Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám

1991. október 19., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP HETI SOROZATUNK Forradalom, 1956 Magyar vállalkozók Modenában Közeledve az 1956-os forrada­lom és szabadságharc 35. évfordu­lójához, megkezdjük egy sorozat közlését, amely a korabeli kecske­méti eseményeket mutatja be. Hét­főtől kezdődően, két héten át, tíz részletben foglalkozunk a város­ban 1956-ban történtekkel. Vizs­gálódásunk csak a megyeszékhely­re terjed, mert Bács-Kiskun egyéb településeiről kevés ’56-os ismere­tünk van. A témával kapcsolatban szívesen várjuk tehát olvasóink visszaemlékezéseit, örömmel vál­lalkozunk korabeli dokumentu­mok közlésére is. Természetesen ugyanígy fogadjuk a kecskemétiek észrevételeit is. Az események ilyen terjedelmű tárgyalását az indokolja, hogy 1956-ról több mint három évtize­den át nem vagy csak hamis beállí­tásban lehetett szólni. Generációk nőttek fel úgy, hogy az események Bács-Kiskunban majd hatvan partnergazdaságot — köztük öt mezőgazdasági vállalkozót — és sok-sok kistermelőt tarthat szá­mon az Agrokomplex Central Soya Rt. Bizonyára éppen ezért esett a választás Kecskemétre, amikor országos szakmai tanács­kozás megrendezésére gondoltak. A napokban tartott program be­vezetőjében arról is szó esett, hogy az állattartás csökkenése miatt a tápforgalmazás mintegy háromne­gyedére esett vissza a múlt évihez ké­pest. Éppen e termelési hullámvölgy az oka — mondták —, hogy most akarják megmutatni magukat a ter­melőknek. így nagyobb az esélyük arra, hogy az állatállomány növeke­Jászszentlászló önkormányzata va­lami egészen újszerű ötlettel próbálko­zik, hogy a lakosságot magára ne hara­gítsa, de a megszűnő helyi adók hiány­zó forintjait mégis becsalogassa a köz­ség kasszájába. Mint Mátyás király esete a mesebeli szegény leánnyal, aki jött is, meg nem is, hozott ajándékot, meg nem is. A törvény szabta újabb helyi adóne­mek nem kívánnak választani, de a jö­vedelemkiesést csak a lakosság tudja pótolni anyagi hozzájárulásával. A képviselők úgy döntöttek, az önkor­mányzat feladataiból adódóan felvállal bizonyos kötöttségeket, a megfelelő pénzösszeget elkülöníti a költségvetés­ből, s ehhez kéri a lakosság önkéntes hozzájárulását. Mondhatná valaki, hogy erre valók az alapítványok, ám nem véletlenül igaz történetét sem ismerik, nem­hogy azok jelentőségét a nemzeti történelemben. Most, amikor ok­tóber 23-ára mint ünnepre kelle­ne) mindenütt méltó módon emlé­kezni — ez friss tapasztalatunk — sok helyen tanárok és iskola- igazgatók néznek egymásra ta­nácstalanul, nem tudván, hogy mi­tévők legyenek. Nekik is segíteni szeretnénk. Munkatársunk, Bálái F. István igyekezett felkutatni az események korabeli résztvevőit és szemtanúit, s így hiteles források­ból kiegészíteni mindazt, amit a szintén nehezen fellelhető doku­mentumokból ki lehet hámozni. Nem vállalkozhatott persze arra, hogy történettudományos igény­nyel, minden részletre és összefüg­gésre rámutasson, s ez lapunknak sem lehet célja. Sorozatunkat csu­pán házagpótlásnak szánjuk, en­nek az igénynek kívánunk megfe­lelni. Reméljük, sikerrel. désekor megélesedő konkurencia- harcban jobban helyt tudjanak állni. Véleményük szerint erre a két évtize­de hazánkban is tevékenykedő ame­rikai multinacionális cégnek, illetve az rt.-nek akkor van lehetősége, ha a kereskedelmi kapcsolatok mellett nagy hangsúlyt fektetnek a magas színvonalú, a szakma szempontjait elsősorban szem előtt tartó, a na­gyobb profitot elősegítő takarmá­nyozási módszereket kínálására. Éppen ezért a jelenlevőknek olyan szakemberek mondták el a legújabb kutatási eredményeket, akik igen­csak elismertek a szakterületükön, a Nebraskai Állami Egyetem, a hol­land és az amerikai sertéstakarmá­nyozási szakértők. g, e. döntöttek inkább a forma mellett a jászszentlászlóiak. Kevesebb a bürok­rácia s a kötöttség, a lakosság, vagy jogi szervek számára viszont megma­rad az előny, hogy az adóalapjukból a közérdekű célért számlára befizetett összegeket leírhatják. Néhány javaslat is elhangzott rögtön a közérdekű kötelezettségvállalás cél­jaira. Lehet kérni a lakosság támogatá­sát a község közrendjének biztosítá­sáért, egészségügyi intézmények felsze­reltségének javításáért, de szociális gondoskodásra vagy a tehetséges fiata­lok továbbtanulásának támogatására is. A pontos célmegjelölést falugyűlé­sen, közmeghallgatás alkalmával kí­vánják a lakossággal ismertetni. Az 1992. esztendőt kísérletnek szánják, s a tapasztalatok után felülvizsgálják az ötletet. H. T. Olcsóbb fényt az éjszakába Nincs olyan település talán, ame­lyiknek nem okoznának nehézséget manapság a közvilágítás költségei, magyarán az áramszámla. Jászszentlászlón 220 izzó világít, s a közvilágítás díja évente közel 900 ezer forint. A Tungsram- Schréder cég körlevele hozzájuk is eljutott, amelyben felhívják az ön- kormányzat figyelmét egy takaré­kosabb lámpatest cserelehetőségé­re. Igaz, egy ilyen csere négyezer forintba kerül, de az új izzó fo­gyasztása hatodába kerül a régi­nek, így a takarékosabb izzóval két év alatt megtérül a beruházás költ­sége. Jászszentlászló számolt és dön­tött. Száz lámpatestet kicserél kor­szerűbbre még ebben az évben. \ Falutévé és a Magyar Gaz- da című hetilap pályázatot hirdetett A HÓNAP GAZDÁJA címmel. A pályázat kiírói úgy döntöttek, hogy havonta kívánnak bemutatni a televízióban és a lap hasábjain egy olyan gazdát, mezőgazdasági vállalkozót, aki eredményeivel méltó a hónap gazdája címre és A Bács-Kiskun megyei Agrárka­mara szervezésében vállalatok, szö­vetkezetek, magánvállalkozások képviselőiből, illetve magánvállalko­zókból álló, tizenkilenc tagú csoport járt Modenában a napokban üzlet- szerzés reményében. Az igényeiknek megfelelő olasz partnerekkel a mode- nai gazdasági kamara hozta össze őket: két napon keresztül reggeltől késő estig tárgyaltak. Szerződést most ugyan senki nem kötött, de a megbeszélések eredményeként több konkrét üzlet van születőben, gazda­sági együttműködésekre is kilátás nyílt. Néhány leendő partner hama­rosan — egy-két héten belül — meg­látogatja a magyar céget, s ezt köve­tően várható a végleges megegyezés, más esetekben pedig az üzlet feltételeinek, körülményeinek teljes tisztázása után döntenek a felek. munkája mintaként szolgálhat má­soknak. A beérkezett pályázatok elbírá­lása után a zsűri a hercegszántói uborkatermelőnek, VÖO JÓ­ZSEFNEK ítélte oda első alka­lommal a díjat. A gazda a napok­ban vette át a díjhoz járó ajándé­kot, egy Cararin kistraktort Buda­pesten Lengyel Józseftől, a Ma­gyar Gazda főszerkesztőjétől. A modenai utazás költségeit ki-ki maga viselte, illetve a kiküldő cég fedezte. Mégsem érezték kidobott pénznek a tizenhétezer forintot azok sem, akiknek az ajánlatára nem volt remény tkel tő érdeklődés. Ugyanis sok olyan információhoz, tapaszta­lathoz jutottak, amit csak a helyszí­nen, tárgyalások közben szerezhet az ember. Az agrárkamara képvise­lői több cég megbízásából is tárgyal­tak, de az áttételes megbeszélések hosszadalmasak, nehézkesek, ami gyakran a megegyezés létrejöttét ve­szélyezteti. Az olasz és a magyar ka­mara képviselői továbbra is tartják a kapcsolatot és az igényeknek meg­felelően összehozzák a potenciális üzletfeleket, amint szükséges, újabb, csoportos látogatást szerveznek. KOCSILOPÁS ENGEDÉLLYEL A szófián harmadik esete a feleséggel Nem szokványos az a feljelentés, amelyet V. I.-né sértétt tett a mi­nap a kiskunhalasi rendőrkapi­tányságon. A történet — amelynek során a legbiztosabb autólopást el­követték — már többféle variáció­ban kering a városban. Álljon itt közülük a hiteles! A feljelentő lakására október 10-én, délelőtt vendégek érkeztek. Férje hozta őket a Vadkerti úti kocsmából. Egyikük még csak is­merősnek tűnt az asszony számára is, hanem a másikat sohasem látta. Ami igaz, igaz, később kiderült, a férje sem ismerte, csak úgy hozzá­juk csapódott a kocsmában. Mivel a két cimbora kölcsönösen azt hit­te, a másik ismerőse a tolakodó harmadik, nem zavarták el. Igaz, nem is beszéltek hozzá, egymással tárgyaltak valami villanyszerelési munkát. Majd el is mentek együtt, hogy elvégezzék a feladatot, de a harmadik maradt. Kisvártatva aztán előhozako­dott, hogy neki kellene a kocsi. A Trabant, mivelhogy sürgős el­hozni valója van valahonnan. V. I. megkockáztatta, hogy ezt a férjé­vel kellene megbeszélnie, ám az idegen rögtön megnyugtatta, hogy ők természetesen előzőleg már megegyeztek a férjjel, hiszen ő most tulajdonképpen azért jött, hogy a kocsit elvigye. No, itt már nincs több kötöz- ködni való, mert a végén még csa­ládi perpatvar lesz a dologból! Az asszony átadta a slusszkulcsot, s kaput is nyitott, hogy a „jóbarát” elvihesse a kocsit, benne a forgalmi engedély s a biztosítási csekk is, nehogy gond legyen. Hát gond egy szál se, mármint a tolvaj részéről, bottal ütik azóta is a nyomát. Sertéstakarmányozás — korszerűen A felkészülés ideje a termelési hullámvölgy Adózás helyett vállalás a. m. Hercegszántói lett a hónap gazdája • Tölgyesi Gábor fényképfelvételén a gazda az új kistraktorával látható. AMÍG NEM KÉSŐ ...! A kárpótlásról — mindenkinek Rendkívüli ülés Kiskőrösön Nehezen született ez a törvény, de életképes, ha élünk vele. Az 1949 nyarát követő sérelmes tulaj­donelvonások — föld, ház, üzlet — miatt ad részleges kárpótlási le­hetőséget az állampolgároknak, mégpedig kizárólag az állami va­gyon terhére! Tehát semmit vissza nem csinál: a „téeszektől” egy talp­alatnyi földet el nem vesz! Csupán azzal kötelezi őket, hogy a „bal­kézről” szerzett földjeiket az arra jogosultak között kiárusítsák. Nyilvánosan, árverés útján, kár­pótlási jegyek ellenében. Aki restell kárpótlási jegyet igényelni, az vagy tájékozatlan, vagy nem becsüli tulajdonszerző elődeit. Tisztelet azoknak a hi­vataloknak, amelyek valódi ta­nácsadást, segítséget nyújtanak e társadalmi ügyben, hiszen az úgynevezett „közszolgálati” tájé­koztatószervezetek működése el­lenére tájékozatlanság, zavartság tapasztalható. Pedig az igények benyújtásának jogvesztéssel járó végső időpontja november hete­diké! Segítségként álljon itt néhány el­vi és gyakorlati jó tanács. — Ha az egykori tulajdonos már nem él, a leszármazók jogo­sultak a kárpótlásra, egyenlő arányban; de csak saját maguknak kérhetik, különben elvész! — A sorszámos, barna boríté­kos adatlapokon nem a jogosultak elkeserítésére van a sok kérdés, nem baj, ha néhányra nem tud vá­laszolni! — Alapvető a tulajdonelvételt igazoló okirat, amely — ha nem maradt meg — a körzeti földhiva­taltól haladéktalanul megkérendő, de kiadását most már nem kell megvárni: a megyei kárrendezési hivataloknak megküldött igénybe­jelentéshez pótlólag is csatolható! — Az önkormányzati hivata­loknál hitelesitett másolatot lehet készíttetni okmányainkról, illeték- mentesen: ezért ne az eredetieket mellékeljük! — Aki nem bizonyosodott meg arról, hogy nevén maradt a föld, és földjáradékot nem kap: az igényel­jen kárpótlást, mert kiderülhet, hogy jogosult. — Áki viszont tudja, hogy a ne­vén maradt a föld, minden kárá­val, sérelmével csak a földet hasz­náló nagyüzemhez; majd a bíró­sághoz fordulhat. (De legyen türe­lemmel, mert a jövő évtől valódi tulajdonosként rendelkezhet az aranykorona-értéknek megfelelő tulajdonrésszel.) — Végső soron tanúval is bizo­nyíthatók lényeges dolgok. A tanú lakóhelyén, az önkormányzatnál is tehet érvényes nyilatkozatot! — Tanyaépületek alapterületé­nek igazolása gyakran szükségte­len: 100 négyzetméterre minden­képpen kárpótlás jár! — Földszintes, belterületi házak alapterületét nem kell igazolni: a teljes telekterület számít a lakás­kárpótlás alapjául! — Minden igénylőnek egyetlen­egy A lapot kell kitölteni! — Több helyrajzi számos földin­gatlan ahhoz kerülhet egy F lapra, ha a tulajdonvételt igazoló okmány az aranykorona-értéket csak egy összegben tünteti fel, vagy ha a föld­részletek nyilvánvalóan egy tagban voltak, és az okmányban együttes területük és aranykorona-értékük is szerepel: ekkor csak az első helyrajzi számot írjuk a rovatba. — Ha egy kérdésnél a legkisebb bizonytalanságot érzi: nézze meg újra a kitöltési útmutatót! — E kárpótlásnak nincs köze adóhoz, nyugdíjhoz, örökléshez, tulajdonjog-fennmaradáshoz, ki­sajátítás-eladáshoz, bírósági ítélet­tel történt elkobzáshoz! Násfay Zoltán tanácsadó Kiskőrösön, a város önkormány­zatának képviselő-testülete hétfőn 14 órára rendkívüli ülést hívott össze. Éppen egy hónapja, regényes körülmények között oldott kere­ket a veszprémi várbörtönből öt fogva tartott. Közülök négy né­hány napon belül rendőrkézre ke­rült, ám az ötödiknek, Kaltenecker Istvánnak sikerült egérutat nyernie — egészen keddig. Ákkor ugyanis a délutáni órákban egy rutinellen­őrzés során végre lefülelték a rend­őrök. Persze, ez nem ment ám olyan egyszerűen, mert az őt iga­zoltatni akarók szemébe fújt gáz- spray-vel. De így sem menekülhe­tett: némi dulakodás után kattant a csuklóján a bilincs, s most a híres Markóban csücsülve várhat to­vábbi sorsára. Az esettel kapcsolatban megke­restük Ujszászi Zoltán századost, a veszprémi börtön megbízott pa­rancsnokát, aki korábban nevelő­tisztként évekig a kecskeméti bv- intézetben teljesített szolgálatot, s többször nyilatkozott lapunknak. Ezen — a polgármester előterjeszté­sében —megtárgyalják, milyen céltá­mogatásra nyújtsanak be igényt. Ő, kérdésünkre válaszolva, el­mondta, hogy Kaltenecker egy rendkívül cinikus bűnöző, aki szö­kését követően egy Kawasaki mo­torral kétszer is ellátogatott a vesz­prémi börtönhöz. Ott az utcáról felkiabált korábbi rablársainak. Az egyik alkalommal üldözőbe vették a rendőrök, de gyors motor- kerékpárral sikerült meglépnie. A pimasz szökevény még ennyivel sem érte be: szeptember 19-én ké­peslapot küldött a fővárosból a veszprémi börtönben ülő bűntár­sának. Most azonban, végre, ismét rács mögé került. Jelenleg a fővárosban vizsgálják ügyét. (A hatóság elleni erőszakot, és azt, hogy szökése ide­je alatt nem követett-e el újabb bűncselekményeket.) Ezután visz- szakerül a veszprémi börtönbe, ahol újabb kivizsgálás, s valószínű, jó néhány nap fogda vár rá. G. B. ISMÉT RÁCS MÖGÖTT AZ ÖTÖDIK BÖRTÖNSZÖKEVÉNY Képeslapot küldött Pestről Képviselő-testületi ülés Baján Kedden, 14 órai kezdettel ülést tart a bajai képviselő-testület. Az első, ünnepi részben dr. Péterfi Ta­más megemlékezik az 1956-os for­radalomról, majd az ezt követő munkaülésen fontos kérdéseket tárgyal a testület. Vértesy László városgazdasági osztályvezető be­számol a tömegközlekedés helyze­téről, és rendelettervezetet terjeszt elő a közterületek védelméről. Má­sodik olvasatban kerül napirendre a helyi adókról szóló tervezet. Az ülés nyilvános, minden vá­lasztópolgárt szeretettel hívnak és várnak. Hírlánc Ladánybenén jó kapcsolat van az önkormányzat és a pedagógus­testület között. Jórészt ennek kö­szönhető, hogy ebben a község­ben, az iskola érdekében, mozgósí­tani tudják a szülőket. Most példá­ul társadalmi munkában kerítést építenek az iskolának, amivel több tízezer forintot spórolnak meg. Cserében ezt a pénzt (is) az iskolai hírlánc kiépítésére fordítja az ön- kormányzat. Lesz az épületben úgynevezett stúdió, minden tante­remben tv-készülék, így az oktató­filmeket a saját helyükön nézhetik meg az osztályok. Hangosítót is felszerelnek a tantermekben a „közérdekű közlemények továbbí­tására. Az iskolai hírláncokat még ebben a hónapban kiépítik, háromezer forintba kerül. Európában a hatodik Az „Európa legjobb autóvezető­je 1991” elnevezésű nemzetközi közlekedésbiztonsági verseny ma­gyarországi bajnoka, a kecskeméti Balasi Zoltán hatodik lett a belgiu­mi Európa-döntőn. A Genk mel­letti Ford-tesztpályán rendezett ér­dekes versenyről lapunkban hama­rosan interjút közlünk Balasi Zol­tánnal. Művészek Messzi István családjáért A Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete és a KSC megsegítő ak­ciót indított a városban és környé­kén élő képzőművészek körében a tragikusan elhunyt Messzi István olimpikon családjának támogatá­sára. A művészek eddig 16 alkotást ajánlottak e célra. A műveket ok­tóber 21—25. között közszemlére teszik az Erdei Ferenc Művelődési Központban. November 11-én pe­dig a Kecskeméti Városi Televízió rendezésében elárverezik majd a műalkotásokat, festményeket, szobrokat, grafikákat, tűzzomán­cokat, a Tudomány és Technika Házában. Licitálni telefonon is le­het majd az árverezés alatt. Új vezető Mélykúton Legutóbb rendkívüli ülésen döntött Mélykút képviselő-testüle­te a kommunális üzem vezetőjének személyéről. A meghirdetett pályázatra né­gyen neveztek, a két helybéli közül azonban az egyiket rögtön el is utasították az előírt szakmai vég­zettség hiánya miatt. A három érvényes pályázó kö­zül a bácsalmási Besír László mel­lett döntöttek a képviselők. Nagy­mértékben közrejátszott a döntés­ben a jelölt szakmai gyakorlata. Besír László ugyanis négy évet töl­tött a bácsalmási üzem élén, ahol viszont ez év tavaszán egy másik pályázó nyert vele szemben. Az új üzemvezetőt október 16- ával alkalmazza az önkormányzat, s kinevezése határozatlan időre szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom