Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

PETŐFI NEPE KÖRNYEZETÜNK LEGNÉPSZERŰBBEK AZ ORNITOLOGIAI TÁBOROK A Kiskunsági Nemzeti Park tervei A Kiskunsági Nemzeti Parkban a megalakulástól fontos szerepet kapott az ismeretterjesztés, a kör­nyezetvédelmi nevelés. Kezdettől arra törekedtek az intézmény szak­emberei, hogy megfelelő épületeik és eszközeik legyenek a természet- járók elhelyezéséhez, a foglalkozá­sok színvonalas megrendezéséhez. A kecskeméti igazgatóságon 70 személyes előadóterem szolgálja a tanfolyamok, előadások hallgató­ságát. A fülöpházi, a Péteri-tavi, valamint a bugaci kutatószálláso­kon több napos táborok megren­dezésére van lehetőség. Az idei nyáron 19 turnusban 250 általános és középiskolás di­ák vett részt terepgyakorlato­kon. Amint azt Lisztes László ter­mészetvédelmi felügyelőtől meg­tudtuk: az intézmény programja­• Foltos nádi poszáta. A közvetlen élmény semmivel sem pótolható. inak három fontos területe van. A természetvédelmi oktatás, a madárvédelem, valamint az ide­gen nyelvi képzés. A KNP-módszert elsősorban az ornitológiái programok tették népszerűvé. Ma már nem nehéz ifjú lakókat toborozni a madár­gyűrűző táborokba. Népszerűek a különféle akciókra — például a túzok- vagy a sasfészkek vé­delmére — szervezett összejöve­telek is. A folyamatos fejlesztésnek kö­szönhetően a fülöpházi intéz­mény ma az ország legjobban felszerelt oktatóközpontja. Jó hír, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával ősztől lehetőség lesz a létesitmény bővítésére. Új épületeket emelnek. Tágasabb lesz a laboratórium és az előadó­terem. Huszonnégy hellyel bővül a diákhotel. F. P. J. Búcsúzik a nyár. A természetjáró szeptem­bertől már csak egy meg­tizedelt rovarországgal ismerkedhet. Viszont több ideje marad, hogy egy tartalmas határozó­val a kezében fölfedezze nyári gyűjteményének is­meretlenéit. A Gondolat Kiadónak és Móczár Lászlónak, a rovarvilág nemzetközi hírű kutatójának jóvol­tából végre van könnyen forgatható, alapos kézi­könyvünk a tájékozódás­hoz. A nemrég piacra ke­rült „Rovarkalauzban” 264 oldalon, több mint 350 színes fotón, a ma ismert 40 ezer rovarfaj­ból a nálunk leggyakrab­ban előforduló 323 fajt ismerhetjük meg. A törzsfejlődési rend­szertant bemutatva 33 rovarrend képviselőiről kaphatunk érzékletes ké­pet. Felhasználva az elő­fordulásra és az életmód­ra vonatkozó legfrissebb kutatási eredményeket. A félrovaroktól a házi méhig, a laikusok számá­ra is érthető szakismere­teket kínál Móczár tanár úr. A kötet figyelmeztet: fogynak a rovarfajok is. Az amatőr természetbú­várnak illik vigyázni a bioszféra minden elemét benépesítő állatkákra ... FIGYELŐ Megtelepszik-e a karmazsin pirók? Természetismereti játéksorozat A városföldi klub­könyvtár ötödik éve min­den szeptemberben kö­zös játékra hívja a gyere­keket. A vetélkedőre be­nevezett közösségek — évente 90-100 csapat — hónapokon át, feladatla­pokat kapnak. A megol­dásait, megadott határ­időig, vissza kell juttatni­uk a szervező intézmény­hez. A feladatlapok kitölté­se során számos új isme­rethez jutnak a verseny­zők, játszva tanulják meg a szakirodalom haszná­latát. összefüggéseket fe­deznek föl, kialakul ben­nük a féltés, a törődés szándéka. A gyerekek munkájuk során olyan adatokkal, tényekkel, dokumentumokkal is­merkedhetnek meg, ame­lyek segítik környezetük jobb megismerését. Az írásbeli verseny legjobb­jai a szóbelin mérhetik össze tudásukat. A leg­jobbak nyaranta közös táborozáson vehetnek részt természetvédelmi oktatótáborokban. Kolcszár Márta ///ti biológusok Kitaibel Pál-versenye Az 1991/92-es tanévre ismét meghirdették a gim­náziumok és a szakközép- iskolák első és második osztályos tanulói számá­ra a Kitaibel Pál középis­kolai biológiai tanulmá­nyi versenyt. Az immár ti­zenhetedik alkalommal sorra kerülő országos szellemi vetélkedő anyaga ezúttal is a TermészetBU- VÁR, valamint az Élet és Tudomány 1991 szeptem­bere és 1992 áprilisa kö­zött megjelenő —- a szer­kesztősegek által megje­lölt — biológiai, ökoló­giai, valamint környezet­és természetvédelmi té­májú cikkeinek gyűjtemé­nye. A versenyzőknek 1991. november 11-éig kell a szaktanároknál je­lentkezniük. A vetélkedő­re benevezett tanulóknak az iskolai forduló előtt vázlatot kell bemutatni szaktanáruknak az alábbi témakörök egyikében végzett (tervezett) megfi­gyelésekről, elképzelések­ről: — lakóhelyem, isko­lám vagy ennek közelé­ben levő terület termé­szetvédelmi értékeinek bemutatása, — lakóhelyem, isko­lám vagy ennek közelé­ben levő terület környe­zetvédelmi gondjai, meg­oldási lehetőségei. A tapasztalatok bizo­nyítják: csak azok számít- hatnakjó helyezésre, akik saját megfigyeléseik alap­ján készülnek a kiselő­adásra, és sok ismeretet szereznek a természetben. HÍREK — A BUDAPESTI székhelyű Független Ökológiai Köz­pont meghirdette tanári továbbképző előadásainak harma­dik tanévét. Az «lső foglalkozás szeptember 30-án lesz; Sza­mos Erzsébet és Rudas János pszichológus vezeti. Az előadá­sok témáiból: az egészséges életmód oktatása; az iskolaudvar kihasználása; fák a tananyagban; játékos módszerek; ho­gyan dolgozzunk a „zöld" iskolában? Jelentkezni lehet: F. ö. K. Budapest, III. kerület, Miklós tér 1. Telefon: 06/1/168- 6229. — A PAKSI ATOMERŐMŰBE látogatott a napokban az Energia Világtanács küldöttségének 80 tagja, akik koráb­ban a testület budapesti tanácskozásán vettek részt. A ven­dégeket a vállalat vezérigazgatója tájékoztatta az erőmű működéséről, majd megismerkedtek a biztonsági berendezé­sekkel. A kiégett fűtőelemek elhelyezéséről megtudták, hogy azok öt évig Pakson pihennek, majd egy szerződés alapjan visszakerülnek a Szovjetunióba. Lassan dél fe­lé nyomul Észak-Eurázsia kedves madara, a pintyfélék csa­ládjába tartozó karmazsin pi­rók. Eredeti élő­helyén sem gya­kori, terjeszke­dése ennek meg­felelően néhány pár letelepedési kísérletével kezdődik. Tekintve, hogy a 60-as években Szlovákiában (a Vág völgyében) is meg­telepedett már, határainkhoz igen közeli fészkelése is előfordul. Várható tehát, hogy nemsokára nálunk is költ majd. Élőhelye főleg folyók, vizes területek melletti füzesek, bozótosok, de kultúrterületek közelében is elő­fordul. Május végén és júniusban fészkét bokrok sűrű­jébe, 1-2 méter magasságban rejti el. — SZEMÉLYI HÍR. 1991. szeptember 30-ával nyugdíjba vonul dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park alapító­igazgatója. A jeles természetvédelmi szakember utódja — megbízott igazgatóként — Iványosi-Szabó András lesz, aki eddig az intézményvezető helyettese volt. Dr. Tóth Károly továbbra is aktívan dolgozik. A többi között tagja marad az Európai Nemzeti Parkok és Természetvédelmi Területek Szövetsége elnökségének. Posztgraduális környezetvédelmi tanfolyam 1991. szeptember 28., 7. oldal KÖZELÍT ÁTÉL... A kerengő kertésze Az elmúlt negyven évben, sok-sok kecskeméti piarista diáknak adatott meg, hogy a biológia- és a politechnika- órákon találkozzék a természetszeretet mesterével: P. Faze­kas József tanár úrral, a tatai gimnázium házfőnök-igazga- tójáv al, aki az államosítás után Kecskeméten talált menedé-. két és hivatásának megfelelő tevékenységet. A papi és a pedagógusi munka mellett — Kecskemétre érkezésétől — kolostorkertészként is fáradozik. • P. Fazekas József tanár úr, a kolostorkertész. (Fotó: Walter Péter) — Ezt az igen ritka mediterrán bambuszt kisdiák korában Dankó Laci hozta. Most kalo­csai érsek, és tudom, hogy igen szereti a bota­nikát — mondja a kerti sétán Fazekas atya. — Hosszan sorolhat­nám a neveket, kik segí­tettek, hogy az ötvenes években romokkal, sze­méttel telehordott belső udvarból flóragyüite- mény alakuljon. Amikor hozzákezdtünk, csak ez az öreg bukszus volt itt. Pedig a növénytanórán szóból nem ért a diák, az élmény pótolhatatlan. Sajnos, a magas falak mi­att a fényviszonyok nem igazán kedvezőek. Ez nem mediterrán kolos­tor, ahol a kerengő fény­ben és párás melegben fürdik. De itt is „boldogí­tó a kertben sétálni..." — idézhetem Lippai Já­nos jezsuita szerzetest, aki az plső magyar bota­nikai könyvet írta a XVII. században. — Tehát nemcsak az oktatást szolgálta a ha­gyományos kolostorkert, hanem a lelki életet is... — Testet-lelket gyö­nyörködtetett, épített és gyógyított. Nem volt a szerzeteseknél más pati­ka, csak a füves ágyás. Miért is lett volna? Könyvet kellene írnia, ha csak töredékét is felso­rolnám, mit tudnak e kis kert lakói. — Mondjon valamit a kincseiről... — Nehéz lesz válogat­ni. A mediterrán bam­busz, az atlanti cédrus, kolorádói fenyő — amely az idén hoz először tobozt — igazi kurió­zum. Jól bírják az itteni klímát. A tél sem árt ne­kik. Nézze csak azt a hurkafenyőt! A levelei körbevonják az ágat. A zirci arborétumból va­ló. Igen értékes a kanadai csugafenyő. Trópusi nö­vény a csudagumó. Feb­ruárban virágzik. A Ma­yarországon is ismert alia rokona. De igen büdös a virágja, hiszen hazájában a dögbogarak szokták megtermékenyí­teni. A japán tuja is jól érzi magat. A magyal nagy fává fejlődött a jú- dásfához hasonlóan, pe­dig ezt magról vetettem, az ötvenes evek elején. Itt a kúpvirág, ami a napra­forgó rokona. A babér­szilva is bírja a hideget; örökzöld. Órákig beszél­hetnénk a különféle páf­rányokról, a kecskerá- gókról, az ebtejekről. Különlegesség a mecseki egértüske is. Sajnos, mostanában beteges va­gyok, és beteges a kert is. Pedig ez az életem! Re­mélem, hogy egyszer jön megint egy lelkes tanár testvér, aki magáénak tudja majd ezt a keren- gőt. Megint újakkal né­pesedik be a kert. A bio­lógiaórákon beszélni, ta­nítani fognak a kincseim, szeretett bokraim, fáim, virágaim. Addig megpró­bálok vigyázni rá. 81 éves vagyok. Már csak az emeleti folyosó ablaká­ból tekintek ide. Mert jönnek a hidegek, közelít a tél' F. P. J. EGYSÉGES EURÓPAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ KELL! „A védett értékek megmentése igazából a szülőkön és a pedagógusokon múlik...” Az év rangos eseménye volt Bács- Kiskunban az Európai Nemzeti Parkok és Természetvédelmi Terü­letek Szövetségének konferenciája. A fő téma: a környezetbarát nevelés volt. A Petőfi Népe kérdéseire — egy felső-kiskunsági kutatószállá­son — dr. Hans Bibelriether, a szer­vezet főtitkára válaszolt. — Mit tehet a szervezetük azért, hogy minél több gyermek és Ifjú átél­hesse a természetjárás örömét, hogy rá tudjon csodálkozni a védett, a rej­tett értékekre, hogy vigyázzon rájuk ? — Az európai szövetség a ma­gyarországi közgyűlésen kinyilvá­nította: a rezervátumok őrzésével egyenrangúnak tekinti a környe­zet- és természetvédelmi nevelés fontosságát. Nem tartjuk korsze­rűnek és előrevivőnek azt a szemlé­letet, ami azt szolgálja, hogy tájvé­delmi körzetek el legyenek zarva az emberektől. A konferenciánkon — amelyen angol, francia, német, holland, finn és magyar kísérletek­ről adtak számot az animátorok — egységes vélemény fogalmazó­dott meg: minél több fiatalt kell meghívni — színvonalas foglalko­zásokat kínálva — a természetbe. A bevételeinket, az állami támoga­tásokat úgy kell átcsoportosítani, hogy fel tudjanak készülni a töme­gek fogadására. Tehát a kímélő, a zöld-turizmus segítése alapvető cél. A világ legvonzóbb auditóriu­ma — a közvetlen tapasztalat — valódi élményt kínál... — Az, hogy ezt a témát csak most tűzték napirendre, arra utal: nem mindenütt fogadták még el ezt az elvet.., — Amikor egy természetvédelmi ^intézmény megalakul — és tudjuk, äz európai rezervátumok nem te­kinthetnek vissza nagy múltra — érthető, hogy a legelső feladat a szi­• Fiatalok a pusztán. A természetvédelmi táborokban elég idő van, hogy a tanulók rácsodálkozhassanak a natura titkaira. gorú védelem megszervezése. A bir­tokbavétel időszaka nem nagyon kedvez a vendégfogadásnak. A költségvetésekben elsősorban az alaplétesitményekre hagynak jóvá összegeket. A kutatás, a fölmérés, az őrzés a legfontosabb. Akkor les? nagy korú egy szervezet, ha a látoga­tók sokaságat képes befogadni. Na­gyon büszkék vagyunk a Kiskunsá­gi Nemzeti Park pedagógiai mun­kájára. Példa értékű, amit a fülöp­házi oktatási központban láttunk. Az más kérdés: itt önöknél is érzé­kelhető az oktatási és környezetvé­delmi tárcák közötti feszültség. Az egész világon probléma a világos feladatmeghatarozás, a nemzeti parkok és az iskolák között. Annyi világos: a biológiai szertár és a tan­óra nem igazán alkalmas arra, hogy a természetes világot, a maga komplexitásában élje át valaki. At- futniegy réten mégsemmi; napokig. hetekig ott kell élni, hogy felfedezze valaki az igazi titkokat. A táboro­zásokhoz a különböző vizsgálatok elvégzéséhez sok pénz kell: a szállás, az ellátás, az utazás költséges. Ha a kormányok valóban a jövőért dol­goznak: áldozniuk kell az infra­struktúrára, fejlesztésre a nemzeti parkokban. Ha megfelelő épülete­ink vannak, könnyebben találunk vállalkozókat a vendéglátáshoz. De szükséges, hogy legyen végre egy egységes európai nevelési koncep­ció. Országonként változó elemek­kel, de lényegében az egész konti­nensen egységes. Be kell látnunk: tarthatunk egységenként több száz kutyás, puskás őrt, a védett értékek megmentése igazából a szülőkön és a pedagógusokon múlik. Ők közve­títhetik csak a természetbarát szem­léletet. Nekik is segítséget szeretne nyújtani a szervezetünk. Farkas P. József Az Európai Közösség „Tempus” programjának keretében nyugat-euró­pai országok nyújtanak segítséget ke­let-európai országoknak a felsőoktatás fejlesztése és a kapcsolatok bővítése te­rén. Elsőséget élveznek a nyelvi, a kör­nyezetvédelmi és a menedzsmentképzé­sek. E tartalmas terv keretében az EL­TE és a BME szervezésében nemzetkö­zi környezetvédelmi tanfolyamot indí­tanak. A tanfolyam célja, olyan, „mes­ter” fokozattal rendelkező környezet­védelmi szakemberek kibocsájtása, akik európai elismerésben részesülnek, emellett a magyar igényeknek is megfe­lelnek. Öt neves külhoni egyetem rész­vétele járul hozzá a 12 hónapos poszt­graduális tanfolyam sikeréhez. A tan­folyam 1992. januárjában indul: első­sorban természettudományos és mű­szaki képzettségű, egyetemi diplomával rendelkező szakemberek jelentkezését várják. A tanfolyam díja 100 USD- nak megfelelő magyar forint; a részt­vevőknek tíz, egyenként 1000 dollár értékű ösztöndíjat ítélnek oda. Je­lentkezni még lehet: dr. Széchy Gá­bor tanfolyamigazgatónál (BME ké­miai technológiai tanszék, telefon: 181-2755) Az oldalt összeállította: Farkas P. József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom