Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

PETŐFIKÉRE 1991. szeptember-2., 3. oldal Alapozzák a bajai Német Művelődési Központ kollégiumát • Gőzerővel folyik a Német Művelődési Központ új épületszárnyának, a 150 férőhelyes kollégiumnak az alapozása. A Budapesti Hídépítő Vállalat dolgozói szombat-vasárnap is dolgoznak, hogy a szerződésben kikötött egy hónap alatt, tehát szeptember 15-ére befejezzék a munkát, és átadják a terepet a Bajai Építő és Építőanyagipari Vállalatnak, az építkezés fővállalkozójának. A terület valaha mocsaras-ingoványos rész volt, ezért kell a különleges olasz Soil Mac technológiát, a fúrt vasbeton cölöpöket alkalmazni. Gál Zoltán felvételén a fúrógép az egyméter átmérőjű lyukat mélyíti. Milyen legyen a jövő magyar mezőgazdasága? • Ilyen már biztos nem lesz ... Milyen is legyen a jövőben a magyar mezőgazdaság szerkezeti felépítése, kü­lönös tekintettel a készülő szövetkezeti és átalakulási törvényre, erről rende­zett tanácskozást a minap a Kertészeti Egyetemen a Nagyváthy János Gazda­képző Egyesület, valamint a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Szervező Vál­lalat Nemzetközi Továbbképzési Iro­dája. A konferencián kifejtette nézeteit Bogdán Tibor, igazságügyi államtitkár, valamint Raskó György, a FM állam­titkára is. Az igazságügyi szakember két lehetőséget vázolt a jelenlévőknek: egy liberális megoldást, ahol a vállal­kozó szelleműek vállalkozhatnak, s így gyors tőkekoncentráció jöhet létre; vagy egy nem annyira vállalkozó barát, ám a leendő szociális feszültségeket jobban figyelembe vevő, változatot, mely kevésbé engedne szabadfolyást a vállalkozásoknak. Raskó György, földművelésügyi ál­lamtitkár egyértelműen a liberális vál­tozat mellett voksolt, mondván, hogy A tapasztalatok szerint a falusi turiz­mus külföldi hívei többségükben a nyugati középosztályhoz tartozók, fő­ként alkalmazottak, akik hosszabb nyári szabadságuk alatt megengedhe­tik maguknak a tengerparti nyaralást éppúgy, mint az egzotikus, távoli uta­zásokat. Ezért ha a falusi romantikára vágynak, és vevők rá, akkor ki kell őket szolgálni, megfelelő feltételek megteremtésével. Ami nem tájmúzeu­mot jelent először, hanem magát a lak­ható tanyát. A házi kenyérsütés, a disznóvágás, loyasprogram, kocsikázás, szüret mind-mind csábító annak, aki azt csak filmről, könyvből ismerheti. Viszont ezt a tevékenységet is szervezni kell, ha abból eredményt is akar látni a vállal­kozó. Ezért alakult meg két éve a Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége, hogy összehozza a hazai vállalkozókat, segítsen a külföldi pro­pagandában. A szervezet alapító tagja a falusi turizmus nemzetközi szövetsé­gének. Felhívására mintegy ötezer ma­gyar érdeklődő jelentkezett, hogy be akar kapcsolódni ebben a formában is a tanyai-falusi turizmusba. Számukra már szerveztek tanulmányutat Ausztri­ába — ahol ez a szolgáltatás tíz ágyig a tőkekoncentráció létrejötte elkerül­hetetlen. Az elképzelés az, hogy a szö­vetkezetek jelenlegi vagyonát vagyon­jegyek formájában a tagok tulajdoná­ba adják, s ezekkel a tagok belátásuk szerint rendelkezhetnek. Ily módon lét­rejöhet egy viszonylag gyors tőkeátcso­portosítás a mezőgazdaságban. Ez az államtitkár szerint nem lenne káros, mivel az embereknek csupán egy ki­sebb hányada képes valódi vállalkozás­ra, a többség viszont szereti, ha meg­mondják neki mit is csináljon, ám ezért a munkáért megkapja a tisztességes bért. A szabad tőkeáramlást azonban — tisztességes vagyonértékelésnek kell megelőznie. A leendő mezőgazdasági üzemeket meg kell szabadítani a mun­káltatói kötelezettségektől. Végül is a Parlamentben ülő honatyák feladata lesz majd eldönteni, hogy a magyar mezőgazdaság melyik úton is haladjon tovább. Ezt akkor teszik meg, amikor döntenek a szövetkezeti és az átalaku­lási törvénnyel kapcsolatban. adómentes, öt évente, férőhelyenként 5-10 ezer schillinget fordíthatnak a fo­gadósok a létesítmény korszerűsítésére — kedvezményesen. Most egy katalógus összeállítását tervezi a szövetség hangzott el a minap Budapesten tartott sajtótájékoz­tatón. A színes fényképekkel illusztrált, 11 nyelven megjelenő kiadványba be­kerülhet minden érdekelt, ha eljuttatja a jelentkezési nyomtatványt a szövet­ség címére (Budapest, Belgrád rakpart 24.), és ha a szakértők helyszíni szemlé­jükön a felkínált szálláshelyet megfele­lő színvonalúnak ítélik. A katalógus ugyanis egyfajta garancia a turisták számára is. Eddig is szerepelt már néhány Bács- Kiskun megyei fogadós a címjegyzék­ben, de várhatóan számuk nőni fog. Részben mert többen megismerik a szervezetet, másrészt mert a megyei közgyűlés idegenforgalmi bizottsága - a Duna - Tisza közének adottságait kihasználandó - részletes felmérést készít a falusi turizmusba való bekap­csolódás-lehetőségéről az érdekeltek, és a megye településeinek közreműködé­sével. (váczi) VISSZAFIZETIK A KÖLCSÖNKÖTVÉNYEKET Kiskunfélegyháza: az idén nem lesz helyi adó Kiskunfélegyházán a szigorúan ta­karékos, fegyelmezett gazdálkodás jel­lemezte a városi önkormányzat és az intézmények első félévi tevékenységét, és a tavaszi tervezettel összehasonlítva az egységes pénzalap bevétele kedve­zőbben alakult a későbbi hónapokban. Ez a tendencia érvényesülhet a máso­dik fél évben is, ámbár egy-két intéz­mény év végén még kerülhet nehezebb helyzetbe az energiaköltségek növeke­dése miatt. Helyi adó bevezetését az idén nem tervezi a város. Egy tény: megfelelő ütemben folyt be az első fél évben az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, s a társada­lombiztosítási hozzájárulás. Az önkor­mányzat az év első felében — az or­szággyűlés által meghirdetett céltámo­gatás elnyerésére —, még tavasszal, pá­lyázatot nyújtott be a II. számú vízmű beruházási támogatására, a bankfalui iskola tanteremépítésére, az ivóvízhá­lózat és a hulladéktelep bővítésére, egészségügyi intézmények gép- és mű­szervásárlására. A parlament — a vas- talanító kivételével — valamennyit jó­váhagyta és támogatja. A számottevőbb, megkezdett és át­húzódó munkák sorában, folytatódott a Korona Szálló épületének felújítása. Az előzetes terv és a lakosság észrevéte­lei alapján a közvilágítás javítására is költött az önkormányzat a Petőfivá- rosban, a Bankfaluban, a Móra Ferenc téren, s a Kossuth utca egyik kereszte­ződésében. Az első fél évben lett készen a megyé­ben egyedülálló létesítmény, a félegy­házi gyermekorvosi rendelő és a csa­ládvédelmi szolgálat közös épülete. A várost övező tanyacsoportokban külterületi lakásépítés kezdődött, magánerőből. A tanya villamosítás ön- kormányzati támogatására a polgár- mesteri hivatal ezért egymillió 350 ezer forintot utalt át az előző fél évben. Az idén fejeződik be a városi II. szá­mú vízműtelep kivitelezése. Építtetésé­re még 1986-ban kölcsönkötvényt bo­csátott ki Kiskunfélegyháza, az OTP közvetítésével. A kiskun városban és a másutt lakó honpolgárok közül négy­százan vásároltak 50 ezer forint, ezren pedig 10 ezer forint névértékű köt­vényt. így jött össze a szükséges 30 millió forint. A beruházás lényegében elkészült, a befejezőmunkálatot végzi a szakválla­lat, annak a 6 millió forintnak a fel- használásával együtt, melyet szintén az első fél évben utalt át az önkormány­zat. Az 30 millió forint, a kamatos ka­mataival együtt, 50 millió 550 ezer fo­rintra emelkedett, melyet az önkor­mányzat a kölcsön szeptember 22-ei lejárta előtt tizenegy nappal utal át az Országos Takarékpénztár megyei igaz­gatóságának folyószámlájára. A pénz­intézet — a tájékoztatás szerint — szeptember 26-a után kezdi meg a köt­vénytulajdonosoknak a kölcsön vissza­fizetését. Kiskunfélegyházán, az alpári úton, az új vízmű létesítésekor, a tiszavölgyi gazdag vízhozamú térség közelében tártak fel kutat. Hosszabb távlatban a vízmű egyik bázisa lehet majd a folyó menti regionális vízrendszernek, amely a későbbiekben több települést láthat el egészséges ivóvízzel. (k. a.) A FALUSI TURIZMUS Ne múzeum legyen, hanem lakható tanya Nyugaton nagy hagyománya és nagy divatja van a falusi, tanyai turizmusnak, de ez az idegenforgalmi üzletág kezd egyre terebélyesedni Magyarországon is. Régóta népszerű fogadók várják a vendéget — a népi hagyományok bemutatásával, a helyi ízek, szokások megismertetésével, lehetőséget teremtve a külföldi vagy hazai látoga­tónak, hogy közelről megismerkedjék egy-egy térséggel úgy, hogy maga is éli az ottani emberek megszokott, hétköznapi életét. Alkotmányellenes paragrafus Az Alkotmánybíróság határozata (44/1991. (VIII. 28.) szerint alkotmányellenes a társadalombiztosításról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 150. paragrafusa, amely a csendőrség volt tagjának a csendőrségi és az ezt megelőző közszolgálat idejének figyelembevételéről rendelkezik. A testület az alkotmányellenességre tekintettel — a paragrafust a jogszabály kihirdetése napjára visszamenő hatállyal megsemmisíti. Ugyanakkor feljogosítja az alkotmányellenesnek talált rendelkezés által érintetteket, hogy a paragrafus alkalmazásának felülvizsgálatát utólag kér­hessék, és igényüket a társadalombiztosításról szóló törvény szerint érvényesíthes­sék. (MTI) Romanap Szolnokon Legyenek szerencsések! Tizenhárom első osztályos gye­rek kezdi meg a tanévet a pálmo- nostori általános iskolában, ahol eddig még nem volt ilyen kis létszá­mú osztály. Hogy ez a szám ké­sőbb szerencsés lesz-e, nem tudni, de az évnyitót illetően igen, mert a kiscsoportnak külön osztályt indí­tanak. A községi gyermekintézmé­nyeket egyébként a tanévkezdetre felújították, rendbe hozták. Gyenge méztermés, lehet importálni Az idei gyenge akácméz­termésre való tekintettel az Agrárpiaci Rendtartást Ko­ordináló Bizottság úgy dön­tött, hogy 1000 tonna akác­méz hozható be az országba. Az importméz csak belföl­dön forgalmazható, export­ra semmilyen formában nem kerülhet. A takarmánykukorica ki­vitelének engedélyezését az Agrárpiaci Rendtartást Ko­ordináló Bizottság érvényes magánjogi szerződéshez és visszavonhatatlan budapesti kifizetésű akkreditív (vagy ezzel egyenértékű okmá­nyok) bemutatásához köti. Az exportengedély-kérelmet az NGKM-hez történő be­nyújtás előtt a Földművelés- ügyi Minisztérium illetéke­seivel kell egyeztetni. (Ez az intézkedés visszavonásig ér­vényes). Országos romanapot rendezett szombaton Szolnokon a „Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Ci­gányszövetség”, az eseményen díszvendégként részt vett Surinder Lal Malik, az Indiai Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A hazánk minden tájáról összesereglett ven­dégeket a megyei művelődési és if­júsági központban Farkas Flórián, a cigányszövetség főtitkára kö­szöntötte. A nap programját kétnyelvű ci­gány irodalmi műsor vezette be Osztojkán Béla író összeállításá­ban. Tanácskozott a romaparla­Talán csak kilókban mérhető az az irat­anyag, amely a magyar kultúra bukaresti, illetve a román kultúra budapesti otthona megnyitása körüli sokéves hercehurcát, politi­kai és diplomáciai csatornákon át folytatott polémiákat dokumentálja. A két szomszédos ország kapcsolatainak „jégkorszakában” már-már végképp lekerült napirendről az ügy, ám a közelmúlt történelmi változásai itt is olvadást ígértek. Theodor Metcscanu külügyi államtitkár azonban a minap egy sajtókonferencián beje­lentette, hogy újabb nehézségek merültek föl a két kulturális központ megnyitásáyal kap­csolatban. S mivel a diplomata közlései ma­gyar részről fölmerült problémákra utaltak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ille­tékeseitől érdeklődtünk az „újabb nehézsé­gek” mibenlétéről. A magyar félnek semmiféle akadályozó té­nyezőről nincs tudomása — tudtuk meg. Az a ment ügyvivői fóruma: a találkozó alkalmából szervezett szakmai konzultáción a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi szer­vezetek képviselői cserélték ki ta­pasztalataikat. Megnyitották a ci­gány képzőművészek tárlatát és Papi Lajos fotókiállítását. A romanap tarka vendégserege a művelődési központból zenével, tánccal vonult a Tiszaligetbe, ahol szabadtéren folytatódott a műsor: a legjobb hazai cigányegyüttesek és a meghívott nemzetiségi hagyo­mányőrző együttesek szerepeltek, fellépett a romániai Csíkszeredáról érkezett oláhcigány együttes is. kijelentés, hogy nem tudtunk a kulturális cent­rum céljára megfelelő épületet felajánlani, már csak azért sem állja meg a helyét, mert a román illetékesek által is aláírt szerződés tanúskodik róla: a Román Kultúra Háza a zuglói Izsó utcai — diplomáciai célra használt — épületbe költözik. Az épület szeptember végéig megüresedik, s akkor nyomban meg­kezdődnek a felújítási munkálatok. Az ez év februárjában a két fél által aláírt érvényes kulturális megállapodás szerint de jure sincs akadálya kulturáüs intézményeink megnyitásának. Ennek jegyében Bukarestben a Magyar Kultúra Házának renoválása a ter­veknek megfelelő ütemben halad. Továbbra is azzal a meggyőződéssel dolgozunk tehát az előkészítésen, hogy a két ország kultúrájának hajléka, kölcsönösségi alapon, az év végén már fogadhatja első látogatóit — fejeződött be a tájékoztatás. FEB Bukaresti magyar és a budapesti román kultúra otthona Kamatokból nő a betét, kedvelt az értékpapír, megduplázódott a lakáshitel-hátralék Az Országos Takarékpénztár nemrégiben közzétette a lakossági bankte­vékenységgel összefüggő, idei első féléves mutatóit, s a Központi Statiszti­kai Hivatal tájékoztatója is közreadja a lakossági betétek, és hitelek alakulását 1991 első hat hónapjában. Mi a Bács-Kiskun megyei tapasztala­tokról kértünk helyzetértékelést az OTP megyei igazgatóságán Gaborják József igazgatótól és dr. Sallai Lucia elemző közgazdásztól. Csak kérdezem... Bács-Kiskunban a betétforgalom alakulása hasonló az országoshoz, a forintmegtakarításhoz viszonyítva a devizabetétek növekedése dinamiku­sabb. Különösen az idei első három hónapra volt ez érvényes. Az OTP ki­lenc megyei fiókjában kezelt lakossági devizabetét értéke 2,8 milliárd forint, átszámítva 35 millió dollár, a teljes la­kossági betét csaknem egynegyede. De­cember 31. óta a betét és a kamat együttesen mintegy 1 milliárd forint növekedést eredményezett. Vagyis a külföldi valuta értékállóságában sokan bíznak. A forint-betétállomány 640 millióval csökkent fél esztendő alatt, de ha jóváírják majd a kamatot, akkor az időarányosan 1 milliárd forintot hoz. Tehát itt is növekedés mutatkozik, de csak a kamatból. Érdemes kiemelni, hogy minden hónap 26-a táján az OTP-ben 400 millióval gyarapodik a betétállo­mány — mintegy 5 napra —, s ezen összeg 90 százaléka az átutalási beté­teken jelentkezik. A havi kamatszá­mításból adódó nyereséget teszik zsebre akik tehetik, s ameddig tehe­tik. A megoldás — melyet csak köz­pontilag lehet bevezetni, s a szakem­berek szerint már régótá sürgető fel­adat —: a napi kamatszámításra va­ló áttérés. Mert a jelenlegi elszámo­lás minden hónapban 6 millió forint veszteséget okoz az OTP-nek — csak Bács-Kiskun megyében. Amíg köz- gazdasági úton nem tudják ezt meg­Hogyan juthat hat hét lafargésa alatt hiramaiíHié Ft-hoz? ' A vállalkozói Igazolvány kiváltásának és a Start-hitel megszerzésének legbiztosabb módszere. Bankszakértők közreműködésével készített Információs anyagunk ára a hozzá tartozó hiteligénylési űrlapokkal és postaköltséggel együtt 1000 Ft Megrendelhető postai utánvéttel a Haas A Sláger Alapítványnál levélcím: 1300 Budapest, Pl. 4. 3177 fékezni, addig más módszert válasz­tanak, mert egyetlen pénzintézet sem kötelezhető előnytelen üzletmenet folytatására. Egyébként a nagy összegek nyílt megjelenése a számlákon és a napi pénzforgalomban egyfajta mércéje a hazánkban kialakult helyzetnek: azt jelzi, hogy a tulajdonosok nem félnek a vagyonukkal megjelenni. Korábban ezt nem nagyon tették, még ha számuk­ra előnyös üzletről volt is szó. A bank iránti bizalmat viszont az is mutatja, hogy az OTP által kibocsátott értékpa­pírból 1,5 milliárdot forgalmaztak a megyében. Legkedveltebb a letéti jegy — az egymilliárd forintos jelenlegi állo­mány a tavaly decemberinek a kétsze­rese. Lekötési kötelezettség nincs, első évben havonta 2 százalékot kamatozik, egy év után pedig a bruttó kamat évi 33 százalék. És igény esetén a saját érték­papírt a bank térítésmentesen megőrzi. Csaknem felére csökkent az összes lakossági hitel, a december végi mérleg­hez képest. Hétmilliárddal lett keve­sebb, jelenleg a megyében 10 milliárd forint. Igaz, ebből 4,7 milliárd a régi kedvezményes lakáshiteleknél elszá­molt engedmény. Az adósok száma most 107 ezer helyett 53 ezer. A tízmil- liárdon belül 4,2 milliárd az új lakáshi­tel, ez 650 millióval nőtt fél év alatt. A fogyasztási hitel állománya megha­ladja a 600 millió forintot. Ezenbelül az áruvásárlási kölcsön csökkent, a sze­mélyi hitel nőtt. Megugrott viszont a lakáshiteleknél a hátralék mértéke, a régi kölcsönöknél összességében 125 millió forint, a de­cember véginek kétszerese, holott a fe­lénél is kevesebb az adós. A megmaradt élő számlák 25 százaléka hátralékot mutat. Már az 1500 forintos emelések törlesztése is megakadt. Ennek egyik oka, hogy az önkormányzatok mosta­nában döntenek a rászorulók támoga­tásáról, s így sok kis pénzű ember nem tud fizetni. Nincs elég okunk a félelem­re? Miért hurcolnak -- még ráadásul keresztül az országon — olyan mérgező anyagokat, amelyek, ha elszabadulnak, katasztrófával f enyegetnek ? Nincs két hónapja, hogy a Balaton közelében kigyulladt egy kamion és a mentés pilla­nataiban azonosíthatatlan ve­gyi anyagok vélhető veszélyes­sége miatt már-már a térség kiürítését fontolgatták. Az­után, mintha mi sem történt volna, itt a péntek esti, kecske­méti baleset. (Erről lapunk 5. oldalán részletesen olvashat­nak.) Elképesztő. Állítólag a kamionos nem tudta, hogy mit szállít, aki beengedte az or­szágba, nem tudta, hogy mit enged be, a kecskemétiek meg azt nem tudták, hogy milyen veszélyben vannak. Elég érthetetlen helyzet. Azt a szörnyű állapotot még a poli­tika cinikus gazemberségével lehetett magyarázni, hogy egy­két ember kivételével senki sem sejtette, hogy atomfegy­vert tárolnak Magyarorszá­gon. De ezt mivel lehet? Veszé­lyes vegyszerekkel megpakolt teherautók jönnek, mennek. Miféle ellenőrzés van itt? Ha arra gondolnak, hogy megszégyenülten, égővörös f ü­lekkel kell álldogálnom a vá­mos előtt, ha tíznél több Fa­szappant „csempészek" be az országba és közben a vámhiva­tal üvegablakán keresztül lá­tom, hogy ki tudja mit rejtő kamionok mennek hazámba!? Más füleknek nem kellene-e pirulni? Vagy csak meghallani, ha a kamionokhoz szirénáznak a tűzoltók?... Csak kérdezem... Hámori Zoltán Váczi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom