Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

2. oldal, 1991. augusztus 18. PETŐFI NÉPE Kell-e a piacfelügyelőség, avagy magasra csaptak az indulatok a bajai piacon (Folytatás az 1. oldalról) Ez a példa csak egyik a sok ha­sonlóból. Hiába az új piaci rend szelleme (tűzveszély, gyors orvosi segítség), kipakolnak az út közepé­re, és marják egymást, mint a ve­szett kutyák. — Ne ide pakoljon, hallja-e — kiabál egy asszony, aki mellesleg az egyik helypénzszedő felesége. (Rá sokat panaszkodnak az embe­rek). Vigye innen az áruját, mert. . ., használja kedvenc, nyomdafesté­ket el nem bíró kifejezéseit, és e szavak kíséretében megragadja az árut és „kivágja” az út közepére, vagy a másik stand elé. Itt nincs barátság, csak üzlet. Most éppen három autó gazdája készül közelharcra, kölcsönösen emlegetve egymás felmenőit. Mel­lettük áll egy zöld ruhás a piacfel­ügyelőségtől, de nem tesz semmit. Baja mediterrán típusú kisváros. A csodálatos Sugovica-part, a ren­dezett és tiszta kemping mellé egy kis látványosságot is kínál a kül­földieknek. Az itt nyaraló német, osztrák turista számára megmutat­ják a híres magyar virtust. Számukra ilyen lesz Magyaror­szág? R. R. Magyar—mexikói gazdasági tárgyalások Kádár Béla külgazdasági miniszter Mexikóban fejezte be dél-amerikai tár­gyalásait. Hazautazása előtt szomba­ton az MTI-nek telefonon adott nyilat­kozatában elmondta, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott Mexikóban a külügyi, a pénzügyi, a mezőgazdasá­gi, valamint az ipari és kereskedelmi tárca vezetőivel, tárgyalt a külkereske­delmi bank elnökével, és részt vett egy nemzetközi sajtókonferencián. A megbeszéléseken mexikói tárgyaló- partnereivel egyetértettek abban, hogy javítani kell a kereskedelmi és a gazdasá­gi kapcsolatokat. Jók a lehetőségek egyebek közt a magyar mezőgazdasági technológiák mexikói átvételére, továb­bá a magyar mezőgazdasági export bő­vítésére. E témában októberben mexikói delegáció tárgyal majd Budapesten, s várható, hogy a közeljövőben a magyar tej- és húsexport lehetőségei bővülnek. Kádár Béla tárgyalásain szóba ke­rült egy magyar—mexikói vegyes vál­lalat létesítése is, amely trópusi gyü­mölcsöket és tengeri halat forgalmaz­na, mégpedig nemcsak hazánkban, ha­nem magyarországi bázissal több euró­pai országban. A mexikói üzleti körök képvisélői számos más javaslatot is fel­vetettek, és a kölcsönös ajánlatok meg­valósításának lehetőségeit a két ország szakértői a közeljövőben megvizsgál­ják. Elképzelhető az is, hogy Magyar- országnak haszna lehet a mexikói ide­genforgalmi tapasztalatokból. Szóba került ugyanis, hogy a mexikóiak részt vállalnak a magyar szállodafejlesztési programban. Kádár Béla leszögezte: jóslásokba ugyan nem bocsátkozik, de tekintettel arra, hogy Mexikó számottevő expor­tőr, biztatóak a kilátások a kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatok javítására. TETŐZÖTT A HATÁRFORGALOM Szombaton „tetőzött” a határforgalom. Zubek János, a BM Határőrség szóvi­vőjének tájékoztatása szerint a magyar—román határon. Nagylaknál 10- 12 órát, Artándnál 6—8 órát, Gyulánál pedig 4 órát kellett várakozniuk a hazánkba érkező utasoknak. A magyar—jugoszláv határon, Röszkénél 7, Tompánál 5 órán át várakoztak a belépők. A magyar—osztrák határnál, Hegyeshalomnál 3—4 órát kellett várni a kilé­pőknek. Rábafüzesnél a ki- és belépők 2 órai várakozásra kényszerültek. A magyar—csehszlovák határon, Rajkánál a turisták 9 perces várakozás után hagyhatták el az országot. Csütörtökön 00:00 órától mintegy 1 400 000 személy lépett át az ország határát­kelőhelyein. Szombat délig mintegy 40 ezer török állampolgár tért vissza Németországba hazánkon át. Ezen a napon délutánig tiltott határátlépés közben 220 személyt fogtak el. (MTI) Erdélyi püspökök levele a pápához Gyulafehérvár ügyében Tóth László, az MTI tudósítója jelen­ti: Tempfli József, a nagyváradi és Rei- zer Pál, a szatmári római katolikus egy­házmegye püspöke II. János Pál pápá­hoz írt közös levelükben mondottak köszönetét az örömhírért, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt érsekké nevezte ki, a gyulafehérvári egyházmegyét pedig érseki rangra emelte. Ez ugyanis közös kérés volt a Szentatyához — olvasható abban a le­vélben, amelynek szövegét pénteken el­juttatták az MTI bukaresti tudósítójá­hoz. A püspökök mindezt jelentős gesz­tusként értékelik a Szentszék részéről az erdélyi magyarság irányában, a ma­gyarországi pápalátogatást megelőző­en. Ugyanakkor kötelességüknek érzik kifejezni, s ezt papjaik és a hívek is elvárják tőlük, hogy örömüket beár­nyékolja az a tény, hogy kérésük máso­dik része nem teljesült, nevezetesen az, hogy a két egyházmegye a gyulafehér­vári érsekséghez tartozzék. A bukaresti apostoli nunciatúra ugyanis azt közölte velük, hogy bár Gyulafehérvár érsekség lett, a két egy­házmegye továbbra is a bukaresti ér­sekség alárendeltje marad.'A püspökök mély alázattal, de a legnagyobb határo­zottsággal arra kérik II. János Pál pá­pát, hogy a nagyváradi és a szatmári egyházmegyét a gyulafehérvári érsek­séghez csatolja. Érveik között szerepel a földrajzi kö­zelség, a Gyulafehérvárhoz fűződő 900 éves közös történelem és hagyomány. A hívek 85 százaléka magyar — hang­súlyozza a levél —, a nemzetiségek pe­dig mind a királyi, mind az ateista, mind a jelenlegi rendszerben rászorul­tak arra, hogy az egyház kiálljon mel­lettük jogaik védelmében. Bukarest mindezt nem tudja biztosítani. Ezt bi­zonyítja, hogy a bukaresti és az iasi egyházmegyékben a magyar katolikus híveknek nem védik jogait, hanem anyanyelvűket kitiltották a templo­mokból. A püspökök azzal zárják levelüket, hogy amennyiben alázatos kérésüket a Szentatya nem találja elfogadhatónak, mély tisztelettel kérik, hogy egyházme­gyéiket közvetlenül a Szentszéknek vessék alá, mert a bukaresti érsekség­hez semmiképpen sem akarnak tartoz­ni. A minisztérium sikeresnek tartja a húsakciót — Közgazdaságilag egyértelműen sikeresnek minősíthető a húsakció, és szó sincs arról, hogy le kellett volna állítani az exportot — mondta az MTI kérdésére válaszolva az akció utolsó napján, szombaton Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Rámutatott: pozitív eredményként kell elkönyvelni — mivel egyértel­műen a húsakciónak köszönhető —, hogy megszűntek a túlsúlyos serté­sekkel kapcsolatos gondok, az árufelesleg értékesítése révén nőttek az irreálisan alacsony felvásárlási árak. Az akcióval azonban nemcsak a termelők és a feldolgozók jártak jól, hanem — a tapasztalható visszássá­gok ellenére — a fogyasztók is. Ugyanis jelentős összegeket takaríthattak meg a kiárusítás idején. Az államtitkár ígéretet tett arra is, hogy az akció során tapasztalható visszásságokat, amelyek a tárca tudomására jutot­tak, illetve jutnak, kivizsgálják, s megkeresik a felelősöket. Sárossy László egyértelműen cáfolta azt az egyik napilapban megjelent információt, miszerint a húsexport leállt volna az akció következtében. Az államtitkár szerint a húsexport továbbra is folyamatos. A kiárusítás tapasztalatait egyébként a tárca vezetése a következő napokban részletesen elemzi, s megállapításait a sajtó elé tárja. (MTI) Továbbra is tárgyalnak az elszámolásról — Előbb a szakértőcsoportok mun­kájával, majd délután a küldöttségve­zetők bekapcsolódásával, plenáris ülé­sen folytatódtak a szovjet csapatkivo­nás gazdasági-pénzügyi kérdéseivel foglalkozó tárgyalások szombaton — tájékoztatta a távirati iroda munkatár­sát Tikos László alezredes, a HM sajtó­osztály-vezetője. A szakértők tovább tanulmányozták egymás javaslatait, illetve folytatták a környezetvédelmi károk felmérésének eredményeit tartalmazó jegyzőkönyvek átvizsgálását. A szakértőcsoportok meghallgatása után plenáris ülésen folytatódott az álláspontok tisztázása, valamint az átadott javaslatok megvita­tása. A küldöttségvezetők megegyeztek a munka további menetrendjéről, és e szerint vasárnap is tárgyalnak. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Horvátországi harcok Szombat délután erős páncélos alakulat vonult be a horvátor­szági Okucaniba, ahol az utóbbi 24 órában heves harcok voltak horvát és szerb erők között. Szintén a délutáni órákban elindult Belgrádból a jugoszláv államelnökség tűzszünetet ellenőrző megfi­gyelőcsoportja, amely a testület fegyvernyugvást felügyelő bizott­ságának keretében fejti majd ki tevékenységét Kelet-Szlavóniában és Baranyában. Okucaniban zágrábi jelentések szerint az első jelentésekben közöltnél több volt az áldozat, két horvát rendőr is életét vesztette. Belgrádban eddig csak egy halálos áldozatról szá­moltak be. Zágrábban délután közölték, hogy estére összehívták az ál­lamelnökség ülését, amelyen a tűzszünet megsértését, az okucani helyzetet vitatják majd meg, természetesen csak abban az esetben, ha a testület valóban összeül a megszabott időpontban. Az elnök­ség ülését a horvát kormány rendkívüli ülésén sürgették, kérték Stipe Mesic elnököt a testület összehívására, amelyre a horvát megfogalmazás szerint a köztársaság elleni újabb agresszió miatt van szükség. A horvát kormány élesen elítélte az Európai Közös­ség megfigyelőinek helikoptere ellen pénteken intézett támadást. A helikopterre Okolicani körzetében lőttek rá, de szerencsére nem sebesült meg senki sem, mivel sikerült kényszerleszállást végrehaj­tani. Alma-Ata: felhívás az elnökhöz Közös felhívást intézett szombaton Mihail Gorbacsov szovjet elnökhöz Borisz Jelcin oroszországi és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök. A Szovjetunió két legnagyobb köztársaságának első számú politikusa sürgős tanácskozás összehívását javasolta, amelyben mind a tizenöt, jelenleg még egy államhoz tartozó szov­jet köztársaság képviselői vennének részt és elsősorban a gazdasági túlélés programját vitatnák meg. A két elnök felajánlotta továbbá, hogy közvetít Azerbajdzsán és Örményország között a véres konf­liktus békés megoldása érdekében. Jelcin és Nazarbajev alma-atai tárgyalásaik után sajtóértekezle­ten jelentették be, hogy levelet küldenek Mihail Gorbacsovnak. Ebben azt szorgalmazzák, hogy közvetlenül az új szövetségi szer­ződés aláírásának megkezdése után mind a tizenöt köztársaság, tehát a csatlakozást eddig megtagadó hat is, haladéktalanul üljön le és dolgozza ki az egységes gazdasági térség néven ismert gazda­sági együttműködési koncepciót. Botrány a prágai tévé előtt Szombaton ismét erőszakos cselekmények történtek a Csehszlo­vák Televízió prágai székháza előtt, ahol a szélsőséges, politikai és etnikai gyűlöletet szító Miroslav Sladek hívei, a Csehszlovák Re­publikánus Párt tagjai rendeztek zajos tiltakozó tüntetést. Több mint két hónappal ezelőtt, ugyancsak a tv-székház kör­nyékén egyszer már teremtettek botrányos helyzetet a republiká­nusok. Akkor tettleg bántalmazták Jan Rumi szövetségi belügymi­niszter-helyettest is. A mostani demonstrációt pénteken kezdték, és az egész hét végére tervezték. A jelenlegi csehszlovák vezetést „kommunista klikknek” minősítő, Prágát a „cigányközponttá vá­lástól” oltalmazni kívánó Sladek kétórás beszede péntek délután „rendkívüli esemény” nélkül zajlott le. Az esti órákban feszültté vált a helyzet, mert a tüntetők fenyegető „körsétába” kezdtek a televízió épülete körül. Nagyobb baj azonban nem történt, s a republikánusok legkitar- tóbbjai egész éjjel tétlenül virrasztónak a helyszínen. Szombat délelőtt azonban ismét több százra nőtt a létszámuk, s ebben az újraéleződő hangulatban érkezett a hír: az illetékes, negyedik kerü­leti szervek betiltották a tüntetés folytatását. A „nyitott televíziót” követelő rendbontók azonban nem tágítottak, sőt, a szó legszoro­sabb értelmében is érvényesíteni akarták követelésüket. Már nem elégedtek meg a tv-épület körüli sétával, hanem igyekeztek átha­tolni a bejáratokat őrző kordonon. A kiadott hivatalos tájékozta­tás szerint ekkor „fizikai érintkezésre” került sor a rendőrök és a republikánusok között. Személyi sérülésről egyelőre nincs hír. TÁMADÁSOK KERESZTTÜZÉBEN AZ EGYHÁZI FŐISKOLA ÜGYE Lemondását fontolgatja a kalocsai polgármester (Folytatás az I. oldalról) Az okokról, a kulisszák mögött folyó, egyre inkább hatalmi színe­zetű kötélhúzás jelenlegi állásáról kérdeztük Török Gusztáv Andort, Kalocsa polgármesterét. — Dr. Kovácsffy Csaba és Tóth Tibor képviselők két olyan javasla­tot terjesztettek elő, amelyek testü­leti jóváhagyása esetén egyszerűen lehetetlenné válik a polgármesteri funkció gyakorlása. Az egyik ja­vaslat szerint a testület két alpol­gármestert választana — egyikük éppen Kovácsffy doktor lenne tár­sadalmi megbízatásban — mégpe­dig a polgármesterrel szinte azonos funkciókkal, igy olyan párhuza­mos irányítási modell jönne létre, ahol ugyanazokban a feladatok­ban van jogkörünk, viszont az én felelősségem aránytalanul na­gyobb lenne, mint a két alpolgár­mesteré, mivel én főállásban vég­zem a munkámat. Márciusig iga­zán nagy munkateher nehezedett rám, akkor elkélt volna ez a segít­ség, de akkor épp ez a két képviselő fúrta meg ezt a javaslatot. Most már elbírok a feladataimmal, és be­le is jöttem. Nem kell alpolgármes­ter, főleg úgy nem, hogy a partvo­nalról kiabálnának be .. . Azt kü­lön is hangsúlyozom, hogy nem tu­dom elképzelni Kovácsffy doktort alpolgármesternek Kalocsán, nem bízom benne, úgy érzem, nem is fe­lel meg ennek a feladatnak. — Véleménye szerint milyen in­dítékok mozgatják dr. Kovácsffy Csabát? — Nem tudom megmondani. Is­mertem őt, mint állatorvost, de ál­landó konfliktuskereső hajlamait nem. Nem tudtam, hogy ilyen em­ber lakozik benne. Sajnos, úgy kell dolgoznom és a testület egyes tag­jainak is, hogy a bicskát állandóan a hátunknak nyomják, félelemből pedig nem lehet jó munkát végezni. A másik javaslat az volt, hogy hozzon létre a képviselő-testület egy tájékoztatási bizottságot, aho­vá Tóth Tibor saját magát jelölte elnöknek. Ez a bizottság külön ön- kormányzati híradót adna ki, amelyben a lakosságot a testület dolgairól tájékoztatnák. Ezzel ön­magában még egyet is értenék, de azzal semmiképpen nem, hogy va­laki saját magát jelölje elnöknek. Én ezekkel a javaslatokkal nem tudok megbarátkozni, főleg a sze­mélyekkel nem, s ha a testület meg­szavazza, akkor nem hiszem, hogy tovább tudom csinálni a polgár- mesterséget. — Jelenleg hol tart ez a folyamat? — Ott, hogy ez a hatalomvágy, amely a két emberben most felszín­re jött, egy olyan nemes célpontot választott ki, amelyet a testület szinte minden tagja támogat, még­pedig azt, legyen-e Kalocsán főis­kola? Kiválasztották a főiskola ügyét ütközőpontnak, hadszíntér­nek; járják a várost az ellenszerve­zéssel s mindenütt, ahol megjelen­nek, az adott közeg és az önkor­mányzat közötti gyenge pontot használják ki az ellenpropagandá­ra, ami undorító. A református lel­késznek azt mondták, hogy ha a katolikus főiskolának nyújt a vá­ros segítséget, akkor ő miért nem kér a reformátusoknak; a vállalko­zási adót fizetőknek azzal érveltek, hogy az ő adójukból akarják a fő­iskolát megalapítani; az egyszerű embereket pedig azzal győzköd­ték, hogy emiatt kevesebb lesz a járda, nem jut majd pénz szenny­vízelvezetésre, iskolákra. Jellemző, hogy még legkibékíthetetlenebb politikai ellenfeleiket is megkeres­ték, hogy azok a főiskola ellen fog­laljanak állást. így manipulálták ők a város lakosságát s keltettek hangulatot a főiskola ellen. — Bizonyos jelek arra utalnak, hogy dr. Kovácsffy Csaba és Tóth Tibor képviselők magatartását sa­ját pártjuk is elítéli és az SZDSZ igen erős kritikával illeti tevékeny­ségüket. Született-e már pártállás­foglalás, s ha igen, mit tartalmaz? — Az SZDSZ-taggyülés még nem foglalt állást az ügyben, de tudomásom van arról, hogy az ügyvivői testület — melynek leg­utóbbi ülésén jelen voltam — to­vábbra is támogatja a főiskolával kapcsolatos céljainkat, s elítélik a két képviselő rosszindulatú ellen­propagandáját. — Igaz-e a hír, hogy az ügyveze­tői testület fel akarja szólítani a két képviselőt, hogy mondjanak le man­dátumukról? — Az ügyvivői testület egyhan­gúan elfogadta azt a javaslatot, hogy a taggyűlés szólítsa fel őket lemondásra. Erről augusztus 21-én születik döntés az SZDSZ taggyű­lésén. — Hol tart jelenleg a főiskola ügye? — Már csak a pontot kellett vol­na rátenni az alapításra, de az ellen­szervezéseken túl más is közbejött, nevezetesen az, hogy a napokban a minisztériumban jártunk és ott azt javasolták, hogy egy évet jó lenne várni az alapítással az új oktatási törvény megjelenéséig, amely vár­hatóan majd a helyére tesz bizo­nyos jogi kérdéseket. Én változat­lanul állítom, hogy most kellene fő­iskolát alapítani, mert nem lehet tudni, hogy egy év múlva milyen jogi és finanszírozási lehetőségeink lesznek, arról nem is beszélve, hogy nem tudhatjuk, dr. Dankó László kalocsai érsek akkor majd hogyan viszonyul a főiskola ügyéhez. Az ő joga ugyanis, hogy elhalasztja-e az alapítást egy évvel. Ebbe finanszí­rozási kérdések is belejátszhatnak és itt sem kerülhető meg a már em­lített két képviselő felelőssége, hi­szen pont a város által tervezett részfinanszírozással helyezkednek szembe, s ha megtévesztéssel is, de talán megnyerhették maguknak a város egy részét. Az alapításhoz a város mintegy 90 százalékkal járult volna hozzá, de ezt követően az üzemeltetésből már teljes mérték­ben kiszálltunk volna. A tervezet úgy szólt, hogy a város pénzéből vásárolt eszközök a város tulajdo­nában maradnak, tehát nem pénz­átengedésről lett volna szó. Nyelvi és számítástechnikai labort, nyelvi kiskönyvtárat szerettünk volna vá­sárolni s ezek használata kívülállók részére is megoldott lett volna. Ezek a célok még főiskola nélkül is célok lehetnének egy jobb gazdasá­gi helyzetben. — Önt elég gyakran éri kritika — főleg a már említett két képvise­lő részéről — hogy diktatórikus ve­zetési módszereket alkalmaz s ezál­tal nehezíti a demokratikus dönté­sek meghozatalát a testületben. — Ez azért érdekes, mert pont ők akarják ráerőszakolni elképze­léseiket a testületre, tehát éppen az ellenkezője igaz. Ellentmondást nem tűrő hangnemben — ez főleg Tóth Tiborra jellemző — szólal­nak fel az üléseken, millió hozzá­szólás történik részükről a már le­zárt ügyekben, bizonyos témáknál pedig még az obstrukciós törekvés is érzékelhető. — Az Ön ellen irányuló támadá­sok közül nem hiányoznak azok sem, amelyek az Ön magánéletét veszik célba, nevezetesen azt, hogy állami pozíciójával összeférhetetlen gazdasági tevékenységet folytat. — Az a véleményem, hogy a sa­ját pénzét mindenki arra használja fel, amire akarja. Ezt a törvény nem zárja ki sem a képviselők, sem a polgármester esetében. Egy dolog, ami nagyon lényeges: ez nem függ­het össze az önkormányzati va­gyonnal, vagy annak működésével. Valóban van üzletrészem és részvé­nyem is, de ez mindenkinek a joga Magyarországon, ha nem ütközik törvénybe. Lényegesnek tartom azt is, hogy én nem dolgozom máshol, hiszen feladataim reggeltől estig le­kötnek itt a városházán. Hogy va­laki hova teszi a pénzét, leköti ér­tékpapírban, vagy bankba rakja, vagy Volkswagen autót vesz rajta, az az ő magánügye. Nekem is van egy tizenhárom éves autóm, mégse újat vettem, hanem üzletrészt, mert családi hátteremre gondolva ez lo­gikusabbnak tűnt. Bár minden em­bernek lenne már üzletrésze vala­hol, mert akkor könnyebben élhet­nének ... — Még nincs egy éve, hogy betöl­ti ezt a funkciót, s máris támadások kereszttüzébe került. Ha látja előre ezt a tortúrát, elvállalta volna? — Engem három hónapig agi­táltak az SZDSZ-ben, hogy vállal­jam el a polgármester-jelöltséget. Akkor szinte az utolsó pillanatban mondtam igent. Ha tudtam volna, mi vár rám, akkor kellett volna nemet mondanom. De ezt a „nem”-et most már csak az utolsó pillanatban fogom kimondani! Csapai Lajos TALLÓZÓ — Egy Moldova-könyvben ol­vastam példálózik Kovácsffy doktor —, hogy a téeszelnök föl­megy Pestre, megtetszik neki a met­ró. Annyira, hogy a faluban is el­kezd egyet építtetni. Valahogy így vagyunk ezzel a főiskolával is. A polgármester ragaszkodik a vágyálmaihoz, elefántcsonttorony­ból irányítja az akciót. Mire kide­rül, hogy beletört az önkormányzat bicskája, tízmilliókat dobtunk ki az ablakon. — A félreértések elkerülése vé­gett: önök nem az egyházi intézmény ellen hadakoznak. — Még csak fenntartásaink sin­csenek — így Tóth úr. - Sőt! Na­gyon jól tudjuk, hogy egy felsőfokú iskola milyen szellemi pezsgést indí­tana el a városban. Mindettől füg­getlenül a városlakók azért föltehe- tik a kérdést: miért épül közpénzen főiskola a katolikusoknak, s miért nem épül másoknak? (Megjelent az Új Bácskapocs 1991. augusztus 16-ai számában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom