Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

2. oldul. 1991 augusztus 9. PETŐFI NÉPE CSÖKKENT A KIVITEL, NŐTT A BEHOZATAL Nehézségek a magyar—amerikai kereskedelemben Búra my.. , amerikai kereskedel- ■p'.i far?"1 i. ;i/- év első leiében az * •; |s „ se es az import jelentős ^ . ,,, it jellemző, a Nemzctkö­. l Kapcsolatok Miniszterit!- ■ nvtk ./il embere, a kapcsolatok átá­llását Kedvezőnek ítélik. Rlm>','diők: hal hónap alatt 131 mil­lió dollár értékű anyagot, alkatrészt, fogyasztási cikket, valamint mezőgaz­dasági és élelmiszeripari terméket ex­portáltunk az USA-ba, s ez az áru- mennyiség körülbelül 10 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első félévében volt. Importunk viszont az első félévben körülbelül 40 százalékkal volt több mint a múlt év azonos időszakában, az értéke összességében meghaladta a 146 millió dollárt. A radikális importnöve­kedés elsősorban a dollár első negyed­évi árfolyam-csökkenésének a követ­kezménye. A gyenge USA-dollár ver­senyképessé tette új, importstruktú­ránkban korábban nem szereplő ter­mékek beszerzését is, ilyen például az új és a használt személygépkocsi. Ked­vezőbben volt beszerezhető az első fél­évben számos más, fejlett technológiá­val készült magas színvonalú termék is. Jelentősen megnőtt egyebek közt a vegyipari termékek importja. BLBOCSÁTOTTÁK AZ ÁLLAMI GAZDASÁG KISGAZDA DOLGOZÓIT Politikai botrányt emlegetnek Kalocsán (Folytatás a: 1. oldalról) Úgy érzem, olyan embereket küldtünk cl, akik nem voltak mindig elsők a munkában, esetleg a megváltozott kö­rülmények között nem volt olyan fel­adatuk. ahol teljes mértékben le lettek volna kötve. Nagy vád ér amiatt, ahogy a saját sofőrömet, Sordje Miklóst elküldtem, illetve elküldtük. Különben eljártam az érdekében más munkahelyen, ahol al­kalmazták volna 14 500 forintos alap­bérrel. Mégnem kaptunk választ, hogy elfogadja-e. Farkas István megmondta többször, hogy szeretne már nyugdíjas lenni, mert ott a csirkefarmja. Török Ferenc esetében több kollégája felve­tette, hogy nem dolgozik vele szívesen. Hát így állnak a dolgok. Visszautasí­tom a vádat, hogy politikai megkülön­böztetésről van szó. Végül Kosa Andráshoz fordultunk, miként összegzi a történteket.-— Meggyőződésem, hogy az esemé­nyek mögött komoly, megkülönbözte­tő jellegű politikai szándék húzódik meg. Erről nemcsak az érintettektől, hanem különböző állampolgári jelzé­sekből is tudomást szereztem. Az ese­mények voltaképpen nem okoztak meglepetést, sejteni lehetett, hogy vala­mi készül. Az elbocsátottakon kívül a kalocsai közvélemény is sérelmesnek találja az intézkedést. Erről a választó- polgárokkal való beszélgetések során meggyőződtem. Felháborodva veszik tudomásul, mint magam is, hogy nap­jainkban ilyen egyáltalán előfordulhat. Zs. Kovács István BANKTANÁCSKOZÁS BAJÁN Egyedül maradtunk a gazdasági színpadon Formai kifogások három törvény esetében A Szabad Demokraták Szövetsége az önkormányzatok helyzetét illetően cso­magtervvel fordul az Alkotmánybíró­sághoz, s három, a közelmúltban megal­kotott törvény együttes felülvizsgálatát kéri a grémiumtól. Az SZDSZ által több ponton is alkotmányellenesnek vélt tör­vények: az egyházi tulajdonnal kapcso­latos jogszabály, valamint az önkor­mányzati tulajdonra vonatkozó, illetve az önkormányzatok hatáskörét szabá­lyozó rendelkezés. Mint a szabaddemokraták csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott: a párt­nak mindhárom törvénnyel szemben ha­sonló alkotmányossági kifogásai van­nak. Elsősorban azt sérelmezik — és tartják az alaptörvénnyel összeegyeztet­hetetlennek —, hogy az említett jogsza­bályok elfogadásánál, több konkrét ren­delkezés meghozatalakor kétharmados többség kelleti volna. Szigethy István országgyűlési képvise­lő ezzel kapcsolatosan rámutatott: az al­kotmány értelmében az önkormányzati, továbbá az önkormányzatok alapjogait korlátozó törvény megalkotásához két­harmados többség szükséges. Hozzáfűz­te: mivel a kormánykoalíció nem rendel­kezik ilyen arányú többséggel, ezért igyekszik egyszerű többséggel elfogad­hatóvá minősittetni ezeket a törvénye­ket. A szabaddemokrata képviselő ezt taglalva aggasztónak és a parlamenti de­mokrácia szempontjából veszélyesnek ítélte, hogy az Országgyűlés kormány- párti többségű alkotmányügyi bizottsá­ga dönt a kétharmad kérdésben. Szige­thy István — utalva arra, hogy nem eseti hibákról van szó — arra a következtetés­re jutott: a kétharmados szabály figyel­men kívül hagyása immár a kormány és a parlamenti többség ismétlődő politikai gyakorlatává vált. Lévén ez az első eset, hogy közös, több törvényt is érintő beadvánnyal fordul­nak az Alkotmánybírósághoz, a sajtótá­jékoztatón a szabaddemokrata képvise­lők kifejtették: az összevont beadvány­nyal nem csupán egy-egy jogszabályra szeretnék ráirányítani a figyelmet, ha­nem arra törekednek, hogy általában ja­vuljon a parlamenti munka alkotmá­nyossága. HOGYAN MŰKÖDNEK A KECSKEMÉTI INTÉZMÉNYEK? Átvilágítás után: nem tiszta a kép (Folytatás az 1. oldalról) mintha Széchenyi és Kossuth vitája folytatódna napjainkban. Az egyik tá­bor szerint a lassú, öntörvényű fejlődés a helyes út, míg a másik tábor — kos- suthi szellemben központi beavat­kozással gyorsítani szeretné a folyama­tot. Az előadó Széchenyi mellett tette le a voksát, rámutatva, hogy a privati­zációt az állam valójában nem tudja ellenőrzése alatt tartani. Olyan, mint az áradó folyó: nekiindult és ha fékezni akarják, megkerüli a gátakat. A gazdaság helyzetét elemezve Len­gyel László kiemelte, hogy az agrárgaz­daság válsága drámai következmé­nyekkel járhat. Ez a korábbi sikerága­zat, az elemző szerint, minden szem­pontból összeomlás előtt áll. A követ­(Folytatás az 1. oldalról) fenntartja a figyelőszolgálatot hatókö­rének teljes szakaszán, tehát Solttól az országhatárig a Duna bal partján. Amint megírtuk már, a hullámtér­ben tehát a fővédvonal és a folyó partéle közötti területen — a védekezés nem a vízügyi igazgatóság feladata. A Petőfi-sziget mellett a Sugovicából nyíló Tejes-csatorna partja a legalacso­nyabb. Itt a városgondnokság és a vá­rosgazdálkodási vállalat emberei ma­gasítják a töltést 60 centiméterrel, tehát három homokzsákkal. Gavrilovics Sándor részlegvezető a helyszínen irá­nyítja a munkálatokat. Hetven dolgo­zó, öt gépkocsi, egy tolólap és markoló van a keze alatt. A homokot a Szegedi út melletti homokbányából hordják. Hasonlóan alacsony a bal part a Nagy-Duna-híd alatti, ipartelepek előtti szakaszán. Itt az iparvágány, re­mélhetőleg, megfogja majd a vizet, de kező hónapokban a legnagyobb gon­dot az okozza, hogy végéhez közeledik a betakarítás, miközben nem mentek ki a szükséges hitelek és a kért támogatá­sok. Ennek ellenére van esély a talpon maradásra. Az államnak azonban nem szabad közvetlenül beavatkoznia a gazdaság folyamataiba, ezt olyan köz­vetítőszervezetekre kell bízni, mint — többek között — a bankok. A bankok helyzetéről, a készülő banktörvényről beszélt a nap másik előadója, Pulai Miklós, a Bankszövet­ség főtitkára. Ma a Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. Surányi György és a gazdaságkutató intézet igazgatója. Vértes András tart előadást a bajai bankártanácskozáson. —1— azért az alacsonyabb töltést megeme­lik. A hídlábaknál a kompátkelő-feljá- rók víz alatt vannak, csakúgy mint a Vén-Duna üdülőtelep kis nyaralóinak alsó, cölöpökön álló szintje. Közös árvízvédelem Egyeztető megbeszélést tartottak csütörtökön Baján a magyar és ju­goszláv vízügyi szervek helyi, illetve központi árvízvédelmi összekötői. A résztvevők értékelték a Dunán kiala­kult helyzetet, s megállapodtak abban, hogy még a tetőzés előtt közösen járják be a közös érdekű töltésszakaszokat, s a továbbiakban folyamatosan tájékoz­tatják egymást a vízállásról, az árvízvé­delemmel összefüggő eseményekről, az intézkedésekről. A jugoszláviai vízügyi szervek képvi­selői tudatták a magyar kollégákkal, hogy e napon reggel hat órától a Duna jugoszláviai szakaszán árvízvédelmi készültség lépett életbe. (Folytatás az 1. oldalról) ni, hogy Kecskeméten jóval több beteg jut egy körzeti orvosra, mint országo­san. A jövőre várható szabad orvosvá­lasztás pedig újább kérdésekét Vét inájd1 föl. A kulturális és sportbizottság képvi­selői sem értettek egyet a vizsgálat szempontjaival és a levont következte­tésekkel. Például a pénzügyi és ellenőr­zési bizottság azon megállapításával, miszerint a városnak nem kellene tá­mogatnia a tehetősebb polgárok szín- házbajárását. Véleményük szerint ugyanis leginkább csak ők látogatják az előadásokat. Ez már magában is némi vitát váltott ki a megjelentek kö­zött. Mint kiderült, a vizsgálatot vég­zők úgy gondolkodtak, hogy az első sorokért és a páholyokért több pénzt kellene kérni, míg a kevésbé jó helye­kért a mainál kevesebbet. Sőt, tette hozzá dr. Baltás Gézáné, a pénzügyi és ellenőrzési bizottság képviselője, ő még emlékszik rá, hogy hajdan állóhely is volt... A sportegyesületekkel kapcsolatban a megjelent szakértő fölkérte a felmé­rést végzőket, hogy például ne kezeljék együtt a tömeg- és a versenysportra berendezkedett egyesületek gazdálko­dását, s hogy a sportigazgatósággal kapcsolatban is körültekintőbben al­kossanak véleményt. Az oktatási intézményekről készült felméréssel sem értettek egyet a hozzá­értők. Az adatok az intézmények sajá­tosságainak figyelmen kívül hagyásá­val téves, rossz következtetésre vezet­hetnek. Például nem átlagolható a fű­tés- és az áramfogyasztás. Mert teljesen ,más a helyzet egy régi, magas, sötét épületben, mint égy új, szigetelt, napsü­töttében. Egyébként is csínjén kellene bánni ezzel a világításkérdéssel, mert talán mégsem mindig okos dolog e té­ren takarékoskodni. Intézményenként a tanárok átlagkeresete nem véletlenül mutat mást: mert az újabb iskolákban törvényszerűen fiatalabb pedagógusok dolgoznak kevesebbért, mint esetleg a régebb óta pályán lévő kollégáik. Ab­ból sem szabad messzebbre vivő követ­keztetést levonni, hogy a szakközépis­kolákban jóval drágább a tanulók ok­tatása, mint a gimnáziumokban. Az előbbiekben ugyanis más módszerek­kel, így például az osztályokat meg­osztva tanítanak. A hozzáértők az em­lítetteken túl több olyan pontra világí­tottak rá, melyek megközelítéséhez több információra, más megközelítésre lett volna szükség. Mindenesetre a jelenlévők meg­egyeztek abban, hogy a továbbiakban még konzultálnak a vizsgálatról. Egyi­kük azt javasolta, hogy a jövőben ilyen eseteknél jó lenne, ha az illetékes bi­zottságot is bevonnák a felmérés készí­tésébe a félreértések elkerülésére. Dr. Andrássy Ákos a pénzügyi és ellenőr­zési bizottság átvilágítási munkájával kapcsolatban visszautasította az egyik hozzászóló kérdését, miszerint milyen prekoncepció alapján végezték a vizs­gálatot. Mint mondotta, kizárólag az adófizető állampolgárok érdekeit vet­ték alapul. B. A. AZ ELŐREJELZÉS VÁLTOZATLAN ÉRTÉKEKET ADOTT Ma 835 centiméteres a víz a bajai mércén TALLÓZÓ Térdig vérben és nyakig hamis tájékoztatásban A hírhierarchia minden ép eszű, jó­zan gondolkodásmódot, humánus szempontot és emberi hozzáállást mel­lőz. A hivatás szabályait és etikáját már régen nem is emlegetjük. Első helyre kerül a híradóban egy bizonyos Dragisa Stefanovic fiatalember édesap­ja, aki szcnvtelenül, sőt büszkeségtől dagadó kebellel, aprólékos részletes­séggel ecseteli, miként halt hősi halált a fia a minap. A kolosszális hírt követi a Bush- Gorbacsov találkozó, az or­szág pénzügyi kollapszusa, a brüsszeli miniszteri csúcs, a képviselőházi jelen­tés. Ennyit az. alattvalók tájékoztatásá­ról.. . Van azért hír, botrány és esemény, amelyet még véletlenül sem látok. Mondok egyet: például a pancsovai tartalékosok zendülése. Egy szó sem hangzott el róla. akár arról sem, hogy köztársaságunk erélyesen tiltakozik az európai megfigyelő jelenléte ellen? Ki­kéri magának a beavatkozást és nem engedélyezi, hogy „szerb területekre” lépjenek (Horvátországban). Se riport, se hír arról, hogy a szerb hazafiak Plit- vicén például a szállodák teljes felszere­lését és berendezését szétverték, a YU- TEL riporterei térdig jártak a toliban, mert még a párnákat is szétvagdosták hazafias felbuzdulásukban. S mit ad­nék egy képsorért, amelyben azt láthat­nám, miként esik le a külföldi államel­nökök és miniszterek álla, miközben dr. Tudman, hírhedt cápamosolyával a Pentagonale megbeszélését követő va­csorán Dubrovnikban, a pohárköszön­tőjében, Ante Markovicot a Horvát Köztársaság ellenségének nevezi és a legváltozatosabb sértegetéseket szórja a fejére. Világraszóló diplomáciai bot­rány, amilyenre nem volt példa a civili­zált demokratikus világban, de azon kívül sem. Végül Franz Vranitzky volt kénytelen társaságával kitüntetni a kormányelnököt, hogy kinyilvánítsa iránta a lojalitását, s a vacsora után az olasz kormányelnök sem válaszolt a „köszöntőre”. Vezetőink már régen be­mutatkoztak a világnak, de ez nem jár ki az alattvalónak. Ami kijár neki, azt meg is kapja: hamis tájékoztatást, fél­müveit, beszűkült agyú, elvakult, poli­tikai analfabétákat és kritikátlan, szol­galelkű hivatásos poltronjaikat. Közben a zágrábi televízió hirdetései pontos utasításokkal szolgálnak arról, mit kell az embernek magával vinnie az óvóhelyre, és hogyan kell ott viselked­ni. Képsorokat közöl szétmarcangolt holttestekről, elvágott torkú, szem nél­küli fiatal horvátokról. A belgrádi tele­vízió kitüntetésekről beszél, amelyeket azok a tudós orvosszakértők kaptak, akik a horvát genocídium szerb áldoza­tainak kiásott csontjait rendezgetve megállapították, hogy az usztasák a gyerekeket lábuknál fogva verték „va­lamilyen sarkos tárgyhoz”. A horvát szerint a szerb terrorista és a hadsereg lő, a belgrádiak szerint a vérengző hor­vát rendőrség. A saját halottjait már senki sem számolja, csak az ellenségét, mert az háborús trófea. Ideje lenne már tudni, hogy ki az ellenség, és hogy egyáltalán van-e. Mert egyelőre csak az a biztos, hogy vannak, akik nagyon élvezik a vadnyu­gati csatározást, s az, hogy Gobbels egészen biztos szégyellj magát a sírjá­ban. Gombás Gabriella (Magyar Szó, Újvidék) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Andropov tanácsolta Hruscsovnak a szovjet csapatok bevetését Jurij Andropov volt SZKP-főtitkár 1956-os magyarországi szerepéről közölt részleteket a Glasznoszty című szovjet hetilap. Az SZKP-hoz tartozó újság e heti számában Andropov titkára számolt be arról, hogy állítólag kifejezetten az akkor magyarországi nagykövetként működő Andropov ké­résére érkeztek Magyarországra a szovjet csapatok „az ellenforradalmi ban­dák feltartóztatására”. Oleg Zahavor becsteleneknek nevezi azokat, akik ma az akkori „szörnyűséget” a demokráciáért vívott harcnak állítják be. A titkár így idézte vissza Andropov szavait: - Gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor az ellenforradalmárok elfoglalták a legfontosabb poszto­kat a jó szándékú népi mozgalomban, s immár a törvényes rendszer megdöntésére és a kommunisták fizikai megsemmisítésére törekedtek. — Úgy elmérgesedett a helyzet, hogy felhívtam Hruscsovot, de ő nem volt a helyén, majd Zsukovot kapcsoltak: azt mondtam neki, hogy ha nem vetjük be a csapatainkat, akkor emberek tömegei halnak meg és a szocialis­ta eredmények egycsapásra elvesznek — mondta állítólag Andropov, majd a titkár szerint így folytatta: — Zsukov azonnal felhívta Hruscsovot, aki néhány perc múlva engem hívott Budapesten és közölte, hogy meghozták a bevonulásról szóló döntést. Lezárták a magyar—osztrák határt. így onnan már nem jöhetett katonai segítség. Csapataink segítettek a józan erőknek, hogy legyőzzék az ellenforradalmat —- idézi a nagykövet szavait Zaharov. A titkár végezetül arra a következtetésre jut, hogy a történelmi igazság helyreállításakor nem szabad elfeledkezni az akkori helyzetről, a légkörről, a körülményekről. Szerinte elsősorban a Nyugat által támogatott kommu­nistaellenes terror késztette a csapatok bevetésére a szovjet vezetést. Nemzetközi válságtanácskozás a jugoszláv helyzetről A jugoszláv küldöttség késése miatt az eredetileg tervezett délután há­rom óra helyett csak este fél hétkor kezdődött meg a prágai külügyminisz­térium épületében az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 35 országának válságtanácskozása a jugoszláv helyzetről. A külügyminisztériumok magas rangú tisztségviselőinek tanácskozását kétnaposra tervezik. Az ülésen a német küldöttség vezetője elnököl. Kohl: a keletnémet hanyatlás átmeneti Az egykori NDK gazdaságában tapasztalhatók ugyan „bizonyos zava­rok”, de ez nem ad okot borúlátásra—jelentette ki Helmut Kohl kancellár a német televiziónak adott nyilatkozatában. Mint az AFP közölte, Kohl aggodalomra okot adónak minősítette a kelet-németországi munkanélküliséget, de a kommunista rendszer öröksé­gének tartotta azt. Mint ismeretes, a volt NDK-ban — hivatalos adatok szerint — 1 millió 68 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, a munkaképes korú lakosság 12,1 százalékát. Ausztriai nyaralása közben adott tv-interjújában Kohl megígérte, hogy a magas munkanélküliség egy éven belül csökkenni fog. s egy év múlva „figyelemre méltó mérleget” vonhatnak majd az egykori NDK gazdaságá­ról általában is. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg csak Japán növekedési üteme múlja felül a németét. „Meggyőződésem szerint a választott út helyes, a szociális piacgazdaság eszközeivel meg fogjuk haladni az elmúlt negyven év szociálkommunista rendszerét” — mondta Kohl. rp •• •• i i r • rr Torok legiero az iraki kurdok ellen A török hadsereg már a légierőt is bevetette a kurd felkelők észak-iraki területen lévő táborai ellen —jelentették csütörtökön hírügynökségek. Az Anatólia félhivatalos török hírügynökség jelentése szerint a török légierő F—104 és F 4 típusú gépei két és fél órán át kurd célpontokat bombáz­tak. A harci gépek után, a második hullámban alacsonyan szálló helikopte­rek is támadták a Kurd Munkapárt elnevezésű illegális szzervezet fegyvere­seinek táborait. Egy török katonai szóvivő szerdán azt közölte, hogy török egységek behatoltak Irakba, rajtaütöttek és megsemmisítették a kurdok rejtekhelye­it. Az Anatólia jelentése szerint a csütörtöki támadásban sok kurd felkelő vesztette életét. A hírügynökség pontos adatokat nem hozott nyilvánosság­ra. Hazatelepül-e Imelda Marcos? Nemrégen bejárta a hír a nemzetközi sajtót, hogy Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szigetek elnöke engedélyezte a hazatérést Imelda Morcos­nak, az 1986-os népfelkelés során elűzött Fülöp-szigeteki elnök övzegyé- nek, feltéve, ha nem hozza magával 1989-ben elhunyt férje hamvait. Az elnökasszony döntése nyomán nyomban megindultak a találgatások, vajon hat államcsínykísérlet és természeti katasztrófák sorozata után újabb erőpróbával kell-e szembenéznie elnöksége utolsó 10 hónapjában Corazon Aquinónak? Rex Lores politikai elemző szerint ennek igen nagy a valószínűsége, tekintve, hogy a jobboldali beállítottságú katonák aligha fogják elszalasz­tani az alkalmat egy újabb erőpróbára. Lores ugyanakkor valószínűtlen­nek tartja, hogy a katonák destabilizálni tudnák a kormányt. Egy másik tekintélyes politikai elemző. Bias Ople szerint Imelda Marcos hazatérése egyesítené a választási harcra készülő ellenzéket. Alex Magno, a politikatu­dományok professzora úgy véli, hogy a nép nem felejtette el Ferdinand Marcos húszéves uralmának visszaéléseit és ezért Imelda visszatérése alig­ha jelenthet komoly veszélyt az Aquino-kormánynak. Maga Corazon Aquino nyilván felmérte a kockázat nagyságát, amikor ahhoz a feltételhez kötötte Imelda hazatérésének engedélyezését, hogy nem hozza magával férje földi maradványait. Ferdinand Marcos egyébként Hawaiin van eltemetve egy hütött kriptában. Manilában adócsalás címén vádat emeltek Imelda Marcos ellen és a hírek szerint húsz másik ügyben is bűnvádi eljárást készülnek indítani ellene. A Marcos család és híveik állítólag tízmilliárd dollárral károsították meg az államkincstárt. TOZSDEINF O Továbbra is csökkenő tőzsdeindex mellett igen gyér lorgalom /ajlott az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsdén. Változatlanul kis kötésszamok cs darabszámok, viszonylag alacsony árfolyamok jellemzik a kereskedelmet. Csak a növekvő számú és árfolyamértékű vételi opciók mutatnak valamelyest kedvezőbb jövőt. A novemberre, decemberre kötött ügyletek szerint az árfo­lyamok nem túl nagy emelkedését várják a befektetők. A múlt heti forgalomesés okozója a Styl Ruhagyár részvénye volt. A július utolsó hetében jelentős kereskedés visszaesett néhány kötésre, de árfolyamát tartja a papir. Új szereplővel bővült a piac. Rendkívül „csendesen” vezették be a Zala- kerámia részvényeit. Talán ennek is köszönhető a kis érdeklődés és az alacsony ár is. A FOTEX-papírok átlagára változatlanul 199 Ft, és mérséklődött iránta a kereslet - persze a forgalom jelentős részét így is ez teszi ki. A Skála-Coop-részvények árfolyama negatív csúcsot döntött. Már 19 ezer Ft alatti áron is kötöttek üzletet erre a papírra. A Sztráda-Skála-részvények árfolyama is csökkent. Az I BUSZ-papírok árfolyama még mindig nem bírt visszatérni az elvárható szintre. A befektetők óvatosak. Hosszú szünet után ismét kötöttek üzletet az Agrimpex-és a Novotrade részvényeire. Az Agrimpex-papírok magas, 35 ezer Ft fölötti áron cseréltek gazdát. A Novotrade-részvenyek viszont negatív rekorddal tértek vissza a piacra, 2000 Ft alatti átlagárfolyamon. Nem jelentős számban jött létre kötés a többi részvényre. Pap Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom