Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám

PETŐFI NÉPE

1991. szeptember 14., 3. oldal

SEGÍTHETNÉNEK AZ ÖNKORMÁNYZATOK

Napirenden a kisvállalkozások segítése

Mégiscsak lesz farmeriskola Kalocsán?

Néhány nappal ezelőtt arról írtunk lapunkban, hogy a kalocsai farmeriskola ügye fennakadt a bürokrácia hálóján, s bizonytalan a jövője a szimpatikus elképzelésnek. A cikk megjelenése után Szabadi Józsefet, a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettesét telefonon hívták a Földművelésügyi Minisztériumból. Tájékoztatták, hogy az agrárgazda- képzés előmozdítása érdekében a tárca készségesen áll az iskola rendelkezésére. Megkérték Szabadi Józsefet, hogy az ügy mielőbbi rendezése érdekében vegye fel a közvetlen kapcsolatot a minisztérium illetékesével. Jó hír tehát Kalocsáról: feltételezhetően az iskolafarm kérdése hamarosan megoldódik, s immáron a magas szintű elméleti oktatás mellett jövőre a gyakorlati tudnivalókat iselsajátíthatjáka középiskola diákjai.

A holland cég képviselője is megköszönte...

Tragikus következmények nélkül úszta meg a Kecskemét városa a veszélyes anyagot szállító holland kamion karambolját. Az augusztus végén a ladánybenei kereszteződésnél történt baleset mentési munkálataiban, a mérgező anyag elszállításában, őrzésében a polgárvédelem is nagy részt vállalt. A polgárvédelem szakembereit országos és megyei feletteseik dicséretben részesítették. Szeptember 12-én Kecskeméten járt a holland cég képviselője, hogy megköszönje a kárelhárítók munkáját.

Fesztiválon ..a Bohém .

So

k dzsesszrajongó jól emlékszik még arra, hogy a hetvenes években, a nyolcvanas évek elején több vidéki nagyvárosban rendeztek rendszeresen fesztiválokat. Székesfehérvár, Szeged, Debrecen, Nagykanizsa neve így vált határainkon túl is ismertté — a vendégmuzsikusok vitték hírüket. Azután fordult a világ, elmaradtak a nagyszabású fesztiválok. A dzsessz rétegműfajai, például a ragtime, a dixieland seregszemléit sem szervezte meg senki. Előbbit éppen Kecskeméten, utóbbit pedig Szegeden tartották meg egy időben. Most ismét feléled a dixifesztivál. Benkó Sándortól, a világhírű Benkó Dixieland Band leikétől megtudtuk, hogy Nyíregyházán lesz a Nyírségi Dixieland Fesztivál. Szeptember 30-án, a kecskeméti Bohém Ragtime Band tehetséges zenészei is bemutatkoznak majd.

(borz)

A hazai kisvállalkozások még nincsenek felkészülve arra, hogy növekvő piaci súlyuknak megfelelő szerepet vállaljanak a magyar gazdaság fellendítésében. Pillanatnyilag még sem a belföldi, sem az exportverseny követelményeinek nem tudnak megfelelni. Hiányzik a kisvállalkozásokat tudatosan segítő helyi és kormányzati politika is — mondta Román Zoltán, a Magyar Kisvállalati Társaság elnöke, azzal kapcsolatban, hogy kétnapos konferenciát tartottak a közelmúltban.

Idén februárban nyílt meg Kecskeméten, az akkor még Berkeskollégium udvarában egy kis élelmiszerbolt, a Tini-ABC. Diákok dolgoznak benne, a gyakorlatban is elsajátítva a kereskedői szakma fogásait, s nem mellesleg több száz környékbeli lakó, valamint a közeli iskolában tanuló fiatal ott vásárolja meg a napi élelmiszereket. Még éppen csak megszokhatták az érdekeltek a boltocskát, amikor most viták központjába került.

