Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
* MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 29., 3. oldal Honvéd hagyományőrzők összejövetele MEGKEZDTÉK A KATONAEMLÉKHÁZ BERENDEZÉSÉT 22-ei számában a következőképpen emlékezett a második világháború vége felé történtekre: „Robotmunkára gyűjtötték ösz- sze az embereket. Kivittek minket a főtérre, ahol kb. 20 eltemetett szovjet tiszt sírja volt. Az emlékmű területén úgy 4-5 sír lehetett. Egy szovjet főhadnagy vezette a munkálatokat. Ezzel a főhadnaggyal hamar összetűzésbe kerültem, ugyanis közöltem, hogy egy ilyen súlyú és magasságú emlékműnek nem elég 70 cm-es alap, főleg úgy, hogy a koporsók is alatta maradjanak. Erre ő elővette a pisztolyát és megfenyegetett: ha nem úgy csinálom, ahogy ő mondja, lelő vagy Szibériába vitet. Erre én azt válaszoltam: ha agyonlőnek, akkor sem építem rá a halottakra. Engedett a szovjet főhadnagy, kiszedtük a koporsókat, melyeket úgy tudom — a mostani E5-ös út melletti szovjet temetőbe vittek. Biztosan állíthatom, hogy az emlékmű alatt ma nincsenek halottak.” * Tehát az emlékmű alatt nincsenek már sírok, viszont Márfi Györgytől megtudtuk, hogy a gázvezeték építői a főtér alatt hagyták a többi halottat. 1968-ban, Csehszlovákia lerohanásának évében ez gyaníthatóan inkább politikai, mint közegészségügyi döntés volt. k — 1 i • A Hartával köttetett kényszerházasság nem tett jót a dunatetétleni középületeknek. A tavaly önállóvá vált Dunatetét- lenen a faluháza a Teleki-kastély. A Hartától való válás után teljesen föl kellett újítani a romos épületet. A műemléki jelentőségű kastélyban kapott helyet az önkormányzati hivatal, a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és a posta. A nagy munka megterheli a hétszáz lakosú település pénztárát. Nem is tudnak egy év alatt végezni a másfél millió forintos építkezéssel. Nagyon jól jött a duna- tetétlenieknek, hogy a Vidékfejlesztési és Falufelújítási Alapítvány elfogadta a hivatal pályázatát. így arra is tudnak ügyelni, hogy a megfiatalított épület visszanyerje eredeti formáját. — F — ELSŐKÉNT A MEGYÉBEN ALAKULT MEG Személyesen keresett meg bennünket Márfi György a kecskeméti Sallai Imre utca 4. szám alól, hogy cáfolja azt a lapunkban közölt, 1991. október 21-ei állítást, hogy hiteles tanúk szerint senki nem nyugszik a Szabadság téri emlékmű alatt. — Alatta talán nem (bár még ez sincs hitelt érdemlően bizonyítva) — kezdte Márfi György —, de a közvetlen közelében igen. 1968- ban, mint szolgálatot teljesítő rendőr, ott voltam a városközponti gázvezeték építésénél. Velem együtt az akkori árokásó munkások, a Gázüzemi Vállalattól Borsodi Ferenc és mások is tanúsíthatják, hogy az emlékmű és a mai Petőfi Népe Szerkesztősége között a földben holttesteket találtak. Szovjet katonákét. Fosztó pufaj- kájukról, zubbonyukról és katonai rangjelzéseikről megismertük őket. Csontjaikon, leginkább a végtagjaikon, az izomszálak még megvoltak. Némelyiknek az épen maradt hajára is emlékszem. Nem egy, hanem több tetem és maradványai váltak akkor láthatóvá — karokat és lábakat is találtak, kü- lön-külön a vezetéképítők —, ezért biztosra veszem, hogy a Szabadság téri emlékművet nem véletlenül építették oda, ahol most áll. A hitelesség — a tények közreadása — azt kívánja, hogy mindezt elmondjam. Karazsia István kőművesmester a Kecskeméti Lapok 1990. június Felújítják a tetétleni kastélyt Orosz katonaholttestek a Szabadság téri emlékmű mellett A Petőfi Népe már korábban tájékoztatta Kecskemét és megye társadalmát a budapesti Hadtörténelmi Intézetben megalakult és hivatalosan bejegyzett Honvéd Hagyományőrző Egyesületről, acélkitűzésekről, a tagsági felvételekről. Az egyesület elnöke Kéri Kálmán vezérezredes, országgyűlési képviselő. Az év folyamán — elsőként megyénkben megalakultak az egyesület területi szervezetei. Az elnökség kidolgozta az alapszabály-tervezetet, összeállította a legközelebbi munkaprogramot, december 12-ére kitűzte első közgyűlését, melyet a Hadtörténelmi Intézet dísztermében rendeznek meg. Felvették a kapcsolatot az emigrációban működő azonos célú magyar szervezetekkel is. Az alapvető szervezési munka után az egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete megtartja első bajtársi összejövetelét november 6-án (szerda), 16 órakor, a Katona József tér 8. sz. (volt megyeháza) I. emeleti tanácstermében. Ezúton is tisztelettel meghívjuk és várjuk azokat a bajtársakat is, akik korábban már jelentkeztek, de valami okból a belépési nyilatkozatot még nem küldték el, de az egyesület tagjai kívánnak lenni. Amennyiben a volt Magyar Királyi Honvédség és Csendőrség egykori tagjai közül bárki belépni kíván az egyesületbe, de eddig még nem jelentkezett, kárem őket, jöjjenek el az összejövetelre, ahol a belépési nyilatkozat űrlapot átvehetik. (Ez utóbbi levélben is kérhető.) A bajtársak az összejövetelen tájékoztatást kapnak az egyesület eddigi tevékenységéről, az alapszabálytervezetről, a december 12-ei országos közgyűlésről, az egyesület keretében megalakítani tervezett „Nemzetvédelmi tagozatról”, melynek célja az idős korú HOHE tagság utánpótlásának biztosítása a 18—55 év közötti katonai és polgári, mindkét nembeli állampolgárok köréből, megbeszéljük a felmerülő kérdéseket, javaslatokat, egyéni problémákat (például erkölcsi rehabilitációs ügyek, elvett rendfokozatok visszaadása stb.). Megválasztjuk a megyei titkárhelyettest és a közgyűlési kiküldötteket is. Bártfai Szabó László HOHE megyei titkára Közép-európai területi találkozó VÉLEMÉNYEK — SZABADON A kiskőrösi adókról Október 10-ei kiskőrösi oldal-összeállításunkban jelent meg Három az adó címmel egy interjú dr. Szentendrei István jegyzővel, a helyi adók januártól esedékes kivetéséről. Az alábbi levél a cikkben elhangzottakkal foglalkozik. Kedves István! Megdöbbenéssel és csalódással olvastam az 1991. október 10-én, a Petőfi Népében megjelent nyilatkozatodat, amely a várható helyi adózásról szólt. Szociális érzékenységű embernek ismertelek meg, aki hosszú időn keresztül a lakosság szolgálatában tevékenykedik. Itt másként nyilatkoztál még!! A képviselő-testület által meghozott első konkrét döntésről — amely a lakosságot negatívan érinti — úgy nyilatkoztál, hogy az a lakosság többségének akaratával egyező. Ez egy kicsit azért túlzás! Miről is nyilatkoztál a sajtóban? — Arról, hogy szakmai-politikai indokok miatt kerülnek a helyi adók bevezetésre. Szakmai lehet az, hogy dolgozzon egy jól felkészült apparátus — ha más van —, de lehet az is, hogy még magasabb adóteherrel „nevelitek” a lakosságot. Politikai indok sokféle lehet, mivel több párt van az önkormányzatban. Kíváncsi lennék még ezen pártok tételes politikai indokaira és arra, hogy melyik pártnak volt ebben meghatározó ereje. (A kiskőrösi lapban olvastam, volt olyan párt, aki ellenezte.) — Arról, hogy hogyan lehet úgy lakosságot terhelő adókat kivetni, amely „istenigazából nem számottevő összeg”. Lehet úgy kivetni adókat, hogyannak nincs konkrét gazdasági indoka?! (Pl. intézmény fenntartása stb.) — Arról, hogy a „lakosság számított ezen adók bevezetésére”. Nem tudom, hogy a statisztikai felméréseknél kivel beszélgettetek? Több olyan ígéret hangzott el lakossági fórumokon, hogy nem tervezitek a helyi adók bevezetését. Még a polgármester úr is többször ezt nyilatkozta. [Miért ígért(tetek) olyat, amiről tudta, hogy nem tudja teljesíteni az önkormányzat.] — Arról, hogy a „magasabb jövedelmű rétegek általában kevesebbet fizetnek az új adózás bevezetése után”. Az én szociális érzékenységem tiltakozik ez ellen. Ezt csak abban az esetben lehetne elfogadni, ha ezek a jól kereső emberek egymás után teremtenék a munkahelyeket. Örülök, hogy kedvezményekről és méltányosságról is írtál. Bízom benne, hogy a képviselő-testületnek a második konkrét döntése majd az új munkahelyek teremtéséről és a lakossági közérzetet javító intézkedésekről fog határozatot hozni. A lakosság teherbírása ugyanis a jelenlegi gazdasági helyzetben, a szőlő- és borháború idején és a 10 százalék feletti munka- nélküliségnél újabb pénzelvonásokat nem tud már elfogadni. Remélem, levelem is hozzásegít ahhoz, hogy továbbra is a jog eszközeivel, emberi érzékenységgel tevékenykedsz a lakosság érdekében. Hirsch Imre Kiskőrös (Folytatás az I. oldalról) A rendezők többféleképpen segítik a kapcsolatfelvételt a már az első napon sikeresnek ígérkező találkozón. Több kelet-közép-európai ország kormányát miniszterhelyettes, helyettes államtitkár képviseli. Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára szerint az elkövetkező egy-két esztendőben eldől, hogy képes lesz-e ez a térség a fejlett országok dinamizmusának átvételére. A jelek egyszerre biztatóak és aggasztóak. Kétségtelen, a tájon a Magyar Köztársaság gazdaságpolitikája a legszabadabb. Már 30 ezer gazdálkodóegység foglalkozik önállóan behozatallal és kivitellel, erősödik részvételünk a tőkés piacon. Erőfeszítéseink ellenére hazánkat is sújtja a történelmi zsákutcába szorító politika nyomasztó öröksége. Gondokkal küszködnek szomszédaink is, különösen a Szovjetunió. Fizetésképtelensége miatt 55 százalékkal csökkent a kivitelünk, de a leszállított termékeket is csak részben fizették ki. Néhány baráti kormány protekcionális intézkedéseket hozott. Ugyanakkor az államtitkárhelyettes és a meghívott külföldi előadók egyaránt kifejezték azt a reményüket, hogy mind kevesebb akadály nehezíti az üzletemberek kezdeményezéseit, a kormányok megteremtik az együttműködés javuló feltételeit. Heltai Nándor Avatás november 8-án Bízzunk benne: a Katona József- emlékünnepségekig legalább parkosítják a Katona József szülőház melletti üres telkeket, a főtéren tapasztalthoz hasonló gonddal csinosítják a környéket. Lapunkban is megírtuk: lehangoló az újraépített majdnem szülőház környéke. Szegény drámaírónak se életében, se halálában nem volt szerencséje. A két évtizede nagy keservesen a limlomos irodáktól, trachoma-rendelőtől megszabadított, felújított épületet szétmállasztotta a talajvíz, egy elhibázott közlekedési koncepció kocsiutat tervezett helyére. Hála Katona József közeledő két- századik születési évfordulójának, eredeti helyén újraépült a takács- mesterék egykori otthonára csak nyomokban emlékeztető épület. Ha nincs bicentenárium, aligha kerül pénz az új emlékkiállítás megrendezésére. Az alkalomhoz illő példás összefogással teremtették meg az ünnepség méltó feltételeit. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ideutazó vendégek, az érdeklődő kecskemétiek november 8-án délután, az avatási ünnepség után tekinthetik meg a Pintér Lajos és Pintér Lajosné Major Éva forgatókönyve alapján készült kiállítást. így fogalmazták meg az adott 106 négyzetméter területen kialakított kiállítás célját: „Nemzeti drámánk nagy egyénisége életének, a magyar színjátszás hőskorának, a Bánk bán keletkezésének és pályafutásának bemutatása. A látogató, legyen az középiskolai tanuló, egyetemi hallgató, városnéző, országjáró turista új ismeretekkel, irodalmi és művészeti élményekkel gazdagodva, azzal a tudattal hagyják el Katona József szülőházát, hogy ez a város megbecsüli kulturális hagyományait.” Az első terem Katona József korát, a 19. század eleji Kecskemétet idézi. Ezt szolgálja a második teremben a rekonstruált főügyészi iroda is. A harmadikban a magyar színészet kezdeteire vonatkozó dokumentumok láthatók. A negyedikben Bánk bánra és feldolgozásaira vonatkozó kéziratokat, tárgyakat, fotókat mutatnak be. A látogatók, videón, áttekintést kaphatnak Katona József életéről, részleteket láthatnak-hailhatnak néhány híres Bánk bán-előadásról, a kecskeméti városi televízió felvételéből. A nyitás előtti örömben sem feledkezhetünk meg arról, hogy csak méltó, a város kulturális életéhez szervesen kapcsolódó környezetben töltheti be küldetését az em lékház. * * * Közvetlen közelében kellene n modern muzeológia eszközeivel közkinccsé tenni a kecskeméti színház- és irodalomtörténet különleges értékeit. Az első magyar színigazgató, Latabár Kálmán, Mezei Mária szülővárosában mikor ébrednek rá, hogy nevezettek hírükkel holtuk után is mennyit használhatatnának Kecskemétnek. Állandó kiállításon tanulhatnák a Katona-szülőház közelében a diákok, hogy milyen nagyszerű köny vek jelentek meg a kecskeméti ny omdákban, milyennek látta Petőfi, Jókai, Móricz Zsigmond, Németh László Kecskemétet. Egy ilyen épületegy üttessel emlékezhetne Bács-Kiskun megye székhelye hazánk fennállásának tizenegy évszázadára. Mi mindent csodálhatna a látogató a fotóművészeti múzeummal kezdődő Bánk bán utcában... Heltai Nándor Előadás a gerincbetegségek gyógyításáról A TIT és a Vitalitás Egészségvédő Sportegyesület szeretettel vár minden érdeklődőt 1991. október 30-án (szerdán), 18 órakor a technika házában tartandó ingyenes ismeretterjesztő előadásra. Mit kell tudni a gerinc betegségeiről és a nem tradicionális gyógymódról? Előadó: Jurij N. Csisztyakor. Rendkívüli képviselő-testületi ülés Félegyházán Kedden, 16 órakor rendkívüli ülést tart Kiskunfélegyháza képvi- selő-testülete. Arról döntenek hogy átvegye-e tulajdonba a város a területén levő három megyei vállalat, az ÉBKM Vízmű, a Filantróp és a Hírős Film ingatlanait. Környezetbarát növényvédelem November 7-én délután a kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola ad otthont a III. Integrált Növényvédelmi és Tájvédelmi Tanácskozás eseményeinek. A résztvevők előadásokat hallgathatnak meg a környezetbarát növényvédelem legújabb eredményeiről. Megismerhetik a házigazda általános iskola környezetvédelmi csoportjának, illetve a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kar tájvédelmi munkacsoportjának a tevékenységét. Bérfeszültség Szinte nincs olyan képviselő- testületi ülés Kunszentmiklóson, amelyen szóba ne kerülne a városban dolgozó pedagógusok feltűnően differenciált bérezése. Miért különb például a szakmunkásképző tanári kara a gimnáziuménál'? Az egyikben ugyanis 32 ezer, a másikban a Baksay-gimnáziumban 20 ezer a tanerők átlagjövedelme. A megye legnagyobb nevelési intézményének, a kunszentmiklósi általános művelődési központ igazgatójának kevesebb kerül a borítékjába, mint a szakmunkás- képző fiatal munkatársának. A legutóbbi összejövetelen aztán kiderült: a bántó arányvesztés a régi rendszer öröksége: a változtatás nem várhat sokáig. A szakmunkásképző egykori igazgatója a volt tanácselnök felesége. Emlékmű Ipolyságon A szalkszentmártoniak évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tartanak a Csemadok ipolysági szervezetével. A kölcsönös látogatásokon túl figyelnek egymás ünnepeire, évfordulóira is. A következő találkozóra október 31-én, csütörtökön kerül sor a szlovákiai Ipolyságon. Ekkor avatják fel ünnepélyes keretek között azt a fából faragott kopjafát, melyet a történelem viharaiban elesetteknek állítottak a szalkszentmártoniak és a tassiak. Ez utóbbi település pedagógusa, Horváth Attila tervezte és valósította meg az emlékhelyet. Az ünnepségen ott lesznek a települések polgármesterei is. AIDS-szűrés hetente kétszer A megnövekedett forgalom miatt kibővített rendelési időben fogadja az AIDS-vizsgálatra jelentkezőket a megyei tisztiorvosi szolgálat laboratóriuma Kecskeméten, az Ady Endre utca 19. szám alatt. Hétfőn délelőtt tíztől tizenkettőig, délután négytől hatig, pénteken szintén tíz és tizenkettő között lehet vérvételre jelentkezni. Kötelező a vizsgálat a hazánkba áttelepülőknek, méghozzá teljes térítésért, 1100 forintért. Ugyancsak előírás az AIDS-szűrés a külföldön munkát vállalóknak, számukra a tarifa 100 forint, a többit a társadalom- biztosítás téríti. Teljesen ingyenes az önként jelentkezőknek, akik akár a nevüket is titokban tarthatják. Egyébként az utóbbiak száma jelentősen csökkent a korábbihoz képest, minden bizonnyal az AI DS-ellenes kampány lanyhulása miatt. Az idén eddig még egyik vizsgált csoportban sem találtak a megyében virushordozó személyt.
