Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
r PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 28., 9. oldal HETI SOROZATUNK Szervezett bűnözés Európában (3) A fő iparág: változatlanul a kábítószer A bűnelkövetők szervezetei — amelyek legfontosabb célja a minél magasabb haszon ma már ágy működnek, mint a legjobban szervezett vállalatok, egy-egy specializálódott „üzletág”, vagy akár egész iparág. Erre a legjobb példa a nemzetközi kábítószerkereskedelem. amely mindmáig a szervezett bűnözés legjellemzőbb megjelenési formája. Tavaly az európai biztonsági szervek összesen több mint 6 tonna heroint, majdnem 17 tonna kokaint és legalább 366 tonna kender alapanyagú kábítószert (hasist, marihuánát) koboztak el. Ez az elképesztő mennyiség magukat a szakembereket is meglepte. A szervezett bűnözés más területeihez hasonlóan, a kábítószer-kereskedelemben is egy sor „család” és bűnszövetkezet működik. Néhány szövetség nemzetközi kartellé szerveződött, amelynek tagjai gyakorlatilag felosztották maguk között az egész világot. Közben együtt használják a tranzitútvonalakat, a közvetítőket, gyakran még a raktárakat is. A dél-amerikai kartellek befolyása miatt Európa az Egyesült Államok után, a kokainkereskcdelem második legnagyobb célterülete lett. Ezt mutatja az a tény is, hogy míg 1979-ben egész Európában „csak” 155 kg kokaint foglaltak le, addig ez a mennyiség 1989- ben nyolc tonnára emelkedett, azaz tíz év alatt megötvenszereződött. Több nagy idei — köztük még egy magyarországi letartóztatás során is bebizonyosodott, hogy a lefoglalt kábítószert nemcsak az érintett ország ellátására szánták. Erre utal az is. hogy a letartóztatottak között, egy-egy bandán belül is több náció képviselteti magát. A legtöbb kábítószer' az európai országok közül Spanyolországba és Elollandiába érkezik, ahol azokat raktárakban tárolják, s kivárják amíg kedvező lehetőséget látnak a továbbszállí- "tásra. A társadalomra rendkívül veszélyesek a kábitószer-élvezők, akiknek nagy része bűntett révén szerzi be azt a pénzt, amellyel rendszeresen hozzájuthat az adagjához. Emiatt nagyon sok kábítószeres maga is árul drogot, és így hozzájárul a szenvedély terjedéséhez. A legtöbb kábítószeres bolti lopásokat vállal, de ha kell, részt vesz gépkocsik kifosztásában is. Például Németországban már minden harmadik lakás- vagy épületbetörést, és minden ötödik rablást is kábítószeresek követnek el A kábítószer társadalmi kára valójában felmérhetetlen: a kábítószer-élvező nemcsak önmagát, hanem egész családját tönkreteszi. De hatalmas kiadások hárulnak a társadalombiztosításra is. Pár évvel ezelőtt szakértők kiszámolták: annak a költsége, hogy egy kábítószeres karrierje derékba törik, vagy meg sem kezdődik, kiegészítve az összes vele kapcsolatos szociális és egészségügyi kiadásokat, személyenként egymillió márkára rúg. Arról nem is beszélve, hogy egyre nő a halálos áldozatok száma. A kábítószer-kereskedelemből származó jövedelmek a kartellek számára sajátos problémát is jelentenek. Nem mindig könnyű azokat hivatalos csatornákba terelni. Emiatt a pénz tisztára mosásának mind bonyolultabb trükkjeit alakították ki. Becslések szerint a kábítószerből származó pénz és másfajta vagyon értéke már több országban — például Olaszországban — több milliárd dollár, amelynek nagy része azonnal visszafolyik a legális gazdasági • Mit érezhetnek a kábítószer-ellenes csoport tagjai, amikor a dollármilliókat érő szállítmányokat megtalálják? A kábítószerpiac végállomása: halott narkós a járdán. életbe. Az Egyesült Államokban például 1989-ben 580 millió dollár értékben foglaltak le a kábítószer-kereskedelemből és -csempészetből származó pénzeket és tárgyakat, s bizonyos, hogy ez csak a jéghegy csúcsa volt. De míg Amerikában szigorú törvények segítik a rendőrök szervezett akcióit, addig Európa nagy részében nem elég felkészült a jogrendszer és az igazságszolgáltatás ahhoz, hogy mindig kellő eréllyel le tudjon csapni. így például hiába tartóztattak le nemrégiben a német határon egy török állampolgárt, 700 00Q márka készpénzzel a kezében, közvetlen bizonyítékok hiányában futni hagyták. Pedig — ahogyan mondani szokás a török is tudta, hogy a német rendőrök mindent pontosan tudtak róla. Eliába, mégis „törököt fogtak”. Amihez hasonló példákkal magyar rendőrök is gyakran szolgálhatnak, joghézagot és azok következményeit emlegetve, nem éppen dicsérő jelzőkkel. (FEP) (Folytatjuk) A TANÁCSADÓ-SZOLGÁLAT VÁRJA AZ ÉRDEKLŐDŐKET A hazai németség kárrendezésének néhány buktatója A magyarországi németséget ért törvénytelen sérelmek döntő többsége az 1949. június 8. előtti időben következett be. Ezért teljes mértékben elfogadható az a megállapítás, hogy erre az időre „a németség már a padlón hevert”. A 600/1945. ME sz. rendelet alapján 1945. szeptember végére már 33 308 német családtól kobozták el a földbirtokát. A 12 330/1945. ME sz. rendelet alapján 1946-ban 135 655, majd 1947—48-ban újabb adatok szerint 54 000 magyarországi németet telepítettek ki Németország amerikai, illetve szovjet megszállási zónájába. Ez utóbbi kitelepítés már szoros összefüggésben volt a csehszlovák—magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtása kapcsán a felvidéki magyarság áttelepítésével. A felvidéki magyarság áttelepítésénél szükséges egy pillanatra meg- állnunk. Nem telepítettek ki annyi németet a szovjet zónába, mint amennyi felvidéki magyar érkezett. Ebből az következett, hogy a Felvidékről érkező, egyre nagyobb számú magyarság számára a letelepítés csak a német családok összeköltöztetése, ingatlanai elkobzása révén volt lehetséges. Nem akarjuk feltépni azokat a sebeket, melyek a németséget érték a felvidéki magyarság áttelepítésével. Nagyon sok esetben előfordult, hogy a felvidéki magyar családfő kiválasztotta a számára legkedvezőbb német házat. Ezáltal a német család házának elkobzására került sor. Ez a legjobb esetben rokonaihoz való összeköltöztetésével, rosszabb esetben más faluba való áttelepítésseljárt. A felvidéki magyarokat szállító utolsó vonatszerelvény 1948 decemberében, néhány csoport 1949 januárjában érkezett meg. így a németek lakóházukból való kiköltöztetése, földjük elkobzása túlment az 1949. június 8-ai határnapon! Nagyon sok német család sem 1946-ban, sem 1947—48-ban nem került a kitelepítendők listájára. A 10 kataszteri holdnál nagyobb, földbirtokaikat (szántó, legelő, rét, erdő stb.) ebben az időben kobozták el, de a „hivatalos telekkönyvi átvezetésre” csak később került sor. Az 1949. október 7-én kiadott 4274/1949. sz. kormányrendelet szerint a megmaradt németség a magyar állampolgárokkal „egy tekintet alá esnek”. Egy újabb, 1950. március 25-én kiadott 84/1950. ME sz. rendelet hatályon kívül helyezte az összes korlátozó rendszabályokat. A rendelet 1. § 1. pontja csak a 10 kataszteri holdnál nem nagyobb birtokok meghagyását engedélyezte. Felhívom a figyelmet a fenti helyzet alapos tisztázására, mert az 1940-es elkobzás 1949. június 8. utáni „törvényesítése” nem nyújt lehetőséget az 1939—1949 közötti jogsérelmek orvoslására hozandó 1991. november 30-áig megalkotandó új törvény alapján való kárigényünk orvoslására. Kutatásaink alapján Baranya, Tolna, Somogy, Fejér, Vas, Veszprém, Győr-Moson-Pozsony, Pest, • Vajon ez a mohácsi sváb asszony megéri-e a kárpótlást? (Walter Péter fotója) Komárom-Esztergom, Békés és Borsod-Zemplén megyékben került sor, 1948. végén, felvidéki magyarok letelepítésére. A Magyarországi Németek Szövetsége a németség kárrendezésének segítése érdekében tanácsadó- szolgálatot hozott létre. Jelenleg a következő helyeken, fogadóórákon nyújtanak felvilágosítást-tájé- koztatást: — augusztus 29-én Pécsen, a Lenau Házban, 11—18 óráig; 30-án ugyanott, de. 8—15 óráig; — szeptember 9-én a dombóvári polgármesteri hivatalban, 10—17 óráig; — szeptember 20-án Baján, a Német Oktatási Központban, 8 —14 óráig. Dr. Zielbauer György, a történelemtudomány kandidátusa Soha többet húsháborút! Hadat üzenni a húsháborúknak, az augusztusi botrányos húsakcióhoz hasonló eseményeknek — röviden ezt a célt tűzte zászlajára a most alakuló Húsiparosok Szövetsége (röviden: Hússzövetség), amely a Húsipari Egyesülés örökébe lép. Az alapítók célja, hogy közös asztal mellé ültessék a termelőt, a feldolgozót, a kereskedőt és a fogyasztót, valamennyiük érdekét képviseljék a szakmai fórumokon, feltárják a valós belföldi igényeket, a külföldi értékesítési lehetőségeket. A Hússzövetség szervezői abból indulnak ki: a kereslet nagyságának pontos ismerete nélkül nem működhet a piac, nem érezheti magát biztonságban sem a termelő, sem a fogyasztó. Széles körű kapcsolataik révén reális, minőséghez kötött felvásárlási és értékesítési árakat szeretnének kialakítani, amelyek a piac minden résztvevőjének optimális nyereséget biztosítanak. Jelenleg sem az állatállomány, sem húskészítményeink minősége, sem azok csomagolási technikája nem teszi lehetővé az exportpiacok bővítését, pedig ez az egyik kulcskérdése az ágazat fejlődésének. Gazdasági szakembereink szerint a keleti piacok beszűkülése átmeneti állapotnak tekinthető, tehát már időben fel kell készülnünk egy újabb előretörésre. Az egységes európai piac megteremtése amúgy is a húsipar technológiai fejlesztésére ösztönöz, nem jelentene tehát külön terhet az átállás előkészítése. Ebben a szerkezetváltásban fontos teendők várnak a kistermelőkre és a feldolgozókra egyaránt. A most születő farmergazdaságokban a hagyományos állattartási módszereket sutba kell tenni, át kell térniük a gazdáknak az európai szabványoknak is megfelelő telepek építésére, a korszerűbb tenyésztési technológiák alkalmazására, a minőségi fajták tartására, mert csak így remélhetnek olyan, zsírban szegény, száraz húst, amelyet a piac igényel. És ugyanez a szemlélet kötelező lesz a feldolgozókra nézve is, hiszen a megszokott vágási módszerekkel aligha lehet a követelményeknek megfelelő árut nyerni. Az új szisztéma bevezetése másfajta szaktudást kiván, amit viszont az oktatási rendszernek is követnie kell. A Hússzövetség a hazai érdekképviseleteken és a földművelési tárcán, valamint az NGKM segítségén kívül számít a külföldi és a nemzetközi szakmai szervezetek együttműködésére is. Jelentkezők szép számmal akadnak: a nemzetközileg is elismert holland cég, a NEHEM máris felajánlotta gyakorlati segítségét a magyar farmergazdaságok állattelepeinek átalakításához. rHJr I „Békés" beszélgetés zöldbabbal, Kalasnvikovval. Horvátországi utcaképek • Ideiglenes katonai bázis. A Rambő-formájú katona kezében speciális, nagy tűzerejű, közelharcra alkalmas fegyver.
