Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-30 / 229. szám
6. oldal, 1991. szeptember 30. PETŐFIMÉRE 07—07 PÓRUL JÁRT ÜGYESKEDŐK A „lopott” kocsi Romániában maradt Egyre nehezebb túladni a használt autókon. Az emberi lelemény azonban nem ismer határokat, s ha nem megy a bevált úton, akkor valami újjal kísérleteznek. Például a biztosítókat igyekeznek „palira venni.” Miért ne fizetnének a járgányért ők, ha már egyszer casco van a kocsikon? Most a rendőrség segítségével három olyan esetről írunk, amikor nem jártak szerencsével a szerencselovagok. Nem vált be a trükk. Mondják; e/*a gyakoribb eset. * Május 28-án elkeseredett férfi jelentkezett a kecskeméti rendőrségen. Ó. István a kocsijának eltűnéséről nyilatkozott. Ahogy elmondta: előző este szabályosan leállította az utcán az 50 ezerre tartott 105-ös Skodát, lezárta, majd aludni tért. Reggelre már csak hűlt helyét lelte. Ugyanígy a nyomozók is, akik természetesen helyszíni szemlét tartottak, majd érdeklődtek Ó. István környezetében, s kiderült, hogy a férfi a lopást megelőző napon Romániába utazott. Kocsival ment — ám vonattal érkezett vissza Kecskemétre. Miért, mi történhetett útközben a Skodával? Erre keresték a választ, amikor a károsulttól a kocsija sorsa után tudakozódtak. O. úr hamar beismerő vallomást tett. Valóban Romániába vitte a járgányt és Nagyvárad centrumában hagyta. Arra gondolt, hogy így nem jut nyomára a magyar rendőrség, sőt a biztosító sem, ő pedig a sikertelen nyomozás végén maradéktalanul zsebre vághatja a biztosítási díjat. Tévedett! Ugyanígy járt a szintén kecskeméti M. Károly, aki július 21-éré virradóan szaladt a rendőrségre. Neki 140 ezer forintot érő Lada 1600-asát „lopták” el, de rövid nyomozás után ebben az esetben is kiderült a turpisság. Érdekes módon M. Károly is Románia felé vette az útját. Szintén Nagyváradra igyekezett, de ő is a város előtt, attól mintegy öt kilométernyire hagyta a verdát. Mivel valóban azt akarta, hogy új gazdára leljen a kocsija, ezért még a kulcsot is benne hagyta a zárban. Nincs hírünk arról, hogy M. úr kocsiját visszahozta-e valaki Romániából. Viszont azp tudjuk, hogy ő is úgy járt, mint Ó. István; hatóság félrevezetésének bűntette miatt valószínűleg eljárást indítanak ellene. A harmadik „bűnügy” talán a legérdekesebb. Talán azért, mert az emberi butaságot példázza. Történt, hogy egy Kecskemét melletti falu lakójának testvére kölcsönkérte a bátyus Renault-ját. Nem telt bele fél nap és egy kanyarban alaposan össze is törte. Nosza, szaladt a bátyjához, akinek lélekszakadva mesélte: a Renault-t valaki Kecskeméten elkötötte. Együtt mentek a rendőrségre, megtették a bejelentést — és várták a fejleményeket. Nem kellett sokáig várniuk. A nyomozók megállapították, hogy a magára hagyott, törött járgány egy kecskeméti megőrzőbe került, oda a gazdája bármikor érte mehet. Volt nagy meglepetés, érthetően, a kocsi gazdája sem fakadt dalra ... A rendőrség ebben az esetben is lépett. A hamis feljelentés miatt eljárást indítványozott emberünk ellen. Hűségeskü a rács mögött Nagy sürgés-forgás volt a napokban a kecskeméti börtön 67-es Zárkája körül. Rabtársai Évát (akit valójában nem így hívnak, kérésére megváltoztattuk a nevét) készítették elő esküvőjére. Valamennyien segíteni, kedveskedni akartak a menyasszonynak. Volt, aki cigarettával, volt, aki kávéval kínálta. Egyikük forró hajsütővassal hullámokba rendezte a stokin civil ruhában ücsörgő, láthatóan kissé ideges Éva frizuráját. Hiába no; nem hétköznapi dolog a házasságkötés. Különösen nem a börtön falai között! — Hónapokkal ezelőtt még a székes- fehérvári börtönben ismerkedtünk meg — emlékezett a menyasszony. Jómagam, lopás vétsége miatt, éppen előzetes letartóztatásban voltam. Az egyik reggel, a zárkám ablakából pillantottam meg Pistát, aki ugyancsak előzetes fogva tartottként a szokásos reggeli sétáját végezte. Rögtön megtetszett. Attól fogva, amikor csak tehettem, mindig meglestem séta közben. Személyesen először egy közös videovetítésen találkoztunk. Váltottunk is néhány szót, persze csak rabábécé formájában (kézzel mutogatva). Aztán jött a fidi- zés, azaz: az engedély nélküli levelezés. Majd engedélyt kértünk, hogy legálisan is írhassunk egymásnak.- Nekem is feltűnt egy idő után, hogy egy lány mindig figyel az ablakból — mondta a vőlegény, Balanyi István, akit az esküvőre Fehérvárról Kecs• Készül a menyasszony frizurája. kemétre szállítottak néhány napra. Egyre jobban összejöttünk, majd jelentkeztünk a fehérvári intézet nevelési szolgálatánál; össze akarunk házasodni. Csakhogy közben Éva megkapta nyolc hónapos, jogerős ítéletét és átkerült Kecskemétre. Ez azonban nem lehet akadály. Valóban nem az, hiszen az esküvő annak rendje-módja szerint megköttetett szeptember 23-án a hírős város megyei börtönének kultúrtermében. A körülmények miatt persze szerényebben az átlagosnál, de azért a résztvevők megadták a módját. MAGAZIN • Az anyakönyvvezető a kéttucatnyi násznép előtt kívánt sok boldogságot az újdonsült párnak. A boldogító igent Szőke Tiborné nevelőtiszt, Tarjányi Árpád igazgatási előadó, a menyasszony, illetve a vőlegény tanúja és persze az anyakönyvvezető, Pető György hitelesítette. Nem maradt el az esküvői csók, a gratulációk és az ajándékok sem. A menyasszony vendégei —- nyolc női elítélt — például díszes csomaggal kedveskedtek az ifjú párnak. Sampon, márkás tusfürdő, szappan, könyv, kávé, cigaretta volt benne, amit börtönkeresményükből vettek. A ceremónia végeztével a házaspár rendkívüli, kétórás beszélőt kapott, majd mindenki visszatért a zárkájába. A nászéjszaka, a nászút ezúttal elmaradt. — Milyennek képzeli el a házasságát? — kérdeztük az esküvő után az ifjú férjet. — Nem könnyű a helyzetünk. Egyszer már voltam büntetve, s most hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete a vád ellenem. Ezért vagyok előzetesben. így első hallásra bizony ilyesmiért keményem tíz-tizenöt évre is „megmérhetik” az embert. De az ügyemet még vizsgálják, úgy gondolom, nem egészen én voltam csak hibás a bűncselekménynél, s ezért másodfokon megúszom tíz év alatt. A feleségem pár hónap múlva szabadul. Remélem, megvár. Segítene ebben, ha mihamarább bekövetkezne, amit már régóta rebesgetnek: módosítják a bv-szabály- zatot, s így az intim beszélőknek nem lesz akadálya. A következő kérdést már az újasz- szonynak tettük fel: - A férjét most vissza viszik Fehérvárra, majd hosszú időtartamú ítéletre számíthat. Ön viszont decemberr 19-én szabadul. Hogyan tovább? — Tudom, hét, nyolc év „kinéz” Pistának, de remélem, végül kedvezményekkel csökken némileg a letöltendő idő. Miután meghozzák a jogerős ítéletet, elszállítják a végleges helyére. Én utána utazok majd az illető városba, és kiveszek egy albérletet. Onnét rendszeresen látogathatom. Hiszem, hogy képes leszek kivárni a szabadulást. Bizony, erős hitre, bizalomra van szüksége az ifjú házaspárnak. Nyolc, tíz év alatt valóban bebizonyíthatják, mennyire komolyan gondolták szeptember végi hüségfogadalmukat. Gaál Béla 04 • 04 CÉL: A KORSZERŰSÍTÉS Mentőalapítvány Bács megyében MENTŐALAPÍTVÁNY BÁCS-KISKUN MEGYE Bács-Kiskun mentőszervezetének a munkáját javítja majd az az alapítvány, melyet szeptember 5-én 321-en hoztak létre. Alapvagyonuk most még mindösz- sze 110 ezer forint, de számítanak újabb csatlakozókra, s ami ezzel jár. kisebb- nagyobb összegű adományokra. Ha a mentőalapítvány célját egyetlen szóval kellene meghatározni, bizonyára a korszerűsítést jelölnék meg a lelkes szervezők, jóllehet azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Bács megyében a mentőellátás színvonala nem mondható éppen rossznak, ami mögött néhány száz ember fantasztikusan kemény munkája áll. A magas szintű ellátáshoz korszerű mentés- technikai felszerelések kellenének, gyors autók, helikopterek, szükség lenne szakmai továbbképzésükre, a polgárok elsősegélynyújtó ismereteinek bővítésére, modem hírközlő berendezésekre, számítógépes hálózat kiépítésére is. Ezek ma már nem túlzott követelések, a felsoroltak a nyugati mentőszervezetek napi munkájának természetes munkaeszközei. Miért ne lehetne a Bács megyei men- tőellátás akár ugyanilyen? Ilyen lehet, „csak” pénz kell hozzá. Ezért jött létre a mentőalapítvány, melyhez magyar és külföldi állampolgárok, valamint jogi személyek is csatlakozhatnak. Az alapítvány címe: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. (telefon: 76/29- 466, telex: 76/26-757). Számlaszámúk: Takarékbank 259-98937-90001969 A MENTŐHÖZ NEM KELLETT MENTŐT HÍVNI Segíteni akart — veszélybe került maga is Nem ok nélkül panaszolják a mentősök, hogy Magyarországon nincs becsülete a megkülönböztető jelzést használó járműveknek. Szinte hihetetlen, de tény: az útjainkat járó külföldiek udvariasan, elengedik a balesethez, balesettől igyekvő rohamkocsikat, amit viszont nem minden esetben tapasztalnak a magyar gépjárművezetőktől. Ráadásul sok esetben a figyelmetlenség is veszélyt jelent a mentőautók pilótáinak. Mások figyelmetlensége ... A kecskeméti Mercedes rohamkocsi karosszériáját idén áprilisban felújították, lefestették, majd újból használatba került. Június 28-án a fővárosba szállított betegeket, akiket ugyanezzel a kocsival még aznap visszaindítottak Kecskemétre. Simán gurult a kocsi egészen az autóút 46-os kilométerszelvényéig, amikor váratlanul egy ütközés szereplőjévé vált a jármű. —Alig mentünk túl a 46. kilométeren, amikor az úttest szélén egy felborult kamiont pillantottam meg — írta később jelentésében a mentő pilótája. — Az úttest másik oldalán két személyautó ütközött, ezért a helyszínen megálltunk és a rendőröktől érdeklődtünk: személyi sérülés történt-e?v\ mentőautóval eközAz oldalt összeállította: Noszlopy Nagy Miklós • Ég a tanya. (Straszcr András fotója) A Tűzvédelmi Kutatóintézet az 1989—90-es tűzkárstatisztikák feldolgozásával elemezte a tragédiákhoz vezető okokat, körülményeket, keresték a megelőzés hatásosabb lehetőségeit. A statisztika Bács-Kiskun megyére nézve nem éppen hízelgő. Az utóbbi tíz évben 100 ezer lakosra vonatkoztatva a legtöbb tűzhalál itt, valamint Zala és Nógrád megyékben történt. A sérülések szamában Zala és Nógrád megye jár elöl. Tavaly összesen 192-en haltak meg Magyarországon tűz miatt. Az életkort tekintve mégis a 70 éven felüliek a legveszélyeztetettebbek. A tűz az esetek 85 százalékában épületben, 15 százalékában a szabadban oltotta ki az emberéleteket. A tragédiák túlnyomó többsége a lakóépületek szobáiban történt. A keletkezési okok között magasan vezet a dohányzás (40 százalék), ezen belül is az ágyban történő dohányzás idéz elő leggyakrabban tüzet. Bár az elhunytak alkoholos befolyásoltságáról nincs adat, azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek túlnyomó többségénél ittas ember miatt következett be a tragédia. A sérülést szenvedett 482 személy között a férfiak aránya 62 százalék, 27 százalékuk nő, 4 százalék a fiúk és 7 százalék a lányok aránya. A sérültek 80 százaléka különböző fokú égési sérülést szenvedett, 14 százalékuk kapott füstmérgezést, míg a többiek valamilyen egyéb sérüléssel menekültek meg a lángok közül. Itt is a 70 éven felüli korosztály a legveszélyeztetettebb. A két év tűzkárstatisztikájának elemzése alátámasztja az ez irányú gyakorlati tapasztalatokat. A sajnálatosan gazdag példatárból az szűrhető le, hogy a tüzhalált szenvedettek többsége a társadalom hátrányos helyzetű tagjai köréből került ki a leggyakrabban. Sok az egyedülálló nyugdíjas, a mozgásában korlátozott, gondozásra szoruló személy. Jelentős részükre jellemzőek a rossz lakáskörülmények, az alacsony iskolai végzettség és a csekély jövedelem. Lényeges szerepet játszanak a megromlott családi kapcsolatok, az alkoholizáló életvitel is. Az öregek közül nem egy teljesen magára hagyatva él, se rokon, se ismerős nem nyit rájuk ajtót. Ok azok, akiket a tűzvédelmi propaganda eddig használt eszközeivel általában elérni sem lehet, veszélyeztetettségüket ezért más módon kell csökkentenie a szakembernek. Ezt felismerve Bács-Kiskunban a következő hetekben 322 hivatásos szociális gondozó, 259 védőnő és mintegy 80 családsegítő részére a megyei tűzoltóparancsnokság tájértekezleteket szervez, s a segítségükkel szeretnék a tragédiák számát jelentősen csökkenteni e veszélyeztetett körben. Szebellédi István tűzoltó őrnagy AHOGY A TŰZOLTÓK LÁTJÁK Az idősek a legveszélyeztetettebbek . • Az összetört mentő a balesetet követően. (Gaál Béla felvétele) ben lehúzódtunk az útról, megkülönböztető lámpáink működtek. Sajnos, ez sem volt elég figyelmeztetés annak az autósnak, aki kisvártatva feltűnt a mentő mögött. A Bátya felé nagy sebességgel közlekedő, utánfutót vontató kistermelő a mentő végének csattant: az eredmény a felvételen látható. Szerencsére személyi sérülés nem történt, így nem kellett mentő a mentőhöz. A rohamkocsi javítása augusztus közepére fejeződött be. A költsége meghaladta a 100 ezer forintot. Ami pedig egyáltalán nem volt lényegtelen: másfél hónapra kiesett egy mentő a szolgálat működési köréből. HUMOR — Azt hiszem, betörő jár a spájzban keltegeti Grün a feleségét az éjszaka közepén. — Na és ... ? — Menj oda és nézd meg! Csak nem lesz olyan aljas, hogy egy asszonyt megüssön! A beteg Kovácsnét szállítás előtt alaposan megvizsgálja a mentőtiszt. Távozáskor az előszobában azt mondja a férjnek: — Kovács úr! Őszinte leszek. Nem tetszik nekem a maga felesége . . . — Egy az ízlésünk, doktor úr! A segélyhívás telefonszámai: MENTŐK 04 TŰZOLTÓK 05 RENDŐRSÉG 07 05 • 05 • Csókkal megpecsételve.
