Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám

PETŐFI NÉPE 1991. szeptember 10.. 3. oldal VÉLEMÉNYEK — SZABADON VÁRJUNK HÉT ÖREGASSZONYRA ? Keceli variációk, szőlőre Készülődnek a szőlőtermelők, a hét végén több helyen megkezdődött a szüret. Az Irsai Olivér után jön­nek a következő fajták, az Oportó, a Rizlingszilváni, meg a többiek. Merthogy ez így volt mindig is, sző­lőből előbb-utóbb bor lett. Ez így lesz az idén is, csak most olyan szü­ret elébe nézünk, amikor a szőlőter­melők már akkor is örülnek, ha egyáltalán el tudják helyezni a le­szedett termést... A szüret előtti utolsó szőlőjárá­sok azt mutatják Kecelen, hogy a múlt évi termésnek 60-65 százaié-, kára számíthatnak a gazdák. Ugyanakkor a cukorfokbecslések sem igazán kiemelkedően jók, de a szemek rothadása is erőteljesen megindult. Nem szolgál ez örömé­re se a termelőknek, se a feldolgo­zóknak. Mégis a helyi Szőlőfürt Szakszövetkezetben úgy döntöt­tek, hogy tagjaiktól a gazdaság ér­dekeltségi területén minden kilo­gramm felajánlott szőlőt átvesz­nek. Ezt az ígéretet nem könnyű be­tartani, mert a tavaly feldolgozott majd' 17 ezer tonna szőlő borából mintegy 10 ezer hektoliter még el­adatlan. Sőt, úgy tűnik: egyelőre eladhatatlan, a szüretig minden­esetre biztos nem tudnak megsza­badulni tőle. Ez viszont azt jelenti, hogy a szőlő felvásárlási árát vala­honnan elő kell teremteni, meg kell finanszírozni. Pedig korán feléb­redtek a szövetkezetben, már 1987-ben hoztak létre lerakatokat, ahol a borokat jutalékért árulják az ott dolgozók az ország 90 pont­ján. Az időelőnyből azonban sokat faragott le, hogy az utóbbi időben igen sokan próbálkoznak a ma­gánborértékesítéssel is. Ami tulaj­donképpen nem baj, ezzel is csök­ken a hazai borkészlet, és a vállal­kozó szellemű termelők azonnal pénzhez jutnak. Ha már a pénzről esik szó, az igazi nagy baj ezzel a sokszor elát­kozó# dónknak találmánnyal van > az idén. Pontosabban a hiányával. Éppé®-'emiatt1 a• felvásárlók nagy'1 többségénél nem született még döntés a felvásárlási árakról, még mindig várakozó az álláspont, még mindig „úgymond alakulgatnak” a piaci árak. Az majdnem biztos, hogy a felvásárlási árak — kény- szerűségből •— mintegy 10-15 szá­zalékkal lesznek alacsonyabbak a tavalyinál. Ugyanakkor mindenki • Szüret, nem csak a puttony súlyával terhelve ... tudja, hogy a termelés költségei jó harminc százalékkal nőttek meg. Hogy a kettő hogyan jön össze, e pillanatban, ahogy mondani szo­kás, hét öregasszony sem tudná megmondani. Valahogyan azonban mégis szá­molni kell az elkövetkezendő sző­lőátvételekkel. Kecelen például há­rom felvásárlási variációt dolgoz­ik. kh TVjitjlpsgazd^, ftjnstólja- pódások közül választhatják azt, < hogy a leadotUszőlőért. azonnal nem, hanem május elsejétől — ár- kiegészítéssel együtt — kapják meg a vételárat. Az árkiegészítés egyébként ösztönöz arra, hogy mi­nél később kerüljön sor a kifizetés­re. A második variáció szerint azonnal, előlegként harminc szá­zalékot, majd áprilisban 40 és au­gusztusban újabb 30 százalékos ár­részt kérhet a termelő. A harmadik megoldás amolyan szolgáltatást rejt, hiszen az átvett szőlőt feldol­gozzák, a bort tárolják, a gazda bármikor elviheti, eladhatja. És akkor fizeti a szolgáltatás díjait. A pénzkímélés technikái közül Kecelen ezeket a módszereket lát­ták jónak, a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon elvének szem elqtt,tartásával- A.kockázat, mindkét félnek nagy. A termelő­nek fel; kell mérnie saját helyzetét, mennyire van szüksége azonnal pénzre, mennyi a kitartása. A gaz­daságnak viszont nem kis kocká­zatot kell vállalnia abban, hogy az a bor, ami a pincékben az idén forr majd, ott marad-e, vagy valaki megvásárolja. Gál Eszter A pedagógusok várják a demokratikusan gondolkodó kollégákat A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szeptember 7-én ta­nácskozást tartott Kecskeméten, Bács-Kiskun megye pedagógusai részvételével. (Az eseményről tu­dósítottunk. A szerk.) A tanácsko­záson az országos ügyvivőtestület képviselője tartott tájékoztatást. A tanácskozás egy nyilatkozatot fogadott el: „Bács-Kiskun megye pedagógu­sait burkolt támadások érik politi­kai érdekszövetségek részéről. Ez arra késztet bennünket, hogy a Pe­dagógusok Demokratikus Szak- szervezete keretében szervezzük meg munkavállalói érdekképvise­letünket. Szervezetünk az oktatási rendszer demokratikus átalakítá­sában és működtetésében érdekelt. Ez a társadalom, a pedagógusok és az iskola igazgatói között jogszerű együttműködést igényel. Célunk egy korszerű magyar iskolarend­szer, melyben az érintettek jól érzik magukat. Csendes építkezéssel, ér­veléssel, a jogalkotó munkában való részvétellel és a munkavállalói érdekvédelemmel szolgáljuk a ma­gyar pedagógustársadalom és is­kolarendszer ügyét. Ezért tagjaink sorába várjuk a demokratikusan gondolkodó pedagógusokat, mun­katársakat.” Szünet után a tagság és a belépni szándékozók maradtak a terem­ben. Ekkor már felszabadultan tört elő a pedagógusokból a pa­nasz, a sérelmek okozta felháboro­dás és a szakszervezeti tevékeny­séggel kapcsolatos elégedetlenség. Megfogalmazták veszélyeztetettsé­güket is. Ezért, mint demokratikus intézményben, a PDSZ-ben látják a jövőben az érdekvédelmük való­di esélyét. Dobó Attila tanár, a PDSZ tagja ÁTALAKULÁSSTOP _______ Tö rvényjavaslat elé A koalíciós pártok képviselői az Országgyűlés gazdasági bizott­ságában jelentős szavazattöbbség­gel támogatták az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslatát a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatban. A javaslat egyik lényeges pontja, hogy az átalaku­lási törvény végrehajtását a szö­vetkezetről szóló törvények ha­tályba lépéséig, de legkésőbb idén november 30-áig, az Országgyűlés függessze fel. A rendelkezésben arról is szó van, hogy a szövetke­zet a tulajdonában álló ingatlant, a tagok közötti megosztásról szó­ló külön törvényben előírt köz­gyűlési határozat meghozataláig nem idegenítheti el és nem terhel­heti meg. A törvényjavaslatról szóló hír­adás leginkább a mezőgazdasági szövetkezetekben okozott megle­petést, hiszen ezekben alakítottak tevékenységi köreikre gazdasági társaságokat, illetve nagyon sok a folyamatban lévő átalakítás. Van olyan gazdaság a megyében, amelyben az eddig létrehozott 15 kisebb társaság mellé éppen húsz felsorakoztatásán igyekeznének. A gazdasági megfontolások, a költségcsökkentésre, a rugalma­sabb működésre való törekvést a szövetkezet tagsága közgyűlési ha­tározattal hagyta jóvá. Az első gondolatok itt a pénzügyi helyzet további gyengülése körül forogtak elsősorban. A szinte már-már pánikhangu­latot fokozta a törvényjavaslatnak az a része, mely az ingatlanokra vonatkozik. Ez ugyanis a hitelfel­vételeket nehezíti meg. Bankszak­emberhez fordultunk, aki elmond­ta, hogy a rövid lejáratú hitelekhez úgynevezett keret jelzálogjogot szokott kérni a bank. Ha ez meg­van, akkor ennek erejéig nincs probléma a hitel folyósításával. Fejlesztési, hosszú lejáratú hitelek­hez járul az egyedi jelzálog. Az pe­dig — sajnos — ebben az időszak­ban nem jellemző a szövetkezetek­re, hogy fejlesztésre gondoljanak. Az igazi gond nem a törvényjavas­lat e kitétele, hanem a szövetkeze­tek jövőjének bizonytalansága. Ami igencsak óvatosságra inti a pénzforgalommal foglalkozókat. G. E. Gondos gazda a városföldi önkormányzat Piros is, csípős is a paprika Az utóbbi években megszok­tuk, hogy a piros arannyal min­dig van valami. Egyszer sok a termés, másszor hamisítják, de az is előfordul, hogy a kutyának sem kell. Volt már állami mono­pólium és csempészáru, s valaki­nek aranybánya is. Elterjedt a szóbeszéd, hogy Szeged környékén a gyakori viharok miatt minőségi problé­mák vannak. A gazdák úgy tudják, hogy a szegedi felvásár­lók rövidesen megjelennek a Bácskában, és biztosan ráígér­nek az itteni árakra. Az is járja még, hogy a KAGE-nak nem érdeke árat mondani, mivel még a tavalyi termék nagy része raktáron van, és a szegediek megjelenésével esetleg nem kel­lene ragaszkodni a szerződéses kötelezettséghez. A termelők attól is félnek, hogy a kora tavaszi hidegek miatt kinyúlik a vegetációs idő, ezért nem biz­tos, hogy lesz második, esetleg harmadik szedés. Dr. Lakatos Lajos vezérigazgató úr, arra való hivatkozással, hogy az rt. még nem tárgyalta a felvásárlás végleges formáit, erre csak a szeptember 19-én és 20-án meg­rendezendő kalocsai paprikana­pok keretében kerül sor —, addig nem tud információt adni. Mit csináljon viszont az a csa­lád, aki hét végére összeszedte a rokonságot és a barátokat egy kis munkára? Hogy ne múl­jon hiába a drága idő, azt aján­lom, ássanak árkot a paprika­sorokban, így amikor aktuális lesz a paprikaszüret, nem kell hétrét görnyedni a szedésnél... Papp Zoltán Erkölcsfilozófiái konferencia A napokban a városföldi önkor­mányzati ülésen a képviselők elké­szítették az első fél évi „zárszáma­dást”. Hogy jól gazdálkodtak, ah­hoz nem fért kétség. Sokat költöt­tek az oktatási, közművelődési in­tézmények rendbehozatalára. Be­fejezés előtt áll a szeméttelep re­konstrukciója, amire nyolcszáz­ezer forintot fordítottak, hogy az a környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen. Hogy ne legyen gaz­dátlan a terület, most arról is hatá­roztak: felügyelőt alkalmaznak, mert rend a lelke mindennek. Ta­vasszal már 40 ezer forintot költöt­tek fásításra, amire az év hátralévő részében még ennek dupláját ál­dozzák. A zöldterület kialakítását elsősorban az új utcáknál szorgal­mazzák. Odafigyel a testület arra is, hogy a községben letelepedni szándékozóknak vonzó telkeket kínáljanak. A teljesen közművesí­tett területen 150 forintot kérnek négyzetméterenként, ahol „csak” villany- és, vízhálózat van, ott 140 forintot.. Úgy tűnik, hogy minden porta gazdára talál. A képviselő-testület arról is ha­tározott, hogy a szociális ügyek intézését teljeskörűen átadja az il­letékes bizottságnak, amelynek tagjai máris összedugták a fejüket, hiszen megszaporodtak az eseti, valamint a nevelési segélyek iránti kérelmek, sőt, már a téli tüzelő be­szerzéséhez is kértek támogatást az önkormányzattól. p. s. A múlt héten rendezték meg Kaposváron a felsőoktatásban dolgozó filozófusok és teológu­sok konferenciáját. A résztvevők Ormos Mária akadémikus és Szigeti Jenő teológiai professzor bevezetője után az erkölcsi neve­lés aktuális kérdéseiről hallgat­tak előadásokat. A tanácskozá­son Bács-Kiskunt Faludi Gábor, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola bajai Vízgazdálkodási Inté­zete tanára képviselte. Adalékok a környezeti nevelés, oktatás eti­kai alapjaihoz címmel tartott előadást. A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főis­kola hamarosan önálló kötetben jelenteti meg a szimpózium előa­dásait. JÁTÉKFESZTIVÁL _______________ Ké szülődés Bácsalmástól Kecskemétig A nevelőotthonban élő gyerekek' megítélését még napjainkban is méltat­lan előítéletek kísérik. Ám kevesen tud­ják, hogy hazánkban, s így megyénk­ben, több helyütt nívós színvonalú kö­zösségi munka folyik: például a tehet­séggondozás évek óta kiemelt szerepet játszik. A különböző veszélyeztető kö­rülmények miatt a vér szerinti család­ban nem nevelkedhető fiatalok ottho­nainak törekvéseit felkaroló és népsze­rűsítő nemzetközi szakmai szervezetet (FICE) 1948-ban, annak magyarorszá­gi egyesületét pedig közel három éve alapították meg. Az elmúlt napokban Budapestre, a lőrinci sportcsarnokba hívták össze az egyesület vezetőit egy több tucat ötlet kidolgozására szolgáló megbeszélésre, aminek célja a szeptember 28-án meg­1 rendezendő, nevelőotthonok növendé­keinek országos sport- és játéknapja előkészítése volt. Megtudhattuk, hogy a Fidesz, illetve a Narancs Alapítvány fővédnökségével sorra kerülő „Já- Téka” Fesztiválon 17 megye közel száz közössége, alkotócsoportja vesz részt bemutatóval, kiállítással, vetélkedővel. Juhász Mihály, a kecskeméti SOS-gyer- mekfalu igazgatója, a rendezvény dél­alföldi régiójának összefogójától tud­juk, hogy megyénkből Bácsalmás, Fel- söszentiván és Kunfehértó nevelőottho­nai, valamint a kecskeméti GYIVI át­meneti otthonának ifjai közreműköd­nek, bemutatva tárgyformáló és előa­dói képességük javát. A végleges prog­ramot és a fesztivál szponzorait sajtó- tájékoztatón teszik majd közzé. kvízi Az iskola maradjon a kultúra temploma A 122. tanévet 844 tanítójelölt kezdte meg a bajai Eötvös József Ta­nítóképző Főiskolán. A vasárnap es­te megrendezett tanévnyitó ünnepsé­gen dr. Fátrai Klára, az intézmény új igazgatója mondott ünnepi beszédet, s szólította a 202 évfolyamost esküre. A rendezvényen köszöntötték a több évtizede pedagóguspályán működő, illetve nyugdíjban lévő tanítókat, ta­nárokat. Ebben az évben 112-en kap­ták meg munkájuk elismeréseként a díszdiplomát. Biczók Sándor a kitün­tetettek nevében szólt a jövendő taní­tókhoz, kérve őket, hogy tartsák meg az iskolát a kultúra és az igazság templomának. VONATOK, VEZETŐK NÉLKÜL Megdöbbentő esetek a MÁV-nál Már nincs a helyén a két, Kecskemét feliratú jelzőtábla, amely eddig mutatta az utat a vasúti pálya a Mükerthez köze­li szakaszán. Ellopták — olvas­hatták szerdán lapunkban. Molnár Pétertől, a kecskeméti vasútállomás kereskedelmi fő­nökétől és Bognár Gáborné kár- jegyzőkönyv-vezetőtől most megtudhatjuk, hogy ennél jóval cifrább, sőt, megdöbbentőbb esetek is történtek. Mivel a tettenérés igen ritka, és a rendőri nyomozás is több­nyire elakad az ország legna­gyobb, kerítés nélküli vállalatá­nál, a vagonfosztogatók helyett is a szállítók és végső soron mi, utasok fizetünk az útközben el­lopott árukért. A Budapest és Szolnok felőli tehervonatok ko­csijait napról napra rettegve fi­gyelik, hogy melyik érkezik fel­törve, és melyikről hiányzik a zár. Volt olyan, amelyből 24 ezer forint értékű bébiinget, a másikból 30 sportdzsekit és 103 asztalterítőt, egy következőből nagyobb mennyiségű palackos sört, majd egy újabb szállít­mányból 30 kilogramm kris­tálycukrot vittek el. Loptak bé­bipelenkát, hét kerékpárt, két láda kerékpáralkatrészt, az Univer ÁFÉSZ konzervüzemé­nek címzett üres tubusokat, ezenkívül műtrágyát, mosóport és öblítőt is. A külföldiek pia­cán 30-40 forintért vett lemez­vágót használó tolvajok általá­ban az elkövetők, de nincs ki­zárva, gyanítható, hogy vasuta­sok is vannak közöttük. Csu­pán tavaly 347 rendőrségi felje­lentést tettek ismeretlen vagon­fosztogatók ellen, és csak Kecs­keméten! Csakugyan megdöbbentőek ezek az esetek, hiszen ami az út közbeni vagyonvédelmet illeti, az jelenleg szinte a nullával egyenlő. Hogyan történhetett meg, hogy valaki — például — két csomag lisztért is vagonajtót nyitott? Úgy, hogy hosszú te- hervonatokát már jó ideje veze­tő nélkül indítanak útnak. Té­vedés ne essék: nem a moz­dony-, hanem a vonatvezető nincs a helyén, az az ember, aki régebben, az indulástól az érke­zésig, szemmel tartotta a kocsi­sort. Felelős volt azért, hogy az áruk épségben, hiánytalanul megérkezzenek. Ma: ha éjsza­ka, két állomás között, megál­lítja a tehervonatot a mozdony- vezető a szemafor piros jelzésé­re, öt-tíz perc várakozás a sö­tétben elég: és a kocsifosztoga­tók már nem távoznak üres kézzel! Alkalom szüli... S ezt épp a MÁV-nál ne tudnák, 1991-ben? Dehogynem. Tudják. Csak úgy látszik, valamilyen megmagya­rázhatatlan ok miatt még min­dig kényelmesebb a kasszába belenyúlni és fizetni a kárért — a mi pénzünkből, az utaso­kéból is —, mint vezetőket állí­tani a tehervonatok élére, és őr­ködni. Kohl Antal HARMINCHÉT FÚVÓST MEGMENTETTEK... Koncert a fő­székesegyházban A Duna—Tisza közén minden zenesze­rető ember tudja, hogy Kalocsán egy nagyszerű zenekar működik több mint harminc esztendeje: a helyőrségi katona­zenekar. A közelmúltban—tartalékossá­gi okokra hivatkozva ...budapesti döntés al apján meg akarták szüntetni. Megmen­tésére azonban az egész város összefogott! A Kalocsai Néplap felhívása alapján több ezer ember, önként jelentkezett, hogy aláíija a kérelmet: ne szüntessék meg a zenekart, hiszen szeretik zenéjüket, ün­nepeikhez hozzátartoznak, visszavonha­tatlanul. A kérelmet küldöttség vitte Bu­dapestre, Für Lajos miniszterhez. Bevallom, sokszor elképzeltem a jelene­tet: abban az épületben, ahol csapatmoz­gásról, felderítésről, haditechnikáról esik a legtöbb szó, megérkezik egy kisváros küldöttsége, és kéri csaknem követeli —, hogy harminchét fúvós maradhasson meg a helyén. Gyanítom, a kérés újszerű­sége volt nagyon hatásos, amikor megszü­letett a döntés: marad a zenekar. Néhány nap elmúltával a zenészek megköszönték a város polgárainak érdekükben tett lépé­seit, természetesen zenével. Áz évenkénti egy-két rádiófelvétel ékes bizonyítéka annak, hogy magas színvona­lon zenélnek, a debreceni katonazenekari fesztiválon történt bemutatkozásuk nem­különben. Most azonban különleges fellépéseik is vannak: klasszikus zenekari műveket szó­laltattak meg a főszékesegyházban —, a Máltai Szeretetszolgálat javára, majd fel­léptek a közeli Homokmégyen, hogy a kisiskolások számára hangszervásárlásra otthagyják a belépődíjat... Ezekben a hetekben új repertoárbemu­tatóra készülnek, Filus Antal karnagy irá­nyításával: klasszikusok fúvósátiratait, jazzt, ragtime zenét játszanak. Sokadszor- ra bizonyítva hallgatóik előtt, hogy érde­mesek voltak és maradtak a várostól ka­pott pro űrbe—kitüntetésre. sei—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom