Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
2. oldal, 1991. augusztus 18. PETŐFI NÉPE Kell-e a piacfelügyelőség, avagy magasra csaptak az indulatok a bajai piacon (Folytatás az 1. oldalról) Ez a példa csak egyik a sok hasonlóból. Hiába az új piaci rend szelleme (tűzveszély, gyors orvosi segítség), kipakolnak az út közepére, és marják egymást, mint a veszett kutyák. — Ne ide pakoljon, hallja-e — kiabál egy asszony, aki mellesleg az egyik helypénzszedő felesége. (Rá sokat panaszkodnak az emberek). Vigye innen az áruját, mert. . ., használja kedvenc, nyomdafestéket el nem bíró kifejezéseit, és e szavak kíséretében megragadja az árut és „kivágja” az út közepére, vagy a másik stand elé. Itt nincs barátság, csak üzlet. Most éppen három autó gazdája készül közelharcra, kölcsönösen emlegetve egymás felmenőit. Mellettük áll egy zöld ruhás a piacfelügyelőségtől, de nem tesz semmit. Baja mediterrán típusú kisváros. A csodálatos Sugovica-part, a rendezett és tiszta kemping mellé egy kis látványosságot is kínál a külföldieknek. Az itt nyaraló német, osztrák turista számára megmutatják a híres magyar virtust. Számukra ilyen lesz Magyarország? R. R. Magyar—mexikói gazdasági tárgyalások Kádár Béla külgazdasági miniszter Mexikóban fejezte be dél-amerikai tárgyalásait. Hazautazása előtt szombaton az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában elmondta, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott Mexikóban a külügyi, a pénzügyi, a mezőgazdasági, valamint az ipari és kereskedelmi tárca vezetőivel, tárgyalt a külkereskedelmi bank elnökével, és részt vett egy nemzetközi sajtókonferencián. A megbeszéléseken mexikói tárgyaló- partnereivel egyetértettek abban, hogy javítani kell a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatokat. Jók a lehetőségek egyebek közt a magyar mezőgazdasági technológiák mexikói átvételére, továbbá a magyar mezőgazdasági export bővítésére. E témában októberben mexikói delegáció tárgyal majd Budapesten, s várható, hogy a közeljövőben a magyar tej- és húsexport lehetőségei bővülnek. Kádár Béla tárgyalásain szóba került egy magyar—mexikói vegyes vállalat létesítése is, amely trópusi gyümölcsöket és tengeri halat forgalmazna, mégpedig nemcsak hazánkban, hanem magyarországi bázissal több európai országban. A mexikói üzleti körök képvisélői számos más javaslatot is felvetettek, és a kölcsönös ajánlatok megvalósításának lehetőségeit a két ország szakértői a közeljövőben megvizsgálják. Elképzelhető az is, hogy Magyar- országnak haszna lehet a mexikói idegenforgalmi tapasztalatokból. Szóba került ugyanis, hogy a mexikóiak részt vállalnak a magyar szállodafejlesztési programban. Kádár Béla leszögezte: jóslásokba ugyan nem bocsátkozik, de tekintettel arra, hogy Mexikó számottevő exportőr, biztatóak a kilátások a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítására. TETŐZÖTT A HATÁRFORGALOM Szombaton „tetőzött” a határforgalom. Zubek János, a BM Határőrség szóvivőjének tájékoztatása szerint a magyar—román határon. Nagylaknál 10- 12 órát, Artándnál 6—8 órát, Gyulánál pedig 4 órát kellett várakozniuk a hazánkba érkező utasoknak. A magyar—jugoszláv határon, Röszkénél 7, Tompánál 5 órán át várakoztak a belépők. A magyar—osztrák határnál, Hegyeshalomnál 3—4 órát kellett várni a kilépőknek. Rábafüzesnél a ki- és belépők 2 órai várakozásra kényszerültek. A magyar—csehszlovák határon, Rajkánál a turisták 9 perces várakozás után hagyhatták el az országot. Csütörtökön 00:00 órától mintegy 1 400 000 személy lépett át az ország határátkelőhelyein. Szombat délig mintegy 40 ezer török állampolgár tért vissza Németországba hazánkon át. Ezen a napon délutánig tiltott határátlépés közben 220 személyt fogtak el. (MTI) Erdélyi püspökök levele a pápához Gyulafehérvár ügyében Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Tempfli József, a nagyváradi és Rei- zer Pál, a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke II. János Pál pápához írt közös levelükben mondottak köszönetét az örömhírért, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt érsekké nevezte ki, a gyulafehérvári egyházmegyét pedig érseki rangra emelte. Ez ugyanis közös kérés volt a Szentatyához — olvasható abban a levélben, amelynek szövegét pénteken eljuttatták az MTI bukaresti tudósítójához. A püspökök mindezt jelentős gesztusként értékelik a Szentszék részéről az erdélyi magyarság irányában, a magyarországi pápalátogatást megelőzően. Ugyanakkor kötelességüknek érzik kifejezni, s ezt papjaik és a hívek is elvárják tőlük, hogy örömüket beárnyékolja az a tény, hogy kérésük második része nem teljesült, nevezetesen az, hogy a két egyházmegye a gyulafehérvári érsekséghez tartozzék. A bukaresti apostoli nunciatúra ugyanis azt közölte velük, hogy bár Gyulafehérvár érsekség lett, a két egyházmegye továbbra is a bukaresti érsekség alárendeltje marad.'A püspökök mély alázattal, de a legnagyobb határozottsággal arra kérik II. János Pál pápát, hogy a nagyváradi és a szatmári egyházmegyét a gyulafehérvári érsekséghez csatolja. Érveik között szerepel a földrajzi közelség, a Gyulafehérvárhoz fűződő 900 éves közös történelem és hagyomány. A hívek 85 százaléka magyar — hangsúlyozza a levél —, a nemzetiségek pedig mind a királyi, mind az ateista, mind a jelenlegi rendszerben rászorultak arra, hogy az egyház kiálljon mellettük jogaik védelmében. Bukarest mindezt nem tudja biztosítani. Ezt bizonyítja, hogy a bukaresti és az iasi egyházmegyékben a magyar katolikus híveknek nem védik jogait, hanem anyanyelvűket kitiltották a templomokból. A püspökök azzal zárják levelüket, hogy amennyiben alázatos kérésüket a Szentatya nem találja elfogadhatónak, mély tisztelettel kérik, hogy egyházmegyéiket közvetlenül a Szentszéknek vessék alá, mert a bukaresti érsekséghez semmiképpen sem akarnak tartozni. A minisztérium sikeresnek tartja a húsakciót — Közgazdaságilag egyértelműen sikeresnek minősíthető a húsakció, és szó sincs arról, hogy le kellett volna állítani az exportot — mondta az MTI kérdésére válaszolva az akció utolsó napján, szombaton Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Rámutatott: pozitív eredményként kell elkönyvelni — mivel egyértelműen a húsakciónak köszönhető —, hogy megszűntek a túlsúlyos sertésekkel kapcsolatos gondok, az árufelesleg értékesítése révén nőttek az irreálisan alacsony felvásárlási árak. Az akcióval azonban nemcsak a termelők és a feldolgozók jártak jól, hanem — a tapasztalható visszásságok ellenére — a fogyasztók is. Ugyanis jelentős összegeket takaríthattak meg a kiárusítás idején. Az államtitkár ígéretet tett arra is, hogy az akció során tapasztalható visszásságokat, amelyek a tárca tudomására jutottak, illetve jutnak, kivizsgálják, s megkeresik a felelősöket. Sárossy László egyértelműen cáfolta azt az egyik napilapban megjelent információt, miszerint a húsexport leállt volna az akció következtében. Az államtitkár szerint a húsexport továbbra is folyamatos. A kiárusítás tapasztalatait egyébként a tárca vezetése a következő napokban részletesen elemzi, s megállapításait a sajtó elé tárja. (MTI) Továbbra is tárgyalnak az elszámolásról — Előbb a szakértőcsoportok munkájával, majd délután a küldöttségvezetők bekapcsolódásával, plenáris ülésen folytatódtak a szovjet csapatkivonás gazdasági-pénzügyi kérdéseivel foglalkozó tárgyalások szombaton — tájékoztatta a távirati iroda munkatársát Tikos László alezredes, a HM sajtóosztály-vezetője. A szakértők tovább tanulmányozták egymás javaslatait, illetve folytatták a környezetvédelmi károk felmérésének eredményeit tartalmazó jegyzőkönyvek átvizsgálását. A szakértőcsoportok meghallgatása után plenáris ülésen folytatódott az álláspontok tisztázása, valamint az átadott javaslatok megvitatása. A küldöttségvezetők megegyeztek a munka további menetrendjéről, és e szerint vasárnap is tárgyalnak. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Horvátországi harcok Szombat délután erős páncélos alakulat vonult be a horvátországi Okucaniba, ahol az utóbbi 24 órában heves harcok voltak horvát és szerb erők között. Szintén a délutáni órákban elindult Belgrádból a jugoszláv államelnökség tűzszünetet ellenőrző megfigyelőcsoportja, amely a testület fegyvernyugvást felügyelő bizottságának keretében fejti majd ki tevékenységét Kelet-Szlavóniában és Baranyában. Okucaniban zágrábi jelentések szerint az első jelentésekben közöltnél több volt az áldozat, két horvát rendőr is életét vesztette. Belgrádban eddig csak egy halálos áldozatról számoltak be. Zágrábban délután közölték, hogy estére összehívták az államelnökség ülését, amelyen a tűzszünet megsértését, az okucani helyzetet vitatják majd meg, természetesen csak abban az esetben, ha a testület valóban összeül a megszabott időpontban. Az elnökség ülését a horvát kormány rendkívüli ülésén sürgették, kérték Stipe Mesic elnököt a testület összehívására, amelyre a horvát megfogalmazás szerint a köztársaság elleni újabb agresszió miatt van szükség. A horvát kormány élesen elítélte az Európai Közösség megfigyelőinek helikoptere ellen pénteken intézett támadást. A helikopterre Okolicani körzetében lőttek rá, de szerencsére nem sebesült meg senki sem, mivel sikerült kényszerleszállást végrehajtani. Alma-Ata: felhívás az elnökhöz Közös felhívást intézett szombaton Mihail Gorbacsov szovjet elnökhöz Borisz Jelcin oroszországi és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök. A Szovjetunió két legnagyobb köztársaságának első számú politikusa sürgős tanácskozás összehívását javasolta, amelyben mind a tizenöt, jelenleg még egy államhoz tartozó szovjet köztársaság képviselői vennének részt és elsősorban a gazdasági túlélés programját vitatnák meg. A két elnök felajánlotta továbbá, hogy közvetít Azerbajdzsán és Örményország között a véres konfliktus békés megoldása érdekében. Jelcin és Nazarbajev alma-atai tárgyalásaik után sajtóértekezleten jelentették be, hogy levelet küldenek Mihail Gorbacsovnak. Ebben azt szorgalmazzák, hogy közvetlenül az új szövetségi szerződés aláírásának megkezdése után mind a tizenöt köztársaság, tehát a csatlakozást eddig megtagadó hat is, haladéktalanul üljön le és dolgozza ki az egységes gazdasági térség néven ismert gazdasági együttműködési koncepciót. Botrány a prágai tévé előtt Szombaton ismét erőszakos cselekmények történtek a Csehszlovák Televízió prágai székháza előtt, ahol a szélsőséges, politikai és etnikai gyűlöletet szító Miroslav Sladek hívei, a Csehszlovák Republikánus Párt tagjai rendeztek zajos tiltakozó tüntetést. Több mint két hónappal ezelőtt, ugyancsak a tv-székház környékén egyszer már teremtettek botrányos helyzetet a republikánusok. Akkor tettleg bántalmazták Jan Rumi szövetségi belügyminiszter-helyettest is. A mostani demonstrációt pénteken kezdték, és az egész hét végére tervezték. A jelenlegi csehszlovák vezetést „kommunista klikknek” minősítő, Prágát a „cigányközponttá válástól” oltalmazni kívánó Sladek kétórás beszede péntek délután „rendkívüli esemény” nélkül zajlott le. Az esti órákban feszültté vált a helyzet, mert a tüntetők fenyegető „körsétába” kezdtek a televízió épülete körül. Nagyobb baj azonban nem történt, s a republikánusok legkitar- tóbbjai egész éjjel tétlenül virrasztónak a helyszínen. Szombat délelőtt azonban ismét több százra nőtt a létszámuk, s ebben az újraéleződő hangulatban érkezett a hír: az illetékes, negyedik kerületi szervek betiltották a tüntetés folytatását. A „nyitott televíziót” követelő rendbontók azonban nem tágítottak, sőt, a szó legszorosabb értelmében is érvényesíteni akarták követelésüket. Már nem elégedtek meg a tv-épület körüli sétával, hanem igyekeztek áthatolni a bejáratokat őrző kordonon. A kiadott hivatalos tájékoztatás szerint ekkor „fizikai érintkezésre” került sor a rendőrök és a republikánusok között. Személyi sérülésről egyelőre nincs hír. TÁMADÁSOK KERESZTTÜZÉBEN AZ EGYHÁZI FŐISKOLA ÜGYE Lemondását fontolgatja a kalocsai polgármester (Folytatás az I. oldalról) Az okokról, a kulisszák mögött folyó, egyre inkább hatalmi színezetű kötélhúzás jelenlegi állásáról kérdeztük Török Gusztáv Andort, Kalocsa polgármesterét. — Dr. Kovácsffy Csaba és Tóth Tibor képviselők két olyan javaslatot terjesztettek elő, amelyek testületi jóváhagyása esetén egyszerűen lehetetlenné válik a polgármesteri funkció gyakorlása. Az egyik javaslat szerint a testület két alpolgármestert választana — egyikük éppen Kovácsffy doktor lenne társadalmi megbízatásban — mégpedig a polgármesterrel szinte azonos funkciókkal, igy olyan párhuzamos irányítási modell jönne létre, ahol ugyanazokban a feladatokban van jogkörünk, viszont az én felelősségem aránytalanul nagyobb lenne, mint a két alpolgármesteré, mivel én főállásban végzem a munkámat. Márciusig igazán nagy munkateher nehezedett rám, akkor elkélt volna ez a segítség, de akkor épp ez a két képviselő fúrta meg ezt a javaslatot. Most már elbírok a feladataimmal, és bele is jöttem. Nem kell alpolgármester, főleg úgy nem, hogy a partvonalról kiabálnának be .. . Azt külön is hangsúlyozom, hogy nem tudom elképzelni Kovácsffy doktort alpolgármesternek Kalocsán, nem bízom benne, úgy érzem, nem is felel meg ennek a feladatnak. — Véleménye szerint milyen indítékok mozgatják dr. Kovácsffy Csabát? — Nem tudom megmondani. Ismertem őt, mint állatorvost, de állandó konfliktuskereső hajlamait nem. Nem tudtam, hogy ilyen ember lakozik benne. Sajnos, úgy kell dolgoznom és a testület egyes tagjainak is, hogy a bicskát állandóan a hátunknak nyomják, félelemből pedig nem lehet jó munkát végezni. A másik javaslat az volt, hogy hozzon létre a képviselő-testület egy tájékoztatási bizottságot, ahová Tóth Tibor saját magát jelölte elnöknek. Ez a bizottság külön ön- kormányzati híradót adna ki, amelyben a lakosságot a testület dolgairól tájékoztatnák. Ezzel önmagában még egyet is értenék, de azzal semmiképpen nem, hogy valaki saját magát jelölje elnöknek. Én ezekkel a javaslatokkal nem tudok megbarátkozni, főleg a személyekkel nem, s ha a testület megszavazza, akkor nem hiszem, hogy tovább tudom csinálni a polgár- mesterséget. — Jelenleg hol tart ez a folyamat? — Ott, hogy ez a hatalomvágy, amely a két emberben most felszínre jött, egy olyan nemes célpontot választott ki, amelyet a testület szinte minden tagja támogat, mégpedig azt, legyen-e Kalocsán főiskola? Kiválasztották a főiskola ügyét ütközőpontnak, hadszíntérnek; járják a várost az ellenszervezéssel s mindenütt, ahol megjelennek, az adott közeg és az önkormányzat közötti gyenge pontot használják ki az ellenpropagandára, ami undorító. A református lelkésznek azt mondták, hogy ha a katolikus főiskolának nyújt a város segítséget, akkor ő miért nem kér a reformátusoknak; a vállalkozási adót fizetőknek azzal érveltek, hogy az ő adójukból akarják a főiskolát megalapítani; az egyszerű embereket pedig azzal győzködték, hogy emiatt kevesebb lesz a járda, nem jut majd pénz szennyvízelvezetésre, iskolákra. Jellemző, hogy még legkibékíthetetlenebb politikai ellenfeleiket is megkeresték, hogy azok a főiskola ellen foglaljanak állást. így manipulálták ők a város lakosságát s keltettek hangulatot a főiskola ellen. — Bizonyos jelek arra utalnak, hogy dr. Kovácsffy Csaba és Tóth Tibor képviselők magatartását saját pártjuk is elítéli és az SZDSZ igen erős kritikával illeti tevékenységüket. Született-e már pártállásfoglalás, s ha igen, mit tartalmaz? — Az SZDSZ-taggyülés még nem foglalt állást az ügyben, de tudomásom van arról, hogy az ügyvivői testület — melynek legutóbbi ülésén jelen voltam — továbbra is támogatja a főiskolával kapcsolatos céljainkat, s elítélik a két képviselő rosszindulatú ellenpropagandáját. — Igaz-e a hír, hogy az ügyvezetői testület fel akarja szólítani a két képviselőt, hogy mondjanak le mandátumukról? — Az ügyvivői testület egyhangúan elfogadta azt a javaslatot, hogy a taggyűlés szólítsa fel őket lemondásra. Erről augusztus 21-én születik döntés az SZDSZ taggyűlésén. — Hol tart jelenleg a főiskola ügye? — Már csak a pontot kellett volna rátenni az alapításra, de az ellenszervezéseken túl más is közbejött, nevezetesen az, hogy a napokban a minisztériumban jártunk és ott azt javasolták, hogy egy évet jó lenne várni az alapítással az új oktatási törvény megjelenéséig, amely várhatóan majd a helyére tesz bizonyos jogi kérdéseket. Én változatlanul állítom, hogy most kellene főiskolát alapítani, mert nem lehet tudni, hogy egy év múlva milyen jogi és finanszírozási lehetőségeink lesznek, arról nem is beszélve, hogy nem tudhatjuk, dr. Dankó László kalocsai érsek akkor majd hogyan viszonyul a főiskola ügyéhez. Az ő joga ugyanis, hogy elhalasztja-e az alapítást egy évvel. Ebbe finanszírozási kérdések is belejátszhatnak és itt sem kerülhető meg a már említett két képviselő felelőssége, hiszen pont a város által tervezett részfinanszírozással helyezkednek szembe, s ha megtévesztéssel is, de talán megnyerhették maguknak a város egy részét. Az alapításhoz a város mintegy 90 százalékkal járult volna hozzá, de ezt követően az üzemeltetésből már teljes mértékben kiszálltunk volna. A tervezet úgy szólt, hogy a város pénzéből vásárolt eszközök a város tulajdonában maradnak, tehát nem pénzátengedésről lett volna szó. Nyelvi és számítástechnikai labort, nyelvi kiskönyvtárat szerettünk volna vásárolni s ezek használata kívülállók részére is megoldott lett volna. Ezek a célok még főiskola nélkül is célok lehetnének egy jobb gazdasági helyzetben. — Önt elég gyakran éri kritika — főleg a már említett két képviselő részéről — hogy diktatórikus vezetési módszereket alkalmaz s ezáltal nehezíti a demokratikus döntések meghozatalát a testületben. — Ez azért érdekes, mert pont ők akarják ráerőszakolni elképzeléseiket a testületre, tehát éppen az ellenkezője igaz. Ellentmondást nem tűrő hangnemben — ez főleg Tóth Tiborra jellemző — szólalnak fel az üléseken, millió hozzászólás történik részükről a már lezárt ügyekben, bizonyos témáknál pedig még az obstrukciós törekvés is érzékelhető. — Az Ön ellen irányuló támadások közül nem hiányoznak azok sem, amelyek az Ön magánéletét veszik célba, nevezetesen azt, hogy állami pozíciójával összeférhetetlen gazdasági tevékenységet folytat. — Az a véleményem, hogy a saját pénzét mindenki arra használja fel, amire akarja. Ezt a törvény nem zárja ki sem a képviselők, sem a polgármester esetében. Egy dolog, ami nagyon lényeges: ez nem függhet össze az önkormányzati vagyonnal, vagy annak működésével. Valóban van üzletrészem és részvényem is, de ez mindenkinek a joga Magyarországon, ha nem ütközik törvénybe. Lényegesnek tartom azt is, hogy én nem dolgozom máshol, hiszen feladataim reggeltől estig lekötnek itt a városházán. Hogy valaki hova teszi a pénzét, leköti értékpapírban, vagy bankba rakja, vagy Volkswagen autót vesz rajta, az az ő magánügye. Nekem is van egy tizenhárom éves autóm, mégse újat vettem, hanem üzletrészt, mert családi hátteremre gondolva ez logikusabbnak tűnt. Bár minden embernek lenne már üzletrésze valahol, mert akkor könnyebben élhetnének ... — Még nincs egy éve, hogy betölti ezt a funkciót, s máris támadások kereszttüzébe került. Ha látja előre ezt a tortúrát, elvállalta volna? — Engem három hónapig agitáltak az SZDSZ-ben, hogy vállaljam el a polgármester-jelöltséget. Akkor szinte az utolsó pillanatban mondtam igent. Ha tudtam volna, mi vár rám, akkor kellett volna nemet mondanom. De ezt a „nem”-et most már csak az utolsó pillanatban fogom kimondani! Csapai Lajos TALLÓZÓ — Egy Moldova-könyvben olvastam példálózik Kovácsffy doktor —, hogy a téeszelnök fölmegy Pestre, megtetszik neki a metró. Annyira, hogy a faluban is elkezd egyet építtetni. Valahogy így vagyunk ezzel a főiskolával is. A polgármester ragaszkodik a vágyálmaihoz, elefántcsonttoronyból irányítja az akciót. Mire kiderül, hogy beletört az önkormányzat bicskája, tízmilliókat dobtunk ki az ablakon. — A félreértések elkerülése végett: önök nem az egyházi intézmény ellen hadakoznak. — Még csak fenntartásaink sincsenek — így Tóth úr. - Sőt! Nagyon jól tudjuk, hogy egy felsőfokú iskola milyen szellemi pezsgést indítana el a városban. Mindettől függetlenül a városlakók azért föltehe- tik a kérdést: miért épül közpénzen főiskola a katolikusoknak, s miért nem épül másoknak? (Megjelent az Új Bácskapocs 1991. augusztus 16-ai számában.)