Ki lesz a gazdája a jövőben? Az Áfeosz-iskola, amelyiknek a területén található, hiszen az országos szövetkezeti szövetség állítja, hogy a telket az összes létesítménnyel együtt vásárolta vissza. Vagy a- Berkes-szakközépiskola, amelyikről a kollégium levált, s immáron mindkettő új helyen, új szervezetként működik.

Egyébként a tervek 1989-ben készültek el, dr. Bozsó Ferenc igazgaBevezető előadásában Patócs Imre elemezte a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, és megállapította: a sok tekintetben aggasztó állapotokért többek között az agrárértelmiség vezető köreit és a külpiaci értékesítésre vállakozó kereskedelmi szakembereket is súlyos felelősség terheli. Saját tapasztalataira hivatkozva cáfolta, hogy a magyar mezőgazdaság vagy az annak termelvényeit földolgozó élelmiszer-ipari vállalatok árui eladhatatlanok volnának a világpiacon. Állításának igazolásaként elmondta, hogy bár külkereskedelmi vonalon csak néhány hét óta próbálkoznak az egyéni termelők érdekképviseletével, de máris 10 ezer tonna baromfihúsra és 60 millió tojásra van vevőjük.

Beszélt még a közvetítő kereskedelem árfölhajtó manipulációiról, és hogy ez ellen csak úgy lehet hatásosan védekezni, ha az egyénileg gazdálkodók maguk is az öszA tanácskozáson magyar és holland szakértők számolnak be tapasztalataikról. Román Zoltán szerint a magyar kisvállalkozások rengeteget profitálhatnak a Hollandiában kialakult gyakorlatból. Hollandiában a helyi és a kormányzati politika sokkal inkább foglalkozik a kisvállalkozások támogatásával, mint hazánkban. A kisvállalkozások gazdasági súlya Magyarországon is egyre növekszik. A felmérések szerint arányuk már jelenleg 20 százalék kötő, akkor még a Berkes vezetőjeként nyerte el 1990-ben 5,8 millió forintot a szakképzési alapból — s e pénzből Kecskemét városában létesült a kis bolt, az oktatási kabinettel. A 7,2 milliós kalkulált végösszegnek alatta is maradtak — a saját források, támogatások révén, és persze maguk is dolgoztak.

Á vita—ki tudja ez-e az igazi kérdése — kialakult a tulajdonlásról. Érvek itt is, ott is elhangzanak. A berendezést talán el lehet szállítani, a raktárkészlettel együtt, de az épület akkor is helyben marad. Vagy a kevéske haszonért — amelyen egyrészt osztozni kell, másrészt egyelőre még nincs is—tart a perlekedés? Jó volna a legracionálisabb megoldást megtalálni. Hiszen a cél változatlan: a kereskedőtanulók bármely érintett iskolából — gyakoroljanak, a környékbeliek vásárolhassanak . Bezárt boltban ez nem lehetséges. (váczi)

szefogás, a szövetkezés útjára lépnek.

Ehhez természetesen mindenekelőtt az kell, hogy az egyéni gazdálkodáshoz szükséges földet visz- szavegyék azok, akik a buzgó cáfolatok ellenére is hisznek a paraszti gazdálkodás megújításának lehetőségeiben.

De mit kell ennek érdekében tenniük?

A megoldásra váró föladatok részleteiről Izsák Dezsöné, a Bács- Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője adott fölvilágosítást, mintegy félszáz kérdésre válaszolva.

Ennek során kiderült, hogy a kárpótlási jegyek birtokosainak ugyancsak érdekük a saját föld visszavétele, mert a hivatalokban megállapított 1000 forintos aranykorona-érték lehetővé teszi, hogy a visszaigénylő a valóságos érték feléért jusson vagyonhoz, míg az állami tulajdon egyéb tárgyaiból

rül mozog, de ha ezt a kategóriát kiterjesztjük az EK-ban velük együtt kezelt középvállalatokra is, akkor az arány mintegy 40 százalékos. Fokozott szerep hárul majd a jelek szerint az érdekképviseleti szervezetekre is, mivel tevékenységüket bővíteni kell az igényeknek megfelelően, be kell kapcsolódniuk a marketingmunkába, az innovációs tevékenységbe és a műszaki fejlesztésbe is, továbbá szorosabban együtt kell működniük egymással. (MTI)

Az SZDSZ felhívása

Az SZDSZ Kecskeméti Szervezetének ügyvivői testületé kerek asztal-megbeszélésre hívja Kecskemét város polgár- mesterét, a képviselő-testület tagjait és a parlamenti pártok képviselőit.

Szándékokat a város működésében tapasztalható jelentős problémák indokolják. Úgy látjuk, hogy ezek jó része a polgár- mester úr és a képviselő-testület együttműködésében tapasztalt zavarokra vezethető vissza.

Célunk a problémák nyílt feltárása és a zavaró tényezők korrekt feloldása által a város működőképességének megőrzése. Várjuk az érdekeltek indítványait! Címünk: SZDSZ kecskeméti iroda. Kecskemét, Katona József tér S. I. em. 26.

■ í, •; fv > ■ * r* {n i ■ O > -• ■ ? r, - V • ;

termelőüzemekből, lakóházakból csak teljes áron vásárolhat.

Ennek tudatában is akadtak azonban olyanok, akik sokallták a visszamérés költségeit, amely az előrejelzések szerint hektáronként három- és hatezer forint között mozog. Az egyik idős gazda fölvetette: a visszajáró 12 holdjából ő néhányat szívesen benthagyna örökre a gazdaságban, ha az, ennek fejében, magára vállalná a visszamérés költségeit. A válaszból kiderült, hogy ennek sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs — egyedül a termelőszövetkezeti vezetők döntésén múlik, hogy létrejöhet-e az alku.

Tisztázódott az is, hogy a tanyán élőket egész sor törvényi előírás segíti abban, hogy földjüket az eredeti helyén, azaz a tanya közvetlen szomszédságában mérjék ki.

Ennek ellenére többen nyilatkoztak úgy, hogy nem látják értelmét a földek visszaigénylésének. Hallgatván okfejtésüket, az egyik középkorú asszonyság így sóhajtott föl mellettem: „Gyászosabb időket élünk, mint a tagosításkor. Mert akkor erőszakkal vették el a földjeinket, most pedig önként mondunk le róla.”

k. j.

Tini-ABC

a viták központjában

A TANYASIAK ELSŐBBSÉGET KAPNAK

Földről és gazdálkodásról, Fülöpjakabon

"1 •' rt ’ ■ 1,

„Rengeteg rémhír terjed a kárpótlási törvényről es annak végrehajtásáról. Például, hogy akik visszaigénylik az erőszakkal elvett földjeiket, azok elvesztik a nyugdíjra való jogosultságukat. Az ilyen és efféle ijesztgetések ellen az egyetlen hatásos védekezési mód: minél több és minél részletezőbb információval kell ellátni a kárpótlásra jogosultakat.” — Ezt Patócs Imre, a Gazdakörök Országos Egyesületének társelnöke mondta a fülöpjakabi önkormányzat egyik helyiségében, ahová a helyi gazdakör hívására mintegy száz környékbeli gazda jött össze.

ÚJ TÖRVÉNY — VESZTESÉG — BIZONYTALAN JÖVŐ

A mozi népszerűtlen, a virágzik

Még az életszínvonalunknál is nagyobb visszaesést mutat, az elmúlt esztendőket tekintve, a mozik népszerűsége. Az adatok önmagukért beszélnek. Öt évvel ezelőtt Bács-Kiskun filmszínházaiban 3,7 millió nézőt számláltak, tavaly már csak 1,9 milliót, s az idén tovább csökken a látogatók száma. 1986-ban 136 mozit üzemeltetett a megyében a Hírős Film, ma mindössze 28-at. Jó részük bezárt, a többit vállalkozók, művelődési házak igyekszenek fenntartani.

Bács-Kiskun filmterjesztő vállalata ez év első felét 3,7 millió forintos veszteséggel zárta. Végül a cég felügyeleti szerve, a megyei önkormányzat, alkalmatlanság címen menesztette az igazgatót, és Szondi Györgynét bízta meg a vállalat vezetésével. A „süllyedő hajó új kapitánya” nem túl derűlátó. Nemcsak az öröklött terhek miatt. A szeptemberben életbe lépett új törvény, miszerint az állami tulajdonban lévő szolgáltatócégek — így a mozik is — az önkormányzatok tulajdonába kerülhetnek, ha azok igénylik, teljesen bizonytalanná tette a Hírős Film jövőjét. Minden filmszínház sorsa a megyei és a helyi önkormányzat közötti megállapodásokon múlik. Persze, a települések többségén igen korszerűtlen, lepusztult a mozik technikai, műszaki állapota, vagyis az üzemeltetésük csak külön terheket jelentene az illetékes önkormányzatnak, ha benyújtaná rá az igényét. Egy kézen meg lehet számolni: hány olyan filmszínház van a megyében, mely haszonnal működik. Ezek elvesztése esetén a vállalat „lefejeztetett”.

Szóval, teljesen bizonytalan — az igazgató asszony szerint is — a Hírős Film és a mozik sorsa, de ez év végéig mindenképpen dönteni kell arról, hogyan tovább. A gond „csak” az, hogy az említett törvényt ahányan olvassák, annyian értelmezik...

Sok mindennel magyarázható a mozik tavaszi hóként olvadó népszerűsége. Az inflációval, az emberek megélhetési gondjaival, egyéb szórakoztatóipari üzletek gombamód való szaporodásával, és,persze, a video térhódításával is. Óriási veszteségeket okoznak a filmterjesztő vállalatoknak a különböző videós maffiák, hiszen a legújabb, kemény valutáért vásárolt, nagy érdeklődésre számot tartó produkciók kazettái már hamarabb kaphatók a feketepiacon, mint ahogy a mozik műsorukra tűzhetnék. Jó példa erre a legutóbb bemutatott Terminátor II., melynek kópiáját páncélozott autóval szállították, rendőrök vigyázták, mégis hozzájutottak a szinkronizált kópiához a videomaffiák, mire a mozik ki- plakátozták a bemutatót.

— Ennek megfékezéséhez is megfelelő törvények kellenének - mondta Szondi Györgyné —, kemény szankciókkal. Ami pedig a filmszínházak jövőjét illeti, véleményem szerint csak ott maradnak fenn az elkövetkező években, ahol, a lakosság érdeklődése folytán, rentábilisan működhetnek, vagy ahol a helyi önkormányzat külön is támogatja őket.

Koloh Elek

A horvát menekültek segélyezése

A köztársasági megbízott területi hivatala — hivatkozva a Belügyminisztérium tájékoztatására — a következő intézkedésekről értesítette a megye polgármesteri hivatalait:

Tekintve, hogy a letelepedési alap lehetőségei a jugoszláviai események következtében a vártnál hamarabb kimerülnek, átmenetileg szigorító intézkedéseket vezetnek be. Szeptember 9-étől csak a jogerős menekült státussal rendelkező személyek részesülhetnek any agi támogatásban.

A jugoszláv menekültek számára oly módon kívánnak segítséget nyújtani, hogy a magánházaknál, ismerősöknél, rokonoknál befogadott menekültek ellátásának költségeihez hozzájárulnak. Ezt a befogadónak kell kérni a helyi önkormányzatnál. A segély összege élelmezésre, hetenként és fejenként, 500 forint, tisztasági szerekre 100 forint.

A segélyt nem készpénzben, hanem természetben adják a polgármesteri hivatalok, az erre fordított összeget pedig megelőlegezik.

TÖBBET KAPNAK ÉRTE

Jó minőségű a kunszállási tej

A korábbi visszás helyzet megszüntetésére, a kunszállási önkormányzat július elsején gondjaiba vette a helyi magán- és háztáji gazdaságok tejgyűjtését. Ázóta sikerült elérni, hogy a havonta átadott több mint ötvenezer liter kunszállási tej egy tisztasági fokkal magasabbra emelkedett. Az I. osztályú minősítésűvé vált tejért literenként 1,20 forinttal többet kap a termelő.

A kunszállási hetvennégy tehéntartó túlnyomó többségének fegyelmezett munkájával, a szállító vállalkozó, a tejházkezelő, s valamennyi érdekelt személy felelősségteljesebb ténykedésével jutottak idáig Kunszálláson. A szekszárdi nyerstej-vizsgáló állomás sorozatos tejminta-ellenőrzé- sével hamarosan kiderült, hogy kik azok, akik nem kellő tisztasággal kezelik, sőt, vizezik a tejet. A vétkesek bírságot kaptak, s a tisztességesen dolgozó tehéntartók még ki is közösítették őket.

A fentiekről számoltak be minap Kunszálláson, a községi önkormányzat által szervezett munkaértekezleten, s vonták le a szükséges tanulságot az érdekeltek. Legközelebb az év utolsó negyedében elemezik az önkormányzati tejgyűjtés tapasztalatait a községben. (k. a.)

Az idén is lesz karácsony!

• A „babatcmetőbe" csak legvégül... (Fotó: Walter Péter)

A gyerek, anyjával, még az áruház kijáratáig sem ért, kitekerte a műanyag játékfigura nyakát és túlhúzta a 101 forintos kisautó rugóját. Ezért az újabb, kiszemelt 200 forintos kismotort aznap (még) nem kaphatta meg a mamájától a játékosztályra visszamenve, ahol nemcsak eladnak, de a vásárlók panaszait — minőségi reklamációit — is intézik. Most még csak ket- tőt-hármat, naponta.

Az édesanya méltatlankodott, hogy lám, mennyire megjárták ezzel a két vacakkal. Az eladó a kártalanításkor megjegyezte ugyan, hogy talán azért volt ilyen rövid életű a két játék, mert a kisfiú erősen megszoríthatta a műanyag emberke nyakát, és az autó felhúzójához túl durván nyúlt, ám aztán nem erőltette tovább ezt a feltevést. Inkább magába szállt egy kicsit a szállítók, a gyártók helyében is, akik csak töredelmes megbánással könnyíthetnének lelkükön azokért a hibákért, amelyeket a vásárlókkal szemben elkövetnek. Ha egyes termelők „gyónnának”, ilyen vétkeket kellene beismerniük:

1. Olyan, 3 ezer forintos, villo- gónak és szirénázósnak mondott autót adtunk ki a kezünkből, amely sem nem villogott, sem nem szirénázott, de még csak az ajtaja /

sem nyílt ki a dobozból kicsomagolva. Ezzel becsaptam egy másik polgártársamat.

2. Egy társasjátékból kifelejtettük a zöld bábukat.

3. Egy Pötyi építő dobozába nem tettünk bele mindent, aminek benne kellett volna lennie.

4. Szidnak bennünket az eladók meg a vevők, mert a 9—18 ezer forintos babakocsik közül jó néhány nem éri meg az árát. Az egyik jobbra húz, a másik balra, a fogantyúk csálén állnak, csak tántoroghat a babakocsival a szegény, jó édesanya. A KERMI idei, első fél évi vizsgálatáról készült jelentésből ismert: a Tajvanból és az Ausztriából importált 26-féle gyermekkocsi minősége a gyenge és a jó között változik. Ehhez képest már nem tűnik olyan nagy dolognak, hogy a gyerek még a kijáratig sem ér, már kitekerte a játékfigura nyakát és „elintézte” a kisautó felhúzórugóját.

Termelők — gyártók —, az idén is lesz karácsony!

Utóiratként: azért akadnak már most is szakavatottabban dolgozó, lelkiismeretes játékkészítők, akik jó minőségű árukkal hárítják el maguktól azt a veszélyt, hogy a piacon „kitekerjék” a nyakukat.

(kohl)

i