Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-03 / 232. szám
8. oldal, 1991. október 3. wnnmniM „TÖBBSZÖR TÜNTETTÜNK AMERIKAI NAGYVÁROSOKBAN” KÉPERNYŐ Gömörből Los Angelesbe hgy s/cm üveges, koránál fiatalosabb urat üdvözölt Jeszenszky Géza külügyminiszter a Szöré- nyi-est szünetében a Nemzeti Színház folyosóján. Legutóbb a Csendes-óceán közelében egy hasonlóan lelkes hangulatú rendezvényen találkozott a politikussal Stubner Gyula, aki második hazájában, egy Los Angeles melletti kertváros református művelődési intézményében ismerkedett meg az akkor vendégprofesz- szorként ott tanító mostani külügyminiszterrel. A több mint három évtizede külföldön élő honfitársunk rokoni látogatásra érkezett Kiskőrösre, onnan ruccant föl a híres színésznő diadalos visszatérésére, • Stubner Gyula (Gaál Béla felvétele) ott beszéltem meg, hogy kecskeméti látogatásakor interjút ad lapunknak. Nem tetszett a pártbizottságnak a menyasszony — Szülei is a Duna—Tisza közén éltek ? Gömör megyében születtem. A bécsi döntéssel került vissza szülőföldem az anyaországhoz. A háború után egész családunkat kitelepítették. Én a szovjet hadifogságból visszatérve a Dunántúlon dolgoztam. Testvérem telepedett le Kiskőrösön. Miért és mikor távozott külföldre? — Hiába hoztam helyre szakképzet- len káderigazgatók által tönkretett malmokat az ötvenes években, egyre gyanúsabbá váltam. Minden áron meg akarták akadályozni tervezett házasságomat, mert jómódú gazdálkodók voltak hajdani jövendőbelim szülei. Hiába Falutörténet egy önkormányzati különlegességről A hazánkban másutt ismeretlen ön- kormányzati szervezet, a gróf Wenck- heim József Antal földbirtokos utasítására Újkígyóson 1845-ben megalakult s 1848-ig működő „Nép-vének Gyűlése” tevékenységét mutatja be az „Újkígyós mindennapjai a XIX. század első felében” című könyv, amelyet a Gyulai Megyei Levéltára napokban jelentetett meg forráskiadvány-sorozatának 14. köteteként. A bevezető tanulmány az 1815-ben telepített dohánykertészfalu történetének első időszakát és a helyi önkormányzat működését elemzi. A kötet nagyobbik részét a levéltári dokumentumok töltik ki, az 1842-es és az 1845-ös községi rendszabályok mellett közreadja a Nép-vének Gyűlésének jegyzőkönyveit. A Gyulán megjelent kötet megismerteti az olvasót a zsellérek mindennapjaival s a zsellérnép életét szabályozó rendeletekkel. győzködtek, fenyegettek a pártbizottságon. Emiatt évekig csak fizikai segédmunkával kereshettem kenyeremet. Örömmel vállaltam természetesen 1956-ban az oroszlányi forradalmi bizottsági tagságot. Élelmiszert és fegyvert szállítottunk a Kilián laktanyába. A szovjet tankok megjelenése után családommal nekivágtam a bizonytalannak, mert nem akartam újból Szibériába kerülni. Az Amerikai Magyar Szövetség akciói — Miként alakult sorsa a tengerentúlon? ' Szlovák nyelvtudásomnak köszönhetően kaptam először állást egy cseh származású gyárosnál. Később negyedszázadig vezető tervezőként dolgoztam egy másik, kaliforniai vállalatnál. Hol találkozott Jeszenszky Gézával? — Kerestem az alkalmat, hogy segíthessek hazámnak. Ki akartuk mondani. amit itthon nem lehetett. Előbb tagja, majd vezetője leltem az Amerikai Magyar Szövetségnek. Évente megemlékezünk október 23-áról. Többször petícióztunk az amerikai kormánynál magyar ügyekben, tüntettünk amerikai nagyvárosokban. Szabadság-szobrot építettünk Los Angelesben. Meghívtunk hazai magyar írókat, tudósokat, művészeket. A későbbi külügyminisztert egy közeli egyetemről hívtuk meg. Több előadást tartott a református körben. Biztatott bennünket: tiltakozzunk a hazai kormány túlkapásai ellen. Nagyon értékeltük kiállását. A megyei könyvtárban található Róma a sorsa című verses köteté bő! sejthetően Ön is fellépett müso ros rendezvényeken. — Többször. Kétszer vehettem át a kör Árpád-díját. Lelki kényszerből kezdtem írni 1956 után. Tűz Tamás is egyetértett költeményeim kiadásával. Békés, szeretetre vágyó ember bontakozik ki a kötet változó színvonalú verseiből. Stubner Gyula írt „drága anyák szép emlékéről”, „elnyomottak szabadulásáról”, a „sírhantos magyar történelemről". Mintha a verseket író Stubner Gyula feleselne a közéleti szerepet vállaló Stubner Gyulával. „Kint” az otthonért A szó elsődleges értelmében sohasem politizáltam. Az igazságot és a hazámat szolgáltam. Mindig pártonkívüli voltam, a kinti magyar egyesületekben is mindent elkövettem a súrlódások elsimításáért. Igyekeztem összehozni a veszekedő magyarokat. — Idehaza is vállulliatna hasonló szerepet. Sajnos nem ismerem eléggé a hazai viszonyokat. Érzem az elégedetlenséget az életszínvonal romlása miatt. Sokan felejtik, hogy az elmúlt negyven évben nemcsak alig elviselhető adósságokba taszították az országot, hanem zsákutcába terelték. Évek céltudatos munkájával számolhatók föl az elhibázott intézkedések következményei. Érzem a félbemaradt rendszerváltás miatti elégedetlenséget is. Idehaza azonban nem sokat tehetek. — Es második hazájában ? — A második világháború, még inkább 1956 után sok magyar vándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Főként az értelmiségiek befolyása erős. Kapcsolataimmal magam is igyekszem a magyar ügyeket szolgálni, elvégre a hazám a sorsom. Holtai Nándor U. K. Today Nas ckran. Deutschlandspiegel. Nasa obrazovka. Unser Bildschirm. Ecranul nostru. U. K. Today. Follow me!. Drchschrcibc Europa. BBC-híradó, Antenne 2-hira- dó. ZDF-hiradó: egyetlen hét idegen nyelvű tévéműsorai! Rövidebb- hosszabb ideig rendszeresen szerb- horvát. néniét, szlovák, román, francia, angol nyelven beszelnek honi képernyőinkről. Végre! Pironkodhatnánk, ha nemzetiségeinket megfosztanánk az anyanyelvi televíziózás lehetőségeitől. Arról nem is szólva, hogy a műsorok talán a vegyes családokban élőknek is kedvet csinálnak nyelvi ismereteik felújításához. A román, a szlovák, a szerbhorvát adások segíthetik az e nyelven egyelőre kis számban tanuló honfitársainkat e nyelviek) elsajátításában. A nálunk egyszerre nemzetiségi és világnyelv német műsorokat több százezren hallgatják és értik. Kisebbíteném a nem magyar nyelvű műsorok jelentőségét, ha „csupán" a nyelvi műveltség terjesztéséért méltányolnám ezeket. A híradók és a magazinműsorok másfajta szemléletet, televíziós gyakorlatot is megismertetnek. Az újdonság erejével hatott a BBC-híra- dók szigorú tényszerűsége, a franciák esti hírösszefoglalójában is megmutatkozó kulturáltsága, a német híradó logikus felépítése. Gazdasági érdekeink is paran- csolóan írják elő az idegen nyelvek tanulását! Okkal kérdezhetik olvasóink? És mi lesz anyai nyelvünkkel? Kiszorul saját honából? Az üzletutcák feliratain csak hümmögnek a kevésbé iskolázottak. Elangolosodik. elné- metcsedik a televízió is? Csak az hiányozna! Ezért sajnálom, hogy mind kevesebb lesz a magyar nyelv elemi szabályainak. szellemiségének megfelelő műsor a televízióban. Ne a németektől. a franciáktól, az. olaszoktól. szlovákoktól féltsük Berzsenyi. Petőfi. Kodály nyelvét, hanem attól a képviselőtől, aki egy műsorban kétszer is megkérdezi, hogy „nem- e". meg attól a főosztályvezetőtől, aki képtelen megkülönböztetni az akit az amitől, attól a volt szövetségi kapitánytól akinek csak elvétve sikerüli egyeztetni az alanyt az állítmánnyal ... Legyenek végre igazi magyar nyelvű műsorok is a képernyőn! Heltai Nándor Rögtön a gázkamra mellett Börtönmúzeum a San Quentinben Munkára fogott elítéltek az utolsó simításokat végzik a híres-hírhedt amerikai börtönben, a San Quenlin- ben (Kalifornia állam) létesülő múzeumban, amely bemutatja majd annak a büntetés-végrehajtó intézetnek a történetét, ahol Amerika leghíresebb bűnözői közül számosán raboskodtak. A néhány hónapon belül megnyíló múzeum „egy köpésnyire” van a siralomháztól, ahol jelenleg mintegy háromszáz halálraítélt várja kivégzését gázkamrában. Látható lesz majd a múzeumban egy gázkamra modell, továbbá számos börtöncella mása — az 1800-as évek közepének „patkánylyukaitól” egészen napjaink televízióival felszerelt, de azért rács mögötti hálóhelyiségig. Történelmi fényképfelvételek ezreit tekinthetik meg a múzeum látogatói, elsárgult bírósági jegyzőkönyveket, kéz- és lábbilincseket, s minden egyéb eszközt, amelyet valaha a kaliforniai bűnözők megfékezésére használtak. Nemkülönben megtekinthetik azokat a gyilkos fegyvereket is, amelyeket elítéltek készítettek toliakból, írógép-alkatrészekből és jegyzettömbök fémmel erősített borítóiból. A San Franciscótól 24 kilométerre északra levő San Quentin, Kalifornia állam legrégibb börtöne, 1852-ben épült. Addig hajókon helyezték cl az elítélteket. A múzeum valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó termeiben a börtönt megjárt hírhedt bűnözők emlékével találkozhatnak a látogatók. Az első elítéltek közt volt a „Fekete Szakáll” néven ismert Charles Boulton, a hírhedt vonatrabló, aki 1858-ban került a San Quentinbe és Henry Plummer, a gyilkosság vádjával elítélt seriff. Őt egy idő múlva szabadon engedték, de kicsivel később más bűncselekmény vádjával Montana államban halálra ítélték és fel is akasztották. Az utóbbi idők hírhedt bűnözői közül a San Quentinben tölti büntetését Sirhan Sirhan, Robert Kennedy gyilkosa (1968) és Charles Manson, aki szektájának több tagjával együtt 1969- ben meggyilkolta Sharon Tate színésznőt. nyolc másik emberrel együtt. Ma a San Quentinben mintegy 5600 elítéltet tartanak fogva és Kalifornia állam azt tervezi, hogy a közeljövőben további kétezerrel növeli a férőhelyet. További érdekesség lesz a múzeumnak, hogy bemutat újságokat, amelyeket az elítéltek szerkesztettek, akik közül nem egy befutott író lett természetesen szabadulása után. Egyikük, Ernest Booth például, akit fegyveres rablásért ítéltek el, büntetésének letöltése után forgatókönyvíró lett Hollywoodban. 1942-ig akasztottak a San Quentinben. Akkor tértek át a gázkamrára. SZÖVEGELÉS LELTÁR „Örülj neki, ha kimegy valaki a teremből, amikor éppen beszélsz. Egy ostobával kevesebb van körülötted.” D. Skinnor, brit honatya REMÉNYTELEN SZERELEM „Én még mindig kommunista vagyok. De azt is tudom, hogy sohasem valósul meg.” Marguerite Duras, francia író ISMERI ŐKET „A hírszerzés legnagyobb hibája, hogy nem fedi fel a politikusok előtt a korlátáikat.” R. Gates, CIA-igazgató LÉGYFOGÓ „Az emberek úgy jönnek ide, mint egy múzeumba vagy egy régészeti lelőhelyre. Ezért meg kellene gondolni, hogy ne hagyjunk-e égve néhány olajkutat, turistacsaloga- tónak.” A kuvaiti Sheraton Hotel séfje ÉLETKÖZELBEN „A diplomatákat az jellemzi, hogy az Indiai-óceán valamelyik egzotikus szigetén az Északitenger problémáiról vitatkoznak. És ezt természetesnek is tartják.” S. Pope, amerikai diplomata KARRIER „Az állandó alkoholfogyasztás valószínűleg megakadályoz abban, hogy elérjem az amerikai társadalom alsó szintjét, vagyis hogy kongresszusi tag vagy szenátor legyek.” Az ifjabb Edward Kennedy HÁZ A BESZÉL „Ha megbízol valakit valamivel, mindig ugyanaz a fogadtatás; szereztél magadnak kilenc ellenséget és egy hálátlant.” C. Untermeycr, a Fehér Ház személyzeti főnöke SZAMARITÁNUS „Amikor az új garázsomba beálltam, fölrémlett bennem, hogy sok embernek nincs garázsa, lakása, sőt talán ágya sincs. Annyira kétségbeestem, hogy vettem még egy garázst.” D. Petersell, kanadai milliomos „Szalmonellás” repülővásár Ételmérgezés rontotta el a szombathelyi repülőtéren szombaton és vasárnap tartott repülővásár és légibemutató több résztvevőjének programját. Miután a kétnapos légi show-n pörköltet is fogyasztottak házilag készült no- kedlivel, a pilóták, cjröernyősök és a vendégek a legtöbben már aznap fáradtságról, émelygésről panaszkodtak. Dr. Czápos Eszter Vas megyei tisztiorvos elmondta, hogy — ugyan még vizsgálják az ételmintákat —- három betegnél egyértelműen kimutatták a szalmonellafertőzést; őket kórházban kezelik. Lajos bácsi és a háztartási napló Megye ''""TJ .níf vitos, község • • Míg a tévében a híradó megy, Lajos bácsi leül az asztalához és je- gyezget valamit. Háztartási naplót vezetek, öcsém — mutatja kedvesen, barátságosan —, nekem ilyen bogaram is van. Három éve, minden este ezt csinálom. — Naponta? — Hát persze, mindennap eszik az ember és vesz a háztartásába hiányzó dolgokat. Gyere csak, nézzed! Felhajtja az 1989. szeptemberi háztartási napló fedelét. Tavaly ilyenkor még nem kellett annyira belenyúlnyi a pénztárcámba. Egy pohár tejföl 8,9(1 volt. egy kilogramm cukor 13,10, 1 kiló kenyér 16, I liter tej 13, négy túrosbukta 20 és három sertésköröm — több, mint egy kilogramm — akkor 21 forintba került. Két halkonzervért 41,50-et fizettem 1989. szeptember 25-én. Két év múlva? Lajos bácsi egy másik naplót vesz elő.- A kenyér (a mértékegységeket nem mondom, úgyis tudod) 33, a kristálycukor 47, a tej 21, a tejföl ugyanennyi, 60 dkg sertéshús 136, a lakbérem 1112, a víz- és a csatornadíj pedig, visszamenőleg számítva, 465 forint. Egy nagy zsemle 5 forint. Nem nagyon ugrálhatok a nyugdíjamból ilyen árak mellett, pedig nekem — aránylag még van miből megélni. Kilenezer forintot hoz havonta a postás. Talán irigyelnek is érte egyesek. — Azt nem mondanám. Negyvenhárom, munkával eltöltött év van mögöttem, és aki ma a piacon vagy a boltban vásárol, látja mire elég. Másoknak még ennyire sem telik, mint neked, Lajos bácsi. — Ez igaz. A piaci üzletek előtt már nem áll olyan hosszú sor, mint azelőtt. Lakás, sor Háztartás HÁZTARTÁSI NAPLÓ A napokban, az egyik hentesnél egy idős asszony guberálgatta fillérjeit a pénztárcájából, hogy a kiszolgálónak fizethessen két húsos csontért. Végül nem talált annyit, amennyiért elvihette volna a kettőt. Csak az egyikre futotta neki, a másik csontot „lemondta”. — Hűvösebbek az éjszakák. Itt az ősz, és majd jön a tél.. . Csak átvészeljük valahogyan, kedves öcsém, már az nagy dolog lesz! Tavaly is sok fázós ember húzódott be melegedni az orvosi rendelők váróhelyiségeibe meg a pályaudvarokra. Én még boldog ember vagyok, hogy ezt az egy szobámat fűt- hetem. Hanem hallgasd csak, hogy milyen furmányos a gázkonvektorom. Rögtön észreveszi, ha nem olyan minőségű gázt kap a szolgáltatóktól, mint amilyet megszokott. Ha gyengébbet, alacsony kalóriaértékűt, csak lobog, mint a gyertya. Amikor viszont jó a gáz, olyan szép, sűrű kékes lánggal ég, hogy nem győzök benne gyönyörködni! Ha majd hidegebbre válik az idő, a naplómból, esténként odafigyelek a konvektorra is, hogy tudjam, miért fizetek. Kohl Antal EBBEN MI VOLTUNK AZ ELSŐK Vasdorongos légikalózok Divatja van ma a repülőgép-eltérítéseknek, sőt ennek a továbbfejlesztett változatának is: a felrobbantásának. Jó negyedszázaddal ezelőtt még szenzációszámba ment egy-egy ilyen jellegű terrorcselekmény. Harmincöt évvel ezelőtt pedig még any- nyira újnak számított, hogy inkább egyedi esetnek tartották, mint egy folyamat elindítójának. S mi sem természetesebb, hogy a magyarok ebben is elsők voltak . .. A világ legelső légikalóza Pólyák György volt! Nem hiszem, hogy büszke erre a címre, hiszen nem megrögzött bűnözőként szánta el magát erre a lépésre, hanem végső elkeseredésében. Állítólag sok üldözés érte a családját és őt magát is az 50-es években, ezért akart kimenekülni innen. (Később, mikor sikerült a terve és távollétében halálra ítélték, valóban üldözték, bebörtönözték legközelebbi rokonait.) A Magyar Légierők hadnagyaként szolgált, értett a repülőgép-vezetéshez, tehát kézenfekvő volt a számára, hogy ne a szárazföldön kísérletezzen határátlépéssel. A repülés- történeti dátum: 1956. július 13-a. Mesélje el a történetet, ha nem is a szemtanú hitelességével, Benedek Pál Izraelben élő újságíró, (édesapját jött mcglátogtni Kecskemétre) az Új Kelet főszerkesztője, aki akkoriban a Magyar Rádió riportereként várta Hegyeshalomnál több újságírótársával együtt az önkéntelenül disszidált utasokat: A Budapest -Szombathely belföldi járatot választotta ki tervének megválósitásához a három-négy tagú banda. Mi akkoriban, nem ismerve a hátteret és az indítékot, vasdorongos banditáknak tituláltuk a tetteseket - emlékezik a neves újságíró. Természetesen minden gépen volt egy ávós, csak azt nem lehetett tudni, ki az. Győrhöz érve az egyikük elkiáltotta magát: Győr felett repülünk! Ez volt a jelszó, ezt maguk a szemtanúk mesélték nekem. Erre a pilótafülke közelében ülő és jegyzetelő író-újságíró Dénes Tibornak rontottak — azt hitték, ő az ávós és agyba-főbe verték. Szegény találkozásunkkor alig élve is azt kérdezte tőlem, miután hazaérkezett az NSZK-ból: Palikám, elutazásom előtt leadtam egy cikket, megjelent? De visszatérve a gépeltérítésre: a fickók behatoltak a pilótafülkébe és ott dulakodtak a valódi ávóssal, akit lefegyvereztek. A pilóták megadták magukat és a gép az NSZK- beli Ingolstadtban szállt le, állítólag Pólyák vette kezébe a kormányru- dat. Mi lett ezután ? A géprablók kint maradtak, míg az utasokat a helyi kórházban ápolták néhány napig, majd a kinti egészségügyi dolgozók mentőkkel hazahozták őket. Mi. újságírók Hegyeshalomnál vártuk mindnyájukat - a Malév-központból autóbusz vitt bennünket oda , de egy nappal később érkeztek, mint ahogy tervezték, mert Bécsben a magyar nagykövetségen az időközben kivitt repülőgép-személyzet feleségeivel együtt nemzetközi sajtó- tájékoztatót tartottak. Ezt a margitszigeti Nagyszállóban megismételték. Óriási visszhangja volt az eseménynek a világsajtóban, de érdekes módon nem úgy. mint egy új divat kezdetének, hanem más politikai összefüggésben. Hiába végeztem jogi tanulmányokat, csak két évvel később ismertem fel ennek nemzetközi jogi oldalát fejezi be emlékezését Benedek Pál, akitől még megkérdem: Elég izgalmas részén lakik a földnek, átélt-e már gépeltérítést? Szerencsére egyszer sem, de lekopogom, mert hamarosan visz- szautazom Izraelbe, természetesen repülőn ... Temesi László