Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

2. oldal, 1991. szeptember 28. PETŐFI NÉPE A közmeghallgatás (érdeklődés híján) elmaradt EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN (Folytatás az I. oldalról) Dr. Romhányi Éva pénzügyi osz­tályvezető bevezetőjében kiemelte, hogy a számok alapján viszonylag kedvező kép alakulhat ki az első féléves gazdálkodásról. Ez részben az óvatos tervezésnek, a kiadások megfontolt teljesítésének köszön­hető, másrészt annak, hogy a ter­vezett bevételek az időarányosnál nagyobb mértékben folytak be, ez a többlet azonban a második félév­ben kiegyensúlyozódik. Egyéb, nem kalkulált kamat- és privatizá­ciós bevételek viszont tényleges többletet jelentenek, amelyek fel- használására egy másik téma tár­gyalásakor, illetőleg a III. negyed­év végén tesznek javaslatot. S bár a megyei önkormányzatnak nincs elosztó szerepe, s ehhez pénze, de felelős a megyéért, s elsősorban a térségi fejlesztésekben igyekszik minden módon támogatni a tele­püléseket. A beszámolót a testület elfogadta. A Világkiállítással összefüggő megyei _ koncepcióhoz az előter­jesztő Éber András szakbizottsági elnök annyi kiegészítést fűzött utalva a végleges parlamenti dön­tés körüli bizonytalanságra is —, hogy úgy és annyiban tartja szük­ségesnek a vázolt elképzelés kap- • csolódását a Világkiállításhoz, amennyiben az egy országos ese­mény részeként, külföldi vagy ha­zai tőkebevonással, vállalkozói alapon, s nem az önkormányzatok finanszírozásában, megvalósulhat. S ha a Világkiállítás elmaradna, akkor is legyen a kialakítandó ter­vezet hasznos és kivitelezhető Bács-Kiskun megye számára. Az előkészítésben azonban minden­képpen szerepet kell vállalniuk a helyi önkormányzatoknak csak­úgy, mint a megyeinek is. A tájé­koztatót a közgyűlés jóváhagyta. Bács-Kiskun megye foglalkoz­tatási helyzetéről, a munkanélküli­ség alakulásáról, kezeléséről már ismertettük előzetesen lapunkban az elkészült anyagot. A cseppet sem biztató képet a legutóbbi hó­nap számai drasztikusan tovább rontották. Immár 20 ezer a megyé­ben regisztrált munkanélküli (au­gusztus végére 16 300 volt), s ebből 1322 a pályakezdő (egy hónapja 843 volt). Tíz százalék fölött van a munkanélküli ráta Kiskőrös, Bácsalmás, Kunszentmiklós és Ti- szakécske körzetében. Egy kedve­ző tényt is említett dr. Feleky Pál, a megyei munkaügyi központ ve­zetője: megemelték a munkahely- teremtésre, átképzésre Bács- Kiskunnak szánt összeget, s így most erre a célra további 60 millió forint áll rendelkezésre. A témával — a várható törvény- módosítással összefüggésben is — többen hozzászóltak. A közgyűlés tagjain kívül szót kapott Nagy At­tila országgyűlési képviselő, aki a hosszú távon fennmaradó munka- nélküliség kezelésére új módszerek szükségességét hangsúlyozta, s a probléma veszélyeire hívta fel a fi­gyelmet — tekintettel a bűnözés helyzetének alakulására — dr. Ko­csis Attila megyei rendőrfőkapi­tány is. Hozzászólásaikra később visszatérünk. Újabb témaként, de nem a hiva­talos napirend részeként került szóba a kecskeméti közgyűlés által már megtárgyalt megállapodáster­vezet a megyei jogú város és Bács- Kiskun megye önkormányzata kö­zött. Mer ász József kecskeméti polgármester felszólalását követő­en a megyei közgyűlés úgy döntött, hogy következő ülésén tűzi napi­rendre a javaslatot, miután azt a szakbizottságokban is megvitat­ják. A megyei közgyűlés ezután ki­tüntetést alapított, alapítványokat hozott létre, elfogadta a megyei önkormányzati hivatal működési szabályzatát, s döntött Bács- Kiskun megye jelképeiről, a zász­lóról, a címerről és a pecsétről. Dr. Balogh László alelnök ismertette, honnan származnak a történelmi motívumok, amelyekből Orosz István grafikusművész alkotta meg az új jelképeket. (A témáról cikket és képet is közlünk lapunkban.) A testület egyetértő döntése után közmeghallgatás következett — volna. Bár a sajtóban többször is megjelent a hír, nem volt hozzá­szóló. y Új fejezetet jelent a közös fellépés Közös szándéklevélben fordult Magyarország, Lengyelország és Cseh-Szlová- kia munkaügyi minisztere az Európai Közösséghez. Ebben együttesen az európai munkaerőpiachoz való igazodást szorgalmazzák. A szándéklevelet pénteken var­sói tárgyalása zárásaként írta alá a három miniszter. Új fejezetet jelent közös fellépés a három ország Európába integrálódásában - mondotta Kiss Gyula munkaügyi miniszter a tárgyalásokról hazaérkezve pénteken este a Ferihegyi repülőtéren. Megállapodtak a három ország munkaügyi együttműködésének főbb elveiről, illetve a munkaerő-áramlás szabályozásáról. Ezt úgy kell megoldani, hogy maxi­málisan tiszteletben tartsák egymás gazdasági, munkaerőpiaci érdekeit, kiküszö­böljék az illegális, feketemunkát. Kiskunfélegyházán kiállt a képviselő-testület a tanyai iskolák mellett (Folytatás az I. oldalról) Számos, a város oktatását érintő kérdésben viszont dűlőre tudtak jutni. Zárt ülésen Vidéki Imrét ne­vezték ki öt tanévre a Darvas Jó­zsef Általános Iskola igazgatójá­nak, míg Kissné Kovács Ilona hatá­rozatlan időre lett az alsófokú in­tézmények gazdasági hivatalveze­tője. A többletfeladatok támogatá­sára elkülönített l millió forintos alapból még meglévő 976 ezer fo­rintból öt általános iskola részesül: a Dózsa György és a Petőfi számí­tástechnikai fejlesztésre, a zeneis­kola ütőshangszerek vásárlására, a Batthyány a kerámiaszakkör tá­mogatására. míg a József Attila sportudvarának kialakítására ka­pott támogatást. Utóbbi 400 ezer forintot, melynek elosztására Osz- topáni Mihálynak alternatív javas­lata volt: inkább az iskolai számí­tástechnikai laborok fejlesztésére fordítsák ezt az összeget, amit azonban képviselőtársai nem sza­vaztak meg. Az egész határozat elfogadásához 14 igenre volt szük­ség, de első nekifutásra csak 13 jött össze. Ficsór József polgármester új szavazást rendelt el, mire össze­jött a rendeletalkotáshoz szüksé­ges 14 voks. A költségvetést érintő módosítással többek között lehe­tőség nyílik még a bankfalusi isko­la tornatermének, az Aranyhegyi lakótelep és a Molnártelep vízveze­tékhálózatának, valamint egy 50 fős szociális otthon terveinek elké­szítésére. A képviselők tájékoztatót fo­gadtak el az 1991/92-es beiskolázá­sokról, az iskolarendszerű nyelv- oktatásról és a kihelyezett tagoza­tú főiskolai képzés lehetőségeiről. Utóbbinál a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanító vagy tanárképző speciális nyelvi tagoza­ta, valamint a szolnoki kereskedel­mi és vendéglátóipari főiskola ki­helyezett ügynök-, vendéglátó­ipari és háztartási gazdálkodó kép­zése jött szóba. A tájékoztatóból megtudtuk, hogy a Móra Ferenc Gimnázium­ban nem tervezik a hagyományos négyosztályos forma megváltozta­tását, a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolának viszont könnyen lehet, újra profilt kell vál­tania, hiszen erre a tanévre mind­össze 59 tanuló iratkozott be, az osztályokat csak a megengedett al­só létszámhatárokkal tudták indí­tani. Igen alacsony a tanulói lét­szám négy tanyasi iskolában is (Dózsa 9. Halesz 16, Aranyhegy 17, Izsáki út 15 tanuló), a képvise­lők ettől függetlenül, szinte egyön­tetűen a tanyasi iskolák megőrzése mellett álltak ki. M. Gy. A rádióban megállt az óra... A rádióban „megállt az óra”. Gombár Csaba elnök fölfüggesz­tette azokat a fölmentő és kinevező döntéseit, amelyeket a Magyar Rádió struktúrájának korszerűsí­tése keretében október 1-jei ha­tállyal kellett volna meghoznia. (A sajátos autonómiával működő Kossuth, Petőfi és Bartók adók élére - az eddigi megbízottak he­lyett — kinevezett vezetők kerül­tek volna.) Az elnök lépése előz­ményeiről és okairól pénteken dél­ben adott tájékoztatást. „Két levelet kaptam csütörtö­kön a miniszterelnök úrtól” — kezdte Gombár Csaba. Antall Jó­zsef az egyikben azt közölte, hogy bármilyen, a rádió szervezetében tervezett változtatás jogszerűtlen, ezért semmis, érvénytelen. Mind­ezt a rádió és a televízió felügyele­téről szóló jogszabályra hivatkoz­va közli, amely ugyanis a kormány jóváhagyását teszi szükségessé az intézmények működési szabályza­tának elfogadásához. A másik le­vél arról tájékoztatta a rádió elnö­két, hogy a kormány ismét alelnö- kök kinevezésére tett javaslatot a köztársasági elnöknek. „Nem vitatom a miniszterelnök jogát arra, hogy alelnökök kineve­zésére tegyen javaslatot” — fejtette ki álláspontját az elnök, ám hozzá­tette: a rádió szervezetének re­formját akadályozó levelet durva beavatkozásnak tartom az intéz­mény életébe. Gombár Csabának akadnak fenntartásai az alelnökök kinevezésével kapcsolatban is, ugyanis csak két olyan posztot lát az intézmény felső vezetésében, melyek jelenleg ellátatlanok. Szük­ség lenne „főintendánsra”, aki a különböző csatornák, adók prog­ramjainak koordinálásáért felelős, illetve a rádiós háttérintézmények (gazdálkodás, műszak, vállalko­zás) felügyeletére. Számításba véve azonban, hogy az utóbbi feladatot megbízottként már ellátja valaki, három alelnök kinevezése esetén az elnök csak egyikőjüknek tud majd munkát adni, a másik kettő­nek a „szinekúra” marad. Gombár Csaba emlékeztetett: a rádió elnöki posztját azért vál­lalta el, mert a pártoktól függet­len intézmény kialakításában bí­zott. A történtek tanulságát most azonban úgy szűrte le, hogy az MDF egyedül tevékeny­kedett. A párt lépései előtt nem­hogy a köztársasági elnökkel vagy a rádió vezetőjével, de még saját koalíciós partnereivel sem konzultált. A döntések így in­kább pártdöntéseknek, mint kor­mánydöntéseknek nevezhetőek — mondta. (MTI) FULOPSZALLAS A rendőrségen bejelentették a népgyűlést (Folytatás az 1. oldalról) lenlegi testület döntéseiben a falu lakó­inak akaratát figyelmen kívül hagyja (iskolaügy), egyes képviselők a tiltako­zó 900 aláírót, a 120 fős szülői értekez­leten résztvevőket „lecsőcselékezi”, törvénysértő módon hoznak döntése­ket, a falu akarata fölé helyezik saját akaratukat.” Már a meghívók kihor­dásának napján az MDF és a FKgP helyi szervezete „Veszélyben a demok­rácia" címmel röplapot szórt a község­ben. S arra buzdította a helybelieket, hogy ne vegyenek részt a népgyülésen. Mint írják, a régi rendszer hívei vissza akarják szerezni a hatalmat, s már nemcsak az iskoláról, hanem a falu jö­vőjéről van szó. Véleményük szerint a népgyűlés célja és indokolása alkot­mány- és törvényellenes. Amint azt a kiskőrösi rendőrkapi­tányságtól megtudtuk, a szervezőktől megkapták a népgyülés bejelentését, s azt tudomásul vették. (bcncze) JUGOSZLÁVIAI BELHÁBORÚ Már csak a királyban bíznak? Magányomat csak a zsebrádiómban óránként felolvasott hírek szakítják meg. Immár egy hete élvezem az anyaország vendégszeretetét, ami egy olcsó kis albér­leti szobából, némi vajaskifliből, és sze­rény kifőzdéi ebédekből áll. De mi több is kell egy magamfajta hadkötelesnek, aki mégsem érzi, hogy kötelessége lenne egy őrült szerb bankár rögeszméje nyo­mán hadba vonulni, megalomán elkép­zelésekért. Horvátországban a Jugoszláv Nép­hadsereg, amely immár többnyire csak szerb katonákból áll, döntő rohamra in­dult. Úgy tűnik, végezni akarnak a szá­mukra is kínossá fajult belháború hor­vátországi részével, hogy aztán Bosznia- Hercegovinára vethessék magukat, ké­sőbb pedig Macedóniára. Ugye már is­mert a módszer. Először a Szudéta- vidék, majd az Anschluss, kisvártatva pedig a lengyel hadjárat. Nos, a módsze­rek és az érvek sem különbek. A kivá­lasztott nemzet állandó veszélyeztetettsé­ge, a történelmi határok, az élettér fogal­mának teljes kiaknázása, csupa ismert dolog Európa számára. És mégis tétová­zik, tanácskozik, megfigyelőket küld, ri- mánkodik, érvel. Ugyan kinek, minek? A bolsevizmus soha sem zavartatta ma­gát a közvélemény hangjától, emberi jo­goktól és hasonló gyerekes dolgoktól. Számára csak a páncélosok, a tüzérségi és a légierő száma volt a mérvadó ahhoz, hogy meddig, és mi jogon menjen el. A félelem érthető. Egyik nemzet sem kíván belebonyolódni a szerb—horvát háborúba, sem mint közvetlen, de mint közvetett résztvevő sem. Magyarország a Bácskában élő honfitársait félti a bosszú­tól, de így vannak az albánok, az ola­szok, a bolgárok is. A világ még mindég nem fogja fel, hogy minden bonyodalom egyetlen ember nevéhez fűződik. Mióta 1987-ben Slobodan Milosevics hatalom­ra került, Szerbiában, de egész Jugoszlá­viában is, úrrá lett a félelem, a bizonyta­lanság és mindaz, amit a szovjet ember érezhetett a Sztálin-féle „jólét” éveiben. Miféle nép az, amelynek csak ellenségei vannak: Ausztria, Magyarország, Bulgá­ria, Albánia, Busch és Kohl, Genscher és Mock, Antall és Ramiz Alia ..,? Itt vala­mi nincs rendben. Pedig a szerb nép józa­nabbik fele nem így gondolkodik. Van­nak ugyan az ellenzék soraiban is szélső­ségesek, mint pl. Paroski, vagy Sesely urak, akik a gyors karrier érdekében lo­vagolták meg a nacionalizmus vesszőpa­ripáját. De itt van Vük Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezére, aki a szocialisták legfőbb riválisának te­kinthető. Józan és megfontolt politikus­nak tartom magyar létemre, aki Vaclav Havelhez hasonlóan, íróból lett politi­kus. Mindazonáltal, hogy kígyót-békát mondtak rá a választások előtt, most ő az egyetlen, aki a háborúskodás befejezé­sére szólít fel mindenkit, és tárgyalni kí­ván a kisebbségek képviselőivel, szót akar érteni velük. Ő az, aki október 9-én Karagyorgyevity trónörököst hazavárja, aki Mihály román királyhoz hasonlóan, európai módon kívánja megoldani e sze­rencsétlen ország gondjait. Remélhetőleg, az elkövetkező hóna­pok eseményei nyomán, Alekszandar Karagyorgyevity herceg ugyanolyan sze­repet tölt majd be Szerbia és Jugoszlávia életében, mint annak idején Károly spa­nyol király a fasiszták és szocialisták ki- bekítésekor. Egy Vajdaságból menekült magyar újságíró Nem kell a műtrágya Némi megnyugvás után izgalmat is hozott a Kiskunsági Gabona- és Ipari- növény-termelők Választmányának minapi ülése. Az előbbit az immáron befejeződött aratás adatai jelentették, melyek szerint az idei búzaterület mint­egy 15 százalékkal volt kevesebb, mint a tavalyi. Éppen ezért javasolja például a választmány, hogy a búza vetésterü­lete az idén ne csökkenjék jelentősen. Az is megnyugtató, hogy a gabona­kérdést nagyobb feszültség nélkül vé­szelte át a térség. A Viktória Első Ma­gyar Gabona Rt. képviselője megerősí­tette, hogy a gabona árának hatvan százalékát még c hónapban kifizetik, és a megegyezések szerint a többivel sem maradnak adósok év vége után. A ku­korica felvásárlási árát előreláthatóan a minimálár — 6400 forint tonnánként — körül határozza meg az rt. Személyi változásról is beszámoltak: az rt. új elnök vezérigazgatója, Babinszki Já­nos, az eddigi műszaki igazgató lett. A közeli és távolabbi jövőről hang­zottak el az izgalmasabb dolgok. Pél­dául az, hogy a termelők a megrendelt alapműtrágya 93 százalékát vissza­mondták. Aztán az, hogy a növény­olajipar ígérete szerint a napraforgó átvételi ára megmarad 1400 forint ton­nánként, de ennek 16 százalékát fizetik ki szeptemberben, a többit az év végéig. A szakemberek gondjaik között a ter­melési bizonytalanságot, a vetőmag­visszafogásokat, az élelmiszer-ipari vállalatok elhúzódó privatizációját em­lítettek meg. G. E. A hadsereg vegyi fegyverekkel is támad (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai szenátus külügyi bizottságának vezető tagjai pénte­ken Stipe Mesiccsel, Jugoszlávia — immár névleges — államelnö­kével találkoznak Washingtonban. A horvát politikus többek kö­zött tájékoztatja majd őket arról, hogy a szerb vezetésű jugoszláv hadsereg már ismételten vegyi fegyvert is bevetett a horvátok ellen. Mesic telefonon fordult az amerikai törvényhozókhoz, akik azonnal meghívták Washingtonba. A The Washington Times érte­sülése szerint Mesic már előzetesen közölte: a jugoszláv hadsereg Petrenyénél és Vinkovcinál vetett be vegyi lövedékeket, amelyek halált okozó mérgesgázokat: tamunt, szománt és foszgént tartal­maztak. A lap szenátusi forrásai szerint Mesic arról is tájékoztatást ad majd, milyen szerepet játszott Jugoszlávia a 80-as évek elején Irak vegyifegyver-iparának kiépítésében. Grúzia a polgárháború előtt A grúz nemzeti gárda parancsnoka szerint hatvan halálos áldo­zata van annak a támadásnak, amelyet a Zviad Gamszahurdia elnökhöz hű erők hajtottak végre péntekre virradóra a gárda egyik bázisa ellen — jelentette pénteken a TASZSZ hírügynökség. Ugya­nakkor a tbiliszi központi kórház illetékese az AFP hírszolgálati iroda kérdésére nem tudta megerősíteni, hogy a kórházba az éjsza­ka folyamán sebesülteket szállítottak volna. A grúz rádió péntek reggel azt jelentette, hogy bár az elnöki erők támadást intéztek a Tbiliszi egyik külvárosában levő Savnabada bázis ellen, tüzpárbaj- ra nem került sor. Az ellenzéki nemzeti gárda parancsnoka szerint a támaszpont el­leni támadás helyi idő szerint éjjel kettő és három óra között történt. A TASZSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy a harcokban legalább hat­van fiatal, fegyvertelen gárdista vesztette életét. Gamszahurdia elnök egyébként csütörtök esti tévé-beszédében kijelentette: a kormányzat mindent megtesz, hogy véget vessen a válságnak, ugyanakkor arra figyelmeztette Grúzia lakosságát, hogy „komoly következményekkel” járhat, ha a hetek óta tartó zavargások folytatódnak. Az elnök közölte, hogy ő és a kormány a következményekért elhárítja magáról a felelősséget. Kelet-Európa még várhat John Major brit miniszterelnök szerint közös piaci uniószerző­dések nem zárhatják el az utat a kelet-európai országok későbbi csatlakozása előtt. De azt is hozzátette, hogy a kelet-európai orszá­gok akkor lehetnének EK-tagok, ha erre gazdaságuk megérik, vágyik — mint mondta — „sok év múlva”. Kelet-Európa bevoná­sát az európai politikai, gazdasági és biztonsági életet megváltozta­tó ritka történelmi lehetőségnek nevezte, amely egy évszázadban csak egyszer adódik. Kelet-Európába egyes szovjet tagköztársasá­gok is beletartoznak — mondta. Határfélelmek Szlovákiában Pavol Demes, a szlovák külkapcsölatok minisztere hivatalába kérette Boros Jenő pozsonyi magyar főkonzult. A péntek, délelőtt lezajlott találkozón a miniszter hangot adott aggodalmának egyes magyar kormánytényezők, köztük Antall József miniszterelnök olyan kijelentései miatt, amelyek szlovák értelmezés szerint Csehszlovákia szétválása esetén a csehszlovák—magyar határ reví­ziójára irányuló esetleges magyar szándékra utalnak. A magyar főkonzul leszögezte: — Az Antall József vezette magyar kormány demokratikus jellegénél fogva elismeri és tiszte­letben tartja a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta határok­kal kapcsolatos fejezeteit, és elutasítja a külső és belső határok erőszakos megváltoztatását. Kolumbiai bérgyilkos rendőrkézen Az amerikai hatóságok csütörtökre virradó éjjel elfogták New Yorkban az egyik legveszélyesebb kolumbiai bérgyilkost. A kábí­tószer elleni harccal foglalkozó hivatal NewYork-i irodájának vezetője szerint feltehető, hogy a kolumbiai férfi merényletet akart elkövetni az ENSZ közgyűlésére érkezett vezetők közül valaki ellen. Az őrizetbe vett kolumbiai, Dandeny Munoz-Mosquera a ko­lumbiai kábítószer-maffia alkalmazásában állt. A dél-amerikai ország rendőrségének nyilvántartása szerint 40 kolumbiai rendőr­tisztet, bírót, illetve más hivatalos személyiséget gyilkolt már meg, 12 gépkocsit robbantott fel és ő ölte meg 1989 augusztusában Luis Carlos Galan-Sarmiento kolumbiai elnökjelöltet. Kormányalakítási tárgyalások Romániában Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az államfő és a pártvezetők délelőtti találkozójáról nyilatkozatot adott a bukaresti rádió ma­gyar adásának. A délelőtti konzultáción Ion Iliescu közölte, hogy a sürgető kormányalakítás első lépése a miniszterelnök személyének kijelölé­se, s a pártok elnökeivel külön-külön tartandó délutáni találkozó­inak már ez lesz a témája. Domokos Géza ezt a bejelentést fontosnak nevezte, mivel meg­nyugtatta afelől, hogy Petre Roman lemondása végleges. Mint mondotta, az utolsó pillanatban is gyanakodott, hogy csupán a kulisszák mögötti játékról van szó, és egyáltalán nem volt biztos benne, hogy a hatalom megválik Petre Romántól. Iliescu felvetette, hogy az új miniszterelnök olyan személyiség lehet, aki nem tagja a pártok vezetőségének, esetleg pártonkívüli, de megvan a kellő felkészültsége és tekintélye e funkció betöltésére. Az RMDSZ és a Nemzeti Konvenció a Demokrácia Megteremté­séért elnevezésű ellenzéki egyeztető fórumban tömörülő négy má­sik parlamenti ellenzéki párt egy teljesen független személyiséget, egy szakértőt szeretne a kormány élére. Az RMDSZ egyelőre még nem döntött, hogy ki mellett álljon ki. A szövetség elnöksége szombaton Kolózsvárott ül össze, hogy megvitassa, kit támogasson kormányfőnek, és hogy az RMDSZ egyáltalán igényt tart-e arra, hogy részt vegyen a kormányban. * Magyarok a Himaláján Szép magyar siker született az indiai Garhéval Himalájában. A magyar hegymászó expedíció két tagja, Dékány Péter és Ozs- váth Attila új útvonalon elérték a Thalay Sagar 6904 méter magas csúcsot. A hat napig tartó mászásra az északi falnál került sor, ott korábban számos külföldi expedíció sikertelenül próbálkozott. Az expedíció mind az öt tagja egészségesen visszatért Delhibe. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom