Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

SPORT 1991. október 12., 11. oldal SZÉCHENYI SZELLEMÉBEN Emlékérem a kitűnő szervezésért KECSKEMÉTI TENISZEZŐK SIKERE Irány az osztrák „Riviéra” I úth Péter, Tóth Mihály, Birkás György és Birkás Miklós (balról jobbra) a generációs teniszverseny első két helyezett párosa. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján nemzetközi sakk­fesztivál színhelye volt Kecskemét júli­us 15. és 25. között. 12 ország 137 sak­kozója vett részt a nagyszabású rendez­vényen, amelyet Kecskemét közjegyző­je határozatban nyilvánított „a város szempontjából kiemelten fontos ese- mény”-nek. „A sakktörténelem lapjain az új feje­zetet Kecskeméten nyitották” — írja a Sakkélet szerkesztője, Ozsváth András. Vajon mi másra is gondolhatott a sportág hazai közviszonyait jól ismerő szakember, mint hogy a végtelenségig elkorrumpálódott sakkéletünkben vég­re egy igazi eszmét hordozó, tisztessé­ges versenyt sikerült megszervezni? Hogy ez manapság milyen ritkaság- számba megy, azt a jó pénzen megvásá­rolt nemzetközi cimek tulajdonosai és az „előre borítékolható” panelverse­nyek szervezői tudják a legjobban. Bense Józsefnek, a Széchenyi Sakk­egylet elnökének, a verseny főszervező­jének viszont sikerült a csoda. Szerve­zőmunkáját két évvel ezelőtt kezdte, mikor a rendszert váltó ország hivata­los fórumai éppen hogy eszmélni kezd­tek a közelgő nagy évfordulóra. Ahogy közeledett az idő, egyre több megértő és segítőkész társra talált. Segített a Szé­chenyi Alap, a megyei és a városi önkor­mányzat, sőt az ünnepelt késői leszár­mazottja, a Bécsben élő gróf Széchenyi Ferenc is örömmel felkarolta az ügyet. A Széchenyi-emlékbizottság a közel­múltban Széchenyi-emlékéremmel tün­tette ki Bense Józsefet. A kitüntetést — Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök jelenlété­ben — a Parlament Vadásztermében adták át. Meghatóak voltak azok a pillana­tok - meséli a főszervező. — Ott még jobban megvilágosodott előttem, hogy érdemes volt ezt a munkát elvégezni. Azt is tudtam, persze, hogy itt egy kollektív sikert ismernek el a személyemen keresz­tül. Szívem szerint megosztanám az em­lékérmet Sajtos Gézával, az Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatójával és dr. Erdélyi Tamással, a Caissa Kft. szer­vezőjével, de egy-egy kis darabot a Szé­chenyi Sakkegylet vezetői és a művelő­dési központ dolgozói is kapnának. • Bense József — Mi lesz a következő feladat? Miközben a Himnusz hangjait hallgattam a Vadászteremben, az Össz- magyarság I. Sakkfesztiválja volt az eszemben, amit 1993-ban itt rendezünk meg. A Magyar Sakkszövetség részéről kezdeményezték ugyan, hogy jövőre is rendezzünk versenyt az Erdei Ferenc Művelődési Központban, de nem vál­lalhattam a szerepet. Ahhoz, hogy az 1993-as eseményt ünnepnapokká vará­zsoljuk, már most arra, sőt, kizárólag arra kell összpontosítanunk. Pál Imre NEM ÉR A NEVEM Lemondott a Bajai FC elnöke Az amerikai Remington cég ál­tal meghirdetett családi teniszbaj­nokság keretében immár harma­dik alkalommal rendeztek hazánk­ban kétgenerációs teniszversenyt. A kiírás szerint a viadalon olyan apa—fia, anya—lánya kettősök indulhattak, akik az elmúlt öt év­ben nem szerepeltek sem az ATP-, sem a WITA-ranglistán. A hét kö­zepén Budapesten lezajlott családi bajnokság Tóth Mihály és fia, a 22 esztendős Tóth Péter révén ismét kecskeméti sikert hozott. Tóthék ugyanis két évvel ezelőtt egyszer már megnyerték az akkor első íz­ben kiírt viadalt, és győzelmüknek köszönhetően részt vehettek a két­generációs teniszverseny világdön­tőjén, Floridában. Tavaly a buda­pesti Varga kettős mögött a máso­dik helyet szerezték meg, most azonban újra az élen végeztek. — Nem túlzás, de az lett volna a meglepetés, ha nem mi nyerünk — mondta Tóth Mihály, a Kecske­méti Kossuth Tsz munkatársa, a Kecskeméti Tenisz Club verseny­zője. Miután a fiam leállamvizs- gázott, és a Probitas Kft.-nél elhe­lyezkedett, végre az egész nyarat végigteniszezhettük, így a verse­nyen remek formában voltunk. — Hány mérkőzést játszottak, és melyik volt a legnehezebb? — A benevezett 32 páros közül minket az első helyen kiemeltek. így csak négyszer léptünk pályára. A legnehezebb dolgunk a döntő­ben volt, ahol 6:0, 4:6, 6:2 arány­ban vertük a budapesti Birkás György Birkás Miklós kettőst. A bajnokság egyébként sokkal magasabb színvonalú volt, mint az eddigiek, hiszen több jó képességű teniszező állt rajthoz. Mi lesz az idei győztesek ju­talma ? Az apa fiú páros első két helyezettje és az anya lánya ket­tős győztese — amely immár har­madszor a budapesti Ried Vera és Ágnes lett részt vehet a Reming­ton cég által szponzorált teniszgá­lán A nagyszabású világdöntőre jövő év májusában az osztrák „Ri­viérának” nevezett Wörthi-tó partján, Pörtschachban kerül sor. — sz — A FUTÁS MEGSZÁLLOTTJA Verseny a halasi veterán tiszteletére Az elnök szerint nem a kelebiai gyors, a játékvezető ütötte el a Tompát Tabajdi József, a kiskunhalasi hosz- szútávfutó évek óta résztvevője minden jelentősebb tömegsport-rendezvény­nek. Indult már több veteránatlétikai világ- és Európa-versenyen, országos maratoni bajnokságon, fedettpályás vi­adalokon. A hét végén azonban egy olyan futóversenyen áll rajthoz, amely­re az ő 50. születésnapja és a versenyzői pályafutásának 25. évfordulója alkal­mából a kiskunhalasi polgármesteri hi­vatal, a Kiskunhalasi Atlétikai és Tri- atlon Egyesület, valamint a kecskeméti Boróka Szabadidősport Egyesület ren­dezésében kerül sor. A jubileumi futás résztvevői vasárnap 9 órakor indulnak a jakabszállási vasútállomástól, és 50 km megtétele után, délután 14 órakor érkeznek meg Kiskunhalasra, a Hősök terére, ahol rövid ünnepséget tartanak. A futókhoz — akiket végig autóbusszal kísérnek menet közben bárhol lehet csatlakozni. * * * Negyedszázaddal ezelőtt külön­böző munkahelyi spartakiádokon kezdtem komolyabban foglalkozni a futással —- mondta Tabajdi József. - Nem voltam elég gyors, így többnyire a hosszabb távokat választottam. Az eltelt 25 év alatt számtalan sportren­dezvényen vettem részt. — Melyikre emlékszik vissza a leg­szívesebben ? — Nehéz választani. Öt veterán- Európa-bajnokságon és egy veterán­világbajnokságon indultam, de a leg­emlékezetesebb mégis a tavalyi Bécs Budapest szupermaratoni volt. A két főváros közötti több, mint 300 km-eS távot szakaszokra osztva öt nap alatt tettük meg. Összetettben az ötödik, a korosztályomban pedig az első helyen végeztem. — Mennyi volt a leghosszabb táv, amit versenyen egyhuzamban lefutott? — Két évvel ezelőtt, Németország­ban 176 km-t teljesítettem egy 24 órás versenyen. — A magyar hosszútávfutók évek óta kiemelkedően szerepelnek az Athén— Spárta szupermaratonin. Néhány héttel ezelőtt a békéscsabai Bogár János lett a „spártai hős". Elindulna ezen az embert próbáló viadalon? • A Magyar BMX Szövetség­ben köszöntötték a világbajnoksá­gon eredményesen szerepelt spor­tolókat, köztük a kecskeméti ver­senyzőket is. Csikós Gábor és a vb előtt Budapestre igazolt Kápolnai Kazimir második, ifjú Sinkó Lajos pedig negyedik helyezéséért vehe­tett át pénzjutalmat Kiss L. Györgytől, a szövetség elnökétől. • A kecskeméti Hírős Tömeg­sport Egyesület októberi elnökségi ülésén Kisari István, a Szikrai Bo­rászati Kft. kereskedelmi igazgató­jának személyében új elnököt vá­• Tabajdi József — Kacérkodtam már a gondolattal, de a 245 kilométeres „magány” olyan speciális felkészültséget igényel, amely­re most nincs időm. Talán, egyszer megpróbálom. Az utóbbi időben csak heti 80-100 km-t tudtam edzeni, és ez legföljebb a szintentartáshoz elegendő. — Legközelebb milyen versenyen áll rajthoz? — Az október 19—23. közötti Bécs —Budapest szupermaratonin. Szere­tem ezeket a hosszú távú versenyeket, és szerencsére még mindig kevesen van­nak, akik tudják tartani a lépést velem. Különben a vasárnapi 50 kilométeres könnyed kocogás jó bemelegítő lesz az egy hét múlva kezdődő nemzetközi versenyre. lasztottak. A számvizsgáló bizott­ság elnöke Gimes György lett, míg Szőnyi Mihályt beválasztották az elnökségbe. • A Pakson megrendezett „Atomember” triatlonversenyen a kecskeméti triatlonisták kiváló eredményeket értek el. A felnőtt korosztályban Laczy Ferenc első­ként ért célba, és 3,51 másodpercet vert a másodikként befutó ver­senyzőre. Az ifjúsági csoportban induló öccse, Laczy Zsolt, aki még kezdőnek számít ebben a sport­ban, a hatodik helyen végzett. A Bajai SK lassú kimúlása sok elke­seredett embert szült a városban. Olyan nagy múltú sportágak kerültek veszélybe, mint a kosárlabda és a lab­darúgás. Aztán kisebb-nagyobb viha­rokkal, de megalakultak az önálló klu­bok és megindult a bajnokság. A ke­vésbé favorizált kosarasok szépen me­netelnek, míg a focisták csak keserűsé­get szállítanak hétről hétre. Vasárnap, a Csepel elleni mérkőzésen elszakadt a klub és a nézők közötti „barátságveze- ték”. Igaz, ennek legfőbb oka a játék- vezetés színvonalára vezethető vissza, de a szálak messzebb is mutattak. A mérkőzés után még csak suttogták, csütörtökre azonban bizonyossá vált, hogy Bányai József, a Bajai Football Club elnöke lemondott tisztségéről. A történtek után többé nem adom a nevem a bajai labdarúgáshoz, kezdte sajtótájékoztatóját a volt elnök. — Az önálló klub alakulásakor tizenegy tagú elnökséget választottunk. Azt hittem, hogy mint egy jó csapatban, mindenki egyformán fog húzni. Erre amikor sű­rűsödni kezdtek az események és le kel­lett ülni a játékosokkal, és indítottuk a bajnokságot, maradtunk hárman. Márton László, Hantos Tamás időt, energiát és sokszor saját pénzüket sem sajnálva dolgozott velem együtt a csa­patért. Sajnos, az anyagiak sem úgy alakul­tak, ahogyan azt elterveztük, és a játé­kosok is olyan igényekkel léptek fel, ami mögött nincs reális teljesítmény. Ha ez így megy tovább, három hónap múlva elfogy a pénz és csak amatőr szinten lehet folytatni a bajnokságot. Ezek a fiúk még nem vették észre, hogy ebben az országban történt egy-két vál­tozás. A focistának nem a nevéért jár a fizetés, hanem a teljesítményéért. Nem értik meg, hogy ez a munkahely és itt kell helytállni és nem a különböző piacolásoktól holtfáradtan jelentkezni az edzésre, mérkőzésekre. így nem le­het NB Il-t csinálni. Különben is most bevallhatom, ez a tavalyihoz képest egy középszerű csapat, csak nem úgy visel­kedik. Az elmúlt heti elnökségi ülésre Péti­ké Ferenc és Molnár Ferenc írásban közölte lemondását és én is fontolóra vettem a dolgot. A családom is erre szólított fel, mivel sokszor nem tudtam uralkodni az idegeimen, és higgyék el, az idén még nem láttam a hétvégi há­zam, pedig itt van a Sugovica partján. Leginkább az zavart, hogy bármit mondtam, mindenben a mögöttest ke­resték, és én ehhez a stílushoz nem va­gyok hozzászokva, nálam első a becsü­let. Ügy ítéltem meg, hogy a kezdeti lelkesedés mára teljesen elfogyott veze­tőből, játékosból egyaránt. Vasárnap végleg betelt a pohár. A mérkőzés hevében a sok jogtalan ítélet teljesen felkavarta az indulatokat a nézőtéren. Hazafi úr, aki az MLSZ ellenőreként volt jelen, lincseléstől tart­va arra kért, hívjam ki a rendőri riadó­csoportot. Megtettem, és kimentem fo­gadni őket. Amit akkor kaptam a né­zőktől, az nem tűri el a nyomdafesté­ket. A hetvenhat éves édesapám köny- nyes szemekkel ment haza, amikor édesanyám emlegetése volt a legeny­hébb kifejezés a részeg fiatalemberek jelszavában. E lapokon is üzenem ne­kik, hogy vegyék át tőlem a stafétát, és csináljanak ők focit, meglátjuk, mire mennek. Egyet biztosan tudok, sokáig nem akarok focipályát látni. P. Z. — sze — RÖVIDEN • RÖVIDEN A megyei II. osztályú labdarú­gó-bajnokság Déli csoportjának meglepetését a Kelebia szolgáltat­ta; megverte az élmezőnybe tarto­zó Tompát. Szekeres Imre, a tom­pái sportkör elnöke azonban azzal a kéréssel keresett meg bennünket, hogy hangzatos címünkkel mi­szerint. „A kelebiai gyors elütötte a Tompát” — ellentétben, Atyánszki György játékvezető volt a „tettes”. Legalábbis ő vezette a kelebiai „gyorsot” ... A tompaiak szerint a mérkőzés 28. percében, 1—0-ás kelebiai ve­zetésnél, nem adott meg egy szabá­lyos gólt, később pedig két jogos­nak vélt 11-estől fosztotta meg a vendégcsapatot. A hallgattassák meg a másik fél elv alapján kérdeztük Atyánszki György játékvezetőtől; valóban ő vezette-e a kelebiai „gyorsot”? Első kézből cáfolom a tom­paiak állítását, mert pár méterre voltam az akciótól - mondta. A kelebiai kapus kivetődött, a tompái játékos pedig talppal csú­szott be a labdára. Abban a pilla­natban a sípomba fújtam, miköz­ben a kipattanó labdát a tompái Béleczki a kapuba rúgta. Ha én ezt a gólt megadom, műhibát követek el. S hogy ezenkívül nem adtam volna meg két büntetőt? Hát, ha egyszer nem volt 11-es! Igaz, hogy az egyik tompái játékos bemuta­tott egy müesést, de én ezt nem ettem meg. Ezzel szemben a tom­pái játékosok állandóan dumáltak, azt szerették volna, ha szándékuk szerint vezetem a mérkőzést. Erre azonban én nem voltam hajlandó, különben azonnal be kellene fejez­ni a játékvezetést. Ha ezen a mér­kőzésen a tompaiak a játékkal tö­rődnek, gólokkal nyerhették volna a mérkőzést Ezzel szemben velem foglalkoztak. Az egyik játékos megmagyarázta, hogy ne várjam meg a találkozó végét, mert ki­eresztik a belem, a mérkőzés után pedig a csapatkapitány mondott el mindenféle szemét, mocskos csaló­nak. Természetesen mindkettőt ki­állítottam. Az én lelkiismeretem tiszta, különben kérdezze meg a partjelzőimet: Szűcs Lászlót és dr Kiss Róbertét. Szűcs László, aki „mellesleg” a bajai labdarúgó-szövetség elnöke is, a következőket mondta: Saj­nos, a tompái játékosok nem vol­tak partnerei a játékvezetőnek. Az első öt perctől kezdve megjegyzé­seket tettek, vitatkoztak, bírálták az ítéleteit. Presztízsmérkőzés volt. A második félidő elején mérgese­dett el a hangulat, amikor kiállítot­ta azt a játékost, aki azt mondta, hogy megv árunk és majd a bicskát elrendezzük benned. Hogyan látta a tompaiak vita­tott gólját ? ■ Én az oldalvonal mellől úgy vettem észre, hogy a labda előbb pattant ki a kelebiai kapusról, s csak ezt követően csúszott bele a tompái játékos. Mivel a kapuba uigták. én már meg is indultam a Rözépkezdéshez, amikor észrevet­tem, hogy Atyánszki szabadrúgást ítél kifelé. Felülbírálni azonban nem tudtam, mert ö sokkal köze­lebb volt az akcióhoz, tehát jobban láthatta a történteket. — És a meg nem adott 11-esek? A tompaiak középcsatára be­fordult a 16-oson belülre és elesett. Hogy elűtötték-e, vagy feldobta magát, ezt nagyon nehéz az oldal­vonal mellől megítélni. Atyánszki ügy látta, hogy nem történt sza­bálytalanság. Éttől kezdve azon­ban tartott a mesedélután, ideges volt a hangulat, s ez egyáltalán nem segítette a játékvezetést. Schwur ez Iván bajai sportfel­ügyelő találóan fogalmazott ami­kor egy múltévi mérkőzés króniká­ját elevenítette fel. „Egy évvel eze­lőtt voltam Tompán, amikor a ha­zai csapat 4- 0-ra nyert a Szakmár ellen. S ha létezik játékvezető és partjelző közötti összehangolatlan mérkőzésvezetés, hát ez az volt. És akkor is Atyánszki fújta a sípot, de a tompaiak javára. Az előnyök és a hátrányok tehát hosszabb távon kiegyenlítődnek.” Zárszóként ennek az elfogadá­sát ajánljuk a tompaiak figyelmé­be. Banczik István CSONKA CSAPAT, NEM CSAPAT A bújócska neve: Ámor Harka „ Y” SC A megyei II. osztályú labdarúgó­bajnokság sportszerű küzdelmét már hetek óta zavarja a Déli csoport egyik csapatának, az Ámor Harka „Y” SC-nek a szokatlan magatartá­sa. A furcsa nevű együttes, a Harka- kötöny helyett, Kisszállás képviselő­jeként került az osztályba. A leg­utóbbi fordulóban azzal vívta ki az általános nemtetszést, hogy otthon, a saját pályáján, nem tudott kiállni a Császártöltés ellen. A mérkőzés kez­désekor mindössze hat játékosuk volt. — A fegyelmi bizottság logikus döntése lehetett volna, hogy a mér­kőzés két pontját — 3—0-ás gólkü­lönbséggel —a vendég Császártöltés kapja, s később nyilván így is lesz — közölte Nyerges Ferenc, a kiskunha­lasi városi labdarúgó-szövetség fő­titkára —-, de az Ámor Harka „Y” SC esetében már többről van szó. Számlájukat további két mérkőzés is terheli. Az 5. fordulóban, a Tompa ellen — akkor is a saját pályájukon —, 1—5-ös állásnál már ki sem jöt­tek a második félidőre. A következő héten N agy baracskán csak kilenc já­tékossal jelentek meg, s bár így leját­szották a mérkőzést, eleve komoly­talan volt a találkozó. Mivel leg­utóbb már csak hatan voltak, nincs rá garancia, hogy vasárnap a Katy- már ellen ki tudnak állni. Mivel a szerdai fegyelmi tárgyaláson sem képviseltették magukat, a labdarú­gó-szövetség elnöksége úgy döntött hogy a jövő szerdára, október 1 fi­ára, beidézzük őket és igazolójelen­tésre kötelezzük az egyesületet — Nem volna egyszerűbb kizárni a csapatot a bajnokságból? A szabályok szerint négyszeri ki nem állás után hozhatunk ilyen döntést. Őszintén remélem, hogy a kisszállásiak jobb belátásra térnek és rendezik az ügyeiket, mert senkinek sem érdeke, hogy csonka legyen a bajnokság. A sportszerűség azt diktálja, hogy ítélet előtt hallgattassék meg a másik fél is. ítélni ugyan nem mi fogunk, de örömmel adtunk volna helyet a kisszállási sportegyesület, vagy a község vezetői véleményé­nek, esetleges magyarázatának. Kár, hogy a kapcsolatteremtés nem sikerült. A sportkör vezetőit nem találtuk, a polgármester pe­dig, ígérete ellenére, nem hívott vissza bennünket. Ennek ellenére bízunk benne, hogy az egyesület vezetői elmondják majd, hogyan kerültek ebbe a helyzetbe. Sz. Z. Terítéken a diáksport • Szombaton a Magyar Testnevelési Egyetemen tartja közgyűlését az ifjúság sportjá­val foglalkozó Magyar Diák­sport Szövetség. A legfonto­sabb napirendi pont az alapsza­bály módosítása lesz. Ez mára időszerűvé vált. mivel júniusban megalakult a Magyar Egyetemi Sportszövetség, amely létezik ugyan, de még nem önálló. Az MDSZ elnöksége tudomásul vette a felsőoktatási szekció ki­válási törekvését, de tevékeny­ségi köre meghatározására csak az MDSZ közgyűlése jogosult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom