Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

AUGUSZTUS HAZUNK TAJA } MALACBAJOK Állataink egészsége • A tisztán tartott malacok kevésbe fertőződhetnek. Az E. kólibaktériumok az egészséges állatok bélflórájának alkotórészeit ké­pezik, de alkalmanként megbetegedé­seket is idézhetnek elő, melyek hasme­néssel vagy ödémaképződéssel járnak. Az úgynevezett kólihasmenés a fia­tal, leggyakrabban 2-4 napos malacok hasmenéssel és kiszáradással járó be­tegsége. A malacok a kólibaktériumok- kal megszületésük után hamarosan (az anyaállattól, a fiaztató padozatáról, a fiaztatásnál segédkezőtői), esetleg már a fialás közben, még a szülőútban fer­tőződnek. A betegség kialakulásában a hajlamosító tényezőknek, elsősorban a kocák nem megfelelő előkészítésének van szerepe. A lappangási idő igen rö­vid, sokszor a 24 órát sem teszi ki. Gyógykezelés hiányában a hasmenéses malacok jelentős része rövid ideig 1-2 napig — tartó megbetegedés után hullik el, tehát az észleléskor haladék­talanul forduljunk állatorvoshoz. A betegség megelőzése céljából arra kell törekednünk, hogy a kocák szak­szerű előkészítését követően, jó ellenál­ló képességű és testtömegű (1,3-1,5 kg) malacok szülessenek, a fertőzés veszé­lye minimális legyen, és a malacok a megszületésük után minél előbb jussa­nak megfelelő mennyiségű föcstejhez. A választás körüli malacok kólihas- menését és az ödémabetegségét szintén az E. kóli okozza, általában az elvá­lasztást követő két héten belül. A vá­lasztás körüli malacok kólihasmenése kialakulásában például az elválasztás­sal egy időben hirtelen takarmányvál­toztatásnak, az étvány szerint etetett táp túl nagy fehérjetartalmának, a túl- etetésnek, a nem megfelelő ivóvíznek — a vízhiánynak —, az elválasztással egyidejűleg végzett falkásításnak, átte­lepítésnek, szállításnak, egyéb be­avatkozásnak van szerepe. A betegség kezdetén a sertések étvágya csökken. A hasmenés először szórványosan je­lentkezik, majd a falkában általánossá válik. A tartós hasmenés a sertések ki­száradásához vezet. A nagyszámú megbetegedés ellenére — az időben és szakszerűen, állatorvos által elvégzett gyógykezelés esetén — az elhullási arány nem nagy. Az ödémabetegség általában szintén az elválasztás utáni két héten belül je­lentkezik, elsősorban a kisüzemi sertés- állományokban fordul elő, aránya meghaladhatja az 50 százalékot is. A megbetegedett sertések gyógyulása ritka, az elhullás aránya majdnem 100 százalékos. A betegségre legjellemzőbb az ödéma (a szemhéjak, orrhát, pofa vizenyős duzzanata), a petyhüdt bénu­lás, a láztalan állapot és az igen gyors lefolyás, amely majdnem minden eset­ben elhullással jár. Ez a betegség gyakran a választott malacok adásvételét követően, az új tulajdonosok udvarában jelentkezik, legtöbbször a legjobban fejlett, az ad­dig jó étvágyú állatok hullanak el. A tünetek igen hamar, sokszor órák alatt kialakulnak, és a megbetegedett állatok akár 2-3 órán belül elhullanak. A betegség egyértelmű megállapítása és az esetleges további megbetegedések, illetve elhullások megelőzése érdeké­ben az állatorvos szakmai segítségét kell igénybe venni. A megelőzés érdekében fontos, hogy a választással egy időben ne változtas­sák a malacok takarmányának összeté­telét, ne emeljék a fejadagot, és minél gyakrabban, minél kisebb adagokban történjék az etetés. Nagyon fontos, hogy a malacoknak mindig bőségesen legyen ivóvize és mind az ödémabeteg­ségnél, mind a választás körüli mala­cok kólihasmenésénél a betegség észle­lésétől vonják el a sertések takarmá­nyát az állatorvos megérkezéséig, és a későbbiek során az ő szakmai tanácsai szerint járjanak el. A sertések adásvételét követően szó­ba jöhető szavatosság szempontjából jó tudni, hogy az ödémabetegség kez­detét akkor lehet az átvétel előtti időre kétségtelenül visszavezetni, ha a beteg­ség tünetei és az elhullás is az átvétel utáni 24 órán belül jelentkeztek. Dr. Lehotay Árpád GAZDAKONYVTAR Süssünk otthon A ma emberének már csak em­lék vagy hallomás a házi kenyér íze, illata, a kenyérsütés szertartá­sa. A Mezőgazdasági Kiadó A gazdaasszony fortélyai című so­rozatában jelentette meg dr. Zac- kel Erna Süssünk otthon (Kenyér, péksütemény, lángos, pizza, ka­lács, kuglóf házilag) című kötetét, sütésre biztatva az olvasókat. Te­szi ezt a szerző azért, mert a bol­tokban kapható kenyérfélék minő­sége, sajnos, nagyon sokszor hagy kívánnivalót maga után, bár áruk igen magas (szezámmagos kenyér 45 Ft, a 0,5 kg-os kalács 51 Ft stb.). A házi sütés a szerző számí­tása szerint 40 százalékkal ol­csóbb, mint a bolti ár, ugyanakkor egyéni ízt, egyéni igények kielégíté­sét is jelentheti. A könyvből meg­tanulhatjuk 48-féle kenyér (burgo­nyás, fűszeres, káposztás, korpás stb.), 14-féle kifli, zsemle, 4-féle lángos, 7-féle pizza (10-féle rátét­tel), 9 kalács, 11 kuglóf elkészíté­sét. A szerzőnő megismertet a pék­áru sütésének menetével, a lisztek, kiegészítőanyagok használatával, igazodva a legkorszerűbb táplál­kozásbiológiai követelményekhez (búzacsíra, búzakorpa stb. fo­gyasztása). A házi kenyér- és pék­áru sütése a család számára is meg­lepetés, ünnepi ízes falatot jelent, de kitűnő, olcsó csemege lehet a hétvégi telkeken megépített ke­mencében a sütés a piknikre érke­zők számára is. A tojástermelés fortélyai Miklósné Horváth Erzsébet To­jástermelés a kisgazdaságban cím­mel megjelent kötetével az áruter­melésre berendezkedő kisterme­lőknek szeretne segíteni. Az üresen álló tehén- vagy lóistálló felhasz­nálására javasolja a tyúktartást azoknak, akik tojástermelésre kí­vánnak berendezkedni. A tojáster­melés elemi ismeretein túl (jól tojó szülőktől származó szaporító­anyag beszerzése, a tojótyúk felne­velése, állat-egészségügyi szabá­lyai, a tojótyúk tartása) a tojáster­melés kereskedelmi követelményei­ről, a vállalkozás formáiról is szól. Tájékoztat a tojástermelés érdek- képviseleti és hitelforrásairól, a ked­vezményes hitelfelvétel lehetőségei­ről, az adózási tudnivalókról is. k. m. PUSZTÁBA KIÁLTOTTAM Hiánycikk a permetezési napló Nemrég történt, hogy a Petőfi Népe hasábjain beszámoltam a bajai piac egy, mégpedig szombati napjáról. A vásárlók nevében is nehezményez­tem, hogy — bár minden egyes asztal meg volt rakva zöldséggel, gyümölccsel — permetezési naplót, egy szál nem sok, annyit sem találtak az ellenőrök. Nos, újabb magánellenőrzést végezve azt tapasztaltam, hogy a helyzet e téren változatlan. — Miféle permetezési napló, édes lelkem?! Megvan ez permetűve. Ten- nap csináltam, nem gondútam, hogy ma behozom — tiltakozik a fejkendős néni Bátmonostorról, olyan ízesen ejt­ve a szavakat, hogy csak azt sajnálom, miért nincs nálam magnó. — Hiszen éppen az a baj — próbál­kozom a felvilágosítással. — Miniszteri rendelet írja elő, hogy minden termelő köteles a piacon a rendszeresen vezetett permetezési naplóval igazolni, lejárt-e a legutolsó permetezés utáni várakozá­si idő. Nehogy a vevő szervezetébe ke­rüljön valamely növényvédő szer méreganyaga. — Úri huncutság az egész. Nem ir­káim, dógozni kell — így a néni, s öt perc további győzködés után ebben is maradtunk. A hangosbemondón a piacfelügyelő időnként felhívta a figyelmet, hogy per­metezési napló az irodában díjmente­sen kapható. Nem rohanták meg a fel­ügyelőséget. G. Z. Boszorkánykonyha Asztrológiai szempontból a július a befőzés jegyében telt el. Meggy, barack, uborka és paprikahalmok tették lakásun­kat nagyon hasonlóvá a már megszűnt Bosnyák téri piachoz, különböző fazekakban, üstökben fortyogott az élet. A lakás legkisebb helyiségétől a hálószobáig terjedő illatozón egy nagyüzemi konzervgyár és egy szerződéses pálinkafőzde, valamint Hoffmann úr zöldségesstandjának szagmotívumait elegyítette. A kutyám például hetekig nem volt hajlandó betenni a lakásba a lábát, hiszen még az esetlegesen tűzhelyre jutó, fövő marhacsont aromája is háttérbe szorult. Feleségem arcvonásain, mozgásán furcsa átváltozást fi­gyeltem meg. A második héten kísértetiesen kezdett hasonlí­tani a Macbeth boszorkányainak egyikéhez, akik mint tud­juk, nagyon jelentős szerepet játszottak a tragédia végkifejle­tének előmozdításában. Az igaz ugyan, hogy ő nem békalá­bat, patkányfarkat és akasztott ember körmét elegyítette sírdombon nőtt zsurlóval, hanem elsősorban a lekvárra kon­centrált. Ám bizonyos misztikumnak ezzel sem volt híján. Megmondom őszintén, amikor este hazamentem, mindig volt bennem egy kis félsz, de mint a lélekben erősek szokták, legyőztem a szorongást. Csakhogy a feleségemnek el kellett utazni, s egy napra otthagyott engem a háztartási vegyészet kísérteties kellékei között. Lakásunkban különböző méretű dombok domborultak, dunnával, paplannal letakarva. Alá­juk nézni csak akkor mertem volna, ha közben valaki bátorí- tón fogja a kezem. De nem fogta, így fütyürészve sétálgattam közöttük. (Tudniillik, ha fütyülök, nem félek annyira.) Hazatérvén a titokról fellebbentette a paplant és előkerül­tek a befőttek, lekvárosüvegek, körülbelül olyan mennyiség­ben, hogyha azt a szovjet piacra szánta volna, akkor Gorba- csovnak Bushsal kellene találkozni, befőttre vonatkozó cél­hitel felvétele tárgyában. Később leszakadt a spájzban az egyik polc, de ez nem érdekes, mert lelkemre megnyugvás szállt. Egészen a tegnapi napig, amikor nejem iszonyú jóslatot mondott: kisvártatva kezdődik a paradicsomszezon. _ hámori — Növényvédelem A szabadföldi paradicsomról KERTI TENNIVALÓK Nyár végi betakarítás Az eredményes termesztés alapja mindig a helyes fajta, illetve a megfelelő terület ki­választása. A paradicsom termelésénél növényvédelmi szempontból jó kerülni a zárt, párás, mély fekvésű te­rületeket és törekedjünk a 4-5 éves vetésforgó betartá­sára. Mindenképpen ügyel­jünk. hogy paprika, burgo­nya, tojásgyümölcs és ön­maga után ne kerüljön ugyanoda paradicsom. A palánták kiültetése előtt, ha a területen drótférget vagy cserebogárpajort talá­lunk, feltétlenül végezzünk talaj fertőtlenítést (Basudin 5 G. Diazinon 5 G.) Csak ép, egészséges pa­lántákat ültessünk ki, ezt' követően is folyamatosan ellenőrizzük az állományt, s ha vírusgyanús, vagy herva- dásos tüneteket észlelünk, távolítsuk el a beteg töveket. A paradicsom vízigényes növény, a talajnedvesség­igénye fokozottabb a palán­ták kiültetése és meggyöke- resedése utáni időszakban, valamint a termések kifejlő­dése idején. A túlöntözést kerüljük, mivel ez kedvező feltételeket teremt a betegsé­gek fellépésének. Már a kiültetést követően figyeljük a burgonyabugái■ egyedeinek megjelenését. A lombkárlevőként jól is­mert bogár és lárvája egy­aránt nagy kárt — részleges vagy totális tarrágás tud okozni. Amint észleljük be­településüket, kezdjük meg a védekezést (Bancol 50 WP, Nomolt 15 SC, Karate 5 EC), újbóli elszaporodásuk esetén ismételjük meg a vé­dekezést, a rezisztenciaki­alakulás megelőzése végett a javasolt készítményeket fel­tétlenül váltogassuk. Mindenképpen figyeljünk a levéltetvek betelepedésére, szívogatásukat a levelek de- formálódása, fodrosodása jelzj, de a vírusok terjeszté­sét is elősegítik. A védeke­zésre javasolt készítmények Pirimor 50 DP, Bi 58 EC, Decis 2,5 EC. A szabadföldi paradi­csom legsúlyosabb betegsé­ge a paradicsomvés:. E gom­bás betegség kialakulásának a csapadékos időjárás, a bő­séges harmatképződés, a le­vegő magas relatív páratar­talma, valamint az alacsony, 13—21 °C hőmérséklet ked­vez. A levelek csúcsától, szé­létől kiinduló szürkészöld, majd bámuló foltok hívják fel a figyelmet a betegségre, a levél fonáki részén fehér penészbevonat alakul ki. Járványszerű fellépéskor a lombozat pár nap alatt el­pusztul. zöldesbarnára szí- neződve lóg a száron. A bo­gyók fertőzött foltjai barnás márványozottságot mutal­nak, később megpuhulnak, s elrothadnak. AZ utóbbi években több helyen az al- ternáriás levél- és szárfoltós- ság okozott gondot a terme­lőknek. A tünet tipikus, jól felismerhető: a levélen barna színű koncentrikus körök, vagy ezek által határolt szögletes foltok láthatók, később e levelek elszárad­nak. lehullanak. A bogyón a kocsány felőli részen besüp­pedő barna folt látható, raj­ta jellegzetes színű, fekete penészgyep. A gombás ere­detű betegségek mellett ön­tözött állományokban, csa­padékos évjáratokban a baktériumos eredetű megbe­tegedések is nagy kárt okoz­hatnak a lombozaton és ter­mésen egyaránt. A betegségek elleni ered­ményes védelem feltétele, hogy megelőző legyen, az el­ső észlelt tünetek megjelené­sétől folyamatosan védőré­teggel borítjuk a lomboza­tot. A felsorolt gombás és baktériumos betegségek el­len javasoljuk a réz- és réz­pótló készítményeket (Réz- oxi-klorid 50 WP, Dithane M—45, Bravo 500, Bovicid K), valamint — főként a pa­radicsom intenzív növeke­dési szakaszában a felszí­vódó, ezáltal hosszabb ha- lástartalommal bíró készít­ményeket (Ridomil, Zineb, Sandofan C és Z). A kezelést csapadékos, párás időjárás esetén 8-10 naponként kell megismételni. Ä termésérés kezdetétől fokozott figyel­met fordítsunk a felhasznált készítmények élelmezés­egészségügyi várakozási ide­jének betartására. A beta­karítást követően a kóroko­zók áttelelési lehetőségének csökkentése érdekében sem­misítsük meg a fertőzött nö­vénymaradványokat. A növényvédelmi mun­kák végzése során felhívjuk a figyelmet az óvó rendsza­bályok betartására. Bujtás Gabriella előrejelző Augusztus a konyhakertben a betakarítás hó­napja. Minden érik és minden szedhető. Sőt, sok­szor az a baj, hogy egyszerre túl sok a paprika vagy a paradicsom. Ezért, ha nem tudjuk a felesleget ér­tékesíteni, jó, ha felkészülünk átmeneti tárolásra vagy feldolgozásra. A kifejlett, kemény paprikát ne hagyjuk a tövön, mert a még fejletlenek aprók maradnak. A leszedett termések a hűtőszekrény alsó gyümölcsládájában, esetleg fóliába csoma­golva hetekig megtartják frissességüket. . A folytonos növekedésű paradicsom alsó leve­leit szedegessük le, hogy az állományt minél szel­lősebben tartsuk. Az egyenletes vízellátásról gon­doskodnunk kell, hogy a termések ne aprózódja- nak el, vagy ne repedjenek fel. Ez utóbbit az ingadozó vízellátás okozhatja leginkább. A víz­hiány egyes zöldségfajoknál rontja a termés mi­nőségét, például a tojásgyümölcsét, amely a szá­razságban kesernyéssé válik. A vöröshagyma beérését és tárolhatóságát ez­zel szemben éppen az augusztusi száraz meleg segíti elő. Amikor a szára kezd megdőlni, ne öntözzük többet és a szár elszáradása után feltét­lenül szedjük fel, nehogy újra legyökeresedjen. Ez ugyanis a tárolhatóságot erősen rontja. Éppen ezért, ha a tervezett felszedés előtt 7-10 nappal egy kiadós esőt kapnak, jó, ha előrehozzuk a hagyma betakarítását és száraz, árnyékos helyen érleljük. A fóliasátorban július végére letermett a para­dicsom és az uborka. Amint lehet, a töveket távolítsuk el a sátorból, hiszen a magárahagyott növény sok betegség és kártevő melegágya lehet. A paprikát akkor érdemes a fólia alatt augusz­tusban is megtartani, ha a növényállomány egészséges és új hajtások és termések képzésére képes. Ilyen növényállományt folytonos növeke­désű fajták megfelelő víz- és tápanyagellátás és növényvédelem mellett adnak. A hosszú kultúrá­ban termesztett paprika, márciusi ültetés esetén, október végéig szedhető és négyzetméterenként ' akár 20 kilogrammot is ad. A betakarítás idején, amikor egy-egy fajta tu­lajdonságaival, termőképességével kapcsolatban jó vagy rossz tapasztalatokat szerzünk, gondol­junk a jövőre is. Ha például a determinált növe­kedésű „bokor” paradicsomunk néhány hét alatt leérik, hiába ad sok termést, nem leszünk vele megelégedve, hiszen szeretnénk, hogy a fagyokig szedhessünk termést. Ebben az esetben jövőre feltétlenül folytonos növekedésű fajtát ültessünk. A legcélszerűbb fajta megválasztásáról a téli hó­napokban fogunk szólni. Augusztusban vethetünk őszi fogyasztásra hó­napos retket. Erre a célra szinte bármely fajta használható. A nagy testű, fekete vagy fehér gu- mójú retket el kell vetnünk a következő héten. Erre a célra az Erfurti kerek és a Müncheni sör fajiak alkalmasak. Ha augusztus első napjaiban elvetjük a fejes salátát, még biztonsággal befejesedik. Sok fajta alkalmas az őszi termesztésre, ezek közül egy régi, de bevált fajtát említünk, a május királyát. A vetés naponkénti öntözésére ügyeljünk, hogy ki ne száradjon. Palántáról történő szaporítás esetén az ültetéssel augusztus közepéig várha­tunk. Dr. Hamar Norbert „VALAMIT MINDIG KELL CSINÁLNI . . Fűszerpaprika, csak öntözve Majd’ másfél évtizede termel fűszerpaprikát Dunapatajon Nagy Sándor. Bár — ahogy mondta — az évek alatt többé-kevésbé ki­egyenlítődött a termés, illetve a belőle származó jövedelem, mégis, amikor a helyi szövetkezet a ház­táji földek nagy­ságát kiegészítet­te egy holdról egy hektárra, ő és a család úgy dön­tött, 800-900 négyszögölön foglalkoznak csak a fűszernö­vénnyel. — Es a többi háztáji terület? - Arról sem mond­tunk le, persze, májusi morzsolt- ban számolja el a gazdaság. Kell a kukorica, hiszen most is van három ko­cám a malacaival. Hízót most nem „fog­tam”, hiszen örülhettem, hogy ezt a ha­tot, ami volt, elvitték tőlünk. Van annak már vagy három hónapja, és az árát még mindig nem kaptuk meg. — Ez annyit jelent, hogy a fűszerpap­rikára számit az idén? Nem hiszem, hogy valaki is tudna mást mondani. Ezt már tudom, hogyan kell termelni, ismerem a csínját-bínját. Meg, amióta termelem, be is rendeztem á területet. Tavaly kutat is fúrattam. szerencsére, kedvezményesen csinálták meg. Rájöttem ugyanis, hogy csak ak­kor van jó paprikatermés, ha öntözöm. Pedig a Thomas szivattyú működtetése nem olcsó mulatság. Meg a kijárás! A benzin árának emelésével velünk is jól kitoltak, nemcsak azokkal akik az uta­konjárnak. — A költségnövekedésekkel együtt növekedett a felvásárlási ár? Az nem. Tavaly én azzal nyertem valamicskét, hogy locsolni tudtam. Az aszályban nagyon sok termelőnek tönk­rement a paprikája. Ez meg is látszott az átvételi áron. A Kalocsakörnyéki Ag­ráripari Egyesülésnek adom át a papri­kát, nyersen, ők tavaly 26 forintot fizet­tek kilójáért. A szezon végén már szinte osztályozás nélkül. A: idén mire számit ?- Már kaptunk jelzéseket, a tavalyi árat akarja tartani a KAGE. A vető­magtól kezdve, persze, mindennek föl­ment közben az ára. Mégis oda kell ad­nunk, ha mármegtermeltük. Egyébként is, cbbc-abba belekezd az ember, még­sem jut sokkal előbbre. Dolgozunk pe­dig. nem is keveset. A pluszmunka még­is csak a megélhetéshez elég. Úgy gon­dolom, azért csinálni csak kell valamit, még ha sz.ükebb is a termes, még ha ke­vesebb is rajta a pénz. Valahogyan majd csak változik egy kicsit a helyzet.. . G. E. Kellene a tolvajtábla Abban a boldogult békeidőben, amikor a kisbíró tudósított minden fontosabb eseményről, volt e hírnök­nek egy fontos, de bizonyára kelle­metlen szerepe is. A csősz, ha más tulajdonának dézsmálásán kapott valakit, a szokásjog szerint táblát akasztott az elkövető nyakába, me­lyen ez állt: loptam. A kisbíró pedig végigkísérte a táblás embert a falun, tudja meg mindenki, mi is történt. Ez akkor jutott eszembe, amikor — nem egyetlen panaszosként felhí­vott egy kertész. Mondta, bár az őszibarackos cl fagyott egy kicsit, de azért mutatkozott rajta gyümölcs. Egészen addig, míg pozsgásodni nem kezdtek a barackok. Azóta viszont fogy, fogyogat a termés, hiszen sok, túl sok a hívatlan látogató. Ki egy utánfutós gépkocsival, ki kerékpárra szereit ládával, ki egy nagyobb sza­tyorral jelenik meg a barackos mel­lett. Ha rajtakapnak valakit, még neki áll feljebb. Sőt, mintha még büszke is lenne arra, hogy milyen „jó boltot" csinált. Se nem ültetett, se nem metszett, se nem kapált, lám mégis milyen szép termést szed. És mindezért még csak fizetnie sem kell! Hiába a kertész ügyeimé, hiába a csősz, az éjjeliőr. Lehetséges, hogy a tolvajtábla történetével teleírt lapo­kat kellene a barackos kerítésére tűzni? Amolyan erkölcsi gátnak. Hátha az még segítene valamit! ~~~ §*• Összeállította: Gál Eszter • 14a már megtermett, odaadjuk a feldolgozónak. (Fotó: Straszer András)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom