Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

r.: \ Éjjeli menedékhely Kecskeméten Itt a hideg, a múlt hét végén szál­lás hiányában a kórházba kellett küldeni néhány hajléktalant — így ecsetelte az otthontalanok sanyarú helyzetét a kecskeméti közgyűlés hétfői rendkívüli ülésértek napiren­den kívüli zárórészében Varga László. Súlyos mondanivalója meghallgatásra talált, és javaslatá­ra a képviselő-testület egyhangúan elhatározta, hogy 1992. december 31-éig a Bethlen körút 34. számú épületben alakít ki éjjeli menedék­helyet a hajléktalanoknak. A szük­séges munkák gyors elvégzése után már a jövő hét végén szállást kap­hatnak itt, akiknek nincs ottho­nuk. Új busz a gyerekeknek Lajosmizse 1400 iskolás és 450 óvodás gyermekének új, 44 szemé­lyes autóbusz vásárlásáról döntött az önkormányzat. A négymillió fo­rint vételárat a költségvetési tarta­lékból teremtik elő. A járművel oldják meg az úszásoktatásra uta­zást Kecskemétre, a színház- és múzeumlátogatásokat és a tanul­mányi kirándulásokat. A repülőtér ’56-os parancsnoka • Mádi Jenő Mádi Jenő 1956-ban a kecskemé­ti repülőtér parancsnoka volt. A forradalom idején végzett tevé­kenységéért több év börtönre ítél­ték. Szabadulása után, az Ikarusz gyárban helyezkedett el. Október 23-án a kecskeméti önkormányzat felkérésére ő mondott ünnepi be­szédet a városháza dísztermében. Rehabilitált egykori fegyvertársai­nak kitüntetéséről a 3. oldalon tu­dósítunk. Családi hétvége A bajai gyermek- és ifjúsági ház családi hétvégét rendez a Petőfi- szígeten, melyre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt. Lesz játszóház, bolhapiac, sógyurmaké- szítés, játékkiállítás és -vásár, tur- ka-murka butik, sport (aerobic, asztalitenisz stb.). Az anyukák ötle­teket kaphatnak lakásuk díszítésé­hez az Ötletsarokban. A résztvevők megismerkedhetnek a csipkeverő és a kosárfonó munkájával is. Az első hóember Beköszöntött a tél a Bükkbe. Másfél napja kisebb-nagyobb meg­szakításokkal folyamatosan hava­zik, s a fennsíkot szerdára egybe­függő hótakaró borította be. Ter­mészetesen, ez síelésre még nem al­kalmas, azonban a munkaszüneti napot kihasználva autósok százai igyekeztek kora téli hónézőbe a bükki kirándulóhelyekre. Sokan már szánkókat is vittek magukkal, akiknek pedig nem volt. mindenféle alkalmi eszközökkel, például autó­gumi-belsőkkel szánkóztak, csúsz­káltak, vagy éppen hógolyóztak, s megépítették az idei tél első hóem­berét. Növekszik a hústermelés Az év eleji megtorpanást követő­en ismét felfelé ível a hústermelés, gyarapszik a sertéstartók száma Jász-Nagykun-Szolnok. Pest és Bács-Kiskun megyében. A kedvező tendencia láttán a Héki Állami Gazdaság új feltételekkel ismét megkezdte a sertésbérhizlalást. A termelők ösztönzésére, a kihelye­zett állatállomány jó minőségű ta­karmánnyal való ellátása érdeké­ben. a gazdaság tápbolthálózatot hozott létre. Jelenleg 17 tápboltot működtetnek, még Tiszakécske tér­ségében is. Vagyon­elszámoltatás Az Országgyűlés módosította az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonel­számoltatásáról szóló törvényt. A nem hitelesíthető elszámolások benyújtóinak november 30-áig hi­ánypótlást kell tenniük. V ____ J M A: Városi lapok Kecskemét és Vidéke 5. és 7. oldal Újabb sztrájkfelhívás a lajosmizsei Vízgépnél Az önállóságért küzdő, buda­örsi központú Vízgépészeti Vál­lalat III. számú lajosmizsei gyár­egységénél az október 9-ére meg­hirdetett figyelmeztető sztrájkot elhalasztották, mivel a minisz­tériummal sikerült elvi megálla­podásra jutniuk. A kedvezően alakuló ügy most váratlan fordu­latot vett, telefaxot kaptunk Zsolnai Józseftől, a vállalat szak- szervezeti titkárától: „számlánk minden előzetes egyeztetés és tud­tunk nélkül letiltásra került, egy igazgatói utasítás pedig a gyár­egység korábbi életével össze nem egyeztethető korlátozó intézkedé­seket tartalmaz. Véleményünk szerint ezek az intézkedé­sek retorziós jellegűek, ellentéte­sek a minisztériummal történt megállapodás szellemével, sértik a gyár érdekeit és önállóságát. Jo­gos érdekeinkért minden törvé­nyes eszközzel harcolni fogunk, ezért az elhalasztott kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot 1991. októ­ber 28-án, 10—12 óra közötti idő­pontra újra meghirdetjük.” A sztrájkkal a mizseiek pénz­ügyi önállóságuk visszaállítását és a gyáregység önállóságának megadását kívánják elérni. Az egyeztető tárgyalásokat kizáró­lag Siklós Csaba miniszter vagy Rajkai Zsolt államtitkár vezeté­sével tartják célravezetőnek. ro-gy Kunbaján nem nyugszanak a kedélyek Nem csoda, ha időnként szerep­zavarba kerül a kunbajai képvise­lő-testület. Az intézményvezetők megválasztása körül ma sem csi­tulnak a kedélyek. A Krizsán Ist­ván polgármester által vezetett tes­tület legutóbbi ülésén is hasonló ügyekkel foglalkozott. Az óvoda­vezető kinevezése kapcsán újra magasra csaptak az indulatok. Az augusztusi pályázat elbírálásánál Nagy Istvánná, az óvodai testület támogatása ellenére nem kapta meg a szükséges szavazatokat, ezért Vén Jánosné lett a megbízott vezető a falu egyetlen óvodájában. Hiába volt jelen a polgármester és a jegyző a szülői értekezleten, a szakadást nem tudták megakadá­lyozni. (Folytatás a 3. oldalon) TISZAKÉCSKÉN Váratlanul lemondott a polgármester A tiszakécskei október 23-ai ün­nepséget kissé megzavarta az a vá­ratlan esemény, amely előző nap történt a városházán. A késő dél­után tartott rendkívüli testületi ülésen ugyanis az egy éve megvá­lasztott polgármester, minden elő­zetes bejelentés nélkül, lemondott. „Köszönöm mindenkinek az egy év alatt végzett munkáját — mondta —, én visszaadom a mandátumom." Ezek után összeszedte papírjait és elhagyta az üléstermet. Távozását bénult csend fogadta. Vajon mi késztette Szijj Lászlót erre a lépésre? Úgy tűnik, nem hirtelen, indu­latból született a döntés, hanem hosszabb folyamat eredménye. Nem titok a városban, hogy a tes­tületi ülések az utóbbi időben párt­csaták színterévé váltak. Ebben különösen erőteljes szerepet ját­szottak — létszámunknál fogva is — a kécskei kisgazdák, akik azzal az emberrel fordultak szembe, leg­alábbis a legélesebb kritikával öt illették, akit ők ültettek a polgár- mesteri székbe. Értesüléseink szerint azt a konfliktust, amely utolsó csepp volt a pohárban, éppen október 23. megünneplésének módja vál­totta ki. A polgármester, miután nem sikerült országosan ismert embert meghívni előadónak, a helyi gimnázium fiatal igazgató­ját, Maros Miklóst kérte meg az ünnepi beszéd elmondására. Ezt • A sok vihart megért polgármesteri hivatal Kecskén. a kisgazdapárt egy-két tagja, köztük Bucsai Dezső nehezmé­nyezte, ugyanis ők szerették vol­na tartani a megemlékezést. Hét­fő esti gyűlésükön ennek hangot is adtak, s úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a szerdai ün­nepségen. (Folytatás a 2. oldalon) Meg nem születettek emlékműve Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek szerdán, a He­ves megyei Abasáron felavatta és megszentelte az ötmillió meg nem született magyar emlékmű­vét, Lakatos Mihály szimbolikus alkotását. Az emlékmű — a ta­lapzaton olvasható szöveg sze­rint — „az ötmillió meg nem született magyarnak állíttatott 1991-ben, őszentsége, II. János Pál pápa lelkipásztori látogatá­sának esztendejében, melyre en­gesztelő nemzetünk kilenc hóna­A MÁV Tervező Intézete (MÁVTI) azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Bács-Kiskun megyét is átszelje a gyorsvasút, vagyis Bu­dapesttől Kunszentmiklóson át Kelebiáig majdan 200 kilométeres sebességgel közlekedjenek a vona­tok. Ennek, persze, egyik alapfelté­tele, hogy az érintett környéken szintbeni vasúti kereszteződés nem pon át készült, könyörögve a magzati élet védelméért”. Az esemény alkalmával Paskai László szót emelt az élet szentsége mellett, s elutasította az abortuszt. Az emlékműállítás szándékát II. János Pál pápa augusztusi látoga­tása alkalmával dicséretesnek ta­lálta, s megáldotta a neki ajándék­ba átadott emlékmümakettet is. Maga az emlékmű a település központjában áll; szimbolikája egyszerű: vaskeresztekkel védett, Napként ragyogó embriót ábrázol. lehet. A célról, a javaslatokról, a megoldásról lesz szó október 25-én Soltvadkerten, ahol a tanácskozás­nak a helyi önkormányzat ad he­lyet. A MÁVTI meghívta a MÁV Szegedi Igazgatóságát, a közúti igazgatóságot, a közlekedési fel­ügyeletet, s valamennyi érintett, község polgármesterét, Kunszent- miklóstól Kelebiáig. Nyolcvanötmilliós csődtömeg a bajai kórházban? Fölszisszentek a képviselők a bajai önkormányzati testület keddi ülésén, amikor dr. Vajtay István kórházigazgató arról tájékoztatta őket, hogy az intézmény jelenleg 85 millió forintos hiánnyal küzd. A kórház adósságából 20 milliót valószínűleg át kell vinni a jövő évre. Mivel épp az új kórházi gaz­dasági igazgató kinevezéséről tár­gyalt a testület, Vajtay úr megje­gyezte, hogy nem lenne igazságos egyetlen személy nyakába varrni ezt a csődtömeget. A képviselők hozzájárulását kérte, hogy kollek­tív munkával, belülről oldják meg a kérdést. A testület azonnali vizs­gálatot rendelt el az ügyben, a gaz­dasági igazgatói pályázatot pedig eredménytelennek nyilvánította. (Az ülésről készült tudósításunkat a 3. oldalon olvashatják.) Lesz-e gyorsvasút Bács-Kiskunban? A MINISZTERELNÖK EMLÉKMŰVET AVATOTT NAGYKŐRÖSÖN Már nem csak az emlékezet őrzi őket — Aki a halottait nem becsüli, önmagát sem becsüli. Ezért köte­lessége minden városnak, helység­nek, hogy megőrizze halottai emlé­két — mondta Antall József ked­den délután Nagykőrösön. A mi­niszterelnök 15 órakor érkezett a városba, ahol elsőként a képviselő- testület tagjaival találkozott. Ezt követően avatta fel a II. világhá­ború és az ’56-os szabadságharc áldozatainak emlékművét, s fél­órás beszédet mondott. Ebben azonban szólt a II. világháború so­rán elhunyt polgárokról is, akik­nek emlékműve Nagykőrösön ép­pen az új szoborral szemben áll. „Együtt kell emlékezni mindenki­re, akik a háború poklában olyan időkben adták életüket a hazáju­kért, estek áldozatul hitükért, ami­kor nemigen kérdezték tőlük: akaiják-e, vagy sem” — jelentette ki a miniszterelnök. Beszélt arról is, hogy az a 845 polgár, akiknek most emléket állítottak, Nagykő­rös keresztény és zsidó lakosai vol­tak, s a városért dolgoztak. Béké­ben éltek egymással, amíg erről szabadon dönthettek. Bács-Kiskun megyében is minde­nütt megemlékeztek az ’56-os for­radalom 35. évfordulójáról. Össze­állításunkban (2. oldal) a rendezvé­nyekről, koszorúzásokról képes tu­dósításaink olvashatók. • Antall József avatóbeszédet mon­dott. MUNKÁSGYÜLÉS A BRG-BEN Végkielégítés lesz, csak nem tudják kifizetni Sok vállalathoz hasonlóan a kecskeméti BRG is haldoklik. Fokról fokra veszíti el piacait, las- san-lassan elfogy a gyárban a munka, s egyik napról a másikra munkásai az utcára kerülnek. Szeptemberben a majdnem ezer fős vállalatnál 592 dolgozó kapott tájékoztató levelet a létszámleépí­tésről, köztük mintegy négyszáz­nak már egy hónapja nincs mun­kája, többségük otthon várja a fel­mondását. Mindezt megelőzte, hogy július­ban a BRG ügyvezető igazgatója, Rudas Károly bejelentette a cső­döt, és október 26-ai hatállyal felmondta a kollektív szerződést, amely egyebek közt az elküldött dolgozók végkielégítéséről is ren­delkezett. Ahogy közeledett a kol­lektív szerződés lejártának napja, úgy kezdődtek el a gyárban a felmondások. Még egy-két hét, és több száz dolgozó — semmi nél­kül — az utcán találta volna ma­gát. A BRG-ben viszont sikerült megszervezni a munkavállalók ér­dekvédelmét. A vasas-szakszerve­zet és a munkástanács, félretéve a háborúskodást, együtt léptek fel, kijelentve: amennyiben nem tud­nak megállapodni a munkaadóval a végkielégítés tekintetében, sztráj­kot hirdetnek. Nos, a demonstrációra nem volt szükség. Nemcsak azért, mert köz­ben módosították a munka tör­vénykönyvet, s létrehozták a vég- kielégítés intézményét, hanem azért is, mert a munkaadóval létre­jött a megegyezés. Erről számoltak be a BRG szakszervezeteinek kép­viselői a napokban tartott mun­kásgyűlésen. (Cikkünk a 3. oldalon) Tárgyalások Kis-Jugoszláviáról Szerdán Belgrádban, a föderá­ció palotájában megkezdődött a Jugoszlávia megőrzésének jelsza­vával meghirdetett tanácskozás, amelyen Branko Kostic, az állam­elnökség alelnöke elnökölt. Egyelőre pontosan nem közöl­ték, kik vesznek részt az ülésen, meghívták azonban a hadsereg, a szövetségi kormány, a parla­ment, valamint a horvátországi és a boszniai szerb nép küldötte­it is. A gyűlésen minden jel sze­rint egyfajta Kis-Jugoszlávia lét­rehozásáról tárgyalnak majd. Nyugat-Szlavonia harcterein általában nyugalom van, Vuko- vár körzetében azonban kiújultak a harcok, amelyekben legalább hárman életüket vesztették. Dub­rovnikben ugyanakkor teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a horvát erők. A hadsereg ugyan­is elfoglalta Kupari települést is, s ezzel hat kilométerre közelítet­te meg a város védővonalait. Dubrovnikből szerdán 1400 nő és gyerek távozott komphajó­kon. A horvát egészségügyi mi­nisztérium szerdai közleménye szerint egyébkét augusztus 17. és október 23. között közel 1300- an vesztették életüket, és mint­egy 7500-an sebesültek meg a horvátországi harcokban. A hor­vát rendőrség kedden azt közöl­te, hogy lelepleztek egy terroris­ta kémhálózatot, amely terror-, diverzáns- és szabotázsakciókat akart végrehajtani Horvátország területén. A Labrador fedőnevű hálózat felgöngyölitésénél össze­sen 12 személy ellen emeltek vá­dat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom