért, a vágóhídra szánt összes bárányokat ki­szabadítaná a mészárosok kezéből. Bárcsak minél több embert vonzana ez a lelkűiét! A Fioretti — a tizennegyedik század olasz prózájának remeke bűbájos legendákat ad közre Szentünk életéről, a legelső tanítványok és követők min­dennapjairól. Ferencnek a madarak­hoz intézett prédikációját — Kaposi József fordításában ebből a legendá­riumból idézzük ... „Hugocskáim, madarak! Tömérdek sokkal tartoztok a teremtő Istennek, kötelesek vagytok ezért őt mindenütt és mindenkor dicsérni. íme, kényetekre bízta, hogy akárhová szabadon röpül­hessetek. Kettős, sőt hármas köntössel födte be a testeteket, s annak idején, hogy nemetek végleg ki ne vesszen, he­lyet szorított számotokra Noé bárkájá­ban. Neki köszönhetitek a levegő eget. melynek urai vagytok. Nem vettek, se nem arattok. Isten mégis gondoskodik eleségetekről, s a folyók és a források vizét adja italotokul. Tőle kaptátok a hegyek és a völgyek menedékeit s a sudaras fákat, melyeken fészket rak­hattok. Szőni-varrni nem tudtok, de Isten fölruház benneteket és fiókáito­kat. E jótétemények nyilván mutatják, hogy Teremtőtök milyen mérhetetlen szeretettel szeret benneteket. Őrizked­jetek tehát, hugocskáim a hálátlanság bűnétől és iparkodjatok istent szüntele­nül dicsérni. Mikor Szent Ferenc ezt mondotta, a madárkák elkezdték tátogatni a csőrü­ket, nyújtogatták a nyakukat, csap­kodták szárnyaikat, tisztesen egész föl­dig hajtották fejüket s mozdulataikkal és énekszóval jelezték, hogy a szent atya nagy gyönyörűséget szerzett ne­kik. Szent Ferenc velük örült, csodálta roppant sokaságukat, remek változa­tosságukat, figyelmüket és szelídségü­ket, és bennük a Teremtőt ájtatosan dicsérte.” F. P. J. HÁROMSZOR IS VISSZAHÍVTÁK ARLECHINÓT A bűvész és az ezerforintosok Mindegy Ar­lechinónak, hogy 100 lejes vagy 1000 forin­tos bankjegyet kell elégetni. Pil­lanatok alatt lángra lobbantja a kezébe adott pénzt. Legyinthet- nek kedves olva­sóink: erre egy kisgyerek is ké­pes. A fiatal gyer- gyószentmiklósi Stan László azonban épség­ben vissza is adja a kölcsönkért bankjegyet. Kö­zönsége persze el is várja a bra­vúrt, ezért vált jegyet a bűvész műsorára. Leg­utóbb a város­földi művelődési házban aratott olyan sikert mu­tatványaival, hogy újabb há­rom alkalomra meghívták. Izsákról tapsokkal és a nagyközség plakettjével megajándékozva távo­zott. Fellépett Ladánybenén, a kecs­keméti SzórakaténSszban, meghívta az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont. Elismerően írt róla a Pesti Hír­lap, a közeljövőben egy másik fővá­rosi lap is cikket közöl a rokonszen­ves erdélyi fiatalemberről. Megérdemli a támogatást, mert te­hetséges, mert csúnyán becsapták. Megtakarított pénzét ugyanis valósá­gosan is eltüntette egy szélhámosko­dással erősen gyanítható honfitárs- nője. Azzal az ígérettel csalt ki tőle és másoktól egyenként több ezer forin­tot, hogy jól jövedelmező álláshoz juttatja őket, segíti ausztriai munka- vállalásukat. Arlechino örült a lehe­MODERN MAGIC SHOW - Gyergyószentmiklós I A mágus plakátja. tőségnek, mert sok pénz kell(ene) né­mely mutatványhoz, szükség volna autóra is a felszerelés szállítására. A mézes-mázos szavú erdélyi asz- szony további százezreket svindlizett jóhiszemű kecskemétiektől. Amikor a rendőrség is érdeklődni kezdett utá­na, úgy eltűnt, hogy egyelőre semmi­lyen bűvészkedés nem tudta elővará­zsolni. Stan László — postacíme egyelőre a ladánybenei művelődési otthon ha felkérik — a színpadon továbbra is szívesen el és visszavarázsol bankje­gyeket, de saját pénze előteremtésé­hez nincsenek eszközei. Más a pódium, más az élet. Megta­nulta saját kárán Arlechino is. H. N. A gazdák félnek a franciáktól (Folytatás az I. oldalról) A kérdéseinkre K. Szabó Jó­zseftől, Izsák polgármesterétől valamint dr. Horváth Istvántól, az állami gazdaság igazgatójától kértünk választ. Mi is hallottunk a tervről — mondja K. Szabó József. — De megnyugtathatom a környék la­kóit, az érdekelt gazdákat, hogy az üzemet — amelyért oly sokat dolgoztak az itt élők — nem en­gedjük külföldi kézre, különösen nem a konkurensekére. Most a keleti piacok szűkülése, befagyása idején létkérdés, hogy el tudjuk valahol helyezni# a feldolgozott termést. A 25 ezer hektoliteres tá­rozó közelsége megnyugvást ad. Reméljük, hogy az ország vezetői nem fognak engedélyezni egy népellenes lépést. Még akkor sem, ha egymilliárdot hozna az állam­nak. A homoki szőlő- és borterme­lőknek szükségük lesz a jövőben is a feldolgozóra. Reméljük, hogy az ott palackozott igényes termé­keinket a világpiacon is értékesí­teni tudjuk . . . Az Állami Vagyonügynök­ség elképzeléseit ismerjük — mondja dr. Horváth István. - Jelenleg a privatizáció előkészíté­se folyik. Meg kívánják hirdetni a vállalatunk egységeit; a borásza­tot is. Ha pedig az kaphatja meg a céget, aki többet tűd érte adni, valószínű, hogy külföldi vállalko­zóé lesz. Már jártak itt érdeklő­dők, akik meglepően sok infor­mációt kaptak valahonnét. Sokan kérdezik: mi lesz most az izsáki szőlőtermelőkkel? Egyelőre csak abban bízhatunk, hogy vannak bölcs vezetők a privatizáció irá­nyítói között. Merthogy pénzes magyar vállalkozók vagy vállala­tok nincsenek a borászatban, az egészen biztos .. . F. P. J. Ki volt a tettes? (Folytatás az 1. oldalról) A korábbi, korabeli fényképeken megőrzött sírboltkép mára alaposan megváltozott! Amint tudjuk, Petőfi Sándor szüleinek, feleségének, egyetlen gyermekének, testvérének hamvai más­más sírban pihentek. A Petőfi Társaság a századforduló után határozta el, hogy ezeket a földi maradványokat összegyűjti és egy közös sírba temeti. A fényűző temetésre 1908 októberé­ben, tehát éppen 83 évvel ezelőtt került sor. Egy koporsóban helyezték el Pet- rovics István, Petrovicsné Hrúz Mária és Petőfi István hamvait, egy másikban pedig Petőfiné Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán pihen. Az eredeti sírkövet megőrizték, be­építenék a közös sírboltba, melynek tetejére egy szárnyait kitáró sast for­máztak. Az először szembetűnő ennek a madárnak a hiánya volt. Valamilyen oknál fogva eltüntették. A betonszar­kofág egyik, jobb oldali részén durva beavatkozás nyomait fedeztem fel, kar­colásnak még csak véletlenül sem ne­vezhetném. Talán spajszer feszítette a kőelemeket. De ki lehetett a „beavat­kozó”, a tettes? Az eléggé lehangoló képet mutató családi síremlék környe­zete sem túl szívmelengető. Drótköteg, feszítővas és más vaseszköz fedezhető fel a kövek tövében. Az ottfelejtett Centrum-szatyor „csak” arra utalhat, abból pakollak ki. A kupacban álló nejlontcrítővcl minden bizonnyal az időjárás viszontagságaitól kívánta va­laki megóvni a nemzeti kegyhelyet. És egy elárvult koszorú, nemzeti színű szalaggal... Vajon kinek hozták? Azt hiszem, nem kell még egyszer mondanom felháborító a Petőfi család sírboltjának állapota. Mi mindenesetre kötelességünknek érezzük, hogy ma­gyarázatot kérjünk a jelenlegi helyzet­re. (Sőt, elképzelhető, hogy megyénk­ből találunk vállalkozókat, akik méltó módon rendbe teszik a Kiskunság­hoz erős szálakkal kötődő család síremlékét, s annak környezetét. ígér­jük, a Petőfi Népe is segít!) Az elmondottak, a látottak alapján joggal merül fel a kérdés, csak nem a Morvái Ferenc vezette Petőfi-kereső expedíció „keze” van a dologban? A közelmúltbeli televíziós vitából is tudható: az immáron harmadik eszten­deje húzódó Petőfi-ügyet az zárhatná le, ha a szibériai Barguzinban megtalált — és Petőfi Sándorénak tulajdonított - csontvázat összehasonlítanák a Pe­tőfi család csontmintáival. Ehhez bizo­nyos engedélyek szükségesek, melyek még nincsenek Morvaiék birtokában. Akkor pedig milyen nyomok utalnak arra, hogy megbolygatta valaki a Pető­fi család sírboltját? Lapunk holnapi számában a Kerepesi temető illetékese, illetőleg Morvái úr véleményét ismer­hetik meg olvasóink. Egy későbbi lap­számunkban pedig képriportot köz­lünk a méltóbb sorsra érdemes sírem­lék állapotáról. Borzak Tibor • Llborzasztó állapotok a sir körül. VÉLEMÉNYEK — SZABADON Tűnődés iskola ügyben Tűnődőm — miért vált oly fontossá falvainkban az iskolaigazgatók kineve­zése körüli hercehurca, amikor annyi más baj, nyomorúság szakadt a falukö­zösségek nyakába. Miért feszülnek egymásnak érdekek—indulatok, embe­rek—közösségek, tantestületek—ön- kormányzatok? Mert a gondolatok szabadabb szárnyalásával felértékelőd­tek a falusi tudományos műhelyek. Egyszerre kezd rájönni mindenki, aki így vagy úgy közelebb áll a politikához, hogy az iskolán keresztül lehet eljutni szinte minden magyar család asztalá­hoz, legbensőbb családi kupaktanácsá­hoz. Következésképpen a közvélemény formálásának —• esetenként manipulá­lásának egyik leghatékonyabb tere az iskola. Mármint falun és kistelepülé­sen, ahol a legtöbb helyen elmaradt a rendszerváltozás. Ezért a most egymás­nak ugró politikai erők sajnos az isko­lát is harctérnek tekintik. A pártállam idején egyszerűbb volt a képlet zsi­nórmérték, a tanterv alapján, monoton oktatói és kevésbé nevelőmunka folyt, melynek negatív eredménye a nemzet jelen tudati állapotán tökéletesen le­mérhető. Ámde most, amikor végre a gyere­keknek nyíltan el lehet mondani az igazságot múltról és jelenről, egyes ex­ponált pedagógus elvtársaknak kínos­sá vált, hogy mik derülnek ki és azt ki mondhatja el. Ezért aztán először tan­testületen belül indul a harc, ezt köve­tően jön a tantestület kontra önkor­mányzat fokozat, és ha ezen a szinten sikerül kedvező eredményt elérni, ak­kor - sajnos, erre is van már példa -n- a küzdelem az utcára kerül és eszkö­zökben nem válogat. Tűnődőm, miért nem látják be a ret­rograd bolsevisták, hogy a moszkvai puccs bukása után elfogyott a muníció? Miért nincs bátorságuk önként felállni és bocsánatot kérni attól a társadalom­tól, melynek annyi szenvedést okoztak? Miért engedjük, hogy a demokrácia ürügyén faluközösségek nyugalmát fel­rúgva egyes elvtársak a mindenáron való maradásért küzdjenek? Ágasegyháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunbaja, Lakitelck, Petőfiszállás mind egy-egy lezajlott vagy most folyó küzdelem színhelyei iskolaügybcn és még sok-sok más helyszin, vagy csak próbaterei egy országos mozgalom­nak? Tűnődéseim írásba foglalására a fü- löpszállási, szombati, egy hétig agyon­szervezett spontán „népgyűlés”-ről kö­zölt tudósítás késztetett. A községről tudni kell, hogy valaha (kb. 1960-ig) virágzó, 6000 lakosú módos község volt. Jelenleg 2700 ember próbál itt megélni az egyre nehezedő körülmé­nyek között. Az okokról most ne! Az elmenők nem a lumpenek voltak, a ma­radók beálltak szocializmust építeni, ki káromkodva, ki örömmel. A faluban a nyugalom és a türelem hiánycikk. A közvélemény megosztott, az indula­tok elszabadultak. Hozzájárult ehhez a nehézségek mellett egyes képviselők helytelen megnyilvánulása, a kellő po­litikai gyakorlat hiánya. Ebben a kö­zegben a volt MSZMP-sek ragyogóan taktikáznak. Nem politikai ügy ám ez, függetlenek vagyunk, csak az önkor­mányzati ülésen verekedést kezdemé­nyező igazgató kinevezéséhez ragasz­kodunk, meg a teljes testület lemondá­sához folyamatosan addig, amíg a vá­lasztáson indult 39 képviselőjelöltből az utolsó harmadban befutott MSZMP-sek belihegnck a célba. Az­után minden rendben lesz. Még a disz­nókat is átveszik, amit az a fránya pol­gármester most nem akar elintézni. Pe­dig a régi szép időkben átvették 42 Ft­ért élősúlyban, azután kettévágták és mint bőrös félsertés ment szovjet ex­portra 26 forintért. Igaz, még máig ezt sem fizették ki mind az államnak, de legalább a termelő jól járt és az volt a jó világ. Majd az unokák fizetik a ce- chet. Aki nem hiszi, járjon utána az izsáki vágóhídon. Az emberi butaság ülte torát szom­baton este a faluban és a felszólalások szellemi színvonala nem tette gyanak­vóvá az újságírót sem. Elmondhatta igazát néhány félrevezetett, becsületes ember mellett a nagy hiányokkal elszá­moló boltos, a szülői munkaközösség képviseletében iskoláskorú gyermekkel nem rendelkező bukott vállalkozó, mint kampányfőnök, és volt meg sok minden, jól szórakoztunk. A képvise­lők meg reszkessenek. Mert Fülöpszál- láson rendszerváltás van. Visszaváltás. Tűnődött: Kemény Gábor fülöpszállás! adófizető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom