Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-26 / 251. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 26., 3. oldal A KÉCSKEI POLGÁRMESTERVÁLSÁG HÁTTERÉRŐL így látják a kisgazdák Sokakat foglalkoztat Tiszakécs- kén a polgármester váratlan lemondása. A történtekből úgy tűnik, a helyi kisgazdapárt valamilyen okból, úgymond, móresre akarta tanítani a polgármestert. Igaz ez? S vajon mi történt azon a bizonyos hétfői gyűlésen? — kérdeztem a kisgazdapárt elnökétől, Laczkö Bélától. — Igaz, van benne igazság — válaszolta. A kiváltó ok az október 23-ai ünnepség volt. Kovács Miklós azzal szaladt el hozzám vasárnap, hogy nekünk kell mondani az ünnepi beszédet. Az egyik képviselő meg is irta, csak azután derült ki, hogy a polgármester már megkért mást. Ebből a tagok úgy érezték, hogy nem vették komolyan a kisgazdapártot. Ennek a hatására született az a döntés, hogy — finoman fogalmazzak — meg kell fegyelmezni a polgármestert. — Mit jelentett ez pontosan? — Fölvetették, hogy a víztisztíMég nem is tisztázódtak az okok, amikor már arról értesülhettünk, hogy a képviselő-testület a lemondás ellenére ismét Szijj Lászlót választotta meg, aki megköszönve a bizalmat, tovább folytatja a munkát. Természetesen a közvéleményt érdekli, mi késztette a polgármestert erre a súlyos döntésre, majd két nap múlva, ugyanolyan hirtelen, mint ahogy távozott, miért lépett vissza. — Szerdán, miután bejelentette, hogy visszaadja a mandátumát, azt mondta: az eltelt egy év alatt most aludt először nyugodtan. Milyen éjszakája volt a visszalépést követően? —- kérdeztem Szijj Lászlótól. — Vegyes érzelmekkel vonultam vissza. Egyrészt nyomasztott a felelősség súlya, ugyanakkor jó érzés is volt bennem. Úgy gondolom, a képtó-beruházással kapcsolatban ha nem tud a polgármester kimerítő szakértői véleményt hozzáfűzni, akkor a kisgazdapárti képviselők bojkottálják a szavazást. — Ön egyetértett ezzel? — Nem, de nem fejtettem ki sem pozitív, sem negatív véleményt, nem láttam értelmét, hallva a többieket. Én tartózkodó állásponton voltam, elfogadtam és rám nézve kötelezőnek éreztem a többség akaratát. — Arra nem gondoltak, hogy ez milyen következményekkel járhat? — Én gondoltam, s talán azok is, akik az egészet elindították. Nem látom viszont az ok-okozati összefüggést, nem értem miért tették. Talán nem gondolták át a következményt. Szerintem ez mindannyiunk számára jó lecke volt. Mindenesetre mi szeretnénk az ésszerű határokon belül másokkal együttműködni, és a város érdekében ténykedni. viselők egyhangú szavazata komoly szándékú, s végre valahára kicsit összekovácsolódik a testület és építő munkába kezd. — Miért, eddig nem ezt tette ? — Ha visszagondolok az elmúlt egy évre, elmondhatom, hogy az első időszakban a testületi ülések párt- politikai harcok színterei voltak, s ebben vezető szerepet a baloldal játszott. Később a személyeskedések kerültek előtérbe, s ez rányomta munkánkra bélyegét. Az utóbbi időben a baloldal elásta a csatabárdot, s éppen ők voltak azok, akik sürgették, hogy elsősorban a munkánkra koncentráljunk. Nem tagadom, engem nagyon elfárasztottak ezek a csatározások. — Talán ez is hozzájárult a lemondásához? Ez is. A közvetlen kiváltó ok azonban az volt, hogy az a csoport, amely bizalmával támogatott, általam nem ismert párthatározatok révén kívánta a saját véleményét a testületi ülésen érvényesíteni. — A kisgazdapártról van szó? Igen. A keddi ülésen történtek egyértelműen arra utaltak, hogy elsődleges támogatóim bizalmát vesztettem el, s ha még hozzáteszem az előbb elmondottakat, akkor talán érthető, hogy azt fogalmaztam meg magamban: nem mindenáron akarok én polgármester lenni, nem mindenáron akarom én föláldozni a családi életemet. — Mégis visszatért. Miért? Mert a két nap alatt sikerült a félreértéseket tisztázni, s megbeszélni azt, hogy ezek után a kisgazdapárt véleményét a pártelnök képviseli, az egyes képviselők csak saját nevükben szólhatnak. Megszűnnek tehát a párt nevében történő egyéni akciók, ezzel megszűnik az az ok, ami miatt én távozni akartam. — Most, persze, azt beszélik, hogy Ön a kisgazdák bábja volt, úgy táncolt, ahogy ők fütyültek, s fellázadt a szerep ellen. Igaz ez? — Nem akarok fellázadni, mert nem vagyok bűnös. Nem vagyok sem a kisgazdák, sem Kovács Miklós képviselő bábja. Egyes csoportok politikai érdeke, hogy elültessék a köztudatban a bábszerepemet. Sajnálatos, hogy nem vagyok nagyhangú, s ez ellen nem tudok minden fórumon tiltakozni. Inkább a munkámmal szeretném igazolni, hogy pártpolitikától mentes a ténykedésem. Bár az is igaz, hogy nézeteim a kisgazdapárt véleményéhez állnak legközelebb. S hogy sokat megfordulnak a kisgazdapárti képviselők a városházán, csak azért van, mert ők dolgoznak a legtöbbet. — S mi lesz a 64 milliós beruházással? Igaz, hogy a kisgazdák tartózkodtak, ennek ellenére a testület elfogadta. „ , Benke Marta így látja a polgármester Helyi adókról egyelőre nincs szó Kunszentmiklóson Személyi kérdésekről döntöttek Félegyházán Éjfélig tartott a képviselő-testületi ülés (Folytatás az 1. oldalról) Ficsór József polgármester megrendült szavakkal búcsúzott dr. Öveges Lászlótól, a képviselők és a vendégek egyperces néma vigyázzállással adóztak a városszerte tisztelt és szeretett főorvosnak, önkormányzati képviselőnek, akinek halála nagy vesztesége a kiskun városnak. Dr. Szabó Mária városi tisztiorvosi kinevezése miatt dr. Sebes- tény Pétert bízták meg az egészségügyi alapellátás igazgató főorvosi teendőinek ellátásával. A tervek szerint január l-jéig pályázat útján töltik be az állást. Eredményesen zárult a városi televízió vezetői pályázata, melyet Györki László nyert el. Nem hozott eredményt viszont a kábel- rendszer további üzemeltetésére kiírt pályázat, így azt újra meghirdetik. Fokozott várakozás előzte meg az önkormányzat hat bizottsági elnökéről elrendelt bizalmi szavazást. A megerősítéshez minősített többségre, vagyis 14 támogató voksra volt szükség. Alács Tibor, a művelődési, Nagy József, a pénzügyi ellenőrző, és dr. Szabó Endre, az egészségügyi és szociális bizottság elnökei nem kapták meg a kellő számú igent. Helyettük dr. Garai István került az egészségügyi, Kormányos Imre pedig a pénzügyi ellenőrző bizottság élére. A művelődési, ifjúsági és sportbizottság új elnökét nem sikerült megválasztani. A Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói pályázatán a tantestület által támogatott Papp Györgyöt a képviselő- testület korábban nem nevezte ki. Bejelentették, hogy a köztársasági megbízott hivatala ezért a munkaügyi bírósághoz fordult. M. Gy. • A tisztelt és szeretett dr. Öveges László halála nagy veszteség a kiskun városnak. ÚJ UTCANEVEK 1992. október 23-ai végrehajtási határidővel a következő utcanevek megváltoztatásáról döntöttek csütörtökön a képviselők. (Elöl a régi, a kötőjel után az új név szerepel.) Fürst—Majsai, Engels—Halasi, Lenin—Szentesi, Kilián—Deák F., I ványi—Korond, Mártonffy—Korona, Kohut—Simonyi Óbester, Fisch — Oskola, Alkotmány — Kalmár József, Juronovics-telep — Városkert, Lőwy — Marosvásárhely, Schönherz — Dohány, Korvin — Csíkszereda, Sallai — Vasút, Rózsa F. — Zamenhof, Némedi — Blandina nővérek, Héderi — Könyök, Hámán — Tó, Palatínus — Kert, Romhányi — Kun, Ságvári — Aradi, Tanácsköztársaság Szent Imre herceg. A Béke tér neve megmaradt, a Fürst Sándor úti lakótelepet Majsai útinak hívják majd, a Darvas J ózsef tér ésa Kállai Mihály utca névváltoztatása függőben maradt. Nagyobb szerep a Dunának Bajai beszélgetés a jövőről • kunszcntmiklós, városháza, a képviselő-testület találkozóinak a színhelye. Walter Péter felvétele arra is bizonyság, hogy táblákkal, kábelekkel, oszloppal hogyan lehet megrontani a szép, alföldi középület látképét. Amint arról már hírt adtunk, a napokban Baján tartották a Duna menti országok közlekedési és hajózási munkacsoportjának tanácskozását, melyen hét ország mintegy ötven szakembere vett részt. A résztvevők végezetül elhatározták, hogy legközelebb a jövő szeptemberben találkoznak Németországban, a Duna—Majna—Rajna-csatorna megnyitása alkalmával. Végezetül ajánlást fogadtak el a közlekedés és hajózás fejlesztését illetően. Ezzel kapcsolatban kértem rövid interjút dr. Otto Schweiz úrtól, a munka- csoport elnökétől. Vajákosok-e a városban is rendelő kijevi extraszenszek?—Sok egyéb mellett erre a nehéz kérdésre is választ szerettek volna adni a kun- szentmiklósi városatyák, az önkormányzat csütörtök délutáni ülésén. A próbálkozás eredménytelen maradt. Szőke Sándor, az általános nevelési központ művelődési házának igazgatója — a közművelődésről szóló anyag előterjesztője—védte, a városatyák közül többen támadták Kovalenkóékat. Ha fizetik a terembért és megélnek, maradjanak! — mondta az egyik képviselő. Ebben megegyeztek. A Szőke Sándor és Jóború Éva megbízott könyvtárigazgató által készített beszámolóról igazából nem is volt vita. Elfogadták! A nevelési központ társintézménye értékes, hasznos munkát végez. A felnőtteknek általában szórakoztató rendezvényeket és közhasznú tanfolyamokat ajánlanak. Színvonalasan munkálkodó művészeti csoportjaik rangos elismeréseket szereztek a városnak. — Igazából nem sikerült kiveséz- ni ezt a témát! — mondta dr. Bórák Ákos polgármester. — De a vitát nem lehet erőltetni... Csütörtökön az is bebizonyosodott, hogy a helyi adók megállapításáról szóló rendelettervezet megszerkesztését sem. Bár a meghívóban szerepelt ez a rendkívül kényes témakör, a képviselők még nem látták értelmét a véleménynyilvánításnak. Úgy határoztak: előbb tárgyalja meg a témát az ügyrendi és a pénzügyi bizottság, készítsék elő a rendelet vázlatát. A novemberi közmeghallgatáson kérdezzék meg a tervről a város lakóit. Határozat csak ezután szülessen adóügyben. A meghívóban is jelzett fő témák után a kunszentmiklósi városatyák segélyek, támogatások odaítéléséről és bérrendezésekről döntöttek. Hétezer forinttal felemelték az általános művelődési központ igazgatójának vezetői pótlékát. Az intézménynél zárolt mintegy félmilliós bérkeretet feloszthatják a pedagógusok között. A képviselő-testület határozott arról is, hogy kik kaphatnak féláron ebédet az idősek klubjától; kik nyerték el — pályázataik alapján — a lakást vásárló, építő fiatal házasoknak adható támogatást. Tizenhárom család kapott segélyt. Már későre járt, amikor napirendre került a község központjában (Rákóczi út 2.) levő, elhanyagolt épületrész — az önkormányzat tulajdona—hasznosításának a kérdése. Kinek adják? A helyi pedikűrösnek, vagy a tassi kereskedőknek, akik diszkontáruházát szeretnének ott. Mindkét változat mellett szóltak érvek. Végül az el-, illetve bérbeadás kérdésénél akadt meg a vita. A polgármesteri hivatal szakemberei az egyik novemberi ülésre — alaposabban előkészítve — ismét előterjesztik majd a témát. Bőven lesz alkalom a döntésre, hiszen a helyi adók kérdésében — a jövő hónapban több rendkívüli ülést is összehívnak majd Felső- Kiskunság fővárosában. F. P. J. — Elnök úr, ön a dunai vízi közlekedés nemzetközileg elismert szaktekintélye, hiszen 14 esztendőn keresztül vezette a bécsi Duna-sziget kiépítési munkálatait, és mint jogász, a tervezés jurisztikai vetületeivel foglalkozott. Mi a véleménye a bajai tanácskozáson megalkotott ajánlásról? — A tanácskozáson elhangzott előadások mind-mind arra utaltak, hogy a közlekedés terén Európában sok változásra számíthatunk. Mindenekelőtt a környezetvédelemre gondolok, a minél takarékosabb energiafelhasználásra, és hogy minél kevésbé érezze a lakosság a közlekedés anyagi terheit és más ártalmait. Fokozott jelen tőséget kap a vízi szállítás, mint a leginkább környezetbarát és a legolcsóbb szállítási mód. A munkacsoport legfőbb feladata, hogy az érintett országok kormányait a vízi utakat hajózásra alkalmassá tenni ösztönözze. — Hogyan tükröződik ez az ajánlásban Bács-Kiskun megyét illetően? — Nem csak a vízi utat kell karbantartani a bajai vízügyi igazgatósághoz tartozó mintegy 130 kilométeres folyószakaszon, hanem ki kell építeni a hozzá tartozó infrastruktúrát is, mint a hajózás fejlesztésének előfeltételét. Célszerű lenne egy hajóüzemanyag-állomás és mellé egy szervizbázis létesítése Solt térA vásári és piaci helypénzek jelentős emelése mellett a lajosmizsei önkormányzat rendeletet alkotott a közterület-használati díjakról is. A nagyközség központjában például egy utcai árusító asztalért négyzetméterenként 200, pavilonért 100, kerthelyiségért 25 forintot kell havonta a polgármesteri hivatal kasszájába befizetni. A közterületen tárolt építőanyagért, törmeléségében. Környezetvédelmi, energiatakarékossági célból, illetve a szállítás ésszerűsítésére ki kell építeni — a közúti és vasúti forgalommal összekapcsolva — a bajai kikötőt, mely a csatorna megnyitásával igen komoly szerephez jut. — Számolnak-e a szakemberek a szállítási feladatok komoly mérvű növekedésével? — Igen. Egyes országok kutatói az ezredfordulóra a személy-, de leginkább az áruszállitási igény 8-10- szeresre történő növekedésére számítanak. Ennek megoldása időben történő, alapos tervezést, és a mielőbbi kivitelezést igényli a három összetevő, a közúti, a vasúti és nem utolsósorban a vízi közlekedés fejlesztésében. — Milyen szerepet szánnak az egyes közlekedési ágaknak ? — A közúton bonyolódna le a személy-, illetve az idegenforgalom egy része, továbbá a gyűjtő és terítő jellegű áruszállítás. A vasút a személyforgalom mellett az áruszállítást végezné. A hajózásra várna, nagyarányú fejlesztés után, a nagy távolságra irányuló és nagy tömegű áruszállítás, valamint az idegenforgalmi központok bekapcsolása után a személyszállítás egy része. kért, illetve egyéb anyagokért — szintén négyzetméterenként — havonta 25 forint a tarifa. Ha azonban egy évig nem szállítja el a tulajdonos, úgy a díj minden további évben a duplájára emelkedik. Ez utóbbinál a nagyközség egész területén egységes a díj. Az engedélyt minden esetben a közterület-használóknak kell kérniük a polgár- mesteri hivatalban. Gál Zoltán Közterület-használati díjak Lajosmizsén felszabadult A napokban fejeződtek be a Honvédelmi, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tárgyalásai a nemzeti parkok területén lévő lőterekről. Az egyeztetés eredménye: a honvédség lemond a bugaci és a hortobágyi lőtereiről, a területet átadja a természetvédelem intézményeinek. Kunfehértón oda a tűzoltóegylet Kunfehértó önkéntes tűzoltóegyesülete az évek során utánpótlás híján elsorvadt. Úgyszólván nem maradt belőle más, mint a tűzoltó felszerelés. A település tűzvédelmi feladatainak megoldása azonban továbbra is az önkormányzat gondja maradt, mjis szervezeti forma után kellett hát nézniük. Kapóra jött a jánoshalmi önkormányzat tűzoltóságának jelentkezése. Az egyezkedés eredményeképp a jános- halmiak megkapták a 70 ezer forint értékű felszerelést, amelynek fejében vállalták Fehértón a tűzvédelem ellátását. Vadkerti cigány klub A soltvadkerti cigányság önkéntes alapon tánccsoportot, illetve hagyományőrző klubot hozott létre. Működésükhöz minimális összegű támogatást kértek és kaptak a helyi önkormányzattól. A nagyközség lakosságának egyébként mintegy öt százaléka cigány, akik egy-egy maguk szervezte rendezvényen időnként kétszázan is összejönnek. Salátabemutató A kunszentmiklósi művelődési központban, ma, 16 órára vátják mindazokat, akik a korszerű táplálkozás hívei. A rendezvényen salátabemutató és -kóstoló is lesz. A tanyavilág jövője A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat támogatásával a napokban megjelent a márciusi, kecskeméti tanyakonferencia anyaga. A tanyák távlatai ’91 címmel kiadott gyűjteményt dr. Csatári Bálint tudományos osztályvezető és Borbély Lajos megyei főépítész szerkesztette. Az oktatásról — Baján Hétfőn, délután, 3 órai kezdettel fórum jellegű tanácskozást tartanak a város középtávú oktatási koncepciójáról. A közérdekű megbeszélésre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. A rendezvény helyszíne a polgármesteri hivatal (a vároháza) nagyterme. Szavaló- és prózamondóverseny A kunszentmiklósi általános művelődési központ Tinódi könyvtára az idén is megrendezi hagyományos Er- zsébet-napi vers- és prózamondóversenyét. A versenyt három korcsoportnak: általános és középiskolásoknak, valamint felnőtteknek rendezik meg, november 18 19-én. Jelentkezni lehet személyesen, telefonon, vagy levélben. Cím: ÁMK Tinódi Könyvtára 6090 Kunszentmiklós, Damjanich u. 7. T.: 76/51-344. Tárlat Bácsalmáson Október 29-én, kedden, fél 1 órakor a bácsalmási művelődési központban megnyitják a „Gróf Széchenyi Istvánra emlékezünk, születésének 200. évfordulóján” — című dokumentációs kiállítást. A bemutató anyagát Fekete Dezső nyugalmazott főkönyvtáros a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium könyv- és dokumentumanyagából válogatta. Megtekinthető: november 15- éig, hétköznapokon 8—16, szombaton és vasárnap 15—19 óráig.
