Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
A PEDAGÓGUSBÉR ALKU TÁRGYA LESZ? a magyar oktatásügy SPORTÚJSÁGÍRÓBÓL LETT KÖZIGAZGATÁSI SZAKÉRTŐ Amerikai tapasztalatokról — Bács-Kiskunban Tizennégy évig volt az USA Wisconsin államában, nevezetesen Milwau- kee-ban egy kétszázezres példányszámú napilap sporttudósítója Tony Ing- rassia, aki most szakértő kormánytisztviselőként tartózkodik Magyar- országon a Belügyminisztérium meghívására, s a múlt héten két napot Bács-Kiskun megyében töltött, a helyi területi közigazgatással ismerkedett. A programokon ott volt Szilágyiné dr. Farkas Zsuzsa, a BM főosztályvezetője is. A látogatás során interjút kértünk az egykori kollégától. Terítéken A napokban a kiskőrösi Petőfi Sándor Filmszínház stúdiótermében az oktatásügy gondjait és a pedagógusokat érintő problémákat vitatták meg. A rendezvény vendége dr. Kálmán Attila, a Művelődésügyi Minisztérium politikai államtitkára a pedagógusbérekről kifejtette: új bérezési rendszert dolgoznak ki, amelynek leglényegesebb eleme, hogy a bér alku tárgya lesz, a pedagógusok pedig közalkalmazottakból szakalkalmazottakká válnak. A pedagógusbérek ajánlott emelését 20 százalékban állapították meg, ebből országosan 27 százalék valósult meg, ám voltak települések ahol ez az arány 37 százalékos, sőt, Kerepestarcsán a 40 százalékot is elérte. Egyébként napjaink legégetőbb problémája a volt orosz tanárok átképzése, melynek költségei közel 50 millió forintot tesznek ki. Az oktatási törvényre utalva felvázolta a Gazsó Ferenc és húsztagú gárdája által kidolgozott oktaAz élet iskolái Félegyházán Kiskunfélegyháza tanintézetei egyre jobban alkalmazkodnak az élet által diktált követelményekhez. Volt erre példa már az előző években is. Az 1991-es tanévkezdet mégis több változást hozott. Keresztény tagozatú osztály nyílt a Móra Ferenc Gimnáziumban. A Móráról elnevezett általános iskola első osztályosai is részesülnek ilyen nevelésben. A Móra utcai óvoda pedig két csoportot szervezett, amelyben keresztény szellemben nevelik az apróságokat. A félegyházi közgazdasági szak- középiskolában második éve oktatnak a pénzügyi ágazat keretében bank- és adószakmai ismereteket. Tanfolyam nyílt a szakközép- iskolában idegen nyelvet beszélők számára, ügyintéző-titkár középfokú képzésére. A 380 órás tanfolyam végén vizsgát tesznek a hallgatók. A tanév kezdete előtt a mező- gazdasági és élelmiszer-ipari szakmunkásképző és szakközépiskolában a hentes és mészáros vállalkozó szakmára toboroztak olyan fiatalokat, akiknek már van szakmájuk. A Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskolában pedig — több évtizedes kihagyás után — ismét képeznek kereskedelmi eladókat, és az Iposz közreműködésével kisipari autószerelőket oktatnak. Ugyanebben az iskolában vezették be a cipőipari integrált képzést is. A kalocsai Mi Asszonyunk szegény iskolanővérek a tovább nem tanuló érettségizett lányoknak, gazdaasszony, képzőt szeretnének nyitni. Elképzeléseiket folyamatosan valósítják meg, ahogyan a volt Constantinum iskola épületének egy részét visszakapják. M. D. tási koncepciót, kiemelve annak pozitívumait, valamint hiányosságait is. Elmondta, hogy Szűcs Miklós, Kádárné Fülöp Judit, Kor- zánszky Richárd és Nagy Tibor Gyula vállalták az új oktatási törvény kidolgozását, amelynek bevezetését 1993. szeptember l-jétől tervezik. A tankönyvpiac helyzetéről dr. Kálmán Attila így vélekedett: szakítva a múltban kialakult módszerrel, amely kizárólagosan a tan- könyvkiadónak biztosította a tankönyvek kiadásának jogát, a jövőben bármely kiadó adhat ki tankönyveket. Természetesen ezzel a liberalizálással nőni fognak a tankönyvárak is, de a nyomdaköltségek jelenleg is magasak, csak azért nem érzékeljük, mert oroszlánrészüket az állam fizeti, támogatás formájában. Az oktató-nevelő intézetek helyzetét taglalva nehezményezte, hogy nagyon sok helyen megszüntették a bölcsődéket, és már a kétéves gyermekeket óvodába íratták, holott ennek feltételei egyáltalán nem voltak megteremtve. Helytelenítette az üzemi óvodák megszüntetését is. A világ többi országának oktatási helyzetéhez viszonyítva kiemelte az idegen nyelvek ismerete terén elért vezető pozíciónkat, de hozzáfűzte, hogy a fogalmazás- és a vitakészségüket tekintve diákjaink az utolsó előtti helyen szerepelnek, Albániát megelőzve. A gimnáziumokról elmondta, hogy ezek a legolcsóbb középiskolák, ugyanis nem kapják meg a szükséges feltételeket. Szólt még a - vállalati érdektelenség következményeként — válsághelyzetbe került szakmunkásképzés gondjairól, majd a művészeti iskolák célszerű fenntartásának javaslata után, a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatási problémáiról. Az egyházi iskolákkal kapcsolatosan kifejtette a kormány elképzeléseit, ugyanakkor reflektált a sajtó — alkalmi — túlkapásaira is. Szász András — Mi a feladata önnek az USA- .ban, és mi most itt Magyarországon? — Mint az illetékes bizottság elnöke a menedzsmentben dolgozók és az úgynevezett kékgallérosok közötti egyeztetéseket igyekszem előmozdítani. Természetesen szövetségi szinten, de így is 360 ezer alkalmazottról van szó. Magyarországra a Belügyminisztérium hívott meg, hogy segítsem az új közszolgálati törvény kidolgozását. Ugyanis 1978-ban, amikor az USA-ban készült az ottani törvény, akkor aktívan közreműködtem. Úgy gondolták, tapasztalataim itt is hasznosíthatók. — Nincs túl késő, hiszen a törvénytervezet már a parlament előtt van...? — Nincs, mert ez a törvény keretjellegű, és a végrehajtásához további részletes rendeleteket kell elkészíteni. — Mi a szőkébb szakterülete? — A nagyobb rendszerek, a közszolgálati hierarchia kialakításával foglalkozom. — Nem gond, hogy tapasztalatait egy az egyben nem lehet hasznosítani? — Ez nyilvánvaló, hisz egy máMagánházakban, lakótelepi autótárolókban és másutt harmincöt kecskeméti magánvállalkozó és társulás készült az idén élelmiszerkereskedést, tejet, tej- és húsipari termékeket forgalmazó üzletet nyitni. Ezeken az újabb vásárlóhelyeken tartott szemlét — még a megnyitás előtt — a Munkácsy Mihály utcai állatorvosi és élelmiszer-higiéniai kirendeltség. Állati eredetű élelmiszerek árusítása ugyanis nemcsak a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, hanem Kecskeméten az említett kirendeltség, máshol, a megyében pedig a kerületi főállatorvos jóváhagyásával történhet. Dr. Nyúl Tóth Tibor kirendeltségvezető kecskeméti szemléjükről elmondta: a legtöbb helyen nem látták akadályát, hogy a magánszemélyek és a társulások állati eredetű élelmiszereket árusítsanak. Mindössze két esetben tagadták meg hozzájárulásukat, mivel az üzleteket nem szerelték fel jól, és hiányoztak a hűtőberendezések is. Az 1976 óta érvényes élelmiszertörvény és a kereskedelmi miniszter tavalyi rendelete a fogyasztói érdekvédelem fontos része. Éppen ezért az ezekhez való •alkalmazkodást a magánkereskedelemben is számon kérik, azaz: sik országban más a történelmi, kulturális háttér. Egyrészt igyekszem minél jobban megismerni az itteni körülményeket, másrészt én elmondom a tapasztalataimat, de a következtetéseket már az itteni szakembereknek kell levonniuk. S mert ez a törvény Magyarországon 50 ezer embert érint, azért is jöttem Bács-Kiskun megyébe, Kecskemétre, Lajosmizsére, Felső- lajosra, Kerekegyházára, hogy Budapesten kívül is tájékozódjam. — Magyarországon — éppen méreteinél fogva — egyetlen törvény valószínűleg átfogja az egész közigazgatást. Amerikában ez bizonyosan másként van. — Valóban. Az USA-ban külön közszolgálati törvény szabályozza a szövetségi szinten dolgozók munkaviszonyát, előmeneteli rendszerét, s ettől független, önálló jogszabályok határozzák meg az egyes államokban külön-külön is ugyanezt a kérdést. A harmadik szintet jelentik a helyi önkormányzatok, amelyeknek saját szabályzata van az ott dolgozókra. Helyinek számít ilyen szempontból a megye, és a város. sem a saját házában, sem máshol nem folytathat senki kereskedelmi tevékenységet a maga szakállára. Miként a piaci kínálatot is figyelemmel kísérik az élelmiszerhigiéniai szakemberek. A Budai utcai vásárcsarnokban szeptember harmadik felétől, az önkormányzattal egyetértésben, hétvégeken ismét engedik a vágott baromfiak eladását. Egyelőre csirkét és tyúkot, ritkábban kacsát és libát, majd karácsony előtt pulykát is árusítanak. A felhozatal minősége, az ellenőrzések szerint, megfelelő. A tej és tejtermékek októberi vizsgálatát ugyan még nem fejezték be, de egy-két tapasztalat már leszűrhető. Ezek a termékek többnyire alkalmasak a fogyasztásra, csupán egy kistermelő árusítási jogát kellett felfüggeszteni. Az általa forgalmazott túróban ugyanis olyan elváltozást észleltek, amely tehene lappangó tőgygyulladásáról tanúskodott. A mikróbaszám a megengedetthez képest magasabb volt. Lehet, hogy a tehenet sikerül meggyógyítani, ám az is elképzelhető, hogy selejtté nyilvánítva, véget ér élelmiszer-termelő „pályafutása”. (kohl) Huszár leszek! • A hét végén rendezték Városföld hagyományos szüreti felvonulását. A legnagyobb sikert a huszárok aratták. (Straszer András felvétele) Váczi Tamás HA A TEHÉN TŐGYE BETEG Állatorvosok az egészségünkért Kérdések és válaszok a kárpótlásról A kárpótlási törvénnyel, a kárigényléssel kapcsolatos kérdéseikre szívesen közlünk válaszokat lapunkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai nyújtanak ebben szakszerű segítséget. VALASZ CIKKÜNKRE A vasúti dolgozók nem hibáztak Egy hartai olvasónk levélben osztptta meg velünk a kárpótlásiügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatait: „Augusztus 12-én, amint életbe lépett a kárpótlási törvény, én azonnal a kalocsai földhivatalba mentem. Előadtam a kérelmemet, de szóba sem álltak velem. Elküldték a tsz-be, ahol ugyanúgy jártam: visszaküldték Kalocsára a földhivatalhoz. Es ez így ment. A feleségem örökségéről, három katasztrális hold földről van szó. Minden szerződés a kezünkben van. Anyósom tizenegy éve halt meg, de hagyatéki tárgyalás nem volt. Ezt szerettem volna elintézni, de nem ment. Az én szüleim tíz katasztrális holddal léptek be a tsz-be. Az ö esetükben sem volt hagyatéki tárgyalás. Ennek intézése miatt is fordultam a földhivatalhoz, de hiába. Ezt látva, ügyvéd segítségét kértem. Am ö is elutasításba ütközött a földhivatal részéről. Őt is azzal küldték el, hogy majd csak később kap választ a feltett kérdéseire. Tisztelt szerkesztőség! Én ezzel a pár sorral csak azt szerettem volna az önök tudomására hozni, hogy milyen is a bürokrácia." Sajnos, a földhivatalok kárpótlási-igényekkel kapcsolatos leterheltsége miatt előfordulhat, hogy a szükséges adatokat, illetve okiratokat csak később, esetleg a törvényben előírt határidőn (1991. november 8.) túl tudják majd az ügyfeleknek — így önnek is kiszolgáltatni. Ezért azt kérjük, hogy az igénybejelentéshez szükséges speciális borítékot az adatlapokkal és a földhivatal által kiadott igazolás másolatával — amely a hosszabb ügyintézési határidőt igazolja — minél előbb, de legkésőbb november 8-áig küldje meg a kárrendezési hivatalhoz. A késés ugyanis jogvesztéssel jár. B. A. A lapjuk 1991. szeptember 16-ai számában megjelent Vasúti rémtörténet — Leszállították őket a vonatról című olvasói panaszban leírtakat kivizsgáltuk. A Kiskunfélegyháza—Szolnok között közlekedő vonat jegyvizsgálója előadta, hogy a két utassal Petőfiváros megállóhely után találkozott a menetjegykezelés során. Kérdésére közölték, hogy nincs érvényes menetjegyük. A menetjegyváltás elmaradását — mint az a panaszból is kitűnik — azzal indokolták, hogy a pénztárnál olyan felvilágositást kaptak, hogy a vonaton is meg lehet váltani a menetjegyet. A jegy vizsgáló az utasokat utasleadási lapon akarta elszámolni- — miután közölte velük, hogy .pótdíjat számít fel —, ehhez azonban a személyazonosságukat nem voltak hajlandóak igazolni. Tekintettel arra, hogy az utasleadási lap kiállítására — amely alapján a célállomásukig utazhattak volna —, az igazolás megtagadása miatt nem volt lehetőség, továbbá, hogy az utasok érvényes menetjegy nélkül utaztak, a jegyvizsgáló felszólította az utasokat, hogy a következő állomáson (Ti- szaalpár) le kell szállniuk a vonatról. Ezt követően — közben a vonat Borsihalom megállóhelyre érkezett — az utasok a megállás után leszálltak a vonatról. Megállapítottuk, hogy a jegyvizsgáló az adott körülmények között az érvényben levő díjszabási rendelkezések szerint járt el. Véleményünk szerint 17-20 éves fiataloknak már rendelkezniük kell olyan tájékozottsággal, hogy a menetjegyet a pénztárnál kell megváltani, nem pedig a vonaton. Az eseménnyel kapcsolatban a két számításba vehető vonatjegypénztárost is meghallgattuk. Elmondásuk szerint a vonaton történő jegyváltásra vonatkozó információt egyikőjük sem adott az utasok részére. A felmerült utaskizárási ügyben dolgozóink részéről mulasztás nem merült fel. Bugyi Zoltán osztályvezető-helyettes, MÁV Szegedi Igazgatósága Tiszakécskén is a második forduló döntött Miután Boross István független képviselő Tiszakécske 10. számú egyéni választókerületében mandátumáról lemondott, helye a testületben megüresedett. Az első időközi választást szeptember 29- én tartották, ám az érvénytelen lett, így második fordulót kellett kitűzni. Az október 13-án megtartott választáson a nyilvántartásban szereplő 812 választóból délig 66, az urnák zárásáig összesen 156 állampolgár voksolt. Valamennyi szavazat érvényes volt, megoszlásuk a következő: Bállá Gyula (független) 68, Kecskés Béla (független) 47, Kocsis János (MDF, KDNP) 1, Nagy Béla (független) 40. Ennek értelmében a megválasztott képviselő Bállá Gyula. Oltárkövek a Dunából Két megye határán, a Harta és Bölcske közötti Duna szakaszon ismét feltűnnek a napokban a vízügyi igazgatóság (ezúttal a dunaújvárosi, korábban a bajai) darus hajói, hogy a leletmentő régészek munkáját segítsék. Arról van ugyanis szó, hogy évekkel ezelőtt az adott szakaszon, a meder fenekén római kori kikötőre, erődre bukkantak, s számos értékes, írásokkal ellátott oltárköveket hoztak a felszínre. Ezek a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum előtti területen láthatók. A mostani munkálatokban, mint eddig is a bajai és a szekszárdi régészek vesznek részt, köztük Szabó Géza és Kőhegyi Mihály. Tejivó véradók Követendő példának is szánják a város többi diákja számára kezdeményezésüket a kecskeméti kertészeti főiskola hallgatói: kihelyezett véradást szerveztek tegnap az intézmény kollégiumában. Több mint hetvenen jelezték előre véradási szándékukat. Az akcióban részt vevők nemcsak a hagyományos módon - sörrel, virslivel, csokival — pótolhatták energiájukat. Az ügynek megnyert Bácstej Kereskedelmi Kft. ingyenes tej- és tejtermékkóstolót tartott a helyszínen. (A véradó állomások munkájáról a 9. oldalon olvashatnak cikket.) Üj oktatási módszer Géderlakon A géderlaki általános iskolából öt nevelő sajátította el a Tolnai Gyuláné által létrehozott heurisztikus programozású oktatási módszert. Szeptembertől az első osztályos tanulók, Heck Erika tanárnő vezetésével, már az új módszer szerint tanulnak írni, olvasni, jövőre pedig a második osztályba is bevezetik azt. Várhatóan az 1994/95-ös tanévben az alsó tagozat mind a négy osztályában az új módszer szerint történik az oktatás. Az Erdei Ferenc Társaság fölhívása Szakmai hangsúlyú budapesti éves közgyűlésére készülődik az Erdei Ferenc Társaság (6900 Makó, Pf. 60). Az egyesület tagjai úgy vélik, hogy a ma és holnap településtudománya, agrárközgazdasága sem nélkülözheti a hajdani tiszántúli hagymás tudományos eredményeit. Ezért döntöttek úgy, hogy a társaság szokásos évi tanácskozásával összekapcsolva szociológiai, közgazda- sági előadásokat szerveznek. A Futóhomok, a Város és vidéke, A magyar város, A magyar tanya szerzője ma is érvényes kutatási eredményeket összegezett alapműveiben. Emberi tisztessége sem kérdőjelezhető, ha igaz az a népi bölcsesség, amely szerint madarat tolláról, embert barátjáról ... A kecskeméti Tóth Lászlótól, Sántha Györgytől, Kocsis Páltól, Szabó Kálmántól és másoktól tudom, hogy kényes, nehéz ügyekben is számíthattak rá. Ők is szót emelnének ha élnének — a politikus Erdei Ferenc egyoldalú, csak a második világháborút követő években vállalt szerepére tekintő megítélése ellen. Súlyos tévedései megkönnyítették a kommunisták - akkor elkerülhetetlen hatalomátvételét. Elsőként maga nézett szembe hibáival, megalkuvásaival. Különböző tudományos, közéleti tisztségeiben mindenkor a reformerőket támogatta. Felhívásában fontos társadalmi érdeknek mondja minél több falusi vállalkozás támogatását az Erdei Ferenc Társaság. Agrárértelmiség tagjaitól elvárja, hogy szakértelmükkel önzetlenül segítsék az új vállalkozásokat. Azt szeretnék — névadójuk szavaival ; ha a földművelő-mesterség elismert polgári szakma lenne, mesterei növekvő számban boldogulnának az új Magyarországon. H. N.
