Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

KECSKEMET A POLGÁRMESTER ROVATA Az elmúlt hónap egész biz­tosan legfontosabb és legiz­galmasabb eseménye az 1992. évi költségvetés gyakorlatilag egy hét alatti kimunkálása volt. Ez a tempó azért vált szükségessé, mert október 11- én kaptuk az értesítést arról, hogy október 21-éig be kell nyújtanunk céltámogatási igé­nyeinket, melyek egyúttal pá­lyázatnak minősülnek. A fel­tétel: a jövőre tervezett fej­lesztési célok közgyűlési elfo­gadása, jóváhagyása. Azt a munkát, amelyet 1991-ben négy hónap alatt végzett el az önkormányzat, most egy hét alatt kellett teljesítenünk. A végleges, pontosított, fino­mított változat 1992 elejére készül el. Kötetlen, baráti megbeszélések Az elmúlt hónapokban nyil­vánvalóvá vált — részben a közgyűlésben szerzett, részben hivatalos utazásaimon nyert ta­pasztalatokat elemezve —, hogy elengedhetetlen az önkor­mányzatban, a közgyűlésben, a polgármesteri hivatalban folyó munka nyilvánosságának kiter­jesztése. A városban a lehető legtöbb polgárnak kellene tud­nia mindarról, ami a város hi­vatalaiban őérte is történik. Si­kerekről, kudarcról, minden­ről. Érzek bizonyos adósságot, ezért elhatároztam: kötetlen, baráti beszélgetésre hívom meg a város életének legfontosabb szereplőit. Vállalkozók, művé­szek, újságírók, más területek képviselői kapják meg hamaro­san levelemet. Azt szeretném, ha a város jövőjével nemcsak a választottak foglalkoznának, hanem a választók is. Ha sike­rülne megteremteni e találko­zókkal az eddiginél nagyobb társadalmi nyilvánosságot, ak­kor az önkormányzati munka is biztonságosabbá válhatna. Mindenki jól járna, mert még inkább magáénak érezhetné Kecskemétet. Talán még ahhoz is hozzásegíthetne, hogy a kö­vetkező választások alkalmával növekedne a részvételi arány. Nemhivatalos hivatal Gyakran érzem úgy, hogy a városházára betérő ügyfél za­varba jön, megilletődik. Ezért elengedhetetlen, hogy a polgár- mesteri hivatal mindinkább el­veszítse mereven hivatalos jelle­gét, miközben ki kell alakulnia egy általános gyakorlatnak; aki betér ide, a legszélesebb körű segítségben részesüljön. Nem könnyű a változtatás, nem is történt meg a választások nap­ján, de az új irodavezetők már ezen feltételekkel láttak mun­kához, és talán már érezhetők bizonyos eredmények. A veze­tők teljes körű önállóságot kap­tak és törekvéseink szerint ad­tak is beosztottaiknak — így mindenki érdemi ügyintézővel találkozik és lerövidül a bürok­ratikus út. S bár a hivatal álta­lában túlterhelt, javítva a felté­teleket, elérhető lesz, hogy a vá­rosháza tényleg a város háza legyen. Merász József OPEL RÜSSELSHEIMBŐL • A dízel Kadett Combi olcsó üzemeltetésű, és bizonyára hosszú évekig segíti majd a népjóléti iroda munkáját. Az évek sorún Kecskemét számos kül­földi településsel lépett testvérvárosi kapcsolatba. Az angliai Coventry, a franciaországi Arcueil, a finnországi Hyvinkaa, a szovjetunióbeli Szimfero- pol, az izraeli Nahariya és a német Rüs­selsheim mellett szó van egy osztrák vá­rossal, Dornbirnnal való együttműkö­désről is. A kapcsolatok egyébként mára töme­gessé fejlődtek: általában családok ala­kítottak ki kontaktust, és iskolák, más intézmények, illetve cégek is képesek az együttműködésre. A város a kapcsola­tok megteremtésében tud segíteni, ám az utazások költségeit nem áll módjában megtéríteni. A polgármesteri hivatal legújabb akciója kisebb közösségek, klubok, egyesületek tagjait célozta meg: szeretnék, ha újabb és újabb kapcsola­tok alakulnának ki. A testvérvárosok sok hasznos ta­náccsal segítik a kecskeméti önkor­mányzat munkáját. Néha még ennél is többel: Rüsselsheim például a szerző­dés aláírásakor egy vadonatúj Opelt ajándékozott Kecskemét városának. A hófehér kombi nemrég munkába állt, s tegnap a képviselők is megte­kintenék. FEKETE SAROK Az ügy, mely ebbe a régi, most csak felújított rovatba kívánkozik, annyira avitt, oly mértékben közhelyes, hogy talán éppen emiatt csodálkozunk rajta, hogy még ma is megtörténik. Szereplője az ügyfél, aki elromlott háztartási gépének javítására a szakcégtől kér segítséget. Pontosan fölveszik adatait és külön is hangsúlyozzák aggodalmaskodó kérdésére: négyórás intervallumon belül abszolút biztos, hogy a szerelőjük megérkezik és megjavítja a masinát. A történet — képzelhetik — ettől kezdve úgy folytatódik, amint megszoktuk a hatvanas, a hetvenes, a nyolcvanas években. Ügyfél fél napra cllóg munkahelyéről (1991-ben ennek azért kockázata van!), vár, idegeskedik. Hiába. A szerelő nem jön, az ígéret — szóbeli szerződés?! — nem teljesül, a gép továbbra sem működik, a szerviz embere, aki emberünk telefonkérdéseire válaszol, csak hallgat. Az is megszokott, hogy e ponton belép a képbe a vállalkozó szerelő, aki udvarias, aki nem a kiszállási díjon, a franckarika tudja fölsorolni mi máson kíván meggazdagodni, egyszerűen a helyszínre érkezik, elvégzi a munkát, kér egy összeget (számlát is ad), s innentől kezdve: minden jó, ha a vége jó. Ebben a történetben egyetlen ismeretlen momentum nincs. így mentek a dolgok errefelé mindig is. Sajnos.-if. CSALÁDONKÉNT ÉVI 2600 FORINTBA KERÜLNE A KÖZVILÁGÍTÁS Költségvetési tervszámok Hétfői rendkívüli közgyűlésén hét fontos cél köré csoportosította jövő évi tennivalóit a varos. A kép­viselő-testületi ülés döntésének megfelelően azóta már kormány- szervek asztalán várja az egyetértést az 1992. évi költségvetés. Éz az el­képzelés ugyan valójában csak a terv terve — rohamtempóban, alig több mint egy hét alatt készült el —, ám számos kérdésben már szinte meg­változtathatatlan. Aligha kétséges például, hogy a város—annak intézményei, az isko­lák, az óvodák, az orvosi rendelők és a többi — működni fog. Ehhez pe­dig pénz kell; rengeteg pénz. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy miközben a termelői árak 16 százalékos és a fo­gyasztói árszínvonal 23 százalékos növekedésével számolnak, az ön- kormányzatok saját maguk 10 szá­zalékos bérautomatizmussal és 5 százalék dologi automatizmussal tervezhettek csak többet (ráadásul az úgynevezett dologi automatiz­mus a forrása a bérek társadalom­biztosításijárulékának, és ez a pénz így szinte teljesen eltűnik). Egészé­ben tehát egy nagyon-nagyon kicsi összegecske, alig valamivel több mint 35 millió jut egész Kecskemét intézményeire, felújítási céllal. Az előzetes tervek szerint ebből tetőszi­getelést finanszíroznak az Arany Já­nos Általános Iskolában, a Katona­gimnáziumban, a sportcsarnokban, a vendéglátó-ipari szakközépiskolá­ban, 2-3 millió forintért. Jut még né­hány millió a Madách téri orvosi rendelőre, a Platán szociális otthon­ra és a hetényegyházi TBC-otthonra is, továbbá 12 millió körül költhet­nek a legszükségesebb felújításokra; óvodák, iskolák, a gazdasági hiva­tal. Nagyon érdekes ezzel egybevetni a város jövő évi hitelterheit, amelyek összességükben 211 millió forintra rúgnak. Már-már döbbenetes, hogy 86 millió forint csak a kamattörlesz­tésre kell, míg a tőkerész 124 millió­val fog csökkenni. (A III. számú víz- mütelep II. ütemének építésére föl­vett kölcsön, a számítások szerint, jövőre 12 milliójába kerül Kecske­métnek: 2 millióval csökken a tőke, míg 12 millió a kamatra kell...!) Egy táblázat — ebből szemelge- tünk magunk is—, amelyet még való­színűleg sokszor átdolgoznak, míg véglegesen elfogadják, az intézmé­nyek idei és jövő évi működésére szánt forintokat tartalmazza és egyéb, a város munkájával kapcsola­tos kiadásokat. Az oktatási ágazat — derül ki —jövőre 1,4 milliárdból kénytelen kijönni, a közművelődés.és sport 247 millióból gazdálkodik, a város üzemeltetése — parkok fenn­tartása, köztisztaság stb. — 128 mil­lióba kerül. Közvilágításra 1991-b^n 49, jövőre 65 milliót költ Kecskemét. Százezer lakossal és négyfős csalá­dokkal számolva ez annyit jelent, hogy minden família 2600 forintot fi­zetne jövőre azért, hogy esténként lámpafénynél térhessen haza. Egy városban két tévé A majdan megírandó kecs­keméti sajtótörténetből aligha maradnak ki a televíziózás hőskoráról tudósító tanulmá­nyok. Az első — természetesen csak kísérleti jellegű — képúj­ságadás még a Jancsó- korszakban volt. A legújabb hír az, hogy Kecskeméten im­máron két stúdió működik. Az egyik a Luthcr-udvarban, a másik a megyei önkormányzat épületében. Az egyik közszol­gálati feladatokat is teljesít, a másik „csak” szórakoztatni akar. Az egyiket ma már 200 ezer ember nézheti, a másikat — még — csak 45 ezer. • A KTV stúdiója. Modernnek látszik, ám az itt dolgozók tudják legjobban: technikájuk már elavult. • Az IKTV-TV stúdiója. VHS és S-VHS rendszerű gépek — a szórakoztatás szolgálatában. Múzeumba illő felszereléssel? Szórakoztatás a kábelen A népszerűség legbiztosabb jele, ha bárkit, bármit csak rövidített nevén emlegetnek. Nos, Kecskeméten igen kedvelt a városi televízió, hi­szen szinte mindenki csak így nevezi: KTV. Minden külön értesítés, sajtótájékoztató, rek­lámkampány nélkül, egyszercsak megkezdte működését az Ingatlankezelő és Távfűtő Válla­lat (IKTV) kábeltelevíziója. Hétfőtől péntekig adnak műsort. Ökrös Gergellyel és Papp József­fel, a megyei önkormányzat épületének 14. eme­letén berendezett parányi stúdió vezetőjével, ter­mészetesen, az új vállalkozásról beszélgettünk. — Hét esztendeje, 1984-ben hoztuk létre a stúdiót. Akkor csak ká­belen adtunk műsort — emlékszik az alapítás ne­hézségeire dr. Szomba- thy Zoltán. — Ma körül­belül 200 ezer ember la­kásában fogható a mi ké­pünk. Kábelen a megye- székhely 15 ezer otthoná­ban vagyunk ott, de ezzel párhuzamosan tévéadót is működtetünk. Infor­mációnk szerint nagykö­zösségi rendszerek Izsá­kon, Kerekegyházán, Lajosmizsén, Tiszakécs- kén is relézik adásainkat, de természetesen a közeli Nagykőrösön is sok a né­zőnk. A KTV október utolsó hetétől kezdve naponta ad műsort — úgy, hogy a már megszokott prog­ramrend nem borul fel. A KTV az önkor­mányzat támogatásával működik, úgy, hogy az onnan származó pénz so­ha nem volt elegendő. — Tulajdonképpen a főfoglalkozásúak bérét fedezi a támogatás. A stúdió bérleti díját, az energiaköltséget, a su­gárzást, a műsorkészí­tést, mindent magunk­nak kell megtermelnünk — szól nyomasztó anya­gi gondjaikról a főszer­kesztő, megjegyezve: mű­szakilag már-már múze­umba illő a fölszereltsé­gük. A kérdés magától adó­dik: hogyan érinti a KTV-t az IKTV-TV léte? A főszerkesztő nem ha­bozik a válasszal: nem te­kinti versenytársnak a kábeleseket, hiszen egy­részt más — sokkal ki­sebb — körnek adnak műsort, másrészt teljesen eltérő a programjuk. Jól megférnek tehát egymás­sal, sőt, alkalmasint együttműködésre is lát­nak lehetőséget: az IKTV hálózatán tervez­nek — a visszutas rend­szert fölhasználva — helyszíni közvetítést pél­dául sporteseményekről. — Ä TV-tévé nemrég reprezentatív fölmérést végeztetett Kecskemé­ten és környékén — új­ságolja végezetül dr. Szombathy Zoltán. — Mi magunk is kelleme­sen meglepődtünk az eredményen: a csütörtö­ki Tv-tévé műsort 40 százalék nézi. Ám a Kecskeméti Városi Te­levíziót több mint 60 százalék. — Akkor kezdtünk el gondolkodni, hogy kelle­ne valami pluszt adni a nézőknek, amikor a ká­bel előfizetési diját 40-ről 80 forintra volt kénytelen emelni a cégünk — idézi föl a történet kezdetét Ökrös Gergely. — Az MCM elnevezé­sű, zenei programokat sugárzó műholdas csa­tornát azzal a céllal il­lesztettük be a hálóza­tunkba, hogy majdan az lesz a szórakoztató ká­belműsor. A zenét időn­ként megszakítjuk, és ve­ti tünk egy filmet mondja Papp József. A kérdés kézenfekvő: nem lett volna egysze­rűbb a már működő KTV-vel együttműköd­ni? A válasz is egyszerű: a KTV kábelen és adóto­ronyból is sugároz mű­sort, ám a mozifilmek ve­títési joga nem vonatko­zik mindkét műszaki el­járásra. Maradt tehát az, hogy létrehozzák a saját IKTV-TV-t. Ma már csak derülnek a technikusok a „múl­ton” (néhány hete vagy hónapja csupán!), ami­kor gyerekjáték C—64 számítógéppel közölték műsorukat. (Ismét csak zárójelben: az IKTV-TV teljes programja csak az egyik városi reklámúj­ságban olvasható.) A já­tékgépet hamarosan egy komolyabb követte, s ma már igazi bemondó kon­ferálja fel és le a filmeket. Reklámgyüjtésbe kezd­tek, vállalnak mindent, amivel bevételre tehetnek szert. — Mi nem tűztük ki célul, hogy bármiben is versenyezzünk a KTV- vel — fejti ki Papp Jó­zsef. — Mi nem készí­tünk riportot, stúdióbe­szélgetést, célunk közön­ségesen a szórakoztatás olyan filmekkel, ame­lyekre megszereztük a jogdíjat. Ezen a héten négyrészes Piedone-soro- zatba kezdtek, ezt majd újabbak követik, össz­hangban azzal, hogy a néző mit kíván. Ez a leg­szélesebb igényeket kielé­gítő csatorna, amelynek bevételeiből kell eltartani magát, a bevétel a rek­lámtól függ, a reklám pe­dig a nézettségtől. Ilyen egyszerű. Kecskemétért fizetni kell? A közgyűlés napirendjén már szerepelt az az előterjesztés — egyelőre azonban még nem vitat­ták meg —, mely szerint ezentúl engedélyhez kötnék a „Kecske­mét” helységnév használatát. Az önkormányzat szervei, intézmé­nyei megkötés nélkül alkalmazhat­nák nevükben Kecskemétet, ám mindenki másnak külön kellene kérelmeznie a használatot. A ren­delettervezetből mindazonáltal nem világos, vonatkozna-e a már működő cégekre, bevezetett termé­kekre, illetve, hogy büntetnék-e azt, aki engedély nélkül, netán kife­jezett tilalomra is használná a Kecskemétet. Érdekes probléma jogászoknak valóságos minta- ügy — lehetne a KECSKEMÉTI BARACKPÁLINKA elnevezése (bár távol áll tőlünk, hogy tippet adjunk), amit ráadásul egy pesti szeszgyár használ. A benyújtott rendelettervezet szerint egyébként nem kellene fizetni Kecskemétért. Örömhírek Ballószögről Bár stagnál a település lakóinak száma, az óvoda kihasználtsága 135 százalékos, és nincs még — fogorvosuk, a Kecskemét-közeli településen sok mindennek örülhet az ott élő kétezer-kétszáz ember: elvi döntés született egy faluház lé­tesítéséről, remélhető, hogy 1992- bert hozzáfognak építéséhez. A 12 milliós költséggel kialakítandó épületegyüttesben a közösség min­den kulturális jellegű tevékenysé­gének helyet adhatna. Megvan a római katolikus templom telke, a gyűjtés folyik, talán tavaszra ala­poznak majd. örvendetesen sok az üzlet: papír-írószerbolt, élelmiszer- bolt, presszó, vendéglő, vegyesbolt és bálásruha-üzlet, valamint üdítő­italbolt vár naponta vevőre BalIÓ- szögben. Új üzletek Csaknem naponta adnak ki a polgármesteri hivatalban új boltok nyitásához engedélyt. Az utóbbi naptokban a Budai utcában Güi- baba néven egy magán-vetőmag- bolt, a Forradalom utca 4. szám alatt egy élelmiszerüzlet kapott nyitási engedélyt. Sorra nyitnak az Iposz-székház árkádsorának üzle­tei is: legutóbb a Nimród, amely­ben vadászathoz szükséges kelléke­ket, és a Herendi Porcelángyár mintaboltja, ahol a világhírű üzemben készült egyedi darabokat kínálják a vevőknek. Itt nyitott a Kolor fantázianevű fotóbolt és a Pötyi divatárubolt is. Fát vág ki? Fizessen! A faértékszámítás bevezetéséről döntött a kecskeméti közgyűlés. A hétköznapok nyelvén ez azt je­lenti, hogy aki ezentúl közterületen kivág egy fát, arra lesz kötelezve, hogy egy elkülönített pénzalapba fizesse meg egy új fa telepítésének költségeit. Csak példaként: a vá­rosközpontban egy 41—50 éves ezüsthárs vagy törökmogyoró ki­vágásának fejében 31 600 forint fi­zetendő, ám például egy 21—30 éves papírnyárért cserébe csak 8400 forint a taksa. Mindez persze csak arra vonatkozik, aki enge­délyt kért és kapott, a tilosban vá­gók pluszként még büntetést is fi­zetnek. A faalapot ebbe gyűjtik a p>énzt — a Városgazdasági Válla­lat kezeli és évente kétszer beszá­mol erről a tevékenységéről az ön- kormányzat illetékes bizottsága­vT J Szerkeszti; Ballai József Költségvetés — rohamtempóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom