Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

1991. szeptember 24., 6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC JÓ TANÁCSOK A HIVATALBÓL Szó szerint ráfizetnek Az elmúlt negyven évben leszoktat­tak bennünket az önállóságról, Ma­gyarországon nincs hagyománya a vál­lalkozásnak. Nincs kitől átvennünk az üzlet fortélyait, megtanulnunk kemény törvényeit. Pedig most már nemcsak lehet, hanem az esetek nagy részében „muszáj” is vállalkozni: munkanélküli­ség helyett. Azaz, nálunk még jobbára nem a piac mozgatja a tőkét, hanem a kényszer. Aminek, túl a gazdasági buk­tatóin, az egyén számára is áldatlan következményei vannak. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) munkatársai gyakran tapasztalják, hogy a vállalkozók — akár kényszer­ből, akár ambícióból kezdik el —, nem mérik fel az általuk folytatott tevé­kenység iránti igényt. Forgalom hiá­nyában belebuknak vállalkozásukba. Dr. Fonyódi Lajosné, az APEH Adó­felügyelőség vezetőhelyettese másféle tapasztalatokról is beszámolhat. Neve­zetesen arról, hogy a vállalkozók nem kellőképpen ismerik a tevékenységük folytatásával kapcsolatos jogszabályo­kat sem. Erre aztán szó szerint ráfizet­nek. Melyek az adózással kapcsolatban leggyakrabban elkövetett hibák? Még mindig sokan nem tudják, hogy 1991. januártól egyéni vállalkozónak számít mindenki, akinek vállalkozói igazolvá­nya van (ha korábban kapta, akkor is). Igazolvány nélkül is ide sorolják a kis­iparost, a magánkereskedőt, a ma­gánpraxist folytató ügyvédet, a mező- gazdasági kistermelőt, ha éves bruttó árbevétele a kétmillió forintot megha­ladja és mindenkit, aki tevékenysége megjelölésével egyéni vállalkozónak bejelentkezik. A múlt év végéig a foly­tatott tevékenységgel volt összefüggés­ben, hogy a vállalkozót milyen kategó­riába sorolják. (Korábban tehát voltak vállalkozónak nem számító vállalko­zók is a hivatalos megkülönböztetés szerint.) Miért fontos tudni erről a változás­ról? Először is a bejelentési kötelezett­ség miatt. A vállalkozónak büntetés terhe mellett kötelessége az APEH-hez a polgármesteri hivatalhoz történt be­jelentkezéshez számított 15 napon be­lül bejelentkezni. Közölnie kell szemé­lyi és tevékenységének adatait. Jó len­ne, ha erre a polgármesteri hivatalok­ban figyelmeztetnék az ügyfeleket. A vállalkozó költségelszámolása, adó­bevallása, adózása is teljesen más. így például januártól az egyéni vállalkozó, tervező, vagy mezőgazdasági kisterme­lő is csak annyi költséget vonhat le adóalapjából, amennyit számlával iga­zolni tud. Jó tudni, hogy egy személynek csak egy adószáma van, akárhány tevékeny­séget folytat is, viszont az összes tevé­kenységet és ha van, az összes telephe­lyet köteles'az APEH-nek bejelenteni. Ugyancsak (15 napon belüli) bejelenté­si kötelezettség terhel a tevékenységben bekövetkezett mindenféle változást. Mindjárt a kezdet kezdetén meg kell határozni a vállalkozó „viszonyát” az áfához: választ-e (választhat-e) alanyi mentességet, ha nem, akkor az elszá­molásnak melyik módja mellett dönt? E kérdések tisztázása nélkül már az első értékesítéskor problémák adód­nak a számlázáskor. A tevékenységüket megszüntető vál­lalkozók kötelesek bejelenteni ezt a tényt az APEH-nek 15 napon belül, az adatokat tartalmazó bevallást 30 na­pon belül kell készíteni. Hitelfelvétel­hez, biztosítás kötéséhez, napközi térí­tési díj megállapításához, s más hason­ló esetekben jövedelemigazolásra van szükség. Aki ezt az APEH-től kényte­len kérni, annak fel kell készülnie rá, hogy a hivatal csak a bevallással lezárt időszakról és csak a bevallásban sze­replő adatokról ad igazolást. — almási — Agytréning (Tudósítónktól) A gomba módra szaporodó úgyne­vezett business trainingek lassan gyö­keret vernek Baján is. Szeptember ele­jén a Pszichoinvest Oktatási és Konzul­tációs Bt. szervezett vállalkozóknak és a vállalkozásba belevágni készülőknek kétnapos tanfolyamot. Benke Péter mentálhigiénikus, a kon­zultáció vezetője — és a bt. elnöke — elmondta, hogy a két nap alatt termé­szetesen nem lehet a vállalkozás minden csínját-bínját megtanulni; az ő célja, hogy bogarat ültessen azon emberek fü­lébe, akiknek tehetségük, rátermettsé­gük van az üzleti élethez. Akiben min­den megvan, igenis vállalkozzon! S mit adott a tanfolyam? A résztve­vők szerint elsősorban habár jogi, igazgatási ismereteket is szereztek — gondolkodásbeli változást, önbizal­mat. Amint egyikük megfogalmazta: — Úgy jöttem el, hogy vállalkozni szeretnék, és úgy megyek el, hogy vál­lalkozni akarok. A bt. profiljáról érdeklődve megtud­tam, hogy elsősorban kereskedelem­mel, vállalkozással kapcsolatos kurzu­sokat indítanak, a kapcsolatteremtő képességre és a személyiség fejlesztésére koncentrálva. Talán a legnagyobb fel­adat a bolti eladók számára szervezett kommunikációs tréning lesz. Az eladó­vevő kapcsolat kiépítését alighanem az alapoknál kell kezdeni. Huszár Adrien Bankok • A bécsi Der Standard karikatúrája. A KSH JELENTI Mélyrepülésben a mezőgazdaság Az év eddig eltelt időszakában az anyagi ágak teljesítménye jóval kisebb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés az 50 főnél többet foglalkozta­tó szervezeteknél január—júliusban 16,8%-kal csökkent. Az 1. félévi adatok szerint a kisebb — 50 főnél kevesebbet foglalkoztató — szervezetek jelentősen növekvő teljesítménye a visszaesést mintegy 2 százalékponttal mérsékelte. A kivitelező építőiparba sorolt na­gyobb szervezetek építési-szerelési munkáinak volumene az I. félévben 16%-kal volt kevesebb a tavaly I. fél­évinél. A kisebb szervezetek által vég­zett munkák mennyiségének nagymér­tékű emelkedése ezt a csökkenést az épí­tőipar egészében 7%-ra módosította. A mezőgazdasági üzemek szarvas­marha-állománya június 30-án 55 ezer­rel, 3,4%-kal, sertésállománya 885 ezerrel, kereken 10%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A kalászos gabonafélék 1991. évi 7,8 millió tonna termésmennyisége lényegében annyi (fél százalékkal kevesebb) volt, mint a múlt évben. Az első hét hónapban az élő állatok és állati termékek értékesíté­se 16%-kal, a növénytermesztési és ker­tészeti termékeké 56%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól. (A növényi termé­kek értékesítését a terméseredmények mellett befolyásolják egyéb tényezők — idényeltolódás, piaci helyzet — is.) A foglalkoztatottság változásának iránya hasonló volt a termelés alakulá­sához: a nagyobb szervezeteknél jelen­tős csökkenés, a kisebbeknél számotte­vő növekedés volt megfigyelhető, ami összességében tekintélyes létszámcsök­kenést eredményezett. Pl. az iparban az 50 főnél többet foglalkoztató szerveze­tek létszáma az I. félévben 11,8%-kal, valamennyi ipari szervezet foglalkozta­tottjainak száma 8,5%-kal volt keve­sebb, mint a múlt év első felében. Idén az I. félév átlagában az anyagi ágakban az 50 főnél többet foglalkoztató szerve­zetek létszáma 422 ezer fővel, 14,6%- kal csökkent. Egy részük nyugdíjba vo­nult, más részük a kisszervezeteknél talált munkalehetőséget, sokan közü­lük azonban munka nélkül maradtak. A nyilvántartott munkanélküliek szá­ma július végén 217 ezer volt, a múlt év vége óta 137 ezerrel nőtt. A lakosság központi forrásból szár­mazó pénzbevétele január—júliusban 26%-kal több volt, mint a múlt év első hét hónapjában. Ez a növekedés jóval kisebb, mint a fogyasztói árak emelke­dése, amely január—július átlagában 36%-ot, júliusban tavaly júliushoz ha­sonlítva 38%-ot tett ki. A pénzbevétel vásárlóerejének csökkenése, a munka- nélküliség gyors terjedése, a Magyaror­szágra irányuló ún. bevásárlóturizmus visszaesése és egyéb tényezők hatására a kiskereskedelmi eladások volumene 21%-kal a tavaly január—júliusi szint alatt maradtak. A lakosság forintban elhelyezett ta­karékbetétei idén is csökkentek, a be­tétállomány egészének növekedése az esedékes kamatok beszámításából, másrészt a devizabetétek emelkedésé­ből adódott. Mindezt együttvéve a júli­us végi betétállomány 57 milliárd fo­rinttal több volt az év elejinél. A lakos­ság tulajdonában lévő értékpapírok ál­lománya is jelentősen — 27 milliárd forinttal — nőtt hét hónap alatt. A la­kosság bankhiteltartozása az év elejétől július végéig 330 milliárd forintról 195,6 milliárdra csökkent. A külkereskedelmi forgalomban a konvertibilis elszámolású behozatal és kivitel nagymértékben emelkedett, egy­részt a hagyományosan konvertibilis elszámolású partnerekkel lebonyolított forgalom bővülése miatt, másrészt azért, mert a korábbi rubelelszámolású forgalom túlnyomó része idén konver­tibilis elszámolású lett. Ugyanakkor a nem konvertibilis (nagyrészt rubel) el­számolású forgalom a tavaly ilyenkori töredékére csökkent. Összességében az első héthavi export 5-6%-kal kevesebb, az import 2-3%-kal több lett, mint az 1990. január—júliusi. Ebből, valamint a konvertibilis elszámolásra való átté­rés kapcsán keletkező nagymértékű cserearány-veszteségből nagyösszegü — 75 milliárd forintos — behozatali többlet alakult ki. A Magyarországra látogató külföl­diek közül a kirándulók és az átutazók száma kisebb, a turistáké nagyobb volt, mint tavaly január—júliusban. A külföldre utazó magyarok száma az egy évvel azelőtti körül alakult. Az ide- enfor^almi bevételek jelentősen meg- aladtak az idegenforgalommal kap­csolatos kiadások összegét. Zsebébe nyúlt a Kontrax A képen látható Rex Rotary 8012-c japán asztali másológép áfa nélkül 160 ezer forintba kerül. Erre bizony kevés általános iskolásnak van pénze. Márpedig egy ilyen berendezés igen jól hasznosítható a munkatervek, a téma­zárók sokszorosításában. A kecskeméti Zrínyi-iskola nyolc éven keresztül hiába áhítozott a másoló után. Hogy a napok­ban mégis hozzájuthattak, azt részben annak az alapítványnak köszönhetik, amelyet tavaly tavasszal hívtak életre. Ám ebből még messze nem futotta vol­na a japán berendezésre. Ekkor sietett segítségükre a jó nevű vállalat, a Kont­rax szegedi kereskedelmi képviselete és átvállalta az ár kétharmadát, majd a cég szakemberei beszerelték az iskolába a másolót. Ez alkalommal találkoztunk Madúcs János Richárddal. a szegedi te­rületi képviselet vezetőjével. Töle tudtuk meg, hogy maga a Kontrax Holding mindössze négyesztendős múltra tekint vissza, s egy kisszövetkezetből nőtte ki magát. A cég fejlődése a magyar viszo­nyok között szokatlanul dinamikus, sőt, talán nem túlozunk, ha azt állítjuk: ez nálunk üzleti csodának számít, hiszen tavaly kétmilliárdos forgalmat produ­káltak, és az idén már 3,5 milliárddal számolnak! A vállalat számtalan vállal­kozásban érdekelt. így például az Iroda­technikai Rt., a Telecom Rt. döntő részt az övék, s részvényeik már a tőzsdén is sikerrel szerepelnek. A felsorolás távol­ról sem teljes. Nehéz is lenne teljes képet adni, hiszen szüntelen új vállalkozásba fognak. Idén ősztől hozzákezdenek a számítógépek és programok forgalma­zásához. A Kontrax a regionális központjait szegedi, miskolci, tatabányai, pécsi centrummal - az idén tavasszal hívta életre. Ezt a döntést a piac diktálta. Az irodagép-értékesítés területén ugyanis hazánkban megvalósult a piacgazdaság. Madács úr szerint éppen ezért eléje kel­lett menniük a vásárlóknak. Azaz: a regionális központok azt szolgálják, hogy a vevők a lakóhelyükön, vagy ah­hoz legalábbis közel megnézhessék a Kontrax irodagép-választékát. A területi képviselő elmondta azt is, hogy a szegedi központ átfogja Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun me­gyét. Szegeden van egy bemutatóter­mük, Szarvason pedig egy szervizük, ahonnan a szerelők gyorsan kivonulhat­nak a telefonok, faxok és irodatechnikai berendezések szervizmunkáit elvégezni. Végezetül megtudtuk, hogy a jövő év második felében a Kontrax nyitni akar Kecskeméten is egy bemutató- termet. • Már az új másológép­pel sokszorosít­ják a feladat­lapokat. MOGORVA MONOLÓG A sok költség! Azt ugyan tud­tuk, hogy a szov­jet export leállása miatt bajban van a cégünk, de hogy ezért tényleg elküldcnek-e bennünket, s ha igen, kit, mikor, azt még csak nem is sejtettük. Egy nap délután fél kettő­kor összehívták a műszakot és közöl­ték velünk, hogy másnap harminc em­bernek nem kell menni dolgozni. Köz­tük voltam én is. Később az egész üze­met felszámolták. Gyötrődtem, hogy mihez kezdjek? Szakácsnő vagyok, de a szakmámban nem tudtam elhelyezkedni. A városiak azt hiszik, könnyű a falusiaknak, mert a mezőgazdasági termelésből is meg tudunk élni. Nem így van. A terméket nagyon nehéz eladni, jó, ha a ráfordí­tott pénz visszajön. A magunknak ne­veltjószágnak enni kell adni, de miből? A férjem is munkanélküli. Elhelyezkedni nem tudtam, kényte­len voltam vállalkozásba kezdeni. Méghozzá olyanba, amihez sem sok pénz, sem különösebb szakismeret nem kell. Üvegvisszaváltót nyitottam. De nem itt, a házunkban, mert a szomszé­dunkban már évek óta működik ilyen. Hogy az palackozott italokat árul? Per­sze, én sem csak üres üvegeket váltot­tam vissza! Üdítőt és sört árultam. A község másik részén, bérelt helyiség­ben. Októberben kezdtem, június 23­A konvertibilitás küszöbén Japánból hazatérve a pénzügymi­niszter azt nyilatkozta: akár már jövő­re konvertibilis lehet a forint, ha ebben a japán pénzvilág is segít. Király Péter, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy fogalmaz: aki mint turistáskodó polgár azt reméli, hogy a Lajtán túl egyhamar minden hatósági engedély nélkül szabadon átválthatja forintját — még jó ideig — csalódik, mert erre csak egy későbbi szakaszban kerülhet majd sor. De meg is könnyebbülhet: ahhoz, hogy a forint árfolyama ne ösztönözze átváltásra a készpénz- és betéttulajdo­nosok tömegeit, a magyar valutát na­gyon le kellene értékelni, ami az impor­talt cikkek és szolgáltatások, valamint a feldolgozásukkal létrehozott magyar termékek árát jócskán megemelné. Nem is szólva arról, milyen magas ka­matlábakra volna szükség a forintbe­tétek megtartása érdekében. Ha nem kell fölajánlani Éppen ezért első lépésként csak a cé­gek számára kívánják megteremteni az üzleti folyószámláikon levő pénz át­válthatóságát. Eddig a magyar vállal­kozások csak az importengedélyhez nem kötött cikkek behozatalához vá­sárolhattak valutát a kereskedelmi bankoknál, hatósági engedély nélkül. Az idén ezeknek az áruknak a köre csaknem a teljes magyar import 90 szá­zalékára kiterjedt már, de mégiscsak minőségi változást jelent majd a beho­zatal teljes liberalizálása. Még nagyobb előrelépés lesz, ha a cégeknek, vállalkozóknak nem kell majd felajánlaniuk az MNB-nek meg­vételre az áruszállítás, a szolgáltatások ellenértékeként vagy befektetés formá­jában birtokukba került külföldi fize­tőeszközöket, s ezzel megtakaríthatják a pénzváltásoknál felszámított jutalé­kot, ami gyakran fél százalékot is ki­tesz. Vegyük például az MNB 1991. szeptember 13-án érvényes devizaárfo­lyamait. Ezen a napon jegybankunk száz USA-dollárt 7526,92 forintért adott el és 7511,88 forintért vásárolt, a marge, vagyis a különbözet 15,04 fo­rint, a vételi árfolyam 0,20 százaléka. S mivel az importra szolgáló devizavá­sárlásnál újra és újra ki kell fizetni ezt a marge-ot, minden külföldi ügylet mintegy fél százalékkal megdrágul. A árfolyamváltozás kockázata De ez a vállalkozókat sújtó tehernek csak a kisebbik része. A jelenleg érvé­nyes rendszerben az árfolyamváltozás kockázatát a devizaszerző vállalat vi­seli, a beszolgáltatott devizát nagy va­lószínűséggel több forintért kell vissza­vásárolnia, mint amennyit beváltáskor kapott érte. S ezt az oda-vissza művele­tet akkor is el kell végeznie, ha mond­juk az év elején dollárért exportált, majd később ugyanezért a devizáért importált. Az importáruval kereskedő cégnek, az importtartalommal bíró cikkeket gyártó — akár exportra, akár a belpi­acra dolgoznak —, a külföldi tőkét be­vonó vállalkozóknak egyértelműen előnyös volna a konvertibilitás. De mi a helyzet azokkal a cégekkel, amelyek­nek eddig nem kellett az import verse­nyétől tartaniuk? Ezentúl a külföldi kí­nálat harapófogójába kerülnek a ko­rábban védett beföldi piacon, áraik­nak, termékeik minőségének a külföldi kínálattal kell versenyéznie. Ez jó ugyan a fogyasztónak, a továbbfeldol- ozónak, de a volt monopolistának, a orábban senkivel, vagy csak kevesek­kel versenyző cégeknek — egyenesen életveszélyes. Ahogyan bővült a behozatali enge­délyhez nem kötött áruk listája, úgy szaporodtak a vámvédelmi követelé­sek. Pedig ez a lépés semmire sem volna orvosság, a behozatali vámok emelésé­re válaszként a magyar áruk behozatali vámját emelnék, exportunk megnehe­zülne. Ezért nem a vámok, hanem a vonzó árak, a minőség, a pontos szállí­tási határidő az az orvosság, amely megóvja a gazdaságot a legdurvább protekcionizmustól, a kötött deviza- gazdálkodástól, Mikor lesz szabad a tőkekivitel? Király Péter —a konvertibilitás felé vezető út másik lépéseként—kilátásba helyezte a tőkekivitel bizonyos érték­határ alatti felszabadítását is. Ezt már jó néhány hónapja követelték a ma­gyar vállalkozók, s Palotás János egye­nesen alkotmányellenesnek nyilvání­totta a belföldi vállalatok hátrányos megkülönböztetését az itt megtelepe­dett külföldi, illetve vegyes vállalatok­kal szemben. Mindent egybevetve: valamennyi­ünk érdeke a konvertibilitás, mert ko­moly fegyelmező erő a kormánykölte- kezessel, az inflációval szemben. És ha egy országban lényegesen magasabb az inflációs ráta, mint gazdasági part­nereinél, akkor valutája konvertibilitá­sát csak sűrűn egymást követő leérté­kelésekkel tudja megőrizni, ezek a lé­pések pedig hamar aláássák a nemzet­közi bizalmat pénze iránt. Olyan zsák­utcába kerülhet, ahonnan nehéz kiutat találni. Bácskai Tamás (FEB) TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Kiskunfélegyházán is lassan-lassan utat tör magának a privatizáció. A kel­leténél azért egy kicsit lassabban. Már év elején felröppent a hír: a Kossuth Lajos utcai üveg-porcelán szaküzlet megszűnik. Megnyitásakor a megye legnagyobb üveg-porcelán szaküzlete­ként tartották számon a Szigma Keres­kedelmi Vállalat tulajdonát. Tudomá­som szerint ebben az üzletben több az eladó, mint a vevő. Megnyitáskor jól ment. volt bevétel, de most már több a havi kifizetett munkabér, mint a bevétek Üvegárut szinte minden más kereskedel­mi egységben is kapni lehet. Management­akadémia A Budapesti Műszaki Egyetemen mű­ködő Management Szakkollégium tag­jai managementakadémiát rendeznek. Az érdeklődők ötnapos (okt. 7—11-éig) marketingtreningen találkozhatnak az ország legjobb szakembereivel, majd pe­dig egy háromnapos konferencián (okt. 14— 16-áig). Konzultálásra cs üzletkö­tésre is lehetőség nyílik. Jelentkezést a BME Management Szakkollégium, 1519 Budapest, Pf. 375 címre várnak, telefon: 113-8560; fax: 166-5208. Kérem nyilvánosan közzétenni, hogy milyen távlati célja van az említett válla­latnak a szaküzlettel. Személyesen is­merek olyan kisiparost, aki készpénzért megvásárolná, olyan férfiszabót, aki bé­relné és nagyobb hasznot hozna Kiskun­félegyházának. Kérem, győződjenek meg róla: a bolt­ban nincs vevő, ásítoznak unalmukban az eladók. Meggyorsítható-e, ami úgyis bekövetkezik ? Üdvözlettel: Varga István Kiskunfélegyháza, Kossuth u. FELKÍNÁLOM A Szabad Művelődés Betéti Társaság Fel­kínálom napokat rendez Szegeden, október U-étől 13-áig, a Bálint Sándor Művelődési Házban (Újszeged, Temesvári krt. 42.). Ha­zai és külföldi föltalálok, újítók, cégek, gyár­tók és kereskedők érdeklődésére számítanak. A részvételi díj ellenében szakszerű bemuta­tást és menedzselést ígérnek a szervezők. Cél­juk a technológiai és technikai újdonságok bemutatása. Bács-Kiskun megyéből Nagy János (Jánoshalma, Kilián u. 14.) vesz részt a szervezésben a Ticom Kft.-tői. Jelentkezni október 4-éíg lehet. án adtam vissza az engedélyemet. A befektetett ötvenezer forintunk sem térült meg. Mi volt a hiba? A sok költség. Havi ezer forint a helyiség bérleti dija, 960 a tb.-járulék. Fizetnem kellett a könyve­lőnek, aki a számlakönyvemet vezette. Az adóval úgy jártam, hogy az APEH elfelejtett engem adminisztrálni, így a múlt évi három hónapra nem kellett fizetnem, az idei félévért pedig majd ezután kell. Az áfát mindenki megkap­ta, csak én nem, hiába kértem. Egyedül a Pécsi Sörgyár adta vissza. Sokszor fóliába csomagolva kaptam az üdítőt, de az üvegekhez rekeszt követeltek. Vettem a saját pénzemen, különben a nyakamon maradt volna az üveg is. Egy maszekot kivéve, a szállítók nem adtak öt ládánál kevesebb italt. Mit csináltam volna annyival, pár nap alatt lejárt a szavatossági idejük. Ezért sok­szor magam mentem az áruért, persze, így sem adták olcsóbban, a benzin ára már nem fért az árrésbe. A nyolcnapos lejárati idejű sör árából 2,75 forint volt az enyém. A forgalom sem volt nagy, télen kezdtem, amikor sörből, üdítőből kevés fogy. Kora reggeltől késő estig dolgoztam, nyűttem a kocsit, jövede­lem sehol, abbahagytam. Különben is, a községben már rengeteg palackozott italt árusítanak. Másoknak hogyan éri meg? Nézze, a szomszédom bögrecsárdával együtt csinálja. Mindenki tudja, az önkor­mányzat is, mégsem szólnak bele. Pró­bálnám meg én! A második napon el­kapnának! Nálunk az van, hogy egye­seknek mindent szabad, másoknak semmit... Lejegyezte: Almási Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom