Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-26 / 199. szám
PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 26., 5. oldal Új eljárással gyógyítható a szürkehályog A honvéd kórházban operált az izraeli vendég orvos HETI SOROZATUNK Szervezett bűnözés Európában (1.) Miért lopják az Eurocsekket? AKI 60-ÉRT VETTE A MÁRKÁT... Mozgásban: az árak és a kereskedők is Délelőtt 10 óra. Közelben lakó idősek, még vakációzó diákok és kismamák a vásárlók a kecskeméti Petőfi Sándor utcai ABC-ben. Farkas Istvánné a csomagolópultnál pakolgat, amikor arról kérdezem, ki tud-c „jönni” a pénzéből. — Nem mondom, hogy a 7610 forint nyugdíjam mennyire sok — tartja kis ideig táskáját széthúzva —, de az itteni árakkal, ebben a boltban, még kiegyezem. A tej 14 forint; a cukrot 40-ért adják; a kenyérért két forinttal kérnek kevesebbet, mint azelőtt, de említhetnék olyan élelmiszert is, amely 36 forint volt, most meg csak 28. Mozognak az árak, örülök neki! Az üzletben szembetűnő a változás, mióta június végétől nyereségérdekeltségű lett. Kevesebben dolgoznak benne, mint eddig. Huszonnyolc helyett csak 16-an. Ők viszont a fizetési borítékjukon éreznék meg, ha elpártolnának tőlük a vevők. Az alkalmazottak átrendezték az ABC-t. Áttekinthetőbbé tették az árukínálatot. Tiszta a csomagolópult, egy maszatot sem látok rajta. Sáfár Púiné kiszolgáló, öt évet töltve itt, tudja, hogy a felvágottak cs más élelmiszerek „tálalásán” milyen sok múlik. És a barátságos hangnemen is, természetesen. Kismama, diáklány, ismerős vagy ismeretlen vevő mindnek kijár egy mosoly és pár kedves szó. Az eladó készségesen megmutatja azt is, hogy a héten hol, melyik polcon lehet megtalálni az olcsóbb termékeket, merthogy ármozgás — árcsökkentés — nélkül nincs igazi piac. Csáki Ferencné üzletvezető, társaival nem mond le erről a lehetőségről sem, a jövő év júniusáig tervezett 70 millió forintos forgalomért, hiszen személyes létbiztonságuk a tét: mennyi árut tudnak addig eladni? k —I Csernobil öröksége A Belorussziában lévő gomeli köz- igazgatási terület (kommunista) pártbizottsága jelentést adott ki a csernobili atomkatasztrófa hatásáról. Összehasonlító adatai szerint 1986- ban — a tragikus robbanás előtt — a gomeli területen százezer lakosra 202 rákos megbetegedés jutott, 1991-re pedig ez a statisztikai mutató 246-ra emelkedett. A gyermekekre vonatkozó pajzsmi- rigy-megbetegedés — rákosodás — adata az 1987-es évi kettőről 1990-ig tizenhétre nőtt. Keletnémet gondok A volt NDK területén több mint 750 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, és majdnem kétmillióan rövidített munkaidőben dolgoznak. Ez a szám a jelek szerint a jövőben még tovább növekszik. Sok munkahelyen a fizetés csupán 30-50 százaléka az ország nyugati részén dolgozókénak. A keleti területeken komoly szociális feszültségeket okoznak az egyre fokozódó megélhetési gondok. Egy közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 81,3 százaléka elkeseredett és aggódik a jövője miatt. (AN) a magyarországi bűnözésnek is. Az összefonódások miatt a rendőrség és a bűnüldöző szervek mindenütt szinte teljesen tehetetlenek, bár ezen a fokozódó nemzetközi együttműködés segít valamit. A szakemberek szerint csak a legügyetlenebb akcióknál — amelyek száma egyébként elenyésző — ismerhető fel első látásra a szervezett alvilág működése. A legtöbb esetben csak bonyolult nyomozás és az eredmények kiértékelése vezet el a helyes felismeréshez. Ezért is nehéz pontosan meghatározni, mi is a szervezett bűnözés. Nem úgy, mint a Keresztapában Az egyik, az európai bűnüldöző szervek által meghatározott definíció így hangzik: „A szervezett bűnözés nyereség- vagy hatalomvágyból elkövetett, előre eltervezett módon végrehajtott büntetendő cselekmény vagy cselekmények, amelyben ketten vagy annál többen vesznek részt, akik hosszabb ideig vagy meghatározatlan ideig munka- megosztásban dolgoznak, és ehhez szakosodott vagy Üzletszerű struktúrákat alkalmaznak; erőszakot vagy más megfélemlítő eszközt veinek be: befolyást gyakorolnak a politikára, a médiákra, az államigazgatásra, az igazságszolgáltatásra vagy a gazdaságra”. A szervezett bűnüldözés ma Európában nem úgy működik, ahogyan az mondjuk a „Keresztapa” filmekben látható. Általában nem is olyan véres és riasztó, mint a maffia Olaszországban, vagy a kolumbiai kábítószerkereskedő kartellek, mivel a szervezett bűnözés egyik fontos jellemzője, hogy beépül az adott ország társadalmába, és minél jobban alkalmazkodik a körülményekhez. így Európában mindinkább igazodik a mai európai feltételekhez. Ennek van egy sajátosan szomorú kelet-európai vonása. Hasonló módon ahhoz, ahogyan a maffia annak idején áttette egyik székhelyét Amerikába, előfordulhat: —jelek már vannak — a Kelet-Európábóí Nyugat felé megindult „népvándorlást” többek között igen jól szervezett lengyel és szovjet bandák külföldre települése kíséri. Fercnczy Europrcss ( Folytatjuk) — Az önkormányzat vendégeként néhány napot Kecskeméten töltött az izraeli testvérváros Nahariya állami kórházának szemész főorvosa, dr. Úri Rohany. Itt-tartózkodása során fogadta őt Merász József polgármester, akivel a két város kapcsolatainak — ezen belül — a szakembercsere bővítésének a lehetőségeiről is folytatott megbeszélést. A neves szemsebész felajánlotta, hogy klinikájukon ingyenes gyógykezelést nyújtanak bármelyik súlyos látási problémával küszködő, kecskeméti polgárnak.. A professzor szakmai találkozón előadást tartott a helyi szemorvosoknak. Majd dr. Grósz Andorral, a Repülő Orvosi Vizsgáló és Kutató Intézet főorvosával közösen itthon még nem alkalmazott — új típusú szemlencse-beültetési módszerrel operált több beteget. Az elméleti és gyakorlati tapasztalat- csere eredményeként a jövőben a megyeszékhelyen is elvégezhető a szürkehályog gyógyítása az egyszerűbb, s olcsóbb izraeli gyógyászati eljárással. Orvosi munkájáról, s kecskeméti tapasztalatairól kérdeztük Úri Ro- hanyt. — Négy operációt végeztünk dr. Grósz Andorral. A szürkehályog kialakulása miatt az elszürkült szemlencsét cseréltük ki műlencsével egy új, egyszerűbb módszerrel. Részben ezért is jöttem városukba, hogy ezt az eljárást bemutassam. Az utazásom második állomása Budapest, ahol részt veszek a Magyar Szemorvos Társaság Nemzetközi Kongresszusán és három előadást tartok a szaruhártya átültetésével kapcsolatos kísérleteimről, valamint az elért eredményeinkről. — Hogyan sikerültek a kecskeméti honvéd kórházban végzett műtétek? — Az első napok után a megoperál- taknál javulás tapasztalható. A betegek kielégítően látnak, de csak négyhat hét után történik meg a teljes gyógyulás. — — Nem volt-e szokatlan idegen környezetben dolgozni?- Hiányoztak az otthoni munkatársak, de a magyar kollégákkal jól megértettük egymást. A feladat itt is ugyanaz volt, mint odahaza. — Egy hetet töltött városunkban részben mint szakember, részben, mint turista. Hogy tetszik Kecskemét? — Önöknek csodálatos városuk van. Gyönyörű a főtér, melynek éke a Városháza. Látszik, hogy nagyon vigyáznak hagyományaikra az itt élők. Templomaikat, műemlékeiket óvják. Gyönyörű a zsinagóga. Sajnálatos, hogy belül vendéglátóhely és időnként bolt van kialakítva. Izraelben az állam maga tartja fent, s óvja az összes hitközösség épületét. Nem engedi tönkremenni vagy másra felhasználni az egykori kegyhelyeket még akkor sem, ha azt esetleg már nem is használják. — Hogyan lehetne fejleszteni a két város kapcsolatát? Nem nagy-e a távolság közöttünk? — A távolság csak tér és idő kérdése. Úgy hiszem az orvosok cseréjét tovább lehetne bővíteni, akikhez mérnökök és számítógépes szakemberek szintén csatlakozhatnának. Szívesen fogadnánk mezőgazdasági szakembereket is, akiknek többek között — fejlett öntözéses technikánkat mutatnánk be. — Néhány héttel ezelőtt Izrael 17 ezer zsidó származású ctiópiait mentett ki légi úton, hat óra leforgása alatt a polgárháborús országból. Közöttük nagyon sok tracho- más beteg volt. Hogyan tudják őket kezelni? — Az egyik legveszélyesebb fertőző szembetegség a trachoma, amelyben a világon 400 millió ember szenved. Körülbelül hatmillióra tehető az ebben megvakultak száma. Európában, de Izraelben is általában csak könyvből ismerik e kórképet. Emellett más, nehezen diagnosztizálható betegségeket is behurcoltak a betelepülők. Klinikánkon a munkánkat külön nehezíti, hogy az etiópok más nyelven beszélnek, mások a szokásaik, ezért gyógyításuk is sokkal több időt vesz igénybe. — Az utóbbi hónapokban nagyon sok szovjet bevándorló érkezett, akiknek jelentős része orvos. Elismerik-e szaktudásukat? —- Ezeknek az embereknek mindenekelőtt be kell illeszkedniük az országba. Az állam családonként havi, hatezer dollárral támogatja őket, amíg munkát nem találnak. Ami az orvosokat illeti, nálunk 250-300 emberre jut egy doktor, ami talán a legmagasabb a világon. A Szovjetunióból érkezettek között pedig csaknem 15 ezer orvos van. Számuk több, mint az összes izraeli kollégáiké együttesen. Ezért is nehéz elhelyezkedniük. Másrészt pedig azért, mert közülük sokan nem tudják letenni azokat a különbözeti • Operáció előtt a műtőben. • A naharivai vendég: dr. Úri Rohany szemészprofesszor. vizsgákat, melyeket az egészségügyi kormányzat megkövetel. — Mennyire befolyásolják a mindennapi gyógyító munkájukat Na- harivában az állandó konfliktusok. Magyarországról úgy tűnik, mintha Izrael háborús készültségben élne. — Főleg az újságíróknak köszönhető az, hogy a világ másnak látja országunkat, mint amilyen az valójában. A legtöbb eseményt a világsajtó egyszerűen felfújja. Nálunk béke van s az emberek nem emelik fel a fejüket, ha apróbb konfliktusokról hallanak. Természetesen senki sem örül annak, amikor háború van, vagy ennek lehetősége fenyeget, de államunk fennállásának négy évtizede alatt már megszoktuk a veszélyeztetettség érzését. Orvosaink között sok az arab, akik ugyanúgy végzik munkájukat, mint a nem arabok. Az Öböl-háború idején éjjel-nappal bent voltak a kórházban. Megkülönböztetés sincs velük szemben, elvégre ők is az ország teljes jogú állampolgárai. — Hogyan élték meg az Öbölháborút? Az emberek csak találgatták: vajon blöfföl-e az iraki vezetés? Legjobban attól féltünk, hogy Bagdadnak tényleg van atom- vagy vegyi fegyvere, amelyet rakétáival eljuttat Izraelbe. Ahogy teltek a hetek megtanultunk együtt élni a félelemmel és a gázálarcokkal- Barta Zsolt Beáta kifelé jövet a moziból hiába keresi a táskáját: a nagy tülekedésben észre sem vette, hogy ellopták. Sok ezren járnak így, akinek nemcsak az igazolványai tűnnek el, hanem a pénze, Eurocsekk-kártyája és a hozzá tartozó csekkek is. Egy hagyományos zsebtolvaj csak a pénzt venné ki, a táskát a benne lévő irattal együtt egyszerűen eldobná valahol. Beáta táskája azonban a szervezett alvilág egyik tagjának a kezébe került, tehát a lopás fő oka - a csekk-kártya. Két csekket néhány nappal a lopás után 400-400 márka értékben egy valenciai bankban be is váltották. A hatóságok egy ideje tudják, hogy a legtöbb, Németországban ellopott csekket (ez a hitelkártya- és csekktípus egyébként széles körben elterjedt Magyarországon is) a tolvajok Spanyolországban és Franciaországban váltják be, mégpedig igen hamar a lopás után. Mindez arra utal, hogy ez jói szervezett csoportok müve. Hamisítják is 1990-ben Németországban 140 000 Eurocsekket loptak el, és váltottak be mintegy 50-60 millió márka értékben. A legtöbbet, mintegy 100 ezret külföldön értékesítettek, 44 ezret Spanyolországban. Csekély vigasz, hogy 1990 óta az Eu- rocsekk-lopások némileg csökkentek, helyettük más hitelkártyák lopása lett népszerűbb. Dívik a hamisított kreditkártyák előállítása is. Hongkongban, Malaysiában, Szingapúrban, Thaiföldön és a Fülöp- szigeteken hatalmas mennyiségben állítanak elő kártyákat, amelyek olyan tökéletesek, hogy az elektronikus automaták is „készséggel” elfogadják őket. A kártyákon lévő adatok különben eredetiek, mert ezeket az alvilág lefizetett pénzintézeti alkalmazottaktól szerzi be, akik rendelkezésükre bocsátották üzletemberek és turisták kártyaszámait. Tisztára mosni Az így befolyt hatalmas összegeket teljesen legális üzletekbe fektetik, főleg az ingatlanpiacon, s a bűnszindikátusok tágjai ebből finanszírozzák fényűző életmódjukat is. Az üzleti és a pénzvilágban beépülve a pénz tisztára mosásának megvannak a bejáratott és újabban korszerűsített módszerei. A legelterjedtebb közülük, az, hogy lefizetik egy-egy pénzintézet és vállalat vezetőit. De az alvilág nem riad vissza zsarolástól, a gyanútlan áldozat lépre csalásától, a rágalmazásoktól. Az alvilág ily módon beépül az élet szinte minden területére, hogy szabadon mozoghasson a legális és az illegális szférák között. Ez a folyamat ma egyik jellemzője • Ahogy terjed a hitelkártya Magyarországon, úgy válik népszerűbbé a tolvajok körében is. Forintban vagy valutában? 1991 közepéig a lakossági devizaszámlákon mintegy másfél milliárd dollárnyi betétállomány halmozódott fel a Tőzsde Kurír információja szerint. Kétségtelen, hogy a lakossági devizabetétek egy része látra szóló, rövid lejáratú betét, amit külföldi utazásra vagy külföldi áruvásárlásra fordítanak. Döntő hányaduk azonban mégis az inflációs várakozások miatti tartós, biztonságos és likvid magánmegtakarítás. Csakhogy például azok, akik tavaly januárban 60 forintért vették a német márkát a feketepiacon, s ma legfeljebb 46 forintért tudják eladni — nagyon súlyos árat fizetnek ezért a biztonságért. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a forintmegtakarítások nominálisan magas kamatai csak negatív reálkamatot nyújtanak. A kérdés ma már inkább az, hogy mekkorák egy a már csak hivatalból is állandóan cáfolt forintleértékelés esélyei. Ugyanis csak ez javíthatna valamelyest a devizában takarékoskodók helyzetén. Úgy gondoljuk, a turistaszezon végéig, legalább szeptember közepéig semmiképpen nem várható forintleértékelés. Hiszen az sem ösztönözné jobban a külföldi turistákat arra, hogy Magyarországra látogassanak, sőt, valószínűleg csökkentené a turizmusból származó dollárbevételeket. A távolabbi jövőt, azaz a késő őszi, téli hónapokat illetően egy esetleges forintleértékelés kilátásai már sokkal reálisabbnak látszanak. Mindazonáltal, amit így mint devizabetétesek nyernek a réven, azt mint a belső piacon forintért vásárló fogyasztók nagyjából el is veszítik a vámon, vagyis a forintleértékelés miatt emelkedő fogyasztói árak következtében. Á gazdasági élénkülés szempontjából a legkedvezőbb persze az volna, ha ez a viszonylag jelentős devizamegtakarítás utat találna a gazdasághoz. Azaz legalább részlegesen befektetésre fordítódna. Az sem elképzelhetetlen persze, ha a helyzet arra kényszeríti őket, hogy például a kereskedelmi bankok vagy maga az MNB valamilyen —- a hivatalos árfolyamot szerény mértékben meghaladó prémiummal ösztönzi a devizabetéteseket az átváltásra és a banki devizatartalékok növelésére. (AN)
