Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-17 / 244. szám
MEGYEI KORKÉP 1991. október 17., 3. oldal Nemzetközi hajózási tanácskozás Baján A dunai vízi út jobb kihasználásában és a folyó környezetvédelmében különösen érdekelt államok közlekedési, vízügyi, illetve környezetvédelmi szakemberei tanácskoznak a hét végétől hazánkban. A Duna menti régiók közlekedési és hajózási munkacsoportja — amelynek tagjai Bajorország, Felső-Ausztria, Bécs, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Szerbia, Románia, Moldávia, valamint a Duna menti magyar megyék — Baján tartja meg soron következő ülését. A nemzetközi szakmai tanácskozás résztvevői október 20-án érkeznek Bajára, hogy a következő két napon áttekintség a vízi közlekedés fejlesztésének lehetőségeit, összefüggésben a környezet védelmével, valamint a vasúti, a vízi és a közúti közlekedés összehangolásának kérdéseit. A megvitatott témákban a résztvevők közös javaslatokat terjesztenek elő a Duna menti államok kormányai, kormányzati szervei részére. Segítségnyújtás a menekülteknek Napról napra egyre többen menekülnek Jugoszláviából a polgár- háború pusztításai elől. Az elhelyezésükre létrehozott hazai táborok azonban lassan megtelnek. Éppen ezért, ha valaki átmeneti időre befogadna jugoszláviai menekülteket, szándékát a kecskeméti Fi- desz-iroda 76/27-539-es telefonszámán jelenthetik be. Amerikai beruházás Lakiteleken Családi faházakat készítő gyár épül 1992-ben Lakiteleken, amely az év második felében elkezdi a termelést. A 3,2 millió dolláros beruházás nagy részét a Jim Barna Log System’s Company finanszírozza, melyet előreláthatólag a washingtoni alapítású Magyar— Amerikai Vállalkozó Alap is támogat egy jelentős összeggel. A kft. tagjai, magyar részről, a helyi Szikra Tsz, a Lakitelek Alapítvány, az Antológia Nyomda, a gödöllői egyetem egy tervezőcsoportja, s néhány helyi vállalkozó. A cég nyugat-európai kereskedelmi igazgatója, A. Peter Kragh elmondta, hogy 15 éve ^építenek faházakat az Égyesült Államokban, s az utóbbi években betörtek a nyugat-európai piacra is. Most azonban az egykori vasfüggöny mögötti országok vásárlóit kívánják célba venni. A legkedvezőbb feltételeket a magyarok, ezen belül a lakitelekiek ajánlották. A leendő gyár területe nagyon előnyös helyen fekszik. A csaknem háromhektáros ingatlan közel van a Tiszához, ipari vágány kapcsolja össze majd a termelést a vasúti forgalommal, a telek mellett egy nagyforgalmú tranzitút is elhalad. Az épületeket a tél végén kezdik építeni, s jövőre már 15-20 dolgozót tudnak alkalmazni. Ok az év második felében, nyugatról szállított alapanyagból már megkezdik az épületelemek gyártását. A tervek szerint 1992-ben a lakiteleki vállalatnak 100 faházat kell exportálnia. Ha a piaci viszonyok kedvezően alakulnak, úgy az amerikaiak legalább 120 helyi lakosnak tudnak majd munkalehetőséget biztosítani. Ez pedig a jelenlegi munkanélküliek egyharma- dának megoldaná kilátástalan elhelyezkedési gondjait. Barta Zsolt 1976 óta épít ilyen családi házakat az Egyesült Államokban Jim Barna építési vállalata. A homokmégyi önkormányzat elégedett az iskola működésével Míg a megyében több helyen valóságos harc folyik az iskolák és önkormányzatok között, úgy tűnik, Homokmégy békés szigetnek számít. Ez derült ki ugyanis az október tizedikéi képviselő-testületi ülésen, ahol az egyik napirendi pont Pécsi László iskolaigazgató 1990/91-es tanévre vonatkozó beszámolóját foglalta magában. A beszámoló szerint az iskolának egyáltalán nincs szégyenkeznivalója az érdemi munkát illetően. A tanulmányi átlag tavaly 3,76 volt, amit jónak ítélt meg a képviselő-testület. A nyolcadikosok igen nagy többsége továbbtanul, s a visszajelzések szerint megállják helyüket, tanulmányi átlagukon nem rontanak, eredményesen veszik az akadályokat a gimnáziumokban is. Ami a mozgalmi tevékenységet illeti, nap mint nap bővül a helyi cserkészcsapat, amiben igen nagy szerepe van Móró László homokmégyi plébánosnak, cserkészvezetőnek. A cserkészmozgalmat egyébként a jövőben az önkormányzat anyagilag is támogatja, a jövő évi költségvetésbe már bekalkulálják az ezzel kapcsolatos kiadásokat is. De maradjunk még a támogatásoknál. Az iskolaév kezdetekor harminckilenc kisdiáknak ítéltek étkezési támogatást a honatyák. Tiznek száz százalékban megtéríti az önkormányzat a menzaköltségeket, a többiek ötvenszázalékos kedvezményt kapnak. A tanév kezdetekor mindenki ingyenesen juthatott a tankönyvekhez és egyéb iskolai felszereléshez. A homokmégyi képviselő-testület egyhangúlag elfogadta az iskolaigazgató jelentését és további sikeres munkát kívántak a tantestületnek. így azt is mondhatjuk: Homokmégy akár követendő példa is lehet a megyében. Az aggasztó közbiztonságról Bácsalmáson Aggasztó a közbiztonság alakulása az országban, s a mi vidékünkön is — hangzott el Bácsalmáson a tegnapi önkormányzati ülésen, amelyen Tölgyesi Lajos bajai rendőrkapitány — hozzá tartozik a bácsalmási térség is — adott képet a közrend és közbiztonság helyzetéről. A tanácsra meghívták a környező hét település, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke és Tataháza kép- viselő-testületeit is, hiszen, mint oly sok területen, itt is közös az érdekeltségük. A rendőrkapitány megnyugvással jelenthette ki: hogy bár Bács- Kiskunban és Baja területén is növekedik idén az ismertté vált bűn- cselekmények száma, Bácsalmás és környékén csökkent. A bajai kapitányság idei 2373 nyilvántartott esetéből e térségén kétszáz alatt van. S ebből csak egyetlen egy az erőszakos, garázda jellegű, súlyos testi sértés. A rendőrség technikai eszközei szűkösek és korszerűtlenek, a létszám alacsony. Százezer lakosra jut 172 hivatásos rendőr, összesen 15 gépkocsijuk van, a nyomozóknak mindössze kettő, rádióval néhány 10 kilométerre sem lehet adni. Ennek ellenére kell megoldani a feladatokat. Ebben segíthetnek az önkormányzatok is, egyrészt önvédelmi csoportok felállításával, amelyek együttműködhetnek a lakossággal, másrészt a rendőri munkát elősegítő vagyonvédelmi alapítványok támogatásával. A bácsalmási őrsparancsnok szólt a körzeti megbízott igen rossz munkafeltételeiről, Katymáron például saját költségére használ a rendőr gépkocsit, s néhány térségben sajátosságra is felhívta a figyelmet. Például arra, hogy idén a Bácsszőlősi Állami Gazdaság felszámolása során rengeteg ismeretlen tettes elleni bejelentés érkezett. Azért most, mert most derült ki az esetleg korábban eltulajdonított dolgok hiánya. A testületi ülésen formailag említették, hogy jó ez a mostani helyzet, de tartanak a rosszabbodástól, ezért is szorgalmazzák, hogy Bácsalmáson célszerű lenne létesíteni egy kisebb rendőrkapitányságot és természetesen növelni a térségben a szolgálatot teljesítő rendőrök számát. V, T. Űj expresszvonat Új, Magyarországot is érintő nemzetközi expresszvonat indítását határozták el az osztrák, a svájci, a jugoszláv és a magyar vasutak illetékeseinek közelmúltbeli bécsi találkozóján — jelentette a Tanjug jugoszláv távirati iroda. Az éjszakai nemzetközi gyors a Belgrád—Budapest—Bécs útvonalon (Kiskunhalason át) fog közlekedni, kiváló csatlakozással Zürich, Párizs, München és Dortmund felé. Az első járatok október 19-én, illetve 20-án indulnak. Menetjegyeket! Bérleteket!” — helyett... 99' — Jó reggelt, jó reggelt! Üdvözlöm Önöket! — csattant föl egy jókedvű hang tegnap előtt reggel a kecskeméti 29-es buszon. Mindenki meglepetten nézett a karszalagos ellenőrre, nem ehhez szoktunk. O azonban hasonló stílusban folytatja munkáját, jópofa bemondásaival mosolyra fakasztva a legmo- rózusabb utasokat is. — Ezt a hiányosságot pótolja kislány! — figyelmeztet egy ifjú hölgyet, akinek bérletéről hiányzik az igazolvány száma. — Már tizenötödike van ám . . . Hasonló intelemben részesít egy sihedert is, aki „természetesen” visszanyelvel okítójának. Ellenőrünk erre mindössze annyit helyez kilátásba, hogy palacsintává lapítja a kölyköt, amiért feledékenysége mellett még szemtelenkedik is. De azt se kell véresen komolyan venni. Dolga végeztével —jegye, bérlete meglepő módon mindekinek volt — lehúzza karszalagját, s csevegésbe kezd a mellette állókkal, miért is fontos az „utazási igazolvány” megléte. Mert ugye, ha karambolozunk, és véletlenül életben maradunk, szaladunk a biztosítóhoz! Ha meg véletlenül nem maradunk életben, a családunk szalad. Nem tudja végig kifejteni, hogyan is viselkedik a jegy árába foglalt biztosítási díj könyvelési szempontból, mert beérünk a buszpályaudvarra és neki, mint közli hallgatóságával, rohannia kell a központba. Lelépve a járműről munkahelye felé veszi az irányt, majd hirtelen megtorpan. Síró kisgyereket vesz körül kisebb csődület. Ám amíg azok csak nézik, ő lehajol hozzá, vigasztalja. Még halljuk, amint így szól a nyolc év körüli fiúcskához. — Ugyan már, nincsen semmi baj! Majd én elkísérlek! Azzal átkarolva a gyerek vállát elindulnak — az ellenkező irányba. Sz. K. Üzletről az SZMT-székházban A vállalkozók pártjának meghívására Magyarországon tartózkodik az orosz Intertréning menedzseriroda küldöttsége, amelynek tagjai október 18-án, pénteken Kecskeméten, a szakszervezeti székházban (Kisfaludy u. 6.) találkoznak a megyei és környékbeli vállalkozókkal, a VP egy korábbi rendezvényének folytatásaként. A rosztovi iroda munkatársai konkrét üzleti lehetőségeket is ismertetnek a 18 órakor kezdődő összejövetelen. A bácskai és Duna melléki termelőszövetkezetek tisztességes földvisszaadást ígérnek Nemrégiben tartotta elnökségi gyűlését a Bácskai Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetség. Bár több napirendi pontja is volt a tanácskozásnak, legtöbb vélemény a kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatban hangzott el. Valamennyi megjelent szövetkezeti elnök egyhangúlag hangoztatta, hogy a licitálással, földek visszaadásával kapcsolatos ügyeket úgy kell intézni, hogy az minél zökkenőmentesebben történjen. Egyébként valamennyi szövetkezetben tisztességesen fogják művelni a földeket, szó sincs arról, hogy a visz- szaadásra, kimérésre kijelölt táblákat parlagon hagynák. Úgy szeretnék visszajuttatni a régi-új tulajdonosaiknak az őket megillető területet, hogy ne valljanak szégyent. Abban is megegyezett a nagyüzemek vezetőinek véleménye, hogy az idő rövidsége miatt fokozottabban kell foglalkozni a termelőszövetkezeti használatban lévő földek ügyével, s majd a beérkezett tényleges igényeknek megfelelően kell a táblák nagyságát kijelölni, melyek aranykorona-értékének legalább a szövetkezeti átlagot kell elérnie. Rö- viseden kozultálni fognak az igénylőkkel is, hogy mely határrészeken szeretnének leginkább földet művelni. A termelőszövetkezetek, annak ellenére, hogy a földkérdéseken túl további kárpótlási ügyben kötelező jelleggel nem vesznek részt, mégis nagy figyelmet kívánnak fordítani arra, hogy a hozzájuk forduló ügyfeleket tájékoztassák, éppúgy a kívülállókat, mint a tagokat. Minden információval el szeretnék látni az érdekelteket a kárpótlási törvény minél zökkenőmentesebb végrehajtása érdekében. REMÉNY SE VOLT RÁ, HOGY VISSZAKAPJUK Kárpótlás — kicsiben A hivatalos fűtési szezon hál’ istennek gyönyörűen verőfényes első napján pár percre leülök megpihenni a városközponti park egyik padjára. Talán utoljára simogat ilyen melegen a napsugár. Két asszony mellé telepszem, akik feltűnő izgalommal forgatnak megsárgult dokumentumokat, a fiatalabb időnként ír valamit az ölében tartott nyomtatványra. Párbeszédükből hamarosan kiderül: kárpótlási igényüket készülnek benyújtani a kecskeméti földhivatalba. Udvariasan megszólítom őket, bemutatkozom: kíváncsi vagyok, hogyan is működik a kárpótlás a hétköznapi gyakorlatban. Szívesen beszédbe elegyednek velem. Még nem tudjuk, jó vége lesz-e, de megpróbáljuk visszaszerezni a családi örökségünket — mondja a Bugáéról jött asszony, Kosa Jánosáé Czinkóczi Matild. — Mert nem olyan egyszerű a dolog. Magam is átböngészve néhai 14 holdjuk sorsáról az utóbbi évtizedekben született határozatokat, végzéseket, maximálisan egyetértek vele. Példának okáért a hivatalos másolatként kiadott okmányon szereplő adatok sem egyeznek az eredetivel, amit szintén megmutatnak. Az sem igaz, mondják, hogy az annak idején betagosí- tott földért még azt a nevetségesen kis összeget is megkapták volna, ami a papíron szerepel. De nem ez a legnagyobb baj, hanem az aranykoronaérték megállapítása. Áz idősebb testvér, Kovács Jánosné, Juliska magyarázza meg a dolgot: — Édesapánk halála után anyánk az önállósuló gyerekeknek — heten voltunk testvérek — kiadta az apai örökséget, hogy el tudjanak indulni az életben. Itt van, tessék, a hagyatéki okirat, rajta, hogy a föld 8,91 aranykorona-értékű. Mi ez után is fizettünk meg az örökösödési illetéket. Mivel a birtok feléről volt szó, egy-egy holdat kaptunk akkor mindnyájan. De hozzá sem nyúlhattunk, az Aranykalász téeszcsé rátette a kezét. Akartak adni helyette egy földet Jászszentlászló határában. Elbicikliztünk oda a férjemmel, megnéztük: egyadta bogáncs volt az egész! Inkább lemondtunk róla. De pénzt sem kaptunk helyette! Kaptak viszont erről szóló írást. Miszerint is: 102 forintot vettek fel egyenként a testvérek a „felajánlott” — most tessék figyelni! — 1,28 aranykoronás földért. — Nem is foglalkoztunk mi akkoriban ezzel a papírral, jobb volt csöndben maradni. Mit számított, hány aranykoronásnak írják, ha a remény se volt meg rá, hogy valaha is visszakapjuk. Nekem ugyan nem is kellene — fűzi a szót tovább Juliska néni. — Én inkább pénzben kérném a kárpótlást. Kertes házat építettünk itt a városban az urammal, aztán özvegyen maradtam. Háromezer csak az OTP, aztán a víz, villany, alig marad a nyugdíjamból. Tegnap 500 forintot fizettem ki gyógyszerekre. — Mi megművelnénk a földet, meg a többi örökös is — mondja a fiatalabb testvér. — Most szerelt le a két fiam, szabad idejükben besegítenének. Mi az a két hold? Mert hogy az édesanyánk után járó örökrésszel annyi jutna. Én is munkanélküli lettem nemrég és nagyon kevés az a járadék, amit kapok. Fél vesével nincs is sok esélyem, hogy elhelyezkedjek valahol. Nagyon kellene valami kiegészítő jövedelem. Igen ám, de mi lesz, ha az Aranykalász birtokbavételi dokumentumán szereplő 1,28 aranykoronás 14 hold után ítélik meg számukra a kárpótlást? — Ha tényleg ilyen rossz minőségű földet adnának a régi jó helyett, akkor nem fogadjuk el — szögezi le Matild asszony. — Semmi hasznot nem hozna, az adót meg ugyanúgy kéne utána fizetni. Én azzal is megelégednék, ha át lehetne váltani két telekre a faluban, a két fiamnak. Sikert kívánok nekik az ügyintézéshez és elbúcsúzom. Mivel kíváncsi vagyok melyik igazolást fogadják el tőlük a kárpótlási hivatalban, azt-e, amelyik érdekből is alábecsülhette régi földjük értékét, vagy azt, ahol — ugyancsak egy lehetséges érdekből: az örökösödési illeték kiszabásának alapjául szolgáló, magasabb aranykoronaérték szerepel, megígértetem velük, tájékoztatnak a fejleményekről. Természetesen, szívesen. Hát ilyen egy egyszerű kárpótlási téma, amibe az újságíró az utcán botlik. Milyen lehet a többi? Szabó Klára Konferencia településeink ökológiai értékeiért A Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetsége, Kecskemét Város Önkormányzata, a kertészeti és élelmiszer-ipari egyetem, a Kertészeti Egyesülés és az Önkormányzatok Szövetségének közreműködésével ma kétnapos konferencia kezdődik a megyeszékhelyi Erdei Ferenc Művelődési Központban. A rendezvény célja elsősorban az, hogy az önkormányzatoknak a település- és környezetgazdálkodási feladatain belül szakmai eligazítást adjanak a terek kialakítására. Fontos ez azért is, mert a zöldövezet környezetünk általános minőségjavításának leghatékonyabb eszköze, a települések egészségesebb életkörülményeinek alapja. A résztvevők megismerkedhetnek a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetségének munkájával is. Diáknapok a GAMF-on Hogyan lehet papír és ragasztó felhasználásával olyan XV. századi vitorlást készíteni, amelyben legalább négy ember elfér? Ennek a problémának a megoldása izgatja a kecskeméti műszaki főiskola diákjait, akiknek péntekig kell felépíteniük a hajókat arra a vetélkedőre, melyet 18-án és 19-én tarta( nak az intézményben. A leendő üzemmérnökök számára az egymás közötti szakmai megmérettetést azonban nem a papírragasztás jelenti majd, hanem annak a robotnak (terminátornak) az elkészítése, melyet önállóan kell megtervezniük és megszerkeszteniük. A diákoknak harmadik feladatként vázolniuk kell egy makett alapján, milyennek is képzelik el majd jó száz év múlva a GAMF utódját. A feladatok értékelésére szombaton kerül sor, s a győztes évfolyam egy hordó sört kap jutalmul a korábbi hagyományok alapján. A kollégiumi diáknapok nyitottak, s az esti koncertekre, programokra a rendezők a város fiataljait is szeretettel várják. Kiskunfélegyházi búzaexport A kiskunfélegyházi MÁV-állo- máson ötszáz tonna étkezési búzát rakatott teherkocsikba a Kunsági Agráripari Szövetkezet. A termény úticélja a záhonyi határállomás, majd onnan tovább a Szovjetunió. Ä búzával szinte egyidőben napraforgót adott fel Kiskunfélegyházán, a martfűi növényolajgyárnak címezve, a helyi Zöldmező Tsz. A napraforgó szállítása még folytatódik, a feldolgozásnak megfelelő ütemben fogadja a gyár. Hasonló a helyzet a térség másik fontos termékével, a cukorrépával is. A Pálmonostori Keleti Fény az egyik szállíttató, s folyamatosan 20 ezer tonna répát küld a szolnoki gyárba a félegyházi vasútállomásról. A Kunsági Agráripari Szövetkezet sok évtizede a cukorrépatermesztésben is jeleskedik. Szintén a szolnoki gyár partnere. Haltelepítések A Magyar Országos Horgász Szövetség Bács-Kiskun megyei intézőbizottságának vizein megkezdődik az őszi haltelepítés. Szerdán a Fűzvölgyi-csatornába helyezték ki az első kétnyaras! pontyszállítmányt, majd csütörtökön a Kiskunsági-csatorna, pénteken pedig a szikrai Tisza^holtág következik. A Kiskunsági Öntöző Főcsatorna telepítésére szombaton és vasárnap kerül sor. Október 28-ától a háromnyaras pontyok telepítését kezdik meg, s mintegy 7 vagonnyit helyeznek a vizekbe. A telepítés miatt nem lesz halfogási tilalom.
