Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Vállalkozó fehérköpenyesek? • A sokat tudó laborban: Horváthné Papp-Vid Izabella. (Straszer András felvétele) A nyolcvanas évek közepén hozta létre üzemorvosi rendelőjét a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Kecskeméten, a József Attila utcai központjában. A cég nem sajnálta a pénzt a személyi állomány — a többség nehéz fizikai munkát végez — egészségvédelmére. Dr. Nagy István üzemorvos és két segítsége, Horváthné Papp-Vid Izabella laborasszisztens, valamint Samu Pé- terné általános asszisztens az elismerés hangján emlékezik erre. Ők hárman dolgoznak a rendelőben kezdettől fogva; de meddig, de hogyan, de milyen feltételek mellett ezután? —ezek a kérdések erősen foglalkoztatják őket mostanában. Hiszen a gazdasági, társadalmi átalakulás érinti az egészségügyet is. Kétezernél több dolgozója volt a KEFAG-nak—most már kevesebb van —, akiknek a munkaköri alkalmasságát rendszeresen vizsgálták; külön figyelmet szenteltek a káros hatásoknak kitett dolgozóknak. Az üzem-egészségügyi szolgálat rendeltetése szerint nem várja meg az embereknél a betegség bekövetkeztét, ha elkerülhetetlen, időben javasolja a más munkakörbe helyezést. Aki megbetegszik, rendes orvosi ellátásban részesül. — Feladataink ellátásához — a cég pozitív hozzáállása révén — olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekkel az általános belgyógyászati vizsgálatokon kívül speciális vizsgálatokat tudunk végezni — mondja dr. Nagy István. —Van például süketkamránk, megfelelő klinikai audiométerrel, a halláskárosodás kimutatásához. A vibráció okozta ér- és idegi károsodások megállapításánál Dopplerkészülék, Palestesiometer stb. segít. Felszerelkeztünk az érszűkületi és a légzésfunkciós elváltozások felfedésére is. Háromcsatornás EKG- készülék található rendelőinkben. Laboratóriumunkban, mert az is van, a vizsgálatok széles körére vagyunk képesek (vérkép, májfunkció, vérzsírok, vércukor stb.), tehát nem kell a betegeket küldözgetnünk. Nálunk ezek behívásokkal megoldhatók. Összegzésképpen: a mi kategóriánkban kimagasló a felszereltségünk, a szolgáltatásaink skálája. A KEFAG levelet kapott a megyei kórháztól, amelyben a kórház azt tudakolja: januártól mi a vállalat szándéka az üzemorvosi szolgálattal? Ez az, ami a háromtagú közösséget gondolkodásra készteti, meg amiket a konferenciákon hallott dr. Nagy István: vállalkozzanak, hogy rentábilisak legyenek az üzemorvosi rendelők. Ők évi egymillióba kerülnek a cégnek. Számításaik szerint ötmillió értékű munkát végeznek el, arról a megtakarításról nem is beszélve, amelyet a vidéki kiszállásaikkal érnek el azáltal, hogy a vizsgált dolgozók csak a lejgszükségesebb időre esnek ki a termelésből. No, a céggel nincs is vitájuk, az, ha a jogszabályok ezt lehetővé teszik, a jövőben is fenn kívánja tartani rendelőjét, s a három fehérköpenyes szívesen köti le szabad kapacitását vállalkozással. — Arra gondoltunk, hogy kisebb cégek, kft.-k, amelyeknek saját üzemorvosi rendelőt nem érdemes működtetniük, igénybe vehetik szolgáltatásainkat — folytatja dr. Nagy István. — Azt mindenki tudja, hogy az egészség a termelésben is nagy érték, tehát a mi munkánk hasznosságát nem óhajtom bizonygatni. A lényeg: tőlünk nem idegen a vállalkozás gondolata. Várjuk, hogy a társadalombiztosítás reformjával megteremtődjenek ehhez a törvényes feltételek. Egy kft. kétfelé nyilván nem fizet a dolgozói után járulékot vagy valami mást. Ha ránk alapozza dolgozói egészségvédelmét, nekünk kell fizetni vagy megosztva, nekünk is és a társadalombiztosításnak is. Azt várjuk, hogy ezek a részletek tisztázódjanak. —h —r TALLÓZÓ Dutép F. A. (felszámolás alatt)* A'Dutép F. A. olyan korlátozott jogi személy, amelynek a számláit zárolták és csak a szanálószervezet engedélyével folyósíthatok ezekről átutalások. A felszámolás menetéről Fáy Ferenc volt vezérigazgatót, a szanálószervezet helyi megbízottját kérdeztük. — Az ÁVÜ 1991 májusában bejelentette a Dutép felszámolását. Mi szűnik meg ezzel és mi az, ami megmarad a volt nagyvállalatból? — A Dutép állami vállalatként szűnik meg, ami ma nem jelent mást, mint az ötvenfős központi apparátust, 70 főnyi fizikai karbantartó személyzettel, akik viszont hatalmas vagyonért felelnek. Könyv szerinti értékben 2,8 milli- árdról, becsült forgalmi értéken 3,8 milliárdról van szó. Ebből fizethető ki a bruttó 2,2 milliárdos adósságunk. Megmarad viszont az a húsz társaság, amelyeket ez a vállalat hozott létre és működőképesek. — Az állami vállalatnál ma már nincs termelőtevékenység. Miből van akkor a vagyona? — A vagyon 60-70 százaléka az ipartelep, amelyet 1975—80-ban a túlzott beruházásokkal hoztunk létre. Ez az objektum 470 ezer négyzetméteres területével, állóeszközeivel a működő társaságok eszköz- és ingatlani vagyonának a többszöröse. Ám az a másik, mindössze 400-500 milliós vagyoni érték foglalkoztatja a társaságokba átlépett 2200 dolgozót! A Dutép vagyonának jelentős része, továbbá a társaságaiban meglevő üzletrészek. Végül készleteink és be nem hajtott követeléseink is vannak. Sajnos, ez utóbbiak egyre kevésbé lesznek behajthatok, mivel adósainkat sorra felszámolják. — A társaságokban a Dutép többségi tulajdona a jellemző. Milyen eséllyel értékesíthetők ezek az üzletrészek? — Mivel nyereségesek, az üzletrészként való értékesítésük kínál nagyobb bevételi lehetőséget, mint az, ha vagyontárgyakként próbáljuk meg eladni őket. Az értékesítésre egységes rendező elv nincs. Három-négy vállalat esetében ugyanis a már érdekelt külföldi partner esetleg hajlandó további részt megvásárolni. Például ilyen a szállítmányozási vállalkozásunk, amelyben egy svájci speditőrcég 50 százalékos tulajdonos és feltehetően igényt tart a másik ötven százalékra is. A többi vállalkozásnál a belföldi tulajdonostársak * A Figyelő október 24-ei száma egész oldalas összeállítást közöl a felszámolás alatt álló Dutépről, ebből vettük át a fenti részletet. — Az A VÜ idén májusban kezdeményezte a vállalat felszámolását. nem rendelkeznek akkora tőkeerővel, hogy megvegyék a Dutép részét; ezeket nyilvános pályázatokon meghirdetjük. Árverésről nincs szó, tehát nem kötelező betartani az árverési szabályokat. A társaságok értékesítésétől egyébként nem félek. Nagyobb gondot a központban maradt vagyontárgyak eladása okoz. Hiszen ha a jelenlegi felszámolási törvény marad továbbra is érvényben, esetünkben az ipartelep értékesítésével a felszámolás akár tíz évig is elhúzódhat. Ha a parlament visszamenőleges hatállyal hoz új jogszabályokat, akkor két éven belül le kell zárni a folyamatot. — Holt tart a felszámolás? — Az anyagok és fogyóeszközök értékesítésének a végén járunk és májustól szeptemberig mindent, ami a formai szabályok szerint lehetséges volt, lebonyolítottunk. Innen a piacra és a tőke- közvetítőkre vagyunk bízva. — Mit gondol, mekkora az a vagyoni érték, amely csak papíron képvisel értéket, mert valószínűleg senkinek sem kell? — Nem tudom, de biztos, hogy marad eladhatatlan vagyonunk. Sőt, azt gondolom, előbb-utóbb az egész ország eladhatatlan vagyonrészekből fog állni. Pedig még mindig jobb megoldás lenne ezeket az épületeket, gépeket és területeket érték alatt vagy ingyen odaadni annak, aki hasznosítaná, mint hagyni, amíg fizikailag is tönkremennek. Tudom, hogy ezzel vissza is lehet élni, de miért mindig a visszaélésekhez igazítjuk a szabályainkat és miért nem a tisztességes üzleti magatartáshoz? — A Dutép felszámolása után — legalábbis a számokból úgy tűnik — az adósságok törlesztése után is marad vagyon, amivel ezután a szanálószervezet majd elszámol a kormánynak. — A hitelezők a bíróságon mindent megtámadhatnak, amit a felszámoló csinál, tehát egyáltalán nem biztos, hogy lesz mivel elszámolni. Viszont azt már most látom, hogy a volt szállítóink a bankokkal szemben hátrányban vannak. Mivel a bankok szerződésében üzleti kamat volt kikötve, az ő követeléseik a felszámolás bejelentésétől a tényleges osztozkodásig növekednek. Tehát ha ma a Dutép vagyonából 50 százalék a bankok és 50 százalék a szállítók követelése, végül jó, ha a szállítók 10 százalékot megkaphatnak. — A felszámolás végén ez a központ megszűnik. Mennyire érzi ezt saját kudarcának és mik a további tervei? A vállalat működőképességét nem a veszteséges gazdálkodás tette tönkre, hanem a rárótt terhek. És ezt az önálló társaságok létrehozásával bizonyítani tudtuk; csak így tudtuk bizonyítani, mert e vagyon nem „olvadt el" kamatterhek fejében. Hogyan tovább? Felhasználva a válságkezelés terén szerzett 6 éves tapasztalatokat, erre a tevékenységre szeretnénk vállalkozni. Központunkat egyébként már most sem a társaságok tartják el. Szolgáltatásokat nyújtunk ugyanis külső cégeknek. BOSCH-BEMUTATO • Október 21-én Kecskeméten, a Tormási Kft. telephelyén volt látható a Bosch- bemutató, amely egy „negyvenlábú” konténerkocsiban vándorol nyár óta Európában. (Gaál Béla felvétele) 1991. október 29., 7. oldal TÖBBSÉGÜK BÍZHAT AZ ÜZLETKÖTÉSBEN Elindultak Modenába „fél pénzzel”... A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara által Modenába szervezett októberi üzleti körúton részt vevő néhány magánvállalkozóval arról beszélgettünk, mit vártak ettől az utazástól, s végül a tárgyalások alapján milyen kilátásaik vannak elképzeléseik megvalósítására? Zoltai Józsefné, a Nimród Betéti Társaság képviselője: — Családi vállalkozás a miénk, egy hónapja nyitottuk meg vadász- és sportfelszereléseket, fegyvereket árusító szaküzletünket Kecskeméten. Áruink többségét nagykereskedelmi cégektől vásároljuk, de üzleti kapcsolatban állunk egy magyar—olasz kft.-vei is, a fegyvereket tőlük vásároljuk. Nincs semmi problémánk egymással, csak azért szeretnénk közvetlen kapcsolatot kialakítani üzleti partnerekkel, hogy rövidebb úton jusson el hozzánk az áru. így gyorsabb, sok esetben egyszerűbb, s főleg olcsóbb. Most vadász- és sportruhákat, valamint önvédelmi fegyvereket szerettem volna venni. Ez utóbbira egyelőre nincs lehetőség, rpivel a jugoszláv események miatt az olasz kormány megtiltotta a fegyverszállítást. Nagy Éva kecskeméti virágkertész, magánvállalkozó: — Ezerszáz négyzetméteren nevelünk rózsát a férjemmel. Volt üzletünk, de eladtuk, mert nem győztük a termelést, a nyitva tartást is. Ekkora mennyiségű rózsát egyébként sem lehet boltban, szálanként eladni, többségét viszonteladónak értékesítettük korábban is. Késő ősztől tavaszig fűteni kell a virágra, emiatt nagyon sokba kerül az előállítása. Arra gondoltunk, talán az Olaszországból szállított rózsa sem kerül többe, viszont szebb és tartósabb a miénknél. A szára vastag, egyenes, kevésbé törékeny, ráadásul az olaszok megszívatják valamilyen szerrel, amitől sokáig eláll, strapabíróbb lesz. Ilyen szert is vásárolnánk, mert attól, amit Magyarországon kapni lehet, tönkrementek a virágjaim. Fajtabővítést is szeretnénk a kertészetünkben, ezért gyökeret, fagytűrő oltványokat is vennék az olaszoktól. A mo- denai kamara rózsatermelőkkel, virágkereskedőkkel fog engem összehozni, s ha az ár elfogadható lesz számunkra, nyélbeütjük az üzletet. (Az olasz rózsák tartósságáról magunk is meggyőződhettünk. Amit az ott-tartózkodásunk utolsó estéjén kaptunk a vendéglátóinktól, fél éjszakát hevert az étteremben víz nélkül, másnap tizenhét óra hosszat rázódott az autóbuszban, s szinte meg sem lankadt. Ilyen rózsáért érdemes Modenába utazni.) A kecskeméti Jaksa János az édesanyja vállalkozásához üzletet kötni utazott Olaszországba. — A „Szuper”, üléshuzatot és autófelszerelési cikkeket árusító bolt az édesanyámé. Eddig jósze- rint csak keleti gyártmányú kocsikhoz kínáltunk üléshuzatot, a nyugatihoz nem tudtunk választékot nyújtani. Pedig sokféle kívánság van, ezeket kielégítendő, keresek korszerű, jó minőségű, illetve különleges anyagot. Olyat is például, amelyik elég rugalmas ahhoz, hogy különböző méretű ülésekre is rá lehessen húzni. Nem az egész huzat készülne ebből, hanem csak az a része, amit műanyagból szoktunk meg. Olasz partnereinktől nagyon jó ajánlatot kaptam. Adnak varrógépet, szabógépet, anyagot, nekünk csak meg kell varrni. Ehhez elég 2-3 vállalkozót alkalmaznunk. A terméket, amire mi nem tartunk igényt, visszavásárolják és értékesítik. Ha az ár is megfelel, számunkra igen kedvező lesz az együttműködés. Szakái László soltvadkerti vállalkozó, vendéglőtulajdonos: — Sört nem biztos, hogy tudok venni, de egy másik érdeklődésemre igen kedvező ajánlatot kaptam. Nálunk még nem ismert, rendkívül érdekes, korszerű automata játékokat szállítana nekünk az olasz partner, ezek magyarországi, sőt kelet-európai képviseletét is vállalnánk. Jó hírt vihetek haza a soltvadkerti szőlősgazdáknak — magam is közéjük tartozom —, akik borpalackozót szeretnének létesíteni tőkéstárssal, a bornak pedig piacot szerezni. Modenában van érdeklődés iránta, reméljük, megegyezünk. Úgy tűnik, az út résztvevőinek többsége bízhat abban, hogy sikerül az olaszokkal üzletet kötnie. Almási Márta KRITIKUS PONT: A KÖLTSÉGVETÉS Majd megoldja a piacgazdaság? A z idén — hasonlóan a korábbi évekhez — a magyar gazdaság egyik legkritikusabb pontja a költségvetés alakulása. Számos más területen javult a pénzügyi egyensúly, így a folyó fizetési mérleg a prognosztizáltnál több mint l milliárd dollárral lesz kedvezőbb. Az export is gyorsan növekszik és az infláció sem futott el olyan óriási mértékben, mint ahogy egyesek az év elején jósolták. Mindezzel szemben a költség- vetés helyzete nem jó, sőt helyenként már kritikus. Egyelőre a szakemberek óvnak mindenfajta pánikkeltéstől. Kupa Mihály pénzügyminiszter kifejtette: az igen nagy eredménynek számít, hogyha a költségvetés deficitje (amelyet az idén 78 milliárd forintra terveztek) 90 milliárd forint alatt fog maradni. Ez azért lenne nagy eredmény, mert ugyan a helyzet rosszabb, mint amivel számoltak, de a Nemzetközi Valutaalap ezt még elfogadja, s Magyarország számára egyáltalán nem mindegy, hogy a Valutaalap mit tart jónak és rossznak. Ha bankókat nyomnak De a költségvetés helyzete a lakosságot közvetlenül is érintheti. Ugyanis ha ezen a fontos területen nem sikerül rendet teremteni, az előbb-utóbb kihat a gazdaság más részeire, leginkább az árakra és az inflációkra. Ha egy költségvetésben évente 90-100 milliárd forint deficit keletkezik, ezt a pénzt valahonnan elő kell teremteni. Erre több lehetőség van, de a leginkább és legkönnyebben járható út a pénznyomás. Ez úgy történik, hogy a Magyar Nemzeti Bank meghitelezi a költségvetési hiányt, ám ez lényegében nem más, mint hogy fedezetlenül bocsát ki forintot. Ilyet pedig hosszab távon, nagy mennyiségben büntetlenül nem lehet tenni. Az elmúlt években is az infláció egyik fontos tényezője volt a költségvetés nemzeti banki finanszírozása, a fedezetlen pénz- kibocsátás. Most más eszközökkel bizonyos mértékben sikerült megfogni az áremelkedést, sőt egyes prognózisok szerint jövőre az inflációs ráta az ez évi 35-36 százalékról ,20-25 százalékra csökken. Ám az infláció teljes megfékezése nem képzelhető el másként, csak úgy, ha a költségvetésben is helyreáll a pénzügyi egyensúly. Erre jövőre még nem lehet számítani. Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium államtitkárhelyettese szerint már hónapok óta megy a huzavona a jövő évi költségvetés tervezete körül, számos változat készült el, de a helyzet egy szemernyivel sem jobb, mint eddig. Kupa Mihály úgy vélekedik: jövőre a deficit semmiféleképpen sem haladhatja meg a 60-80 milliárd forintot. Ez az összeg, amit a Nemzetközi Valutaalap el tud fogadni és ami még finanszírozható a Magyar Nemzeti Bank által, illetve a hazai pénzpiacról. A szakértők persze nem optimisták. Valószínűleg jövőre is meg fog ismétlődni az ez évi helyzet: a parlament elfogadja az IMF által jónak tartott költségvetést, aztán év közben kiderül: a számok nem tarthatók, a Nemzetközi Valutaalap szakértői is belátják, s így ismét túllépjük az előirányzatokat. Sokat vállal magára a költségvetés Mi az oka annak, hogy évről évre megismétlődik ez a szituáció és a gazdasági vezetés nem tud úrrá lenni a helyzeten? A magyarázat ott keresendő, hogy a jelenlegi költségvetés túl sok tevékenység finanszírozására vállalkozik. Ide tartozik az ingyenes oktatás, az egészségügyi ellátás, különböző szociális támogatások. A jelenlegi költségvetés a szocialista gazdálkodás viszonyainak megfelelően alakult ki, amikor az állam vállalta magára az oktatás, egészségügyi ellátás, a nyugellátás költségeit. Időközben kiderült, hogy ilyen alapon nem teremthetőek elő a szükséges források, ám egyszerre az egész rendszert nem lehet megváltoztatni. Már négy évvel ezelőtt szó volt arról, hogy véghez kell vinni az államháztartás reformját. Ez nem jelent mást, mint hogy a jövőben mindenért fizetni kell: az iskoláért, az orvosi kezelésért, a tömegközlekedésért. De ennek a feltételeit az elmúlt négy év alatt csak minimális mértékben sikerült megteremteni, így a pénzügyi vezetés minden évben tovább tolta a tervezett intézkedéseket. A lakosságot alapvetően érintik az ilyen változások és nem kis bátorság kell a kormány részéről, hogy ilyen nagy horderejű vállalkozásba fogjon akkor, amikor nem igazán látható át pontosan: milyen részletintézkedésekre is van szükség, hogyan is lehet mindezt megvalósítani? Nem lesz népszerű az antiinflációs politika Előbb-utóbb azonban a jelenlegi vezetés komolyan veszi az antiinflációs politikát, mindenképpen belefog ebbe a feladatba. Ráadásul időközben a piacgazdaság kialakulásával a feltételek részben ön- maguktól is megteremtődnek. Már most tapasztalható, hogy különböző biztosítótársaságok alakulnak, amelyek biztosítási alapon igyekeznek megszervezni a nyugellátást. Ezek a társaságok valószínűleg rövid időn belül az egészségügy finanszírozásába is bekapcsolódnak. Az oktatásban magániskolák alakulnak, amelyek meglehetősen borsos tandíjért adják at a szakismereteket a hallgatóknak, így a dolgok szinte már maguktól részben megoldódni látszanak, de a folyamat felgyorsulásához mindenképpen szükséges, hogy a kormány előbb-utóbb elszánja magát a várhatóan igen népszerűtlen lé- peseta is. Fm||c • Közli: a HVG okt. 26-ai száma.
