Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 31., 3. oldal HÍREK GEMENCRŐL Megtiltják az elektromos halászatot • A hivatal ígérete szerint e csodálatos táj a közeljövőben nemcsak papíron, hanem valóban védett lesz. Félegyháza visszakéri a mozit A közelmúltban az Országos Természetvédelmi Hivatal vezető­je, dr. Tardy János helyettes állam­titkár úr tájékoztatta a minisztert a Gemenci Tájvédelmi Körzet vé­delmével kapcsolatosan, amit megkapott Nagy András ország- gyűlési képviselő is. A tájékoztatóból megtudhatjuk, hogy a Dél-Dunántúli Természet- védelmi Igazgatóság annak érde­kében, hogy a Gemenci Tájvédel­mi Körzet megfeleljen a védetté nyilvánításban előírt követelmé­nyeknek, jelenleg a védett területek határvonalainak pontosításán és földnyilvántartási rendezésén dol­gozik. A tájvédelmi körzetben — a védelem és felügyelet feltételeinek biztosítása céljából — külön kiren­deltséget hozott létre Baján. Foko­zott védelemre javasolt erdőterüle­teken a fahasználati moratórium (Folytatás az 1. oldalról) — Több mint tíz éve kezdtünk el kitörésvédelmi kérdésekkel fog­lalkozni, a szolnoki Kőolajkutató Vállalat felkérése alapján. — mondja Tóth Sáríüor mérnök ález­redes, az alakulat megbízott pa­rancsnoka. — Az első működő be­rendezésünk egy teherautó plató­jára rögzített MÍG—15-ös hajtó­mű volt, amely például a zsanai kitörés elfolytásánál is alkalmazás­ra került. Az itt szerzett tapasztala­tok felhasználásával folytattuk a fejlesztést, figyelembe véve a kiter­melés nehezebbé és bonyolultabbá váló feltételeit. A kutakat ugyanis mind mélyebbre fúrták, ennek vi­szont az lett a következménye, hogy a kiáramló gázok egyre na­gyobb erővel törtek a felszínre. Elengedhetetlenné vált tehát a tel­jesítmény fokozása és a terepjáró képesség növelése. A megoldás ké­zenfekvő volt: korszerűbb hajtó­műre van szükség, amit viszont már egy harckocsira lenne célszerű rögzíteni... — A komplexum nagybani ter­vét 1989-ben kaptuk meg a Műsza­Hogy el akarja e az ellenzék vé­geztetni a piszkos munkát a kor­mánnyal nem tudom, mert nem vagyok tagja ellenzéki pártoknak. Gondolom azt a munkát, amit a mai hatalom végez majd a történe­lem fogja értékelni, persze, utólag. A kormány felelősségét a dolgo­kért, nyilván vállalni kell, a kor­mányhoz tartozóknak, bár persze demokráciában ezt a felelősséget nem a kormánykörök kell hogy behatárolják és nem csupán a kor­mánytöbbségi parlament felé kell értelmezni. Hogy ki „kinek az emlőin” ne­velkedett, gondolom, csak részben magánügy, jórészt a mindenkori hatalom diktálta a tej minőségét. Azt azonban, hogy a lassan félmil­liós munkanélküliség problémáját nem lehetne így lekezelni, abban biztos vagyok. Nem csupán azért mert azok az emberek is a magyar­ság részét képezik, hanem mert a „Thecsöri emlőkön” nevelkedettek is igyekeznek csökkenteni a mun­kanélküliséget, és gondot fordíta­nak munkahelyek létrehozására. Az kétségtelen, hogy a munkanél­küliség félelemben tartja azokat akiknek még van munkahelyük, szellemében a fakitermeléseket le­tiltották. A területhasználati módok meg­határozása, kijelölése, a szabadon, illetve korlátozottan látogatható területek behatárolása folyamat­ban van. A horgászhelyek kijelölé­se és FM-KTM tárcaközi egyezte­tése megtörtént. Az utóbbi időben nagy vihart kavaró halászati kérdésben a tájé­koztatót szó szerint idézem: „A te­rületen a Bajai Halászati Szövetke­zet elektromos halászatot folytat, ami a védetté nyilvánítási alapren­delet szerint nem megengedett. A kérdésben a közeljövőben törté­nik konkrét intézkedés, részben megegyezéses alapon, részben szankcionálással.” A vadgazdál­kodás kérdéskörének felülvizsgá­ki Egyetem Járműgépészeti Intéze­tétől — kapcsolódik a beszélgetés­be Farkas Károly alezredes, fő- technológus. — A híd szerkezetét a Nagykanizsai Kőolajipari Válla­lat készítette, a harckocsi átalakí­tását viszont a Gödöllői Gépgyár­ban végezték. A mi feladatunk pe­dig a szerkezeti egységek összesze­relése és az üzembe helyezés során jelentkező részproblémák megol­dása volt. Ezt a munkát természe­tesen a kuvaiti eseményektől telje­sen függetlenül végeztük, a lángoló olajkutak csupán meggyorsították az eseményeket. A kollégáimmal ugyanis egy olyan berendezésen dolgoztunk ekkor, amely a vi­lágban egyedülálló módon volt al­kalmazható a kitörések elfojtásá­ra. Az üllési gyakorlópályán pél­dául a létrehozható legnagyobb tü­zet másfél perc alatt oltottuk el — egyetlen fúvókával... — Bár a berendezés több mó­don is irányítható, a gyakorlat mégis azt bizonyította, hogy szinte valamennyi esetben csak távirányí­tással működtették mondja Gunther Ferenc főhadnagy. — ezért ők semmiért is többet dolgoz­nak és persze „viselkednek”, mint ahogy az is biztos, hogy azokból, akiknek nincs munkájuk, olcsón és szabadon válogathat a külföldi és a belföldi tőkés. Azonban azt a perspektívát adni az erősödő szá­mú százezreknek, hogy ebből a helyzetből kitörni sem lehet, úgy gondolom, nem túl politikus. Mondom ezt azért is, mert ők is ott lesznek azok között, akik minősítik majd, hogy a jelenlegi munka mi­lyen volt. A magam részéről, per­sze el tudok képzelni tiszta munkát végző kormányzatot is még akkor is, ha ez naivitásnak tűnik. Végül, úgy gondolom, ideje len­ne észrevenni azt is, hogy a gazda­sági és szociális problémák megol­dását kell előbb utóbb a közép­pontba állítani, még akkor is ha értelelemszerüen ez most kellemet­lenebb. Mondom ezt azért, mert aki nem tud kenyeret venni, annak édesmindegy ki mikor és milyen bűnöket követett el, hogy har­minc-negyven éve történt dolgokat hogyan értelmez, az a felelősöket a maiakban fogja keresni. Csonka István Kiskunhalas latát szükségesnek tartják. Elisme­réssel szól a tájékoztató a gemenci érdekegyeztető és koordinációs bi­zottság tevékenységéről, a terület rehabilitációjának megkezdése kapcsán. A területileg illetékes víz­ügyi igazgatósági a PMMF Víz­gazdálkodási Intézete támogatásá­val és együttműködésével dolgozó holland kutatók eredményei a víz­utánpótlás biztosítása szempontjá­ból jelentősek. Végezetül a tájé­koztató közli, hogy az Országos Természetvédelmi Hivatal utasí­totta a Dél-dunántúli Természet- védelmi Igazgatóságot a Gemenci TK területét illetően teljes körű probléma feltárására és részletes fejlesztési ütemterv elkészítésére. Petrity József Ebben az üzemmódban a tűzoltót egy harminc méteres kábel köti össze a harckocsival, és ezen ke­resztül •vezérelheti a hajtóműveket.' A vezető és a kezelő eközben ter­mészetesen a gépen tartózkodik, az oltást irányító személy viszont job­ban ráláthat a tűzre. A lángok megfékezését a hajtóművek felső állásában kezdik, majd pedig fo­lyamatosan döntik lefelé azokat. Maximális üzemben egy-egy hajtó­művön négyezer kilopondos toló­erővel áramlik keresztül a levegő. Ez a hatalmas nyomású, oxigén­ben szegény égéstermék aztán egy­szerűen elválasztja az éghető anya­got a lángtól. Ettől, persze, maga a kitörés még nem szűnik meg, csu­pán a fákja alszik el... A kitörésvédelem legnevesebb szakemberei dicsérik a magyar mérnökök és katonák munkáját. A kiszuperált T—34-s hemyótal- pai pedig tovább tapossák a siva­tag homokját. Egészen addig, amíg valaki meg nem épít egy ha­sonló szerkezetet — a legmoder­nebb eszközökből... Galambos Sándor Akasztón fontos a közművelődés A községi közszolgáltatások helyzetéről, illetve a helyi közmü­vek önkormányzatba kerüléséről tárgyalt Akasztón a község képvi- selő-testülete. A lakosság közszol­gáltatással való ellátásában az első helyen az egészséges ivóvíz szere­pel. Ezzel kapcsolatosan esett szó arról, hogy a vízmű vállalat átala­kulása során mi is történhet a tele­pülésen lévő közművekkel. A tes­tületi döntés szerint az önkor­mányzat kikéri a ráeső vagyon­részt, melynek üzemeltetéséről vi­szont később határoz. Úgy tűnik, Akasztón igencsak szem előtt tart­ják a közművelődés, az oktatás ügyeit. A könyvtár nemrégiben költözhetett új épületbe, az iskola új tornacsarnoka most épül, az óvodában képesített óvónők dol­goznak, a művelődési ház külső- belső felújítása szintén ebben az év­ben történt meg. A lakosság egyre rosszabb anyagi helyzete kénysze­ríti ki, hogy a szociális bizottság a helyi körülményeket figyelembe véve készítsen segélyezési elveket. Ugyanez az érv szólt annak a vizs­gálatnak a kezdeményezése mel­lett, hogy szükség van-e a települé­sen helyi szociális intézmény — idősek klubja, vagy gondozóház — alapítására. G. E. A helyi önkormányzatoknak november 15-éig kell állást foglal­ni, hogy a megyei vagyon lebontá­sa során mely, területükön lévő in­gatlanokra tartanak igényt. Kis­kunfélegyházán rendkívüli képvi­selő-testületi ülést hívtak össze en­nek eldöntésére. A leggyorsabban a Petőfi mozi kérdésében jutottak dűlőre a szenátorok, melynek tu­lajdonjogát visszakérik a Hírős Filmtol. A megye harmadik legna­gyobb filmszínháza jelenleg sze­rény nyereséggel üzemel, de külön­féle rendezvényekkel a képviselők reményei szerint a hasznot növelni lehet. Nagyobb dilemmát okozott a Filantróp ingatlanainak és ezzel együtt feladatainak átvétele, utób­biakra természetesen csak később kerül sor. Az ülésen jelen volt a vállalat igazgatója, dr. Gaál Ödön, aki a kéményseprésről kimerítő előadást tartott. Nem tudni, hogy ennek köszönhetően-e, minden­esetre a tüzeléstechnikai ágazatot, s azzal együtt a Kossuth utca 15. szám alatti, közel 2 milliót érő bel­városi ingatlant a város nem kéri vissza. Igényt tartottak viszont a környezetvédelmi, valamint a köz­Mint az általában közismert, a már érvényben lévő kárpótlási tör­vény az állampolgárok tulajdoná­ban 1949 után, az állam által oko­zott károk részleges rendezését szolgálja. Mivel a svábok túlnyo­mó többségét már 1949 előtt inter­nálták, mindenki úgy tudja, hogy a jelenlegi kárpótlási törvény alap­ján ők még nem igényjogosultak. Részükre — az Alkotmánybíróság döntése alapján — ezen az őszön kell a kárpótlási törvényt kiegészí­teni. Érdekes dokumentum került azonban Harta község jegyzőjé­nek, Fábián Sándornak a birtoká­ba. Korabeli telekkönyvi betétmá­solatból kiderül, hogy a már ko­rábban internált svábok ingatlana­it — hivatalosan — csak 1950. ja­nuár 25-én vették állami tulajdon­ba. Az okmány így szól: „A 92300/ 1949. I. M. III. sz. rendelet szerint készült munkarészek alapján .. .az 1—105 sorszám alá átjegyzett in­gatlanokra a tulajdonjogelkobzás alapján a Magyar Államkincstár javára bekebeleztetik." Igaz ugyan, hogy az Igazságügyi Minisztérium 92300/1949. III. szá­mú rendelete nincs a kárpótlási törvény azon mellékletében felso­rolva, amely a jelenlegi jogos kár­pótlási igények alapját képező jog­szabályokat tartalmazza, de az is igaz, hogy az említett rendelet sem­milyen jogszabálygyűjteményben nincs benne. Úgy tűnik, hogy a műpótló településtisztasági profil­hoz (szippantás) tartozó Bugaci úti és Szemere utcai telepekre. Nem született döntés a ÉBKM Vízmű­vel kapcsolatban. A megjelent Sze­keres István igazgató a regionális ellátás felaprózását gazdaságtalan­nak tartotta, ezért azt javasolta, hogy összefogva a települések ala­kítsanak részvénytársaságot, s így a vízmű gyakorlatilag megmarad­na. Erre a kérdésre november 12- én újabb rendkívüli ülésen térnek vissza a képviselők. A művelődési, ifjúsági és sport- bizottságnak újból megkíséreltek elnököt választani, azonban ezút­tal sem kapta meg egyik jelölt sem a szükséges szavazatot, így ideigle­nesen Ficsór József polgármester látja el ezt a tisztséget is. Bejelen­tették, hogy a köztársasági megbí­zott hivatala visszavonta bírósági keresetét a Petőfi-iskola igazgatói kinevezése ügyében, mivel az Al­kotmánybíróság megsemmisítette azt a művelődési miniszteri rende­letet, mely alapján a pedagógusok beleszólhattak igazgatójuk megvá­lasztásába. 92300/1949. III. számú I. M-ren- delet titkos. S amíg nem sikerül megismerni, addig nem lehet kizár­ni azt sem, hogy ez a rendelet olyan más egyéb rendelet, vagy törvényi felhatalmazás alapján készült, amelyet a kárpótlási törvény az igényjogosultság alapjává tesz. Eb­ben az esetben pedig alapos érvek szólhatnak amellett, hogy a svá­boknak nem kell megvárniuk a kárpótlási törvény kiegészitését, mert máris igényjogosultak. S az ügynek nemcsak azért lehet nagy jelentősége, mert a svábok így ha­marabb juthatnak kárpótláshoz, hanem azért is, mert elképzelhető, hogy a részükre meghozandó tör­vény eltérő ;— feltehetően kisebb — kárpótlási mértéket szab majd meg. Nem lehet mindegy tehát, hogy mely kárpótlási törvény alap­ján nyújthatják be az igényüket. Fábián Sándor hartai jegyző le­vélben kérte az Igazságügyi Mi­nisztériumot, hogy foglaljon állást az ügyben, s tegye lehetővé, hogy betekinthessenek a 92300/1949. III. számú rendeletbe. A hartai és a Hartáról elszármazott svábokat pedig arra biztatja, hogy nyújtsa­nak be kárpótlási igényt, nehogy — mire a dolog esetleg számukra kedvezően alakul — lejárjon a jog­vesztéssel járó határidő! Természe­tesen ugyanezt javasolja a hajósi, császártöltési és nemesnádudvari sváboknak is. B. F. I. 'e/0 B) Tulajdoni lap. „<S_: /. FvcÁ A?*ytimrat Yu> jy ,y -r -// * .ti" ***** TÍtttiiAf a ,'lf 1171, 1077, 17/1, *7(J »11, »*>'í */, iis. »79,1*19, 1**7, Ui*, Mfj) Ilié, »61, »61, Uty tun, »XX, ngiojy; 17*7$ 7ft'r, IflfMtl, 177( 7X/.> "’*■>, **7, 11*7, 77f an, 17*, *n>7, mi mi, ni, mu, 'i*i. rn-yy,), 1017, 1*7, 7*7*7, l*lj 107*, 1*7*, 117*, 17*1' **** 7777,11a* /car, Yrlcitl/vY y'*77 </// ■* *SA ll'ljfaatT-HA* Y-7-Ay , /ßrlfjy elTi .r/é/)*t IS­jegyzet 7IÍ • A telekkönyvi betétmásolat, melynek alapján már most jogosultak lehetnek a kárpótlásra a hazai svábok. Házaikat és kertjeiket az állam 1950-ben „kebelezte be”. SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ CSAK NÁLUNK! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet Budapest XIII.,Váci út 6. Tel.: 166-7032, 166-7449 A csodagép Kecskeméten készült Ügy fújja el az égő olajkutakat mint a gyertyát VÉLEMÉNYEK — SZABADON Piszkos munka M. Gy. A hartai jegyző szerint a sváboknak máris jár a kárpótlás Madarason sínen van a kárpótlás Madarason sínen van a kárpótlás ügye — foglalja össze tömören a hely­zetet Szente Károly polgármester. Az eddigiek azt bizonyítják, hogy a helyi irattár és az érintetteknél meglévő do­kumentumok alapján mindekinek sike­rül megfelelően igazolni kárigényét. A polgármesteri hivatalban pedig még az adatlapok kitöltésében is segítik a hozzájuk fordulókat, a helyben minden szükséges információhoz hozzájuthat bárki érdeklődő. A jellemzőkről szólva Szente Károly elmondta, hogy Madaras magyar köz­ség volt korábban, számottevő nemze­tiségi lakosság nélkül. így nem volt ki­telepítés sem, ezért azután kevés lakást, alig 1-2 tanyát igényelnek vissza. S mi­után szegény is volt a település, nagy­birtok nem alakult itt ki. Ennek megfe­lelően jelentős kört érint a kárpótlás, ám igen kicsi a föld egy-egy igénylés esetében. Átlagosan 1-4 hold, míg a legnagyobb 10-15 hold. Ezen felül csak egy-két korábbi százholdas gazda le­származottja érdeklődött még kárpót­lási ügyben. Folklórest a horvátországi menekültekért A bajai József Attila Művelődési Központ november 8-án, 19 órakor látványos nemzetiségi folklórestet ren­dez. A teljes bevételt a horvátországi menekültek megsegítésére ajánlják fel. A műsorba bajai, garai, hercegszántói, bácsalmási néptáncegyüttesek és zene­karok lépnek fel és vendégszereplesre várják a pécsi Tanac együttest és a Ví­zin zenekart. Félegyházi garázssor határidőre A nem túl hideg és verőfényes napo­kat kihasználva, Kiskunfélegyházán jó ütemben épül a Majsai út 9—11. számú házak mögötti térségen a sorgarázs. A kivitelező Kiskun Kft. december el­sejére ígérte a létesitmény átadását a beruházásra építtető szövetkezetét ala­kított lakóközösségnek. A falazás lé­nyegében készen van. Ha hosszan tartó esőzés vagy kemény fagy nem hátráltatja a további munkálatokat, a volt Fürst Sándor-lakótelep házáit övező parkolókból újabb ötven gépko­csi kerülhet fedél alá még ebben az esz­tendőben. Franciaországi tanulmányút A Sophia Antipolis alapítvány jó­voltából 15 fő utazhat Franciaor­szágba, hogy a helyszínen vizsgálja az önkormányzatok működését. Me­gyénket Sárossy László bátmonosto- ri polgármester képviseli. Elsősorban a kistelepülések gazdálkodását, kap­csolatrendszerét, az intézmények mű­ködését és a vállalkozások támogatá­sának kérdéskörét vizsgálja. Felújították a helvéciai halottasházat A temetők és épületeinek rekonst­rukciójával, felújításával mindenütt úgy igyekeztek, hogy november l-jére, a kegyelet, a megemlékezés napjára méltó legyen a környezet. A helvéciai önkormányzat több mint egymillió forintot szánt a köz­temető halottasházának felújítására. A munkálatokra találtak is kivitele­zőt, az akkor még Páhin székelő Hu- lej Alfréd kisiparost. A szerződés megkötése után nemcsak a szakem­ber szorgoskodott, hanem a lakosság is összefogott a karbantartókkal. így lett új az épület, sőt még fúrt kútra is futotta a pénzből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom