Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám

MA Segély a géderlaki gyermekeknek A megnövekedett beiskolázási költségek és a megélhetési nehézsé­gek enyhítésére a géderlaki önkor­mányzat képviselő-testülete a közt- ségben élő 0 14 éves korú gyerme­kek és a 14 18 éves tanulók részé­re — egységesen — egyszeri 1500 forint nevelési segélyt állapított meg. Az intézkedés 270 főt érint, az e célra fordított összeg 405 000 fo­rint. Ezenkívül harmincegy gyer­mek. összesen 170 000 forint étke­zési hozzájárulásban is részesül az idén. A haematológus fi • l)r. Korka Ist'án 1965-ben fiatal belgyógyászként beszélték rá. hogy néhány órás el­foglaltságot vállaljon a kecskeméti Vérkonzerváló Állomáson. 1985 óta állomásvezető főorvosa az in­tézménynek. Bclgyógyász-hacma- tológus szakorvos. A véradó állo­más munkáját lapunk 4. oldalán mutatjuk be. Nyaralók veszélyben A soltvadkerti-büdöstói üdülőte­lep Gerbera utcájában három nya­ralóházat rámoltak ki egyetlen éj­szaka alatt. A bűncselekményt egy soltvadkerti tulajdonos fedezte fel, akitől rádiókat és lemezjátszót lop­tak, mintegy 32 ezer forint érték­ben. Helyszínelés közben derült ki, hogy a szomszédos üdülő budapesti tulajdonosát is megkárosították a betörők. Mindössze néhány pléd­del, mivel az a gyalugép, amit innét vittek tovább, a harmadik szom­szédnál megkerült. Hasonlóan a másik kettőhöz, ide is az ajtót befe- szitve jutottak be a tolvajok, majd egy színes televízióval és ruhane­műkkel távoztak. Az utolsó épület gazdájának a kára 66 ezer forint. Űj üzemet avatott a kormányfő Antall József miniszterelnök hét­fő délelőtt Százhalombattán fel­avatta a Dunai Kőolajipari Vállalat új üzemét, a 6,1 milliárd forint be­ruházással épült reformálót. Az új létesítményben olyan komponens gyártására rendezkedtek be, amely a benzinhez keverve csökkenti an­nak ólomtartalmát. Ily módon a hazai benzinekből eddig évente a levegőbe kerülő hozzávetőleg 540 tonna ólommennyiség a felére csök­kenhet. ami kevésbé károsítja a környezetet. TÍZ MONDATBAN a balesetekről A közvéleményt naponta nyugtalanítják a súlyos balese­tek, az ezekről szóló híradások. Nem tudom, megfigyelték-e már, de ezek a balesetek egyre t ragik usabbak, drán taiabbak lesznek. Az, amit ma az utakon naponta látunk, tapasztalunk, egyszóval jellemezhető: terror. Ennek bármelyikünk az áldoza­ta lehet. A legelkeserítöbb pedig az, hogy úgy tűnik, tenni sem lehet ellene. Hiába a tiltás, hiába az ellenőrzés, az elriasztó pél­dák. Elképesztő, hogy sokaknak szinte semmit nem jelent: Ma­gyarországon csak az elmúlt hét végén 18-an lelték halálukat közlekedési balesetben, tegnap hárman haltak meg az ötösön. Sokszor azért, mert az autójá­ban vált erőssé, leggyorsabbá, legyőzheteilenné az, aki szemből érkezett. Aki a halált hozta. Ér­telmetlenül, a kiszolgáltatott, védtelen gyalogosnak, autósnak, közlekedési partnerének... ál­dozatának. — Noszlopy — d 0 * Kecsk< PETŐFI NÉPE LELKISEGELY A SORKATONÁKNAK Leszerelések a határőrségnél — Hatvankét sorkatonát szerel le egészségügyi okok miatt a határ­őrség kedden — tájékoztatta az MTI-t Gyurkó Pál alezredes, a ha­tárőrség sajtóosztályának munka­társa hétfőn. Az alezredes elmond­ta: a közel tizenötezer fős határőr­ség ebben az évben egészségügyi problémák miatt 800, szociális okok miatt pedig 80 katonát már leszerelt. Kísérleti jelleggel egyébként pén­tek óta működik telefonos lelkise- gély-szolgálat az Ady-ligeti lakta­nyában. A hét végeken civil szakem­berek — lelkisegély-szolgálatok munkatársai és egyházi szervezetek tagjai — várják a katonák hívásait. A szolgáltatás egyelőre egy hónapig működik, ha beválik, a határőrség bevezeti más laktanyáiban is, illetve megkezdik egy saját hálózat kiépí­tését. Az MTI kérdésére Gyurkó Pál elmondta: ebben az évben öt sor­katona lett öngyilkos a határ­őrség alakulatainál. További öt katona próbálkozott öngyilkos­sággal, de kísérletük nem végző­dött halállal. Öngyilkosságra uta­ló magatartást hetvennyolc sorál­lományúnál tapasztaltak. A vizs­gálat az esetek többségében indí­tékként családi problémát és sze­relmi bánatot állapított meg, szolgálati túlterhelésre egyetlen öngyilkosság sem vezethető visz- sza. (MTI) Az öt és fél évvel ezelőtti cserno­bili katasztrófa után, igen komoly szerep jutott a Bács-Kiskun Me­gyei Állategészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomásnak, illetve a kecskeméti radiológiai laborató­riumnak. A háttérsugárzás méré­sén kívül az exportra szánt élelmi­szerek vizsgálata is a feladataik kö­zé tartozott. Pontosabban nem csak tartozott, hanem tartozik is, hiszen az országból ki és az ide beérkező áruk vizsgálata folyama­tos, ugyanúgy mint a háttérsugár­zás mérése. A kecskeméti laboratórium kor­szerű felszerelése alapján a polgári védelem hálózatának mérőhelye is egyben. A hét végi csernobili tűz­esetről szóló hírek nem változtat­tak semmit a laboratóriumban dolgozók munkájában, riasztás nem történt. A műszerek adatai nem jeleznek semmi rendkívülit, a háttérsugárzás mértéke azonos a tűzeset előtti időszakéval. Ahogy a megyei állomás megbízott igazga­tója dr. Molnár Zoltán elmondta, hogy a hírközlő szervek informá­cióit — melyek szerint a reaktor­blokkban sérülés nem történt és így radioaktív sugárzás nem szaba- dulhatott ki igazolják az eddigi mérések eredményei is. G. E. PN­Kalauz Gyógyít- hatatlan-e a rák? Gyógyíthatatlan néphetegség-e a rák ? Hogyan tud az egészségügy és a társadalom együttműködni e be­tegség leküzdésében? — e kérdések jegyében rendezett nyílt estet a kecskeméti Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében a Magyar Rák Liga dél-magyaror­szági régiójának szervezete. A meg­hívottak között volt Göncz Árpádné is, a Magyar Rák Liga elnök asszo­nya, aki azonban nem tudott eljönni a találkozóra. A kérdések a köztu­datban ma még gyógyíthatatlan­ként kezelt daganatos betegségek megelőzésével, annak felismerésé­vel, a gyógyításával kapcsolatban hangzottak el. Ezekre a szegedi or­vostudományi egyetem professzo­rai, a Népjóléti Minisztérium ál­lamtitkár helyettese, és a kecske­méti egészségügyi intézmények or­vosai válaszoltak mintegy 200 résztvevő előtt. HÉTFŐ REGGEL: Hárman haltak meg az ötös ütőn ISMÉTELTEN BÍRÁLTÁK A POLGÁRMESTERT A helyi adókról nem született döntés Kecskeméten Borzalmas tragédiákkal indult a hét: az ötös autóúton majdnem azonos időpontban és azonos he­lyen két frontális karambol tör­tént. Hat óra 30 perckor Budapest felől Romániába tartott egy Mit­subishi, melynek a vezetője feltehe­tően elaludt a volánnál. Az út 60. kilométerszelvényének a közelé­ben áttért a menetirány szerinti bal oldalra, érintőlegesen ütközött egy teherkocsival és egy kamionnal, végül frontálisan rohant a szemből jövő Mercedesbe. A karambol kö­vetkeztében a Mitsubishi román nemzetiségű vezetője azonnal ször­nyethalt, a kocsiban ülő másik ro­mán és egy német állampolgár, va­lamint a Mercedes kormányánál ülő D. Gábor páhi lakos súlyosan megsérültek. Szinte meg sem kezdődött a helyszínelés, amikor hét órakor az 58. kilométerszelvénynél még az előzőnél is súlyosabb kimenetelű balesethez riasztották a mentőket. A Budapest felől közlekedő 23 éves K. Gábor Mercedesével meg­előzött egy vele azonos irányban haladó teherautót, amikor szem­ből, a neki utat adó, szabálytalanul lehúzódó járművek mögül hirtelen előbukkant egy kis Polski. A fron­tális karambolt nem lehetett elke­rülni, s ez az életébe került a szabá­lyosan közlekedő kisautó két uta­sának. A kormánynál ülő buda­pesti V. János azonnal meghalt, míg a mellette helyet foglaló dr. M. Éva a kórházba szállítás után hunyt el. A Polski harmadik utasa, M. Éva hároméves gyermeke élet- veszélyes állapotba került, mentő- helikopter vitte Budapestre. A bal­esetet okozó K. Gábor súlyosan sérült. A TÁRGYALÓTEREMBŐL A végzetes forró hullám Egy tíztonnás, pótkocsis teher­autó vezetője tavaly július 3-án nem sokkal tíz óra előtt Kisszállás határában néhány pillanatra el­vesztette uralmát a jármű fölött. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy áttérjen a bal oldalra s frontálisan ütközzön egy Lada kombival, amelynek vezetője, a húszéves Ta­karó Attila pécsi lakos a kórházba szállítás után meghalt. Tímár Pál a teherautó vezetője, békéscsabai la­kos nem először tapasztalta magán a „forró hullámokat”, amely — mint később kiderült — egy koráb­bi agyműtétjének volt a következ­ménye. A műtétet elhallgatta az orvosi vizsgálaton, s így a jogosít­ványát megkapta. A forróság azonban időnként elöntötte. Ez okozta a tragédiát is. Bírósági be­számolónk az ügyről lapunk 4. ol­dalán olvasható. • Nem sikerült tegnap a városházán dönteni a helyi adókról. Továbbra is kérdés, vajon el tudják e tartani városukat saját polgárai? Napirend előtti képviselői indít­vánnyal kezdte tegnapi munkáját a kecskeméti képviselő-testület. Katona László és Szenes Márton MDF-es képviselők egy felhívást kívántak elfogadtatni a közgyűlés­sel, mely a vidéki városok és falvak országgyűlési képviselőihez szól. Arra kérik benne a honatyákat: politikai súlyukkal törekedjenek elérni, hogy az elmaradt világkiál­lítás kapcsán felszabaduló pénzt a vidék és csak a vidék infrastruktú­rájának fejlesztésére legyenek fel­használhatóak. Valamennyi jelenlegi tanácsi la­kossági adó 1992. január l-jével hatályát veszti, így a város önkor­mányzata közel 100 millió forint bevételtől esik el. Ennek pótlására vált szükségessé a helyi adók kive­tése, melyről Körmöczi Béla beve­zetője után végeláthatatlan vita kezdődött. A diskurzus lényegé­ben akörül forgott, hogy az ipar­űzési adó a vállalkozó adóalapjá­nak egy vagy két ezreléke legyen, illetve kivessék-e a vállalkozók kommunális adóját. A vita máso­dik órájában aztán egyre több fel­szólaló kezdte alapjaiban megkér­dőjelezni a vállalkozók megadóz­tatását, sőt, dr. Taraczközy István szerint meg kellene jutalmazni azo­kat, akik ilyenre adják a fejüket. A helyi adók rendszerének kialakí­tását elnapolták azzal, hogy a gaz­dasági és költségvetési bizottság részletesen az iparűzési adó két­ezrelékes változatát, az építmény­adónak azt a változatát, mely sze­rint alakás céljára szolgáló építmé­nyekre nem vetnek ki adót és a vállalkozók kommunális adóját dolgozza ki. Január l-jétől e há­rom közül kerülhetnek ki azok az adónemek, melyeket jövőre kivet­hetnek. A döntést még természete­sen hosszas viták fogják megelőz­ni. A követk«EŐ téma tárgyalásánál sajnos ismét visszatért a pártpoliti­ka a díszterembe. Immár harmad­szor érte éles támadás Merász Jó­zsef polgármestert, mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének soros elnökét. Az apropót az ott végzett eddigi munkájáról írt beszámoló adta. Nem titok, hogy az önkor­mányzatban jelentős erők azt sze­retnék elérni, hogy Kecskemét, lépjen ki a szövetségből. Lapzárta­kor a vita még folyt, a történtekre holnapi lapszámunkban visszaté­rünk. M. Gy. II1/III-AS ÜGYNÖKLISTA Vita a hálózatról A szokásos parlamenti szerep- osztás szerint zajlott a Belügymi­nisztérium volt lll/lll-as csoportfő­nöksége hivatásos, valamint szigo­rúan titkos állományú tisztjei cs há­lózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilván­tartásnak, továbbá az egykori ál­lamvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak fel- használásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A kormánypárti vezérszónokok a tervezetet támogatták, alapvető szándékaival egyetértettek, igaz, a Független Kisgazdapárt szónoka, Horváth László annak a véleményé­nek is hangot adott, hogy a tör­vényjavaslatot jóval korábban be kellett volna terjesztenie a kor­mánynak. Úgy fogalmazott: nem tudni, hogy hátsó politikai szándé­kok. kimondott, vagy kimondatlan alkuk nem szolgáltak-e alapul a késlekedésnek. Az SZDSZ és a Fi­desz vezérszónokai egyaránt el­utasították a tervezetet. Az utóbbi párt képviselője jogi féremünek ne­vezte az előterjesztést, amely alapos átgondolást igényel. Az MSZP frakcióvezetője, Gál Zoltán a vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy a tévéközvetítés nyilvánossá­ga minden pártot megillet, s mert a parlamenti adás időközben befeje­ződött, kérte az általános vita elha­lasztását. A felvetésnek az elnöklő Dörnbach Alajos helyt adott, így az MSZP, a KDNP és a Függetlenek képviselője jövő héten mondja el véleményét tervezetéről. (Folytatás a 2. oldalon) Phare-képzés a megyeszékhelyen Összesen 20 millió ECU-s támo­gatást kap a Phare-program kere­tében a magyar mezőgazdaság az 1990—91-es évekre. Ebből az ösz- szegből 10 milliót különböző ter­vezetekre, ezen belül 3 milliót a mezőgazdasági szaktanácsadó­képzés megindítására, illetve infor­mációs rendszer kiépítésére fordít a földművelési tárca. Magyar egyetemi tanárok és specialisták bevonásával a két ten­der-nyertes cég szakemberei hét­főn Keszthelyen megkezdték a ki­képzendő oktatók, illetve szakta­nácsadók kézikönyvének és tanter­vének elkészítését. A képzés és a mintafarmok három központja a keszthelyi, a gödöllői és a debrece­ni agrártudományi egyetem lesz, ezenkívül Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Mosonmagyar­óvárod is lesz majd oktatás. (MTI) • A harc folytatódik. Az eszéki l)ra\a-hidat egy akna robbantotta fel. JUGOSZLÁVIA A gyermekeket sem sikerült Vuko várból kimenteni Nem tudott bejutni Vukovár központjába az élelmiszerekből és gyógyszerekből álló nyugati se­gélyszállítmány. Ötven teherautó fordult vissza anélkül, hogy enyhí­tette volna az éhezők szenvedését. Visszafelé kimenthették volna a városból a sebesülteket, és 2000 gyermeket is el akartak szállítani, de ez nem sikerült. Bár a J ugoszláv hadsereg 24 órá­ra felfüggesztette Dubrovnik ostro­mát, nem hajlandó felújítani a víz- és áramszolgáltatást a városban. Bizonyítják a helyi mérések is, nem nőtt a háttérsugárzás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom