Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

4. oldal, 1991. szeptember 26. PETŐFI NÉPE TISZTELT SZERKESZTŐSÉG Belgiumi válasz riportunkra Az Attila Tours védelmében 1991. augusztus 17-én, szomba­ton, az önök lapjában megjelent egy olvasói levél, mely cégünket igen kedvezőtlen színben tünteti fel. Kérem, tegye lehetővé, hogy az olvasók objektív tájékoztatása ér­dekében ez a válasz megjelenhes­sen az önök nagyrabecsült lapjá­ban. Előrebocsátom, hogy nem szándékozom kétségbe vonni a le­vélíró, Varga László történetét, hisz ő azt írta, amit tapasztalt. Sok múlik viszont azon, hogy egy ta­pasztalatot milyen beállításban szerepeltet az írója. Kétségtelen, hogy ezen az úton sok műszaki hiba történt, így a kérdés az, hogy mi múlott az utazási irodán és mennyiben hibás a szerencsétlen véletlenek egybeesése. Az autóbusz, ez a 14 éves I karus, egy héttel az indulás előtt lett fel­újítva. A motor 200 ezer forint volt, a karosszériát a Volán XIII. kerü­let Béke téri üzemében javították, ahol 260 ezer forintot fizettünk, azaz közel félmilliót költöttünk rá, így nem értem a „sokat tapasztalt utastársnő” megjegyzését a würz- burgi emelkedőről. Ezt a buszt az­óta is kéthetenként küldjük Lon­donba, és minden további hiba nél­kül működik. Ami a csomagteret és az üzemanyagot illeti, olvasójuk­nak igaza van, Magyarországon ol­csóbb tankolni, mint bárhol Nyu- gat-Európában. Főleg akkor, ha az Attila Tours egy 10 napos londoni túrát oda-vissza, kompátkeléssel együtt, 8000 forinttól — szezontól függően (+ 13 nap/fő szállodai el­helyezés, fürdőszobás szobákban London belvárosában) — értékesít a mai árviszonyok mellett. Sajnos, ebből nem telik minden luxussal felszerelt autóbuszra, amit kedves utasunk az idei Utazás ’91 -en nem is láthatott, mert nem volt kiállítva. Amit az egészből nem értek, hogy az utasnak mennyiben van dolga az autóbusz üzemanyag-tartályaival, főleg mert az autóbusz végén négy ülés hiányzik, ahova csomagokat helyezünk. Különben is 500 liter üzemanyag bevitele Németország­ba legális, így egyáltalán semmi fél­nivalónk a német rendőrségtől. Egy hűtővízcső eltörése nem egy elháríthatatlan hiba és nem is vett igénybe olyan hosszú időt, hogy ezért extra ellátást kellett volna ad­nunk akkor, amikor mindenkit fi­gyelmeztetünk, hogy a 30 órás útra hozzon magával elegendő élelmet és innivalót. Az utazási irodától az első pár órában ebédet követelni legalábbis furcsa hozzáállásra vall. A telefonszámokra vonatkozó ki­tételt nem értem, lévén, hogy az autóbusz tele van prospektusaink­kal és részvételi jegyeinkkel, ame­lyeken úgy az angol, mint a ma­gyar telefonszámok megtalálha­tók. Sajnos, úttévesztés előfordul még velem is, pedig már jó pár éve járom ezt az utat. A kikötői megbí­zott viselkedéséről csak az utasok­tól értesültem, de ez a kolléga az­óta már nem dolgozik a cégnél. Ezek után utasaink 10 kellemes napot töltöttek Londonban, hi­szen bárkit megkérdeztem, úgy a programról, mint a szállásról, min­denki felső fokon nyilatkozott. Cé­günk extra ingyenes kirándulással és magasabb kategóriájú szálloda biztosításával igyekezett kárpótol­ni utasainkat, legtöbbjük legna­gyobb megelégedésére. Sajnos, a visszaút sem sikerült jobban. Németország közepén egy dupla defekttel kezdődött, majd mikor 4000 márkáért a kollégáim új gumikat vettek, pár kilométer után az új gumi futófelülete kör­ben levált. Ez a gumi azóta nem­zetközi per tárgya. Este ötkor közölték a pesti irodával a szállás és étteremigé­nyüket az utasok, majd 4 órás keresés után sem találtak szállást több mint 40 embernek, csak egy éttermet, ahol megvacsoráz­hattak. Mivel a gépkocsivezetők a náluk lévő pénzt gumira köl­tötték, így nem volt fedezetük vacsorára és szállásra. Ugyan az egyik utastárs felajánlotta, hogy a hitelkártyáját felhasználhatjuk erre a célra, de ezt néhány em­ber visszautasította, így kényte­len voltam kocsiba ülni este fél 7-kor és Passauig felautózni a pénzzel, ami a vacsorát és a szállást fedezte volna. Útközben értesültem róla, hogy a busz két utas hátrahagyásával tovább­ment Budapest felé. Kifizettem Passauban a vacsorát (1400 DEM), majd rövid pihenő után a két hátrahagyott utassal haza­jöttünk. Összegzésül talán csak annyit, hogy a fent közölt árak mellett nemigen illik ránk a „nagy haszon reményében hazardírozó” jelző, és ez a „műszakilag pocsék állapotú autóbusz” azóta is járja útját, az utasok megelégedésére. Hat éve működik az Attila Tours, de ez az első panaszlevél. Munkánk bizo­nyítéka az idén elszállított több ezer utas és több száz köszönet. Bízom benne, hogy akik olcsón akarnak egy 10 napos gyönyörű utat Londonba, továbbra is meg­találnak bennünket. A zsarolás az igaz. Minden úton akad egy-két utas, aki igyekszik a többit az iroda ellen hangolni, és kártérítéssel, extra programok ki­csikarásával csökkenteni az utazá­si költséget. Ez már csak ilyen szakma. Tisztelettel: Ilosvay Péter az Attila Tours Nemzetközi Idegenforgalmi és Utazási Iroda Kft. igazgatója Belgiumból küldöm levelemet „A nemzet örök árvája című” újságcikk megjelenését követően. Az újság vé­letlenül a kezembe került. Borzák Tibor úr riportja szépen van megírva, de a riport leközlése alaposan feltételezett jogosultságát, ha a szerkesztőség leellenőrizte volna, nem adott volna egy oldalt sem erre a célra. Ezelőtt körülbelül két évvel a Szabad Föld című újságban már megjelent Mészáros Józsefről ugyan­ilyen riport, akkor a budapesti Hor- thy-lakásra tartott igényt a Fillér ut­cában. A riportot elolvashatnák, ha a Szabad Föld szerkesztőségével érintkezésbe lépnének, sőt a későbbi­ek folyamán láthatnák a Horthy Ist­ván özvegyétől érkezett és az újság­ban leközölt levél szövegét, amiből megérthetik, hogy a szerkesztőség fel­ült a szép történetnek akkor a Szabad Földnél, most a Petőfi Népénél. Röviden magamról azt írhatom, hogy 1956-ban hagytam el Budapes­tet, de mint gyerek, nagyon jól emlék­szem a kormányzó urra és családjára és nagyon sok újságcikket gyűjtöttem össze róluk, feltehetően olyan lelke­sen, mint Mészáros József mamája, amit a fia nem tudott megérteni és ebből beteges képzelőerővel kialakit maga körül a sajtó segítségével han­gulatot, vagy talán a személye körüli rejtelmeket származását illetően. Ezek után véleményem szerint a hatóságok az ő személye körüli esetet úgy kezelik, ahogy megilleti őt és ért­hető az is, hogy egy anya, aki tudja, ki a fia, vagyis Horthy István, nem válaszol egy képzelt, öncsinálta utód­nak, mert a saját fiának az életútját kiskorától közelről láthatta és tudott róla. Esetleges válaszukban bízva, remé­lem, a levelem nem zavarta meg Önö­ket a szerkesztőségi munka meneté­ben és észrevételem hasznosnak bizo­nyult. Maradok tisztelettel: Piánk G. Bel­gium, 4800., Vervieres Továbbra is várjuk Tisztelt Olvasóink leveleit, elsősorban olyan témakörökben, melyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Ugyanis szándékunk szerint a jövőben az eddigieknél is több olvasói levélnek adunk helyet lapunk hasábjain. Címünk: 6001 Kecskemét, Szabad­ság tér l/A. Egyidejűleg felhívjuk a kedves figyelmüket, hogy a Petőfi Népe mutációja, a Baja és Vidéke irodájába is küldhetnek leveleket. Az iroda címe: 6500 Baja, Szabadság utca 22. Telefon és telefax: 19/23- 974. Ugyanitt hirdetést is feladhatnak hétfőtől péntekig, naponta 12 —16 óra között. A kalocsai ÉRI állapota tovább romlott ri parkfenntartó szervezettel, a vá­rosi tanács költségvetési üzemével. Annak vezetője, Kozma Pál azon­nali szervezőmunkába kezdett és az év végére szakmai irányításuk és anyagi támogatásunk mellett elké­szítettük Kalocsa Városkert és Ér­sekkert kertészeti rekonstrukciós tervét. Az igényes dokumentációt átadtuk a város vezetőinek, az érsek úrnak azzal a szándékkal, hogy ere­jüknek megfelelően az abban java-^ sokakat valósítsák meg a lehető leg­rövidebb idő alatt. Az öt évre terve­zett (ütemezett) „beavatkozás” költsége becslés szerint évi 800-900 forintot vett volna igénybe. Akkori számításaink szerint a teljes kert eszmei értéke meghaladta a 3 milli­árd forintot. Az eltelt négy év alatt a „gazda” változott és a cikk alapján az ERI ál­lapota is jelentősen romlott. A ter­vekre kiadott pénzt—pénzünket - úgy látszik, kidobták a kalocsaiak. N agyon sajnáljuk. Igaz, hogy az ellá­tó szervezet (költségvetési üzem) át­szervezésével az érdekképviselet — egyesülésünk—is kiszorult a segíte­ni akarók köréből — ugyanis nem igénylik a városatyák a rendszeres kapcsolatot —, mi mégis érdeklő­déssel figyeljük a különleges törté­nelmi értékű ÉRI sorsát. Kérjük, szíveskedjék a cikk író­jához levelünket eljuttatni és aggó­dásunkat, valamint szakmai segítő szándékunkat nyilvánosságra hoz­ni. A cikk szerzőjének köszönjük figyelemfelkeltő írását, és bízunk abban, hogy rajtunk kívül mások, illetékesek is odafigyelnek. Kocsis Tibor igazgató, Kertészeti Egyesülés 99 mm ... az On kádja meghalt” Kezembe került lapjuk 1991. au­gusztus 17-ei száma, amelyben is­merősről kaptam információt. M. V. R. Hol vagy ÉRI? címmel a város és a megye legszebb parkjá­ról, a kalocsai Érsekkertről írt cik­ket, amely meghökkentett. A Kertészeti Egyesülés illetékes szakbizottsága 1987 tavaszán arra lett figyelmes, hogy az igen értékes fákkal beültetett Városkert (mert­hogy az ÉRI-t kettévágták: Város­kertre és Ersekkertre) egy része (az értékesebb) kétségbeejtő állapot­ban van! Az állományt betegségek és kártevők támadták meg, és túl azon, hogy azok végzetes pusztulá­sa elkerülhetetlen — ha nem kerül sor a beavatkozásra — még a tele­pülésen a növényi betegségek gó­cává is „előléphet”. Felvettük a kapcsolatot az akko­Azt hiszem, nem mindennapos eset történt velem. Szeretném örömömet megosztani önökkel. Három évvel ezelőtt építettünk egy szép családi házat. Régi álmunk teljesült ezzel. Egyik ismerősünknél beleszerettünk egy medenceformájú fürdőkádba, me­lyet Kecskeméten, Kis Tibor nevű kis­iparos készített. Valóban a fürdőszo­bánk lett a ház dísze, mutatós és prakti­kus volt benne minden. A műanyag kád speciális tisztítást igényel, nem szabad dörzsölni, súrolni. Mégis ez történt vele, s én kétségbeesett levelet írtam nekik, hogy miként tud­nák rendbe hozni. Válaszként a követ­kező levelet kaptam: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy az Ön kádja meghalt. A temetéséről, kérjük, hogy gondoskodjon. Vigaszta­lásul cégünk ajándékaként fogadjon el egy fürdőkádat. Előzetes forma- és színegyeztetés után telephelyünkön a kád átvehető.” Először azt hittem, hogy tréfáról van szó, ugyanis a szóban forgó kád ára 25 ezer forint, ami nem kis összeg! De nem tréfa volt, az ígéretet valóra váltották, s díjmentesen megkaptam az új kádat. Szükségesnek tartottam ezt önökkel közölni, hisz a mai anyagias világban nem ez a jellemző vonása az emberek­nek. Ezúton is köszönet illeti a vállalko­zót, s remélem, hogy ez a nemes gesztus egyre több újcéget is hasonlóéletszemlé- letre ösztönöz. Puha Lászlóné tanárnő, Kiskunhalas Kecskeméti kollégisták javasolják lapunknak A kecskeméti Bányai Júlia Középis­kolás Leánykollégiumban az 1991/92- es tanévre hét darab Petőfi Népe című újságot rendeltünk. (Az előfizetési nyugtát mellékelten megküldjük.) A hét darab nyereményszelvénnyel szeretnénk résztvevői lenni a meghirde­tett sorsolásnak. A kollégium diákjai körében a kérdőíveken véleményt kér­tünk arról, hogy milyen témákról ol­vasnának szívesen a lap bővülő hasáb­jain. Az összegzés az alábbi eredményt mutatja: 1. Pénz, vállalkozás, piac: 6 2. Hétvégi hasznos, vidám melléklet: 88 3. Nyugdijasmagazin: 4. Autósmagazin: 24 5. Család, otthon, szabadidő: 74 6. Környezetünk — természetvédelem: 29 7. Házunk tája: 12 8. Egy város egy oldal: 18 9. Fiatalok magazinja: 140 10. Egyéb: - szex, szerelem horoszkóp modern fodrászati tanácsok sztárok divat — orvosi ta­nácsok (Egy tanuló három helyre írhatta be a ne­vét.) Fest Miklósné igazgató PETŐFI NEPE IMI június 22.9. oldal HOKI M\ Mlkl.ÓS I \<)k\.l\ klshl Ml I KU II U tV A nemzet örök árvája lant ki vagyok, a/ ede- anyámhoz akarok menni P- lugáliáha A kovelscgekc fariam Mcgjcgve/lck I hogy tényleg én vagyok ihy-unoka. de jobb. 1 nem beszélek Amen» zudtam volna, lizer lonre is elítélhet né- 's F. hclveit aianlollak fel. • vonlunk élr hogy hevein kor pedig .• Ilor/.ik I ihor riportja még, hogy az öreg Mészáros­nak hereserve volt. a gyerek nem is lehetett tőle. Jelek a bőrön Mészáros mama 1981-ben halt meg. Magával vitte a tit­kot, ha volt egyáltalán titok A fiatal pár pedig a sublót fiók­jában régi újságokat talált, me­lyeknek lapjairól a Horthyak mosolyoglak Legtöbb kép a kis Istvánt"'--' • • • Tisztelt Olvasónk! Köszönjük észrevételeit a la­punkban korábban megjelent ri­portunk kapcsán. Hogy felültünk-e Mészáros úr történetének? Erről csak annyit, hogy ezek szerint szá­mos újságíró felült már, hiszen ed­dig legalább 11 újság foglalkozott az üggyel. Mi nem hagytuk abba. Tudomásunkra jutott, hogy egy szakember megvizsgálta Mészáros urat. Az eredményekről—ha birto­kunkba kerülnek — azonnal beszá­molunk olvasóinknak. (A szerk.) Gazdaképzés Jánoshalmán A jánoshalmi Mezőgazdasági Kö­zépfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet (korábban: Me­zőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet) kétéves előkészítő munka után beindította a „gazdaképzést” is a már működő gazd- asszonykepzés mellett. A gazdaosztályba 30 tanulót vettünk fel mezőgazdasági szakmunkás vagy 'szakközépiskolai előképzettséggel, zömmel Bács-Kiskun megyéből, de az ország több megyéjéből találhatók a beiskolázottak között. Képzési célkitűzésünk: az átalakuló mezőgazdaságban a kistermelés és a magángazdaságok fejlődéséhez a ter­melés egészét átfogó szakismeret nyúj­tása, olyan fiatalok képzése, akik kor­szerű ismeretanyaggal a kisüzemi me­zőgazdasági munkavégzéshez megfele­lő jártassággal, kezdeményező, újító és vállalkozói készséggel rendelkeznek. Felkészítünk az állattenyésztés, nö- vénytermesztés-kertgazdaság területén a legszükségesebb szakmai gyakorlati munkák végzésére. Minden tanuló szá­mára biztosítjuk a mezőgazdaságivon- tató-vezetői jogosítvány megszerzését, ívhegesztő betanított munkás bizonyít­ványt és a traktorra szerelt homlokra- kodógép-kezelői jogosítványt is, az alapvető mezőgazdasági gépek szerelé­séhez és javításához szükséges ismere­tek, fogások mellett. Nyelvtanulási és számítástechnikai ismereteket igény szerint tanítunk. A gyakorlati oktatás nagyobb része az intézet újonnan épült „mintafarm”­jában valósul meg, ahol három tanis­tállóban sertéstenyésztés, szarvasmar­hatartás, kisállattenyésztés (baromfi, nyúl) folyik, és ugyanitt található a sza­badföldi és hajtatásos kertészet is, a már adottságként korábban meglévő gépészeti tanműhelyek mellett. Sajnos, még csak 10 hektár szántófölddel ren­delkezünk. de igényünk 100 hektárra a Földművelésügyi Minisztériumban van. A gyakorlati foglalkozások jelen­tős része magángazdaságokban is fo­lyik, csoportos és naposi gyakorlat for­májában. A képzés egyéves, és mint korábban említettem, a beiskolázás feltétele mini­mum a mezőgazdasági jellegű szak­munkás-bizonyítvány megléte. Minden tanulónak kollégiumi elhelyezést bizto­sítunk. Az oktatási rend igazodik a kö­zépiskolához, vagyis az órarend szerin­ti oktatás június elején befejeződik, és ezt követi az összefüggő nyári gyakor­lat, majd szeptemberben a záróvizsga. A sikeresen vizsgázók „okleves gazda” végzettséggel hagyják itt intézetünket és kisárutermelőként, magángazdálko­dóként dolgozhatnak, vagy szakmai is­meretüknél fogva elhelyezkedhetnek mezőgazdasági nagyüzemekben is. Minden évben indítani akarunk ilyen egyéves képzési idejű gazdaosz­tályt, valamint a téli időszakban tanfo­lyamos formában felnőtteknek szerve­zünk úgynevezett gazdatanfolyamokat a tájkörzetnek és az egyéni igényeknek megfelelően. Győry János igazgató TÍZEN — TÍZEZRET SZERKESSZEN VELÜNK! Kérjük olvasóinkat, válasszon a megjelölt kilenc témából — legföl­jebb hármat —, jelölje meg aláhú­zással. Ha van ötlete, írja a kipon­tozott helyre, miről olvasna szíve­sen. A játékkal október hóra is elő­fizető olvasóink szerencséjéhez adunk esélyt! A kitöltött szelvény­nyel, ha visszaküldi, sorsoláson vesz részt. Tíz darab, egyenként tízezer forint értékű utalványt bízunk a szerencséjére! 1. Pénz, vállalkozás, piac 2. Hétvégi hasznos, vidám melléklet 3. Nyugdíjasmagazin 4. Autósmagazin 5. Család, otthon, szabadidő 6. Környezetünk — természetvédelem 7. Házunk tája 8. Egy város — egy oldal 9. Fiatalok magazinja 10. Egyéb:.................................................... Az ön javaslata! Kérjük, hogy az aláhúzással véleményezett szelvényt küldje be a Petőfi Népe szerkesztőségébe, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A NYERHET! TÍZEN — TÍZEZRET! Név:............................................................................. Lakcím:...................................................................... ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom