Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 22., 3. oldal ADDIG JÁR A RABSIC A TÓRA . . . Nem ijedősek a szeremlei halőrök Nem csak a horgászok kapták fel fejüket a hírre, miszerint harmincöt- ezer pontyot telepített a Szeremlei Hor­gászegyesület. A vezetőség úgy dön­tött, hogy a halaknak egy hét akklima­tizálódást engedélyez és ezen időszakra felfüggesztette a horgászatot. Mivel az egyesületnél pénzből van a legkeve­sebb, a halállomány őrzésére Tóth Zol­tán elnök vezetésével brigádot szervez­tek. Az ötszöri ellenőrzés során hét meg­rögzött rabsic került horogra. Azért csak ennyi, mert valaki (egy fehér sza- marás „úr”) még időben leadta a dró­tot. Először Husti István, Baja, Egyet­értés út 4. sz. alatti^ lakos került az ellenőrök hálójába. Ő 33 db méreten aluli pontyot zsákmányolt. Majd Ka­zinczy Mihály, Baja, Szegedi út 13. sz. alatti lakos következett. Nála 7 darab kis ponty ficánkolt a szákban és rá­adásul három bottal növelte az esélye­ket. Horváth János, Olajos Zoltán, Ba­ja, Varsa út 5. sz. alatti lakosok, jó kereskedőkhöz híven, először feltér­képezték a „piacot”. Hiába állították a gépkocsit a magas gazba, a lebu­kás törvényszerű volt, hiszen a hal­őrök cseleit gépkocsiból nem lehet észrevenni. Mivel sem engedélyük, sem egyéb okmányuk nem volt, a gépkocsi rendszáma is elegendő iga­zolás a hatóság számára. Az elfo­gyasztott tekintélyes mennyiségű Gil­de kicsit bátrakká tette az elkövető­ket, de a markos önkéntesek nem is­mertek tréfát, így a büntetésben ki­egyeztek. Három fiatalkorú is kísér­tésbe esett. Ők csak a felszerelés le­foglalása után ami több tízezer forintot ért — mutattak hajlandósá­got személyi adataik bevallására. Mind a hét esetet jegyzőkönyvbe re­gisztrálták, és az ügyet átadták a szabálysértési hatóságnak. —p —n. JUTALOMÚT MAGYARORSZÁGRA Hol terem az üzlet mostanában ? A panorámás buszból vasárnap dél­ben a Kerekegyháza és Kunszentmik- lós között lévő Varga-tanyán középko­rú férfiak léptek ki. A német urak áru­házi szakemberek, méghozzá a világhí­rű Quelle áruházlánc vezetői. Hans-Michael Linnekuhl a húsztagú csoport vezetője, aki egyben a Quelle utazási irodák főnöke is, nyilatkozott lapunknak: — A 156 Quelle-áruház húsz legna­gyobb forgalmat lebonyolító igazgató­ját jutalmazta meg a cég a magyaror­szági kiruccanással. Jöttek Hamburg­ból, Berlinből, Frankfurtból, Nüm- bergből, Münchenből, és sorolhatnám még tovább a városokat. Minden év­ben más ország a jutalom hosszabb víkendre, ezt a mostanit csak egy rövid ismerkedésnek, afféle kóstolónak tart­juk. Budapesten városnézésen vettünk részt a hét végén. — Netán tekinthetjük a Quelle nagy áruházlánc első lépésének hazánkban ? — Az biztos, hogy ha most jól érzi magát ez a néhány áruházi szakember, újra eljön Magyarországra konkrét üz­leti tervekkel is. Nem lehetetlen, hogy a Quelle itt is megjelenik hamarosan, bár még korai erről beszélni. Ami az utazási irodánkat illeti, jó a kapcsola­tunk az IBUSZ-szal és a Malév Air- tours-szal, és segítségükkel több ezer német turistát utaztatunk ide. Úgy gondolom, számuk jövőre csak nőhet, hiszen a jugoszláv helyzet és az olasz árak miatt még vonzóbb lehet orszá­guk, és így Kecskemét környéke is. A kisebb pénzű, volt NDK-sok újra felfedezik Magyarországot. — Hogy érezték magukat a Varga­tanyán ? — Remekül. Biztosan jövünk még ide . . . temesi RENDKÍVÜLI MEGYEI KÖZGYŰLÉS Ünnepi köszöntő, sürgető munka és egy váratlan ajánlat Az 1992. évre tervezett címzett és céltámogatási igényekről kellett döntenie a megyei közgyűlésnek, s miután a Belügyminisztérium által szabott határidő rövid volt, így rendkívüli ülést hívtak össze. A tegnap Kecskeméten megtar­tott tanácskozáson, napirend előtt Kőtörö Miklós, a Bács-Kiskun Me­gyei Közgyűlés elnöke mondott ün­nepi beszédet. Hangsúlyozta: 1989. október 23-án a Magyar Köztársa­ság kikiáltásával társadalmunk de­mokratikus átalakulása útján visz- szavonhatatlanul új történelmi sza­kasz kezdődött. De október 23. a tiszteletadás napja is volt, megemlé­kezés a forradalomról, a nemzet fő­hajtása a történelmet cselekvőén alakító, a szabadságért, a haza füg­getlenségéért életüket áldozó hősök előtt. A múltat kérdezve kell a jövő feladatait megfogalmazni. S a jövő talán még soha nem volt ilyen nyi­tott. Megnőtt a döntés szabadsága, a választás felelőssége és a tévedés kockázata. De ezzel együtt kell az elkötelezettség a tágabb és a sző­kébb haza, a nemzeti haladás és összefogás, a demokrácia és a hu­manizmus ügye iránt. Az 1992. évre igényelt címzett és céltámogatásokkal kapcsolatban vita nem alakult ki. Az előterjesz­tésből kitűnt, hogy a megyei ön- kormányzatnak a megváltozott normatív támogatásból jövőre nem lesz lehetősége az 1992-re ter­vezett mértékű saját forrás biztosí­tására, még azoknál a fejlesztések­nél sem, amelyeket I99l-ben már befogadott az Országgyűlés. Már jóváhagyott fejlesztés a Tisza menti, a Gudmon-foki kistérségi és a III. sz. regionális vízmű, valamint a halasi és bácsalmási szociális ott­hon — a kiskunfélegyháziról forrás­hiány miatt le kell mondani. Újabb igényt nyújtottak be a Duna menti (Baja) és a baráki kis­térségi vízműre, egészségügyimű- szer-beszerzésre, összesen 99,7 mil­lió forint értékben, míg a címzett támogatási igény 670 millió forint, a megyei kórház onkológiájára és rekonstrukcióra, a bajai kórház­rekonstrukcióra, a Homokhátság vízutánpótlásához, a német neve­lési központ diákotthonára és a megyei könyvtár építésére. A közgyűlés a javaslatot elfo­gadta, majd Éber András arról tá­jékoztatta a testületet, hogy infor­mációi szerint egy szaúd-arábiai cég adózási okokból jelentős ösz- szegeket kíván Magyarországon befektetni — 10-20 év futamidő, 6-7 százalék dollárkamat, az alsó határ 50 millió dollár. A közgyűlés úgy határozott, hogy ellenőrzik az ajánlat komolyságát, s amennyi­ben az megalapozott, akkor érde­mi tárgyalásokat folytatnak. Ha biztatóak a kilátások, újra össze­hívják a közgyűlést. ítélet a bajai Barna-butik ügyben Barna György tanácselnök-helyettes úgy került bele az ügybe, mint Pilátus a Crédóba. Ugyanis ő tett feljelentést tavaly, június 4-én, amikor szabadsá­gáról megtérve értesült, hogy a butiko­kat a Dominvest Kft. néhány tisztség- viselője a saját és más magánszemélyek nevére bejegyeztette a földhivatalnál. A telekre, mely a városközpontban, az egyik legértékesebb részen fekszik, a Dominvest és a város adásvételi szerző­dést kötött. Hiányzott azonban az ak­kori végrehajtó bizottság mint tulajdo­nos hozzájárulása. A per alaposan elhúzódott, mert a Do­minvest megkifogásolta a Bajai Városi Bíróság illetékességét. Az óvás a Legfelső Bíróságot is megjárta, míga napokban a bajai bíróság dr. Némedi Éva tanácsa meghozta az ítéletet. Amint dr. Tirpák Józseftől, a polgármesteri hivatal titkár­ságvezetőjétől megtudtuk - - ő képviselte az önkormányzatot a perben —: a bíró­ságérvénytelennek nyilvánította azelide- genítésre vonatkozó szerződést, a telek tehát továbbra isa városé maradt. Aföld- hivatalt pedig kötelezte az ítélet, hogy a tulajdoni lapon az eredeti állapotot állít­sa vissza. Mérvadó körök véleménye szerint a Dominvest aligha nyugszik meg az el­sőfokú ítéletben — mely nem jogerős —, hanem fellebbezni fog. Gál Zoltán A következő hónapokban újabb ezrekkel növekszik a munkanélküliek száma Bács-Kiskunban Magyarország azért tudja törlesz­teni adósságait, mert a szigorú pénz­ügyi politika következtében bein­dult a gazdaságban a szerke­zetátalakítás. Röviden így summáz­ható a Magyar Nemzeti Bank elnö­kének tegnap reggel, a Kossuth rádi­óban mondott nyilatkozata. Surján Györgynek talán igaza van, de ez kevésbé vigasztalja azt a több mint 20 ezer dolgozót Bács- Kiskun megyében, akik számára a gazdasági rezsimváltás eddig csak a munkakönyvek kézhez vételét jelen­tette. Előrejelzések szerint a munka- nélküliség növekedése az év hátralé­vő részében tovább folytatódik a megyében. A kecskeméti munka­ügyi központ munkatársainak a becslése szerint december végéig újabb 6-8 ezer főt küldenek el a mun­kaadók. A gondokat az is súlyosbít­ja, hogy a termelés leépülése és nem annak átalakulása következtében bocsátják el a gazdálkodók a mun­kásokat. Jelenleg csak minden har­mincadik álláskeresőnek van esélye arra, hogy munkát találjon. A struk­turális váltás elmaradása következ­tében a munkanélküliek átképzésé­nek sincs sok értelme. Ezeket a tan­folyamokat ugyanis csak akkor ér­demes megszervezni, ha elvégzésük után biztosítottnak látszik a résztve­vők alkalmazása. A településeken azonban jelentős beruházásokra a közeljövőben nem lehet számítani. A külföldi tőke jelentős részét a fő­város és a fejlettebb infrastruktúrá­val rendelkező Dunántúl szívja el. A helyi önkormányzatok számára is egyre több problémát jelent az eg­zisztenciális bizonytalanságba ke­rült személyek és családok gondjai­nak enyhítése. Több mint 2400 sze­mély ugyanis nem jogosult járadék­ra. Rendkívüli segélyért is csak két­havonta kopogtathatnak be a helyi szociális osztályokra az arra rászo­rultak, akik legfeljebb 5000 forintot kaphatnak egy alkalom során. Ez pedig a jelenlegi hétezer forintos mi­nimálbér töredéke. B.Zs. A VITA MÉG HÁTRAVAN KÖZÚTON NEM VERSENYEZ A BAJNOK Hét nagy cél Kecskemét jovo évi költség- vetésében Bemutatjuk Magyarország legjobb autóvezetőjét A kecskeméti ATI 29 éves oktatója, Balasi Zoltán életében eddig igencsak kedvezően alakult az 1991-es esztendő: Szolnokon megnyerte az „Európa leg­jobb autóvezetője” nemzetközi közlekedésbiztonsági verseny magyarországi döntőjét és a Belgiumban megrendezett Európa-döntőn a hatodik lett. A baj­nokkal a nemzetközi viadalról hazatérte után Kecskeméten beszélgettünk. Rendkívüli közgyűlést tartott teg­nap a kecskeméti önkormányzati képviselő-testület és több órás vita után három fideszes ellenszavazattal elfogadta a jövő évi előzetes költség- vetést. A következő esztendőben csak az a település kaphat fejleszté­seihez állami támogatást, amely megpályázza azt, méghozzá egy közgyűlés által jóváhagyott költség- vetésbe ágyazva a feladatokat. Az önkormányzat 1991-ben hó­napokig foglalkozott a költségve­tés összeállításával. A tanácsrend­szer utáni első terv a korábbi, érvé­nyes kötelezettségvállalások és más okok miatt hadi költségve­tésnek minősülhetett. Ez a mosta­ni, a tegnap elfogadott a roham kategóriába illik. Az illetékes mi­nisztérium leirata már-már puccs­szerűen alig egy hetet adott a város működését leginkább befolyásoló dokumentum kidolgozására, rá­adásul a központi irányelvek — hogy tudniillik egyáltalán mihez kérhető és kapható céltámogatás — finoman szólva is ellentmondá­sosak. Merász József polgármester ezért azzal bocsátotta vitára az anyagot, hogy annak céljaival a bizottsági elnökök egyetértenek, és az „igazi” költségvetés tervezése a kormányzat által kierőszakolt ro­hammunka után csak a közgyűlés döntésének megszületésével kez­dődik. Azaz: legalább abban a né­hány célban értsenek együtt, ami­hez állami támogatást kaphat a vá­ros, a többiről majd ráérnek vitáz­ni később. Nos, ettől függetlenül megjegy­zés követett megjegyzést, kiderült, hogy ugyanarról más-más infor­mációja van a képviselőknek (vagy csak nem vették a fáradságot, hogy tájékozódjanak), ezért Kato­na László javaslata ellenére, hogy csak a nagy dolgokkal foglalkoz­zanak, valójában igen részletes vi­taszerűség bontakozott ki. Az egyébként jogos fejlesztési javasla­tokat azután a napirend szakértői mind azzal voltak kénytelenek el­odázni, hogy azokra vagy nincs pénz, vagy pedig eleve nem vonat­kozik rájuk a fölvetett módon a céltámogatás. A közgyűlési vita második órája után elrendelt egy órásra nyúlt tízperces szünetben sikerült „belobbizni” a javaslat- csomagba, hogy egészségügyi gép- beszerzésre is kérjen pénzt — a sa­játja mellé — a város, de fedezet híján a széchenyivárosi 16 tanter­mes iskola építése nem került be az előköltségvetésbe (a fideszesek há­rom nem szavazata alighanem emiatt protestált). A jóváhagyott tervezet hét nagy célt tűz ki: Kecs­kemét—Matkó ivóvízellátását, szennyvíztisztítót a Mindszenti úton, szeméttelepet Kisfáiban, bő­vítést a Homoki Nagy István Álta­lános Iskolában, tornacsarnok fel­újítást a Homokbányában, torna­terem-kialakítást a Zrínyiben, il­letve a már említett egészségügyi gépbeszerzést. Nem kell ahhoz nagy jósnak len­ni: az igazi költségvetési viták csak ezután jönnek... B. J. • Balasi Zoltán két hét szabadságot vett ki a belgiumi versenyre való felkészülésre. Ezen a héten már a jövő bajnokait oktatta ismét Kecskeméten. (Straszer András felvétele) — A magyar döntőn öt profi autóver­senyzőt utasított maga mögé, így az első kérdés nem lehet más: ön hány kilomé­tert vezetett életében? — Mielőtt oktató lettem, a Volán­nál tehergépkocsi- és helyi autóbusz- vezetőként dolgoztam, ahol hivatá­sosként 250 ezer, civilben pedig 150 ezer kilométert vezettem — baleset- mentesen. Jogosítványom tizenhá­rom éve van, de tanulni már 10 éves koromban kezdtem, két párnán ülve. Egyébként 1984 óta valamennyi meghirdetett autós ügyességi verse­nyen elindultam. — Mi lett a Szolnokon nyert 1100 kilogramm cukorral és a vadonatúj, tűz­piros Ford Escort 1,6 Ghia gépkocsival? — A cukor családon belül, kedvez­ményes áron kelt el. A Fordot novem­ber elején Budapesten, az Autótechni­ka Kiállításon, ünnepélyes keretek kö­zött adják át. Oktatni nem lehet vele, mivel túl gyors és robbanékony, egyes­ben hatvannal megy, ezért úgy döntöt­tem, hogy eladom. Két autó fenntartá­sára ugyanis nem vagyok elég gazdag. — Mihez kezd a tekintélyes summá­val? — A hétéves Ladámnak akarok ven­ni garázst, a többi pénzzel — az oktatói munka mellett — valamilyen vállalko­zásba fogok. — Kérem, idézze fel a belgiumi Euró- pa-döntöt. — A versenyt a Genk melletti pályán rendezték, ott tesztelik valamennyi Eu­rópában gyártott Ford prototípusát. A bázison kilencven tesztpilóta dolgo­zik folyamatosan. A legrosszabb rázós úttól az olyan autópályáig van ott min­den, ahol 250-nel lehet menni. A titok- védelemre jellemző, hogy a piacra még nem került típusok álcahálóval vannak letakarva a kíváncsi szemek elől. — Ez valóban elég titokzatosnak tű­nik. A versenyfeladatok is ilyen rejtélye­sek voltak? — Igen, kizárólag gyakorlati felada­tok megoldásából állt a verseny, melye­ket előző este ismertettek csak, illetve kettőt még akkor sem. Valamennyi olyan próba volt, melyekre Magyaror­szágon — a feltételek hiánya miatt — nem lehetett készülni. Például adott volt egy 1600 méter hosszú, ún. nyúzó­pálya, 33 százalékos emelkedőkkel, hajtűkanyarokkal, és megmondták, hogy pontosan öt perc alatt kell rajta végigmenni. A célban aztán váratlanul az orrunk alá dugtak egy fényképes tesztlapot, hogy jelöljük be rajta, mi­lyen tárgyakat (szerszámosláda, rek­lámesernyő stb.) láttunk közben a pá­lya mellett. — Ki nyerte az Európa-döntöt? — Egy német rendőrségi mester­oktató. Az 1—3. helyezettek utazást nyertek, több díj nem volt. A jelentős nyereményeket a nemzeti bajnoksá­gokra „időzítették”. — Milyen változást hozott életében a siker? — Anyagilag mindenképpen rendbe­hozott, egyébként különösebb változás nem történt. Illetve a Petőfi Népében megjelent fotó alapján az egyik széche­nyivárosi jelzőlámpánál felismert egy srác és odaszólt a pirosnál: „na, gyere haver egy versenyre, ha olyan nagy me­nő vagy!”. Azt feleltem, hogy közúton nem versenyzek ... — És jövőre indulni fog a legjobb magyar autóvezetői címért ? — Igen, és mindenkinek csak ajánla­ni tudom az indulást, akinek van veze­tői gyakorlata, hiszen rengeteget lehet tanulni egy ilyen küzdelemben. Mihályka Gyula Az Avon Cosmetics, a világ legnagyobb kozmetfcai cége tanácsadónőket keres Vállalkozó hölgyek, akik szeretik az emberekkel való kapcsolatot, és pénzt is akarnak keresni, hívják fel a 76/28-550-es telefonszámot, vagy írjanak a kővetkező rímre: 6000 Kecskemét, Május 1. tér 5. AVON-iroda 464 Hosszabb távú együttműködéshez személygépkocsik értékesítésével foglalkozó üzlettársat keresünk! Kecskemét centrumához közel eső gépjárműtároló telephely és korszerű javítóbázis hasznosítása céljából. Bács-Touring Kft. Kecskemét, Bakony u. 2/A, tel.: 24-469, 20-308 3731 Koszorúzás a kopjafánál Holnap délután fél 3-kor lesz a koszo­rúzás a kecskeméti kopjafánál, az 1956-os forradalom halottaira emlé­kezve. Hírős virág Nemzetközi ifjúsági virágkötészeti verseny kezdődik ma reggel 8-kor a megyeszékhely Kocsis Pál Mezőgazda- sági Szakközépiskolájában. A Hírős vi­rág névre keresztelt, kétnapos versenyt az október 23-ai forradalom tiszteleté­re rendezik. A legszebb kötészeti mun­kákból kiállítás nyílik, amit az érdeklő­dők szerdán 9-től 18 óráig tekinthetnek meg az intézményben. Köztársasági emlékmű avatása Nagybaracskán Holnap (23-án) délelőtt 10 órakor az ünnepi misét követően Köztársasági emlékmű avatása lesz Nagybaracskán. Szinte oda kívánkozott a Köztársaság utca elején lévő terecskére, ahol a régi szimbólum; egy beton csillag helyét foglalta el. Az építmény csiszolt mészkő téglák­ból készült hasáb alakú, a tetején cson­ka gúlával. Ennek közepén áll a 3,8 m magas fenyőfa zászlórúd, melyen a tri­kolor színei futnak spirál alakban. Egy nagyobb márványtáblán a nemzeti cí­mer és a felirat: Köztársasági emlékmű, alatta egy kisebben: Emeltette Nagyba- racska első önkormányzata felirat ta­lálható. Az iskolások műsorral készülnek er­re, a község történetének jeles esemé­nyére. Rossz idő esetén előadásukat a művelődési házban tartják meg. Ahol a könnyek egészen mást jelentenek Október 11-étől 13-áig Romániában járt a csátaljai Székely Népdalkor. Egy évvel ezelőtt kezdődött kapcsolatuk a csernakeresztúri néptánccsoporttal és most a viszontmeghívásnak tettek ele­get. Ahogy Takács Mátyás a csoport vezetője fogalmazott, akár egy misszió­nak is felfogható az útjuk. A többségé­ben román lakta település magyarjai­nak hitét, talán megerősítették ma­gyarságukban és abban, hogy az anya­ország nem feledkezett el róluk. Még pénteken este—fáradságuk elle­nére — közös próbát tartottak. Cserna- keresztúr, Déva és Vajdahunyad között fekszik és természetesen a szombati programba belefért a városnézés és a két történelmi jelentőségű vár megtekintése. Vajdahunyad várának egyik termében (mementóként?) található az a nagymé­retű szőnyeg, melyet a hunyadiak Ceau- sescunak ajándékoztak. Mivel azonban a kondukátor ízlésének mércéjét nem ütötte meg, visszaküldte a feladónak. Az esti közös fellépést zsúfolásig telt ház (még állóhely is alig akadt) és vas­taps fogadta. A Kőműves Kelemen el­hangzása, de az egész műsor sokak sze­mébe kicsalta az együvé tartozás, a jó­indulatú irigység örömkönnyeit. A visszautazás reggelén, vasárnap a csoport misén vett részt, ahol kórus­műveket énekeltek. Koszorúzás után testületi ülés A soltvadkerti képviselő-testület ma ülést tart. A tanácskozás előtt a testüle­ti tagok a Hősök terén találkoznak, ahol az ’56-os eseményekre emlékezve megkoszorúzzák a kopjafát. A testületi ülésen egyébként tájékoztatás hangzik el az önkormányzat vagyoni helyzeté­ről, a költségvetési üzem átalakításá­ról, valamint elbírálják az újabb lakás­célú hitelek, illetve az első lakáshoz jutók támogatási kérelmét. Kérdezzen a polgármestertől! A Kecskeméti Televízió október 25- én, pénteken 21 órától élő egyenes adásban közvetíti a város polgármeste­rével, Merász Józseffel készült adását, amelyben bárki kérdezhet tőle a város fejlődésével, közlekedésével, gazdasági, kulturális vagy kereskedelmi témáival kapcsolatban, telefonon tel.: 24-315, vagy 28-333 illetve az adást megelő­zően levélben teheti fel kérdését. (Le­vélcím: Kecskeméti Televízió, Kecske­mét, Szabadság tér 3.) #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom