Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
peron népe 1991. október 16., 5. oldal PLASZTIKAI SEBÉSZET AZ EGÉSZSÉGÉRT Bemuta tóműiét a kiskunhalasi kórházban A népszerű péntek esti filmsorozat, a Dallas, nemrégiben több epizódot is az egyik főszereplő, Ellie lelki egyensúlyvesztésének szentelt. Mit vált ki az a végzetes beavatkozás a nőkből, ha daganatos megbetegedés következtében el kell távolítani egyik vagy mindkét emlőjüket? Ez volt a filmbeli kérdés, amelyre a szirupos amerikai filmsorozat nélkül is sejti mindenki a választ. Azt azonban bizonyára kevesebben tudják, hogy mára már megoldást találtak a sebészek erre a kényszerű torzulásra. A daganatos betegség legradikálisabb gyógykezelésével, az emlő eltávolításával együtt egy plasztikai beavatkozást is elvégeznek, azonnal beépítik a mellett pótló szilikonprotézist. Valószínű még kevésbé közismert. hogy ezeket a műtéteket ma Magyarországon is sikerrel végzik olyan sebészorvosok, akik megfelelő plasztikai sebészi ismeretekkel is rendelkeznek. Legutóbb a kiskunhalasi kórház sebészeti osztályán végeztek el egy fiatal nőn ilyen beavatkozást. Rögtön hozzá kell tenni azt is, hogy szó nincs itt mindennapos rutinmunkáról. Halason például ez volt az első eset, ez is oktatási céllal, hogy a halasi sebészek minél többen jelen lehessenek a bemutatón, amelyről videofelvétel is készült. Mint dr. Kövecs Gyulától, a Semmelweis kórház igazgatójától megtudtam, valójában az volt a céljuk, hogy sebészeik megtanulják, ellessék a szakmai fogásokat, s a későbbiekben maguk is alkalmazni tudják. Hozzáfűzte azonban a következőket: Azonnal ki kell egészítenem az információt azzal, hogy ez a műtét ma rettenetesen drága, főként az alkalmazott anyag miatt. így egyelőre elképzelhetetlen, hogy minden emlőeltávolításkor ezt a plasztikai feladatot is el tudjuk végezni. Dr. Takács László sebész Budapestről érkezett a bemutatóműtétet elvégezni, egyébként a Péterfy utcai kórház plasztikai sebészeti osztályának főorvosa. A sikeres műtét után néhány mondatos beszélgetést folytattunk. — Valóban az anyaghoz, az orvosi szilikonhoz jutás a legnehezebb. Ez egy műtéthez 18-30 ezer forint körüli összegbe kerül csak a szükséges protézis — mondja kiegészítésül és igazolásul a fentiekhez. — Hogyan történik egy ilyen műtét ?- Nagy az előzetes teendők sora is. Ennek illusztrálásaképp egy adat: 1700 metszetet kellett elkészíteni a mai műtét előtti szövettani vizsgálathoz. A vizsgálatok eredményei és útmutatói alapján azután elvégezzük az operációt. Ennek a lényege, hogy a kóros mirigyállomány eltávolításakor azonnal pótoljuk is a bőr alá bevitt szövetbarát gélszerű masszával, a szilikonnal a hiányzó mirigyeket. Nagy kiterjedésű emlőeltávolítás esetén előkészítő műtétek is szükségesek. Előfordulhat bőrhiány is, ebben az esetben elvégezzük különböző módszerekkel a bőr pótlását is. Valójában itt is a különböző szakorvosok együttműködésére van szükség, teammunka eredménye minden ilyen műtét. — Különböző szempontok alapján állítólag országosan döntenek arról, hogy ki az, akinek ezt közgyógyellátás keretében elvégzik, s ok a nagyon kevesek. Vannak azonban bizonyára olyanok, akik inkább fizetnék a költségeket, csak elvégezzék ezt a plasztikai kiegészítést is a műtét során. Rajtuk tudnak segíteni ? — Természetesen. Ebben az esetben korlátlanul be lehel szerez,• A gyógyulást elősegítő tényező, ha az operáció után a látszatot is sikerül megőrizni... ni a szükséges protézist. Nem az tehát a gond, hogy nem lehet ehhez az anyaghoz hozzájutni, hanem az, hogy az egészségügy mennyit képes erre áldozni. Az én kórházamban az évi 3500 műtétből legfeljebb negyvenhez kapunk ingyen protézist az onkológiai intézettől. Az öröm mellé tehát az üröm is társult, amikor a hirt olvasóink elé tártuk. Minden esetre reménykedjünk, hogy a korszerű, annyit emlegetett, megújulni vágyó betegbiztosítás erre is kiterjed majd. H. T. VÁLLALKOZÁS ÉS VAGYONFELÉLÉS A nagybaracskai téeszelnök bízik a talponmaradásban Ez év februárjában egy kétfordulós választás eredményeként a Nagybaracskai Haladás Mgtsz tagsága Korsós Imrének szavazott bizalmat az elnöki tisztségre. — Az első, bemutatkozó problémákon hamar túltettem magam, mert korábban már tíz évet dolgoztam ebben a szövetkezetben. A belső érdekeltség javításának első lépcsője a húsüzemünk kft.-vé átalakulása volt. Folyamatban van a sertéstelep gazdasági társasággá szervezése. Október l-jétől költségtérítéses rendszerben üzemelnek a gépkocsik és ezt a későbbiekben ki akarjuk terjeszteni az erő- és munkagépekre is. A szövetkezeti törvény tartalmi követelményeihez igazodva szeretnénk átalakítani a növénytermesztést, valamint a szorosan hozzá tartozó fenntartó- és segédüzemek tevékenységét. Meghirdettük vállalkozóknak a halászcsárdánkat. Megállapodást írtunk alá a helyi önkormányzat képviselő-testületével egy közel húszhektáros terület eladásáról, mely a szövetkezetnek tízmillió forintos árbevételt jelent majd. Az agrárrendtartás hiánya, a mezőgazdasági termékek kedvezőtlen bel- és külföldi fogadtatása nem sok jóval kecsegtet. Még abban sem vagyunk igazán biztosak, hogy mit vessünk, mit termeljünk, mi lesz az, amit majd el tudunk adni. Ha csak az alaptevékenységünket vizsgálom, akkor egyértelmű a veszteségesség. A fejlesztési hiteleinkre visszamenőlegesen megemelt bankkamatok és a termelési szerkezetből adódó hiteligényesség miatt nehéz helyzetben vagyunk. Ennek ellenére bizakodók, mert a már említett vagyonrészek mobilizálásával tartozásainkat rendezni tudjuk. Somogyi Gábor Átalakult a képújság Sokadszorra alakult át tegnap reggelre a Magyar Televízió csaknem 200 ezer készüléken fogható teletextszolgá- lata. a tízesztendős jubileumához közelgő képújság. Rendszeres néző-olvasói ezentúl gyorsabban juthatnak információhoz, mert egy-egy oldal - legalábbis így tűnt tegnap — kevesebb „aloldalbó!" áll. A politikai információ iránt érdeklődők változatlanul a I0l. oldalon találják a legfrissebb híreket, a belpolitikai tartalomjegyzék is maradt a l()2.-en, 108 helyett 130a parlament, 111 helyett 135-ös a hírkerék, 222 helyett 138 az innen-onnan rovat oldalszáma. A Veránkai Művésztelep bemutatkozik A dunai táj, a gemenci erdő szépsége minden évben alkotótáborba csalja a képzőművészeket Veránka-szigetére. A tavasszal megrendezett tábor alkotásaiból pénteken este 6 órakor nyílik kiállítás Ersekcsanádon, a polgármesteri hivatalban. A tárlaton Bozsó János, Csáky Lajos, Novák András és Wieszt József festőművészek munkái láthatók. Megnyitót mond dr. Balogh László a megyei önkormányzat elnökhelyettese. NEM SZERETEM A MELANKOLIKUS NOSZTALGIÁT Keramikus Brazíliából A hat esztendeje Braziliában élő. a szakma magyar és nemzetközi rendezvényein rendszeresen kiállító keramikusművész; Formanek Zsuzsa — részben az Iparművészeti 'Főiskola alkotóinak támogatásával — magyar -brazil művészeti rendezvényeket, továbbképzéseket és kiállításokat szervez. Kezdeményezései, akciói előzmény nélküliek, ugyanis a két ország között jelenleg nincs érvényes kulturális egyezmény. Néhány hete a magyar főiskola tanárainak közreműködésével brazil alkotók számára szervezett s tartott továbbképzést a kecskeméti kerámiastúdióban. Formanek Zsuzsával brazíliai tapasztalatairól, a kapcsolattartás lehetőségeiről beszélgettünk.- Közvetlenül a diploma megszerzése után Brazíliába mentem férjhez. (Férjem szülei brazíliai magyarok, akik Budapestre, küldték továbbtanulni fiukat.) Úgy ismerkedtünk meg, hogy mindketten az Iparművészeti Főiskolára jártunk. A házasságkötés után költöztünk Sao Paulóba. Végül is a szakmai életem ott kezdődött. Annak viszont nagyon örülök, hogy itt fejezem be a tanulmányaimat, mert a brazíliai oktatási rendszerben hatalmasak a hiányosságok. Nincs az országnak semmiféle művészeti főiskolája, egyeteme sem. Szakterületemen gyakorlatilag minden brazíliai autodidakta, egykét kiváltságos folytatott külföldön tanulmányokat. Ami az úgynevezett „művésztársadalom” és lehetséges publikumának arányait illeti, nem nehéz elképzelni, ha tudjuk: a százhúsz milliós országban nyolcvanmillió a teljes analfabéta, húszmillió pedig a félanalfabéta. — Hogyan lettél kerámia- és üvegművész Brazíliában ? Hogyan sikerült felépíteni szakmai életed? — Az első évben, lábadozásom idején, szinte csak a magyar kolóniával álltam kapcsolatban. Mivel gyenge technikai felszerelésem miatt nem tudtam magas tűzön égetr ni, mezőtúri és erdélyi népi edényeket készítettem a meglehetősen nagy létszámú kolónia számára. (130 ezer első és második generációs magyar él Brazíliában, legtöbbjük Sao Paolóban.) A második évben egyszer s mindenkorra befejeztem a népi edények készítését, s ismerkedni kezdtem a kollégákkal, a galériákkal. Elkezdtem „rogyasztott” üveget csinálni, és megrendeztem az első kiállításom. — Milyen a szakma s általában az alkotók helyzete? Szinte nincs is kollégám, aki szigorúan művészként megélne a kerámiából. Az igényesebb szakma egyik vonulata ugyanis —- iskolák híján — a hobbikeramikus- ságból nőtt ki. Valahogy úgy, hogy a jó módú férj eltartotta hölgyek egy része elkezdett az aerobic után divatba jött kerámiakurzusokra Formanek Zsuzsa a kecskeméti stúdióban. (Gaál Béla felvétele) járni. Aki ebből él, az vagy berendezkedett sorozatgyártásra is, vagy pedig maga, is háziasszony- kurzusokat ad. Én, aki az első perctől autonóm kerámiával és üveggel foglalkozom, kivételnek számítok. — Milyen kapcsolatban maradtál a Sao Pauló-i magyarokkal? — Nagyon kedvesen fogadtak, nagyon sok embert megismertem, de valahogy mégis mindig kívülállónak éreztem köztük magam. Ez a kolónia behozhatatlanul messze van az anyaországtól. Talán nem volt elég információjuk, de tény: legtöbben nem tudtak kilépni abból az időből (a két világháború közötti és az ötvenes évekből), amikor elindultak az országból. Ennek ellenére többféle dolgot csináltam e körben is, a többi között felkerámiáztam a „Magyár Házat”, tanítottam a nyelvet, művészeti előadásokat tartottam. Milyen rendezvényeket szerveztél a közelmúltban? A legjelentősebb egy tavaly nyári Sao Pauló-i és Rio de Janei- ro-i kiállítássorozat és kerámiaszimpózium volt, amelyen magyar vendégelőadóként Kádasi Éva vett részt. A kurzuson vetitett, Kecskeméten készült video nemcsak nagy tetszést aratott, de felvetette a látogatás gondolatát is. Hozzáláttam a szervezéséhez. Amikor idén augusztus végén végre megvalósult, barátaim bevallották: nem mertek hinni benne. — Terveid? Hozzáláttam az első délamerikai—magyar kollektív Üvegművészed kiállítás megszervezéséhez, ennek keretében jövő nyáron húsz magyar alkotó mutatkozik be Dél-Amerika legnagyobb művészeti múzeumában: Sao Paulóban. Egy kicsit félelmetes a feladat, hisz a távolság hatalmas, az üveg törékeny, és a tárgyak szállítása nagyon drága. Mindennek ellenére nem akarom feladni ezeket az ambícióimat, fontos számomra az élő kapcsolat. Nem szeretem a melankolikus nosztalgiát. Károlyi Júlia AREMELES HELYETT: Rendszerváltás a távfűtésben Az Állami Számvevőszék közelmúltban végzett vizsgálata — amelynek során a távfűtés és meleg- viz-szolgáltatás támogatási és gazdálkodási rendszerét vette szemügyre — egy, már beharangozott újabb áremelés elfogadhatatlanságát és indokolatlanságát mutatta ki. (Ennek nyomán egyelőre el is hallgattak a tarifaemelést szorgalmazó hangok.) Tapasztalatai alapján a Számvevőszék jó néhány konkrét, a gazdálkodás lazaságainak előbbi felszámolását célzó javaslattal, ajánlással fordult az illetékes főhatóságokhoz és parlamenti testülethez. Nagy József osztályvezető főtanácsos a Számvevőszék indítványairól elmondta a munkatársunknak: — Egyértelmű, hogy a jelenlegi árak a hagyományos, rendkívül rossz hatékonyságú távhőellátási rendszerben sokáig nem tarthatók. De nem az újabb emelés módozatain kell gondolkodni, hanem azon, hogy késedelem nélkül, még az idén el kell kezdeni a „rendszerváltást”. Következtetéseink és ajánlásaink gyakorlati érvényesítésével minimum 30-40 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ami természetesen fölöslegessé teszi az áremelést. — Szerintünk például az egyik alapkövetelmény, hogy az átalánydíjról át kell térni a távfűtés lakásonkénti szabályozására és mérésére! Méghozzá így. egyszerre mindkettőre, mert csak akkor van értelme. A technikai-pénzügyi feltételeket az illetékeseknek haladéktalanul ki kell dolgozniuk, mérlegelve a lakosoknak nyújtandó kamatmentes kölcsönök, a mérőberendezések beszerzésének lehetőségeit. Mai árakon 10 000-20 000 forintba kerül lakásonként ez a megoldás — ám, ha a magas, s várhatóan egyre emelkedő fűtési díjakat vesszük alapul, ez a költség 3-6 év alatt megtérül. A melegvíz-fogyasztás mérése jóval egyszerűbb — csupán mérőórákat kell szerelni a lakásokba. Ugyanakkor a szolgáltatóvállalatokat érdekeltté kell tenni a takarékos, gazdaságos működésben. E törekvés jegyében javasoljuk például, hogy a vállalatok kerüljenek önkormányzati tulajdonba. Úgy véljük, az árhatósági jogkört szintén az önkormányzatokhoz kellene utalni. Ez is, az is visszaszorítaná a pazarló, hanyag gazdálkodást. Az ésszerűsítés, az elszámolási és egyéb visszásságok megszüntetése szintén jelentős megtakarításokat tesz lehetővé. Jászberényben például meglehetősen rossz hatásfokú olajkazánokat üzemeltetnek miközben a városon gázvezeték húzódik át. Kézenfekvő, hogy mielőbb át kellene állni gázfűtésre, s belátható időn belül megtérülnének az átállás költségei. A borsodi hőszolgáltató vállalatnál vizsgálatunk azt tárta föl, hogy 3 év alatt csaknem 160 millió többletbevételre tettek szert egyszerűen azzal, hogy a hatósági árnál drágábban számolták el szolgáltatásaikat. Hozzáteszem: elgondolkoztató, hogy a tarifák folyamatos emelkedésével párhuzamosan általában nő a höszolgáhatók nyeresége is. Ám ezt gyakran nem a fejlesztésre fordítják; a fővárosi távfűtők például „üzemviteli” célokra 100 Ford kocsi vásárlására kötöttek szerződést, a borsodi távhőszolgáltatók egy 9 helyiségből és 16 ágú pincerendszerből álló ingatlanra lízingszerződést. Mindezért azonban nem egyedül a vállalatok felelősek, hiszen egy rossz rendszernek csak a láncszemei. Senki nem bírálta felül áraikat, nem számoltatta el őket az állami árkiegészítés felhasználásáról, viszont — mint minden más vállalat nyereségérdekeltségben dolgoztak. Működésűk megnyugtató keretei csak radikális átalakítással, rendszerváltással teremthetők meg. Jelentésünket és a megoldást segítő ajánlásainkat ezért megküldtük az ipari, a pénzügyi, a belügyi tárcának és a parlament terv- és költség- vetési bizottságának is. Azzal a reménnyel, hogy a mérlegelést cselekvés követi. FEB Ezekben a bajai lakásokban mennyibe kerül a tél?
