Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-08 / 185. szám
PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 8., 5. oldal HETI SOROZATUNK Híres-hírhedt gyilkosságok a Kiskunságban Ma már nem a politikai elnyomás eszköze a rendőr A megyei rendőrfőkapitány exkluzív interjúja a Petőfi Népének Magyar György szabadjakabszállási lelkész a szokott időben kezdte meg 1926. május 29-én a litániát. A szertartás közben, a sekrestyén keresztül érkezett Schmidt Ferenc. (Közeledését látva, hiába zárta be előtte a templomajtót a rosszat sejtő házvezetőnő.) A golyó az imakönyvet is átfúrta Szedlacsek Jenő fülöpjakabi lelkész a história domusban így rögzítette az ezután történteket. „Olyan izgatott lett a pap, hogy alig tudta befejezni a litániát. Schmidt beült a második padba. Akkor légvonalban az oltár előtt térdeplő paptól csak két lépésnyire volt. A térdeplő pap nem volt jó célpont, mert csak a feje látszott ki a padok közül. Alig várta, hogy a pap elvégezze a könyörgéseket. Lehajolva a padban matatott valamit. A revolver kakasát húzta föl. Mikor a pap felállt az antifo- na éneklésére (kántor nem volt jelen), hirtelen előre hajolt. Lőtt, A golyó talált. A bal lapocka mellett befúródott a pap testébe és megsértette a szívburkot. Ezt a boncolásnál állapították zött az oltárnak, s abból kis forgácsot lehasítva, leesett és a leckeoldal felé gurult. A pap a lövés után összeesett, de rögtön a saját erejéből fölállott és a sekrestyébe ment. kiáltott: gyilkos, gyilkos. Annak ajtaja zárva volt, visz- szajött a templomba. A Szent Antal- szobor előtt esett össze. A gyilkos akadálytalanul eltávozhatott... Félegyháza felé ment, mintegy 800 méterre meglőtte magát, de sebesülése könnyű volt. A csendőrök a kecskeméti törvényszék fogházába szállították.” Este halt meg A pontos feljegyzésből megtudható, hogy az eszméletét a kórházban visszanyert pap meggyónt, felvette az utolsó kenetet és a kora esti órákban meghalt. Sokáig és sokan találgatták, hogy Schmidt Ferenc' miért fosztotta meg életétől a papot. Suttogtak politikai okokról, anyagi ellentétekről, féltékenységről. Nem ez volt az első titokzatos gyilkosság Jakabon. Az egyház fényes temetéssel búcsúztatta az 1892-ben született, 1911-ben felszentelt papot. Az a Révész prelá- tus, a későbbi püspök, mondott utolsó sonlóan, közeli kapcsolatban volt Héj- jasékkal. az ébredő magyarok mozgalmával. Mivel a falu hallgatott sohasem derülhetett ki, hogy valóban az ébredők tervelték ki a 112 holdas, Eördögh nevű nagygazda meggyilkolását 1922-ben. A gazda lelövését többen összefüggésbe hozták a háború alatt hatalmas vagyont gyűjtött Felföldi Sándor és az áldozat közötti ellenségeskedéssel. (Földvásárlási ügyekben különböztek össze.) Kétségtelen: több gazdát megfenyegettek áz ébredők és az is vitathatatlan, hogy Magyar György a húszas évek elején Felföldiéknél lakott. Később megromlott a viszonyuk. A nagyakaratú plébános többször a pusztaiak ellenkezésével mit sem törődve harcolt ki több mindent a helybélieknek. Államsegélyt eszközölt ki az új iskolákhoz, társaskört építtetett, önálló községgé fejlesztette a pusztát, mégsem tudta összetartani a nyájat. Molnár Lajos orgoványi lelkész feljegyzése szerint Magyar György élete rejtélyek és tragédiák sorozata volt. Közügyben vált haragosává a kötekedő természetű Schmidt Ferenc. Ő akadályozta meg, hogy kocsmaengedélyt kapjon a rossz hírű vendéglős. Többen nehezteltek a papra az általa kezdeményezett helyi földbirtokrendezés miatt. (Ez halála után, 1930-ban zárult le.) A Dunába ölte magát Életfogytiglani büntetéséből a második világháború elején megtörtén szabadult az 1927-ben elítélt Schmidt Ferenc. Első útja az új paphoz vezetett. Nem találta meg azonban lelke nyugalmát. Ez idő közben más férfihez költözött felesége sem vette vissza. A Duna hullámaiban remélt végső nyugalmat a papgyilkos. Az új templom felépítése óta parókiaként szolgál a volt templom. Fekete János plébános készségesen megmutatta a hajdani oltár helyét. Tőle tudjuk, hogy a gyilkosság után bezárták, majd újjászentelték a meggyalázott kápolnát. Gondosan kutatja, őrzi a tragikus sorsú elődjével kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat. (Sorozatunk következő részében a hatszoros foktői gyilkos ártalmatlanná tételéről írunk.) Holtai Nándor A közelmúltban rendezték meg a megyei rendőr-főkapitányságon a félévi parancsnoki értekezletet: amelyen összegezték az elmúlt hat hónap tapasztalatait. Kocsis Attila alezredes, megyei rendőrfőkapitány, a tanácskozás után tájékoztatta a Petőfi Népét a szervezet „fél éves bizonyítványáról”. — Ön most vett részt először főkapitányként ilyen értékelő eszmecserén. Az adatok ismeretében, hogyan ítéli meg a megyei rendőrség első fél évét? —- A változások időszaka volt ez. Őszintén örülök, hogy nagyobb megrázkódtatások és válságok nélkül zárult. Pályázat útján új vezetők kerültek a városi kapitányságok élére. Az önkormányzatok támogatták az előkészítő bizottság jelöltjeit. A kinevezések után is azt tapasztalom, hogy jó kapcsolat van a helyi vezetők és a rendőri szervek között, ami a mai — a bűnözés szempontjából rohamosan romló — helyzetben alapvetően fontos. Úgy érezzük, hogy a lakosság támogatását élvezzük. Ma már szinte minden településen van polgári önvédelmi csoport. Ezek, a rendőrök segítségével, eredményesen vesznek részt a megelőzésben, az értékek védelmében. Általában megállapítható, hogy a lakosság ma már nem a politikai elnyomás és a zaklatás eszközének tekinti a szervezetünket. Segíti a köz szolgálatára rendelt testületet. Cégek, társadalmi szervezetek és magánszemélyek támogatják a munkánkat, hogy egyre eredményesebben tudjunk szembeszállni a bűnözőkkel. — A szervezet is átalakult? — igen. A hatékonyabb munka érdekében — az új épületünkben — sikerült kialakítani a központi bűnügyi és közbiztonsági szervezetet. Kiteljesült a technikai központ. Létrejött a megyei forgalom- ellenőrző alosztály. Lajosmizsén rendőrőrsöt szerveztünk, amely szeptemberben kezdi meg működését. Hogy csak néhányat említsek a változások közül. — Persze, az igazi kérdés: sikerrel szállt-e szembe a bűnözőkkel?- Közismert, hogy a bűnelkövetések száma rohamosan emelkedik. A bűncselekmények miatti nyomozáselrendelések száma — a korábbi év azonos időszakához viszonyítva — 27 százalékkal, az ismertté vált bűncselekményeké pedig 39,9 százalékkal nőtt. Az országos helyzethez hasonlóan, nálunk is a vagyon elleni bűncselekmények a meghatározóak. Hasonló a bűnözési intenzitás a lopások és a betöréses lopások vonatkozásában, de jelentősen emelkedett a csalások és a sikkasztások száma is. Egyre több az olyan ellopott személygépkocsi, amely a büntető- eljárás során nem kerül elő. A nyomozási tapasztalatok alapján állítható: az ilyen lopások „megrendelésre” történnek. Ez is arra utal, hogy az alvilág egyre szervezettebb. A bandák között a munkamegosztás tervszerű. A lopások elkövetői továbbra is elsősorban a gázcseretelepeket, a butikokat, áruházakat, lakásokat és hétvégi házakat veszélyeztetik. Az éjszakai figyelőszolgálatok megszervezése még nem hozta meg a várt eredményt. Megyénkben az elmúlt fél évben nem követtek el fegyveres rablást. Viszont az elkövetők több esetben is használtak gázsprayt és gázpisztolyt. Persze, önt az érdekli, hogy milyen volt a felderítőmunka? — Úgy gondolom, a rendőri munka minősítéséhez ez is hozzátartozik ... — Természetesen. Örömmel mondhatom, hogy minden nehézség, a munkatársak fokozott leterheltsége ellenére, az ismeretlen tettes ügyében indult, a felderítéseknél sikerült megőrizni az országos ranglistán az előkelő harmadik helyünket (42,9%). Kiemelkedő eredménnyel dolgozik évek óta a kecskeméti kapitányság. Amíg az országos átlag szerint — megközelítő pontossággal — minden negyedik bűnelkövetőt tudunk csak elfogni, Kecskeméten minden második bűnöző horogra akad. Dicséret illeti a kiskőrösi és a kalocsai kapitányságok munkatársait is. — A közvéleményt leginkább az élet elleni bűncselekmények izgatják. — Hat emberölési ügyünk volt, mindegyik esetben gyors és eredményes volt a nyomozás. Hasonlóan gyorsan lezárultak — a bajai térség kivételével — a rablási ügyek. Jó hír — más területről —, hogy a sérüléses közlekedési balesetek száma 12,9 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. — Szóba kerültek-e azok a botrányos esetek, amikor a bűnelkövetők vagy a szabálysértők rendőrök voltak? — Értelmetlen lenne eltitkolni a szervezeten belüli gondokat. Közismert, hogy Bácsalmáson és Kalocsán is derítettünk fel olyan eseteket, amikor kollégát kellett gyanúsítanunk, és, sajnos, nem alaptalanul. Talán nem is kell mondanom, hogy kegyetlenül eljárunk azok ellen, akik lejáratják a rendőrség tekintélyét. Nem titok: hamarosan megváltozik ismét a szolgálati szabályzat. A tervek szerint még egységesebbé szeretnék tenni a formákat. Eltűnik a fülbevaló és a szakáll. Szigorúbbak lesznek az elvárások a szolgálatteljesítőkkel szemben. , — Többször is elhangzott a vád: a rendőrök előszeretettel használják a PB-üzemű gépkocsikat. Vagyis; ami másoknak tiltva van — az olcsóbb, de veszélyesebb energia alkalmazása — a rendőrök számára megengedett ... — Valós probléma ez. A téma nem került le az asztalról. Tovább folytatjuk az ellenőrzéseket és a jövőben sem leszünk tekintettel rangra vagy beosztásra: ismeretségre, barátságra. — Ha nem titkos, kérem, szóljon részletesen is az apparátusról. — Ma már ezek az adatok nem védettek. A megyében 1163 rendőr teljesít szolgálatot. Május 1-jével újabb ötven rendőr felvételére kaptunk engedélyt. A fél év nagy eseménye volt, hogy megérkezett a húsz darab Volkswagen Golf. Sajnos, a solti őrs kocsiját szombaton szétzúzta egy külföldi kamion. Ezekkel — ha földutakra nem tévedünk — nem maradunk le az üldözöttektől... — Végül engedjen meg egy személyes kérdést: Ön miként élte át ezt a viharos, változásokban, vitákban gazdag első, főkapitányi fél évet? — Nehéz erre válaszolni. . . Nem volt könnyű. Közismert, hogy nagyon sokan nem örültek a kinevezésemnek. Az állományon belül is volt ellenállás, aláírásgyűjtést szerveztek a kinevezésem ellen tiltakozva. A megyei közgyűlésben sem dobálták a süvegeket a képviselők amikor kiderült; az én pályázatomat fogadta el az illetékes hatóság. A legjobban talán az ellenem indított sajtókampány bántott, mert szakmai alkalmasságomat próbálta megkérdőjelezni. De őszintén mondhatom: túl vagyunk az ügyön. A viharos, nehéz fél év után teljes erővel a rendőrség legfőbb feladataira tudok összpontosítani. Elfelejtek minden méltánytalan intrikát... Farkas P. József meg. A mellen kijött, átfúrta a pap kezében lévő imakönvvet. nekiütkör istenhozzádot. aki az áldozathoz harzr.N Imii km aAKABSMl.us |||í/,.,í Magyar György TRAGIKUS HAI ÁI.ÁNAK TIZÉVÉ 1’ORIHILn.lAN Ál I.ITTATTÁk ‘“MII I'ARTÁiís.m líktti má.hís Uf). • Az egykori kápolna, ma papiak a halasi út mellett: itt gyilkolt Schmidt Ferenc. • Nem csak Fekete János plébános (képünk) őrzi elődje emlékét: hívei is. • Ma is látható a golyó nyoma az oltáron. (Tóth Sándor felvételei) VITA — CIKKÜNK NYOMÁN Pénzkérdés-e a szikrai Holt-Tisza? Az ezrek pihenését, felüdülését szolgáló szikrai (töserdei) Holt- Tisza jövője veszélyben van. Nem mindegy, hogy gyermekeink tiszta vizű tóban f űrödnek, vagy iszapos sártengerben dagonyáznak. Ezzel a holtág sorsával foglalkoztak valamennyien tisztában vannak. Mégis aggódnunk kell a víz jövőjét illetően. Talán most van az utolsó alkalom a Holt-Tisza vízminőségének felújítására. A vízügy által már 95%-ban kiépített öntözőrendszer, valameny- nyi érintett számára kedvező. A fennmaradó 5% -ban létesítendő szivattyúállás helye azonban egyáltalán nem mindegy a holtág jövőjét illetően. Északi ágon való vízbevezetés ugyanis egy lassú átfolyású, oxigénben dúsabb vízrendszer kialakítását szolgálná. Véleményünk szerint erre még mindig lehetőség van. A Vita a holtágról című cikkben említett 1987-es jegyzőkönyv valóban létezik. Akkoriban azonban a KNP még nem rendelkezett hatósági jogkörrel és anyagi lehetősége sem volt az öntözőrendszer támogatására. Ezért pusztán kénytelen volt tudomásul venni a szikrai holtág déli ágán való vízbeeresztést, annak ellenére, hogy már azt megelőzően, 1986-ban, a vízminőségi tanulmányterv írásbeli véleményezésekor sem értett azzal egyet. A szakvélemény természetvédelmi célú javaslatait azonban akkor is, és a későbbi tárgyalásokon sem vették figyelembe. A KNP igazgatósága 1988. január 1. óta természetvédelmi hatóság, azt megelőzően védett területen kívül különösebb módosítási lehetőségünk nem volt. Bólintottunk hát az 1987-es jegyzőkönyvben, ez azonban nem mindig jelent feltétel nélküli beleegyezést. Dr. Kovács Gábor igazgató úr (Ativizig) szerint a szikrai Holt- Tisza felújításának a két változatában nincs lényeges különbség. A jelenlegi árakat ugyan nem ismerem, de az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által 1985- ben összeállított költségbecslést (iktatószám: 1641/1985) idézni tudom. E szerint az északi vízbeemelés teljes költsége 12 174 650 Ft, míg a II. változatként szereplő déli terv 30 264 890 Ft. A különbség 18 090 240 Ft. Az elektromos vezetékrendszer kiépítésénél is csak a nagyságrendi különbségek szemléltetésére tudok vállalkozni. A Dé- mász szóbeli tájékoztatása alapján, normál körülmények között, egy kilométer 20 kV-os légvezeték építése 500 000 Ft-ba kerül. Ebből 4,8 km-t kellene építeni 2,4 millió forintért. Ugyanakkor a békéscsabai (44-es) út alatt a kábel áthúzása nem haladja meg a félmillió forintot. Különbség 1,9 millió Ft. Hangsúlyozom, hogy ezek az adatok csak viszonyítási alapként szolgálnak a nagyságrendi különbségek szemléltetésére, mivel a pontos költségvetési adatokat az Ativizig, többszöri kérésünk ellenére sem hajlandó rendelkezésünkre bocsátani. Az általunk és más tömegszervezetek (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Biológiai Társaság, Fauna Állatvédelmi Egyesület, Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség, s az UNESCO égisze alatt működő — s az ártéri területek fennmaradását kiemelt programként kezelő — Nemzetközi Vadvédelmi Alap) szerint szükségtelen lenne a holtág déli szakaszára tervezett gát- és zsiliprendszer megépítése is, ami újabb költségmegtakarítást jelent. A tervezés során a rendszer telepítését 12 értékelési tényező figyelembe vételével, számítógépes program segítségével elemezték, s döntöttek a déli vízbevezetés mellett. Bár őszintén csodálom a számítástechnika vívmányait, jelen esetben inkább a józan észre kellene hallgatni. Éppen ezért örömmel üdvözöljük Dr. Kovács Gábor igazgató úr javaslatát, miszerint ezt a vitát nem e lap hasábjain kell végleg eldönteni, s üljünk ismét tárgyalóasztalhoz. Lisztes János, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi felügyelője „A térdelő pap nem volt jó célpont”
