Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

MEGYEI KORKÉP 1991. október 30., 3. oldal „Kezet nyújtunk vaskúti barátainknak” MEGHÖKKENTŐ JAVASLAT A volt szovjet lakások elfoglalására A hídpillérek alapkövei — mondta Vaskút polgármestere — már a rendszerváltás előtt helyük­re kerültek. A közel két éve történt alapozás megérett a befejezéshez, mielőbb hivatalosan is meg kell pe­csételni a németországi Mutlangen és Vaskút testvérvárosi kapcsola­tát. A baden-württembergi tarto­mány kisvárosának — Peter Sey­fried polgármester vezetésével — népes delegációja járt a soknemze­tiségű bácskai településen. A né­met kisváros plébánosa, az alpol­gármesterek, az ottani képviselő- testület választott tagjai, a polgár- mesteri hivatal vezető tisztségvise­lői kíváncsiak voltak: miként éli napjait az a település, ahol hajdan a lakosság nagyobbik hányada né­metül köszönt s mondott imát a napi kenyérért. • A németországi vendégek Vaskúton. A leendő testvér 5300 fős, ipari­lag fejlett német város, ahol két­ezer embernek van biztos kenyere, megélhetése, ahol ezerkétszáz diák tanul, és itt élnek egykori Vaskút- ról kitelepített németajkúak is. A delegáció megismerkedett Vas­kút önkormányzata gazdasági és szociális munkájával, meglátogat­tak több kulturális intézményt is. Őszinte elismeréssel és némi megle­petéssel nyugtázták mindazt, amit a központi iskolában és óvodában tapasztaltak. Mind az óvodásko­rúak, mind a kisiskolások őseik nyelvén — azaz németül — kö­szöntötték Vaskút német vendége­it. Verssel, énekkel, játékos dalla­mokkal bizonyították: felkészült pedagógusok az őrangyalaik, szü­leik, nagyszüleik nyelvét készek to­vább örökíteni. Mutlangen polgármestere nem illendőségből mondta: „Egy ilyen településnek örömmel nyújtjuk a kezünket. A hagyománytisztelet magas foka, a német nyelv és kul­túra ilyen magas szintű ápolása fontos alapkő a tervezett hídépí­téshez. Van tanulnivalónk egymás­tól, alapos okunk van a jókedvre.” A jól szervezett program része­ként a német kisváros követei meg­ismerhették a ma is prosperáló nagyüzemet, a Bácska Agrár-Ipari Rt. gazdaságot, de ismereteket gyűjtöttek a falu közérzetéről is, lévén, hogy magánházaknál, csalá­di körben töltötték szabad idejü­ké- Szakács Gyula BEINDULT A FŰTÉSI ES FIZETÉSI SZEZON, Nagyon nehéz ez mindenkinek (Folytatás az I. oldalról) — Hát van véleményem — mondja Abonyi Tibor. — Négy gyermekünk van, s itt lakunk a Vajda utcában, egy három és fél és egy nagy szobás lakásban. Most több mint ötezer forintra számí­tunk. Amikor ideköltöztünk, szó sem volt ilyen meglepetésekről. Mit csinálnék? Megyek a polgár- mesteri hivatalba, segélyt kérni. Más megoldást nem látok. A fele­ségem gyesen van, egyedül kere­sek. Két gyereket iskolába jára­tunk, kettő pedig még otthon van. S a mai ingyenes oktatás mellett elképzelheti, hogy ez mit jelent. Csak azt nem tudom, hogy aki egy vagy két gyereket nevel, s a mi helyzetünkhöz viszonyítva is leg­alább olyan rossz körülmények között van: hogy fogja megoldani? — Az Irinyi út 45. szám alatt lakunk — tudom meg Tenkéné Il­lés Erikától. — Az az előnyünk, hogy mi legalább a negyediken la­i kunk, egy plusz két fél szobás la­kásban, és nálunk meleg van. Nem úgy, mint a földszinten. Hiába emelik az árat, nekik még hősugár­zót is használniuk kell. Végül is az emelés ellen nem tudunk mit csi­nálni, ez van. Mi eddig is ÍO ezret fizettünk be az OTP-be, s ehhez jön még pluszban a rezsi. A dolgon változtatni nem tudok. Csak mun­kanélküliek ne legyünk. — Én nem sokallom — mondja Török Erzsébet, babakocsiban egy csöppséget tolva. — Úgy tudom, hogy a magánerőből épült házaknál lényegesen magasabb a díj. Nekünk, sok, sok, de még akkor is olcsóbb, mintha családi házban laknánk. Ná­lunk a fűtés tökéletes, sőt túlságosan is meleg van. Talán, ha dolgoznék, inkább sokallanám a nagyobb számlát. Akkor ugyanis csak este kellene otthon a fűtés, de így, hogy a gyerekkel otthon vagyok, éjjel­nappal szükségünk van a melegre. — Kiszámoltam, hogy 2 ezer fo­rintnál többe fog kerülni — meséli Dobroczky Bea. — Harminchárom négyzetméteres garzonban, egye­dül lakom. A hideg vizes vezetékre fölszereltettem a vízórát. Erre a fűtési díjra még jön a villanyszám­la, a közös költség. Átutalási számlára ment eddig kétezer fo­rint, de ezt majd meg kell változ­tatnom. Emelnem kell. Legalább ugyanennyivel Eddig 7 ezer forin­tot kaptam kézhez. Most majd öt­ezer marad megélhetésre. — Háromezer-ötszáznegyven- két forint lesz — mondja özvegy Bacsó Szilveszterné, a Március 15. utcai garzon házmestere. Az utolsó fűtési idényben 2100 forint volt, a hideg-meleg víz­zel együtt. Most meg csak a fűtés több mint 2600 forint lesz. Hogy tudjam fizetni a rezsit és a nem kevés OTP-met, vállalnom kell a 280 lakásos ház takarítását. Egye­dül élek. Itt a házban körülbelül kétszázan beszereltették a vízórá­kat. Nagyon nehéz itt mindenki­nek, mindenki panaszkodik. Ugye, kis fizetésűek élnek a házban, s általában egyedülállók. S tényleg nagyon nehéz ez mindenkinek. (bencze) Veszélyes platánsor • Kiskunfélegyházán, a Kossuth utcai platánsor fáinak néhány úttestre bein úló ága, főleg sötétedés után, veszélyezteti a gépjárműforgalmat. Némi bi/onvlulniikodás után — tekintettel a ritka természeti értékre — a szak­emberek ágy döntöttek, hogy ezen a héten levágják a forgalom biztonságát veszélyeztető agakat. (Archív képünkön még nem zavarja semmi a Kossuth utca forgalmát.) PENTEK, SZOMBAT, VASÁRNAP Bővítik a dunatetétleni iskolát A dunatetétleni iskola új épület­szárnyát alapozzák pénteken, szombaton, vasárnap, önkéntes társadalmi munkában, a község la­kói. A helyi önkormányzat elkép­zelése szerint, az anyagi fedezettől függően, legkésőbb 1993-ra készen lesz a 200 négyzetméter alapterüle­tű iskolabővítés, melyre az idén 1,2 millió forintot költenek. Örömére a dunatetétleni szülőknek, mert az építkezés befejezése utáni tanév­ben, már a felső tagozatos kisdiá­koknak sem kell naponta bejárni­uk Hartára. Meghökkentő indítvánnyal állt elő dr. Sarkadi Zsolt a lakásbizott­ság elnöke a hétfői kecskeméti képviselő-testületi ülésen. Azt ja­vasolta, hogy a város foglalja el önkényesen az üresen álló volt szovjet lakásokat („hajtson végre einstandotl”) hiszen belátható időn belül nincs remény megegye­zésre a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel és télen tönkremennek a fűtetlen hajlékok. A merész ötle­tet végül nem fogadták el, az indít­ványt — két másik változattal együtt — a lakásgazdálkodási bi­zottság hatáskörébe utalták dön­tés-előkészítésre. Ivanics István alpolgármester részletesen is beszámolt a huzavo­náról, melyben előrelépés várható­an csak jövő februárban lehet. Ér­tékesíteni a kincstári vagyonkezelő fogja az üres lakásokat, az előzetes számítások szerint egy kétszobás lakás vételára 500 ezer forint körül lesz, melynek 10-15 százalékát egy összegben, a többit 3 százalékos kamattal, 20 év alatt kell kifizetni. A felújítás 200-300 ezer forintba fog kerülni lakásonként, de még így is egymillió alatt jön ki az áruk. A gazdasági célú hasznosításra szánt volt szovjet ingatlanok vétel­árának 50-50 százaléka a kincstári vagyonkezelőt és az önkormány­zatot illeti. Az országban elsőként a kecskeméti volt Erzsébet lakta­nyát próbálják meg elárverezni, 92 millió forintos kikiáltási áron. M. Gy. POLGÁRMESTEREK HASONLÓ GONDJAI KISKŐRÖS KÖRZETÉBEN Egyre több a munkanélküli Kiskőrös és környékének tizen­négy polgármestere minden hó­napban találkozik, hogy megbe­szélje a térséget érintő fontos kér­déseket. E találkozóknak alkal­manként más-más település a házi­gazdája, hétfőn Tabdiban, a Dan- kó-házban került rá a sor. A kiskőrösi városi könyvtár igazgatója a szakma kérésével for­dult a polgármesterekhez, mivel a térség sajátos rendszerének finan­szírozása e pillanatban megoldat­lan. E témát kérdések, válaszok zárták, a következők azonban éles vitákat váltottak ki. így a munka­erőhelyzet. Kiderült ugyanis, hogy a szeptemberi adatok szerint e régió­ban a munkanélküliségi ráta 11,8' százalékos, ami igen magas a me- . gyei sorban. Ráadásul sokan lép­nek a munkanélküli járadékot ka­pók közül abba a szakaszba, ami­kor a jogosultságuk megszűnik. Hogy velük mi, hogyan történjék a településeken — úgy tűnik — nem utoljára került szóba. A legna­gyobb falatot a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat átalakulá­sának elképzelései jelentették. Tes­tületi döntés egyik településen sem született még arról, hogy a vállalat vagyonából mit kérjenek, kérjenek- e egyáltalán, és azt esetleg hogyan működtessék. A megyei vagyon­átadó bizottság viszont november derekán már várja az e döntésről szóló jelzést. Igen ám, de a döntés- hozatalhoz e pillanatban sok min­den hiányzik. A térség polgármes­terei tehát úgy gondolják, —7 bár­mennyire is kevés az idő—mégegy- szer leülnek e témában egy megbe­szélésre. G. E. MA VAROSFÓLDON LESZÁLL AZ AEROCARITAS GÉPE Pártolótag-toborzó Az Aerocaritas Mentőszolgála­tot gyermekek értelmetlen halála hívta életre. Szülők százezreinek eddigi támogatása tette lehetővé, hogy több mentőautója és négy he­likoptere is van a sürgősségi közúti és légúti szolgálatnak. Ám sajnos, e géppark meg kicsi, így új akciót szervez az alapítvány. Ezúttal pár­toló tagokat toboroznak az általá­nos, középiskolás és szakmunkás- képzős diákok körében. A tagság­hoz kétfordulós vetélkedőt is szer­veztek, ami október 28-ától no­vember 15-éig tart. Az alaptagdíj egy évre száz forint. A versenyben két-két első, má­sodik és harmadik díjat osztanak majd ki. A két első helyezett csapat iskolájának három legjobb ered­ményt elérő osztálya tíznapos nyu­gat-európai utat nyer, amelyet ter­mészetesen a tanévzáfó után lehet beváltani. Az akcióról a TV 2 október 28- ától november 15-éig rendszeresen hírt ad és a beérkezett csekkek kö­zött többször lesz külön jutalom- sorsolás. Persze, az igazi nyere­mény a megvehető sürgősségi mentőkocsik és -helikopterek lesz­nek, melyekkel — szükség esetén — hazánk teljes területén segítsé­get nyújthat a rászorulóknak az Xerocaritas. A verseny időtartama alatt non­stop információs szolgálaton hív­ható az Aerocaritas, az 1803-861-es és az 1803-865-ös telefonon. Azokhoz az iskolákhoz pedig, amelyek közelében 50 x 50 méteres szabad terület van és a diákok sze­retnének közelebbről is megismer­kedni egy mentőhelikopterrel, hí­vásra házhoz megy a vasmadár. Az igény bejelenthető a 6701 Sze­ged, Pf. 663 címen. A városföldi általános iskola élt is e lehetőséggel, s ma délelőtt bi­zonyára sok élményt gyűjtenek majd a sportpályán a gyerekek. p. s. Meglepetés karácsonyra-'"'A Renault-butik (Bakony utca 2., telefon: 24-469) A Renault Kecskemét meglepetése karácsonyra. Itt mindenki megtalálhat majdnem mindent. Eredeti gyári Renault-alkatrészek, karosszériaelemek, autófelszerelési cikkek mellett számtalan ajándéktárgy közül választhat Nagyon pontos kvarcóra, divatos esernyő, formatervezett ébresztőrádió, sokzsebes uta­zótáska, világítós kulcstartó, Forma—1-es versenyautó-makett— mind­mind a Renault megbízható minőségét garantáló márkajegyével. E tárgyak bármelyikével örömet okozhat szeretteinek — ám a Renault Kecskemét extrameglepetést is ajánl. Egy Renault 19 Chamade személy­autót. Karácsonyi ajándékként. Ha ön bármit vesz a Renault-butikban vagy a Renault-szalonban (az Alföld áruház mellett), akár egy övre felfűzhető, divatos, strapabíró pénz­tárca-kulcstartót is, egy sorsjegyet kap, mely résztvesz a Renault-szeren- csekerék december 22-ei sorsolásán. A födij Renault 19 Chamade és lehet nyerni Mountain Bike kerékpárt, meg sok más Renault-ajándékot is. Kisgazda képviselők a mezőgazdasági szövetségnél A Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetség elnökségének meghívására a szö­vetségbe látogattak dr. Horváth László és Faddi József országgyűlési képvise­lők. A két kisgazdapárti képviselő a szö­vetkezeti és az átmeneti törvénytervezet­ről és más, az agrárágazatot érintő idő­szerű kérdésekről váltott véleményt a jelenlevőkkel. Faddi úr a családi mun­kán alapuló magángazdaságokban látja az ágazat jövőjét, és a minőségjavításá­ban, mert — mint mondta — a nyugati piacra való bejutásunknak ez a feltétele. Horváth László képviselő szerint az élel­miszer-termelésben a magántulajdonon alapuló szövetkezeteknek meghatározó szerepük lesz még hosszú ideig, 15 szá­zalékra becsüli azok arányát, akik már is el tudnak indulni az önálló gazdálko­dás útján. Éppen ezért érdeklődött, hogyan lát­ják a szakemberek az átmenetet az új típusú szövetkezésbe, s arról is, hogy az ismert pénzügyi problémák mennyiben hatnak ki az átalakulásra és az azt kö­vető gazdálkodásra. A szövetség veze­tői elmondták: sajnos számolni kell az­zal, hogy több szövetkezet kénytelen lesz bejelenteni a csődöt még az átme­neti törvény végrehajtása előtt. A szövetség vezetői rámutattak arra is, hogy a szervezeti változásokhoz kapcsolódó törvényi szabályozás, vitás esetekben a vagyon kötelező árverésre bocsátása egyrészt megsértése a tulaj­donnak, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezeti tagság által annak idején a szövetkezetbe bevitt és felhal­mozott vagyon kívülállók, olyanok ke­zébe kerülhet, akiknek ahhoz semmi közük. Új jegyző Harkakötönyben Mint azt már hírül adtuk mellékle­tünk, a Kiskunmajsa és Vidéke hasáb­jain, Harkakötönyben jegyzőváltás zajlik. A korábbi jegyzőtől közös meg- eggyezéssel megválik a falu, s a meghir­detett pályázat alapján már döntött is a közgyűlés az új jegyző személyéről. Dr. Király Dezső, a földhivatal kis­kunhalasi kirendeltségének helyettes vezetője pályázta meg az álláshelyet si­kerrel. Személye többek számára is­mert a faluban. Asztalosmesterből lett végzett jogász 1981-ben, a szegedi JÄ­TE jogtudományi karán. Előtte kisipa­rosként a községben is dolgozott, jó kapcsolata a falubeliekkel még innen datálható. Az október 21-ei személyes meghall­gatást követően egyhangú döntést ho­zott az önkormányzat, dr. Király De­zsőt november l-jével Harkakötöny jegyzőjévé nevezte ki 31 ezer forint bruttó fizetéssel. Bemutatkozik a Látó A Forrás szerkesztősége ma délután 17 órai kezdettel irodalmi estet rendez, melyen a marosvásárhelyi Látó szer­kesztőségének tagjai mutatkoznak be. Vendégek lesznek: Markó Béla költő, főszerkesztő; Gálfalvi György író, fő­szerkesztőhelyettes; Kovács András Ferenc költő, Láng Zsolt író és Káli István író. Az est színhelye a Kodály Zoltán Ének-Zenei Áltlános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakkö zépiskola díszterme. Házigazda Ffizi László, a Forrás főszerkesztője. Autószalon az ABC helyett A jelenleg autópályának használt kecskeméti, Jász utcai telket a megye ingyen adta a városnak azzal a feltétel­lel, hogy ott élelmiszerüzlet épül. Mindeddig ez nem történt meg, ezért Kecskemét önkormányzata a telket a Tormási Kft.-nek adta el, akik ott au­tószalont és más kereskedelmi egysége­ket kívánnak létesíteni, amellyel 24 munkahelyet teremtenek a városban. Az még nem tisztázott, hogy a vételárat a megye vagy Kecskemét kapja, hiszen az adományozás célja, az ABC-áruház építése nem teljesült. Az ellátást a Má- riavárosban a jövőben így csak kisebb füszerüzletekkel lehet javítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom